Dunántúli Napló, 1954. március (11. évfolyam, 55-76. szám)

1954-03-13 / 61. szám

DUNÁNTÚLI

VnJoPBOtmRJA! LurüJŰLJETEKl-------------------------------------------------------------------------------------------------- s

A MAI SZAMBÁN:

Megkezdődött a gépállomások élenjáró dolgozóinak kétnapos országos tanácskozása (1—2. o.) — Egl Adám fő- épitésvezető a tavaszra készül (3. o.) — A Mária- kéméndi Petőfi tsz pártszervezete felkészült a tavaszra (3, o.) — A berlini konferencián előterjesztett szovjet javaslatok a béke, a függetlenség és a felemelkedés útját nyitják meg a német nép előtt. — Békenagygyűlés Pécsett (4. o.) — Elkészült Pécs város 1954. évi költségvetése (4. o.)

AZ MDP BAPANYAMEGYEI PÄRTBI ZOTTiÁCÁNAK LAPJA

XI. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM________________________________________________ARA 5Q FILLER_________ SZOMBíVI\^954_MARCUJ!

Me

gkezdődött a gépállomások élenjáró dolgozóinak

kétnapos országos tanácskozása

Március első napjaiban megindult a munka a már negszikkadt földeken. Traktorok, munkagépek ezrei eQítik dolgozó parasztságunkat a nagyobb termés- szamok eléréséért folytatott harcában. Az elkövetke- ’■endö években ez a segítség még csak fokozódik. Hiheti csak az 1954—55. évben tizenegyezer traktort kap 1 mezőgazdaság. A technika teljes kihasználása elsősorban a gépállomások vezetőinek és dolgozóinak munkáján múlik. Ezeknek a nagy feladatoknak a megbékélésére a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőnőé és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Március tizenkettőre és tizenháromra a gépállomások élenjáró dolgozóit országos tanácskozásra hívta össze.

Pénteken reggel kezdődött meg a tanácskozás az '■Pltőipari dolgozók Rózsa Ferenc kultúrotthonában.

Ott volt a tanácskozáson Rákosi Mátyás elvtárs, a y&gyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első tikára, Nagy Imre elvtárs, a Minisztertanács elnöke, -'obi István, az Elnöki Tanács elnöke, Hegedűs András [ Minisztertanács első elnökhelyettese, Apró Antal, a Vnisztertanács elnökhelyettese, Farkas Mihály, a Ma- Ular Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára, 4cs Lajos, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Veze- ^ségének tikára, Hidas István, nehézipari miniszter, bofinyecz Mihály kohó- és gépipari miniszter, Földvári Rudolf, az MDP budapesti pártbizottságának első tikára, Kristóf István, a SZOT elnöke, Vég Béla, az áDp Központi Vezetőségének titkára, Bata István honvédelmi miniszter, Szalai Béla, az Országos Tervhiva- elnöke, Tisza József begyűjtési miniszter, Altomáre 'vén élelmiszeripari miniszter, Dögéi Imre, a SZÜV- elnöke, Borbás Lajos a MEDOSZ elnöke.

Az elnöki emelvényen foglaltak helyet többek között Tóth László, a Szocialista Munka Hőse, a hartai, Sólyom Imre, a sárrétudvari és Cenrencsér Rozália, az ácsi gépállomás traktorvezetői, Jakubeczky István, a kiskunlacházi gépállomás kombájnvezetője, Lipták István, a mándoki gépállomás vezető mechanikusa, Gyulai György az egyeki, Vad Imre, a turkevei gépállomás traktoros brigádvezetője és Losonczl Pál, a barcsi Vörös Csillag termelőszövetkezet Kossuth-dí- jas elnöke, a Szocialista Munka Hőse.

Resztvettek az értekezleten az élenjáró gépállomási dolgozók, a legjobb termelőszövetkezetek elnökei és kiváló dolgozói, a mezőgazdasági igazgatás vezetői és szakemberei, a termelésben élenjáró egyénileg dolgozó parasztok, valamint a termelésben élenjáró és a pat- ronázsmunkában is résztvevő ipari dolgozók.

Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese megnyitó beszédében kiemelte, hogy a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat a virágzás, a fellendülés útját jelölte meg a magyar mezőgazdaság számára. Nemcsak a dolgozó parasztság, de a munkásosztály és az értelmiség is örömmel fogadta a határozatot, mert megértette, hogy a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztése megteremti az élelmiszerekkel való bőséges ellátás előfeltételét, megteremti az előfeltételét népi demokráciánk további eredményes fejlődéséhez. A mezőgazdaság fejlesztéséért folyó harcban különösen nagy szerepe van a gépállomásoknak, a gépállomások dolgozóinak.

A megnyitó után Hegedűs András, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese, földművelésügyi miniszter mondott beszámolót.

Hegedűs András elvtárs beszéde

A Központi Vezetőség és a Mi- kztertanács decemberi határozata * szem előtt tartva a magyar dol- °zók érdekeit — feladatul tűzte ki Mezőgazdasági termelés gyors fejtését azzal a határozott céllal, í mondotta, — hogy a követke- ® években biztosítva legyen a lakos- bőséges ellátása kenyérrel és ttel, hússal és zsírral, cukorral és 8ijel, zöldséggel, gyümölccsel és borai.

E nagyjelentőségű határozat a Ma- >ar Dolgozók Pártja Központi Vétségének abból a megállapításá- 101 indul ki, hogy népi demokrá- *ánk egész további fejlődésének alcskérdése a mezőgazdasági terme- es fejlesztése, mert ettől függ, hogv milyen ütemben tudjuk dolgozó né- )(ink életkörülményeit városban és aluban egyaránt megjavítani ésegy- •an ez teremt szilárd gazdasági ala- '°t népi demokráciánk alapja, a lakásosztály és a dolgozó parasztig szövetsége további megszilárdítsa számára.

, — E határozat végrehajtásának °ntos időszaka kezdődött meg mos! ' tavaszi munkákkal. A tavaszi szán- as-vetési munkák időben és jó mi- őségben való elvégzése nagyjelentő- égű e — egész népi demokráciánk irmára létfontosságú — céloknak elmésében.

Meg kell azonban mondanunk, '?gy a tavaszi munkák nem könnyű %ülmények között kezdődnek. Ma- ’a az indulás is kéthetes késedelemmel történt és előreláthatóan ez év tvaszón sok esőre számíthatunk. Ez ? helyzet rendkívül megnöveli a gépállomások munkájának jelentőségét ^Unkájuktól jelentős mértékben ugg, hogy a rendelkezésre álló, a ^okottnál sokkal rövidebb Idő alatt 1® minőségben tudjuk-e elvetni a ter- éaelőszövetkezetek s egyénileg dolgozó parasztok földjein a tavaszi vetésű nö- vényeket. A gépállomásoknak terveiét rövid idő alatt kell teljesíteniük ugyanakkor az esős Idő miatt sokkal nagyobb gondot jelent a termés- Wam növelése szempontjából na- •fron döntő minőségi követelmények ^tartása.

A Központi Vezetőség és a Minisztertanács azért hívta össze a mai értekezletet, hogy ezzel Is segítsen 5 gépállomásoknak bonyolult feladataik végrehajtásában.

Országunkban a mezőgazdaságilag h'űvelt területeket lényegesen nem i^djuk kiszélesíteni ezért a mező- gazdasági termékek növelésének csak egy módja van: a szántóföldek, nétek, legelők, szőlők és gyümölcsösök termékenységének gyors növelése. Földjeink termékenyebbé tétele azonban sokkalta több munkát követel meg. E kérdés megoldásénak alapjában egy útja van. Ez a mező- gazdasági munkák minél gyorsabb és minél nagyobb arányú gépesítése.

A gépesítéssel egy napi munkára több termény búza, burgonya, tej, tojás, hús jut. Nagyon szemléltetően mutatja ezt a gabonatermelés: egy hold gabona megmunkálása kézimunkával 9.3 munkanapba, kom- olexgépesítés mellett 2.9 tized munkanapba kerül. Átlagos termést véve és nem számítva, hogy a gépi munkának magának is van termésfokozó hatása, akkor is a gabona- termelés kézzel való elvégzése esetén egy munkanapra 96 kilogramm, «épi munka esetén 310 kiló búza jut. Nem kisebb az arány egyéb munkák gépesítése terén sem.

A Központi Vezetőség és a minisztertanács a mai értekezletet azért hívta össze, hogy a gépállomások vezetőivel és dolgozóival megtárgyalja azokat a feladatokat, amelyek reájuk most a mezőgazdaságnak nyújtott hatalmas gépi technika meg felelő felhasználásában várnak. Gépállomásaink ezen a téren eddig ko- -ántsem használták ki lehetőségeiket. Hatásuk nem mutatkozott meg megfelelően a termelőszövetkezetek terméseredményeiben.

A termelőszövetkezetekben a gé- oesítés termelékenyebbé teszi a szövetkezeti tagok munkáját, segít ki- bontakoztatni a nagyüzemi gazdálkodás fölényét az egyéni gazdaságokkal szemben. Nem lehet véletlennek tekinteni azt, hogy a legnagyobb 'övedelmet azoknak a termelőszövetkezeteknek a tagsága érte el az elmúlt években, amelyekben a legnagyobb volt a gépi munka aránya Hasonlítsuk össze ebből a szempontból a barcsi Vörös Csillag termelőszövetkezetet, a drávatamási Dózsa termelőszövetkezettel. A barcsi Vörös Csillag termelőszövetkezetben egy kát. holdra 3.2 normálholdnyi gépi talajmunka esett, a drávatamási Dózsa tsz-ben ennek alig a fele. 1.7 normálhold. A barcsi Vörös Csillag tsz-ben nem bánta meg a tagság, hogy sok gépi munkát végeztetett a gépállomással, mert minden munkaegységre 40.50 forint jutott, a drávatamási Dózsa tsz tagsága pedig egy munkaegységre ennek felét. 20.30 forintot kapott. Gépállomások munkája tehát nélkülözhetetlen erő mezőgazdaságunk szocialista átszervezésében.

Bármennyire fontos feladata is a

gépállomásoknak a szövetkezeti gazdaságokban végzett munka, nem lehet figyelmen kívül hagyni az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok támogatását sem. Az egyéni gazdaságban természetesen á gépesítésnek szőkébbek a korlátái, mint a termelőszövetkezetekben, de azért korántsem mondhatjuk, hogy itt a gépesítésnek minden lehetőségét kihasznál tűk. Pedig az egyénileg gazdálkodóknak terméshozamuk fokozása érdekében nagy szükségük van segítségre. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszti gazdaságok jelenlegi erejükkel nem tudják elvégezni például a tarlóhántási munkákat, amelyeknek elvégzése viszont lényegesen növeli majd terméshozamaikat. Ugyanez vonatkozik az őszi mélyszántásra és szükség van segítségre a vetések időben való elvégzése érdekében is.

Meg lehet-e oldani ezeket a feladatokat lóállományunk vagy ökörállományunk lényeges növelésével? Semmiképpen sem. Természetesen vannak lehetőségeink az igaerő növelésére, de olyanmértékű fejlesztése, mint amennyire szükség van. nem vihető keresztül, már csak a takarmányhelyzet miatt sem, mert nagyon sok takarmányt vonna el a haszonállatok, tehén, sertés, juh, baromfi elől. Nem lenne egészséges továbbfejleszteni azt a szokást sem, hogy igavonásra haszonállatokat, teheneket használnak, mert azt bizony megsínyli a tejhozam.

E létfontosságú feladatok megoldásának egy járható útja van: fokozni a gépek használatát az egyéni gazdaságokban is. mert ez azokban is növeli a terméshozamot és sok munkáskezet szabadít fel egyéb munkákra. Természetesen ezt a támogatást gépállomásaink továbbra is csak a dolgozó parasztságnak 'yújthatják és nem dolgozhatnak a falusi kizsákmányolóknak, nagygaz- ■Jáknak. spekulánsoknak.

Van azonban ennek a kérdésnek másik oldala is. Lovak, ökrösfogat tartására a kulákgazdaságok mellett isak a jómódú középparaszti gazdaságok képesek és gépesítés nélkü’ a kisparaszti ga^lasagok, sőt a kevés földdel rendelkező, igásállatot nem tartó középparaszti gazdaságok telentős része Is kiszolgáltatott helyzetbe kerülne a fogattal rendelkező gazdaságokkal szemben. A múlt év őszén például egy napi fogatmunka közel 200 forintba került, de sokhe- yen egy napi fogatmunkáért öt-hait napi kézimunkát is kértek. Tudnunk kell, hogy ugyanezt a munkát a

gépállomás 80 forintért, tehát nem egészen a feléért végzi.

A gépi munka természetesen nem csak az egyénileg gazdálkodóknak termelését segíti, hanem egyben növeli jólétüket is, de pártunk nem is az egyénileg gazdálkodó dplgozó parasztok termelési lehetőségének a leszűkítése, illetve jólétük csökkentése útján akarja a szövetkezeti gazdaságokat fejleszteni, hanem ellenkezőleg, gazdaságuk segítésével és támogatásával. A gép használata pedig közelebb hozza a • termelőszövetkezethez az egyéni gazdálkodó dolgozd parasztokat, mert az a paraszti gazdaság, amely géppel szántat, ame iyiknek gép segít terményei betakarításában, sokkal könnyebben ért! meg a szövetkezeti nagyüzemi gazdaság fölényét, mint az a dolgozó paraszt, aki régi módszerekkel gazdálkodik, teheneivel, lovaival, ökreivel dolgozik.

Ezek a meggondolások vezették pártunk Központi Vezetőségét és Népköztársaságunk Minisztertanácsát, amikor arra kötelezték a gépállomásokat. hogy az 1954-es évben hétszer annyi munkát végezzenek az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak, mint az elmúlt évben s kereken ötvenszer annyit, mint az azelőtti 1952-es évben. A gépállomások dolgozóinak elsőrendű kötelessége, hogy ezt a feladatot sikeresen oldják tneg.

Gépá1 lomásaink a gépek kihasználásárak növelésében még nagyon sok tartalékkal rendelkeznek. Ennek bizonyítására érdemes összehasonlítani az élenjáró traktoristák eredményeit és az átlagokat. Legjobb gépállomási ’raktorosunk, Tóth László, a Szocialista Munka Hőse, az elmúlt évben váltótársával két műszakban

G. 35-ös traktorával 2689 normát- holáryi munkát végzett el. Ugyanakkor országosan egy traktorra ennek alig egyharmad része, 868.1 normálhold esik. Hasonló a helyzet a kom bajnok kihasználásában. Az elmúlt évben a legjobb eredményt Góga András pátyi kombájnista érte el, 591 kf.t. holdat aratott le és erről a területről 44.5 vagon termést ta- karított be. Ugyanakkor az átlag ennek alig kétötöde: 186 hold, 18.6 vagon. Az élenjárók tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a gépállomások többségének nemcsak arra van lehetősége, hogy egy-két százalékkal növelje gépeik kihasználását, hanem arra is, hogy megkétszerezze azt.

Különösen súlyos mulasztások tapasztalhatók az olyan gépeknél, ame lyeket az évnek csak rövidebb időszakában használnak, mint amilyen a kombájn, a cséplőgép és az aratógép. Sok gépállomáson ezeket nem tisztítják meg a munka befejeztével, nem zsírozzák és olajozzák be és nem védik megfelelően az időjárás viszontagságai ellen. így évenként csak a rossz tárolás következtében sok tízmillió forint veszteség éri nép gazdaságunkat. Népi demokratikus államunk hatalmas értéket bízott a gépállomások vezetőire és traktorosaira, kötelességük ezekkel az értékekkel a jó gazda módjára bánni, megóvni azokat a gyors elhasználódástól. A szocialista tulajdon megőrzése és védelme minden gépállomás! dolgozónak elsőrendű kötelessége kell, hogy legyen. Meg keli szüntetni a gépek tárolásánál meglévő súlyos hibákat is.

Az első és legfontosabb feladat már most tavasszal bevezetni és a továbbiakban szigorúan mint állami törvényt betartani a traktorok és különféle egyéb gépek hibamegelőző karbantartására kiadott utasításokat. Traktorosaink nagyon jól tud- lúk, hogy a traktorokon üzemeltetés közben minden tíz óra után végre kell hajtani az úgynevezett I. számú karbantartást és minden tíz műszak után az úgynevezett II. sz. karbantartást. A traktorok és egyéb gépek folyamatos üzemeltetésének és megóvásának fontos előfeltétele a fő- és folyójavítások kifogástalan

minőségben és idejében történő elvégzése.

. Ezen a télen gépállomásaink zöme március elsejéig a javítási munkákat mennyiségben teljesítette és bizonyos javulás van a minőség tekintetében is. Ez a megállapítás azonban elsősorban csak a traktorokra áll, a munkagépek kijavítását nagyon sok gépállomás és még maga a földművelésügyi minisztérium is elhanyagolta és ezért még mindig sok a rosszul kijavított vetőgép, eke. Ezeket most már menetközben kell rendbehozni.

A gépállomások gépeiket akkor tudják jól kihasználni, — és ez különösen érvényes a most induló szántás-vetésnél, — ha a munkát megfelelő módon megszervezik. Kétségtelen. hogy a brigád vezetőknek, a traktorosoknak munkájuk közben sok nehézséggel kell megküzdeniök. de ezek megsokszorozódnak, ha a munkát nem szervezetten végzik. A munka megszervezésének egyik legfontosabb előfeltétele a gépállomásokon az eddiginél erősebb traktoros brigádok létrehozása. A traktorosbrigádokat, amelyekhez négy—hat

traktor tartozik, ki kell egészíteni egyéb munkagépekkel is.

Nagy gondot kell fordítani a brigádvezetők kiválasztására, ezek lehetőleg olyan traktorosok közül kerüljenek ki. akik kielégítő műszaki képzettséggel rendelkeznek, jó szervezők és jól értenek a földműveléshez is.

A traktoros brigádokban a munka jó megszervezésének, a teljesítmény növelésének és ezzel együtt az önköltség csökkentésének egyik legfontosabb eszköze a menetiránv- terv elkészítése. A brigédvezetők kötelezve vannak arra, hogy minden traktorosuk számára legalább tíz nappal előre meghatározzák a pontos menetirányt, Emellett azonban javasoljuk azt is, hogy a jó brigádokban kezdjék szélesebben alkalmazni a munkák megszervezésének sokkal magasabb fokát, az úgynevezett óragrafikon-rendszert, amelynek lényege, hogy a traktoros a brigádvezető segítségével szinte percről- percre előre megtervezi munkája vég rehajtását.

A jelenlegi helyzetben a legfontosabb a gépállomások dolgozói műszaki színvonalának gyors emelése; Ezt azért is előtérbe kell állítani, mert a gépállomásokat a Központi Vezetőség és a Minisztertanács határozata alapján az elkövetkező évben nagy számban látjuk el olyan modern gépekkel, amelyeknek megfelelő üzemeltetése a jelenleg alacsony műszaki színvonal mellett szinte megoldhatatlan. Meg kell mondani, hogy a gépállomásokon a műszaki színvonal tekintetében rendkívül rossz a helyzet. Gépállomásaink ma már több, mint tízezer traktorral rendelkeznek, gépekben és gépi felszerelésben sokmilliárd forint értékű állami tulajdon bízatott rájuk, mégis a gépállomások bonyolult műszaki feladatainak végrehajtásában a múlt év decemberéig mindössze nyolc főiskolai képzettségű mérnök és huszonöt középiskolai képzettségű műszaki szakember vett részt.

Kevés a gépállomásokon a képzett szakmunkás, alacsony a traktorosok, valamint az igazgatók jelentős részének szakképzettsége is.

Ifáromszázhatvannégy gépállomás! igazgató közül főiskolai műszaki képzettséggel egy, műszaki középiskolával egy sem rendelkezik. A műszaki színvonal gépállomásainkon azért ilyen alacsony, mert a földművelésügyi minisztérium és az Országos Tervhivatal is megfeledkezett arról, hogy a gépállomás fejlett, modern tchnikával dolgozó gépi üzem, amelynek üzemeltetésében magasszínvonalú műszaki Judás, sok mérnök, technikus és szakmunkás szükséges. A gépállomásokra mindenekelőtt nagy számmal kell átcsoporto(Folytatás a 2 oldalon)

I

L