Dunántúli Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-19 / 42. szám
1954 FEBRUAR 19 NAPLÓ a A Magyar-Szovjet megnyitó díszünnepsó^e a A Pécsi Nemzeti Színházban csütörtökön este 7 wakor ünnepélyes keretek között nyílt meg a Magyar- Szovjet Barátsági Hónap. A színpad baloldalát piros, lobboldalát pedig nemzeti színű drapéria díszítette, közepén pedig ott volt a hatalmas magyar-szovjet embléma, fölötte a felirat: „Magyar-szovjet barátsággal ® békéért!“ A színházat zsúfolásig megtöltötte az ünneplő közönség, amely azért jött el, hogy hitet tegyen a ma- OVar-szovjet nép örök barátsága mellett. Felcsendült Barátsiísri Hónap Pécsi Nemzeti Színházban a magyar és a szovjet Himnusz, majd Felvégi Ferenc, a Magyar-Szovjet Társaság megyei szervezetének titkára megnyitotta a Magyar-Szovjet Barátsági Hónapot. Méltatta a magyar-szovjet barátság jelentőségét és rámutatott arra, hogy a magyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés milyen eredményeket hozott a magyar nép számára politikai, kulturális, valamint gazdasági téren. Ezután Varga Jenő elvtárs, a megyei tanács elnöke tartotta meg ünnepi beszédét. Varga Jenő elvtárs ünnepi beszéde — Hat esztendeje annak, — mon- I barátságának igazi mélységét légyottá, — hogy Moszkvában létrejött beszédesebben az a kiáltó különbség ä magyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási Szerződés. A magyar nép életében ez éppen olyan nagy fordulatot jelentett, mint a felszabadulás. A barátsági szerződés hazánknak a nemzetközi politikai helyzetben nagyobb súlyt, növekvő tekintélyt biztosított. Ennek eredményeként tudott népköz társaságunk a' béke megvédésében es egy új agresszió megakadályozásában olyan feladatokat magára vál- mlni, amelyek a nemzetközi béke- karc tényezőivé teszik Ez a szilárd barátság tette lehetődé, hogy függetlenségünket és békénket megőrizzük s teljes erőnket szentelhessük hazánk felvirágoztatására, a szocializmus építésére. A Szovjetunió barátunk és szövetségesünk, mellettünk állt a nemzetközi Politika területén mindenhol, ahol áz imperialista háborús uszítók támadni próbálták népi rendszerünket. Síkraszállt mindemkor a magyar jogaiért. A szerződés aláírása eltelt hat esztendő azt mutatta, öogy ez a barátsági szerződés élő dalóság. Szélesítette, sokoldalúvá |ette azt a segítséget, amelyet a Szovjetunió a magyar népnek a gazdásági és kulturális élet minden tételétén nyújtott. A Szovjetunió szocialista tartalmú kultúrájára támaszkodva vívhattuk ki kultúrforradalmunk eredményeit. A magyar dolgozó nép a kormány- Programm végrehajtásában is a szov Ift emberek útját járja. A Magyar- Szovjet Barátsági Hónap keretében “ozzánk érkezett szovjet delegáció tagjai mezőgazdaságunk nagyüzemi gazdálkodása toválbbi fejlődéséhez tsmét nagy értékű segítséggel j árulkuk majd hozzá. .A Szovjetunió és a magyar nép mutatja meg, amely a Szovjetunió által népünknek nyújtott segítség eredményei és az Egyesült Államok által a nyugati kapitalista országokra rákónyszerített megállapodások súlyos kihatásai között fennállanak. A Szovjetunió a vele barátságban élő népek között létrejött a közös segítésen alapuló igaz barátsággal szemben az Egyesült Államok által diktált Marshall-terv, Atlanti Szövetség, Védelmi Közösség és egyéb megállapodások, a gyengébb fél kifosztását, ennek eredményeként ezekben az országokban élő népek nyomorát és mérhetetlen szenvedését jelentik. A Szovjetunió nemcsak a vele szövetségben élő népek állandó jólétének fokozását mozdítja elő, hanem harcol a béke fenntartásáért is. A berlini külügyminiszteri értekezlet, — amelyet a Szovjetunió már 1952- ben javasolt — is azt mutatja, hogy egyedül á Szovjetunió áll a béke megvédésének nagy ügye mellett. Ezévben a Magyar-Szovjet Barátság Hónapját különösképpen jelentőssé teszi az, hogy arra az időre esik, amikor egész népűnk a Magyar Dolgozók Pártja III- kongresszusára készül. A magyar szovjet barátsági szerződéshez való hűség — hűség a haza és a nép ügye iránt. E szerződést erősíteni, a magyar szovjet barátságot elmélyíteni, annyit jelent, mint az eddiginél is jobban dolgozni, országépítő nagy tervünket teljesíteni és a kormányprogrammot, annak végrehajtását biztosítani. Jelenti azt is, hogy pártunkat hűen és egységesen követve, kérlelhetetlen éberséggel harcoljunk társadalmi rendünk minden ellenségével szemben. A magyar szovjet barátsági szerződés hatodik évfordulóján, népünk nagy ünnepén valamennyien forró szeretettel fordulunk nagy barátunk a szovjet nép felé. Úgy készülünk erre az ünnepre és pártunk III. kongresszusára, hogy mindennapos munkánkban, a nagyszerű kormányprog- ramm megvalósításában állandóan hitet tegyünk arról a tántoríthatatlan hűségről és barátságról, amely felszabadítónkhoz, békénk és függetlenségünk oltalmazójáhoe, a nagy Szovjetunióhoz fűz. Éljen és öröikké virágozzék a szoros és megbonthatatlan szovjet magyar barátság! — fejezte be ünnepi beszédet Varga Jenő elvtárs. Az ünnepi beszéd elhangzása istán a Pécsi Nemzeti Színház zenekara Kézdi-Zoltán Pál karnagy vezénylete mellett Glinka •,Ünnepi nyitány“ című zeneszerzeményét adta elő, majd Fülöp Mihály, a Pécsi Nemzeti Színház tagja Majakovszkij: ,dfjú Gárda* című versét szavalta cl. Az Egyetemi Énekkar a Borisz Godunov című operából a forradalmi jelenetet‘‘ énekelte, majd Molnár Klára hegedűművész-nő Borsay Pál zongorakísérete mellett Csajkovszkij Hegedű hangversenyének 11. tételét adta elő, művészi tolmácsolással. Tomanek Nándor, a Pécsi Nemzeti Színház tagja Kodály Zoltán Háry János című dal művéből a „Toborzó dalt'4 énekelte, majd Miklós Klára, a Pécsi Nemzeti Színház tagja Sztalszkij „Tegnap és ma‘‘ című versét szavalta mély átér zéssel. Befejezésül a Pécsé Nemzeti Színház tagjai eredeti magyar népviseletben a „Boci-boci tarka“ című operettből, a .Matyó lakodalmi jelenetet" adták elő nagy sikerrel. begyűjtés hírei A „ a pécsvAradi községi [ANACSELNÖK. jól ismerteti A KORAI SERTÉSBEADÁS KEDVEZMÉNYEIT Nincs most felelősségteljesebb mun tanácsainkon, mint a beadási kötelezettség megbeszélése a gazdálkodókkal, — nem is bízza egyedül * nyilvántartókra Kiss István elvers, a pécsváradi községi tanács el- köke. Személyesen tárgyal a dolgoké parasztokkal, ismerteti a korai sertésbeadással járó — 300, 260 és ’20 kg-os kukorieabeadási kedvezményeket. A jó szó nem vész kárba, ~~ hiszen senki sem ellensége saját •bugának: Harmat Adáin, Schnell Já- bosné, Wéber Antal és idős Kiss János egyénileg gazdálkodó parasz- tek után egyre többen kérik, hogy Utolsó negyedévre beütemezett ser- tesbeadási kötelezettségüknek már ** első negyedévben eleget tehesse- bpJi és így részesülhessenek a korány által biztosított kedvezmények ben. A NAGYPALLI BÚZAVIRÁG TSZ A PÉCSVÁRADI JÁRÁS BEGYŰJTÉSI VERSENYÉNEK ÉLÉN! A nagypalli Búzavirág termelőszövetkezet nem szaiasztja el a korai sertésbeadás után biztosított nagy kedvezményeket. A tagság elhatározta, hogy 2770 kiló hízottsertésbe- adását március 20-ig teljesíti. A mai napig — függetlenül az eredeti boil temezás töl — már 1100 kilót át is adtak a begyűjtő szerveknek. A Ripszám Boldizsár áfái vezetett termelőszövetkezet nemcsak a sertésbeadásnál első; vágómarhából már egész évi begyűjtési kötelezettségének eleget tett. Jandó György * A SÁSDI JÁRÁS TERMELŐSZÖVETKEZETEI ÉS DOLGOZÖ PARASZTJAI TELJESÍTIK A PÁRT KONGRESSZUSÁRA TETT FOGADALMUKAT A baranyajenői, felsőmindszenti cs a gerényesi termelőszövetkezetek példát mutatnak a vágómarha és baromfibeadásban. A baranyajenői termelőszövetkezet tagjai február első felében már egészévi baromfibeadásukat teljesítették. A felsőmindszenti tsz tagjai az egészévi vágómarhabeadásra, a gerényesi tsz tagjai pedig az egészévi sertésbeadásra tettek fogadalmat, amit már teljesítettek is. Példát mutatnak Kán, Okorvölgy, Hetvchely és Hegyhátmaróc egyénileg dolgozó parasztjai is a beadásban. Hetvehelyen Hotter János nyolcholdas dolgozó paraszt 160 százalékra teljesítette egészévi baromfjbe- adását. Hegyhátmarócon Kiss Gyula II holdas dolgozó paraszt mutat példát dolgozó társainak. Sertés- és baromfibeadási tervét az 1954-e* évre 100 százalékban teljesítette, s élenjár a tej- és a tojásbeadásban is. Vasmatics József KÖVETENDŐ PÉLDA Az elmúlt év nyarán je- tent meg az állattenyésztek fejlesztése érdekében kOrmány-untk határozata u süóépítési akcióról. — Csullak János, nemesked egyénileg dolgozó paraszt •őbbször elolvasta a határozatot, mivel már sokat kilőtt a silózásról. Meghallgatta a szakemberek tanácsát és elhatái’ozta, h°gy igénybe veszi a dolgozó parasztság és termelőszövetkezetek részére biztosított hosszúlejáratú hitelt és három, egyenként tíz köbméteres silót hpít. Az elhatározást tett követte és október végén ^készülteik a silók. Csullak János arról is gondoskodott, hogy a szó- ben bevakolt építményeket fneg is töltse. A Gö- rösgali Állami Gazdaság terítés fejében szártépő- ítepet bocsátott rendelke- • késére.. Összegyűjtötte a •bár szárításra nem alkalmas hereféléket, idejében levágta és betakarította \a tengeri szárat és kiváló silója lett. A község dolgozó parasztjai élénk figyelemmel kísérték Csullak János munkáját, arra gondolva, ha neki sikerül, ők \ is megpróbálkoznak. A siló felbontása után tárult csak igazán a silózás haszna Csullak János és a munkáját figyelő dolgozó parasztok elé. Rövid pár nap alatt két tehenénél napi 8.5 literrel emelkedett a tejhozam. A siló etetésének megkezdésétől számított két hét múlva az állatok kondíciója is fokozatosan javult. Csullak János ekkor számadást készített. A 30 köbméter siló ölkészítése 2.800 forintba került. A többlettejért naponta 20.40 forintot kap, tehát négy és fél hónap alatt a többletként termelt tejből teljes egészében megtérülnek az építés költségei. Ugyanakkor a hitelt 5 év alatt kefl! visszafizetnie évi 5 százalékos kamattal. A silóépítési akció tehát alaposan „beütött!“ A számvetés, hatására nemcsak Csullak János határozta el, hogy a nedv- dús takarmányok biztosítása érdekében még két silót épít, hanem Melles Lajos, Tóth Sándor, Cse- ke Gábor, Hegedűs Ferenc, Farkas Jenő és Cseke István nemeskei dolgozó parasztok is kérték az építéshez szükséges hitel és anyagok biztosítását, hogy állatállományuk hozamát a párt és kormányhatározatnak meg felelően fokozhassák. Csullak János kezdeményezése követendő példa minden állattenyésztéssel foglalkozó egyéni dolgozó paraszt számára. Hogy ezen a téren elért eredményeiről mindenki meggyőződhessen, szívesen látja bánmikor gaada- társait, győződjenek meg saját szemükkel. Kormányunk a silóépi- tési hiteleket tovább folyósítja, műid a tsz-ek, mind az egyénileg dolgozó parasztok részére. Már most gondoskodjon mindent tsz és egyénileg dolgozó paraszt, hogy a tavaszi takarmánynövények megjelenéséig megfejelő ürtartalmu silóval rendelkezzen. A hitelek igénybe vétele ugyanúgy történik, mint az elmúlt évben. A tsz-ek és tsz tagok részére a járási tanácson keresztül, az egyéni dolgozók részére a községi tanácson keresztül, illetve annak igazolására folyósítja a Nemzeti Bank járási kú-endeltsége az építéshez szükséges hiteleket és a Tüzép Vállalat erre adja az anyagot. Dergez Bertalan Állattenyésztési Igazgatóság, Üzemi munkások a szentlcrinci Gépállomáson a ouaapesti Központi Szerszámgyár patronáló-brigádjával érkezett meg a szentlőrinci gépállomásra Ku mmer Károly kétszeres sztahanovista esztergályos is, hogy segítséget nyújtson a gépjavításban elmaradt traktorosoknak. Az első napok bizalmatlansága után megszerették őt is es a többieket is a szentlőrincick. — megcsodálták precíz, szakavatott munkaiakat, jártasságukat. A patronáló brigád jelentősen hozzájárult a gépjavítás határidő előtti befeje zéséhez. Képünkön: Kummer Károly elv társ, a gépállomás esztergályosának, Bukovics Jánosnak mutatja a gömbcsukló esztergálásának fogasait. A szigetvári HUSZONNYOLC KÖZSÉGBEN VÁLASZTOTTAK MEG A TERMELÉSI BIZOTTSÁGOKAT A szigetvári járás községeinek gazdagyűlésein sorra választják meg a dolgozó parasztok a termelési bizottságokat. Eddig huszonnyolc termelési bizottságba választották meg községeik legjobbjait a szigetvári járás dolgozó parasztjai és még a heten sor kerül a többi, tizenkét termelési bizottság megalakítására is. A termelési bizottságok első teendőjükként megvizsgálják az őszi vetések helyzetét, javaslatokat tesznek a gazdáknak felültrágyázásukra, tavaszi ápolásukra, kidolgozzák a hamarosan beköszöntő tavaszi munkák tervét, segédkeznek a tavaszi vetőmagcsere akció gyors lebonyolításában. járás hírei MEGKEZDTÉK A RÉTEK ÉS LEGELŐK ÁPOLÁSÁT A szigetvári járásban csak ügy, mint megyénk más tájain is, nagy területet foglalnak el az eddig ápolatlan. gazbaborult legelők — amelyek kellő gondozás után alaposan megszaporítanák a gazdák takarmány készletét. Beeefa, Boldogasszonyfa, Hóból. Szulimán, Csertő és Nemeske dolgozó parasztjai elhatározták, még a tavaszi munkák megindulása előtt rendbeteszik rétjeiket, legelőiket. A beccfaiak eddig legelőjük egyharma- dát szcrvcstrágyával megtérítették és folyik a többi rész trágyázása is. Az Ígéret, a kongresszusi verseny- vállalás nem marad papíron: Nemes- ke és Szulimán dolgozó parasztjai is megkezdték rétjeik és legelőik ápolását. helyett felvilágosítást! Siránkozás A sellyei dolgozó parasztok előtt elevenen él az az idő, amikor még gróf Draskovics Iván 'bitorolta a sellyei határ nagyobbik részét. Draskovics vem is akármilyen növényt termelt: kukoricát, búzát csak anv- nyit, amennyi a csendeknek kellett kom- mencióra. Cukorrépa, kender, cirok, mustár, szarvaskerep-mag, kömény és még sok más növényféleség termett a jó zsíros földben. Hatalmas sárguló repcetáblákra emlékezik Papp József a községi tanács einökhelyetl ese, és azt mondja, hogy a kender akkora volt, hogy „maidnem az eget rté," — A miénk volt a munka, a grófé a busás jövedelem. Arra már nem emlékszem, hogy mennyi termett holdanként, hiszen nem is voltunk érdekelve, de milliókat tett. zsebre a Draskovics az ipari növények terméséből — emlékszik Papp József. Sellyén három évvel ezelőtt több dolgozó oaraszt megpróbálkozott a repce, kenderés cukorrépa termeléssel, méghozzá nem is akármilyen eredménnyel. — Fekete Sándor 13 holdas dolgozó paraszt a következőket mondta el a repce- és a kendertermelésről: — Az első évben, — 1949-ben 9 mázsa repcemagom termett holdanként. A rákövetkező évben már tíz és fél mázsa. A harmadik évben pedig 11.70 mázsát adott egy hold. Háromszáz forintot ■ártunk egy-egy mázsáért. — Kendert is termeltünk három éven keresztül — veszi át a szót Fekete Sándorné. — Arra nem emlékszem, hogy mennyi tér mett a 800 négyszögölön, ae sok volt. 11 méter lepedővásznat és 20 új zsákol kaptunk érte. A jó eredmény láttán Sellyén többen érdemesnek látták a ken dertermelést. Később Majorosék. Mátéék is termeltek a cukorrépán kívül kendert, repcét és ennek az árából pénzeltek egész éven keresáül. De vájjon mi lehet az oka, bogy a sellyei dolgozó parasztok ezévben idegenkednek az ipari növények termelésétől? A községben eddig két dolgozó paraszt kötött kendertermelésre szerződést. De nemcsak a kendertermeléstől húzódoznak a dolgozó parasztok — más ipari növényit, sem akarnák termelni. jVf ndösszé hu- szonhárom kh cukorrépára, öt hold bükkönyre, két hold kenderre <*9 egy hold lencsére kötöttek eddig szerződést — mond ja Papp Jánosné. Az első ok az, — ahogy a gazdák mondják, — hogy a tavalyi cukorrépa termés után többen csak január vcgefelé kapták meg a cukrot. De sokan vannak olyanok is, akik a répa után járó szeletet még a mai napig sem kapták meg. Annak csak a helyi földmüvesszövetkezet a megmondhatója, hogy hol van a sellyei dolgozó parasztoknak járó répaszelet Hiba az is, hogy a helyi községi tanács egy lépést sem tesz annak érdekében, hogy a répaszeletet mielőbb megkapják a sellyei gazdák. A tanácson arról sem tudnak, hogy az idén hány gazda kötött szerződést és milyen növényt termelnek az idén a sellyei határban. A szerződéskötést egyedül Papp Jánosnéra bízták, aki bárhogyan is igyekszik nem tud elmenni az összes sellyei gazdákhoz. Nem tud beszéld getni a gazdákkal, hogy kormányunk eltörölte az egyes ipari növények termelésének a terület utáni beadást sőt ha valaki egy holdon most kendert termel, másfél hold után nincs beadása. — Több olyan ipari növény van, amely után a terület kétszerese, illetve a háromszorosa mentesül a beadás alól. Az ipari növények és magvak ára is kétszeresére növekedett a tavalyihoz képest. — Emellett az ipari növényt termelő gazdák textilárut kapnak 50 százalékos fogyasztói áron. Sok gazda van Sely- i.vén, aki erről mit sem ' tud. A községi tanács ezt az igen fon- •os felaaatot csupán a sajtóra és a dobra bízta. Holott a szerződéses termelés mind a sellyei gazdáknak, — mind az államnak, fon- los érdeke. Ha egy-egy dolgozó parasztnak kiszámítanák, hogy a szerződéses termelés után milyen ked vezmények vannak és milyen jövedelemre számíthat, akkor megértenék a szerződéses termelés jelentőségét. Draskovics sem azért termelte a sokféle ipari növényt, mert ráfi- •/ta«tt. Azt. hogy alkalmas-e a föld az ipari növények termelésére, gyakorlati tapasztalaitok bizonyítják. rT,ehát nem sirán- kozni kell, hogy a sellyeiek „nem akarnak szerződéses növényt termelni.“ EttoL még nem termelnek. De a felvilágosító szó nyomán sokan megértik a termelés jelentőségét és termeinek szerződéses növényt. — Ezután pedig majd azok siránkoznak, akik esetleg nem termelnek.
