Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-29 / 101. szám
AZ MDP BARANYAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA • ' * * 1 ' ■ v* ■’ _ ■•r* ' '• *> ' ■ .i ■> ■ -• ”a* r* . ■ ■ • Xt. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK. 1954 ÁPRILIS 29 Éljen a mezőgazdaság fejlesztésén, a nép jólét emelésén munkálkodó dolgozó parasztság ! N. Sz. Hruscsov elvtárs beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésén Moszkva (TASZSZ): A szovjet nép nagy sikereket ért el a gazdasági és kulturális épí.ésben, a dolgozók jólétének emelésében. E sikereket azért értük el, mert a Kommunista Párt szilárdam és biztosan vezeti a szovjet országot azon az úton, amelyet V. I. Lenin, lángeszű vezérünk és tanítómesterünk, a Kommunista Párt és a szovjet állam alapítója mutatott. A párt és Központi Bizottsága élén J. V. Sztálinnal, Lenin művének nagy folytatójával, a lenini út- mú.atásokat követve szakadatlanu erősítette, erős szocialista hatalommá, a világ békéjének megingathatatlan támaszává tette a szovjet államot — mondotta beszéde elején N. Sz. Hruscsov, majd így folytatta: A Szovjetunió Legfelső Tanácsának március 14-i választásán népünk újból megmutatta szilárd összeforrott ságát a Kommunista Párt és a szov- je. kormány körül. A legközelebbi időszakban legfontosabb feladatunk az, hogy nem csökkentve figyelmünket a nehéziparnak, a szovjet gazdasági élet legfőbb alapjának fejlesztése liánt, megszervezzük a mezőgazdaság rohamos fellendítését, lényegesen fokozzuk a közszükségleti cikkek gyártását, az elkövetkezendő ké-.-három év leforgása alatt bőségesen ellássuk a lakosságot iparcikkekkel és élelmiszerekkel, lényegesen emeljük a dolgozók életszínvonalát. A Szovjetunió 1954, évi állami költségvetésének tervezete óriási összegeket irányoz elő a népgazdaság valamennyi ágazatának fejlesztésere. A nép nagy ügyé én;, a kommunizmus fölépítéséért harcolunk. E cél érdekében erőnk teljes meg! esz Hetesével kell dolgoznunk. V. I. Lenin több ízben hangsúlyozta, hogy a kommunista társadalom építésében elsőrendű jelentőségű a munka termelékenységének emelése. Jelentős emelkedést értünk el a munka termelékenysége terén: 1953-ban az ipari munka termelékenysége országunkban 71 százalékkal szárnyalta túl az 1940- es színvonalat. Ezen a téren azonban vannak még komoly fogyatékosságok. Számos ipar ágban sok vállalatnál nem fordítanak kellő figyelmet a termelés gépesítésére és különösen a segédmunkálatok gépesítésére. Az ötödik ötéves terv keretében az ipari termelés egész növekedésének mintegy háromnegyedét a munkatermelékenység emelése révén kell elérnünk. Az ipar további fejlődésének nagy tartaléka a termelési kapacitások teljesebb kihasználása. Amikor valamennyi iparág dolgozóinak erőfeszítéseit a munka termelékenységének további emeléséért folyó harcra irányítjuk, «eljes erővel hangsúlyozni kell a termelés minőségi javításának és az önköltség csökkentésének elsőrendű és halaszthatatlan feladatát is. A párt Központi Bizottságának szép.emberi és februári—márciusi teljes ülései súlyos fogyatékosságokra derítettek fényt a mezőgazdaság számos ágában, kijelöllek e fogyatékosságok leküzdésének útjait. A szovjet emberek bizonyosak abban, hogy a meglévő hibákat a legközelebb: időben kiküszöbölik. Országunk dolgozói nagy energiával fogtak a mezőgazdaság fejlesztéséi célzó intézkedések megvalósításához. A pártnak és a kormánynak a szűzföldek és ugarföldek termővétételében való részvételre szólító felhívása széles visszhangra talált. Két hónap leforgása alatt több mint féVnillió szovjet hazafi kérte, hogy állítsák munkába az új földek megmunkálásánál. Több. mint nyolcvanezer agronétmist mérnököt, gépkezelőt és egyéb szakmunkást irányítottak erre a megtisztelő és felelősségteljes munkára. Szocialista iparunk kielégíti a mezőgazdaság gépszükségleteit. Amikor valamennyi mezőgazdasági lövény terméseredményének emeléséért harcolunk, törekedni kell a kolhozokban és a szovhozokban minden föld észszerűbb kihasználására, a továbbiakban pedig folytatnunk kell a vetésterület növelésével kapcsolatos munkát, mégpedig az új földek hasz- nosú.ásával. Mi az, ami sok vezető káderünkből hiányzik? Azt mondanám, hogy a konkrétság a munkában, az a képesség, hogy idejében észre tudják venni és ki tudják küszöbölni a fogyatékosságokat. Nem kevés olyan eiv- árs van, aki egyre csalk a párt Központi Bizottsága állal feliedet).-hibákat sorolgatja, viszont sajátmagánál a kolhozban, vagy a kerületben, a erületen, vagy a köztársaságban a konkrét hibákat nem veszi észre, tem törekszik azok kiküszöbölésére, anyhán végzi szervező munkáját. A gép- és traktorállomások, a szov- hozok minőén dolgozójának, minden iolhozparasztnaik és minden mező- tazdasági szakembernek arra a harcba kell összpontosítania erőfeszítéseit, ■mely a konkrét hibák ellen, minden ■colhoz, szovhoz. minden gép- és trak- . űrállomás munkájának megjavításául folyik. A lakosságnak kitűnő minőségű ielmiszerekkel, az iparnak nyersanyaggal való ellátása szempontjából igen nagyjelentőségű az áliatte- í/észtés fejlesztése. Országszerte széleskörű verseny olyik az idén megnyíló országos me- :őgazdasági kiállításon való részvétel jogáért. E kiállításnak fontos szerepe lesz az élenjáró kolhozok, gép- éB ilrakitoréllomások, szovhozok. mezőgazdasági térmelési újítók tapasztalatainak terjesztésében. Ezután arról beszélt Hruscsov elvtárs, hogy a sikeres haladás érdekében állandóan javítani, tökéletesíteni kell az államapparátus munkáját. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának ,.A párt- és államapparátus munkájában észlelhető komoly fogyatékosságok" című határozata után konkrét im ézkedé- sek történtek az irodai, bürokratikus vezetési módszerek kiküszöbölésére csökkentik ^ felesleges levelezgetést és jelentésgyártáat, erősítik az alsófokú munka eleven vezetését. Emeleti meg keld jegyezni, hogy néhány vezető nem vonta le a szükséges következtetéseket az SZKP Központi "Bizottságának útmutatásaiból és mindezidáig nem hangolta át tevékenységének stílusát és módszereit. Az utóbbi időben több határozat született néhány minisztérium decentralizálásáról. Amint a tapasztalatok mutatják, azoknak a nagy minisztériumoknak, amelyek a népgazdaság sok ágát és tömérdek különböző vállalatál egyesítik, nehéz operatívan vezetniük az iparágakat és vállalatokat. A minisztériumok átszervezését nem mechanikusan keill elvégezni hanem azt a feladatot kell szem előtt tan an i, hogy fokozzuk az állam apparátus munkaképességét és tovább javítsuk a vállalatok irányítását — hangsúlyozta N. Sz. Hruscsov E célból lényegesen csökkenteni keld a levelezgetést, a felduzzasztott je- lentésgyártást, kíméletlenül ká kell irtani a bürokratizmust, a papiros- szagú vezetési stílust. A népgazdaság sikeres fejlesztéséhein fontos szerepei: játszik a legszigorúbb takarékossági rendszer következetes végrehajtása. Az állami költségvetés sokmilliárdos kiutalásokat irányoz elő a gazdasági és kulturális építésre. Ezeket az anyagi eszközöket jó gazda módjára kell felhasználni, a szó szaros érteimében számba kell venni és őrizni kell a nép minden rubeléi, minden kopejkáját. Hatalmas hazánk minden városában és falujában népi mozgalom folyik a szocialista ipar további fejlesztéséért, a közszükségleti cikkek termelésének fokozásáért, a mező- gazdaság nagyarányú fellendítéséért. Minden támogatást és széleskörű terjesztést megérdemel Moszkva város és a moszkvai terület élüzeroei- nek hazafias kezdeményezése. Ezeknek az üzemeknek a dolgozód versenyt indítottak a munka magas termelékenységéért, a termelés fokozásáért a jelenlegi termelési területeken, a minőség javításáért és az önköltség csökkentéséért. Szélesedik a verseny Leningrad, Kiev és az ország más ipari gócpontjainak vállalataiban. A verseny során sok új munkafogás és munkamódszer születik. Az álenjárók kezdeményezései és tapasztalatai azonban nem mindenütt találnak támogatásra. Mindenütt tűrhetetlen és ártalmas a sablonosság, a formális elintézés- mód, de különösen tűrhe etlen a verseny szervezésében. A szocialista verseny a dolgozók máttiós tömegeinek eleven alkotása. A kommunista építés kipróbált módszerévé vált. A kommunizmus csírái, amelyeket Lenin a kommunista szombatokban látót., már hatalmas szocialista versennyé fejlődlek, a dolgozók hatalmas mozgalmává a népgazdaság valamennyi ága fejlesztési tervének leggyorsabb teljesítéséért. Elvtársak! A szovjet állam fejlődésének egész tön.énete szemléltető példája a Szovjetunió békeszerefeté- nek, a Szovjetunió más országokkal való kölcsönös kapcsolatairól szóló ’enini elvek következetes megvalósításának. Feladatunk az, hogy továbbra is világos, a népekhez közelálló békeszerető politikát folytassunk, erősítsük a kereskedelmi kapcsolatokat a külföldi országokkal, állandóan fejlesszük velük a kereskedelmet a kölcsönös előnyök alapján. Még a szovjet hatalom első éveiben V. I. Lenin ezt mondotta: „Van egy erő, amely nagyobb, mint bármelyik ellenséges kormány, vagy osztály óhaja, akarata és elhatározása — ez az erő: az általános világ gazdasági viszonyok, amelyek kényszerítik őket, hogy a velünk való kapcsolatoknak érire az útjára lépjenek. (Lenin müvei 33. K. 142. 1.) Az élet megerősítette Vlagyimir Lljics e szavainak Igazságát. A különböző ellenségek minden mesterkedése ellenére évről-évre bővül a Szovjetunió külkereskedelme. Jelenleg ötvenegy külföldi állammal folytatunk kereskedelmet. 1953-ban a Szovjetuniónak külföldi cégekkel faly tatott kereskedelme 11 százalékkal .-meMcedett az előző évhez képest és majdnem négyszerese volt a háború előtti színvonalnak. Az országok közötti kereskedelmi kapcsolatok kiterjesztésére és meg- srősítésére vonatkozó javaslatok, a Szovjetunió kormányának intézkedései a nemzetközi feszültség enyhítésére, lelkes támogatással és helyesléssel találkoznak a világ mindem országában. De az, amit az ember- milliók helyeselnék, nyugtalanságot §s dühödt támadásokat kelt egyes személyiségekben, akik igen felelős helyeken állnak az Amerikai Egyesült Államokban és más országokban. Duües úrra, az Egyesült Állanak kü'üsvrrviniszterére gonítoVjV ■elsősorban. Ugyaaakkui, amikt» a Szovjetunió nagy erőfeszítéseket tesz hogy eloszlassa a kölcsönös bizalmatlanság semmivel sem igazolható légkörét, Dulles urat szinte beteges düh fogta el. Számos felszólalásában hirdeti a durva erőszak politikáját, háborús hisztériát, gyűlöletet és 'más népek iránti megvetést szít, fenyeget egész államokat és különösen a Szovjetuniót, a Kínai Népköztársaságot, a népi demokratikus országokat. A józan gondolkoeásu emberek, akik a nemzetközi feszültség enyhülésére törekednek, az egész világon elítélik az Amerikai Egyesült Államok uralkodó köreinek a több mint ötszázmillió lakosú nagy Kínai Nép- köztársasággal szemben folytatott megkülönböztető politikáját. Ez a rövidlátó politika kudarcra van ítélve. (Hosszantartó taps.) A szovjet állam megszületésének első napjai óta gyakran hallot- - tűk, hogy különbözőképpen fenyegetik a szovjet népet és ismerjük az ilyen módszerek értékét. Nem ijedünk meg fenyegetésektől, minket nem lehet megfélemlíteni. Emlékszünk rá, hogy Hitler és társai mielőtt megtámadták országunkat, hogyan hangoztatták a Szovjetunió gyengeségét, és mert gazdagodni akartak a Szovjetunió rovására, háborús kalandba sodortak más imperialista rablókat is. Közismert, hogy ez mivel végződött. Nem kétséges, hogy ha akadnának Hitlernek új utánzói, őket is elkerülhetetlenül ugyanaz a sors éri. Ha az imperialisták megpróbál-' nak új háborút kirobbantani, ez elkerülhetetlenül az egész kapitalista rendszer csődjével végződik. (Viharos taps.) Népünk nem akar háborút, mert tudja, hogy a háború vérontást, hatalmas áldozatokat és pusztításokat okoz. Nem akarnak háborút a világ népei sem, amit fényesen bizonyít a hatalmas békemoz- ga'.om. A béke ügye szempontjából sokkal jobb volna, ha Dulles és a kapitalista országok más személyiségei józanabbul kezelnék nyilatkozataikat. Igen jó tudjuk, hogy a Dul- les-féle emberek nem szeretik a szovjet államot és még kevésbbé a Kommunista Pártot. Mi sem akarunk beszélni itt semmilyen rokon- szenvről a kapitalizmus iránt, amely kíméletlenül kizsákmányolja a munkásosztályt. leigázza a népeket, elviselhetetlen körülményeket teremt r sokmilliós dolgozó tömegek számára. Nem avatkozunk más államok bel- ügyeibe. De népünk éppúgy, mint sokszázmildió ember az egész földkerekségen, együttérzet't és együttérez azokkal a népekkel, amelyek felszabadító harcot folytatnak a gyár matosítók, az imperialista hódítók ellen és teljes sikert kíván az elnyomott népeknek felszabadító harcukban. Viszont mindig úgy tartottuk és úgy tartjuk, hogy a szocializmus és a kapitalizmus békés egymás mellett élése lehetséges, és mivel ez a két rendszer létezik, kereskedelmi kapcsolataik erősítése szükséges, nem pedig kölcsönös ellenségeskedés és a gyűlölet szitása. Maguk a népek határozzék meg magatartásukat az országukban fennálló rendszerrel kapcsolatban. A szovjet ország továbbra is állandóan békés külpolitikát fog folytatni, törekedni fog a nemzetközi feszültség enyhítéséire, az országok közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlődésének fokozására, a 'ér í-.sv-MAtrnij megszilárdítására, .fiusazuntanó taps.) Mért lármáznak az imperialisták a Szovjetunió részéről fenyegető állítólagos veszélyről, noha nagyszerűen tudják, hogy a Szovjetunió béke politikát folytat és senkit sem akar megtámadni? Propaganda céljából 'ármáznak. A Szovjetunió részéről fenyegető állítólagos veszélyről szóló fecsegéssel akarják megfélemlíteni a nyárspolgárokat, hogy könnyebben tudják kisajtolni az adókat, biztosítani az imperialista monopóliumok nagy profitját. Az imperialisták hisztériát szítva próbálják igazolni az őrült fegyverkezési hajszát, amellyel enyhíteni akarják a fenyegető gazdasági válság csapásait. Az amerikai imperialisták meg akarják fölemlíteni a nyugateurópai népeket is, kényszeríteni akarják ezeknek az országoknak kormányait, hogy többet költsenek fegyverkezésre. És mivel a nyugateurópai országok gazdasági élete anélkül is végsőkig túlfeszített, az amerikai kapitalisták segély ürügyével eladják nekik fegyverzetüket, hatalmas profitot vágnak ezért zsebre és leigázzák ezeket az országokat. Az imperialisták félnék a szovjet állammal való békés versenytől, mert a kapitalista rendszer nyilvánvalóan nem állja ezt a versenyt. Az amerikai burzsoá sajtóban ma egyre gyakrabban kap hangot az az aggodalom, hogy a Szovjetunió fejlődésének gyors üteme és a nép anyagi iólétének emelkedése vonzóerőt gyakorol a kapitalista országok dolgozódra. Jellemző ebből a szempontból a „New-Yorik Herald Tribune" április 11-i cikke, amelyben igen figyelemre méltó beismerések vannak: „Mi — írja a lap — továbbra is az „elmaradt oroszokról" szóló elcsépelt legendákkal áltatjuk magunka*. a gigászi szovjet hatalom pedig sokkal gyorsabban megszilárdítja gazdaságú hatalmát, mint Nyugat- Éurópa'.. . A súlyt áthelyezték a fogyasztási cikkekre. Akár hiszik, akár nem. de ez valószínűleg a legveszélyesebb esemény a XX. század második felében. (Derültség a teremben.) Szomorú és megcáfolhatatlan tény, (hozzátesszük: szomorú az imperialisták számára) az, hogy a háború után a Szovjetunióban óriási ;pari és technikai haladás megy végbe. óriási az orosz méretek szerint, ás hatalmas még a mi mértékünk szerint is.“ A világ dolgozói saját szemükkel látják, hogy a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban, ahol a hatalom a népé, sikeresen valósítják meg a békés építés terveit, mirden a nép jólétének további eme lését szolgálja Állhatatosan folytatni fogjuk a szovjet állam megerősítésére Irányú- ló munkánkat, emeljük- népünk élet- színvonalát, a népgazdaság minden ágának fejlesztésére törekszünk. Állandóan erősíteni fogjuk a Szovjetunió védelmi képességét, hogy abban az esetben, ha az imperialista agresszorok őrült módon megsérteni merészelnék a szovjet emberek békés munkáját és megtámadnák hazánkat, pusztító visszacsapást mérjünk rájuk. megismételjük azt a leckét, amelyet a szovjet nép és bátor fegyveres erői a hitlerista hódítóknak adtak a második világháborúban. A szovjet nép biztosan hated a kommunizmus felé vezető egyenes, nyílt úton. Akárhogy is őrjöng az ellenség, képtelen feltartóztatná győzelmes haladásunkat éppúgy, amint képtelen fel tartózta tini a nap keltét.
