Dunántúli Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-21 / 44. szám
2 N APCó JAM FEBRUAR 21 PÁRT ÉS PÁRTÉPI1 ÉS LEVELEZŐINK IR IÁK A komlói városi latiács pártszervezetének vezetőségválasztó taggyűlésén Komló, felnövekvő, új, szocialista bányavárosunk. Néhol még kísért a múlt emléke, de a tanácsháza előtti térről már az új Komló igézőén szép képe tárul elénk. Kökönyös Kenderföld új emeletes házai, az épülő pártház. Mögötte a szénosztályo zó, a hatalmas fürdő. Iskolák, bölcsődék, napköziotthonok az új, fiatal bányásznemzedék művelődésére. És mily nagyszerű most télen is az építés irama. Mindenütt, amerre szem ellát félig felhúzott falak, ég- nekmeredő épüietállványok. Több mint huszonötezer ember új otthona ... Van-e valami köze ehhez a komló' városi tanácsnak? Együtt nőtt, fejlődött a várossal. Ahogy emelkedett a város lakóinak száma, úgy terebélyesedett a tanács is. Ha azonban a város1 tanács pártszervezetének vezetőségválasztó taggyűlésén a vezetőség beszámolóját hallgatjuk it úgy érezzük: nincs sok köze sem a jelenhez, sem a jövőhöz. Hjänyzik belőle a legfontosabb: a tanács élete, munkája. Az, hogy a tdnács mit tett és mit akar tenni Komlóért. A beszámoló ehelyett sok áltálánosságot tartalmazott, mindenütt el lehetett volna mondani. Szer zői nem érezték eléggé, hogy a tanács kommunistái, milyen fontos szerepet töltenek be a város életé beit, milyen fontos hivatásuk van. Hasonlóképpen elsikkadt a párt- munka is. Egyedül a pártoktatáf eredményeinek, hibáinak szentelt több oldalt. A népnevelő munkát csak megemlítette, úgyszintén a tömegszervezetek segítését is. A hivatal kommunistáinak munkájáról, eredményeiről, hibáiról vérszegényen emlékezett meg. De mintha fé' tek volna a pártvezetőség tagjai az olyan kifejezések használatától, hogy a dolgozók problémáinak, kéréseinek elintézése, kommunális problémák, bürokrácia, törvényesség. A határozati javaslatban csak utalár van arra, hogy ezekben bizony akad javítanivaló. A határozati javaslat tehát nem is tükrözte a beszámolót Mit kell kijavítani? A beszámoló egyetlen törvénysértést és más hiba' nem állapított meg. Miért kell há! akkor küzdeni a tanács kommunis táinak? Erre vártak választ a pár- szervezet tagjai, de — sajnos — nem kapták meg. A városi tanács ezernyi szállal van hozzáfűzve Komló életéhez. A párt- szervezet tagjai osztályokon dolgoznak. Baris elvtárs az ipari osztályon Csordás elvtársnő a személyzetin Sófalvi elvtárs az egészségügyi osz- tá’y vezetője és még sorolhatnánk tovább. Az osztályokat pedig szoros kapcsolat fűzi a város dolgozóihoz a tanács vállalataihoz és a sok bölcsődéhez, Óvodához. S munkájukról mégsem esett szó. Pedig a taggyűlésen többször elhangzott az a szó: a pártszervezetnek segíteni kell a hivatal munkáját. A valóságban azonban kettészakították és csak a pártmunkáról .beszéltek, szóba sem hozták, hogy ennek valamilyen célért kell folyni. Mit sem ér az olyan pártmunka amelyik nem válik fegyverré a tanács munkájának megjavításáért fo- yó harcban. Igazságként lehet elfogadni azt- ha a beszámoló nem mutatja meg világosan a pártszervezet eredményeit, hibáit, akkor a hozzászólók sem adnak annál többet. Egy kissé úgy tűnik, ’ mintha a városi tanács kommunistái megelégedettek lennének. Pedig a hivatali munka bo\ nyolult, sokrétű, könnyen lehet hibát elkövetni. Bizonyítja ezt az előző tanácsvezetők munkája is, akiket a beszámoló jogosan bírált. A Hozzászólók a máról mégsem beszéltek, csak elmarasztalták azért a párt vezetőséget, mert a beszámolóban ők sem elemezték a jelenlegi helyzetet Talán Ferenczi elvtárs, aki elmondta, hogy hibát követtek el, amikor a tanács új vezetői több héten keresztül csak ismerkedtek Komlóval és az apparátus munkájával nem örődtek eleget. Ez meg is bosszulta nagát. Eluralkodott a fegyelmezet- enség, a csellengés, törvénysértések fordultak elő. Mint mondotta, „a kemény kéz politikáját“ kellett alkalmazni. A pártszervezet nagyon ke vés segítséget adott, a kommunis- ák mozgósításával. Pásztor elvtárs "gyelmeztette a tagságot, hogy a pártkongresszusra készülnek de ez a taggyűlés — véleménye szerint — ehhez kevés támogatást je’ent. Több mint féléve új vezetéssel, új módszerekkel dolgozik a tanács. Két- iégkívül számottevő eredménnyel. Tartanak fogadóórákat, megválaszolják a tanácshoz érkező kéréseket, elintézik a dolgozók ügyes-bajos problémáit. Közelebb kerültek a komlói élethez, az emberekhez. De a taggyűlésen több ízben egy kissé féltő aggodalommal hangzott el az. hogy erősíteni kell a tanács tekintélyét a dolgozók körében. A „miértre" — nem érkezett válasz, az új oártvezetőség nem kapott útra való* bhez. Pedig a taggyűlésen el keleti volna mondani, hogy még mindig előfordul a dolgozók kéréseinek isztályról-osztá’yra való „passzolga- ása“. A kenderföldi szállásfalubar 'zer ember volt víz nélkül. Amikor a dolgozók az ipari osztályhoz fordul ‘ak, elküldték őket a kommunális asztályra. onnét újból az ipari osztályra. Míg végül az ipari osztály intézte el. Ezt először is meg lehetett volna tenni. A pártszervezet sokat segíthetne a bölcsődék nehézségeinek elhárításában. Még panaszkodnak, hogy az ipróságoknak ruházata nem a legjobb, ellátásukban is akad tennivaló Nemrégiben Pollák Dezső elvtárs megírta, hogy a mentőautók a kemény fagyban a szabad ég alatt állnak. bírálta a tanácsot, hogy miért nem biztosítanak fedett helyet. Ezek komiói problémák és a komlói városi tanács szerveinek keli megoldani. A pártszervezet a kommunista neve'és, a bírálat fegyverének . alkalmazásával sokat segíthet nekik. De csak akkor, ha elemzi munkájukat! Arról van tehát szó: a beszámolónak és a hozzászólásoknak a tanács életének, munkájának eredményeit és hibáit kellett volna elemeznie és megmutatnia, hogy a pártszervezet milyen segítséget adott vagy éppen “'mulasztott. A határozati javaslatot oedig abban a szellemben megszövegezni és elfcgadni, hogy az új párt vezetőségnek kötelessége a pártmunkát a hibák kijavításának, a hivatali munka megjavításának szolgálatába állítani. Áttérve, a nap’rend második pontjára, az elnök bejelenti, hogy a pártszervezet háromtagú vezetőséget választ. Mivel a pártszervezet létszáma nerr haladja meg a harmincat, jelölőbi- mttságot nem választottak. A párt- agak tesznek egymásután javaslatot Gyorsan peregnek a nevek. Csordás Andrásrté ... Bertus Imre ... Sófalv* Zoltán ... Több javaslat nem érkezett. Ezután következett a javasolt “Ívtársak jelöltlistára való felvétele Lapos elvtárs, a taggyűlés elnöke itt hibát követett el, megsértette a pár- tonbelüli demokráciát. Ahelyett hogy a jelölteket egyenként vitára bocsátotta volna, nyomban egyenként megszavaztatta. Senki nem szó’ hatott mellettük vagy ellenük. A hibát súlyosbítla az. hogy a tag gyűlésen résztvett Schneider elvtársnő. a városi pártbizottság kiküldötte 5 ő sem szólalt fel. nem magyarázta meg az elvtársaknak a jelö’és jelentőségét. Hasonlóképpen akkor sem figyelmeztette a taggyűlést, amikor nem választottak szavazatszedő bizottságot. Lapos elvtárs a taggyűlés “lnöke helyettesítette. Ezt nem szabad megengedni, mert sérti a tagsár iogait és teljesen formálissá teszi a szavazást. Az újonnan választott nártveze- tőségre sok munka hárul — mint ahogyan erről a felszólalók is beszéltek. Ha a pártszervezet leszűri a taggyű- 'és fontos tanulságait, ha jól dolgozik az új vezetőség, akkor Komló város dolgozói közvetve érezni fogiák ennek hatását, hozzájárulnak a szocialista Komló építéséhez, Válasz Rózsa Ferenc, 12 holdas kiskassai dolgozó paraszt levelére KEDVES RÓZSA ELVTÁRSI A „Dunántúli Napló“ február 14-i számából örömmel értesültem ** arról, hogy az MDP 111. kongresszusa tiszteletére párosversenyre hívott. Tudom azt, hogy Rózsa elvtárs személyében komoly versenytér sat kaptam, hiszen sok jót hallottam munkájáról. A versenyfelhívást az első, mó sodik és harmadik pontok szerint teljes egészében elfogadom. A negyedik pontban foglaltakat az alábbiak szerint kívánom módosítani: 400 négyszögöl gyapotföldemet olyan szakszerűen művelem, hogy amennyiben az időjárás kedvező lesz, 10 mázsás átlagtermést érhessek el. A cukorrépatermelésre vonatkozó kihívást azzal módosítom, hogy az 1954. évre leszerződött 600 négyszögöl cukorrépa földemen 70 mázsás átlagtermést biztosítok szakszerű kezeléssel. Állatállományomat négyről hétre akarom szaporítani. A begyűjtési kihívást elfogadom. Vállalom, hogy tojás- és baromfi* beadásomat az évi soványbaromfiból március 10-re 100 százalékra, tojásból félévi beadásomat április 20-ra 100 százalékra teljesítem. Az adófizetésre vonatkozó felhívást teljes egészében elfogadom és vállalom, hogy a gyümölcsfák szakszerű kezelését az év folyamán, amikor annak ideje lesz, elvégzem. Szeretném, ha ez a nemes versengés, nemcsak kettőnk között folyna, hanem községünk többi dolgozója is megértené a verseny jelentőségét, magáévá tenné azt, hogy közsé günk ezután ne a hátul kullogok között, hanem az elsők között legyen. í] elyesnek tartanám, ha a verseny eredményét a járási tanács me- zőgazdasági osztálya rendszeresen értékelné. SÁNDOR JÁNOS magyarbólyi 10 holdas dolgozó paraszt. Egy hold magkender —- halezer forint jövedelem A mezőgazdaság fej- 'esztéséről hozott part’s kormányhatározat óta jelen‘.ősén emelkedett a szerződéses növények átvételi ára. — Jelentékenyen növelik a tsz-ek és dolgozó parasztság jövedelmét a beadási kedvezmények is. Megyénkben az elmúlt években több- zer holdon termeltek szerződéses növényeket. Baranyában eddig is 'gén sokan termeltek magkendert. Az idén az új, felemelt árakkal és juttatásokkal még inkább érdemes lesz veié foglalkozni. — A Li.dművelésügyi minisztérium február 28- ‘g meghosszabbította a szerződéskötések ideiét, hogy mindenkinek -Ikalma legyen az új előnyös feltételek mellett a kedvezményeket 'elhasználni. Egy holdon közepes termés esetén is megtermelhető 500 kg kendermag és 15 mázsa kóró. A mag átvételi íjra mázsánként 600 forint. így csak a magért 3000 forintot kap a termelő. A kender- kóró átvételi ára az idén mázsánként 40 forint, ez 600 forint bevételt jelent. Ezenkívül minden mázsa átadott mag után 15 kiló olajpogácsaaa- rát igényelhet haitósá- gi áron a termelő, ami 75 kiló kitűnő abraktakarmányt jelent. — Továbbá minden mázsa átadott mag után 200 forint értékű tex- tilutalványt kap a tér-1 meló 50 százalékos fogyasztói áron, ami újabb 500 forint bevételt jelent a termelőnek. Erre az utalványra szabadon vásárolhat minden földművesszövetkezeti boltban textilt, zsákot, kötélárut, vagy egyéb vászon- anyagot, amire éppen szüksége van. Ebből már most a szerződés megkötésekor holdanként 200 forint értékű utalványt kap előlegként, melynek 50 százalékát a termeltető vállalat előlegezi, — vagyis fizetés nélkül teljes értékben már most beválthatja. Ezenkívül a beszól- gál/tatási kedvezmények is igen nagy előnyöket biztosítanak: Minden szerződött kb magkender további 1 holdat mentesít, illetve 2 hold mentesül a terménybeszolgáltatás alól ami csak egy átlag kategóriát véve alapul azt jelenti, hogy egy hold magkender tor- melése esetén 500 búza kilogrammal kevesebb lesz a beadása s erényivel többet vihet 8 szabadpiacra. Ez a 8® forinitos beszolgáltatás1 ár és a 200 forintos szabadpiaci árat figV15' lembevéve újabb 6®® forint bevételt jelent. Csökken a hús. tojás- és baromfibeadás is. Mindent egybevetve egy hold magkender termelése 5 mázsás termést figyelembe véve mintegy 6000 forintjövedelmet jelent. Soós Jenő a Baranyamegvei Magtermeltető Vállalat igazgatójacÁ méltósácjfís Szegény ír én két eltemették. K gondolta volna, hogy a 33 éves, csinos asszonyka egyik napról a másikra elköltözik az élők sorából. Patai Miklós nagyon szomorú volt. Sokszor úgy érezte, hogy írónké nélkü’ semmi célja az életnek. De azért eldolgozgatott az irodában, amelynek drappra fényezett ajtaján ez a felírás állt: „Patai Miklós oki. mérnök helyettes igazgató.“ A gyárban nagyon sokan őszinte részvéttel voltak iránta Amikor előkerült a szomorú eseményről a szó, így beszéltek: „Most mondd, hogy milyen szerencsétlen ez a Patai, meghalt a felesége. Pedig nagyon rendes asszonyka volt. Mindent megcsinált otthon és még a tetejébe az utóbbi két évben dolgozni is járt a szerelőiparihoz.“ Mnitak a hetek, a hónapok, az évek. Patai reggelenként felkelt, be- fűtött, reggelit készített, délután munkavégeztével, ha hideg volt, ismét befutott, vacsorát készített magának, ha szenet hoztak, bedobálta a pinceablakon, ha fát hoztak, ellenőrizte a íafűrészelők munkáját, — nehogy úgy rakják fel a pincében, hogy az ledőljön. Reggel 6-kor kelt, este 11-kor feküdt. Két ízben alkalmazottat fogadott, de az egyik néhány hét után megbetegedett, ama sík pedig — még gondolni sem szenet az esetire — lopott, méghozzá Irénke holmijából. így hát napi munkája mellett, — amit meg keli hagyni, jól elvégzett — elvégezte a takarítást és minden más házimunkát a mosás kivételével. Igaz, nehezen szokott bele, s mire úgy, ahogy belejött, az éjkészlet, a vizes-, meg a boroskészlet foghíjas lett. így élt Patai Irénke halála után. Az évek hosszú során ki tudja hányszor gondolkodott, el azon. hogy milyen más is, milyen szép is volt élete' Irénke mellett. Reggel meleg tejes kávé várta, kitakarított, főzött, be- 'űtött, mosott, vasalt, — pedig' dolgozott. Igaz, nem kellett neki, de akart, mert mindig azon lovagolt, hogy őneki semmi másban nincs •esze, mint a házimunkáiban és új- -a a házimunkában. Hát nagyon ’.ikart dolgozni, hagyta; legyen meg i kedve. Az idő nem fiatalít s Patai halántékán is kezdtek jelentkezni az ősz hajszálak. Még most is sokszor eszébe jutott Irénke, de sokszor az is. hogy végeredményben így nem élheti le életét, hisz még nem öreg nem egészen 39 éves. Mi örömöm van így az életből? — kérdezte sokszor magától, aztán megpróbált válaszolni. Igaz — dünnyögte maga ?Ié — azért van öröm az életben. Janiból, abból a kedves, Lányosar- cú, jóeszű gyerekből is technikust neveltem. Hogy örül Jani apja, az »reg harcos Kocsis bácsi. No, meg ott/ van az esztergaműhely ügye.-Ki hitte volina? Még magiam sem, hogy abból a régi, ócska, transzmissziós meghajtású, Noé idejéből való esz- tergapadokkaJ rendelkező üzemrészből ilyen nagyszerű, csaknem új üzemet lehet faragni. Aztán ... igaz, ez is öröm, hogy az örökké zsémbes, elégedetlenkedő Pistából, a Mohaiból végül is sikerült rendes embert faragni. Amikor Jóska a párttitkár erre megkérte, alig-aiig merte kimondani az igent, meg azt, hogy majd megpróbálja. Valóban jó feje van ennek a Jóskának, — valóságos pedagógus. 'Amikor a kezem alatt dolgozott, — igaz, jónéhány éve ennek — már akkor is mondtam: ebből a gyerekből az esze után miniszter is '.ehetne. így váilaszolgatott magénak saját gondolataira, de mégsem sikerült megnyugtatnia magát. Újra és újra irezte, hogy más örömre Is szüksége van. Egyszer aztán mintegy jelszóként, hangosan kimondta magának és háromszor megismételte a konyhában: ..Asszony keli a házhoz!“ Ilonka, Bordás Ilona a személyzeti osztályon dolgozott. Igaz, imi igaz, csinos lány. Fekete haja. tsodá'lkozó barna szeme, gömbölyű arca van. Szegénykét az a huszonnyolca« Barabás elnevezte öreglánynak, pedig nem is Látszik meg rajta a 32 év. Patainak is többször gépelt és hogyan-hogyamsem, sokszor önfeledten úgy rajta ragadt a tekintete, mint a légy a légypapíron. Aranyos kis teremtés, — így összegezte magában Ilonkáról alkotott véleményét Patai. Ilonka figyelmes is volt vele szemben. Szombaton általában csúsztatott, délelőtt 10-re jöjt és vásárolt Patainak a piacon tojást, gyümölcsöt, zöldségfélét, de az is igaz hogy másnak is megtette, ha megkérték rá. Ö vagy négyszer kérte meg erre, máskor petéig Ilonka megkérdezte: „Patai elvtárs, hozzak via- 'amit a piacról vagy a boltból?" — JóLesett Patainak ez a figyelmesség, de sokáig csak olyasminek tekintette, aminek mások: ez igazán nem furcsa Ilonkától. Azt még Patai sem mondhatta, hogy kapaszkodik utána az „öreglány.“ Ilyesmit soha sem tapasztalt Ilonka nagyon szerette vőlegényét, aki elesett a háborúban, de ő nem hitte, csak visszavárta, pedig mondták neki, hogy fejlövést kapott. — Mostanában Patai maga sem tudja, hogyan, de sokszor eszébe jutott Ilonka. Egyik reggel az üzembe menve, rajtakapta magát, hogy valami melegség öntötte el. szíve táját, amikor eszébe jutott, hogy öt oldalnyi technológiai utasítást kell gépeltetnie és Ilonka jön géi)elni. Sokszor töprengett magában, hogy köaeledjen-e hozzá. Végül elhatározta: találkát kérek tőle mondjuk vasárnap délutánra. Kért is. Ilonka :sak mosolygott és meleg barna szemével olyan csodálkozva nézett Pataira, hogy a helyettes igazgatóban az okleveles mérnökben, a hajdani technikusiban benne ragadt a szó- Ilonka röviden válaszolt: „Nem, Patai elvtárs, nem!“ Ezután úgy érezte magát, mint aki bűnt követett el. Hát róla ezt téte- ’ezik fel; ezt gondolja róla Ilonka? Azt, hogy barátnőt akar, ágyasnőt akar? Elmondta magát butának, félkegyelműnek és így rótta magát: , Nem kellett volna fejjel a falinak rohanni.“ Később lehiggadt, amikor 'átta, hogy Ilonka a találkakérés után sem változott. Hetek múlva újra találkát kért, de sikertelenül. Ezután megismételte kérését még hárem ese-ben. Utoljáin így határozott: most egyszer még megpróbái’om, de ha nem, akikor soha többet nem szólok neki Azután hozzátette: akkor öbbet ne is jöjjön gépelni. Ilonka nem egyezett bele a találkába. Késő este volt, elhúzódott a taggyűlés. Ilonka és Patai a Csillag utca sarkán kézfogással búcsúztak. Patai kísérte haza, Ilonka — tekintettel, hogy késő van, — megengedte. Ezzel azt hiszem megtör, a jég — vigasztalta magát hazafelé Patai- És megtört. Először ritkábban, majd sűrűbben találkoztak és bár „komoly dolgokról" nem beszéltek, egyszeresük véleményeket kezditek hallaná. Ilonkának az: mondták, hogy jól járna Pataival, Patainak pedig, hogy jó asszony lenne Ilonkából. — Ilonka hiába tiltakozott Barabás vé- ’eménye ellen, hogy ő ugyan ilyesmire nem is gondolt és nem is akar férjhezmenni, Barabás csak huncutul nevetett. „Ne kormozzon engem Ilonka; tudom én, hogy mi a dörgés, nem vagyok én Laikus az ilyen dolgokban.“ Végiül már mindketten negszok.álk, hogy innen-onnan hali- iák egymáshoz valóságukat, annyira megszokták, hogy szóba is hozták, sőt az anyakönyvvezető végül megkérte a tanukat, hogy írják alá nejüket. Patai néhány nap alatt visz- ■izazökkent a régi kerékvágásba. Reggel fűtött lakás, meleg reggeli, este friss vacsora s u'ána olvasás, rádió" zás, tanulás. Ilonka, Paitai Miklósi»8 munkabíró teremtés volt. Úgy t®' karított, úgy főzött, hogy — isten- bocsáss — Irénke se jobban. s volt semmi baj, az egymás inán*3 szeretet a legkisebb zökkenőt is c' simította. Hanem egyik nap regg0* Ilonka így szólt be a fürdőszobába- .MéLtóságos úr! Siessen, mert kim* a reggeli és különben is fél nyok' elkésik magas hivatalából!“ Patá* fe’kapta a fejét a mosdóból, különösnek tartotta a mél-óságos meg a2 szót. Hát ő úr, ö, aki egy eszterga' lyosnak a fia, aki kommunista, ho& méltóságös kommunista! Este, am»' kor már Ilonka el is mosogatta 8 vacsoránál használt edényeiket, ’őt hozott fel másnapra, vágott várnagy tűzrakáshoz elegendő aprófa“ bement a szobába. Patai letette f nagy, zöldfedelű könyvet és így szó'“ „Gyere ide, kisangyailom, ülj ide 87 illembe.“ Ilonka megrázta fekete h8- iáfól díszített fejét és így szólt: •Hagyj békén ... olyan fáradt gyök." Patait, elöntötte az elégedd' lemség. nyomban elhatározta: rní*’, megtárgyaljuk ezt a méltóság0® ügyet is. El is mondta tiltakozását és IIork8 is megmondta véleményét. .Jizéd■ mégsem járja, hogy én megszakadj a munkában. Munka itthon, murk a hivatalban, újra munka itthon, . pedig egy kanna szenet sem n'oZ"„ ‘asz. Igenis méLóságos úr vagy, „ ilyeneknek képzeltem örökké a n1í\ óságos urakat.“ Patai érvelni hogy ezért ez mégsejn méltóságok vonás, meghagy Irénke ilyesmit 110 „ követelt tőle és ö elvégre csak helyettes igazgató, oktev®«, mérnök és mit szólnának az kik, ha meglátnák, hogy Patai 0 „ hon kulizik, fát vág, tüzet rak, s°G„ 'evinni az udvarba a üögneh&í «szőnyeget, — amit Ilonka úgy gj^ 'e a lépcsőházban, — talán még ^ ’s mondanák, hogy „papucs“- mégsem szólt, gondolta majd 111 j oókül felesége és nincs házasétet
