Dunántúli Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-21 / 44. szám

4 NAPLÓ 19<?4 PFBBTT*B 81 AZ ÉPÍIŐ1PAR DOLGOZÓINAK SEGÍTSÉGE A MEZŐGAZDASAGN4K Cl eszi vetései; me;erss:tése érdeden a hóra szórják a trágyát a Szsnie játi KissilJti Gaz tasäiban „1190 különféle gépalkatrészt készítettünk a villányi gépállomásnak“ R Pécsi Tervező Iroda a Pécsi állami Gazdaságnak ad segítséget Az Építógépkarbantartó Vállalat dolgozói a párt és a kormány felhí­vására elhatározták, hogy segítenek a mezőgazdasági gépek kijavításá­ban. Hamarosan meg is találtuk azt a gépállomást, ahol legtöbbet tu­dunk segíteni. A villányi gépállomáson üzemünk dolgozói a helyszínen segédkeznek a gépjavításban. A pécsi műhelyben c'gy forgácsolórészleg készíti a sze­relőknek szükséges alkatrészeket. — Eddig közel 1900 órát fordítottunk a patronálásban vállalt kötelezettsé­günk teljesítésére. A villányi brigádok két hét alatt igen eredményesen dolgoztak. Iga­zolja ezt az a 12 ljultivátor, amely mdtet kijavítva áll a gépállomás ud­varán. A szerelésnél egy percig sem keli várakozni, mert az esztergályo­sok és a többi forgácsoló eddig 1190 különféle alkatrészt készített, köz­tük G. 35-ös traktorokhoz szükséges gömbcsapokat, csapszegeket, kor­mányösszekötő rudakat, vezetőtara­jokat, kormánytolórudakat, rugókat, ekevonókat és számos más alkat­részt. Az üzem dolgozóinak munkaked­vét serkenti az a tudat, hogy a ta-' vaszi munkákhoz szükséges gépek javításával és a hiányzó alkatrészek elkészítésével hozzásegítik a villányi gépállomást ahhoz, felkészülten vár­ja a tavaszi szántás-vetési munká­kat. SRANCZI MIHÁLY pártcsoportbizalmi, ÁRVÁI ISTVÁN sztahanovista üzemvezető, HERCZEGH FRIGYES ÜB-elnök. Február 13-án a Pécsi Állami Gazdaságba-« megbeszélés történt a Pécsi Tervező Iroda és a gazdaság vezetői között. A tervező iroda gé­pészeti csoportja megígérte, hogy Segíti a gépállomás szakirányú mun­káját. A tervező iroda gépészei a gazda­ság villamosítási, vízellátási, csator­názási es szennyvízkezelési, vala­mint a belső épülctszerelési «munkái összeállításánál, rendszerezésénél mű­ködnek közre. Vállalják ezenkívül azt, hogy a gazdaság kisebb rezsi­munkáinál, javításoknál tanácsaikkal segítik a jó kivitelezést. HORVÁTH MIKLÓS a Pécsi Tervező Iroda gépészeti osztályvezetője. VARGA JENŐ AG főkönyvelő. Ravasz Ferenc igazgató elvtárs megbeszélést tart az agronómusokkal —■ megtárgyalják, melyik vetésre milyen szervestrágyát és műtrágyát szór­nak. „A mi érdekünk is a mezőgazdasági gépek gyors és jó kijavítása“ Autó gördült be a múlt hét csütörtökén a harká­nyi gépállomásra. Pécsi vendégek érkeztek, aki­ket már régebb óta vár­nak nemcsak a gépállo- rnásiak, de azok a gépek is, amelyek ősszel a szí­nek alá kerültek, s me­lyeken már igen elkelne a munkáskéz. Jós Antal igazgató, Horváth Mihál?* lakatos és Gerner Ede esztergályos, a 73-as Épí­tőipari Tröszt dolgozói voltak a látogatók, ók tol mácso.ták azt a korábbi elhatározását a tröszt munkásainak, hogy ere­jükhöz mérten segítenek a mezőgazdasági gépek kijavításában. — Ez a mi érdekünk is, nekünk sem mindegy, milyen darab kenyér ke- rü’ az asztalunkra, — vé­lekedtek az építők. Sós Antal elvtárs az irodában időzött hosszab- ban. Arról beszélt az tgaz­gatóval, mikorra mennyi gépét képes kijavítani az Építőipari Tröszt. Hor­váth Mihály és Gerner Ede a javítóműhelybe, lá­togatott el. — Mennyi idő alatt ja­vítanak *ki egy 3-as ekét? — kérdezte Horváth elv­társ a gépállomás lakato­sait. —1 Megvagyunk mi av­val kéf nap alatt — hang­zott a nem egészen .hatá­rozott válasz. — Ami azt illeti két nap is elég, — nézett ma­ga elé Horváth elvtárs, — de akkor a 3-as ekén csak .i csavarokat lehet meghúzni, Későibb pedig ki áll jót azért, ha a har­madik, negyedik hold trán elmarad az eke a traktortól, mert valami elszakadt. Amint látom, a legtöbb gépnél ugyan­csak elkoptak a tenge­lyek. A kónuszok is in- kább a tojásra hasonlita­nrk, mint a kúpra. Néhány nap múlva a gépállomás pöfögő vonta­tója állt meg a tröszt épülete előtt. Az egyik hármasekét hozták. Hor­váth József, Gerner Ede ős még néhány vasmun­kás azonnal hozzá is kezd tek a javításához. Az el- kipott tengely helyett újat esztergáltak. Kicse­rélték a rossz csavarokat, de elvégezték a hegesz­tést is. A jövő hét szer­dáján már viheti is a gaz­daság, helyette pedig hoz hatnak másikat. A 73-as tröszt dolgozói az Üszögi Állami Kísér­leti Gazdaságot is patro­nálják. A gazdaságban Kablár János a javító- műhely vezetője, aki elő­zőleg a trösztnél dolgo­zott mint lakatos. — Nem leszünk készen határidőre a gépjavítással — mondot ta minap. — Legalább a forgácsolás menne, nem volna itt baj. De egy ten- geiydugattyű csapágyat s még egy perselyt sem tu­dunk jóformán megmun- ká.m. A tröszt segítségét kér­te s ma már a mezőgaz­dasági gépek alkatrészei­nek tucatjain dolgoznak a tröszt gépészei, lakatosai. Az ipari munkások nagyszerű segítségnyújtá­sa ez. Helyesen ismerték fel a 73-as Építőipari Tröszt vezetői és dolgozói, mit tehetnének a mező- gazdaság fejlesztéséért. A baráti segítségnyújtás eredménye minden bi­zonnyal meghozza tavasz- szal gyümölcsét, mikor majd nem kell feleslege­sen vesztegelniök a gé­peknek, mikor egyre na­gyabb megművelt földte­rületen kel életre az elve- tett gabona. sz Mindenkivel megeshet. hogy kedvét szegi, ha új munkahelyén már az első napon nem sikerül va­lami. Hát még ha valaki csak 18 éves! Nellia Márkusé kitüntetéssel vé­gezte tavalyelőtt a smilteni állatte­nyésztési technikumot. Sohusem áb­rándozott arról, hogy majd a kol­hozban könnyű dolga lesz. Maga kérte, hogy elmaradott kolhozba küldjék. Már sokszor végiggondolta, hogy is lesz majd, amikor megérkezik a kolhozba. Az elnök idősebb, széles- vállú férfi, lenézően fogadja: még jó. hogy nem óvodásokat küldenek ide! De egy-két nap, vagy talán egy hét múlva az elnök és a kolhozta­gok már belátják, hogy tévedtek: a kislány kitartó, energikus, rendet teremt az állattenyésztő-telepen ... így képzelte. De a valóságban az­zal kezdődött a dolog, hogy Neijiát nem elmaradott, hanem élenjáró kolhozba küldték, ahol évek óta rendszeresen milliós jövedelmet hoz az állattenyésztés. De a baj, mint mindig, most is váratlanul jött. — Nem tudjuk, hogyan kell kezel­ni a villamos fejőgépet — panaszko­dott Nelliának az egyik fejőnő. — Elkezdtünk már fejni vele, de úgy látszik nem jól csináltunk valamit. A tehenek tőgye megdago.lt, így jobbnak láttuk félretenni egvidőre a gépeket. Az elnök megígérte, ha megjön a zootechnikus, az ma jd megmagyaráz mindent. Hát akkor talán most elmondaná nekünk . .. — Majd később ... Nellia elpirult és csaknem futva ment ki az istállóból. Oda a tekintély, — gondolta szo­morúan. Este szobájában keservesen sirvafakadí. De a könnyek nem segítenek. Nellia másnap reggel elindult a valmirei gépállomásra, hogy hozzá­értő emberekkel megbeszélje a dol­got. Egy gépész, szívesen vállalta, hogy segítségére lesz. Az ő irányítá­sával Nellia többször szétszedte és összerakta a fejőgépet, megismerje a szerkezetét és a kezelését. A gé­pész még könyveket is adott neki, azokból vitás esetben eligazodhat. Nellia néhány nap múlva bemu­tatta a fejőnőknek a villamos fejő­gép használatát. Ezúttal kiderült az. is, hogy a fejőnők annakidején nem ügyeltek eléggé a gép működésére: akkor sem zárták, el, amikor már ÉLES ÚT Irta. V, KÁLNYIN az utolsó csöpp tejet is kiszívta. Ezért dagadt fel a tehenek tőgye. Nellia őrült az első sikernek. Úgy érezte, hogy most már simán megy majd minden. Ahogy Nellia átvizsgálta az állatok takarmányadagoiá.sát —■ amit zoo- technikns hiányában Elsa Skraustin, a tehenészet vezetője állapított meg — észrevette, hogv a nedvdús takar­mányból minden tehén egyforma adagot kap. Nellia megváltoztatta a takarnia ii yadogokat. Elsa Skraustin -— Ízlésesen öltö­zött, kellemes hangú, fiatalos meleg szemű, idősebb asszony — este be­ment a kolhozvezetőségbe. — Nem ériek egyet azzal, hogy megváltoztatta a tehenek takarmány adagját —- mondta Nelliának. —' Igaz, van olyan «zabáiv. hogy csök­kenteni kell a kevesebb tejet adó tehenek adagját, de minden szabály alól vnn kivétel... — Az adugokat jól állapítottam meg — válaszolta Nellia — Nem hiába tanultam négy évig a techni­kumon. — Nincs igaza — ismételte nyu­godtan Skraustin. — Én ugyan nem jártam technikumba, de jól isme­rem kolhozunk teheneit. Ezeknek a teheneknek az. adagját nem szabad csökkenteni, csak átmenetileg adnak kevesebb tejet. Nemrég voltak be­tegek. — Akárhogy is van, én ezt job­ban tudom, Nellia sokáig iilt este az asztal­nál. Szégyelte a dolgot. Elsának volt igaza. Már a tizenkettőt is rég elütötte az óra, mikor halkan kopogtak az ajtóu. — Tessék ... Elsa Skraustin lépett be, vállán meleg kendő. — Erre jártam, gondoltam meg­nézem, hogyan rendezkedett be az új helyen ... Sokáig elbeszélgetlek á munká­ról, terveikről és az életről .. Nel­lia úgy érezte, hogy tapasztaltabb lett: másként látta munkáját a kol­hozban Belátta: sokat és szívósan kell még tanulnia, nemcsak zootech- iiLkait. EeL kell ismernie saját hibá­ját, meg kell tanulnia bánni az em­berekkel .., Megjött a tavasz a kolhozba. Egy hét előtt, amikor Nellia megérke­zett, még hó borította a határt. Most olvad mindenütt, patakocskák csör­gedeznek a mezőkön és az utakon. Nellia belépeti a koLhozelnök szo­bájába. Számokkal teleírt papírla­pot húzott elő a zsebéből és óvato­san kiterítette az asztalra. —- Nézze csak meg Apinis elvtárs a számveté­sünket.... Többszáz tonnával több takarmányt termelhet a kolhoz, mint amennyit Jtervbevettek. Nellia sok mindent átgondolt, meg­beszélt a brigádvezetókkei és az egyes telei>ek vezetőivel. Először is nem tíz hektáron kell termelni ta­karmánykáposztát, mint tervezték, hanem legalább tizenöt hektáron. Fel kell használni azt a területet, amelyet a múlt évben hódítottak el a mocsártól. Nellia megnézte: jobb föld nem is kell a káposztának. A knniszomolisták megígérték, hogy segítenek a megművelésében. A te­lepek körüli felhasználatlan terüle­teket takarmányrépára'! vetik be. Aztán ott vannak a rétek. Ritka, alacsony fű terem rajtuk, embereiül lékezet óta senki sem nyúlt hozzá­juk, hároin-négy mázsa szénát hoz egy-egv hektár. Feltétlenül javítani kell kálisóval, szuperfoszfáttal, s ak­kor majd sűrű, magas fű terem. Az elnök rögtön látta, hogy a fia­tal zootechnikus életrevaló javasla­tokat hozott. Már másnap megkezd­ték a rét trágyázását. A párt szeptemberi határozatai sok_ ú jat hoztak a kolhozokba. Csak első pillantásra látszik úgy, hogy a Len in-kolhozban minden ;l régiben maradt. A kolhoz, állattenyésztő telepei jól felkészültek a télre, jobban, mint bármikor azelőtt. Az istállókat, a gazdasági épületeket megjavították és bőséges takarmány készletet hal­moztak fel télire. És ami a legfonto­sabb, helyesen megszervezték a ta­karmány adagolását. Egy komszomolgyfilésen Marga Kletniec fejőnő kemény kritikát ka­pott: nem végzi jól társadalmi mun­káját. nem jár az énekkarba. — Egyszerűen nincs időm! — vá­laszolta Marga. — Jutott már'valaha eszetekbe, hogy utána nézzetek, mennyit dolgoznak a fejőnők? Arra sincs időm, hogy néha bekukkant­sak a klubba.., Martra szavaiban' sok igazság volt. Nellia, ahogy hallgatta, hibás­nak érezte magát. Neki már régen kellett volna erre gondoJnia. Az új­ságokban többször olvasott arról, hogy más szovjetköztársaságokban a fejőnők két műszakban dolgoznak Igaz, hogy a lett kolhozok ezt még nem vezették be, de miért ne legye­nek ók az úttörőik?. _ ­Zctor húzza a műtrágyaszárógépet. Kísérletként három mázsa szuper- foszfátot szórnak a búzákra Az őszi gabonák felültrágyázására a komposzton kívül a legalkalma­sabb az apró sertéstrágya. A gazdaság növénytermesztő brigádjai a hó tetején elszórják a sertéstrágyát. Egynegyedével Több kertészeti mag áll a baranyai gazdálkodik rendelkezésére, mint 1953-ban A növénytermelési agronómus elma gyarázza a traktorosoknak — miért kell már a hó tetejére kiszórni a műtrágyát. „Ha sokáig várunk, ol­vadás után már nem mehetünk kárt étel nélkül a vetésekre — elkérhetik a növénynek adott segítség. így az olvadással együtt mindjárt ott a táp­anyag is." * '■/' - <v • A Vetőmagellátó Vállalat jól fel­készült a baranyai kertészkedők igényeinek kielégítésére. A boltban található több mint ezer féle gazda­sági és virágmagból a tavalyinál 25 százalékkal több áll a vevők ren­delkezésére. Számos olyan magféle­ség is van, — mint például baltacin, muhar, édes cirok, szudáni fű, köles, szójabab, — amit 1953-ban egyálta­lán nem árusítottak. Baranyában kedvelt tavaszi bükkönyből a tava­lyinak két és félszeresét, a dughagy- mának négyszeresét hozzák forga­lomba. Az elmúlt évben hiányolt fűmagból száz mázsa várja a vevő­ket. Hajnal Lajosnc

Next

/
Thumbnails
Contents