Dunántúli Napló, 1954. március (11. évfolyam, 55-76. szám)

1954-03-10 / 58. szám

4 NXPCÖ 1954 MÁRCIUS T9 PARI és pártépités ♦ A népnevelő munka megjavítása elsőrendű feladat a Sopiana Gépgyár öntödéjében is Több, mint egy hónappal ezelőtt a Sap larva Gépgyár dolgozói fogadal­ma tetteit a pánt kongresszus tiszte­letére. VáfU&k.ók, hogy a mezőgaz­dasági kisgépek gyártásához szüksé­ges korszerű szerszámokat március 3Mg elkészítik, az első negyedévben az 1500 kéatmorzsaló helyett három­ezret adnak. Az elmúlt esztendőben két keresztorsózó géppel kevesebbet gyár tojtak, az első negyedévben ez is meglesz. A felajánlásban az is benne van, hogy a minőségre nagy gondot fordítanak, az önköltséget csökkentik. A fogadalom kifejezi, hogy a gyár dolgozói megértették a Központi Vezetőség határozatai­nak útmutatásait, látják, mennyi múlik rajtuk annak megvalósítá­sában. A leütés fogadkozás azonban csak az első lépés. A nehezebbje: a fel­ajánlás teljesítése. S ez még jórészt hátra van. Az adott szó becsületéért valló harc — ez mostanában a Sopiana Gépgyár pártszervezetének egyik legfontosabb tennivalója. Ha valaki erről érdeklődik, nyom­ban kiderül, nincs miért különöseb­ben szégyenkezm iök. Februárban el­készült az 1500 kézimorzsoló, útjára bocsátották a két keresztorsózó gé­pet, a selejt ia jelentősen csökkent. Az a 408 dolgozó, aki felajánlást telt, becsülettel helytáll. Az eredmények mögött ott talál­ható a pártszervezet munkája is. A pártszervezetnek értenie kell ahhoz, hogy a sokféle tennivaló közül kira­gadja a legfontosabbat, amely a vál­lalások teljesítéséhez szükséges. A Sopiana Gépgyárban az öntöde a kulcs üzem. Innét kap munkát a for­gácsoló, a szerelde. a lakatosműhely. Hsf az öntődében becsülettel teljesí- í>ik a felajánlást, hibátlanul és gyor­san eljut az öntvény a többi üzem­be, hozzájárulhatnak a gyár felaján­lásának teljesítéséhez. A pártszerve­zet látja ezt, igyekszik segíteni az öntődének. Az öntődében az átállás idején nagy nehézségek mutatkoztak. A me­zőgazdasági gépek gyártásához új íormaszeklényeket kellett készíteni. Eddig nagy öntvényeket öntöttek, most egy üst tizenöt formához is elég. Megváltozott tehát a munka menete, az öntvények mennyisége. A nehézségeket növelte, hogy a mű­szaki vezetők egy része bizony nem Látta kedvére valónak ezt a munkát. Az öntődében dolgozó három párt- csoport nem nagyon tudott megbir­kózni a nehézségekkel. Pedig a fel­ajánlás teljesítése harci feladat, mi­nél nagyabb a nehézség, annál ke­ményebben kell szembeszállni vele. A pártvezetőség több ízben is megbeszélte az öntöde munkáját. Rámutattak: nemcsak a felajánlást kell teljesíteni — közben takarékos­kodni is kell. Ugyanis egy időben pazarolták a homokot, csak egyszer használták fel. „Kerüljön, amibe ke­rüli ..." — mondták. Baj volt a terv- szerűséggel is. Sokaiknak az volt a véleménye, hogy csak tormában tel­jesítsük a tervet. Igein ám, csakhogy amikor 93 százalékos tervszerűséggel dolgoztak, — elmaradtak a szerelés­sel, mert nem kapták meg időben az öntvényeket. A pártvezetőség, a párt- csoportok segítségével erre is moz­gósította a dolgozókat. Az öntöde mostanában nem is dolgozik a leg­rosszabbul. Különösen jelentős az, hogy csökkent a selejt. Az öntödei pártcsoportok munká­ján akad javítanivaló. Nem tudnak hathatós segítséget adni a dolgozók­nak, különösen Molnár elvtárs párt- csoportja és a műszakiaké. Nem tud­ják irányítani a népnevelőket, azok sokszor tétlenkednek. Közülük néhá- nyan nem is törődnek a dolgozók felvilágosításával. A pártvezelőség is hibás ebben, mert a népnevelőket nem tudja eléggé kézben tartami. Ez gátolja a naponkénti meggyőző fett világosító munkát, a pártszervezet állandó kapcsolata* a dolgozókkal. A felajánlások teljesítéséhez az is szükséges, hogy a pártszerve­zet ellenőrizze, számonkérje a vállalások teljesitését, ebben a kommunisták és a dolgozók aktivitására, lelkesedésére építsen. Ezen a téren csak az utóbbi időben van javulás. Bár a pár.1,vezetőségnek szinte napjában tudomása van arról, hogy milyenek az eredmények, hol szorít a cipő — ez természetes az ellenőrzés alapja. De sokáig nem ju­HOL MŰVELŐDJÜNK, HOL SZÓRAKOZZUNK? SZÍNHÁZ: Boci-boci tarka . . , Szelvénybérlet „E*\ Este 7 órakor. MOZI. Kossuth: őrs a hegyekben (5, 7, 9 órakor). Park: Visszatett szerelem (fél 5, fél 7, fél 9 órakor). tottak előbbre az élenjárók népszerű­sítésében. Sokszor előfordult, hogy többnapos eredmények díszelegtek a verseny táblán. Ma már a szakszerve­zet a műszakiakkal együtt rendsze­resen értéköli a versenyt, most ké­szül egy új falitábla. A párt vezetett ég titkára, Laki elvtárs, tíznaposaként megkapja az értékeiért. A'vezetőség tagjait ilyenkor megbízzák, hogy ellenőrizzék: megfelelnek-e az ada­tok, beszélgessenek a lemaradókkal. Nos, ez helyes módszer. De van ennek egy árnyoldala is. „Sokáig az volt nálunk a gyakorlat, hogy akkor igyekeztünk segítemii, amikor tudo­mást szereztünk az elmaradásról és mem a munkaköziben — mondta Bernhardt eűvtárs. — Most azt akar­juk tenni, hogy naponta foglalkozunk a lemaradó dolgozókkal, tehát meg­előzzük a bajt.“ Szükség van erre, különösen a fiataloknál, aikiik sokan nem teljesítik felajánlásukat. A mű­szakiak lemondanak róluk, a párt- szervezet meg még nem sokat telt, hagy egyrészt visszaverjék ezt a né­zetet, másrészt, pedig segítsenek ne­kik. Ölt a jövő munkásnemzedékei, rájuk épül a jövő. Ma kell foglal­kozni velük, hogy holnap jobban dolgozzanak. És akkor kevesebb lesz azok száma is, akik el akarnak men­ni a gyárból. És itt újból népnevelő muríkára van szükség, a kommunis­ták mozgósítására, akik törődlek és törődnek is a fiatalok képzésével, csalt bízzák meg őket ezzel. Tagadhatatlan, hogy a pártszerve­zet ért el eredményeket a kongresz- szusi verseny során. De bőven van még tennivaló. Elsősorban a népnevelő munkát kell megjavítani, hatékony érve­ket adni a kezükbe. Segítségül kell hívni a kommunis­tákat, hogy‘mindenki tel jesítse a vál­tását, megmozgatni a párté sopo.no- kat, hisz rajtuk múlik az üzemrész jó, vagy gyenge munkája. Az új pártvezetőség pótolja a mulasztáso­kat, hogy a Sopiana dolgozói is mél­tón készülhessenek pártunk kon­gresszusára. Petőfi: Őrs a hegyekben (fél 5, fél 7, fél 9 órakor). Jószereneséf. (Pécsszabolcs): Szerencsés hajózást (fél 6, fél 8 órakor). Filmclőudás A gyárvárosi loiHűrofflionbnn 10 én. 5zer- tlán este 6 órakor a „Nagy koncert“ című filmet mutatják be. Pár thírek Értesítjük a párttörténet I. évfo­lyamának propagandistáit és hallga­tóit, hogy részükre 1954 március 11- én fél 0 órakor a Megyei Pártol­ta tás Házában előadást tartunk. Az előadás anyaga a VII. fejezet fő kér­dései. Az előadás után filmvetítés lesz, előtte és utána könyvvásár. Pártoktatás Háza A Pécsi Rádió mai műsora A Pécsi Rádió a 223.8 méteres hullámhosszon sugározza műsorát. 18.40: Délszláv műsor. 19.00: Magyarnyelvű adás. Élenjáró dolgozóink tízperce. Hírek. Egy elégedett és egy elégedetlen ember. Beszélgetés Dévai Edit pécsi tor­násznővel. A Pécsi Rádió ifjúsági műsora. Népszerű operarészletek. 20.00: Műsorzárás. * A DÓZSA TISZTI ISKOLA szombat, vasárnap rendezte meg a céllövő Béke Kupa verseny második fordulóját. A gyenge látá­si viszonyok ellenére is négy számban új országos csúcseredmény született. Eredmé­nyek: Nagyöbű sporípiiska: 1. Balogh (Lám­pagyári Zalka Máté) 546 (orszácos csúcs). 2. Dosztály (Bjj. Dózsa) 540. 3. Pnnkász (Pé­csi Dózsa Tiszti Iskola) 521. Csapatban: 1. Lámpagyári Zalka Máté 300/257» országos csúcs. Hndipiszfoly egyéni: 1. Andráska (Bp. Dózsa) 30/281 (országos csúcs), 2. Takács (Bp. Honvéd) 281. 3. Kisgyörgy (Bp. Hon­véd) 278. Csapatban: 1. Bp. Honvéd 149/1566 (országos csucs). Kispuska női. egyéni: 1. Budafai (Bp. Dózsa) 517, 2. Hndadi (Bn. Honvéd) 516. 3. Demeíerné (Bp. Honvéd) 315. Csapatban: 1. Bp. Honvéd 500/2554. Kis­öbű sporfptiska, egyéni: 1. Kovács (Bp. Zal­ka Máté) 581, 2. Dosztály (Bp. Dózsa) 580, 5. Vörös Bp. Dózsa) 575. Csapatban: 1. Bp. Dózsa 500/2868. Koronglövés, egyéni: 1. Lumlicer (Bp. Zalka Máté) 50/49. 2. Hege­dűs (Bp. Dózsa) 47. 3. Szomjas (Rákosi Mű­vek Zalka Máté) 47. Csapatban: 1. Bp. Zal­ka Máté 200/180. * JÓSLATAINK a vasárnapi Totóra: Bp. Honvéd-Vasas: í, x. Bp. Kinizsi—Csepel: 1. x. Bp. Vörös Lobogó—Bp. Dózsa törölve, Sztálinoáros—Diósgyőri Vasas: t, 1, Győri Vasas—Szombathelyi Lokomotiv: í, 1. Dorogi Bányász—Vasas Izzó: x, 1. Szegedi Haladás —Suigótarjáni Bányász: x, 1. — Ózdi Vasas —Bp. Postás: í, í. Salgótarjáni Vasas—Sajó- szentpéteri Bányász: 1, 1. Légierő—Sortex: t, 1, Kecskeméti Kinizsi—Bp. Előre: 1, 2, Gyu­lai Építők—Békéscsabai Építők: 1, 2, Oros­házi Kinizsi—Szolnoki Lokomotiv: 1, 1. GYAKORLATTAL rendelkező gyors- és gépírót azonnali belépésre felveszünk. Je­lentkezés személyesen, Komlói Mélyfúró Vállalat, Komló. 329 NÉPRÁDIÓ gyors áthangolását, rádiók ja­vítását, világvevőre alakítását, töltőtoll, re- zsók, vasalók javítását vállalja Horgas rá­diós, Teréz-u. 1. 74 HIRER SZERDA, MÁRCIUS 10 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK. 1. sz. gyógyszertár, Széchenyi tér 2. Tel: 17-85. 8. sz. gyógyszertár, Kos­suth Lajos u. 81. Tel: 23-94. 12. sz- gyógyszertár. Doktor Sándor utca 47. Telefon: 13-53. — NÉVNAP: Olimpia. — IDÖJARASJELENTÉS: Várható időjárás szerda estig: Felhőátvonulások, több helyen eső, havaseső, havazás. Mérsékelt dél­keleti szél, a hőmérséklet alig vál­tozik. Várható hőmérsékleti értékek: szerda reggel mínusz 2—p’usz 1, dél­ben 5—8 fok között. A fűtés alap­jául szolgáló várható középhőmér­séklet szerdán 0—plusz 3 fok között lesz. — Tnnáestngok fogadóórái. A pécfbány“**. lepi kirendeltségen 11-én délután 4—6 óráig Havasi István, a pécaszabolcsi kirendelné' gén 6—7 óráig. Bozsér János és Windics Mi- hályné, a városi tanáes félemelet 26-os sz0" bábán 6—7 éráig dr Tóth László ós F'ló Zsuzsanna tanácstagok fogadóórát tartanak. — A MÁRCIUS 14-1 komlói ^vá­sár elmarad. ÍRÓASZTALOKAT Teszünk. Állami Ara­bia ** SPORTKOCSI, fehér, steppelt, nikkclezett eladó. Langweber, Székesfehérvár. (Vörös* marly)-u. 1. MODERN konyhabútor olcsón eladó. Dok­tor Sándor-u. 60. MEGNYÍLT az É. M. 73. sz. Állami ép;*3' ipari Tröszt Munkásfclvételi Irodája, Pées. Rákóczi-űt 49 szám alatt, ahol szakmUC' kásokat és segédmunkásokat felveszünk. ASZTALOSOKAT és Anyagmozgatókat fel' Veszünk. Pécsi Faipari Kisipari Szövetkeze*, Kossuth Lajos-U. 50. sz. BETONVASAT 8, 10, 12 mm méretben, épülctfát, deszkát minden mennyiségben sárolunk. Pécsi Általános Épító Kisipari Szö­vetkezet Pées, Sallai-u. 11. sz. Telefon: 10-32­DUNÁNTÚLI NAPLÓ a Magyar Dolgozók Pártja Rarnnyamegyei Bizottságának lapja Szerkeszti a szerkeszlőbizottság Felelős kiadó: CÁBRI MIHÁLY Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pécs, Megye-u. !6. Tel.: 15-32, 13-33. I*'*4, Előfizetési díj: havi ti.— forint Baranyamegyei Szikra Nyomda Pécs, Munkácsy Mihály-utca 10. sz. Telefon: 20-27. á nyomdáért felel: MELLES REZSŐ A „JUHÁSZ-PROFESSZOR Betört a tavasz Bogdása kör­nyékére. Előbb csak az árkok jegét reccsen- tette össze, aztán a nap csiklando- zására megeredtek a rekettyefüzek nedvei. Megduzzadtak a gyantailla- tú, feszülő bimbók és egyik napról a másikra kipattant alóluk az ezüs­tös selymű barka. Az elhalt füvek torzsája alól előöltötték kis, hegyes zöld nyelvecskéjüket a perjék, a tip- pan. Uj életre fakadt a tarló között a szelíd színű lóhere. Itt a tavasz. A fehérgatyás egerészölyv széttárt szárnyával egyensúlyozva lépked a száradó barázdák között, a sütkérező pockok nagy rémületére. Az erdőből a szellő gyorsaságával és csendessé­gével őzek futnak ki a földekre. Elöl a bak, mögötte a két fehérfarú suta. A domboldalban megállnak, újra futnak, játszadoznak. A juhász bundájával kívülre for­dítja a subát, gamós botjára támasz­kodva a melegítő napnak tartja az arcát. Köszöntünk tavasz! Köszöntünk té­ged, te embert frissítő, növényt újí­tó, állatot vidító 1954 tavasza! A Maród* ős Bogdása közötti legelőn, pontosabban Felsőlegénycse- pusztán ismertem meg Balogh Mi­hály bácsit. Itt, a régi uradalmi épü­letekben őrzik a marócsai Zöld Me­ző tsz juhait és disznait. Ö termé­szetesen csak a juhokat. Mert juhász, akár apja, nagyapja, dédje, üké. — Hát én nem néztem meg az anyakönyveket, de ha valaki rászán­ná magát, megtudná — talán ezer évre vissza ts juhászt találna a csa­ládfán. Meghiheti. Az akolba vezet. Most folyik az el- letés — nincs ilyenkor onnan el­mozdulás. Éjjel sem. Az esztrenga sarkában, teterített subán hál, világ- tasegíti a hosszúlábú, ügyetlen kis bárányokat, ügyel agyon ne nyomja az anyjuk, ötvenhárom tavaszán, mi­kor idekerült, combig gipszberakta lábát az orvos — akkor is kint halt. Fel nem állhatott, hát oldrián csú­szott az anyákhoz. És rendben levezette az elléseket. Déltájt jár az idő, a bárányok ügyetlenül keresik az anyák tőgyét. Rátalálnak, aztán megnyugszanak. Csend van, mi a napos oldalt ke­resve elbeszélgetünk. — Akkor mégis bevittek a kór­házba. Februárban jutottam haza. Hát tudja ... Magában emlékezik, rosszaién csó­válja fejét, aztán hangosan: — Csoda egy rongy nyáj volt. — Szinte végelgyengülésben mindegyik. Lábukra sem állhatták, a gyenge­ség, meg a büdös sántaság miatt. A tavasz a nyakunkon. így nem hajt­hatunk legelőre. Mit tehettem — nekiláttunk az asszonnyal. Mert ké­rem, kész juhász ő is. Ahogy meséli, szinte látom. Előbb a sántákat válogatták ki. Körömhasadékuk eleven része szinte rothadott, bűzhödött. Lábra nem áll­hat, lerogyik, erőtlen. Állatorvos nem vállalja gyógyításukat. A birka- pásztor is a dögre hagyná — de a juhász?! Két térde közé szorítja — ez a műtőasztal. Beretvaéles bicskával le­fejti a körmöt az elevenig. Ez az operáló kés és a sebészi beavatkozás. Eddig az asszony a tüzes platnin kékgálicot forrósít. Amikor már por­rá morzsolódik, zúzott timsót kever hozzá. Minden két kanálhoz egyet. Ez a laboratórium — így készül a medicina. A porral bedörzsölik a kitisztított sebet. Kétszer, háromszor. Hatodnap már úgy fut a birka, hogy győzze utolérni a puli. Látja csodálkozásomat, megmoso­lyog. Hogyan tehet ezt nem tudni?! De mondja becsülettel tovább. Meg­tudom, mint válik a sebészből sze­mész? Megbökte az árpaszalma, kos- ütötte-e, de vagy harminc toklyónak anyának szürke hályog borult a sze­mére. Csak támolyog, nem halad, nem eszik, sovány, fonnyad. Felesége egy bögrében piros kenő­csöt hoz. Rángatja a fejét a birka — szemét kenegeti a juhász — de há­rom-négy kezelés után lát. Lehet, hogy sarlatánnak titulálják az állat­orvosok, mégis a zsírba kevert erős piros paprikának van igaza. Mert mondanom sem kell — a konyhai laboratóriumból került ki ez a gyógy szer is. A receptje? Valamelyik juhász ükapától. Elgondo'om — mi tenne, ha eh­hez az emberhez tanulni járnának a többi juhászok? Hogy kikupálódná- nak a rühes, férges baranyai nyá­jak?! Megkérdem — becsülik-e tu­dásáért? — Nincs kérem nálunk a juhász­nak semmi tisztessége. Ha az elnök ki-kijön hetenként egyszer, csak a kamaszok után néz. Nekem csak „jó­napot“. Irígylik a birkától még ezt a penészes árpaszalmát is, amit ete­tek. Mert mást nem kapnak. Bojtárt sem adnak mellém. Pedig, higyje el, öt év alatt milliomos tenne a cso­port. Csak a birkáktól. Meg se várja, míg kérdezem, már számolja is. — Tavaly négy mázsa sajtravalót fejtem az anyáktól. Majd hanyatt estek, amikor látták. Birkát fejni? Nem dívik Baranyában. Az idén 85 anyát fejek majd. Darabjától huszon­öt Litert öt mázsa sajt készül ab­ból. Harminc forintjával 15 ezer. És nem kerül semmibe. Csak a legelő füvébe. Én fejek, az asszony készíti a sajtot. Gyapjú is tesz, vagy 840 kiló. Ez maga több harminchárom és félezer forintnál. No és a bárány­szaporulat? Az is 20 ezer forint. Ad­ja csak össze — hetvenezer forint egyedül ebből a kis juhászatból. Az akolból keserves, vékonyka, éretten bégetés hallatszik. Bemegy és egy elkerített léckalitkából ki­emeli a kis panaszkodót. Szemem- Hzúm eláll a csodálkozástól — dupla bunda melegíti a kis bárányt. — Mi ez, Mihály bácsi? A kezembeadja, úgy mutatja: — Az egyik anya agyonnyomta bárányát, a másiknak meg ikrei tet­tek. Tanakodtam, hogy tehetném az egyiket emez alá. Ha csak úgy te­szem hozza, megérzi a szagáról, hogy nem az övé. Hanem az agyonnyo­mott bárány bundáját lefejtettem és ráhúztam erre. Betettem hozzá, megszagolta — elfogadta. Azt hiszi, sajátja. Nevetve teszi hozzá: — Hisz azért buta birka. Még két hét, leellik valamennyi anya, kiihajtazsendüliő legelőre. Ma­gára terü^SubffJi^i. kézre keríti ga­mós botját, füttyent a pulinak, az asszony kinyitja a karám ajtaját és ágyő — irány a széles puszta. A le­geltetéshez már nem kell tudo­mány . ; ; Nem-e?! Mihály bácsitól tudom, hogy így csak a birkapásztorok gondolkod­nak. A mesterség minden csinjában- binjában jártas mester említi így a kontárokat, mint ő a „bukásokat“. A birkapásztor az csak így haitaná neki a nagyvilágnak a juhot. Ö? Éltesek után valóban nyakba ke­ríti a subát, de otthon marad a puli ég a karámban a nyáj. ö bejárja a legelő minden zegét-zúgát. Kivált a locskás, csádés. részeket. Botjával szétkaparja a füvet. Csigákat keres. Mocsári csigákat. Tudja — erre nem legeltethet, mert mételykórt szerez a jószág. Messze elkerüli kihajtás­nál ... A mételykór ellen disztoloz. Hát kergeség ellen? Nem írom le részle­tesen, mert azt mondják az állator­vosok. hogy tudományos felkészült­ség nélkül lehetetlen. Pedig igaz — Balogh Mihály bácsi egyszerű juhászember egy bicskával koponyalékelést és agydaganat eltá­volítást végez. Kérdezzék meg Ma- gyarmecskén, — tír kergekóros agy­műtéttel kigyógyított birkája tán még most is él. F«U8*egtec<e-pusz'a a me­gye legjobb termelőszövetkezeti Ju­hászáról, a rikkamtásnyira lévő Kör- csönye puszta pedig kostelepéről hí­res. Most még ugyan se híre, se hamva — de itt áprihtól kezdve működni kezd az ország harmadik kostelepe. Képzeljék csak ed. Ott, a régi uradalmi kovácsmű- helynél két állatorvos, szakavatott juhászok veszik át majd a községi kosokat, a tsz-ek apaállatait. (Nem tudom, hogy a mágocsi éhendöglött kossal hogy számol el a tanács?!) A legyengült, gondozatlan állatok für­dőbe kerülnek, megszabadulnak a rühtől, juhcsimbétől, kullancsoktól. Aztán az állatorvos újra megvizs­gálja őket, majd a volt tehénistálüó- bó! átalakított kos-szanatóriumba kerülnek. Úgy van, szanatórium. Mert semmi más gondjuk nin«3' mint enni — gömbölyödni, gyara" podni. A véneket, hitványakat, kis^ lejtezik, a többi ősszel, a berregd' tési idény alatt nászúira megy a j3' hászatokba. Nem egyedül, — a k°3' telep juhászai ellenőrzik, hogy has/' nálják fel a községekben. Ha azt»* véget ér a szerelem időszaka, új** visszatérnek Körcsönyére. Fürdés» állatorvos... Körcsönye-puszta, a kiépülő k°*' telep lesz megyénk juhtenyésztése“ nek, juhnemesít ésértek alapja. A m®' zőgazdaság fejlesztési határozat ny°' mán a régi, híres szar vasmarha t|' nyésztés mellé növekszik jelentős«^ gébeb a juhászat. A hosszú, durt*3' gyapjas cikta és a merinó összeház3' sításából baranyai tájfajtát alakú3' nak ki. , A kevésbbé értékes tarkagyapl3 anyákat karakül kosokkal űzetik °f: Utódaik fényes, feketeszőrű, kivú- prémű állatok... .j ... hallottam olyan terveket _ hogy a baranyai tájfajta kialakít3' sát tudományos irányítással —■ B3' logh Mihály bácsira bízzák... Most még rendetlen, gazos a P3®2' ta, kihordatlan trágya hever jobbr3' balra, de a határozat megvan, , pénz rendelkezésre áll, az igazg3* és a vezetőség kinevezése a nap«1:' ban kerül a megyei tanács végretw főbizottsága elé. ... És egy szép napoo, ra fényes zöld leveleivel már árny8' kot adnak a mocsári tölgyek és * kőművesek keze nyomán remdbejö1’ nek, kicstnosodnak a Körcsönyepu®* ta épületei, — megkérdik majd , kőművesek az igazgatót, hogy ho\. tegyék a táblát, — mert az is duK3 egy kostelepnek. Az majd tanakod* egy kicsit, aztán rámutat a volt ^ tézőlakra. — Odaillik. „ De ott már van egy tábla. Akk“ rátus betűkkel márványba vés3*8' hogy azt mondja: . „A méltóságos és főtisztelendő P3, róczy Zsigmomd kormányzósága al3** épült 1858-ban.“ ^ Az igazgató majd gondodkodiik kicsit, aztán, legyint. „ — Verjék le onnan. Kanonok«" helyett most tenyészkosok híznak y ten. őket nem köti a nőtlenségi 1<r gadalom. Oroszlán InV*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents