Dunántúli Napló, 1954. március (11. évfolyam, 55-76. szám)

1954-03-28 / 74. szám

DUNÁNTÚLI

Világ unoitritcui

KÖSZÖNTJÜK A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLETET!

S»

_____________________-______________________

AZ MDP BAR AN YA MEGYEI PÁRTBI 2 OTT ÁCÁNAK L A A

XI. ÉVFOLYAM. 14. SZÁM ARA 5Q FILLER_____________________________________________________________VASÁRNAP, 1954. MÁRCIUS 28

Me

gkezdte munkáját a megyei pártértekezlet

A megyei pártválasztmány beszámolója

Szombaton délután 5 órakor kezdte meg tanácskozását a megyei pártértekezlet, a pécsi Tiszti Klub nagytermében. Az értekezletre a megye minden részéből elküldték a pártszervezetek a küldötteket. Sziklai József elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője nyitotta meg a pártértekezletet, majd a résztvevők megválasztották az elnökséget. Az elnökségben helyet foglalt Farkas Mihály elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének titkára, a Politikai Bizottság tagja, Vas Zoltán, az MDP Központi Vezetőségének tagja, Egri Gyula, beiügyminiszterhelyettes, Gábri Mihály, az MDP Baranyamegyei Bizottságának titkára, Varga Jenő, a Baranyamegyei Tanács Végrehajtóbizottságának elnöke, Bradács György, a Belügyminisztérium Baranyamegyei Főosztályának vezetője, a megyei pártbizottság tagja. Sziveri Kálmán, a mágocsi Rákosi tsz elnöke, a Szocialista Munka Hőse, Háy József, sztahá novísta kombájnos, a Szocialista Munka Hőse, dr. Ernszt Jenő, Kossuth-dijas professzor, Nagy M. Jánosné, egyénileg dolgozó parasztasszony, a siklósi járási tanács vb-tagja, Molnár István, orsz.-gy képv., komlói sztahánovista vájár, Ruf li Lajos sztahánovista rájár, dr. lássák Kálmán, Kossuth-dijas professzor, Lázár Tivadar alezredes, a Dózsa Gyalogos Tiszti Iskola parancsnoka, Gádor Ferenc, a megt/ei pártbizottság tagja, König János, a mohácsi járási pártbizottság titkára, Peidl Mihál yné, teklafalvi párttitkár, Moór József, az MDP Pécs Városi Bizottságának titkára, Tóth Sándor, a DISZ Baranyamegyei Bizottságának titkára, Mátrai Árpád, komlói bányamérnök, Vereckei Lajos, a. Pécsi Szénbánya Vállalat igazgatója, Balogh Imréné, Hidas község párttitkára, Márki Lajos, a Komlói Építési Vállalat igazgatója, Vlda Andrásné, az MNDSZ megyei titkára, Pálkuti Keresztély, a palotabozsoki gépállomás igazgatója, Ragoncsa János, a „Dunántúli Napló“ szerkesztőbizottságának vezetője,

A megyei pártértekezlet a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1953 októberi határozata értelmében ült össze, hogy meghallgassa és megvitassa a megyei pártválasztmány beszámolóját és a párt szervezeti szabályzatában lerögzített demokratikus elveknek megfelelően újjáválassza a megyei pártválaszt- thányt és megválassza a baranyamegyei pártszervek és pártszervezetek küldötteit pártunk III. kongresz- szusára.

E pártértekezlet jelentősége rendkívül nagy a baranyamegyei pártszervezetek éleiében. A pártonbélüli demokrácia, a széles keretek között érvényesülő kritika és önkritika, a kollektív vezetés alapján a küldöttek megbírálják vezetőiket, mélyrehatóan megvizsgálják a párt- és kormányhatározatok helyzetét, a pártmunka minőségét, a gazdasági-kulturális építőmunkában alkalmazott módszereket és a dolgozó nép szükségletei iránt tanúsított figyelmet. A megyei pártválasztmány ezen az értekezleten ad számot arról, hogy mit tett pártunk új politikájának tudatosítása és végrehajtása érdekében.

Az értekezlet miután megválasztotta a pártértekezlet elnökét, a jelölő, a mandátumvizsgáló, a szava- zatszedő bizottságokat és az értekezlet jegyzőjét, meghallgatta a megyei pártválasztmány beszámolóját, amelyet Gábri Mihály elvtárs, az MDP Baranyamegyei Bizottságának titkára terjesztett elő.

Bevezetőben a pártértekezlet munkájának nagy jelentőségét hangsúlyozta, majd így folytatta:

Megyénk gazdasági helyzete

Iparunk helyzete

•— A beszámoló első részében megyénk gazdasági helyzetével kívánok foglalkozni. Pártunk Központi Vezetőségének nemrég hozott határozatai és a kormányprogramm célul tűzték a dolgozó nép életszínvonalának szüntelen emelését. E cél érdekében végrehajtott átcsoportosítások a mezőgazdaság fokozott fejlesztését, a dolgozó nép fokozott ellátásának növelését szolgálják. E feladatok sikeres megvalósításához több szénre és energiára van szükség. A baranyamegyei ipar termelésének alakulását vizsgálva megállapíthatok, hog> gyáraink vezetői, dolgozói, élen az üzemi pártszervezetekkel, eredményes munkát végeztek az elmúlt évek során.

Ezután Gábri elvtárs ismertette a megye iparának helyzetét, azt, hogy 1953-ban megvénk ipara 105.1 százalékra teljesítette tervét, 17.7 százalékkal haladta meg az 1952. évi termelést, kiemelte a tervüket túlteljesítő üzemek közül mint élenjárókat a Pécsi Szénbánva Vállalatot, a Kom lói Építőipari Trösztöt, a Pécsi Bőrgyárat, a Sopiana Gépgyárat, a Be- remendi Cementgyárat. Beszámolt arról, hogy a helyi iparhoz tartozó állami vállalatok tervüket túlteljesítve 28.5 százalékkal emelték termelésüket 1952-höz viszonyítva. A kisipari termelőszövetkezetek termelése pedig egy év alatt 28 százalékkal növekedett. A Komlói Szénbányászati Tröszt 1953-han nem téliesítetté ugyan tervét, de sokkal több szenet adott a hazának, mint 1951-ben vagy 1952-ben. örvendetes, hogy 1954 január 1-e óta a Komlói Szén- bányászati Tröszt belépett a tervüket teljesítő üzemek sorába. Figyelemre méltó ez az eredmény, mert a komlói szénre nagy szüksége van az országnak és a közelmúltban megejtett mintavételezések azt mutatják, hogy a komlói szén kokszol- hatósága sokkal nagyobb, mint eddig gondolták. Uj széntelepeket is fedeztek fel Komlón.

— Ipari terveik teljesítéséért, a végzett jó munkáért névszerint ki kell emelni a komlói műszaki értelmiségiek közül Pozsgai Károly, Vízi László, Mátrai Árpád, dr. Ormos Károly mérnököket és Ropoli István bányamester elvtársat. A pécsi bányák műszaki értelmiségei közül Kis Nagy József vállalati főmérnök. Tamás István szabolcskerületí főmérnök, Börzsei Mihály pécsbányatelepi üzemvezető és Szokola Ferenc fő- bányamester nevét kell külön megemlíteni. Igazgatóink közül a Bőrgyár igazgatóját, Bérezi Pál elvtársat, a Szigetvári Cipőgyár igazgató- iát, Stocker elvtársat és Kóczíán Raj mund elvtársat, a Téglagyári Egyesülés vezetőjét. A munkások közül számosán kiemelkedő teljesítményeket értek el az elmúlt évben. 1953 decemberében az összes munkaválla- 'ok 7.2 százaléka volt sztahanovista, az 1952. évi 2.3 százalékkal szemben. A szénért folyó csatában olyan kiváló bányászok kovácsolódf.ak ki. nint Kusz János, aki már 1938. évi 'érvén dolgozik, vagy Jauch György s Geresdi János, akik 1957., illetve '956. évi tervükön dolgoznak. Molnár István elvtárs, a 100 métere« 'eltárási mozgalom elindftója éppen most bizonyította be, hogy a száz ■nétert mégis ki lehet hajtani. A pé siek közül meg kell említeni Tóth ^erenc (2) és Bognár József elvtársakat Péesbányatelepről, Bien Jó- 'sefet Szabolcsról, Resz Józsefet Béke-aknáról, Podolszki Jánost Vasas- ól és a Jelensz lei-brigádot eredmé- ives munkájukért. Ezeknek és a öbbi kiváló dolgozóknak és értelmi- égieknek köszönhetők iparunk ered- nényel. A tervek teljesítéséért folyhatott harcban szorosabbra ková- "solódott a munkások és műszaki értelmiségiek kapcsolata. Üzemi értel- niségünk zöme mindinkább szívvel, 'élekkel teljesíti kötelességét. Hangsúlyozni kell, hogy az elért eredmények nem választhatók el a párt- zervezetek munkájától, a kommunisták élenjárásától és példamutatásától.

A továbbiakban a beszámoló arról szólt, hogy a tervek mennyiségi tel- esítése mellett az elmúlt évben vál talataink igazgatói és az üzemi párt- szervezetek nem fordítottak elég figyelmet olyan döntő kérdésekre, mint a termelékenység növelése, az mköltség csökkentése, a munkaerő és a béralapterv betartása és a takarékosság fokozásá.

— Az 1954. évi január és február hónapok tervteljesítését vizsgálva negál lapíthatjuk, hogy a pécsi, komlói, nagymányoki, hidasi bányaüzemek az év elején dacolva minden nehézséggel, derekas munkát végeztek. Január I óta rendszeresen túlteljesítik tervüket. A közlekedés dolgozói ehhez jelentős mértékben Hozzájárultak. A megye ipara februári termelési tervét 101.3 százalékra téliesítetté. Jó eredményt értek el a Szigetvári Cipőgyár, a Téglagyári Egyesülés és más üzemek is.

— Üzemeink jelentős része azonban az év elején súlyosan elmaradt. nem teljesítette sem januári, sem

februári tervét. A Pécsi Porcelán- gyár januárban 72.1, februárban 84, a Beremendi Cementgyár januárban 95.4, februárban 57.3, az Újhegyi Erőmű januárban 64.4, februárban 52.6, a Komlói—Mázai Erőmű januárban 80.3, februárban 87.8 százalékra teljesítette tervét. Súlyosan elmaradt a Hirdi Kenderfonó és más üzemek is. Meg kell jegyezni, hogy a Porcelángyár elmaradásában szelepe van a Pécsi Kokszműveknek is, amely nem biztosít elég gázt részükre.

— A tervek nemteljesítése mellett egy sor hiányosság is tapasztalható. A minisztériumi iparban, a termelékenység 5.6 százalékkal maradt el a tervezett szinttől. Túllépték a létszámtervet és a béralap tervet. Számos vállalatnál a termeléshez viszonyítva növekedett az energiafelhasználás, nem érvényesültek a takarékossági szempontok. Mindezek a jelenségek azt mutatják, hogy egyes üzemek vezetői nem tesznek meg mindent, hogy a tervtörvény értelmében feltétlenül teljesítsék tereiket és minden vonatkozásban szigorúan betartsák az állami utasításokat. Számos üzemvezető részéről feltűnő lazaság és megalkuvás, a hibák feletti szemethunyás, közömbösség tapasztalható.

— Pártunk üzemi szervezetei az elmúlt hónapok során nem foglalkoztak behatóan a tervek teljesítésével, nem érvényesült kielégítően a termelés pártellenőrzése, pártszervezeteink egy része elfordult a termelés feladataitól, nem álltak a tervért vívott harc élére. Elhanyagolták a tervért vívott politikai munkát. Vonatkozik ez a pártbizottságokra és a megyei párblzottságra is, amelynek ipari osztálya a bányákon kívül alig foglalkozott más üzemek problémáival, pedig a lemaradást januárban és februárban egyaránt látták, az intézkedések azonban elmaradtak.

A továbbiakban Gábri elvtárs hangsúlyozta, hogy több és jobb minőségű szénre, több energiára, több mezőgazdasági gépre és közszükségleti cikkre van szükség — ezt követeli az életszínvonal gyorsabb emelése. Feladat, hogy a lemaradást minden üzem behozza, teljesítse de- kádról-dekádra, sőt túlteljesítse állami tervét, hogy fokozzuk a munka ermelél^enységét, csökkentsük az önköltséget, javítsuk a minőséget és ;azdagítsuk a választékot.

— Meg kell értetni minden dolgo- toval, hogy a jólét, az anyagi és kulturális színvonal állandó gyorsabb ütemű emelkedése csak akkor lehetséges, ha terveink maradéktalan tel- esítésével megteremtjük ennek feltételeit. Ha valaha volt lehetőségünk arra, hogy terveinket teljesítsük, most minden bizonnyal megvan, mert bányáink, üzemeink dolgozói, műszaki értelmiségünk nagy tömegei fokozott helytállással bizonyítják, hegy méltóan kívánják köszönteni pártunk 111. kongresszusát. — Tudják, hogy éppen úgy, mint a múltban, ez a pártkongresszus is mérföldkő lesz a magyar nép további felemelkedésének útján. A szocialista munkáversenynek az a nagy lendülete, ami mindinkább áthatja megyénk üzemeinek dolgozóit, nagy emelője kell, hogy legyen terveink teljesítésének.

Ezután a megye iparának legfontosabb feladatait ismertette Gábri elvtárs. Arról szólt, hogy a megye összes bányáiban a terv egyenletes teljesítése, illetve túlteljesítése, a munkafegyelem szilárdítása, a fejtel- jesítmények növelése, a munkaidő kihasználása, a technológiái fegyelem szigorú betartása, a mwtíkásvándor- lás csökkentése, a bérezés körüli lazaságok felszámolása, a feltárási ér, elővájási tervek teljesítése, a termeléshez szükséges feltételek biztosítása, a szén minőségének javítása, az önköltség csökkentése alapvető feladat.

Az ipari üzemekben — különösen a Porcelángyárban, a Beremendi Cementgyárban, erőműveinkben, á Hirdi Kenderfonógyárban — fontos feladat behozni az éveleji elmaradást és utána rendszeresen teljesiteni a tervet, különös figyelemmel az exporttervek teljesítésére, nagyobb gondot fordítva az állami utasítások betartására, a minőség javítására. A megyei pártbizottság ipari osztályának, valamint a megyei tanács illetékeseinek feladata lesz, hogy megvizsgálják a megyében egyes üzemek helyzetét, hol lehet javítani a minőséget és hol lehet esetleg újabb gyártmányok előállítására berendezkedni. Meg kell vizsgálni, hogy a megye területén kprábban működött hírneves üzemek leállítása indokolt volt-e, mint például a pécsi Likőrgyár, a pécsváradi Sajtgyár. A helyiiparnak mennyiségileg és minőségileg is javítania kell munkáját és az eddiginél jobban kielégíteni a dolgozók növekvő igényeit.

— Az ipar előtt álló feladatok sikeres megvalósításának feltétele, hogy még szélesebb körű munkaverseny bontakozzék ki az MDP III. kongresszusa tiszteletére. A verseny győztese elnyeri a Központi Vezetőség versenyzászlaját. A széles méretekben kibontakozó szocialista munkaversenyben a dolgozók lendülete mögött gyakran elmaradnak a párt- szervezetek, de különösen a szakszervezetek, amelyek nem tekintik fontos feladatuknak a munkaverseny szervezését és irányítását. Üzemeink vezetői, pártszervezeteink, a kommunisták, a DISZ és szakszervezeteink mozgósítsák az üzemek dolgozóit az előttünk álló feladatok megoldására. Teljes erővel segíteni és támogatni kell a kongresszus tiszteletére tett vállalások teljesítését. Jobban a verseny középpontjába kell állítani a termékek jobb minőségéért, az önköltség csökkentéséért, az anyag- és energiatakarékosságért folyó harcot. Szakszervezeteinknek meg kell javítaniok a szocialista munkaverseny szervezését, irányítását és széles nyilvánosságot adniok az eredményeknek.

Ezután az építőipar feladatairól beszélt Gábri elvtárs. Elmondta, hogy ebben az évben fokozódik a lakásépítés és megyénkben a párt és a kormány támogatásának segítségéve] előreláthatóan állami eszközökből 1267, a kislakúsépítési kölcsönakció keretében 500, a bányász sajátház

akeió keretében 330, szövetkezeti alapon pedig 71 lakás épül. Ezenkívül természetesen magánerőből is számosán készülnek épiteni ezévben. A pártbizottságok és pártszervezetek feladata, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a lakásépítések meggyorsítására. A választmány beszámolója a továbbiakban az épülő lakások minőségének javításával foglalkozott. Előfordult, hogy rosszak a szerelési munkák, silány a vakolás, a festés, nem zárnak jól az ajtók és ablakok 'és emiatt sok kellemetlenségük van az új lakásba költözőknek. Előfordult a komlói 73 3 vállalatnál az Is, hogy elfelejtettek kéményt építeni az egyik házba. Fontos a fokozott takarékosság, mert még mindig túl drágán építkezünk. A megyei párt- bizottság nemrég tárgyalta az építőipar helyzetét és Svéder József komlói építészmérnök segítségével több műszaki szakembert bízott meg, hogy dolgozzanak ki javaslatot a lakásépítések önköltségének további csökkentésére. Ezt a feladatot az építőipar mérnökei örömmel vállalták és minden bizonnyal becsülettel teljesítik is megbízatásukat. Gyorsítani kell a családi házak építését is. A megyei tanács végrehajtóbizottsága e cél érdekében tervbe vette olyan üzemek létrehozását, amelyek előregyártanak épületelemeket. A megye összes téglagyárainak jobbminőségű téglát és cserepet kell gyártaniok, a Beremendi Cementgyárnak több és jobbminőségú cementtel kell hozzájárulnia a nagyarányú lakásépítkezésekhez. Falun is javítani kel! az építőanyaggal való ellátást, szükséges, hogy a földművesszövetkezetek több építőanyagle- rakatot létesítsenek. Fontos feladat, hogy a pécsi Tatarozó Vállalat, a Komlói Karbantartó Vállalat és a péesi Ingatlankezelő, valamint az illetékes pártbizottságok és az említett vállalatok pártszervezetei sokkal nagyobb figyelmet fordítsanak a lakások tatarozására, kijavítására.

A Központ Vezetőség júniusi haltál rozaitia Ót» lényegesen a bámyószdk és üzenni dof-gozék egészség- én Tnmnkavédéjme. A komlói bányában a régebbi 40 fok mefe» munkahelyeik helyébe a bánya á/tftagos 27—28 főhős hőm ér sók tot« lépett. Mind egészség, mind pedig munkavédelem terén számos üzemünk igen jelentős intézke_ (léseket tett az elmúlt hónapokban. Az n. félad-Tt, hogy «tritt az eredmények továbbfejlődjenek, fokozódjon az egészségügyi és munkavédelem, mindenütt biztonságos legyen a termelés. Erre lehetőség van, mert a Pécsi Szénbánya Vállalatnak 1954- ben 5,888.000 forint áll rendelkezésére munkavédelmi és szociális berendezésekre. A Komlói Szénbányászati Tröszt ezévben csak szociális célokra mintegy 4 millió forintot fordított és jelentős összeget ruház be munkavédelmi célokra. Hasonló fejlődésre van lehetőség megyénk többi üzeméiben is. A vállalatok vezetőinek a párt- és szakszervezeteknek gomdoskodniok kell, hogy mindenütt maradéktalanul megvalósuljanak a beruházások. A szakszervezeteknek nagyobb figyelemmel kell lenniök a kollektív szerződésben biztosított jogok betartására, nagyobb gonddal kell foglalkozatok az új munkások nevelésével, és fijkozniok kell a bányákban a „Nevelj új bányászt“- mozgalmat, ami eddig Is jelentős eredményekhez vezetett.

— A termelési tervek teljesítésé« nek fontos feltétele — mondotta Gábri elvtárs, a megye ipari helyzetének elemzése végén — a pártszervezetek politikai felvilágosító munkájának megjavítása, a kommunisták példamutatása. Most a vezetőségek újjáválaszfásának megtörténte után a megerősödött pártszervezetek ’sak akkor tölthetik be megfelelően feladatukat, ha arccal a termelés felé fordulnak.

(Folytatás a 2 oldalon)