Dunántúli Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-26 / 48. szám

2 NAPtfl 1®54 FEBRUAR 2« Hagita egyip'am; köztársaság: é nük lemonlott Nasszer ezredes az új miniszterelnök Kairo (MTI): A nyugati hírszol­gálati irodák és rádiók egybehang­zó jelentése szerint Nagib, Egyiptom -köztársasági elnöke csütörtökön le­mondott valamennyi állami hivatalá­ról. Csütörtökön korán reggel közöl­ték Kairóban, hogy az egyiptomi úgynevezett Forradalmi Tanács el­fogadta Nagib tábornok lemondá­sát. A „Forradalmi Tanács’’ közlemé­nye bejelenti, hogy Nasszer ezredes vezetése alatt tovább gyakorolja ha talmi jogkörét, s a Tanács Nasszer ezredest miniszterelnökké nevezi kl.“ Nagib tábornok lemondásának hí re későn éjjel érkezett meg Lon­donba és rendkívül nagy feltűnést keltett. Az angol lapok a lapzárta miatt már nem tudtak állást foglal ni Nagib lemondásával kapcsolat­ban. Mindazonáltal — mint az AFP jelenti, — Londonban nagyjelentő­ségű eseménynek tartják a tábornok lemondását. Adenauer pénteken hordásyon viteti a bonni páriáméul be a koalíciós pártok beteg képviselőit Berlin (MTI): A bonni parlament­ben Adenauer utasítására pénteken tárgyalják második és harmadik ol­vasásban a hadkötelezettség beveze­tésére irányuló alkotmánymódosító törvényjavaslatokat. Az egyik javaslat szerint a nyu­gatnémet „véderő" megszervezése és fenntartása a szövetségi kormány jo­ga és kötelessége, a másik törvény- javaslat pedig azt a tényekkel eller kező megállapí.ást teszi, hogy a bonni és a párisi szerződés nem üt­közik a nyugatnémet alkotmány elő­írásaiba. Adenauernak az alkotmánymódo- ító törvényjavaslatok elfogadásához egalább 325 szavazatra van szüksé­ge. Ezért utasítást adott, hogy a koa­líciós pártok valamennyi képviselője mandátumvesztés terhe alatt jelen­jék meg a bonni parlament pénteki (lésén. A külföldön tartózkodó kép­viselőket távirattal rendelték vissza Bonnba. Adenauer Keresztény Demokrata Uniója elhatározta, hogy néhány kép viselőjét, aki betegen fekszik, hord­ágyon viteti pénteken a parlamentbe. A német nép elutasítja Adenauer békééi enes politikáját Berlin (MTI): A Német Demokrati­kus Köztársaság és Nyugat-Németor- szág lakossága fokozódó elszántság­gal tiltakozik az Adenauer-klikk er­kölcstelen és veszélyes politikája, el­sősorban az „európai védelmi közös­ség" megvalósítása ellen. Szerdán Kari Marx Stad.iban hat­vanezer, Zwickauban ötvenezer em­ber vett részt a német militarizmu? feltámasztása ellen tiltakozó nagy­gyűléseken. A német—-lengyel határ mentén fekvő Odera-Frankfur.iban megtar­tott népgyűlésen Franz .Peplinski, a kerületi tanács elnöke a hallgatóság viharos helyeslése közben jelentette ki: — Soha nem engedjük meg, hogy bárki is hozzányúljon az Odera— Nie isse békehatárhoz. Továbbra is megteszünk mindent a német-len­gyel barátság elmélyítése érdekében. Nézet^'tőrósek az an,rol Munkáspárt végrehajtó bizottságában London (TASZSZ): Mint a Reuter ii. fa jelentéséből kitűnik, az angol Munkáspárt végrehajtó bizottsága szerdán ülést tartott. A végrehajtó- bizottság ülésén éppúgy, mint a Munkáspárt parlamenti csoportjá­nak ülésén arról tárgyaltak, milyen álláspontot foglaljon el a Munkás­párt Németország újrafelfegyverzése kérdésében az alsóházi vitában. Att­lee és Morrison határozati javasla- ‘ tát, amely indítványozza, hogy tá­mogassák Nyugaf-Németország fel­fegyverzését. mindössze szava­zatnyi többséggel — tizenhat sza­vazattal 9 ellenében — fogadták el. „Február 24-én a végrehajtó bi­zottságban kialakult a baloldali ele­meket képviselő hatalmas szakszer­vezetek egyes képviselőinek cso­portja — mutat rá a Reuter iroda. — Ez a csoportosulás hangsúlyozza a Munkáspártban "történt szakadás ko- nolyságát. Ez a tény utal arra, hogy i párt végrehajtóbizöltságában épp­így, mint parlamenti frakciójában sokkal mélyebbre ható a Németor­szággal kapcsolatos vita, mint Bevan híveinek szokásos zendülése." Megkezdődött az angol alsóház vitája a berlini értekezletről London (TASZSZ) Eden angol kül­ügyminiszter február, 24-én az alsó­házban megnyitotta a berlini érte­kezlettel foglalkozó kétnapos vitát. Eden megismételte néhány nyu­gati propagandahősnek azt a tételét, hogy a berlini értekezlet „kiábrán­dultságot keltett“. Ennek ellenére — ismerte be Eden — az értekezlet némi haszonnal járt. Megegyezésre jutottak a genfi értekezlet összehí­vásában, amit Eden szavai szerint „szerény eredménynek" lehet tekin­teni. Az értekezleten olykor meg­nyilvánuló keménység és élesség el­lenerő — folytatta Eden — az érte­kezlet nem vezetett a nemzetközi fe­szültség fokozódására. Eden beszédének jelentős részében Angliának és a többi nyugati hata­lomnak a német kérdésben elfoglalt álláspontját védelmezte. Továbbra is védelembe vette az „európai vé­delmi közösséget“ és az északatlanti tömböt, hangoztatva, hogy ezek sza­vatolják „Európa biztonságát“. Eden végezetül kijelentette, hogy a nyugati országoknak folytatniok kell katonai erőfeszítéseiket. Az angol alsóház szerdán meg­nyílt külügyi vitájában Eden kül­ügyminiszter után Herbert Morri­son, a volt munkáspárti kormány külügyminisztere, a munkáspárti el­lenzék egyik vezetője mondott be­szédet. Kijelentette, hogy a berlini értekezletnek vannak pozitív mozza­natai, bár a felszólalásokban „bizo­nyos élesség" volt tapasztalható. Gúnyos nevetés kísérte Morrison azon bejelentését, hogy igyekszik majd ismertetni az ellenzék állás­pontját. A parlament tagjai ugyanis tudják, hogy Morrison — aki Német ország „európai védelmi közösségen“ belüli újraf elf egy vérzésének bajno­ka — alig tudott csekély többsége’ szerezni arra a határozatra, amely helyesli Németországnak az európa „védelemben“ való részvételét. Az „AFP" jelentése szerint a határoza tot 16 szavazattal 9 ellenében fogad­ta el a végrehajtóbizottság, míg a munkáspárt parlamenti csoportjában ugyanez a határozat 113 szavazatot kapott 104 ellenében. „Hiába tagadnám — mondotta Morrison — hogy nézeteltérések áll­nak fenn pártunkban a német fel­fegyverzés ügyében. A Munkáspárt parlamenti csoportjának kisebbsége (újabb gúnyos derültség) mély és őszinte meggyőződés alapján fél 1a kollektív biztonsághoz való német katonai hozzájárulás következményei tői és ezt a meggyőződését nagyon sokan osztják a parlamenten kívül ösztönszerűleg attól tartanak, hogy a német katonai hozzájárulás ismét feléleszti a porosz mintájú német militarizmust, amelyet nemzedékünk olyan jól ismert. Attól tartanak hogy ismét feltámad majd a német vezérkar, amely az állam fölött ál- ’ónak is tartotta magát, amely fe­nyegette nemcsak a világ békéjét hanem a német nép szabadságát és jogait is.“ Morrison azzal az ájtatos kijelen­téssel folytatta beszédét, hogy fel­hívja a németeket;, „bizonyítsák be saját magatartásukkal, hogy ezek az aggodalmak alaptalanok." A munkáspárti szónok végül utalt >z ellenzéknek arra a véleményére, hogy a genfi megbeszélések és a várható további megbeszélések meg­egyezéshez fognak vezetni. Az angol sajtó élénken foglalkozik az angol alsóház szerdán megnyílt külügyi vitájával és a német felfegyverzés ügyében a Munkáspárton belül mutatkozó ellen- ’.étekkol. A Daily Telegraph a több’ között így ír: „Az a tény, hogy a Munkáspárton belül nézeteltérés mu ‘átkozik a németek felfegyverzésé- 'ek kérdésében, kétségessé tehet1 hogy Franciaország ratifikálni fog ja-e a bonni és a párisi szerződést. KÜLFÖLDI HÍREK BIDAULT LEVELET INTEZETT ADENAUERHEZ, AMELYBEN FRANCIA—NÉMET MEGBESZÉ­LÉSEKET JAVASOL (MTI) Az „AFP“ hírügynökség Je­lenti, hogy Bidault francia külügy­miniszter levelet intézett Adenauer nyugatnémet kancellárhoz, amelyben párisi diplomáciai körök szerint i francia-német problémák megvitató' sónak folytatását javasolja. A levél átadásával André Fraacoi Poncet nyugatnémetországi francia főbiztost bízták meg. FRANCIA ARANYBÄNYÄSZOK ÉHSÉG-FEL VONULÁSA Paris (MTI): A francia kormány elhatározta, hogy leállítja a salsig- nyi aranybányák üzemét azzal az ürüggyel, hogy a termelés folytatása már nem kifizetődő. A francia saj­tó híradása szerint csütörtökön a bányák 1200 munkása a szomszé­dos községek lakosságának képvise­lőivel együtt Salsignyből Aude me­gye székhelyére, Carcassone-ba gya­logol, ahol éhségfelvonulást rendez a mindennapi kenyér védelmében. OLASZORSZÁG LAKOSSÁGÁNAK SZAMA Róma (TASZSZ) Az „ANSA" hír- ügynökség jelenti, hogy 1953. decem bér 31-én Olaszország lakosságának száma negyvenhétmillió két száz tizen háromezer. IRAK MINISZTERELNÖKÉNEK SAJTÓNYILATKOZATA (MTI) A „Reuter" közlése szerint Dzsemali, Irak miniszterelnöke szer­dán Bagdadban sajtóértekezletet tartott, amelyen bejelentette, hogy Irak fegyvereket és katonai felsze­relést fog kérni a Nyugattól katonai erejének megszilárdítására“. A NYUGATBERLINI MUNKA- NÉLKÜLIEK TILTAKOZNAK A KENYÉR ARÄNAK FELEMELÉSE ELLEN Berlin (MTI): Nyugat-Berlín re­akciós szenátusának intézkedésére április 1-től harminc százalékkal emelni akarják a legsilányabb mi­nőségű kenyér, az úgynevezett sze­gények kenyere árát. A nyugatberlini munkanélküliek érdekvédelmi szövetsége a szenátus­hoz intézett beadványában éles hangon tiltakozott a kenyér megdrá­gítása ellen és a munkanélküli se­gélyek 25 százalékkal történő fel­emelését követelte. Hasonló bead­vánnyal fordult a szenátushoz a ha­dirokkantok, hadiözvegyek és hadi­árvák szervezete is. . DELHI A Madrasban megjelenő „Hindu" című lap megjegyzi, hogy a négy hatalom külügyminisztereinek berli­ni értekezlete lehetővé tette „a to­vábbi tárgyalásokat a nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban, olyan kér désekre vonatkozólag, mint a lesze­relés és a távolkeleti helyzet". A lap úgy véli, hogy a berlini ér­tekezlet fő eredménye az a határo­zat, hogy összehívják a genfi érte­kezletet a Kínai Népköztársaság részvételével. DELHI A „Santi Szamacsar“, az Indiai Országos Béketanács lapia közli, hogy az Indiai Országos Béketanács vezetésével egész Indiában tiltakozó tömeggyűléseket tartottak a pakisz­táni-amerikai katonai szerződés el­len. „A gyűlések és tüntetések részt­vevői határozottan elítélték az Egye­sült Államoknak egy újabb világ­háború felidézésére irányuló kísér­leteit." Nyugati országok gaz^astfori „esviittmiíköJésö4* — amerikai mó .ra Guatemala visszavág Nicaraguát, az egyik kis latinamerikai or­szágot, az Egyesült Ál­lamok nemrég bőkezű ajándékkal szerencsél­tette. A latinamerikai sajtó közleményei sze­rint január közepén amerikai-nicaraguai ka tonai egyezmény jött létre. Az egyezmény értelmében Nicaraguá­ba rövidesen mintegy ezer amerikai kiképző tiszt és katona érke­zik. Vájjon minek Ni­caraguának ennyi ame­rikai katonai szakér­tő? Hisz egész hadse­regének létszáma alig négyezer fő. A dolog nyitja egyszerű. — Az Egyesült Államok Ni­caragua köztársaságot választotta ki felvonu­lási területnek a szom- szédes Guatemala el­leni támadáshoz. Jacobo Arbanz Guz­man, Guatemala köz­társaság elnöke január 29-én megvádolta Washingtont, hogy a köztársaság törvényes kormányának erősza­kos megdöntése céljá­ból összeesküvést szer­vez. Nyilatkozatából ■iderüit, hogy Nicara­guából betörni készül­tek Guatemalába, na- pabnbombákkal ellá­tott repülőgépek és ne­hézfegyverzettel fel­szerelt gyalogság beve­tésével. A guatemalai kormány nyilatkozatá­hoz az összeesküvést és az Egyesült Államok­nak az összeesküvés­ben betöltött szerepét leleplező levelek és ok­mányok fényképmáso­latait mellékelte. A washingtoni hatal­masok azért elégedet­lenek a guatemalai kormánnyal, mert ki­elégítette a köztársa­ság népének egyes szo­ciális követeléseit. — Földreformot hajt vég­re és végezni akar az amerikai monopóliu­mok, köztük a United Fruit Company guate­malai uralmával. Amerikai szenátorok, diplomaták és a mono­poltőke lapjai már hosszú ideje a legkülön bözőbb fenyegetések­kel igyekeznek megfé­lemlíteni a guatemalai kormányt. Az Egyesült Államok beavatkozása Guatema 1a belügyeibe, a köz­társaság közvéleményé nek tiltakozását váltja ki. A Guatemalai Dol­gozók Általános Szö­vetsége, az Országos Paraszíszövetség, a Guatemalai Forradalmi Párt, a Forradalmi Cse lekvés Pártja, a Demo­kratikus Választási Front, s számtalan if­júsági, diák- és nőszer­„BAZIJGSiCTŐZIDE« vezet teljes erővel tó' mogatja a kormányt. Más Latinamerikai or­szágok közvéleménye Is Guatemala védelmé­re keit. MexicobaB szervezet alakult Gua­temala szuverén! tájá­nak és a többi latin- amerikai nép érdekei­nek az északamerika' beavatkozással szembe­ni megvédésére. Az új szervezet tagjai neves tudósok, írók, filozófu­sok, mérnökök és 8 mexicoi értelmiség más képviselői. A chilei képviselőház egyönte­tűen tiltakozását fejez­te ki amiatt, hogy ez Egyesült Államok be­avatkozik Guatemala belügyeibe. Guatemala népe és kormánya bátran szem beszállnak a „nagy bunkó“ washingtoni politikájával, Washing­ton törvénytelenségei­vel és önkényével. Ez­zel követendő példát mutatnak az északame rikai monopóliumok igájában sínylődő töb­bi iatinamerikai nép­nek. Lassan, de bizto­san végetér az az idő. amikor a United Fruit Company főkolompo­sainak egy kézmozdu­latára Latin-Ameriká- ban kormányok buk­tak meg és megváltoz­tak a kormán ypro­grammok. A nyugati reakciós saj­tó az utóbbi napokban világgá kürtölte, hogy a Német Demokratikus Köz társaságban állítólag „lár zongások“ voltak. Ebben a rágaloinhadjáratban résztvett a „Neue Zei­tung“, a nyugatnémet­országi amerikai főbiztos­ság lapja, az amerikai Now-York Times", az angol „Daily Telegramm and Morning Post“ és „Sunday Dispatch“, a Ion dorn rádió, a Reuter hír- ügynökség ... Nem volt nehéz rábizo­nyítani ezekre a lapokra és; hirügynöksógekre. hogy félrevezetik olvasóikat. A Német Demokratikus Köz árvaságban szó sem volt semmiféle „lázongásról". Műiden ilyen rémhír me­rő koholmány. Könnyű kitalálni e rá- alomhadjárat célját. Új­ra megkísérelték. hogy rossz hírbe iiozzáii a Né­niét Demokratikus Köz­társaságot, amely pedig a német nép békeszerető ereinek bástyája. A rém- hfrterjesztők egyidejűleg el akarták vonni a köz­vélemény figyelmét a szovjet küldöttségnek a berlini értekezleten az egységes, demokratikus, békeszerető Németország megteremtésére tett javas tatairól. A „Reynold’s News” című angol lap is megállapítja például, hogy az állítólagos „keletnémet országi lázongásokról” tér josztett koholmánynak ez a célja. Sullivan, a „New-York Times" berlini tudósítója szintén rámutatott, hogy az ilyen koholmányoknak nincs alapja, s ezt irta: „A Berlinben terjesz­tett mendemondákat egyes borúlátó hivatalos sze­mélyiségeknek tulajdonít­ják. ak'k azt' szeretnék ha ez vaiosag »ennie. Tu­lajdonítják az újságírók kőnkurronciájártak is, — amely az értekezletről ka­pott értesülések csökkené­se miatt erősödik és; tu­lajdonítják niég esetleges lélektani hadviselési kísér leteknek“. Sokszor terjesztettek már ilyen rágalmakat. Nem is ez az érdekes, .ha­nem az, hogy ezúttal ki- derült, hogyan koholják, a 'hazugságokat. Kiderült, hogy Nyugat-Berlinben különleges közvélemény- félrevezetési központot, holmi „hazugságtőzsdét'’ állítottak fel. Vezetőjét, Charles Jacksont, aki az Egyesült Államok elnöké­nek tanácsadója a lélek­tani hadviselés kérdései­ben, a külügyminiszteri értekezlet idejére vezé­nyelték Berlinbe. Ettől a központtól származnak a Német Demokratikus Köz társaságról terjesztett Ha­zugságok. Az .Avanti" cftnű olasz lap közli, hogy mi­vel nem sikerült elhall­gatni a német kérdésben előterjesztett szovjet ja­vaslatokat, Jackson utasí­totta beosztottait: adja­nak „híreket” holmi „ke- letnémetországi tünteté­sekről". Jackson keres­kedelmi alapon szervezte meg közvéieményfélreve- zető központját. Az Asso­ciated Press hírügynökség berlini tudósítója szerint Nyugat-Berlinben külön „hírszerzők" működnek, akik „darabonként öt niárkáéét adnak el a ke­leti övezetre vonatkozó értesüléseket“. Az ala­csony taksa nyilván az­ért van, mert az „érte­sülések" gyengécskék! Ez a jellemző história is tanúsítja, milyen alan­tas módszerekkel iparko­dik támogatni Charles Jackson intézménye főnö­kei tarthatatlan politiká­ját.

Next

/
Thumbnails
Contents