Dunántúli Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-14 / 38. szám

‘954 F&BRUAR 14 !N A F L O tudomány Fényénél A vallás keletkezése 'A .yallé-sbőlcse'et yt\ tanította, hogy a vallásosságot maga az !4fen'oltja az embert*!, a valLas. az ébernek veleszületett tulajdonsága. ) Vallás szempontjából ez nagyon [infos tanítás, mert ' azt jelentené, “így a vallás ősidők; [ óla létezik — ^hóta ember él á foP/dön — és örök- re. rtieg is ínarad. A ' tudomány ez.t elméletet megcá/llolta, bebizonyí­tják, hogy ember már ötszázezer lye éj a földön, viszont a vallás el­őjelei csak az időszámításunk előtti >M 00.000 évekbe;;, a Neander-völ- ember korszaki/;bánj lel he', ők fel. A* ősembernek fejlődése, kezdetén jiig nem, Ls lehettek vallási képzetei, “Kz az emberi gondolkodás csak fanként, a rrnffikával szoros ka.p> ^latban fejlődéit ki. A társadalmi "’“nka fqkozator. fejlődése eredrné- [J'ezte a beszéd Ijdalakulását. a foga- ,0rnalkotás.t. Aóf emberek története a világról alkotott valamilyen főzettel, nemi:» megismerésselkez­dik. hanem a termeléssel, á lét- ‘«nntartási eszközök megszervezésé- Vel. Nem igaz/ az a? állítás sem, hogy * vallÓ9 vala/anilyen formában njin- “in történelmi fejlődési fokon meg­látható. • . A vallás iaz emberi gondol- R.°d ás te/rméke. Hogy keletke- ^esét megérthessük, meg kell ismer- “Unk azt, hpgyan is gondolkoztak az Roepefe á vallás kialakulása c t' j é n , ., Az ősember súlyos, nyomasztó ^étkörül^jények között élt, munka­-'-közei kezdetlegesek voltak. Fé- és állandó , bizonytalanság kí- mindennapi munkájában. Már Mr**- • férte---, » ■** —-----J---------- -----­«t óltja a nyilat, de nerrt tudta J, gr,i< Hogy a vadászat néha ml- , 'yri-ffményes, néha meg eredmény ?~fri /Védtelen volt és tehetetlen a ‘ífSí^ekkel • szemben. ‘A Miiefetléiiség, a; gyámoltalanság j a /izörnyií félelem a természet etlen erőivel szemben, amelyek lm !^teljességgel ki volt szolgáltatva, yj az ősközösségi társadalomban élő ^y<er vallásosságának forrása. Ret- a természet vak erőitől és ért .segítséget, menedéket keresett %*?!«*. . J'-lMnte liimádta a tárgyakat és az kJ®*oka;, majd fokozatosan imádni ypöte az ősök szellemeit. A szeLle- fokozatosan emberi formát öl-* a képzeleteben ég elképzelése Lvrmt efek a szellemek, hol jók, , gonoszok. Magatartásuk, vlsel- AJé&ük kiszámíthatatlan, meg akar ^Hadulni tőlük. Ezért jobb, ha az á^N’tak szellemei nem tudnak visz- J^örni a régi lakóhelyre. Ez volt Qk«H hogy sokszor megváltoztat­ja halott régi környezetét (ennek ^pk maradványa napjainkban pél­dául a ruha megszaggatása. vágj’ a gyászruha viselése). Az ősközösség fejlődése során a munkaeszközök fejlődésének megfe­lelően az ember más és más termé­szeti erőkkel kerül szembe, ennek ^lapján változik időnként az isteni tiszteletben részesített tárgyak vagy jelenségek köre is aszerint, hogy melyik gyakorolt nagyobb ha­tást az ember életére, melyiktől függött mindennapi kenyere. Kezdetben a tavak és a folyók, amelyek élelmet adtak, a bokrok és a fák. amelyek menedéket nyújtot­tak, a kőszerszámok amelyekkel se­gített magán., voltak egyszersmind istenei is. Később, mikor már fel tudja használni a tűz erejét, akkor a tűznek lesz isteni jelentősége. A val lásiban fontos szereoet töltöttek be az állatok. A fejlődés sorrendjének megfelelően először a vadállatok, majd a háziállatok. A fejlődés egy bizonyos fokán megjelentek a vasszerszámok és ki­szorultak a régi kezdetleges munka­eszközök. A vas megjelenésével egy­idejűleg a régi istenek is fokozatosan háttérbe kerültek. A primitív ember meg volt győződve arról, hogy a mellőzésért a régi istenek bosszút állnak rajta, ezért az élet különböző viszontagságait az elhagyott istenek bosszújának tulajdonította. Különös gondot fordított az elhanyagolt iste­nek kiengesztelésére. Például vihar alkalmával kidobták a sátorból, a házból a vasszerszámokat. Az ősközösség fejlődésével meg­indult a harc a régi és az új iste­nek között. Az ősközösség lassú fel­bomlását nyamonkövetá a vallás for­májának újabb átalakulása. A rabszolgatartó rendszer kialakulásával új korszak kezdődik az emberiség történetében; az osztály társadalmak kora. Megszűnik az em­berek egyenlősége, a társadalom tag­jai két részre oszlanak, elnyomókra és elnyomottakra. Az elnyomók osz­tálya büntetlenül kizsákmányolhatta, pusztíthatta, sanyargathatta a rab­szolgáit. Ahogy a társadalom válto­zott, úgy változott, úgy kapott új formát a vallás is. Az osztály társa­dalomban fokozatosan kialakulnak az úgynevezett tételes vallá­sok. Az osztálytársadalmak dolgozójá­ra óriási teher nehezedik, s egyné­hányszor megkísérelte, hogy forra­dalommal, lázadással rázza le magá­ról az elnyomók elviselhetetlen igá­ját. Ezek a lázadások és a felkelé­seit azonban csak átmeneti sikere­ket eredményeztek. A századok so­rán számtalanszor kísérelték meg a dolgozók, hogy az elnyomókat nya­kukról lerázzák, de mindannyiszor kénytelenek voltak leverve és meg­szégyenítve visszavonulni. „lelkűk­ben sérelmet és megalázottságot, ha­ragot és kétségbesést rejtegetve és tekintetüket az ismeretlen égre emelve, ahol megváltást reméltek találni“ — mondta Sztálin. Hasonló okokból fakad a k a p i t a lizmus elnyomottjainak a vallá­sossága, különösen a nők és a pa­rasztok vallásossága. A n,ő k vallá­sosságát az magyarázza, hogy őket a kapitalista társadalom kétszeresen . elnyomja. Mint dolgozó, teljesen ki van szolgáltatva a kizsákmányolás­nak, a férfiakéval egyenlő értékű munkájáért kevesebb bért kap, ezen kívül még a háztartási munkák nyo­masztó terhévél is, családjának min­den gondjával meg kell birkóznia. A dolgozó parasztság azért vallá­sosabb, mert termelési eszközei el­maradottsága következtében jobban ki van szolgáltatva a természet sze­szélyeinek, szervezetlensége. Síét- esettsége folytán pedig az elnyomók önkényének. A sok megpróbáltatás után arra a „következtetésre“ jutot­tak, hogy a földi életben számukra nincsen semmiféle lehetőség. Ezért elképzeltek maguknak egy olyan vi­lágot, ahol nyomor helyett jólét és mindenki számára egyenlőség ural­kodik. A vallásra nemcsak az ‘ elnyontot­tak nak van szükségük, hanem még sokkal inkább az elnyomók- nak, alak a vallást osztályúi­dé keik védelmére használják fel. Nagy erővel népszerűsítik mindazt a vallásból, amit a kiuzsoráaott tö­megek megnyugtatására fel tudnak használni. A vallást azonban nem­csak megnyugtatásra haisználják fel. hanem méginkább a tömegek meg­félemlítésére. így érthető, hogy a kizsákmányoló osztály szívesen vesz részt egy-egy tételes vallás kiala­kításában, amely vallás azután az ő érdekeiket fogja képviselni és szol­gálni. Az egyházak — a történelem ezt kétséget kizáróan bebizonyítja, — az osztály társadalom viszonyai között mindig szoros kapcsolatban állottak valamelyik kizsákmányoló osztállyal. A vallás — világnézet, éspedig ha­mis világnézet. Érvényét erőszakosan akarja minden dologra, minden je­lenségre, minden élőlényre kiterjesz teni. Hamis, mert a világot nem a valóságnak megfelelően, hanem a valóságtól eltérő módon mutatja. A vallást tehát elsősorban a néptö­megek elnyomása, Leigázása szüli és tartja fenn. Scher Tibor az Egyetemi Könyvtár igazgatója. Egy délután a kézilabdásoknál Éles aipszó, dobogás fogadja mostanában a Lokomotiv f sportcsarno­kába“ > lépőket. A városi és megyei teremkézilab­da bajnokság mérkőzéseit játszók hétről-hétre szom­baton és vasárnap. A f?l pieUett hét sor pádon szoronganak az ülő né­zők. A szorongást nem úgy keli érteni, mintha sokan lennének. A der­mesztő hideg miatt szó» rulnak úgy össze — a terem egyáltalán nincs fűtve. Most ért véget a P. Lo kojnotiv—Ped. Főiskola női mérkőzés. Az újonc Lokomotiv győzött. Aki a mérkőzést látta, könnyen megtalálja ennek okát is. A PF csatárai például legtöbbször egyáltalán nem mentek hátra segíte­ni a meghiúsult támadó sok után. Támadásaikat viszont fel sem építették, minden labdát a fürge Adóm Irénhez továbbí­tottak. 6 azonban egy­maga nem tudta lélek Tjeikül játszó csapata he­lyett megnyerni a mérkő­zést. Többet kellett volna szélekre játszani, s így széthúzni az ellenfél vé­delmét. Hiba volt az is, hogy a PF játékosai ál­landóan a lapos lövéseket erőltették, noha a Loko­motív kapus alacsony ter­mete miatt épp az ellen­kezőjét kellett volna fen niök. Közben elkezdődött « másik női mérkőzés. A fehérre meszelt labda ide- oda pattog, most már sok kai gyorsabb, stílusosabb a játék, mint előbb volt. A pécsújhegyiek egy egy szép Inízásu után fe'wo zajlik a nézőtér. Hogy ne. hiszen a csapat tag jai még igen fiatalok Sok közlük az általános iskolás Ls, De nem hagy ják magukat. Távoli, s meglepően erős lövések­kel próbálkoznak. A csa piát kedvence, a kis , Mi si" igen komoly tehetség Egyelőre azonban a Me teor erősebb. Nemcsak magassági fölény ük döntő, de len zerübben is ját szanak. latszik adogató saikon. hogy kosarasok voltak. S a kis bányász kapus egyre elkeseredet­tebb arccal szedegeti hó lójából a labdát, A második félidő vége fele megjön a közönség hangja. Az. apró pécsúj- hegyi lányok percek alatt behozzák két gólos liat rany iikat. Hatalmas hare kezdődik. Most mutatko zik meg a bányász csa­patnál az edzői munka eredményessége, s a jó erőnlét. Győri Indításaik­kal, hosszú, széleken to­vábbított fábdáí'kal köze- - - lítík meg az ellenfél ka­puját. S felharsanó rival- gás jelzi, hogy benn vaiv « hetedik gól is. A fiatal játékosok boldogan ölel keznek össze. Győzött a; , Hány ász! •-> ­Még egy férfi merko/'s van hátra; Ped. FŐiskob* . . —Dózsa. A főiSAOkúíK.k technikailag ér taktikai lag is erősen felülmúljak ellenfelüket. A védekezés, azonban nem a legerősebb ' oldaluk. Míg ők nagyrészt' ' szélről, beugrással értek : cl góljaikat nz önfelál- ( dozen n blokkoló Dózsa védők mellett, a Dózsa ■ leginkább középről voP eredményes. A PF védel­mét nem >olt nehéz ét lőni! Ilyen játékkal viszont nehezen állhatják meg helyüket a kitűnően lövő Honvéd csatárokkal szem ben. Jellemző, hogy nz utolsó, perceket csak néhány el száut néző várja meg. Pedig a mérkőzés több érdeklődést érdemelne t meg. És úgy érzem,.. *tt „ van a pécsi kézilabda sport fejlődésének, azaz' nem fejlődéseitek útját hiába jő a játékosanyag, ha nem törődnek vele. oneratitmgv^rseny elé Az opera reformja a 18. században 4 z opera megszületése után a 18. században két irányba kezdett 1 fejlődni. A kérdés az volt, hogy a drámai cselekményen, vagy >:‘éjien van-e hangsúly. Az'egyik irány a drámaiságra esküdött, a ná- j.W operában pedig a dallamoti volt a főhangsúly, a drámai cselek- Bnnyej egyáltalában nem törődtek. Az olasz opera dallamosságát német tyba Hándel ültette át. Operáiban remek drámai hangulatú áriák, ^yüttesek, énekbeszéd jelenik meg. Mély emberi érzelmeket fejez ki ®y<íe{ zenéje, de teljes egészben még nem tudta keresztülvinni a ze- /'ar<ini« reformját. Részleteidben azonban tökéleteset alkotott. Rinaldo pújának szoprán áriája, Tíodalmda áriája, Xerxes operából a hires r0o az emberi szív költészetének legszebb értékei. _ á zenedráma messze idfíkre előremutató reformja a német Gluck-ra . Qradt. Gittek munkájában ismét a cselekmény drámaiságát emelte ki, ^ _ drámaiságot a szép dallammal egyesítette, örök jelentősége, hogy a a» S£i Igazságot, melynek; addig nem volt sok becsülete, érvényre jut- Jta- Iphigenia Aulisban q. operáját Wagner annyira becsülte, hogy kor­hűen átdolgozta, átharygpzerelte. A század operairodallmának legelevenebben ható, legeredetibb egyé- h 1 nisége W. A. Mozart volt. E lap hasábjain nemrég emlékeztünk Ie7i° arrói’ hogy Mozart *olt az első, ki művészi igazsággal ható egyéni ^■ternzést adott alakjat^xak. Mozartéi már nem az a kérdés, hogy a dra- >5* cselekmény, vagy a t zene előbbrevaló-e. Muzsikája teljes életet abrá- jj ’ jellemez. Dráma ési dallam egyszerre, egymásban bontakoznak ki, ■U,eft és halnak. Sokat küzdött elveinek diadalra jutásáért. Sorsa a feu­niUs müvészének keserves művészsorsa volt. Bámulatos kitartással &*ban keresztülvitte elveit. Legszebb, legértékesebb operái a Figaro Za$sága, a Don Juawx és a Varázsfuvola. dobbre a cseleUtnéiyt a muzsikában, liogj, kevés par,a akad ó vt­ál zeneirorlalmában. Az ideális szerelmes ifim Don Otiatno, a végsői d VtoKoZÜ életsZeOem és szenvedély tragikus sorsú meg szeme yedtoje, °n Juan, az urávcfl eqy húron pendülő ravasz szolga- Lcjxirello, a kis ''«asziíü, Zerlina élettel lépnek elénk a muzsikában. U o’so operám a wSuwtamW német népi játék, a Singspiel magasremi a ujrukeltcm Mentette Tartalmiban mély humanizmussal győz az igazság, a világosság, széns -a. a iósáa a sötétség felett. Sarastro főpap alakja egyetlen ana- *®n már élénk tárul a maga jóságában. Tamino, a felT^oezetett, de ve- ■*l Í Zz tZság J fdiSő bajnok jelleme előttünk fejlődik ki a darab r,]yamán. . , . , , , 4 milíet lit eimondoUunk, akkor kapnak igazi értelmet- ha meg ,s . ■ 4 H ismerkedünk az említett mü rékkel. ,h Országos Filmhanmma H r'ltcraluinq ver nedűéből álló sorozatának első hangversenyen az összes <rolt mZek ridiriéi (elhangzanak. A ^g^lentoseaühangve^ny be bőjéül iszántpAk a fenti sorokai, Horváth Mihály Az operasorozat előadása iránt nemcsak helyi, hanem fővárosi szak­mai körökben is nagy érdeklődés nyilvánul meg. Ezt bizonyítja az is, hogy a budapesti rádió komoly mű­szaki apparátussal felvételeket ké szít a sorozat minden hangversenyé­ről. A városszerte megnyilvánuló nagy érdeklődés mellett felmerült a kö­zönségnek az a jogos kritikája, hogy az elmúlt hangversenyek során hi deg volt a hangversenyterem. Ez va­lóban igaz. Az előnyösen megválto- . zott időjárás, valamint a terem kel­lemes hőmérsék'etének biztosítására megtett műszaki intézkedések garan tálják az ilyen aggodalmak eloszla­tását. Alábbiakban közöljük a hangver­seny teljes műsorát: Gluek: Iphigenia Aulisban nyitány Mündel: részletek a Rinaldő és a Kodalinda c. iperábói, Xerxes Cargo Rameau: Ballet-szvit Mozart: Figaró házassága nyitány, két ária és egy duett a Figaróból. Mozart: Don Juan nyitány, két ária és egy duett a Don Jüanból. Mozart: Varázsfuvola II. közzene három ária tercett és zárókórus. Közreműködik: Remsey Győző és Tóth Miklós az Áll. Opera tagja és Molnár Éva operaénekes, a Városi Szimfonikus Zenekar és a Zenemű vészeti Szakiskola Liszt Ferenc vc- i;ycskara. Vezényel Kozsnyai Zoltán Az előadás kezdte 15-én, hétfon este pontosan 8 órakor. I> ndapesten talán legnépszerűbb téli sport a terembézilabda. A bajnoki tor- 1 * dalókat négy teremben játszák. de mind « négy állandóan megtelik érdek Tfidokkel. Alig Tan vege az egyik mérkőzés nek, újabb csapatok jelennek meg a pa Iván Nines előre eldöntött mérkőzés. A já (ék fordululos-aga, gyorsasága sokszor ke resztülhúzza a papírformát, s nem ritkák a meglepetések, izgalmas küzdelmek A csepeli sportcsarnokban az I. o. mé rkőzések idején annyian vannak, hogy bo kan már csak a pálya egy-egy részel Iái halják ágaskodva, az előttük álló nézők villa, feje közt. S mégis kitartanak, hogy legalább egy szép akciói, vagy védést láthassanak. Az előcsarnokban a kiszorullak tömege acsorog. TUTó-cédalákkal kezükben izga tottan figyelik a hangszórón közvet lett mé rkőzéseket. S mi a helyzet Pécsett? Legsúlyosabb gond a teremhinny. A csapatok egyszínű játéka csak akkor fog meglepően leleménye linzásoskal, beidegzett elzárásokkal gazda godni, ka az edzéseken is kapura tudnak ialsznni. Az egyetlen játékra alkalmas Ló.- komotiv terem is csak jóakarattal nevezhető megfelelőnek. Igaz. a fűtésen, a pálya' kis méretén nem lehet máról holnapra segíteni, de eredmény jelző táblát igazán be állíthatnának. Nem kellene a kapufát róva sokkal feldíszíteni s a közönség is megér demelne ennyi figyelmet, a játékosokról nem is beszélve, akik soha sem tudjak — az eredményt nem mindig ismerve — mikor kell az iramot fokozniok. ! A hideg miatt a játékosok melegítőben^ játszanak. Persze nines mindegyük csapatnák egyforma színű, egyforma jelzésű melegítője. S mennyin- zavar összjátét közben iá ilyesmi! Megengedhetetlen, hogy a Petőfinél csak akkor kopjon valaki felszerelést, ha röplabdűzni is hajlandó. Szégyen az cgv komoly játékerői képviselő csapatra, ha csak szedett-vedeit mezben ind mérkőzésre kiállni. A kellő vezetés hiányát mutatja az is. hogy kevés a megfelelően képzett edző Pécseit. Vájjon miért nem rendez a TSB se gcduktalói tanToly amot? Egyre azonban büszkék lehetnek a pécsi kézilabdúsok; határozott, jószemű játék vezetőik vannak. Hiba nélkül vezellek n mérkőzéseket és ebben feltétlenül felülma? ták Budapestet. S ahol ennyi lelkesedést,' tehetséget In tál az emlier. érdemes elgondolkodni, miért nem találunk nagyobb gondoskodást is? Helyes kezdeményezés n városi bajnokság ki; írása, újonc csapatok számára. De mérjék össze erejüket a pécsi kézilahdások más városokkal, szervezzenek övszeköttefést. tapasztalatcserét Tóvárosi egyesületekkel neve­sebb edzőkkel Ez a fejlődés útja. így tud kibontakozni csuk az eddig szűk kórbe szo­rított játéktudásuk. így lesz népszerű a közönség körében is n kézilabda, s ekkor szűnhet meg ennek az érdekes sportágnak sajátosan mostoha sorsa Pécsett. MARÓTI ANDOR A magyarszéki községi sportkör fejlődése Az elmúlt évben a magyarszéki községi 1 sportkör igen sokat fejlődött. A labduriígó- csapat Komló város bajnokságában n har­madik helyen végzett. A megyei TSB tdj- bep az évben a megyei másodosztály keleti csoportjába osztotta be a osajjatut. Az atlé­tikai szakosztály a körzeti, járási szpajtn- kiád-versenyeken bizonyította I>c fejlődőké- pességét. Különöseo a mágocsi versenyen szerepeltok jól a magyarszéki atléták. Hiá­nyossága volt a sportKöri vezetésnek,' hogy nem fordítottak megfelelő gondot az M1IK- ra A jövőben sokkal^ nagyobb figyelem ind kell lenniük az MIIK-ra és az^ott fettiiut tehetségekre. • Az asztali teniszezők a járási bajnokságban második helyen végeztek. Jobb edzéslehetőséggel, eredményeik sokkal jobbak lehettek volna. Az elmúlt évben szépen fejlődésnek indult tekeszakosztál y működése a pálya hiánya miatt szünetel, a tanács segítségével most újjá kiváltják épí­teni a pályát. A sportkör gazdálkodásában többször za­varok fordultak elő. A tagság a tagdíjakat nem fizette rendszeresen és így nem volt meg az alap, melyre a sprotkör vezetősége biztosan építhetett volna. A sportkör veze­tősége az idén megszervezte a tizes bizal- mirendszert, melynek segítségével remény van arrav hogy meg tudják oldani a tagdíj- fizetés kérdését. Az utánpótlás nevelése érdekében elha­tározták, bogv a tornas/akosztály munkájá­ba beszervezik nz úttörőket és felállítják a/- áttörő labdarúgó-csapatokat. Értékes segít' séget adott a sportkörnek az elmúlt évben nz Aszfaltú tépítő Vállalat ée a Szászvári Bányász Sportkör. Ebben az éviben eredmé nyéikrt még fokozni szeretnék cs erre meg is van a lehetőség. A járási TSB-tőJ anya­gi segítséget kapnak, de maguk ie megtel­nek mindent az anyagiak előteremtése ér­dekében. A kultúrcsoportjnk farsangi műsor előadására készül, melynek bevétclpt ,a sportkör céljaira fordítják. i y ASA R N A rí SPORTMŰSOR Labdarúgás: lokomotív I.—Lokomotiv II.T l'°rátságos mérkőzés, Lokomotív edzőpálya' 13. Kézilabda: Meteor—Lokomotív női mér­kőzés ÍO, Komlói Bányász—Pécsbányatelepi Bányász férfi mérkőzés 11. Fáklya— pó^sa 11. férfi mérkőzés 9, Lokomotív—Mecsek; szabolcsi Bányász 12. Lokomotív tornacsar­nok. Kosárlabda; Megyei középiskolás bajnok­ság döntői. Egyetemi Tornacsarnok 9. * A Postás SK labdarúgó szakosztálya felhívja játékosait, hogy február 14-én. . va­sárnap délelőtt 10 órara az új sportöltö- zőben feltétlenül jelenjenek meg. II 1 K KK VASARNAP, FEBRUAR 14 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK 1. sz. gyógyszertár, Széchenyi tér 2 Tel: 17-35. 8. sz. gyógyszertár, Kos­suth Lajos u. 81. Tel: 23-04. 12. sz gyógyszertár, Doktor Sándor utca 47. Telefon: 13-53. — NÉVNAP: Bálint. — IDÖJARASJELENTKS: — Várható időjárás vasárnap estig: — Változó felhőzet, legfeljebb néhány helyen havaseső, eső. Helyenként reggeli párásság vagy köd. Mérsé­kelt délkeleti-déli szél. Éjszaka mér­sékelt fagyok, nappal olvadás. Vár­ható hőmérsékleti értékek vasárnap reggel: mínusz három—mínusz hat, délben öt—plusz nyolc fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet vasárnap nulla— plusz három fok között lesz. — A Magyar— Szovjet Barátság Hónapja alkalmából u pécsi Gorkij Könyvtár cs a Bányatröszt könyvkiállitást rendez a ,,Szov­jet Könyv ünnepe** címmel. A kiállítás ünnepélyes megnyitója PéGs 6. Zalka Máté knltúrotlhonban, február 16-án. kedden dél­után 6 órakor les/.. A megnyitóelőudást filmvetítés követi A kiállítás megtekinthető n Zalka Máté kultúrotthonban február 17-től 26-ig naponta reggel 8-tól este 8-ig. —t A városi tanács pénzügyi osztályának adóbevételi csoportja felhívja az adózókat február hávi adójuk 15-ig törtéúő pontos bofizetéí»éré.i A határidőn túl befizetett adó hátraléknak számít és. utána adópótlékot kell'.fizetni. — A Civnporttermeltetési Vállalat értesí­ti a pécsi és péo környéki gyapot term elő két, hogy február hétfő az utolsó gyap'tíatvételi nap. Akinek ih-ít van gya­potja, feltétlenül ad ja ' le Kataliit-utca ft. szám alatti .raktárunkban. — Találtak; 1 darab pénztárcát Igazolt tulajdonosa a pécsi kapitányság házipénztá­rában átveheti, — Halálozás Kiss J’él ny alhadnagy te­metés hétfőn délután 4 órakor lesz 693 — Lfeák Ferenc vusutás 12-én elhunyt. Te­metése hétfőn 2 órakor. HOfá MŰVELŐDJÜNK, HOL SZÓRAKOZZUNK? Vasárnap: SZÍNHÁZ; •* Boci-boci tarka . . . Bérlctszünet. Óélután* 5, este 7 órakor. MOZI: Kossuth: Hetén a hó ellen (délelőtt t0 órakor). Szerelmi bájital (fél 5, fél 7 fél 9 árakor). Petőfi; Orsai csomópont [délelőtt ,ft óra­kor) Tövis cs borostyán (fél 5, fél 7» fél 9. órakor). ^ Park: Uzsorás (délelőtt 10 órakor).. Janika fel 5, fél 7, fél 9 órakor). Jószerencsét (Pécss zabol cs): Három sür­göny (fél 4, fél 6, fél 8 órakor). Rákóczi. (Mecsek íil ja): Janika (3, 3, 7 órakor). Hétfő: SZÍNHÁZ: Nincs előadás. MOZI: Kossuth: Szép ifjúság (fél 5, fél 7, fél órakor). , Petőfi: Angyallal nyaraltam (fél 5, fél 7, fél 9 órakor). Park: Dalolva szép az élet (fél 5 ,fél 7, lel 9 órakor). Jószerencsét. (Pccsszabolca): Kis és nagy boldogság. — Mátyás király-utcai Dóig. Ált. Iskolá­jában új V.—VI., VII. és Vili. osztályök indulnak február végével. Beiratkozni min­den délután fél 5 órától lehet. A felvétel­hez legalább a IV. elemi szükséges. Ked­vezményes könyvekről az iskola gondosko­dik. Bővebb felvilágosítást a vezető szíve« son ad. A felvétel korlátolt számú. —- A pécsi Í9sz. gépipari technikain igazgatósága kellő számú jelentkező- esetén március 1-én műszaki rajzolói tanfolyamod indít, kezdők részére. A tanfolyam 180 órás. tartaminál, tandíja kb. 270 forint. A tan­folyam végén a hallgatók vizsgát tesznek, amelyről bizonyítványt kapnak. Jelentkezni lehet az iskola igazgatóságán, Pécs, Rákó- czj-rit 79. szám, naponta délután 2—4 óra között Jelentkezési határidő: 1934 feb­ruár 20. — A November 7 kultúrotthon vajzszak­köre idei munkáiból kiállítást rendez a No­vember 7 kultúrotthon (Színház-tér) féleme­leti olvasótermében A kiállítás vasárnap délelőtt 11 órakor nyílik és minden nap egész nap megtekinthető. Belépődíj nincs. k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents