Dunántúli Napló, 1954. március (11. évfolyam, 55-76. szám)
1954-03-21 / 68. szám
2 N Ä P C O *354 MÁRCIUS 21 Hozzászólások a módosított szervezeti szabályzat tervezetéhez A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége a „Szabad Nép“ március 14-i, vasárnapi számában megvitatásra a párttagság elé terjesztette a módosított szervezeti szabályzat tervezetét és utasította a párt'apok szerkesztőségeit, hogy ennek a vitának a legszélesebbkörű nyilvánosságot biztosítsák. A párt új alkotmányának tervezetéről szinte máról holnapra szé eskörű, magasszínvonalú elvi vita alakult ki. A párttagok ezrei, de a pártonkíviiliek is megbeszé'ák a pártcsoportértekezileteken, munka után a kultúrtermekben, ebédszünetben és otthon a tervezetet, észrevételeket, megjegyzéseket fűznek egyes pontjaihoz és ha pontatlannak, vagy hiányosnak látják a megfogalmazást— javaslatokat tesznek és e'juttatják azokat a felsőbb pártszerveknek és a sajtónak. A vita igen termékenynek bizonyul. A kommunisták máris számos hiányosságra, gyakor'ati pártmunkájukból leszűrt tapasztalatra hívták fel a párt figyelmét. Ez a lendületes, széleskörű vita is/híven tükrözi a párt iránti forró szeretetet, a pártdemokrácia éltető, megtermékenyítő erejét. A DISZ szervezeteinek jogaihoz J ónak látnám, ha a módosított szervezeti szabályzat tervezetében a VIII/25/a pontban írt szöveget módosítanánk: „A Központi Revíziós Bizottság ellenőrizze a párt központi szerveiben az ügyvitel he- lyésségét és gyorsaságát... szerintem a „gyorsaság“ szó nem fejezi ki a közölni kívánt gondolatot, mert nem a gyorsaságot kell ellenőrizni, hanem a pontosságot. Ez a szó, hogy „pontosság“ kifejezi azt is, hogy a nem gyors (rövid határidős) dolgok elintézését is pontosan kell elvégezni, vagyis határidőre. Ugyanezt javaslom a 26/a és a 27/d pontokban szereplő gyorsaság helyébe is. A párt feladata a széles tömegek politikai nevelése. Helytelennek? tartom azt, hogy a 33/e pontban szereplő szöveg csak a párttagokra és tagjelöltekre vonatkozik, korlátozódik. A párt feladata a pártonkívü- liek politikai nevelése is, mert csak így tudjuk folyamatosan feltölteni sorainkat. A következő megfogalmazást javaslom: „Szervezze meg és irányítsa a párttagok, a tagjelöltek és a pártonkivüliek politikai oktatását és ellenőrizze, hogyan sajátítják el a párttagok és a tagjelöltek a marxizmus-leninizmus alapismeretéit.” (Az ellenőrzésnél tudatosan hagytam ki a pártonkívülieket). A XIV/47 pontban a következő módosítást látom jónak: Azt a párttagot, aki nem teljesíti vagy elhanyagolja a párt iránti kötelességeit, pártbüntetésként (lehet egy évig terjedő határidőre) tagjelöltté kell visszaminősíteni. A visszaminősített párttagot a megállapított határidő elteltével — ha ez idő alatt munkájával, magatartásával arra méltónak bizonyul — előző párttagsága idejének elismerésével fél kell venni a párttagok sorába. A javasolt szövegben a lehet szót a kell szó helyettesítené. Ezt azért tartom szükségesnek, mert a szervezeti szabályzat elején az is szerepel, hogy: „A párt tagja lehet az, aki..: résztvesz a párt valamelyik alapszervezetének munkájában... végrehajtja a párt határozatait..." A párttagok kötelességei között is van utalás erre. így nyilvánvalóvá válik, hogy a munkáját nem teljesítő vagy hanyagul teljesítő párttagot nem lehet, hanem vissza kell minősíteni és ha a hibáját kijavította, nem lehet, hanem ismét párttaggá kell minősíteni. Kiegészítésül még hozzátenném: ha mint visszaminősített sem teljesíti kötelességét, a pártból ki kell zárni. Behatóbban szeretnék foglalkozni a XII. ponttal. Igaz, hogy az új szervezeti szabályzat tervezete többet mond a DISZ-ről, mint a régi szervezeti szabályzat, de véleményem szerint ez nem elegendő, legalábbis a megfogalmazás hiányos. A következővel bővült az új szervezeti szabályzat: „A DISZ szervezeteinek joguk van arra, hogy az illetékes pártszervek elé terjesszenek s velük megvitassanak minden olyan javaslatot, amelynek célja az üzemek, a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, az egyénileg gazdálkodó parasztok, a hivatalost, az • • Ot elvtárs beszélget intézmények, stb. munkájában előforduló hibák kiküszöbölése.” Ez a meghatározás csak arról szól, hogy a DISZ-szervezeteknek joguk van megvitatni a pártszervezetekkel a munkában előforduló hibák kiküszöbölését. Véleményem szerint sokkal helyesebb és sokkal nagyobb eredményre vezet a munka akkor, ha a DISZ-szervezetek nemcsak a felvetődő vagy a már fennálló hibák kijavításának munkájában vehetnek részt, hanem a célkitűzésben is. Ebben a megfogalmazásban erről nincs szó. Szűk, félreérthető, nem elég konkrét a szöveg. Javasolom azt, hogy alaposabban vizsgálják felül ezt a kérdést, fogalmazzák meg úgy, hogy mindenki világosan, félreérthetetlenül megértse, hogy a rábízott feladatban aztán rendet tudjon teremteni a DISZ is. Végül helytelennek tartom azt, hogy nem használják egységesen és következetesen a felszólító, illetve a jelentő módot. Hogy példával igazoljam a IX. pontban jelentő módban szólnak a kötelességek teljesítéséről („a pártértekezlet meghallgatja. megállapítja, biztosítja, irányítja, stb.) Ugyanakkor a X. pontban, amikor az alapszervezetekről van szó, akkor a felszólító módra térnek át (végrehajtsa, hirdesse, népszerűsítse). Helyes az, ha végig következetesen használjuk a felszólító módot. SCHMIDT KAROLY a Pécsi Pedagógiai Főiskola Kari DISZ Bizottságának szervező titkára. _ TVJézzétek, nekem az -*•” a véleményem, hogy egy párttag vagy tagjelölt kizárásáról, meg büntetéséről, végső fokon üzemünk pártbizottsága döntsön. Itt ismerik legjobban, milyen hibát követett el és legalább nem húzódik az ügy hónapokig, sőt évekig, nem tartjuk bizonytalanságban az elvtársakat, — mondja Harvan József elvtárs. — Nem tartom jó megoldásnak. A mi esetünkben a kizárási határozatot bírálja el a városi bizottság, vizsgálja felül, helyesen cselekedtünk-e. Egyébként a módosított szervezeti szabályzat-tervezet szerint a döntésig a párttag megtarthatja tagsági könyvét, résztvehet az alapszervezet munkájában, — ez a véleménye Tóka elvtársnak. öt elvtárs üli körül a kis asztalt. Vitatkoznak, beszélgetnek a módosított szervezeti szabályzat-tervezetről. A bőrgyárban már több pártcsoportban szó esett erről, érdekes, hasznos vita bontakozott ki. Most kis csoportokban tárgyalnak erről, hogy eljuttassák a párthoz véleményüket, javaslataikat. Sorra veszik az egyes fejezeteket, szinte magyarázzák egymásnak, mit jelent ez a pont és mit a másik, harmadik, negyedik .. > — Sokat gondolkoztam, miképpen lehetne visszavenni a pártba azokat a dolgozókat, akiket sokszor apró-cseprő hibákért, helytelen káderpolitika miatt kizártunk a pártból. Erről a módosított szervezeti szabályzatban nincs szó. Gondo'ok Kürtös Józsefre. Hoffer Jánosra. Becsületes, élenjáró dolgozók, sztaháno- ,vista az egyik. r Nem éri meglepetés a többieket. Harvan elvtárs gondolata szinte egybe találkozott az övékkel. Elmondanak néhány helyi példát. — Nó és a felülvizsgálatkor? — kérdi Horváth elvtárs. — Jónóhányan egyszerűen kimaradtak és ma sem tudják, miért. Javaslom, hogy egy bizottság vizsgálja felül ezeknek az ügyét és ha munkájukkal megérdemelték, vegyék vissza őket a pártba. Ezt a szervezeti szabályzat is rögzítse. Mindannyian jónak tartják ezt a javaslatot,, a napokban sokan szóltak nekik emiatt. Érzik, tudják, hogy indokolt ez néhány esetben. Mert a bőrgyárban az elmúlt években bizony bőkezűen osztogatták a kizárást. — Nem is ismerték a többi nevelő eszközt. Gyorsan megszületett mindig a határozat: kizárni. Sokszor jelentéktelen okok miatt, mert nem foglalkoztak a párttagokkal. — A módosított szervezeti szabályzat tervezet megjelöli, hogy milyen pártbüntetést lehet alkalmazni, — mondja Tóka elvtárs. — Én nem tartom elég pontosnak. Javaslom felvenni, mikor, miért, milyen pártbüntetést lehet kiszabni. — Ez helyes — szól köábe Horváth elvtárs. — Kovács Bélát is kizárták. Igaz, nem járt rendszeresen taggyűlésre, pártmunka alól is kihúzta magát. De nem is foglalkoztak vele, nem nevelték, kisebb pártbüntetést sem szabtak rá, hanem egyszerűen kizárták. Talán nem is tudták, mit lehet vele szemben alkalmazni. B átai elvtárs szól. Középtermetű ember, jó benne van már az években. Csak úgy olajosán, munkaruhában szaladt ide. hogy résztvegven a beszélgetésben. Van neki is mondanivalója. — Javaslom a szervezeti szabályzótba felvenni. hogv a Központi E’- lenőrző Bizottság i<ö‘°’rs- sége a hn^’é rr naszokat, bejelentéseket a legrövidebb időn belül elintézni, erről értesítse az illetékeseket. — És mindjárt elmond néhány példát a maga életéből, majd hozzáteszi: ez vonatkozzék más pártszervekre is, mert sokszor indokolat Ianul sokáig húznak-ha- lasztanak ügyeket. — Bátai elvtársnak Igaza van. Jó a javaslata. Én helyesnek tartom a szervezeti szabályzat-tervezetet. Ne mondjak mást, mint a harmadik pont e) alpontját. Szó szerint így hangzik. — Tóka elvtárs kezébe veszi az újságot és felolvassa. A párttag köteles- 99 sége... szakadatlanul küzdjön a dolgozók jogos igényeinek és szükségleteinek kielégítéséért ...” A mi alapszer- vezetünkben eddig csak a népnevelők foglalkoztak a dolgozókkal, problémáikkal. Helyes, hogy a módosított szervezeti szabály zat-tervezet ezt leszögezi a kötelességek között. Híven tükrözi, hogy a párt szorosan összeforrt a dolgozókkal, az ő ügyüket szolgálja, — ezt pedig minden párttagnak kötelessége megtenni. Mindjobban belemelegszenek a beszélgetésbe. Egyszerűen, a saját nyelvükön mondanak mindent mintha baráti körben lennének. Látszik rajtuk, alig várják, hogy a másik elhallgasson s hozzákezdhessenek a maguk vé leményének elmondásához. Horváth és Tóka elv- társak között egy kis vita támad. Nem egyeznek a vélemények. Horváth elvtárs azt mondja, kimagasló munkahőstetteket elérő, igen kiválóan dolgozó elvtársakat tagjelölt- ségi idő nélkül vegyenek fel a pártba, ha máskülönben megérdemlik. Tóka e'vtárs más nézeten van. Ha ilyen pontot felvennének a szervezeti sza bé'vza^ba, espt'pg eH°rei- né a figyelmet a tagjelölto felvételtől. Erre pedig szükség yan. Hosszasan vitatkoznak, érvelnek. — Végülis megegyeznek. Eljuttatják a javaslatot a párthoz. Horváth elvtárs nyomban egy másik kérdést feszeget Nem érti, milyen meghatalmazottai vannak a Központi Ellenőrző Bizottságnak Budapesten és a megyékben. — A módosított szervezeti szabályzat-tervezet pontosabban határozza meg: mi lesz a feladata, mennyiben független a helyi szervektől és milyen kapcsolatban áll még is velük. A többiek előtt sem világos ez. Nem is beszélnek erről. Harvan elvtárs jónak tartja, hogy a módosított szervezeti szabály zat szerint a pártcsoport- bizalmiakat választani kell. így majd valóban vezetőjüknek érzik a csoport 'tagjai a bizalmit, hisz ők választották, bíznak benne. Toka elvtárs arról beszél, hogy az alap szervezetek feladatainak részletesebb meghatározása sok segítséget nyújt. Egy másik elvtárs a határozatok vévrehaitácR-'-v ellenőrzéséről, a tagjelöltekkel való foglalkozásról szól. „Most legalább majd foglalkozik velük a párt- szervezet, a szervezeti sza bályzat ezt kötelességükké teszi.” rp alán másfél óráig tartott ez a kis beszélgetés. „Bizonyára lenne még több javaslat, vélemény, — mondja Tóka elvtárs, — de ehhez még alaposabban meg kell ismerni a módosított szervezeti szabályzat tervezetét.“ Elmenőben mindannyian hozzátették: „A többit megírjuk,, eljuttatjuk a szerkesztőséghez, a párthoz.” Várjuk a bőrgyárból is — az egész megyéből minden •alapszerveze‘v'"1 Ünnepi nagygyűlés a Magyar Tanácsköztársaság rálátásának 35. évfordulóján A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG 'kikiáltásának 55. évfordulója a Lkaim álból a Magyar Dolgozók Pártja Pécsi Városi Bizottsága március 19-én este 6 óraikor ünnepi nagygyűlést tartott az SzMT székhazának nagytermében. Az ünnepi nagygyűlést Tamás József, a városi tanács titkára nyitotta meg. Beszédében rámutatott arra, hogy a Tanácsköztársaság tapasztalatai, tanulságai a magyar és az egész nemzetközi munkásmozgalmait gazdagították, hozzájárultak a második magyar proletárdiktatúra kivívásához. A Hortky-rendszer minden börtöne, évtizedes üldözései sem tudták elhalván vitán] a magyar munkásosztályban az első Tanács- köztársaság emlékeit és forradalmi hagyományait. A Tanácsköztársaság megvalósításáért folytatott harcban nevelődött és edződött meg, valamint az ellenforradalmi üldözések idején vált acélossá az a párt, amely ma dolgozó .népünket a szocializmus felé vezeti. A megnyitóbeszéd elhangzása után Köböl józsef elvtárs, a Központi Vezetőség tagja, az építőipari szak- szervezet titkára ünnepi beszédben emlékezett meg a Magyar Tanácsköztársaság Odlkdálltáisának 35. évfordulójáról. Ünnepi beszédében filmszerűen! peregtett.e le a nagyszámú ünneplő közönség előtt az első világháború utáni nyomorúságos magyar helyzetet, amely megérlelie a forradalmat. Illyen körülményeik között a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszmén termékeny talajra találjak Magyarországon is, utat mutattak a magyar munkásosztálynak. Nagy fordulatot jelentett a munkásosztály életében az, 1918 november 30-án megalakított Kommunisták Magyarországi Pártja. Ettől kezdve vodt harci vezérkara annak a hatalmas küzdélammek, amelyet a magyar munkásság és parasztság a proletárforr ada lom kivívásáért folytatott. Annikor 1919 március 2t-én kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot, azonnal alapvető gazdasági, szociális és kulturális rendelkezéseket hozott a dolgozók érdekében. Társadalmi tulajdonba vette a gyárakat, bányákat, bankokat, közlekedési vállalatokat és a nagybirtokot. Megvalósította a munkásság régi köve- | telését: a 8 órai munkaidőt. (9.000 proletárosaládot megfelelő lakáshoz juttatott, ingyenessé tette az orvosi rendelést, a betegsegélyezést és bail- esetelibárítást kiterjesztette az. östz- szies dolgozókra. Ugyanazokat a jogokat biztosította a nőknek, mint a‘ férfiaknak. Szabályozta a mezőgazdasági munkások bérét, a tanoncok munkaidejét. A főúri kerteket, fürdőket, nyaralókat megnyitotta a proletárgyermekek számára. Rendeletét hozott a 8 osztályos általános iskola bevezetéséről, munlkásegye- teinek felállításáról. Társadalmi tulajdonba vette a mozikat, színházakat, könyvtárakat és megnyitotta a dolgozók előtt a műveltséghez vezető utat. Köböl József elvtárs ezután részletesen emlékezett meg a Tanácsköztársaságnak a külső és belső ellenségeivel folytatott dicső harcáról, a Vörös Hadsereg északi hadjáratáról és a Tanácsköztársaság bukásának okairól. Rámutatott arra, hogy a bukás legfőbb oka a külső ellenség túlnyomó ereje volt, amihez, hozzájárult a helytelen parasztipolitika is. az, hogy a nagybirtokokat nem osztották fel a parasztság között Ez gyengítette a proletáriátus szövetségét a falu dolgozóival, akik földosztás esetén biztos támaszai lettek volna a Tanácsköztársaságnak. Pártunk, munkásosztályunk tanult« hibából és a felszabadulás után megvalósította a földosztást s ezzel megerősítette a munkás-paraszt szövetséget. Harmincöt év távlatából is értékes tapasztalatokat vonhatunk le a Tanácsköztársaság munkájából. Elsősorban azl. hogy n marxi-lenini elméletet miméi behatóbban tanulmányozzuk, 2. egy pillanatra se feledkezzünk meg a mimikás-paraszí szövetség je lenit őségéről, 5. minden erőnkkel kiizdjünk a párt irányvonaláért, 4. őrködjünk a párt tisztasága és egysége fellett. A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG kikiáltása történelmünk egvi.k legfontosabb fejezete. Egyenes folytatása évszázados szaibád- ságküzdelmünlkmek, amelyből erőt merítünk további harcainkhoz — fejezte l>e ünnepi beszédét Köböl József élvtárs. Az ünnepi beszéd elhangzása után az 1919-es Magvar Tanácsköztársaság ideiéből rl.Au- I mentumfiilmet vetítettek. LEVELEZŐINK ÍRJÁK Az űfpefrei Dózsa tsz-ben ma befejezik a bűzavetésf Ujpetrén a Dózsa termelőszövetkezetben eddig több, mint húsz holdat szántottak fel, és úgy igyekeznek, hogy 21-én, vasárnap teljesen befejezzék a tavaszbúza elvetését. őszi búzavetésük elég jól áttelelt és hétfőn megkezdik a fejtrágyázást is. A termelőszövetkezet tagjai úgy tervezik, hogy fél mázsát szórnak ki összesen: ebből huszonöt kilót most, huszonötöt pedig szárbain- dulás előtt. A Dózsa tsz valamennyi őszi vetésű gabonáját meghengere- zi, — így védekezik a felfagyás ellen — utána pedig a talaj lazítására, gyomirtásra megfogasolja az őszi gabonákat. Ujpetrén nemcsak a termelőszövetkezet földjein folynak a munkák. Az egyénileg dolgozó parasztok is elkezdték a szántást, vetést, főleg a domboldalak szikkadtabb, szárazabb részein. FODOR SANDORNE levelező. Nincs vödör — két napja áll a traktor Baranyajenő dolgozó parasztjai nemcsak ígérnék, hanem becsülettel állják is adott szavukat. A párt III. kongresszusára tett felajánlásaikat határidő előtt teljesítik. B. Szabó József már most bevitte a be- gyüjtőhelyre az első negyedévre járó tojást és baromfit, Vancsa János pedig már a vágómarha beadásált is teljesítette. Körösztös János is élt a kormány által nyújtott kedvezménnyel: hízott disznaját már az első negyedévben beadta, így 300 (kilő morzsolt kukoricával mérséklik terménybeadását. A tsiz kovácsa, G ászár István már*1 eins 15-ig valamennyi szerszámot, kisgépet kijavított — ezzel verseny- vállalását teljesítette. A tsz-ben a tavaszi munkákat akadályozza az, hogy a gépállomásról kiküldött traktor semmiféle szerszámot nem hozott magával, még egy vödröt sem és már két napja áll, holott javában szánthatnának, mert már szárazuk a földek. Varga László Bakóca. A „feledékeny“ tanácstitkár Mindaddig, amíg nem jött meg az egyéni gaz dák részére végzendő talajmunkák bértarifája, nagy gondot okozott, hogyan kössük meg a megállapodásokat a körzetünkbe tartozó községek dolgozó parasztjaival. Amikor végre megérkeztek, hogy időben eljuthasson minden dűlőbe a traktor — «ni agronó- musok egymás között felosztottuk a községeket, hogy mindenkivel időben megköthessük a szerződéseket és vethessük a tavasz búzát, árpát, zabot. Szívesen végezzük, hisz hivatásunk, hogy dolgozó parasztságunk boldogulását elősegítsük. Ugyanakkor azonban akadályozza munkánkat egynémely község tanácsa, amely úgy látszik, nem tekinti szívügyének az időben történő vetést. így például Szőke községben a vb- titkárral előre megállapodtunk, hogy március 12-én délután odaérünk szerződtetni, értesítse a dolgozó parasztokat. Hiába mentünk! A gépállomási agronómus időben megjelent, de a tanácstitkár „elfelejtette“ értesíteni a lakosságot, akik pedig alig várják, hogy megköthessék a gépi munkákra a megállapodást. Hogy a veszett fejsze nyelét mentsük, megfértük, hogy március 16-án útra elmegyünk szerződtetni. A dolgozó •«árasztok értesítése a tanácstitkár „íeledékenységcből" ismét elmaradt! A községben csupán tavaszbúzából több, mint 130 holdat béli elvetnünk, nem számítva a többi tavaszi k»’ iászost, amelynek szintén itt a vetési határ ideje. Úgy látszik akadnak még, akik ko zömbö«iek a tavaszi ve tés iránt. Ha kenyérro van szó, — nőm leb® senki sem közömbös1 Feltételezem, hogy }y* a tanácstitkár részér® ilyen fontos ügy közömbös, akkor hasom nemtörődömséggel ke“ zeli a dolgozó parasz tok többi ügyes-ba.io dolgát is. HAJDÚ GYÖRÍ»* I ■\7. ócsárdi gépáll0' '■ís vezető agronómusa.
