Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-13 / 87. szám
<1954 ÁPRILIS 13 NAPLÓ S Vezessék új győzelmekre DISZ szervezeteink a megye fiataljait! Baranya disz istái sok dicsőséget sHsmerést szereztek már eddig is az ifjúságnak. S most, ezekben a hetekben újabb tettekkel bizonyítják: rájuk számíthat a párt. 1954 első hónapjaiban egy nagyszerű program- mért indultak harcba a fiatalok: megvalósítani a pártnak a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatát. Több, m nt két hónap telit el azóta, — tetteikben, elismerésre m ál-tó kezdeményezésekben. A Beremendi Vörös Csillag Állami Gazdaságban három katasztrális holdon bemütató-kertet létesítettek; a siklósoagy falusi tsz fiataljai elindították a ,..ki szerez több munkaegy- ségef'-mozgabnat; a vajszlói úttörők .,Micsurin-kértét" munkálnak, ahol a fejlett agrotechnikai módszeréket bemutatják szüleiknek. A fiatalok lelkesedése, tenniakarása az élei minden területére kiterjed. A vajszlóiak nem törődve a tél dermesztő hidegével, kocsikra, szánokra ültek ‘ és felkeresték a környező falvakat. Régen elfelejtett népdalokat, ősi magyar táncokat, rigmusokat kutattak fel. Hátvan-hetvenéves öreg parasztokat hallgattak meg, 6k elevenítették fel előttük a régi táncok lépésit. S ezzel a műsorral szórakoztatják Vajszló dolgozó népét. A falu fiatalsága mellett ott áll az ipari üzemek, bányák ifjúsága is. Ki kellett javítani a gépeket? — A komlóiak egyemberként jelentkeztek a brigádokba. Patronálni, segíteni kell a tsz-eket? Az MTH tanulói válaszoltak: 1100 munkaórával segítik a köb- tonyi Vörös Csillag tsz-t, és a pécsi állami gazdaságot. Az ifjúság, hagyományaihoz híven a párt munkáját segíti. S a DISZ- szervezetek nem dolgoztak rosszul ed dig a mezőgazdaság fellendítéséért Ezt bizonyí.otta a Dolgozó Ifjúság Szövetsége Baranyamegyei Bizottságának vasárnap megtartott értekez- tote. A beszámoló és a vita egyaránt megállapította, hogy a megye fiatal- jainak most bontakozott ki igazán ^"eje, fiatalos helytállása. Ahol minden fiatalhoz eljutott a határozat, ott annak szellemében cselekszenek. — Életre keltek a szunnyadó alapszervezetek, kinyíltak a kultúrotthonok ajtói —- életerős fiatalok töltötték meS- A kultúra, a sport, a szervezeti élet javulása egy célért: * határosat végrehajtásáét'. Bármily szépek is az eredmények, ®°k még a hiba. Miért dolgoznak r<*^a_bbul a nagynyáródi, kölkedi, ardőfűi fiatalok, mint másutt? Talán dem érdekük a határozat végrehajtása? De igen! Csakhogy a járási bi- zo.tság és a helyi DISZ-szervezet elmulasztotta ismertetni közöttük ezt a határozatot. Nyilvánvaló, ez a doing kezdete: tanulmányozni a hatá- fozavot, s a helyi körülmények figyelembevételével kutatni, keresni a tennivalókat. A vajszlói fiatalok mun katervet is készítettek. Mint ezt Pe- rics elvtárs elmondta, ilyenek szerepelnek benne: a legelőről kiirtják a gyomot, parkosítják a főteret, csasz tuska-brigáaot szerveznek a kiváló dolgozó parasztok népszerűsítésére. A csertői fiatalok nem restek végigjárni a falut s meggyőzni a dolgozó parasztokat a napraforgó és a cukorrépa termelés előnyéről. A gerényesi DISZ-szervezet tagjai három-négy estén ott ültek a kultúrház egyik termében és szemináriumszerűen megbeszélték a határozatot, az ottani leendőket. Ezekben a hónapokban új emberek jelentek meg a falu életében: a gépállomásokról, tanácsokról, iskolákról kihelyezett agronómusok. Javarésze fiatal, nagy segítségei tudnak adni a helyi szervezeteknek. S mégis az a tapasztalat, hogy nem kérik támogatásukat. Gyenis elvtórs a maga és társai esetével bizonyította be, hogy velük keveset törődnek, különösen a DISZ-szervezetek. Hasonló mértékben — bár itt sok eredmény van — a pedagógusokkal sem. Perics Péter, vajszlói pedagógus bebizonyította, ha bevonják őket a DISZ-szervezetek munkájába, sokat segítenek. Náluk a íánccsoportot, a színjátszókat egy-egy pedagógus vezeti; a politikai oktatást szintén. — DISZ-gyűlésen, ifjúsági napon arról :s beszélnek, hogyan viselkedjenek a fiatalok. Másutt az agronómusok szakmai előadást tartanak s a fiatalok ezután mennek a dolgozó parasztokhoz beszélgetni a vetésről, az állatnevelés módszeréről. Az élet, a munka tanu'sága: a fiatal mezőgazdasági szakemberek- íek, fiatal pedagógusoknak a Díszben a helyük! Ezekben a napokban a mezőgoz- iaségi munka dandárjában vagyunk; közeleg a kapások vetése is. A gépál- omásek mégsem tudják teljesíteni feladatuka:, elmaradtak a szántással- vetéssel. Miért? Néhol hanyagság miatt, másutt munkaerőhiány okából nem képesek megszervezni a két műszakot, éjszakánként nincs kihasználva a traktorok acélizma. A párt azzal bízta meg a DISZ-:, küldjön százhúsz traktorost, munikagép- .cezelöt a gépállomásokra. A pártmegbizatásnak igen silá- nyan tettek eleget. Néhány járási bizottság ezekben az áge.ő napokban mégis azon morfondírozik, vájjon el tudják-e helyezni őket a gépállomásokon, a munkagép- kezelőkből nem idénymunkások lesznek-e. Mert ha igen, ők bizony nem győzik meg a fiatalokat, hogy mostani biztos helyüket otthagyják. Le- 'yenek csak biztosak abban, hogy a fiatalok tanulhatnak a gépállomáson, iraktoros iskolákon, lesz belő- ük felelős vezető, ha akarnak dolgozni, szorgalmukkal bebizonyítják, hogy szeretik a gépet. Csakhogy ez még hiányzik és sok a panasz arra, hogy a fiatalok nem ápolják szeretettel a gépeket. A beszámoló és a vita fontos tanulsága, hogy a DISZ vezetőinek közelebb kell kerülmiök az élethez, a fiatalokhoz. Megcsappantak ugyan már a körlevelek, a telefonutasítások de • Járási bizottságok még sok esetben alkalomszerűen, gon iolomformán látogatják a DlSZ-szer- vezeteket. Nem visznek és nem hoznak semmit. Ezért nem terjednek el eléggé a helyes kezdeményezések, nincs, aki közkincosé tenné őket.— Több helyen, mint az ócsárdi gépállomáson is, alig néhányan tettek vállalást pártunk III. kongresszusa tiszteletére. A beszámoló szerint ebből adódik az is, hogy a bizottságok és alapszervezetek munkaterve, határozata általános, nem a helyi körülményekből, tervekből, feladatokból indul ki, hanem az általánosból. A komlói DISZ-bizottság igen helyes móds^rekkel népszerűsíti, teszi mindenkinek hozzáférhetővé a fiatalok módszereit, kezdeményezéseit és kiváló munkáit. A sajtóhoz, rádióhoz cikkeket küldenek; a mozikban diafilmen közlik az eredményeket; időnként röplapokat adnak ki, üdvözlő levelekben köszöntik az élenjárókat, könyvjutalmat adnak és a legutóbb egy vándorzászlót alapí- obtak. Ezek legtöbb helyen megvalósíthatók s a fiatalok szívesen veszik, örömmel dolgoznak. A vita során bebizonyosodott, hogy a szervezet belső élete, a demokrácia, — az eredmények legfontosabb forrása. Hohmann Géza, a gerényesi DISZ- jzervezet tagja elmondta, hogy havonta egyszer taggyűlést és egy alkalommal ifjúsági napot tartanak. A fiatalok ilyenkor megismerik a vezetőség munkáját, beszámolnak a határozatok végrehajtásáról. S bizony nem egyszer keményen megbírálják őket. A faluban szívesen is járnak a DISZ-be és még szívesebben dolgoznak. Havonta két vasárnap agitációs napot tartanak, felkeresik azoka‘, akik begyűjtésben hanyagok. Először természetesen szüleiket győzik meg, miért kell teljesíteni állam iránti kötelezettségüké:. A megyei DISZ-bizottság ér.ekeziete fontos Lépés volt. Lemérte az eddig meg te. t utat és megmutatta, hogy bár a fiatalok nagyszerű eredményekkel büszkélkedhetnek, de még sok és komoly tennivalóik vannak a párt és kormány mezőgazdasági határozatának megvalósításában. Az eddig elárt eredményekre támaszkodva, a fogyatékosságok tanulságait felhasználva újabb, nagyobb sikerekre vezet- he:ik a megye fiataljait. Tegyük gazdaggá, virágzóvá a gyengébb termelőszövetkezeteket 1 Az őszi hónapokban a kilépési Äi ÄS; £Än ÄVÄ=ra jövőre pedig - kedjenek, hogy ezeket a termeioszoretke-etek t ító többet termelhessenek es nagyo elsők közé emeljék. Adjanak meg minden támogatási, vedelmet biztosítsanak a tagságnak. SZ4RKA ÁDÁM tsz-elnök A lapáncsai Uj Élet termelőszövetkezetnek 500 holdja van, ebből 80 rét és legelő. Éppen ezért jövedelmező üzemágként az állattenyésztést akarjuk kifejleszteni. Ilyen területű legelővel az állattartás igen jövedelmező lesi főleg akkor, ha a legelő minőségén javítunk. Jelenlegi állományunk 30 szarvasmarha és 18 anyakoca, ezenkívül hízók és süldők. Amint látszik, nem az állomány, de ennek az állománynak a legelőn kívül 67 hold évelő növény termése is takarmányul szolgák További tervünk az, hogy először is megfelelő takarmányai apót biztosítsunk. Több évelőnövényt vetünk a növekvő állomány részére. Nemcsak az évelő takarmány területet növeljük, hanem az abraktakarmányok, a kukorica, árpa és a zab vetésterületét is. Úgy tervezzük, hogy ebben az évben a szarvasmarha állományt hússzal emeljük. Ebből tizet vásárolunk, amelyek már törzskönyvezésre alkalmas, vagy törzskönyvezett állatok lesznek. A másik tize; pedig a szaporulatból állítjuk be. Teheneink most áLlnak megfigyelés alatt, hogy azoknak az utódait is törzskönyveztethessük. Ha azonban szarvasmarhaállományunkat növeljük akkor egy húszíérőhelyes istállót is átalakítunk úgy, hogy itt már egyedileg takarmányozhassuk az állatokat. Az egyedi takarmányozásról sokat beszélt nettünk Sülé István agronómus elvtáirs, aki elmond a, hogy ennyi ahraUtakarmánnyal, amennyit most etetunK, egyedi etetés mél lett nagyobb eredményeket tudnánk elérni. Nemcsak a szarvasmarhaállományt akarjuk fej- ■'sztend, a sertéstenyésztésben még két kocának a be- uitását tervezzük. Ha húsz kocánk lesz, akkor malac 1 .lesz szépszámmal. Úgy határoztunk a tagsággal, hogy juhtenyésztést is megindítjuk. Száz anyabirkát kérünk az állattenyész-ési állomástól. További tervünk a csoportosítás, az. hogy lehetőig egyhelyre építsünk istállót minden fajtának, mert ty könnyebb az ellenőrzés és az ahrakszállítás. SÜLÉ ISTVÁN agronómus ÍZ ét hónapja azzal bíztak meg, nogy a lapáncsa' és az mocskai termelőszövetkezetek cs egyem gazdak termelési munkáit segítsem és szakmailag irányítsam. Meg kell mondanom, hogy ez a segítség hiányzott mindkét helyről, mert a járási agronómus csuk ritkán jutott el ebbe a két határmenti községbe. Mikor idejöttem, sok volt a ■szántatlan terület, hiba volt az állatok takarmányozásánál. Akadt tennivalóm bőven. A tavaszi munka megindulásakor a gépállomás igyekezett megadni a legnagyobb segítséget. Három traktort 'kaptam a két községbe, amelynek traktorosai a termelőszövetkezet tagjai. A gépek megkezdték a munkát, naponta három és fél, négy holdat szántanak. A gépállomás főagronómusának minden héten beszámolok az eredményekről, hiányosságokról. Egy ilyen beszámolás alkalmával kértem, hogy több gépre van szükség a gyenge tsz-ek megsegítése érdekében. Azonnal meg is kaptam; még két gépet biztosított a gépállomás a lemaradás pó'.lására, így öt traktor hasította a barázdát a termelőszövetkezetek földjén. A vetőszántás 95 százaléka már készen van, és egy gépet átküldtünk Magyarbólyba szántani. A hátralévő öt százalékot a négy trak;or is elvégzi. A járási tanácstól Vastag elvtárs segít szakmai tanácsokkal. Az illocskai Közös Erő tagjai most a porozógépeket vették a hátukra, hogy elpusztítsák a vetéseiket taroló futrinkáit, amely eddig »2 hold őszi búzában és 55 hóid ősziárpában tett kárt. A tervem az, hogy a lapáncsai és az illocskai termelőszövetkezetek az eddiginél jobban gazdálkodjanak, többet termeljenek és minőségi állatokat neveljenek — így kiemelkedjenek az elmaradottak sorából H. L Szilárd bérfegyelmet! A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőcégének 1953 júniusi határozata és a kormány prog- rammja nyomán jelentősen emelkedett dolgozó népünk életszínvonala. A szeptemberi árleszállítás, a hús és zsír árának leszállítása jelentékeny mértékben hozzájárult a bérből élő dolgozók anyagi helyzetének javításához. Számos munkaterületen (bánya, építők, takarítók, portások és úgynevezett kisegítő állományú dolgozók) a fizetést bérrendezéssé javítottuk. Javítottuk a gépállomások és állami gazdaságok dolgozóinak bérét, jelentősen emeltük a bányász műszaki dolgozók alapbérét. Erre a célra kormányunk csupán a Pécsi Szénbánya Vállalatnak mintegy 80 ezer forintot bocsátott ren- de'kezésére. A bányászatban bevezetett új, progresszív bérezés a terv teljesítése, illetve túlteljesítése esetén mintegy 35 százalékos emelkedést biztosit a keresetben. Rendeztük az építőipar segédmunkásainak bérét azzal is, hogy a lakóhelyüktől távol dolgozók étkezési költségeinek jelentős részét megtérítjük. A már végrehajtott intézkedéseket — mint ahogy ezt Nagy Imre elvtárs, a január 23-i országgyűlésén bejelentette — újabb rendszabályok követik. Az életszínvonal további emelését jelentő intézkedéseket csak akkor tudjuk végrehajtani, ha a népgazdaság minden területén fokozott gondot fordítunk a takarékosságra, a termékek önköltségének csökkentésére. nagyobb figyelmet fordítunk^ a minőség javítására és szigorúan őrködünk a béralap betartásán. N em mondhatjuk el, hogy megyénk üzemeiben e téren minden rendben van. Lépten-nyomon tapasztalhatjuk, hogy üzemeinkben komoly hiányosságok vannak. A szakszervezeti munkának egyik fő fogyatékossága, hogy nem segíti megfelelően a béralap helyes fel- használásáért folyó munkát — a 'bérügyi rendeletek betartását reszort- feladatnak tekinti. Emiatt az ellenőrzés, az időbeni segítségnyújtás elmarad. E gyre tűrhetetlenebbé válik egyes üzemekben a bérfegyelem lazulása. Tapasztalható, hogy üzemeink jelentős részénél nincs összhangban a termelési ten’ a béralappal. Találunk olyan elrettentő oéldát is, mint a Pécsi Vízműépíto és Útkarbantartó Vállalaté, ahol a tervhez viszonyítva 27 százalékkal túllépték a béralapot. A tervszerűség terén is számos hiba van. Még kevés olyan üzem van, mint a Pécsi Bőrgyár és a Beremendi Cement és Mészművek, ahol 98—99 százalékos a tervszerűség. Az üzemi szakszervezeti bizottságok még mindig nem fordítanak kellő gondot erre, nem ellenőrzik megfelelően a tervszerűség betartását. Ez különösen vonatkozik a bányászatra, ahol a tervsze- rűség 60—70 százalék körül mozog. Ilyen példa található a komlói I-es üzemnél, ahol az első negyedévi tervet 106 százalékra teljesítették, de a feltárási terv teljesítésének eredménye mindössze 70 százalék. A bérfegyelem lazulásához vezet a bányászatban a helytelen munkaátvétel is, amely nem egy esetben jogtalan bért biztosit. A másik jelenség, hogy sokszor helyt adnak jogtalan követeléseknek. emelik a bért, vagy lazítják a normát. Előfordult ilyen a komlói építkezésen is. A feladó állomáson a betonozási munkákat Czérna Lóránt volt építésvezető, az országos iránynormától eltérően 3 köbméter helyett két köbméterrel adta ki. Ezzel jogia.an bért akart biztosítani az ott dolgozó brigád részére. Hasonló felelőtlenség tapasztalható a Baranyamegyei Hús- és Zsírbegyüjtő Vállalat telepein. Egyes telepvezetők magasabb bért ajánlgatnak azzal az indoklással, hogy „másként nem kapnak munkaerőt.“ Ez történt a bánfai be- gyüjtőheiyen is, ahol a telepvezető mintegy 100 forinttal magasabb bér: Ígért a dolgozóknak, mint amennyit arra a munkakörre az érvényben lévő kollektív szerződés biztosit. H ozzájárul a bérfegyelem lazításához, egyes teljesítményel- számolók felületes, hanyag munkája is. Fokozottan ellenőrizni kell az e területen dolgozók munkáját is. mert számos hiba előfordul A Pécsi Ingatlankezelő Vállalatnál Msmnn! Géza, volt teljesitményelszámo-ó helytelen normaalkalmazásból, szor- zási hibából, egy munka kétszeri elszámolásából az év első két hónapjában mintegy 1.641.— forintot fizettél At ki jogtalanul a vállalattal. Nincs olyan vállalat, amelyik a béralap túllépését „objektív nehézségekre“ való hivatkozással ne tudná magyarázni. Bizonyítja azt a megyei tanácshoz tartozó vállalatok jelentős részének példája, amelyek februárban is béralaptúllépést követtek el. A felülvizsgáló szervek egyhangúlag javasolták a béralap túllépésének engedélyezését. Pedig a béralap szoros tartozéka a népgazdasági tervnek. Nagy körültekintéssel megfontolással kell eljárnunk, amikor javaslatot teszünk a bérezés területén. Ezt hagyta figyelmen kívü! Horgos János elvtárs, a megyei tanács ipari osztályának volt vezetője, amikor a tanácshoz tartozó vállalatokból négyet-ötöt magasabb kategóriába akart emelni. Az ilyen felelőtlen és jogtalan béremelés az üzemeknél nagyfokú bérfeszültséget idéz elő. VT annak olyan vállalatok is, ^ amelyek törvénysértéssel igye keznek béralapjukon belül gazdálkodni, azt betartani. A Bányászati Magasépítő Vállalatnál egy négyhónapos terhes anyát azért küldtek el, hogy ne legyen béralap túllépés. Az ilyen felelőtlen, törvényes regéteteket figyelmen kívül hagyó v. __löket fe lelősségre kell vonni. A bérfegyelem lazulásának oka az, hogy a párt, a szakszervezeti és gazdasági vezetők figyelme terelődött erről a , nagyon fontos ' területről Nem kielégítő az, ahogyan a szak- szervezetekben dolgozó veziíők foglalkoznak a bérkérdéssel. Még mindig nem értik kellően partunk és kormányunk többszöri figyelmeztetését; a dolgozók életszínvonalát csak a törvények szigorú betartásával lehet emelni, a jogtalanul kifizetett munkabérekkel a becsületes dolgozókat károsítják meg, a béralap be nem tartása, a kormány programmjának végrehajtását veszélyezteti. A bérfegyelem lazulása fékezi a termlékenyság emelkedését is. és egyben gátolja a szocialista munkaversenyt. Éppen ezért nem szabad elnézni a legkisebb lazaságot sem ezen a téren, — munkánk központiában kell lennie, hogy a munkabéreket a kormány által meghatározott tervszerű rendezéseken túl csak a termelékenység fokozásával lehet növelni. A bérekkel való gazdálkodásban ** meg kell javítani minden te- rü’eten a munkát. A párt és szak- szervezeti, valamint a gazdasági vezetőknek úgy kell dolgozniok, hogy megyénkben is a lehető legrövidebb időn belül megváltozzék a helyzet, mindenütt szilárd bérfegyelem legyen, ne legyen egy üzem sem, aho! béralaptóliópés, tervszerűtlen műn- kairányílás előfordul. Máy József SZMT bér- és termelési felelős. Pécs VI. kerület az I. negyedév — Nyúl La:os körlete, Biúovszki Gyula és Bencze Mi tiós csapa-a március hónap győztese A Pécsi Szénbánya Vállalat kerületei, körletei és csapatai között folyó verseny értékelését a napokban tartották meg. Az elért eredmények alapján a kerületnek járó vándorzászlót Pécs VI. kerület bányászai nyerték el. Negyedévi tervüket 105.4 százalékra teljesítették. Kerület vezető: Börzsei Mihály. A körletek versenyében márciusban a pécsbányatelepi Nyuli Lajos körlete lett az első. A tervet 113.2 százalékra teljesítették. A körletben a dolgozók fejteljesítménye 138 százalékos volt. Elővájási tervüket 110 százalékra teljesítették. Az első hely kivívásában nagy segítséget adott a dolgozóknak Nyuli Lajos körtei vezető, Kálmán Ferenc és Grátz János aknász. Második a vasasi Milovecz, harmadik a szabolcsi Hlaszni körlet A fejtési csapatok versenyében az ugyancsak Pécs VI. kerületi Bukovszki Gyula csapata lett az első. Havi tervüket 148.6 százalékra teljesítették, az egyfőre eső teljesítmény 131 százalékos. Második a szabolcsi Tóth József, harmadik a Petőfi-aknai Magyar János csapat. Ax elővájási csapatok közül a Petőfi-aknai Bencze Miklós csapata lett az első. Tervét 162.5 százalékra teljesítette. Második a szabolcsi Liska Ferenc, harmadik a Pécs VI. kerületi Lab- davszki Ferenc csapata. A munkavédelmi versenyt a Pécs VI. kerületi Tóth Béla körtet nyerte. Márciusban baleset és sérülés miatt nem volt műszakkiesés. A biztonságos munka mellett a körlet 106.8 százalékra teljesítette tervét.
