Dunántúli Napló, 1954. március (11. évfolyam, 55-76. szám)

1954-03-19 / 66. szám

2 N A P C 0 1954 M^WriTTS *• Ünnepi pártaVtíva n!és a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 35. ftMlója alkalmábál A Magyar Tanácsköztársaság meg­alakulásának 35. évfordulója alkal­mából a Magyar Dolgozók Pártja budapesti bizottsága pénteken este ünnepi pártaktíva ülést tartott a MEDOSZ Móricz Zsigenond kultúr- otthonban. Az ünnepi pártaktívaülés elnök­ségében helyet foglalt Rákosi Má­tyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Földvári Rudolf, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsá­gának tagja, a budapesti pártbizott­ság első titkára, Bata István altábor­nagy, honvédelmi miniszter, a Poli­tikai Bizottság póttagja. Csikesz Jó- esefné. a budapesti pártbizottság tit­kára, Réti László, a Magyar Mun­kásmozgalmi Intézet igazgatója, Nyisztor György, a Magyar Tanács­Moszkva (TASZSZ): A Szovjetunió Legfelső Tanácsa választásai alkal­mából alakult központi választási bi­zottság közleményt adott ki az 1954 március 14-i választások eredmé­nyeiről. A közlemény megállapítja, hogy a központi választási bizottsághoz va­lamennyi kerületi választási bizott­ságtól beérkeztek a Szovjetunió Legfelső Tanácsa választásairól szóló végleges adatok. Az említett adatok alapján megállapították, hogy a vá­lasztójogosultak összlétszáma 120 millió 750 ezer 816. közülük a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának válasz­tásain 120,727.826-an, azaz a válasz­tójogosultak 99.98 százaléka vett részt. A szövetségi tanács választókerü­leteiben a kommunisták és párton- kívüliek népi tömbjének jelöltjeire 120,479.249-en szavaztak, azaz a sza­vazók 99.79 százaléka. A jelöltek el­len szavaztak 247.897-en. „A Szovjet­unió Legfelső Tanácsának választá­sairól szóló rendelkezés1' 88. cikkelye alapján érvénytelennek minősítettek 680 szavazólapot. A nemzetiségi tanács választóke­rületeiben a kommunisták és párton- kívüliek népi tömbjének jelöltjeire szavaztak 120,539.860-an, azaz a sza­vazásban résztvett választók 99.84 százaléka. A nemzetiségi tanács je­löltjei ellen szavaztak 187.357-en. A „Szovjetunió Legfelső Tanácsának választásairól szóló rendelkezés" 88. cikkelye alapján érvénytelennek mi­nősítettek 609 szavazólapot. A központi választási bizottság köztársaság népbiztosa, Sollner Jó­zsef, Varga Gyula, Abelovszki Jó­zsef, a magyar munkásmozgalom ré­gi harcosai. Kovács Antal, a DISZ budapesti bizottságának titkára, Ap­ró Antalné, a XI. kerületi pártbizott­ság titkára, Komáromi Lajos, a Szo­cialista Munka Hőse, Gazda Géza, Kossuth-díjas üzemvezető, Ormai Árpádné Kossuth-díjas sztahánovista. Földvári Rudolf, a budapesti párt- bizottság első titkárának megnyitó szavai után Réti László, a Munkás- mozgaVni Intézet igazgatója mondott beszédet. Réti László beszéde után felhang­zottak az Intemacionálé hangjai, majd bemutatták a „Dicsőséges Ta­nácsköztársaság" című dokumentum­filmet. közleménye a továbbiakban részletes adatokat tartalmaz a szövetségi ta­nács és a nemzetiségi tanács válasz­tásairól az egyes szövetséges köztár­saságok szerint. A közlemény megállapítja továbbá, hogy az autonóm köztársaságokban, az autonóm területeken és a nem­zetiségi körzetekben a nemzetiségi tanács választásain a 9,534.150 vá­lasztó közül 9,532.571-en szavaztak, azaz az összes választók 99.98 száza­léka. Ezekben a kerületekben a'ktmmu- nisták és pártonkívüliek népi tömb­jének jelöltjeire 9,503.807-en szavaz­tak. azaz a szavazásban résztvett vá­lasztók 99.69 százaléka. Az autonóm köztársaságok, autonóm területek és nemzetiségi körzetek nemzetiségi ta­nácsi jelöltjei ellen szavaztak 28 ezer 722-en. „A Szovjetunió Legfel­ső Tanácsának választásairól szóló rendelkezés" 88. cikkelye alapján ér­vénytelennek minősítettek 42, sza­vazólapot. A központi választási bizottság — mondja a közlemény — megvizsgálta külön-külön minden egyes választó- kerület anyagait és „A Szovjetunió Legfelső Tanácsának választásairól szóló rendelkezés" 38. cikkelye alap­ján mind az 1347 választókerületre vonatkozólag lajstromba foglalta a Szovjetunió Legfelső Tanácsa tagjai­nak megválasztását. A közlemény befejező része a szö­vetségi tanácsba és a nemzetiségi ta­nácsba megválasztott küldöttek név­sorát tartalmazza. Az ENSZ európai gazdasági bizottságának ülésszaka Genf (TASZSZ) Az ENSZ európai gazdasági bizottságának március 18-i délelőtti ülésén ismét megtárgyalták a külkereskedelem fejlesztésébe alakult albizottság munkájának kérdését. A megbeszélések eredményeként a Szov­jetunió és Anglia küldöttségének si­került e kérdésekkel kapcsolatban közös határozattervezetet kidolgozni, amelyet az ülésszak egyöntetűen el­fogadott. P. N. Kumikrn, a Szovjetunió kép­viselője azti a lávánságát fejezte ki. hogy ez az 'eset, — amely az ENSZ európai gazdasági bizottságának tag­jai részéről az együttműködésre és kölcsönös megértésre irányuló törek­vést tükrözi, — precedenssé váljék a bizottság további munkája szem­pontjából. Ezután az ülésszak folytatta az Európa gazdasági helyzetével foglal-, kozó szemle megvitatását. Kutas Imre, Magyarország képvise­lője rámutatott a szemle lényegbevá­gó hiányosságaira. A. Gurinovics, a Bjelomsz Szovjet Szocialista Köztársaság képviselője kiemelte, hogy a szemle tanulmányo­zása és a szemléhez csatolt melléklet által idézett statisztikai adatok össze­hasonlítása során feltétlenül olyan következtetést kell levonni, hogy 1953-ban több nyugateurópai ország gazdasági helyzete rosszabbodott. Tovább tombol a harc Dien Bien-Phuért Paris (MTI) Hírügynökségi jelen­tések szerint Dien-Bien-Phu francia és zsoldos helyőrsége körül! egyre szorosabbra fűződik az ostromgyűrű. A néphadsereg ostromágyúi jófor­mán szünet nélkül összpontosított tűzzel árasztják el az erődítménye­ket. Az ötnapos csata során lelőtt, vagy a repülőtereken szétrombolt francia repülőgépek száma már har­mincötre emelkedett. Párisi francia lapértesülések sze­rint másodízben történt a csata kez­dete óta, hogy a néphadsereg főpa­rancsnoksága visszajuttatott Dien- Biem-Phu parancsnokságának hatvan sebesült francia hadifoglyot. Az ostromlott erőd két repülőtere különben állandóan tűz alatt álL Hármas ikrek Szarvason A szarvasi szülőotthonban hétfőn délután Súlyán Jánosné szarvasi asszony hármas ikreket szült, két fiút és egy leányt. A Vöröskereszt és az MNDSZ helyi szervezete sok aján dékkal kedveskedett az anyáinak és gyermekeinek. A gyermekek életké- ■ pesek. A szülőotthonban naigy gon- | dossággal ápolják a kicsinyeket. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa választásainak eredményei A jó tavaszbüzatermís előfeltétele a korai vetés Azok a gazdák, akik okosan művelik föld­jüket, a talaj kellő enegszikkadása után — ami megyénk területé­nek nagyrészén már megtörtént — nyom­ban elvetik a tavasz­búzát. A korán vetett tavaszbúza hamarabb, már a rekkenő hőség előtt beérik és így a termése biztosabb. Megértették ezt már sokhelyütt. Ezt bizo­nyítja, hogy megyénk több járásában és sok községében már besze­rezték a megfelelő mennyiségű tavaszbú­za vetőmagot és hozzá­láttak az elvetéséhez. Ebben a munkában komoly segítséget nyúj­tottak a Terményfor­galml Vállalat járási vetőmagcsere felelősei. Itt különösen Csicati Lászlót, a sellyei járás felelősét és Mezei Bé­lát, a pécsi járás fele­lősét, valamint Csep- reghy Ferencet kell kiemelnünk. Sok szö­vetkezeti terményrak­táros Is jó munkát vég­zett. Azonban van né­hány község, különö­sen a mohácsi járás­ban, ahol rendkívül lanyhán kezelik ezt a fontos — népünk ke­nyerét érintő — kér­dést. A rosszak közt kell említenünk Mo­hács városát és Duna- szekcsőt. Az utóbbinál a vetőmagcserekeret­nek még egy százalékát sem cserélték le. Ne feledkezzenek mef azok a tanácsi funk­cionáriusok most a ve­tőmagcsere idején st- ról, hogy a vetéstervek teljesítésén túl komoly felelősség terheli őket népünk ellátásának to­vábbi megjavításáért. A napokban történt áf leszállítás ismét bizo­nyítéka annak, hogy kormányunk mefWte- menően harcol a dol­gozó nép jólétének nö­veléséért. Ebben a bar® ban minden községben vegyék ki részüket azok, akiktől a további életszínvonal emelke­dés függ. A tavaszba* za gyors elvetése biz­tosítja dolgozó népünk jólétének további emel­kedését Tavaszi árpa vetőmagot kap a dolgozó parasztság A napokban újabb kedvezményt nyújtóit államunk a dolgozó paraszt­ságnak. A tavaszi áirpa vetésterület növelése érdekében jóminőségű ta­vaszi árpa vetőmagot bocsát csere útján a gazdák rendelkezésére. A tavaszi árpát ugyanolyan mennyisé­gű árpáért kapják a dolgozó parasz­tok. Ezenkívül aki megfelelő meny- nyiségű őszi vagy tavaszi árpa csere­maggal nem rendelkezik, 85 kg bú­záért vagy 95 kg rozsért is cserél­het tavaszi árpa vetőmagot. Ezt az újabb kedvezményt jól használják ki mindenütt, mert így a takarmányszükséglet biztosításához magas termésfokú árpát kaphatnak. A tanácsok részéről ezzel az újabb akcióval kapcsolatban bizonyos ké- nyekneskedés tapasztalható. A sely- lyei, siklósi és mohácsi járási tanács kivételével a többi járás még nem készítette el a tavaszi árpa csere ter­vének lebontását. A dolgozó paraszt­ság körében igen nagy érdeklődést váltott ki a tavaszi árpacsere. Sür' gősen lássanak hozzá a községi és járási tanácsszervek is, hogy ezt az érdeklődést mielőbb kielégíthessük és a jóminőségű tavaszi árpa vetőma­got) minden dolgozó paraszt sürgősen kicserélhesse. A japán kormány törvényesíti a kábítósserkereskedelmet Peking (TASZSZ) Az „Uj Kína“ hírügynökség jelenti: Tokiói jelentések szerint Japán, amely a háború előtt az egyik leg­hatalmasabb kábítószerexportőr volt, áprilisban ismét megindítja az opiumkereskedelmet. A japán szocialista ügyek minisz­tériuma úgynevezett „ópiumtörvény- tervezetet“ dolgozott ki, amely en­gedélyezi a máktermelést, valamin* az ópium behozatalát és kivitelét- Ez a törvénytervezet a parlament jó­váhagyása után április 1-én lép élet­be. Többezer vagon műtrágyát hozunk be külföldről Az idén szabadforgalomba került a műtrágya. A nagy kereslet kielégí­tésére — a hazai pétisó mellé — kor­mányunk többezer vagon nitrogén- tartalmú chilei salétromot és linzi sót hozat be külföldről. Mindkettő kiválóan alkalmas fejtrágyázásra és alaptrágyának is. Napról-napra ér­keznek a szállítmányok és azonnal továbbítják őket a különböző me­gyékbe. SZTÁNISZLÁVSZKU NYOMÁBAN Iria: POLGÁR'ISTVÁN, a Pécsi Nemzeti Színház rendezője A külpolitika hírei MOSZKVA Március 18-án a Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában megkez­dődött a Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsának XIII. teljes ülése. N. M. Svernyik, a Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsának elnöke azokról a feladatokról tartott beszámolót, amelyek a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­sága teljes ülése által „az ország ga­bonatermelésének további növelésé­ről. valamint a szűz- és parlagon ha­gyott földek termővétételéről" ho­zott határozat végrehajtásával kap­csolatban a szakszervezetekre hárul­nak. MTI Mint a Reuter hírügynökség közli, Dag Hammarskjöld, az ENSZ fő­titkára csütörtökön este Londonban mondott beszédében sürgette, hogy „valamennyi nagyhatalomnak — be­leértve a kommunista Kínát is, — az ENSZ tagjává kell válnia." Hammarskjöld a továbbiakban Hangoztatta: „Nem szabad megen­gedni, hogy a genfi értekezlet ku­darcba fulladjon, ha nehézségek me­rülnek fel." Hammarskjöld végűi hangsúlyozta', hogy a genfi értekez­let- „új lehetőséget nyújt az ENSZ tagállamainak." Olyan szellemben kell ehhez a lehetőséghez közelíteni — mondotta, — ..amely elfogadja és tiszteletben tartja a nemzetek széles különbözőségének tényét.“^ PEKING Kínában 235 millió lakosú terüle­ten már megválasztották a helyi né- pigyűlések képviselőit. Ez a terület több, mint 87 ezer hsziangot (több falut magábanfoglaló közigazgatási területet) és törvényhatósági körze­tet ölel fel, vagyis az összes hszian-' gok és törvényhatósági körzetek 40 százalékát. PARIS A „VHumanité" jelentése szerint a tuniszi kommunista párt nyilat­kozatot bocsátott ki a tuniszi diákok március 13-i tüntetésével kapcsolat­ban, amelynek során három embert megöltek, sokat megsebesítettek és számos tüntetőt letartóztattak. II. Sztániszlávszkij tanult amei- ningeniek valóságkereséséből, hatott rá Reinhardt és Craig megszokott sab­lonokból, régi, roskatag tradíciókból való kiábrándultsága, formakerese- se, de merőben más utakat keresett a rendezés alapvető feladatainak megfejtésére. Ennek lényege: a mű eszméjét és cselekményét feldolgozó komoly és elmélyedő munka, amely ugyanilyen komolysággal foglalko­zik a rendezés során a színésszel, a színész alkotómunkájával is. A nagy orosz realisták művésze­tén felnőtt Sztániszlávszkij feltétlen híve volt a társadalmi haladásnak. A színművészetet teljes mértékben ennek a haladásnak, az emberek nevelésének szolgálatába állította. Számára elképzelhetetlen volt, hogy a színész, rendező vagy bárki más színházi ember munkáját ne hassa át a színház feladatának mély esz­mei átérzése, mint olyan művészeté, amelynek a nézővel szemben igen komoly nevelési feladatai vannak. Ebből a felfogásból fakad Szlánisz- lávszkij alapvető követelése a színi­előadásokkal kapcsolatban — és ez vonatkozik a szerzőre, színészre, ren­dezőre, s a színház bármely egyéb művészére egyaránt —, hogy mun­kájuknak mélyen gondolattal telített­nek kell lennie. A középpont, az írott mű eszmeiségének legfőbb ki­fejezője a színész, aki — a rendező­vel együtt — nem „tolmácsa“ az írónak, hanem alkotótársa, aki egyé­niségével, élettapasztalatával, mű­vészi elképzeléseivel, mondanivaló­jával nemcsak alátámasztja, kitere- bélyesíti, ki virágoztat ja az író el­képzelését, hanem azt a mű eszmei mondanivalója érdekében ki is egé­szíti. Rendezői munkásságát annak a célnak elérésére vetette latba, hogy a szerep-kialakítás és a ren­dezés során nem a közvetlenül köny- nyen elérhető közelségben kínálkozó feladatokat kell megoldani, hanem felszínre kell hozni a darabban, a szerepekben rejlő, valóban művészi munkát kívánó lehetőségeket. A szín­padi mű eszmeiségének, a „tanul­ságnak" kibontása csak a szerves, valóságos élettel egyenértékű átélt színészi alkotással lehetséges. „Csak annyit kell elérnie és semmi többet művészetünknek — mondta Sztánisz­lávszkij, — hogy a vakok lássanak és a süketek halljanak.“ A gondolati tartalmat, eszmeiséget sugárzó színészi átélés elérésére Sztániszlávszkij alkotói módszert dolgozott ki. Ez röviden és leegysze­rűsítve: a színészt cselekedtetni kell a színpadon a szerep célja felé, az eszmei mondanivaló érdekében. Te­hát ne azt mondjuk neki: légy szo­morúi ..-1 itt most vidám.;. szeresd jobban a gyerekedet.;. gyűlöld szen­vedélyesebben az ellenséget.:: stb., hanem: cselekedj most úgy, mintha a szerepbeli XY volnál. XY céljai­nak megfelelően. A cselekvések he­lyes logikája átéltséghez és valódi érzésekhez vezet. „Ha valóban he­lyes valamit cselekedni, akkor cnéz­ni sem lehet másképpen“ — mon­dotta Sztániszlávszkij, aki így új, materialista megvilágításban látta a színész alkotó folyamatát. Kedrov. Sztániszlávszkij tanítványa így ír erről:' „Az új, amit Sztániszlávszkij- nak az élet sugalmazott, az volt, hogy az embert nem úgy kell nézni, mint egy elszigetelt, önmagába zárt egyéniséget, hanem mint, társadalmi énvt, elválaszthatatlan kapcsolatban a környező világgal. Az ember lé­nyének ebből a helyes materialista felfogásából eredt egy másik, mű­vészetünkre nézve nem kevésbbé fontos következtetés, amely abban rejlett, hogy a színész színpadi él­ményeit tápláló gyökereket nem az alakított személyen belül kell keres­ni, hanem azon kívül, a környezet­tel való kapcsolataiban és kölcsön­hatásában,' mivel az a rész, amely gz emberben él, csak akkor virulhat igazán, ha kívülről kap éltető erőt.“ Mit jelent ez? Sztániszlávszkij a cse­lekvésben látta meg azt az erőt, amely képes felkelteni az ember ér­zéseit, gondolatait. A cselekvést pe­dig az ember külső környezetével való kölcsönhatásában látja. A leg­több: a cselekvés logikája. Az átélés, átlényegülés alapja pedig: a színész magáévá teszi egy idegen személy cselekvésének logikáját; — hogy ho­gyan cselekszik az az ember abban az esetben, s miért kell úgy csele­kednie. A színész akkor érti meg valóban a színpadi alak jellemét, ha ezt a cselekvési logikát tökéletesen magáévá feszi. Lám Sztániszlávszkij rendezői módszerét vizsgálva, az ember mind­untalan a színész alkotási módszeré­re bukkan. És ez nem véletlen. — Sztániszlávszkij — mint már emlí­tettem, — a színész alkotását, a szí­nésszel való munkát tekintette a színházművészet középpontjának. Ez­zel komoly pedagógiai munkát is rótt a rendezőre. Ami nem könnyű. Különösen, ha meggondoljuk, hogy színesít, nk legtöbbje pályáján az önmulogdtó ripacskodásnak, üres, lélektelen rutinnak, szürke naturaliz- musnaK micsoda skáláját futotta be, — a burzsoá szinházüzlet kénysze­rítő hatására. Sztániszlávszkij munkaelvei és módszere alapján dolgozik — vagy legalábbis próbál dolgozni — ma már minden haladó rendező nem­csak a Szovjetunióban, hanem a népi demokratikus országokban is. Sőt a nyugati országok rendezői kö­zül is a haladóak e módszer szerint vagy legalábbis efelé tapogatózva al­kotnak. (Az olasz Vittorio de Sica, Rosellini, De Santis, Laluada film­jei, az angol Oliwier „Hamlet“-je, stb.) A mindennapi színházi gyakorlat egyre jobban igazolja: újtípusú, szo­cialista realista előadást polgári ren­dezéssel nem — kizárólag szocialista realista módszerrel, Sztániszlávszkij módszerével lehet produkálni. Re­ceptet természetesen nem ad Sztá­niszlávszkij a rendező kezébe, de iránytűt igen, amelynek segítségé­vel ki-ki a maga tehetsége szerint bogozhatja, bontogathatja ki egy darab eszmei mondanivalóját és ál- 'ithatja. a színészi alkotást az iro­dalmi mű és annak eszmeisége szol­gálatéba. Ugyancsak nehéz volna e helyen a rendezés munkáját, részleteiben bon­colgatni attól kezdve, amikor a ren­dező elolvassa a darabot, addig, amiß a bemutatón a függöny felgördül' Vázában ez a munka körülbelül ilyen: 1. A rendező személyes mun­kája a darabbal. — Többszöri olva­sás után a darab eszmei mondani-; valójának megállapítása. Az eszmei mondanivalót szolgáló és ellene irá­nyuló cselekvések felvázolása. Min­den egyes szereplő az egész dara­bon végighúzódó törekvés!* vonala; nak megállapítása. A darab műfaji és minőségi értékelése. Esetleges dra­maturgiai változtatások; munka a szerzővel. 2. A rendezőnek a színészekké való közös munkája. Ez három rés®" MR áJ#I: a) Asztal melletti darab- és szerepelemzés. Ennek során a színé' szak a rendező irányítása mellett vé­gigcsinálják aizit a ni u rakafólyamaito'ti amiéi] yot a rendező már a darabon a ír­nak olvasása, utóm elvégzett., b) Pró­bateremben való munka. Itt a rendező a szír légzőket a kiolaniizefct szereplő' rek vések szerint esefckodtieifi. Sokszor nem is ragaszkodva a« írói szöveg­hez, csak arra, ügy eívó. hogy a. kü­lönböző helyzeteiknek niegfeJlelő lo­gikus csekk vés a szerves, a valóságod éltettél legyen áthatva, c) Munka 1 színpadon. — Amikor a rendező a* egyes jeleneteket szétbontva, ' eilkép' '.eléseivei. ötlletei vrtl fűszerezve, meg­felelő ritmust és képazorüeégrt bizto­sítva színpadra teszi árt és előadássá jegecesiti. 3. Munka a darab színre- hozásánál segítséget nyújtó több' művésszel. (Dísztót-, jelmeztervező­vel, világosítóval, technikai személy zeltel, ebb.) Meg kelti még jegyezmi. hogy a bemutató után a rendező mtirt kajának még nincsen vége. Kötél«* az előadások tapas/.tallaitiai aáapján a produkciókat napról-napra '«vább fejleszteni, oaiszalmi. Mindaz, amit Sztániszlávszkij alapján a rendezés olviségéről, az iro­dalmi műitek a mű eszmei mondani- válója ezoniimtii színpadira áüllításárók v ájtam int a« onállllóain alllkotó rende­zőről írtam, remélhetőleg scgkit «I' oszlatni a. höiyWlieii, dnavulit elképze-. léseiket. Természetesein nem mrimdrt- E cikk betölti hivatását, ha a színhá® rendezői mimika iránit érdeklődő kö­zönséget sikerült nagyvonalakban jékortaitnia. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents