Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-16 / 90. szám

N Ä PCÖ 3 «m A&etma a A PÁRTÉLET HÍREI fstván-akna keleti bányamezejének népnevelői értekezletet tartottak A „Pécsi Bányász'* ismerteti IsU ván-akna keleti bányamezője népne. velőinek munkáját. Március 31-én a műszak után nép. nenelöértekezletet tartottunk, ahol a Központi Vezetőségnek a népnevelő- munkáról hozott határozata alapján értékeltük népnevelőink munkáját. A vita során feltárultak a fogyatékos­ságok, számos jó javaslat hangzott cl. < Képnevelőink nem harcolnak elég következetesen a szén minőségének megjavításáért. Kern ismertették, hogy azok a frontbrigádok, amelyek n megengedteft, palatartalmat csökken tik, jutalmat kapnak: akik pedig túl tépik, azoknak összteljesítményét a pala artalompak megfelelő százalék- arányban csökkentik. A Garai brigád ■112, a Bozsér brigád pedig 3002 fo. fint jutalmat kapott tisztántermelés- vT ti Ez egy vájárnak műszakonként 3.80 forint kereseltöbbletet jelent. — Magas palatartalmu szén miatt pél­dául a Rózsa brigádtól 3488 forintot vontak le, vájáronként egy műszak­ban mintegy öt forintot, önmaguk­nak használnak, ha tisztán termelnek — és önmaguknak ártanak, ha a megengedettnél több pala kerül a szénbe, — ezt magyarázzák meg a népnevelők. A munkafegyelem megszilárdítása érdekében nagyobb gonddal foglal, kozzanak népnevelőink az új dolgo­zókkal. Hallgassuk meg kéréseiket panaszaikat és gyorsan intézkedje­nek. Támogassák, segítsék a becsü­letesen dolgozó új bányászokat, de keményen vonják felelősségre azokat, akinek nem használ a jő szó. Március ban Nagy István (5) kilenc, Kerekes Imre nyolc alkalommal hiányzott igazolatlanul. Ezeket az embereket a kollektíva előtt vonják felelősség­re, hogy érezzék a közösség erejét. A műszaki vezetők közül mind többen vesznek részt a dolgozók P°- litikai nevelésében. Horváth Lajos és Mogyorósi Mátyás elvtársak is nép­nevelő munkát végeznek. A kezdet­ben sokat csetlettek-bo'lottak, de <t dolgozók bírálata segített nekik. Mo­gyorósi elv társ azzal is népnevelő munkát végez, amikor biztosítja a kongresszusi versenyvállalások telje, sítésének előfeltételeit. Horváth Lajos elvtárs a dolgozók kérésére rendbe­hozatta a szállítóvágatokat, kijavít­tatta a síneket, A politikai nevelőmunka legfonto­sabb feladata ae agitáció tartalmának ' megjavítása, állandósítása. Erős, jól működő pártcsoport sokat segíthet A porcélángyári épít­kezésen dolgozó kom­munisták a vezetőség- vailasztó taggyűlések után is hosszú ideig eSymástól függetlenül dolgoztak. Pedig e ha­tározatot hozták: ala­kítsák meg a pártcso­portot. A taggyűlés uta sítésa a legutóbbi na­pokig -i_ határozat ma- radt. Ezért nemrégiben bírálatot kaptak a kom uiunisták. A bírálatot megfogad­ták és a napokban megalakult a pártcso- Port. A kommunisták bizalmából Róth Ádám elvi;ára került a párt- rsopört élére. Mind­járt az első alkalom­mal kiderült, milyen sok tennivalója lesz a pártcsoportnak. A párt­tagok egy része nem jár rendszeresen okta­tásra. Közeleg az is­métlések időpontja — újból és újból beszél­getni kell velük. A ver senynyilvánosság, a kongresszusi vállalások teljesítésének biztosíté­ka. Mégis, sokszor nem tud senki az eredmé­nyekről, nem alakult ki igazi versenyszellem — nemes vetélkedés. Az építkezésen jóné- hány kiváló fiatal mun­kás dolgozik. Eddig nem igen gondoltak ar­ra, hogy közülük új tagjelölteket nevelje­nek. Pedig maguk a pártonkívüliek figyel­meztetik őket erre. — Többször szóltak a párttagoknak, hogy sze­retnék, ha felvennék őket a tagjelöltek kö­zé. A pártcsoport most elhatározta, rendszere­sen foglalkozik a pár- tonkívüliekkeL Szeke­res elvtársat becsüle­tes, szorgalmas dolgo­zónak ismerik. Vele erősödne a pártcsoport, a pártszervezet. Az a tervük, hogy tagjelölt­té nevelik. Erős, jólműködő párt- csoport sok segítséget adhat az építkezés meg gyorsításához. Az új pártcsoport ezt akarja elérni. Megjavítják a pártoktatást A 13/1. Építési Válla/at pártszer­vezetének vezetőségi ülésén szomorú kép tárult a vezetőségi tagok elé. Rigó elvtárs ilyeneket (mondott a politikai oktatásról: „Az első és má­sodik évfolyam teljesen lemorzsoló­dott ... A SzKP Története tanfo­lyamról is sokan hiányoznak ...“ Ilyen helyzetben hoztak határozatot arra, hogy minden erőt az ismétlé­sek és az összefoglalók sikerére ossz pontosítanak. Mit szándékozik tenni a pártszervezet? A vezetőség egyes tagjai felkere­sik a propagandistákat, beszélgetnek velük. Minden propagandistával egy vezetőségi tag foglalkozik. Arra hív­ják fel a figyelmüket, hogy necsak a szemináriumon törődjenek a hall­gatókkal, hanem máskor is. Érdek­lődjenek nehézségeik iránt, beszél­gessenek tanulásokról és főként se­gítsenek nekik. A párt vezet őség az aktívák segítségével minden hall­gatót meglátogat. Elmondják nekik, hogy már a jövő héten megkezdik az ismétlést. Miklós elvtárs, az egyik propagandista erősen fogadkozik: az ismétlésekre újra együtt lesz a sze­minárium. Eddig minden hétfőn egy­két elvtárssal kevesebb jelent meg, s végtére alig maradtak néhányan. Az „aprómunka" a módszere: min­denkivel egyénileg beszélget. A pártvezetőség segítségül hívta a pártcsoportokat is. Úgy határozta: minden pártcsoport tartson értekez­letet, alaposan beszéljék meg az is­métlés menetét. A pártcsoportbizal- mi minden kommunista tanulását, előmenetelét értékelje, bírálják azo­kat, akik hanyagok, nem vettek részt a konferenciákon. Most van mód arra, hogy némileg pótolják az elmaradást. A pártcsoportok pedig rendszeresen kísérjék figyelemmel tésztvesz-e mindenki a foglalkozáso­kon, — jól felkészülve. A pártveze­tőség azt akarja ezzel elérni, hogy az ismétlések ideje alatt növeked­jék a pártoktatásban résztvevők száma, színvonalasabb konferenciá­kon tanuljanak a hallgatók. Az új tagkönyveV kiosztása jobb munkára serkenti MNDSZ asszonyainkat A januári nőkonferencia után az MNDSZ-szervezetek új módon kezdtek dolgozni. Az MNDSZ-szervezetek feladata: új, jobb mód­szerek alkalmazásával közelebb kerülni a nőkhöz, hogy minden asszonyt és leányt bevonjanak a kormánypro gramm végrehajtásának segítésébe és a társadalmi ellenőrzésbe. Fontos teendő, hogy létrehozzák minden szervezetben a különböző bizottságokat. A bizottságok egyik legfontosabb feladata a nők nevelése és a különféle problémák megoldás ónak segítése. Egyes helyeken a meg­alakult bizottságok már megtalálták a tennivalókat. A szigeti külvárosi MNDSZ-csoport „Anya- és gyermekvédelmi bizottsága" már több édes­anyát meglátogatott. Ezen túlmenőle g segítették egy dolgozó nőnek elin­tézni, hogy a gyermektartást megkaphassa. Jól látott munkához a budai II. MNDSZ csoport is, amelynek a hé ttagú kulturális bizottsága az asszo­nyok igényeit figyelembevéve foglal kozik gazdasszonykörök és különféle előadások szervezésével. Nemrég kezdték meg a bábcsoportok újjászerve­zését. A falusi MNDSZ szervezetek is munkához láttak. így például <t tarcsapusztai állami gazdaság MNDSZ szociális bizottsága következete­sen harcol a nők jogainak betartásáért. Asszonyaink, leányaink lelkes kezdeményező munkájához újabb lendületet ad az új tagsági könyvek kiosztása. Ferk Jánosné, meszestele­pi bányászfeleség, négygyermekes édesanya, amikor átvette az új tagsá­gi könyvet, ezt mondotta: „Mint a szülői munkaközösség elnöke, ígérem, hogy ezután jobb munkát végzek a szülők között: megmagyarázom, hogyan harcoljanak a békéért, gyermekeink boldogságáért.“ Az új tagsági könyvbe beragasztott bélyeg is kifejezi, hogy gyer­mekeket nevelve, családokat segítve járulhatnak hozzá a magyar nők ahhoz, hogy az ifjúság hazáját szerető, fegyelmezett, erkölcsös és munka­szerető legyen. Az emlékbélyegek terjesztésével is hozzájárulnak az anyák ahhoz a harchoz, amelyet a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége foly­tat az anyák és gyermekek szebb és vidámabb életéért. A magyar nők sokat tehetnek azért, hogy minél boldogabbak le- gyenek a gyermekek, elégedettek az anyák, benőségesek legye­nek az otthonok, — szebb legyen az élet. Ezért a célért harcoljunk jobb munkával a kormányprogrammunk megvalósításáért! Építsük a indám, derűs, gazdag életünket! MNDSZ BÁRÁNYAMEGYEl TITKÁRSÁG Huszonnégy állami gazdaság Van megyénkben. Az egyik jól, a rr'Asik közepesen, a harmadik gyen- Sen működik —, de az emberek sem egyformák, másként irányítják a gazdaságok munkáját. A 24 közül ta- lan legnagyobb a beremendi Vörös Csillag, Területe Óidtól Ivándárdáig 13 ezer hold. Végeláthatatlanok föld- vf-1’ vr?tíei’. ahol száz holdakat kite- L, - za> árpa, lucerna és kukorica­táblák váltogatják egymást. Még rágondolni is sok, hogy ilyen "agy területiéi rendelkező gazdasó- egy ember irányítson. Mégis egy Utazgató áll az élén, Herendi Dezső vtáre. Van gondja bőven, nincs unka nélkül egyetlen órára sem. reggel elindul az üzemegységek­be’ n ma-'orba' Zálogosba, Piszikurá- mi e~?}árző útjára, leszáll az alkony “Uré újra Beremendre ér. — Nyolc üzemegység, egyik távolabb, mint a l^srk, művelésük 36 traktornak ál- nao mimkát biztosít, szántás, ve- s, növényápolás, de még a betaka-* rit4s idején is. Tizenháromezer hold föld. Ennek . területnek a megmunkálása sLr" traktor mellett is nagy gond. "/T (Munkáskézre van szükség. A ácsmunkák idején, aratáskor, vagy W’apcrts redőskor a munkások száma oajcinem megkétszereződik és ilyen- ri f az iskolásoknak is akad °i.guk a gazdaságban. Hol helyeznek él annyi ember;, "ugyan teszik második otthonukká a gazdaságot? Nem éppen könnyen, de ezt is égoldják. A közel ötszáz állandó eugozónak szoba-konyhás lakása Szoba-konyhás lakás?! Szinte "in etet len, hiszen ugyanazokat a hosz •ti, sokkéményű épületeket látjuk, melyeket a püspökség idején közös Konyhával építettek! Ez igaz. De mégis nagy változás Wirtent. Először is a börtönhöz ha- ..'>"10 ajtók helyett, minden konyhára vegajtót tettok és ezenkívül mele- ©»ajtét. Mái- ez is barátságosabbá r*zi a lakást. A közös konyhából, jn*tább kisebbet és kettőt csináltak. Mly mindenki csinosan berendezheti "etnesak szobáját, hanem konyháját {*• Gondoskodik a gazdaság arról is, a konyhára hagyma, sárgarépa. . és krumpli is kerüljön. Min­rt*1 állandó alkalmazott megkapta a területét, most is ott vete- 1 “í°y«ett három-négy asszony. Nagy ^■ondos-Uodnak a dolgozóktól segítség az itt termett saláta, zöld­paprika, a csúcsmunkák idején nem kell minden héten piacra menni friss zöldségért. Az állandó dolgozókról minden­képpen gondoskodtak. Most nézzük meg, hogy a környékről bejárókra milyen gondot fordítanak? Ide jár­nak dolgozni Alsószentmártonból, Márokról, Lippói'ól, Bezedekről, Vi­rágosról, Villányból és Villánykövesd ről is. Mind távoli községek, gyalog órákat töLtenének úton a dolgozók és már a munka megkezdésekor fárad­tak lennének, . A gazdaság vezetősége számolt ez­zel. Van hét vontatójuk, kél teher­autójuk, amelyek a környező közsé­gekből reggel-este hozzák-visziik az asszonyokat, lányokat és férfiakat. Most került sorra a toborzott, vagyis a Vas és Zala megyei dolgo­zók elhelyezése. Otthon Zalában a kulákok, a tisztelendő úr és a volt banda-gazdák azt hiresztelték, hogy a munkásokkal most is úgy bánnak, mint a püspöki, hercegi uradalmak idején, hogy egy nagy pajtában, vagy istállóban föidreterített szalmára fek­tetik a nőket és férfiakat vegyesen. Akkor így volt — ma azonban más a helyzet. Nemrégen épült, csinosan berendezett munkáslakás várja az időszaki dolgozókat. A lakás azonban nem minden. Napi hat forintért há­romszori étkezést is biztosítanak vál­tozatos ételekkel. Nem nagy gond a változatosság megteremtése, mert 40 holdon kertészkednek az üzemi kony hák részére, ahonnan már a jövő hó­napban szekérszám viszik a saláta;. Ezenkívül 7ö disznó röfög az ólban — szintén a konyha részére. Lesz aratás idejére jó füstöltszalonna, meg kolbász, — de kell is az erős munkához. A szobákban vaságyak, két fehér lepedővel és pokróccal, ahol munka után álomra hajthatják fejüket a dolgozók. Minden héten kétszer mozi­ba mehetnek, ezenkívül sportolhat­nak, olvasha.nak. A központi major­ban és az üzemegységekben labda­rúgó- és röplabdacsapat működik. A DISZ-szervezet termében sakkoznak rádiót hallgatnak, sőt ha jókedvük kerekedik, még táncolhatnak is. Eb­ben a szobában van egy 200 kötetes könyvtár is. A .kulturális élet ma még nem mondható elevennek, ke­vés műsoros es‘et tartottak eddig, de hamarosan változás történik itt is. Mayer Teréz leendő kultúrigiazgató még alig 19 éves, de lesz ereje ah­hoz, hogy kézbe vegye és irányítsa a művelődést és szórakozást a gaz­daságban. Már most tervezi, hogy mit hogyan hoz rendbe annakide­jén, pedig még el sem ment a két­hetes tanfolyamra. Mayer elvtársnő mondta el, hogy jelenleg is húsz könyv van kint az olvasóknál és a hetenként megtartott könyvtári órák is mozgalmasak. A beremendi gazdaság nem feledkezik meg a társgazdaságról sem — A villányi szőlőgazdaságban min­den évben kevés a munkáskéz. Se- gi.Béget mindig BeremendrŐl kapnak. Jelenleg 130 dolgozót küldött Villány ba Herendi elvtárs arra az időre, miig a növénytermelésben kevés mun kast tud foglalkoztatni. De 30—40 embert a legnagyobb munkaidőben is biztosít a villányiaknak, ha szük­séges. Sokszor jól jár velük a szőlő­gazdaság, — de a dolgozók is, mert egy napra sem maradnak munka és kereset nélküL Az emberi munka úgy szapora, ha géppel segítik. Nincs itt hiány gépből sem. A szántást az utolsó négyszögölig traktorral végzik. Ta­valy nyáron a gabona 78 százalékát aratták kévekötő-aratógéppel és kombájnnal. Ebben az évben nyolc Knotek agrostroj aratógép és 16 kombájn arat majd a gazdaság sár­guló tábláin. A terv szerint a vetés 98 százalékát akarják így levágni betakarítani. A múlt évben a nö­vényápolásnak csak 45 százalékát végezték géppel. Ez nem sok, de nem volt elegendő könnyű gyors­járatú Zetoruk vagy Univerzáljuk a sorművelőgépek vontatására. Az idén ezt a százalékot is növelik, mert két Zetorral bővült a géppark. A kukoricát az utolsó holdig négyze­tesen, a cukorrépát és gyapotot is olyan sortávolságra vetik, hogy a géppel kapálhassák. Sokkal gyorsabb lesz így, a hetekig tartó kapálások idejét napokra röv;dítik le. A trak­torosok gépeikkel nem mennek ki­lométeres sétákra szervezési hibá­ból, mindegyiknek megvan a maga területe. Aki Zálogoson szánt, azt nem küldik a harsánypusztai föl­dekre. Kihasználják a gépeket, amennyire csak lehet. • Mindamellett azonban, hogy saját gondjaival is elég meggyürkőzni a gazdaságnak, nem feledkezik meg a néhány éve megalakult termelőszö­vetkezetekről sem, melyek még sok nehézséggel küzködnek. Sok felsze­relésük hiányzik még ahhoz, hogy gazdaságukban minden munkát zök­kenő nélkül végezzenek. Nincs vető- gép, kevés a henger vagy a borona hiányzanak a szakemberek is. Ezek­nek a bajoknak az orvosságát az állami gazdaságban találják, ahol a terméskőtől a gépig minden segítsé­get megkapnak. Terméskő — kissé furcsán hang­zik, de a gazdaság ezt is adott a beremendi Dózsa tsz-nek. A múlt hetekben is kaptak 30 köbméter épí­tési követ. A vetéshez vetőgépet, bogy gyorsabban földbe tegyék a tavasziakat. Előfordult már, hogy benzinre vagy gázolajra volt szüksé­gük, csak egy szavukba került, ki­segítette őket a gazdaság. Az illocskai és lapáncsai termelő- szövetkezeteknek íelfűrészelték az építési fát. Deszkát, gerendát készí­tettek sokkal olcsóbban és gyorsab­ban, mint a siklósi Faipari Vállalat. Ezenkívül Takács elvtárs, a főagro- nómus, Herendi igazgató elvtárs és Kovács elvtárs, a személyzeti fele­lős sok estét eltöltőitek hol egyik, hol másik Isz-ben, szakmai segítsé­get adtak munkájukhoz, hogy a he­lyes gazdálkodásra megtanítsák a tagokat, növeljék termésüket és ez­zel együtt a tagok munkakedvét is. Április 16-o t írun k, rövidesen sarabolják már a cukorrépát a há­romszáz holdas táblákon. Kikel a kukorica, a napraforgó is. És, mert gondoskodtak az emberekről, mert kihasználják a gépeket — nem ma­rad kapá’atlan egy tenyérnyi sem. S a környező tsz-ekben sem! Herceg Ilona Az ajánló Vörös József István-aknai csilléé a minap azzal a kéréssel fordult a kerületvezető Szilas elvtárshoz, hogy önhibáján kívül elkövetett igazolat­lan mulasztását engedjék neki pó­tolni. A kérést meghallgató bizott­ság és Szilas László elvtárs — te­kintve, hogy Vörös Józsefnek nem volt még műszakmulasztása, engedé­lyezte a mulasztás pótlását. Ezzel úgylátszott, elintéződött az ügy. Vö­rös József megköszönte a segítséget. Ez történt az elmúlt hét csütörtök­jén. E hét kedden a fogadónapon ugyanezzel a kéréssel fordult egy másik dolgozó a bizottsághoz, a ke­rületvezető elvtárshoz. — Orvoshoz kellett mennem. Dél­utánom voltam és délután rendelt az orvos is — mit tehettem. — Elcserélhette volna a műszakot, erre lehetőség van. — Két műszakom lenne, bepóto­lom. — Nem megy ez csak igy. Mi len­ne, ha mindenki ezt csinálná?! így beszélgettek. Ugylátszik a ké­relmező megunta a párbeszédet és alibivel hozakodott elő. — Kérem. Nálunk szobabizalmi a Vörös József. Ö mondta, hogy csak hivatkozzak rá, neki és az ő szavára mindig igazolják a műszakokat. Mert hát ő a kultúrgárdában is dolgozik. Azt felesleges mondani is, hogy Vörös József ilyenirányú kedvezmé­nyeket soha nem kapott, hogy az ilyesmi nem tartozik a szobabizalmi feladatköréhez. Vörös József azon­ban mégis megtette. Vagy talán úgy gondolta, hogy a neki adott egysze­ri kedvezményt ki,terjesztheti má­sokra is és a munkafegyelem „meg­szilárdításához" így tevékenyen hoz- ;ájárulhat? A kérelmezőnek rossz alibi volt Vörös József,

Next

/
Thumbnails
Contents