Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-16 / 90. szám

DI1MÁMTIII.1 Tula.motmajÄitcrEsvurmn (----------------------------------------------------------------------------'s A MAI SZAMBÁN: A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának tájékoztató közleménye (2. o.) — Rövid külföldi hírek (2. o.) — A szent kút (2. o.) — A pártáiét hírei (3. o.) — Az új tagkönyvek kiosztása jobb munkára serkenti MNDSZ asszonyainkat (3. o.) — Gondoskod­nak a dolgozókról (3. o.) — Legfontosabb takarmány­növényünk — a kukorica (4. o.) AZ MDP B ARANYAM ECYEI PARTBI ZOTTIÁCÁNAK 'LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 90. SZÁM ARA 50 FILLER PÉNTEK, 1954 ÁPRILIS 16 Franciaország: válaszúton Minden gazda érdeke: A berlini értekezlet után az bceanontúli hadfiak rohamra indul­tak, hogy Ázsiában, Európában és a világ többi pontján megmérgez- zék a feszültség enyhü'ésének azt egészségesebb légkörét, amelyet a Szovjetunió békekezdeményezései a nagyhata’mi tárgyalások keltettek Politikában. Az ame- *£?,! hadügyminisztérium „új straté- rdetett meg- amelynek alap­eszméje az amerikai beavatkozás a u?.y’ .fi elszigetelt konfliktusokba háborúkba és ezá’tal ezek kiterjesz- .genJ‘ értekezlet küszöbén hotvhm^?rb^n nyi!tan hozzáláttak. s°gy ^kfs.zf,sék az amerikai had reg indokínai beavatkozását. Euró vvpv” ??d,g — a Franciaországra gya lenről t nyomás megnöve’éséve1 T.irz, 3bb Jökést adtak a \ támadó ..európai hadsereg“ felállításához. ersvzlfrÜ!t azonban. hogy Francia- szélg fvonakodik eljátszani azt a «zerepet amelyet Washingtonban k< ,“0,e"?.tak számára. Sót mi több. az mínví11’ h^®y a franc>aországi ese- í?™1 egeszen más irányba mu- í;,?1“1 ahogyan azt az ameri- U ugymin,sztériumban megter- knrín«' °UL!- felszólította a francia t^mAnyt.’ hogy lesyen bűnsegéde az jpdokfnai háború kiterjesztésében t a genfi értekezlet szabotálásában. Laniel — bár kijelentette, hogy Franciaorszáí! továbbfolytatja az indok’nal vérontást, — egyelőre vo- rakndlk aláírni azt a fenyegető nyi­latkozatot ame'vet Duiles szerkesz­tett a Kínai Népköztársaság ellen *,?,rr,e.1ynek az lenne a szerepe, hogy őiátéka legyen a tervezett ameri­kai beavatkozásnak. Az „európa !ikÍríiHgg^‘- kí,ooso’at°s terveit nem vS‘Ldl Washingtonnak meg- an.la- Eisenhower, Dulles és és nvomágérftek^el ’ íenyeget ésekke' franc,, ! ' próbá’ták meggyőzni a jének yt’ hogy par’.ament­nmsn ííL8 ff**» értekezlet meg „eurónai v°ia ,JÓVa ke" hagynia az álSwést Ä ^zöfé8r51" szó,b francia körmit azonban- hogy a nem tűzte ki / a mai nap’g tumát s f £ ,a Par!a,nenti vita dá­is foe'ia il e.u SZerint eSyelőre nem külügyi ’biToH b-°gy a nemzetgyűlés ParlamUíi -!!ága ~ amelynek a nie — a yi.táj fid kellene készíte­Vtáni időn^üf' értekez,et megnyitása el vitáiáthp1'1"8,' má4us 5_re napolta m»nti bhnf,Zlel a döntéssel a parla­dobott bDu’wg Va-'uSággal kesztyüt Pranciaor^i S arc?ba- -Dulles úr. káli- __ szag Denf e'őtt nem ratifl- amerikai L döntés értelme. Az terveinek Sa td válaszul a „Nyugat meg a Tk szabotá!ásával“ vádolta az amerít=-e 'kormányt- azza'- h°sv Cj’en ,összpi4?0l\tlka végrehajtása Vajjón az ellenzékkel“. Laniei-korm/rt et'4 -engedetlen“ a végre a f^ány> miért nem hajtja ' VVashineton?nCla kormánytöbbség a lenni „ Parancsokat? Valóban amerikai i& bf yzel — mint egyes francia kormók álIít-iák> ~ hogy a fika terven?^ -szabotálja“ Ame ről, Dőreség lenne Lanie'­úkárecir u fél és Plevenről ilyet ni ökakmegy Pillanatig is feltételez- ges hívni 'Odeddig Amerika készsé- Zet azonhn mutatkoztak. A hely­niszterfaná0 aZ’ hogy a francla ml- hanem Pár”unem Washingtonban getlenítl^.^1SbaJ1^ székel, s nem füg- tikai k , 1 magát a francia be’poli í hoívy:ela,8ku,ásáta A helyzet vára rSy a, kommunisták hívó sza­bomaki!r,^va,n bata'mas népi erők Franci^Znax és állnak csatasorba jára „ ágban’ mint talón utói­kor abari™cas esztendőkben, ami- lyoztáuy'nazek az erők megakadá- franci l,f?s,zmus hatalomrajutását nehá*aifö dön, vagy az ellenállá* nép ,,[v'ben’ amikor a francia len u . 4 8 hitleri megszállók el- az ówu ™as fejlődésen ment át években a néni mozgalom emikor a francia kom- knvA S4ák először emelték fel tilta- szavukat az „európai védelm' i„ osség", s az indokínai háború el- . n> ez a tiltakozás, bár erős volt * *°k tekintetben elszigetelt. Mr Sf 'g megmozdult a makizárdok klfhc'aországa. s valóságos vihar ent söpör végig az országon a kö etetés: „Le az amerikai politikával 3get’en francia nemzeti palitiké “«arunk!“ ® mindez akkor történ>k amikor * francia burzsoázia soraiban nagy zűrzavar, bizonytalanság és megosz­tottság uralkodik. Igaz, vannak olya­nok, s egyelőre még tekintélyes izámban, akik esküsznek arra, hogy Franciaországnak nincs más válasz­tása, mint követni az amerikai po­litikát. A dolgok azonban úgy alakul­nak, hogy minden olyan francia po­litikusban, akiben egy szlkrányi nem zöti érzés maradt, elkerülhetetlenül felvetődik a kérdés: mi jó szárma­zik Franciaország számára abból, ha kiszolgáltatja hadseregét a német szoldateszkának és az amerikaiak ünkostárséul szegődik az indokínai háború kiterjesztésében? Egy olyan háború kiterjesztésében, amely máris felőrli Franciaország erőforrásait és még „győzelem“ esetén Is csak ame­rikai kézre játssza át a francia po­rciókat? A történelem, s a francia néptö­megek pedig így teszik fel a kér­dést: nemzeti katasztrófa vagy füg­getlen francia külpolitika? Vájjon «ért harcolt-e olyan egységesen és hősiesen a francia nemzel a hitleri megszállók ellen, hogy most önként vállalja a „szolganép" szerepét az .európai védelmi közösség" új Euró­pájában? A francia burzsoázia egye- őre tanácstalan. De á néptömegek nyomása, a népi tiltakozás egyre érez hetőbben befolyásolja a francia po­litika alakulását. Jellemző a hely­zetre, hogy nincsen ma a francia burzsoáziának egyetlen olyan pártja sem, amely a ratifikálás, azaz az európai hadsereg“ kérdésében nem szakadt volna két ellentétes csoport­ra. Figyelemreméltó Juin tábornagy nyilatkozata is. „Franciaország első katonája", amikor kijelentette, hogy az „európai védelmi közösség" jelen­legi formájában „elfogadhatatlan", íyiivánvalóan nem csupán saját ne­vében beszélt, hanem a francia ka­tonai vezetők véleményét fejezte ki, megmutatta, hogy e „közösség" ve­szélyeit immár a hadseregben is fel­ismerték. Megszólalt Gaulle tábor­nok is, aki éles szavakkal bélyegezte meg az „európai védelmi közössé­get“, utalt az orosz-francia szövetség történelmi hagyományaira és az európai hadsereg" helyett egy össz- ■urópal egyezmény mellett szállt sík­ra. Érthető, hogy ilyen felkavart és nyugtalan belpolitikai helyzetben a Lamel-kormány nem meri dűlőre vinni a dolgokat, s elodázza a dön- é-s:. Am a döntést nem lehet sokáig halogatni. Franciaországnak előbb vagy utóbb határoznia kell: hagyja-e nagát tovább sodorni a katasztrófa felé, avagy a függetlenség útját vá­lasztja? Franciaország újkori törté­nelme során már vol. hasonló hely­zetben — a hitleri agresszió állította z elé a kérdés elé — és minden fran- :ia tudja, hová vezetett a müncheni uehódolás Hitler előtt. De Francia- országban most alkalmas az időpont i nemz©: érdekeit szolgáló döntésre. Franciaországban megvannak azok az erők, amelyek ki tudják harcolni az amerikai politika felcserélését francia nemzeti * politikával, képe- :ak összefogni egy közös frontba va­lamennyi nemzeti hazafias erőt, .gyesiteni a néptömegek harcos moz­galmát a legkülönbözőbb csoportok ■s személyek ellenállásával. És Fran­ciaországnak vannak olyan szövet- ;égéséi is, — minden eddiginél na­gyobb és erősebb szövetségesek, — amelyek o.t állnak mellette a ném­eti jövőért és az igazi biztonságért vívott küzdelemben. Vannak, akike szövetségeseket rossz helyen keresik. Je egyre többen vannak, akik felis­merik, hogy Franciaország biztonsá­gát és jövőjét a francia-szovjet szer- ődós útján kell keresni. E harc sikere vagy kudarca nem ehrt közömbös a világ békeszere tő emberei számára. Franciaország nagy­hatalom, nagy történelmi mulfja, kultúrája, hős népe nagy tekintélyt is megbecsülést vívott ki Európa- ■szert.e. A francia nép harca az ame­rikai politika megváltoztatásáért szo- •osan összefügg tehát afczal a világ­méretű küzdelemmel, amelyet a béke rői folytatnak a nemzetközi feszült­ég enyhítéséért. Éppen ezért szem- 'éli minden becsületes, békét akaró mber együttérzéssel és rokonszenv- vel a francia nép harcát. (Meglolent a .Szabad Nép április lö-i számában^ Vessük el időben a kapásnövényeket! Földben vannak a tavaszi gabonáit, sok helyen már szépen sorol a tavaszbúza, az árpa és a zab. A talaj már jól felmelegedett — beköszöntött a kapásnövények, — burgonya, kukorica és cukorrépa vetésé­nek Ideje Is. A sellyei Járás termelőszövetkezetei már nagyrészt elvetették a burgonyát, befejezés felé kö­zeledik a cukorrépa vetése Is. Minden gazda érdeke, hogy időben tegye földbe a kapásokat, mert mint a gabonánál, úgy itt is — ez a bő termés alapja. . Zöldéi a magyarteleki Gerö tsz cukorrépája Baranyában még több helyen el sem vetették a cukorrépát. Ezzel szemben a magyartelek! Gerö Er­nő termelőszövetkezet cu­korrépája már szépen zöl del és hétfőn sarabolják is. A termelőszövetkezet munkacsoportjai már az elmúlt évben is rekord- termést értek el: holdan­ként 145 mázsa cukorré­pát takarítottak be. A tagok szeretnek a cukor­répával foglalkozni, mert jól fizet: tavaly minden munkaegységre negyed- kiló cukrot osztottak. Id. Tóth József például más­fél mázsát vitt haza a zárszámadás után. Ezért aztán az idén is 13 hold cukorrépát vetet­tek. A vetést a termelő- szövetkezet gépével a Dó­zsa brigád végezte, őszi mélyszántott rendesen el- munkált talajba. Hogy a kapálást is biztosítsák, a cukorrépa földet egyen­ként felosztották a tagok között, a sarabolás, egye- lés, mélykapálás Időben való elvégzésére. így az év végén kiderül: ki ért el jobb termést. A burgonyának több, mint a felét elvetették A sellyei járás jó burgonyatermő fölajein már jóval több, mint a felét elvetették második ke­nyerünknek, a burgonyának. Leginkább a termelőszö­vetkezetek igyekeznek a legrendesebb munkáját meg­adni:- legtöbb helyen istállótrágyázott, ősszel mélyszán- tott, tavasszal sírnitózoüt földekbe vetik. A burgonyával egyidőben megindult a kukorica vetése is. A legutóbbi jelentések szerint négyszáz gaz­da végzett már vele — halszáz katasztxális holdon. A kukoricavetésnél bátran alkalmazzák a bevált műve­lési eljárásokat: Gyöngyösmelléken az apaállatok ré­szére vetett hét hold kukoricát a tanács négyzetesen tétette a földbe, hogy keresztben-hosszában fogattal művelhessék. A „Szabad Nép" termelőszövetkezetben is javában haliad a négyzetes vetés: eddig már három haló földben duzzad a mag a nedvességtől és a nap melegétől, A bóíyi Kossuth tsz az idén is gazdag burgonyatermést takarít be Tizenkét hold köles ka­lászait ringatta tavaly a szél a bólyi Békás-dűlő kövér, fekete földjein. — Letakarítás után tarlóját bőségesen megterítették ístállótrágyával és jó mé­lyen megszántották. A traktoros csak azt tudta, biztos valami kapás ke­rül idet azért ellenőrei olyan nagy gonddal, szin­te óránként a szántás mélységét Szabó István, az elnök. Jól gondolta: éppen a napokban negy­ven termelőszövetkezeti tag, Kész József, YVitzl Frigyes brigádvezetők irányítása mellett meg­kezdték a burgonya veté­sét. A terület minden holdjára előzőleg 100 kiló szuperfoszfátot is kiszór­tak és négyzetesen, fészek be ültették el mind a ti­zenkét holdat. A múlt esztendőben 70 mázsát takarítottak be egy-egy holdról, az idén nem sajnálják tőle a mű­trágyát, a jól érett istálló trágyát — géppel kapál­talak, csakhogy ennél is magasabb legyen a tér'» més. A ssabadssentkirályi Kossuth tsz tagjai már befejezték a burgonyavetést A szabadszentkirályi Kossuth termelőszövetkezet tábláin serényen folyik a munka. Amíg a fér­fiak más helyen dolgoznak, addig családtagjaik: az asszonyok, leányok, április 12-én délelőtt 10 órára el­vetették az előirányzott három hold burgonyáit A termelőszövetkezet nem fél az újításoktól. Ezért tavaly nyári vetésű burgonyát is termelt. Júniusban vetették el tarlóba és valamivel később szedték ki, mint tavaszi vetésűt. A vetőmagnak kitűnően alkalmas nyári burgonyából holdanként 80 mázsát takarítottak be. Az idén sem akarnak rosszabb átlagot, ezért vetik el most is időben. A saabadszentklrályj termelőszövetkezet tagjai, a kapásnövények idejében történő elvetésével készülnek a III. pártkongresszusra. A terehegyi Vezércsillag tsz asszonyainak kongresszusi versenye ZöldelS búza, bokrosodó árpa, szépen bú)ó napra­forgó, cukorrépa mutatják: a terehegyi Vezércsillag tsz asszonyai nemcsak elhatározták, hogy ezévben a tava­lyinak több, mint kétszeresét osztják pénzben, ter­ményben, egy-egy munkaegységre, de gyors és jó mun­kával sorra meg is valósítják. Pedig a télen még kevés remény volt arra, hogy a terveket sikerül valóra váltani. A kilépések után mindössze 18-an maradtak benn a csoportban, ezek is három kivételével, mind nők. A terehegyi asszo­nyok mégsem csüggedtek. Gondozták az állatokat, hogy legyen jövedelme a kis csoportnak. Azt a felgyülem­lett trágyát pedig, amit előző évben nem hordtak ki a földekre, a téli napokban kivitték a táblák szélére és ott szarvasba rakták. A bizakodás, a szorgos munka láttán hat kilépett viszatért a termelőszövetkezetbe, januárban pedig há­rom kívülálló jelentkezett. így a tavaszt már 27 tag­gal kezdték. A húsz aszony és a hét férfi — éppen, mert kevés a munkáskéz a csoportban, — naponta előre megbe­széli feladatait. A munkában nemcsak a brigádtagok vesznek részt, hanem a tsz elnöke, özv. Várnai Jánosné éppen' úgy, mint a brigádvezető, a fiatal családtagok, vagy az idősebbek. Így érték el, hogy a burgonyát és kukoricát kivéve, minden tavaszi szántás-vetéssel már márciusban elkészültek. E héten elvetették hat hold burgonyájukat és hozzákezdenek húsz hold kukoricá­juk négyzetes vetéséhez. A terméseredmények növelé­se érdekében a növényápolást már egyenként kimért területeken végzik. Harminc hold búzán és 15 hold kukoricán pedig pótbeporzást alkalmaznak. Amíg tavaly még ritkaságszámba ment Terehe- gyen, ha egy asszony egész éven át 80 munkaegységet szerzett, most félév alatt mindegyikük túl is haladta ezt. Legtöbbjük már a 120—140 munkaegységnél tart, mint Babos Ferencné növénytermelő, aki lil munka­egységet érdemelt ki. Élüzem jelvényt kapott jó munkája jutalmául a pécsi Fűtőház. Az üzem homlokzatára egy másik kitüntetés is került, ami azt mutatja, hogy az öt­száz kilométeres mozga­lom terén sincs párja a ffltőháznak. A jó munkát tudomásul vették a köz­lekedési és postaügyi mi­nisztériumban is, de az­iránt már nem érdeklőd­tek, mire volna szüksé­gük az itteni dolgozók­nak. Pedig vannak Jogos kívánságok. Ez pedig így hangzik: Sürgősen meg kell ja­vítani a munkavédelmet! Egyik évről a másikra megkétszereződött a fűtő ház létszáma, de a mosdó, öltöző maradt a régi, sőt az egyik öltözőrész a pin­cébe szorult. Itt két 15 wattos égő szolgáltat gyér világot. A nedves, nyirkos helyiségben néhány láb­rács fekszik csupasz föl­dön, amely vizet sajnos csak eső idején lát. — Ilyenkor aztán annál töb­bet mert a repedezett fa­lakon akadálytalanul szí­JOQOS vároghat át A fenti öl­tözőkben sem különb a helyzet. 40-szer 80 centi- méteres szekrényben nem egy helyen két dolgozó ruháját is meg lehet ta­lálni. — Nekem még szeren­csém van — mondja fa­nyar mosollyal Vladika Pál tanuló. — Bátyámmal társultam a szekrényhez. Feleségemtőll lem győ­zök hallgatni otthon. Min den második-harmadik nap mosni kell az inge­met, pedig nem járok fe­hérben. Nem is csoda, a kormos, olajos ruha he­lyére kell rakni a tisztát. Az öltözőből a fürdőbe nyílik az ajtó. 13 mosdó sorakozik egymás mellett. Ez és hat tussoló jut 500 dolgozóra. Fél 4-kor van vége a munkának, de fél 6 óra­kor még javában folyik a fürdés, — meséli Lő­rinc Lajos, aki a fürdő tisztaságáért felel. Ez két óra! Több dolgozónak még a kis szekrényből sem jut. A motoros műhelyben ía­KÉRELEM Ion csüng a dolgozók be­járó ruhája, öt ember közül csak Kemény Jó­zsefnek van szekrénye. — Súlyos baleseti veszélyt rejt magában az ishogy ebben az üzemben itt is, ott is gyúlékony olajat lehet találni. Olajkamrá­ban lenne ennek a helye, de sajnos minden eddigi javaslat, ami megoldást jelentett volna, a közöm­bösségbe fűlt. Bérezési István négy éve sürgeti már, hogy szereljenek a műhely ab­lakára egy komolyabb ventillátort, amely öntés­kor cserélni tudná a mű­hely levegőjét. Ezt most egy cukrászdába való ventillátor helyettesíti, — Voltam már tapasz­talatcserén a Keleti Fű- tőftázban. Ott helyesen oldották meg az öntőmű­hely szellőztetését, — mondja Bérezési elvtárs. — A tetőszerkezetet! úgy képezték ki, mint egy zsalugáter. Ha öntenek, nem kell nyelni a fojtó füstöt. Nálunk, sajnos, így a védőétel is keveset használ. Már nem is tu-* dom, hogy kihez fordul­jak kérésemmel. Min­denünnen csak Ígéretet kapok, a segítség meg el­marad. Ha ez megoldód­na, nem kellene munka­ruhába bejárnom az üzembe, mert a szekrény be be merném akasztani a jobb ruhámat is, most azonban beleszívja magát a füst, a gáz. Hogyan lehetne változ­tatni? — Beruházás mindent megoldana, — mondják felcsillanó szemmel a fő­nöki Irodában. Csak ez a módja a helyzet megvál­toztatásának? A javaslatok, amelyek e kérdésben születtek, már azt is mutatják, hogy saját erőből is lehetne cselekedni. A könnyebb ellenállás a beruházás — s míg erre mód nyílik, a helyzet változatlan ma­rad; a műhelyben ebédel­nek a dolgozók, nem lesz bővebb a fürdő, az öltöző. A beruházás sorrakerülé- séig nem lehetne «-"m változtatni? ~

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents