Dunántúli Napló, 1954. március (11. évfolyam, 55-76. szám)

1954-03-28 / 74. szám

1954. MÁRCIUS 28.

NAPCŐ

3

Megkezdte munkáját a megyei pártértekezlet

(Folytatás a 2. oldalról)

rasztságunkkal, hogy mi egy új országot építünk, mr’vnek felépítéséből nekik is ki kell venniük részüket. Ka ezt megmagyarázzuk, a dolgozó paraszt szívesen, teljesíti beadását és adófizetését.

—- Komoly hiba mind a beadási kötelezettség teljesítésénél, mind az adófizetésnél, hogy gyakran hiányzik „a párttagok, tanácsok, szövetkezeti tagok példamutatása.

— Pártszervezeteink feladata, hogy a következő hetekben és hónapokban széleskörű felvilágosító munkába kéz.ifinek az állampolgári fegyelem megszilárdításáért. Az egész nép jólétének emelésére irányuló párt- és kormányhatározatok megvalósításának fontos feltétele, hogy a tanácsok felszámolják szemethúnyó ' liberális magatartásukat a törvények, rendelkezések be nem tartása felett és sokkal nagyobb figyelmet fordítsanak a kötelezettségek teljesítésére,

A dolgozók életfeltételeinek további javításáért

A beszámoló a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a Központi Vezetőség 1953 júniusi határozatát és a kormány programmját Baranya megye dolgozó népe is örömmel, lelkesedéssel fogadta. A július elsejei és a szeptember 6-i árleszállítások és a hús- és zsirárak mostani leszállítása egy év alatt a megye lakosságának 94 millió forint megtakarítást jelent. A beadási kötelezettség csökkentése, az ingyenes állatorvosi szolgálat, a negyedik békekölcsönjegyzés irányszámainak csökkentése, a bányászok keresetének emelése csak néhány azok közül az intézkedések közül, amelyeket a kormányzat az utóbbi

időben hozott. A néhány nappal ezelőtt megjelent minisztertanácsi rendelet a nyugdíjak emeléséről többezer idősebb ember életkörülményeit javítja meg, ami többek között a pécsi, komlói, nagymányoki és a többi baranyai bányász nagy helyeslésével találkozott. Ezenkívül számos intézkedés született a dolgozók lakás-, szociális, közellátási és kulturális igényeinek kielégítésére.

— Vizsgáljuk meg, hogy ezen intézkedések hogyan érvényesültek és hatottak megyénk területén, milyen eredményeket értünk el eddig, hol követtünk el hibákat, melyek további feladataink.

A lakosság áruellátásáról

— A Központi Vezetőség októberi határozata nagy nyomatékkai hívta fél figyelmünket a kereskedelem szerepére, jelentőségére a párt és a kormány céljainak megvalósításában.

— Pártunk megyei bizottsága — a városi és járási pártbizottságok az utóbbi időben nagyobb figyelmet fordítottak a lakosság áruellátására. 1953 június óta 93 különböző új üzlet nyílott meg Pécsett, Komlón és a megye falvaiban. Számos üzletet korszerűsítettek — kibővítettek vagy újjáalakítottak. Általában javul a kereskedelem kulturáltsága — tisztábbak, rendesebbek az üzletek, — figyelmesebb a kiszolgálás és nagyobb a választék. Mindez azt mutatja, hogy a kereskedelem dolgozói — vezetői, kezdik levonni a szükséges következtetéseket a párt határozataiból és hogy a pártbizottságok és pártszervezetek nagyobb figyelmet fordítanak a dolgozók áruellátása — a kereskedelem és közellátás megjavítására.

■ Az eredmények mellett azonban számos olyan egészségtelen jelenség van a kereskedelem és közellátás terén, ami ellen küzdeni fontos feladatunk. Ilyenek például az üzlethálózat lassú és sok esetben észszerűtlen fejlesztése. Pécs belvárosában üzlet üzlet hátán van, ugyanakkor a város külső, különösen a bányász-lakia területeken alig van üzlet és ezek is hiányosan vannak ellátva áruval és nem képesek a fokozódó forgalmat lebonyolítani. A bányászasszonyok, ha jobb minőségű árut akarnak vásárolni, kénytelenek Vasasról, Szabolcsról több kiloA kisipar fi

=-•' A lakosság szükségleteinek kielégítése érdekében a kormánypro- gramm a magánkisipar tevékenységének kiszélesítését. is feladatként jelölte meg. Ennek szellemében tanácsaink 1953 júniusától eddig 1113 kisipari engedélyt adtak ki és többnek a kiadása folyamatban van. A pécsi járásban 259 kisiparosnak adtak engedélyt. Főleg pécsi kisiparosok mentek ki a környező falvakba. Ezeknek a kisiparosoknak jelentős része már megezdte munkáját és tevékenysége elősegíti a lakosság igényeinek kielégítését. Mégis számos tanácsnál tapasztalunk megnemér- tcst, közömbösséget és bürokráciát az új iparengedélyek kiadása körül. Előfordul, hogy a kérelmet hosszú hónapokon keresztül elfektetik, nem intézik el, de az is megtörtént, hogy a komlói tanács csak a város külterületén engedélyezte egy fodrászüzlet megnyitását — azzal a „bölcs“ indokolással, hogy ha a város belterületén nyílik egy fodrászüzlet, akkor a helyiipari vállalattól a „kuncsaftok“ egy részét elvonja. Az eredmény az lett, hogy az a dolgozó, aki szívesebben dolgoztat, az említett kisiparosnál, most kénytelen Komlótól három kilométerre lévő Mecsekjáno- siba gyalogolni. A tanács vezetői arra hivatkoznak, hogy egy szocialista bányavárosban nem helyes a magán- szektort erősíteni, emiatt a városban nincs egyetlen bádogos, villanyszerelő, vízvezetékszerelő, üvegező és képkeretező.

Ezután Gábri elvtárs elmondta, hogy még mindig számos község van, amelynek lakosai több kilométert kénytelenek gyalogolni, míg kisiparost találnak, részletesen ismertette

méter utat megtenni a belvárosi üzletekig. Gyakran előfordul, hogy a bányavidékeken az üzletek elégtelensége miatt sorba kell állni. A leg- elhanyagoltabbak az üzletek a pécsi, nagymányoki, szászvári bányavidékeken. Ezeken a helyeken nincsenek, vagy alig vannak szórakozóhelyek, a MEZÖKER a bányavidéket nem látja el kielégítően zöldáruval. A közelmúltban tartott ellenőrzések azt mutatják, hogy még mindig előfordulnak súlycsonkítások, árdrágítások, a vásárlókkal szembeni figyelmetlenség. Vannak olyan elhanyagolt, rosz- szul felszerelt üzletek, amelyek nem méltóak a szocialista kereskedelemhez.

Ezután Gábri elvtárs az e téren lévő feladatokról beszélt. A megye területén ezévben közel száz új üzlet és 45 vendéglátó üzem nyílik. Ezek megnyitásánál messzemenően figyelembe kell venni a pécsi, komlói, szászvári, nagymányoki és hidasi bányásztelepüléseket. A bányászok és bányászasszonyok iránti tiszteletnek, megbecsülésnek kifejezésre kell jutnia a bányavidékeken a kereskedelem megjavításában is. Több lehetőséget kell biztosítani a bányászok szórakoztatására. Javítaniok kell a földművesszövetkezeteknek a falu áruellátását, több, jobb iparcikket kell forgalombahozniok. Rendet kell teremteni az üzletek nyitvatartásánál is, jobban alkalmazkodni kell a dolgozók munkaidejéhez. Pécsett az üzemek és hivatalok általában öt óráig dolgoznak, ugyanakkor legnagyobb üzletünk, az Állami Aruház hat órakor zár.

ntos szerepe

egyes járások helyzetét. A választmány beszámolója arra figyelmeztetett, hogy számos tanácsnál és párt- szervezetnél ellenállás, megnemértés van a párt politikájával szemben, nem értik, hogy az állami és szövetkezeti ipar fejlődése nem tartott lépést a kisipar nagymérvű visszavonulásával az elmúlt években s így komoly zavarok álltak elő a lakosság ellátásában. Ismételten felhívta a tanácsok és pártszervezetek figyelmét az iparengedélyek kiadásának meggyorsítására, a bürokrácia száműzésére, arra, hogy segíteni, támogatni kell a kisiparosokat.

Egészségvédelem és szociális igények

— A megye egészségügyi helyzete az elmúlt évek során jelentősen fejlődött. Lényegesen több orvos áll a dolgozók rendelkezésére, mint eddig bármikor. Baranya megyében jelenleg minden 2.800 emberre jut egy orvos. Emelkedett a kórházi ágyak, napköziotthonok, ovódák, iskolanapközik hálózata. Évente többszáz bányász pihen a sikondai éjjeli szanatóriumban. Az egészségvédelem terén tett megelőző intézkedések jelentős eredményekkel jártak. Mindezek következtében csökkent a megbetegedések és halálozások száma. Baranya megye dolgozó népének jelentős része jó egészségnek örvend. Ez elsősorban orvosaink és egészség- ügyi dolgozóinknak köszönhető.

— Itt kell megemlíteni és választ

adni két olyan fontos és égető kérdésre, ami Pécs, illetve a megye dolgozóinak jelentős részét évek óta foglalkoztatja, ' A közeljövőben megnyílik Harkáriy-fiirdö

— A megyei pártbizottsághoz az utóbbi időben mind nagyobb számban fordultak pécsi—komlói bányászok — dolgozó parasztok, értelmiségiek, alkalmazottak és kérték, ha van rá lehetőség, Harkány-fürdőt, amely gyógyhatásáról lures, állítsuk vissza eredeti céljának megfelelően Több bányász elmondotta, hogy reumatikus megbetegedésének kezelése céljából nagy szüksége van Harkány- • fürdő gyógyvizére. A megyei párt- bizottság — figyelembe véve a dolgozók kérelmét — lépéseket tett az ügy érdekében. Közölhetjük a pártértekezlettel, hogy Harkány-fürdő rövid időn belül ismét eredeti hivatását, a dolgozók gyógyítását — üdüléséi; fogja szolgálni. Biztosak vagyunk abban, hogy ez az intézkedés helyeslésre talál a pécsi, komlói és nagymányoki bányászok, minden becsületes dolgozó körében. Látni fogják, hogy a mi pártunk ilyen kicsi, de sokak számára fontos kérdésben is mindent megtesz a legfőbb érték, az ember igényeinek kielégítésére.

Pécs város vízellátása

— A pécsiek előtt ismeretes, hogy a városban évtizedek óta minden nyáron, különösen csapadékban szegény esztendőkben, katasztrofális vízhiány jelentkezik — ami különösen a város magasabb pontjain ■ fekvő településeket érinti. A megyei párt- bizottság nemrég foglalkozott a város vízellátásának kérdésével és kérte a párt Központi Vezetőségének és a kormányzatnak a támogatását. Ennek következtében mintegy 4 millió forintnyi beruházást biztosítottak a vízkérdés részbeni megoldására. Ebből az összegből a tortyogói vízműtelep kapacitását ez év nyaráig a jelenlegi 5.500 köbméterről napi 9.500 köbméterre lehet fokozni. — Ehhez 8 kút fúrását kell végezni egészen rövid idő alatt. Az illetékes minisztérium és mélyfúró vállalatok segítségével már három kút fúrása meg kezdődött és további öthöz is rövidesen hozzákezdenek. Mindent elkövetünk, hogy ezek a kutak már június, júliusban naponta mintegy 3000 köbméter vizet adjanak. Meg kall jegyezni, hogy a vízellátás zavartalansága érdekében sokkal nagyobb takarékosságra van szükség, mint eddig.

A megye kulturális helyzete

— Baranya megye székhelyét, Pécset úgy szokták emlegetni, mint Dunántúl kulturális központját, mert nem egy esetben országos vonatkozásban is figyelemreméltó kulturális tevékenységet fejtett ki. Elsősorban Pécs város — de az egész megye lakossága fejlett' kulturális érzékkel rendelkezik és ennek megfelelőek igényei is.

A megye kulturális helyzetét az alábbiak jellemzik:

— A megyei pártválasztmány törekedett a lakosság kulturális igényeinek kielégítésére. Ennek következtében fokozódott megyénk dolgozóinak szociális öntudata, hazaszeretete és elmélyült barátsága a szovjet néppel.

— A kulturális igények kielégítését elősegítik azok a kulturális létesítmények, amelyek a közelmúltban megvalósultak: a pécsi és komlói nagy befogadóképességű szabadtéri színpadok, a pécsi hangversenyterem és az. új kultúrotthonok, könyvtárak, filmszínházak egyre szélesedő hálózata. A megyében már több, mint 251 könyvtár és mintegy 160 kultúrotthon van. Ez utóbbiak egy részét, különösen a falun, nem eredeti céljainak megfelelően használják és nem a dolgozók kulturális igényeit elégítik ki. Egészségesen fejlődnek mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben a kultúrcsoportok. Figyelemreméltó, hogy ma már 13 nemzetiségű kultúrcsoportunk van, amelyek a délszláv, német és román nép kulturális kincseit gyarapítják.

— Képzőművészeti csoportjaink, képzőművészeink több kiállítással, szebb képekkel, szobrokkal, zenészeink és a zenekonzervatórium több és jobb zenével elégíti ki a fokozódó kulturális igényeket. A Pécsi Nemzeti Színház tagjai, művészei, számos jólsikerült, a dolgozók elismerését kiváltó színművet adtak elő Pécsett és a megye falvaiban. Irodalmi vonalon jelentős munka „Zrínyi riadója“, amely megyénk haladó hagyományainak ápolását állítja íróink elé követendő példaként. Babits \ndrás, a „Pécsi Szénbányák története“ című könyve hozzásegít szén- bányászatunk alapos megismeréséhez. Ruzsás Lajosnak a közeljövőben kiadásra kerülő könyve a Porcelán- gyár életével ismerteti meg olvasóinkat. Az említetteken kívül számos írónk dolgozik különböző munkákon, hogy hozzájáruljon a kormányprogramra megvalósításéhoz, megyénk dolgozóinak kulturális színvonalának emeléséhez.

— A megye kulturális és tudományos életének fejlődését jelzi az a két Kossuth-díj is, amit március 15-én dr. Lissák Kálmán és Szabó Samu kapott.

— Most feladatunk kulturális téren: sokoldalú tervszerű munkával minden területen harcolni az elmaradottság, a műveletlenség ellen és minél többet juttatni megyénk dolgozó népének a szocialista-realista kultúra kincseiből.

— Amikor a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozunk tudományos munkásainkról, íróinkról, színművészeinkről, képzőművészeinkről, zenészeinkről, egyben kérnünk is kell őket, hogy a jövőben még többet, még szebbet alkossanak, mint eddig. Külön fel kell hívnunk kulturális szerveink, a tanácsok népművelési osztályait, a szakszervezeteket, az MSZT kultúrcsoportokat, a Pécsi Nerhzeti Színházat, a MOKÉP-et, a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulatot, hogy a mezőgazdaság felvirágoztatására vonatkozó határozatot a maguk területén nagyobb lelkesedéssel segítsék és támogassák. Vigyenek több és jobb filmet — előadást — színművet, — könyvet falura. Baranya megye

— A baranyamegyei pártválasztmány a beszámolási időszak alatt hibákat követett el a politikai munkában és a gazdaságpolitikában; a párttagság ideológiai színvonala nem emelkedett kielégítő mértékben, lazult a párt és a tömegek kapcsolata. A Központi Vezetőség júniusi határozata előtt a pártépítés olyan fontos tényezői mint a-kollektív vezetés, a bírálat és önbírálat, a pártdemokrácia elveinek betartása nem érvényesültek megfelelően. Gyakori volt, hogy a megyei, járási, városi párt bizottságok néhány tagja döntött olyan fontos kérdésekben, amihez csak a pártbizottságoknak lett volna joguk. így a leszűkült vezetés mellőzte a többi elvtársak véleményét és javaslatát. Az ilyen munkamódszer kritikátlan szellem meghonosodására az alulról jövő bírálat figyelmen kívül hagyásához vezetett. E hibák felismeréséhez a Központi Vezetőség határozata — valamint a Politikai Bizottság irányelvei a határozat feldolgozására — segítettek hozzá minket.

A Központi Vezetőség nagyjelentőségű határozatát a pártmunkában meglévő fogyatékosságok felszámolására egész párttagságunk megvitatta, megyei, járási, városi pártaktíva értekezleten és alapszervezeti taggyűléseken. A pártbizottságok és alapszervezetek vezetőinek kommunista önkritikája nyomán a párttagok aktivitása, felelősségérzete, kritikai szelleme lényegesen megnövekedett. Bírálták és felelősségrevonták vezetőiket és javaslataikkal, hozzászólásaikkal segítséget nyújtottak a hibák felszámolásához. Azóta javult a kollektív vezetés minden pártszervezetünkben. fokozódott a bírálat és ön- bírálat, érvényesül a pártdemokrácia. Az elmúlt hónapok tapasztalatai azt múltaitjAk; megyénk pártszervei számottevő kezdeti eredményeket értek el a hibák kijavításában.

— A Központi Vezetőség többször hangsúlyozta, hogy a pártbizottságok, a pártszervezetek titkárait változatlanul egyéni, személyes felelősség tér heli kollektíván hozott döntések végrehajtásáért, a határozatok kidolgozásának és végrehajtásának lelkiismeretes megszervezéséért. A párttitkárok felelőssége ilyen vonatkozásban nem csökken, ellenkezőleg: fokozódik. Szükséges ezt most ismét hangsúlyozni, mert gyakran tapasztaljuk, hogy egyes pártbizottságok és pártszervezetek titkárai nem eléggé járnak élen az egyes központi vezetőségi és kormányhatározatok végrehajtásáért folytatott harcban.

— A Központi Vezetőség júniusi határozata megállapította, hogy gazdaságpolitikánkban elkövetett hibák egyik fő oka „pártunk ideológiai munkájának elmaradottsága, az elméleti munka elhanyagolása.“ A Köz ponti Vezetőségnek ez a megállapítása teljes egészében vonatkozott Baranya megye pártszerveire is. Ez a határozat hívta fel figyelmünket a pártpropaganda munka jelentőségére. Pártbizottságaink és alapszervezeteink már világosabban látják, hogy pártoktatásunk az elméleti munka megjavítása szerves részét képezi a Központi Vezetőség nagyjelentőségű határozatának és a kor- mányprogramm megvalósításának^

dolgozói kérik és elvárják ezt a. «e- gítséget, mert a jólvégzett munka után tanulni, művelődni akarnak.

A közoktatás helyzete

— Közoktatásunk helyzetét vizsgálva igen komoly eredményeink vannak. Az elmúlt években emelkedett az általános iskolai tanulók száma. 1953-ban a megelőző évekhez képest 9.3 százalékkal emelkedett az osztott iskolák tanulólétszáma. A nevelök száma a múlt évhez viszonyítva 7 százalékkal emelkedett. Növekedett a használatban lévő osztálytermek száma is. A hallgatók lemorzsolódása a múlt évihez viszonyítva csökkent. Az elért eredmények pedagógusaink egy részének erőfeszítéseit mutatják.

A továbbiakban a beszámoló ismer tette, hogy az elért eredmények mellett komoly hiányosságok is tapasztalhatók. Gyenge még a tanulmányi előmenetel, egyes iskolákban nagyfokú a fegyelmezetlenség, a tanulók egyrésze a tanárokkal és szülőkkel szemben tiszteletlen,' cinikus. E hibák felszámolására az illetékes szerveknek és a szülőknek mindent meg kell tenni, hogy az 1953—54. évi oktatás mindenütt eredményesen fejeződjön be.

— Az 1953—54. évi pártoktatási év megkezdése óta megyénk párttagságának érdeklődése a marxizmus-le- ninizmus tanulmányozása iránt fokozódott. Míg 1951—1952-ben a hallgatóknak csak négy százaléka tanult, magasabb oktatási formákban — jelenleg a pártoktatásban résztvevő elvtársak 41 százaléka tanul a káderoktatás különböző formáin. Az iskolánkívüli pártoktatásban az oktatási év kezdetén megyénk párttagságának körülbelül 40 százaléka tanult. A vezetőségválasztás során egyes pártszervezetekben elhanyagolták az oktatást, nem kapcsolták ösz- sze az újjáválasztások politikai és szervezeti előkészítésével.

Ezután Gábri elvtárs arról beszélt, hogy emeljük az oktatás színvonalát, küzdjünk a lemorzsolódás ellen. Nagyon fontos feladatok ezek, mert sokan nem értik még az új szakasz során előtérbe került kérdéseket, , Falun sok zavar található még a kuiak-kérdésben, városban nem értik eléggé a mezőgazdaság fejlesztésének összefüggését az életszínvonal emelésével. Számos helyen nem értik, miért kell támogatnunk az egyéni parasztgazdaságokat. E meg nem értett kérdéseket a propaganda- munkának tisztáznia kell.

A továbbiakban a marxizmus-le- ninizmus esti egyetem és a pártiskolák tanulmányi eredményeivel, az itt lévő feladatokkal foglalkozott a beszámoló és megállapította, hogy az elméleti színvonal további javítása mellett nagyobb figyelmet kell fordítani a hallgatók kommunista jellemének kialakítására, áldozatkész ségre, helytállásra, fegyelmezettségre és szerénységre kell nevelni a hallgatókat, A DISZ oktatásban . — mint ezt a beszámoló megállapította, — súlyos elmaradás van, mert a DISZ megyei, járási és városi bizottságai nem fordítanak elég gondot az oktatás megjavítására és a pártbizottságok, pártszervezetek jelentős része sem segíti, ellenőrzi á DlSZ- oklatást. Javítani kell e téren a munkát.

— Agitációs munkánkról szólva elmondhatjuk, hogy népnevelőink sikeres munkát végeztek az elmúlt években. Különösen kiemelkedő munkát végeztek az olyan fontos kampányok nál, mint az országgyűlési választások, a IV. békekölcsön jegyzés, stb. Agitációs munkánk azonban most, amikor legnagyobb szükség lenne rá, nem eléggé tölti be hivatását. A megye dolgozói — különösen falun, most jobban várják, szívesebben fogadják a népnevelőket, mert a Központi Vezetőség júniusi és októberi határozata, — a kormány programm- ja, az elmúlt időben hozott rendelkezések, érdeklik őket. Ezért népnevelőink és agitátoraink munkájára, a meggyőzésre és felvilágosításra, a jó szóra, sokkal inkább szükség van, mint bármikor. A kedvezmények ismertetése mellett, népnevelőinknek a figyelmet fokozottabban az állam- polgári fegyelemre, — az adófizetési és beadási kötelezettségek teljesítésére kell irányítaniok a jogok ismertetése mellett megmagyarázniok az új szakasz politikájának érvényesítéséhez szükséges kötelezettségeket.

— A felvilágosító munkában jelen(5oly tatás a 4- oldalon)

A baranyamegyei pártszervek és pártszervezetek \ helyzete