Dunántúli Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-13 / 37. szám

ÍN A P L O 1954 FEBRUÁR IS 2 A berlini értekezletről I4ILFÖLDI HÍREK Berlin (MTI): Megalapozatlan „nem“ — így lehetne jellemezni a nyugati külügyminiszterek elutasító válaszát, amelyet a szovjet küldött­ségnek az európai biztonság meg­őrzésé: szolgáló konstruktív javasla­tára adtak. A nyugati burzsoá sajtó állás- foglalásaiból kitűnik, hogy a né­zetek korántsem egységesek. Míg egyes lapok fenntartás nélkül helyeslik a szovjet javaslat elvetését, mások úgy vélekednek, hogy e terv komoly kiindulási alap lehet továb­bi tárgyalások számára. íme egy részlet Paul Ravoux ber­lini AFP-tudósftó cikkéből, amely fényesen bizonyítja az előbbieket: „A nyugati kormányok képviselői — írja a francia újságíró — csütörtö­kön reggel érdeklődéssel latolgatták hogy a nyugati miniszterek a szer­dai ülésen nem sie.ték-e el kissé Molotovnak adott visszautasító vála­szukat. Ezekben a körökben úgy vé­lik, hogy ajánlatos volna megvizs­gálni, mi a Szovjetunió szándéka. A terv bizonyos pozitív elemeket is tartalmaz, amelyeket nem szabad azonnal elej'.eni." Ennél is ékesszólóbban mutatja ta­lán a szovjet javaslat konstruktív voltát az a tény, hogy még a revan sisztákból álló nyugatnémet küldő t- ség sem merte teljes határozottság­gal elutasítani azt. Bonni körök­ben — és a bonni körök Berlinbe küldött képviselői között is, — han­goztatják ugyan, hogy a szovjrtf ja­vaslatot eredeti formájában külön­böző okok miatt nem lehet elfogad ni, de a nyugatnémet .ömegek nyo­mása miatt tudják olyan forrón enni a kasát, ahogyan szeretnék. — Hadd idézzük ismét az előbb emlí­tett AFP-tudósító szavait: ,,Molotov szovjet külügyminiszter Európa kol­lektív biztonságának megszervezésé­ről szóló javaslatai bizonytalanságéi ke'teótek nyugatnémet körökben. Még hivatalos funkcionáriusok véleménye is megosztani látszik ebben a kérdésben. Az értekezlet nyugatnémet megfigye- őküldöttségének első véleménye szerdán este végleges és visszauta­sító volt. A küldöt-ség kijelentette hogy Molotov terve nem lehet meg­fontolás tárgya ... Ezt a véleményt húsz percen belül módosították. A megfigyelők most már azii hangoz­tatták, hogy a terv szövege bonyo­lult és gondos tanulmányozást igé­nyel, mielőtt véleményt mondhatná­nak róla." S hogy a szovjet javaslat által a német nép körében támasztott, elé­gedettség hullámai mennyire össze­csaptak a bonni klikk felett, azt mi sem bizonyítja jobban, minit Blan­kenborn, egyik nemhivatalos beszél­getése. BLankenhorn — aki tudva­lévőén a nyugatnémet megfigyelő küldöttség vezetője, — beismerte a nyugatnemetorszagi pártok képviselői előtt, hogy a Molotov által előterjesztett ja­vaslat „rendkívül nehéz helyzet­be hozta a nyugati hatalmak külügyminisztereit." Blanken horn szerint Dulles, Eden cs Bidault szilárdan meg volt győ­ződve arról, hogy Molotov nem ter­jeszt elő konstruktív javaslatot a -'abad választások kérdésében, ha­nem csupán Eden tervének katego­rikus e ki .ásítására szorítkozik. Blan- <enhorn szavaiból, kitűnik, hogy a nyugati külügyminiszterek az Eden- .•rvot varázsvesszőnek“ tekintették \s mért .szilárdan hittek sikerében" nég csak nem is készültek fel a terv ornoly megvitatására. Az Eden-terv ett volna „utolsó szavuk“. Ha pe- lig az értekezlet zsákutcába került /olna, a nyugati hatalmak ea:el ürü- :yet szereztek volna ahhoz, hogy a ízovjetunióna hárítsák a felelőssé­get az értekezlet kudarcáért. Blan­kenborn a beszélgetés során meg­egyezte. hogy a nyugati hatalmak terve „sa­ját magukra ütött vissza." így lett „bumeráng“ a sokat rek- ámozot; Eden tervből. NEWYORK (TASZSZ): Amint az „El Siglo“ cimű lap közli, Valpari- soban a közelmúltban tömeggyűlést tartottak, amelynek többezer részt­vevője síkraszállt az Egyesült Ál­lamokkal kötött katonai szerződés hatályon kívül helyezése mellett. Baltasar Castro, a chilei képvise- löház elnöke és Pablo Neruda köl­tő beszédet mondott a gyűlésen. — Mindketten követelték, hogy a chi­lei kormány állítsa helyre a diplo­máciai kapcsolatot a Szovjetunióval, i Kínai Népköztársasággal és a ke­leteurópai népi demokratikus orszá­gokkal. A szónokok rámutattak: ez az intézkedés elősegítené az ország súlyos gazdasági nehézségeinek meg­szüntetését. « KANDY (TASZSZ): Az ENSZ ázsiai és távolkeleti gazdasági bizott­ságának tizedik ülésszakán az ázsiai és távolkeleti országok gazdasági helyzetével foglalkozó vita során In­dia képviselője nagy megelégedéssel nyilatkozott a Szovjetunió kormá­nyának javaslatairól. Az indonéz képviselő bírálta a gyarmattartó ha­talmak politikáját, amelynek követ­keztében Indonézia gazdasági élete még most is nehézségekkel küzd. ¥ PARIS (MTI): Az AFP jelentése szerint a szakadár gaulleisták (Uras) parlamenti csoportja közleményt idott ki, amelyben ismét állást fog­lal az „európai védelmi közöség“ ellen, amely — mint a közlemény mondja — „fenyegeti a Francia Unió integritását és veszélyezteti a világ békéjét." * RÓMA (MTI): Mind nagyobb ará­nyokat ölt az olasz ipari munkásság harca a bérek felemeléséért.. Liguria gyáraiban szerdán körül­belül százezer munkás lépett sztrájkba. Szerdán egész Olaszország terüle­tén huszonnégy órás sztrájkot tar­tottak az üvegipari dolgozók és a dohánygyári munkásnők. A Magyar Szovjet Barátság Hónapja eseményeiből A Magyar-Szovjet Barátság Hó­napja során február 18-tól március 18-ig az MSZT több, mint ötszáz előadási szervez. A helyi MSZT- szervezetek és a tanácsok mezőgaz­dasági osztályainak segítségével or­szágszerte mintegy százötven előadá­son számolnak be a mezőgazdasági szakemberek a Szovjetunióban járt parasztküldöttségek tagjai az élen­járó szovjet mezőgazdaság eredmé­nyeiről. A bará.ság hónapja idején, a Komszomol XII. kongresszusa al­kalmából a Szovjetunióban tanult ösztöndíjasok, a szocializmus orszá­gában járt magyar fiatalok, ifjú sportolók és művészek számos DISZ- szervezetben tartanak előadást a kommunizmust építő szovjet ifjúság­ról. Az MSZT vidéki szervezetei a he­lyi értelmiségiek bevonásával nagy­számú előadást rendeznek a szovjet tudomány és művészet eredményei­ről. Húsz előadást tartanak a vidéki pedagógusok számára a Szovjetunió­ban megvalósuló politechnikai okta­tásról. Számos fővárosi és ‘ vidéki zeneiskolában rendeznek zenecjélutá­nokát, ahol a klasszikus orosz és szovjet zenealkotásait mutatják be. A magyar szakemberek számára vi­ta-esteket tartanak a szovjet zene- pedagógiáról. ­A szovjet technikai napokat ren­dez a Magyar-Szovjet Barátság Hó­napja során a Műszaki és Természet- .udományi Egyesületek Szövetsége, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Magyar-Szovjet Társaság. Vidéken mintegy száz technikai napot rendeznek. A rendezvényeket ; valamennyi iparág legfontosabb üze­meiben tartják. VISSZAEMLÉKEZÉS Ma, február 13-án 9. éve, hogy felszaba­dult Budapest. Kedve$ Vlagyimir Iva­nov ics! Kilenc éve annak, hogy Budapesten, az Arany Já­nos utcában találkoztam önnel. Csikorgó, hideg, téli nap volt, vastagra fa­gyott hó az úttesten, le­szakadt villanydrótok, ki­tört ablakok, szeméthe­gyek a házak előtt, né­hány lótetem, amiről a közeli házak lakói lemar­cangolták hozzá nem ér­tő kezekkel az ehető ré­szeket. — Gépfegyver ro- pf gás, aknák becsapódá­sa, a halál és pusztulás szele mindenfelé. Sívár, kietlenek az utcák Elha­gyott lakások, vérnyomok a hóban. — Hitler Pesten és Budán rekedt SS le­gényeivel és a nyilas ter­ror bandákkal folyik a harc. KORAN ESTELEDETT és ön néhányadmagával abban a házban töltötte az estét és éjszakát, amely ben én éppen akkor húz­tam meg magam. A há­ború vihara még csapko­dott felettünk. Az els.ő emelet egyik lakásának széljárta szobájában ül­tem pislákoló mécses mel­lett, mikor ön néhányad­magával belépett a lég­nyomástól sarkaiból ki­fordult ajtón. Mondott né hány szót oroszul, amit akkor még nem értettem és megismételte ugyan ezt németül, majd miután hallgattam, — angolul is. Egyszerű szavak voltak, ön jó estét kívánt -ne­kem. Géppisztolya csöve még meleg volt a pár órá­vá7 azelőtti csatározástól, és ön nekem, — ellensé­ges országban, ellenséges városban, csaták közepet­te, csendes, emberi han­gon jó estét kívánt... Meg keLl mondanom, hogy nem féltem öntől — nem volt miért félnem. Kissé zavartan válaszol­tam önnek. ön megkérdezte tőlem nicsenek-e fasiszták a házban? Csak annyit válaszol­tam, — a szobában biz­tosan nincsenek, de hogy a házban hányán esküd­tek Hitlerre és Szá asira, nem tudom. KATONÁIVAL EG éÜTT asztalhoz ültek, kenyeret, konzervet, kolbászt, és vodkát vettek elő. Asz­talhoz invitált engem is, vacsorázni akartak, tart­sak velük. Vlagyimir Ivanov.cs csendes szóval, mintna már nagyon régen ismer­tük volna egymást, mon­dotta: — Tudja, én jól isme­rem a maguk történelmét. Történelemszakos vagyon, önöknek mindent meg kell elölről tanulni. Csú­nya és embertelen 'mir az Önök eddigi világa. A Burbonokról mondták, begy sohasem tanultán, pedig azt hiszem ez in­kább Önökre illene. Nem jól tanulták Önök a tör­ténelmet. Egy emberöltő aiatt kétszer bizonyítot­tak ezt be. — Mi érte.me volt az Önök 1914-es há­borújának? De az meg talán érthető, de mi él - 'elme volt az önök 1911 • es háborújának? M’ért támadtak önök meg ben­nünket, pusztították el Hitler hordáival együtt a virágzó szovjet falvakat és városokat? Miért gyilkol­ták az önök katonái kü­lönböző mondvacsinált büntető expedíciókkal fal- vaink gyermekeit, asz- szonyait? És miért üldöz­ték önök saját állampol gáraikat és deportáltak százezres tömegeket a biz­tos halálba? SZÉGYELTEM MA­GAM, nagyon szégyeltem. Magyarázzam, hogy en­gem is üldöztek? Hiszen ebben magam is hibás vagyok, mert magam sem tudtam, hogy hol van ne­kem, a dolgozó kisember­nek a helyem. Magam is megtanultam és rosszul tanultam meg a saját tör­ténelmünket. — És most mi lesz önökkel, mi lesz önnel, hova megy, merre visz az útja? — Nem nagyon tudom — mondtam. — Ezt az országot az elkövetkező évtizedekben fel nem tá­masztja senki. Budapest talán még 20 év múlva, is romváros marad. — Nem hiszem — mon­dotta Vlagyimir Ivano- vics — nem hiszem. — Mi segíteni fogunk Önök­nek. Csönd lett. Vlagyimir Ivanovics elgondolkozott, meg volt neki a maga se­be. Gyermekét, feleségét, anyját, nvndenkijét el­pusztították a fasiszták. — Hallgattunk sokáig, csendesen percegett a mécs. Késő éjjelre járt. Egyszerre csak felém for­dult. „ — Tudja mit kell Ön­nek, önöknek tenni? — Tudja mivel tartoznak emberi mivoltuknak? Ha akt a szabadságot, amit most a mi katonáink vérén kaptak, felhasznál­ják, jól felhasználják. Ha Önök most hozzá­fognak, sopánkodós és csodavárás helyett, saj<u két kezükkel a romok el­takarításához, az új élet megteremtéséhez, ha hoz­záfognak a gaz kigyomlá­lásához és kivágják ma­gukból azt, ami rothadt, az ingyenélőket, a kizsák mányolókat, a pusztulás vámszedőit és elkezdenek építeni, újat a romok he­lyén, akkor elhisszük önöknek, hogy megbán­ták a múltat. LASSAN RÁNKVIR- RADT a reggel Sokkal többet kaptam, annál, hogy egyszerre fel tud­tam volna fogni. Eltelt 9 év, és azóta el­takarítottuk a romokat. Építettünk és építünk újakat. Közel hozzuk a falut a városhoz. Létre­hoztuk a gyárak, nagy­üzemek, tudományos inté zetek. iskolák, új városok egész sorát és ezeken be­lül nevetjük az új embert. Vlagyimir Ivanovics: megtanultuk újra a törté­nelmünket! Megismertük újra saját irodalmunkat. Megbecsültük és megbe­csüljük a szabadságot. — Megbecsüljük azzal, hogy építünk, dolgozunk, ta­nulunk, fejlődünk, védjük a békét a magunk front­ján, és szembeszállunk minden háborús kísérlet­tel! Nem felejtettük és nem felejtjük, amit ön­től Önöktől szovjet em­berektől tanultunk. Sober Tibor MOST OLVASTUK TAMÁSI ÁRON: „Bölcső és Bagoly“ T ül az írói pálya delén, túl az életmű garmadán szinte kötelező az önéletírás. A legtöbb olvasó azzal a kíváncsisággal veszi kéz­be ezeket a múltba tekintő vallomásokat., hogy a költött hősök ytán vég­re az író is megnyilatkozik bennük; amit eddig eltitkolt, most bevallhat- ja. Csakhogy az ilyen kíváncsiság * többnyire csalódással végződik. A? önéletrajzi regények olvasóját kevés meglepetés szokta érni. Elóbb- utóbb észre kell vennie, hogy ismerős tájon jár, jólismert emberek kö­zött; legfeljebb a részletek elrendeződése más és egy-egy epizód hat újszerűnek. Az írók ugyanis jóformán minden sorukkal a saját életraj­zukat építik. Ők beszélnek, csak mások szájába adják a szót. Ök je­lennek meg. csak százféle köntöst cserélnek. Élményeiket úgy tágítják vagy szűkítik, ahogy a műfaj megkívánja. Éppen ezért, a műfaj köte­lező korlátái miatt, saját világukban sem mozoghatnak szabadon; rétid* szerint kevesebbet közölnek az olvasóval, mint amennyi a mondani való­jukból jutna. Növekvő tartozásukat életrajzi regények formájában rpják le később. Regény? Kissé könnyelműnek érzem ezt a meghatározást,. —■ Kevés önéletírást nevezhetünk regénynek. Tamási Áron könyvét sem- Visszaemlékezések, vallomások, lírai tájrajzok, novella-töredékek váltakat nak benne, egy gazdag írói múlt „hagyatékai." Alig képzelhető el önéletrajz, amelyben a lényeg ne a gyermekkort tájra, a tájékozódás első éveire esnek. A „Bölcső és Bagoly"-ban fsaira a vidékre kerülünk, Erdély délkeleti peremére, amelyet Mikes Kelemen után Tamási Áron fedezett fel. az irodalom számára. A könyv képletes címe az először lábára álló gyermek tétova tipegéssel, majd egyre bizío- sabb léptekkel megtett útját jelzi, a bölcsőtől az iskoláig. Á bevezető rés- meglehetősen lassúdad tájrajzai és szociográfiai fejtegetései után az írás ott melegedik át, ahol a világra eszmélés első élményeit kapiűk; a ba- ráfkozást Antikéval, a kis lelenc-rok ónnal, a madarászás izgalmát Páll bácsi csürjében vagy a nyikói fürdés borzongását. Közben évek úsznáA el, amelyekből csak néhány kép akid meg az emlékezet hálójában. Ahogy azonban tisztul az értelem, úgy válik összefüggőbbé a cselek­mény is. Az első cséplés igen aprólékosan ábrázolt élménye a választó- vonal talán. A hatesztendős főhős itt lesz hasznavehető „emberré", és a könyv regényszerúsége is itt fokozódik. A „Bölcső és Bagoly" hősei ezek az érzéstitkoló• nyugodt; még * szemük rebbenését is megfontoló emberek. min ha a régi Tamási- regényekből térnének vissza. De most, hogy újra találkozunk velük, élet. szerübbnek érezzük őket, mint valaha: nem. a >,székely mitológia'* megdi­csőülésre váró alakjai többé, hanem közeli rokonságban vannak a hagyo­mányos paraszt-ábrázolással. És ez valóban meglepetés a Bölcső és- W- gohf‘-ban. Persze, senki se keressen túlzót an kemény arcélű, élesen pro­filírozott hősöket ebben a regényben, Társadalmi törekvés dolgában kü­lönböznek ugyan egymástól, mégis szinte külön csoportot alkotnak az ktd ssivébep. Akár építik, akár keresztezik a főhős útja*, amely ..későbbel1 a magyar és a. tágabb emberi világba ve i~t", a csalódásaiban is kedves gyermekkor szereplői ők, megítélésükben tehát részrehajlóbb törvények ér­vényesek. Ebben a tekintetben Tamási szemlélete döntően különbözik példáid Móricz Zsigmonditól, aki ezt a nősz óigiából táplálkozó, „tompé’ tott típusábrázolást'1 sohasem alkalmazta. Móricz a. társadalmi, ellentétek megítélésében ’az .,Életem regényt? legszírhezszólóbb lapjain is könyör­telen tudott lenni. Müvét ’emiatt, nemcsak koncepció> hanem életigazság tekintetében is sokkal erősebbnek érezzük. A nosztalgia és a Uraiság tejtestvérek. Tamási lírája kétségkívül ro­konságban van korábbi mitoszterem ő hajlamával, belőle nőtt ki, dk1 már elszakadt tőle. .Regényköltészete, — mért itt valóban költészetről beszél­hetünk, — amely eddig a realitás és a csodáséig összefonódása volt, met1 szabadult a misztikus elemek öl, és Uraisága mást az élet reálisabb ábrá­zolását szövi át.. Elbeszélő hangjának mély költőisége azonban nem zár je ki a humort, a székely szültszavuság sajátosan szemérmes humorát, A .Hóleső és Bagoly" első kötete Tamási Áron három köntrvre ter­vezett önéletírásának. A mű ajánlásában a szerző megígéri, hogy'a továb­bi kötetekben jobban át fogja törni a székelyek zárt világát. A valóság reális ábrázolására törekvő Tamási képességei arról vallanak ' hogy cl aZ „áttörés* eredményes lesz. ’ GALSAl PONGRÁC Állatállományunk minőségét javítja a Mesterséges Termékenyítő Állomás A mesterséges termékenyítés egyik előfeltétele készítése. Özvegy Szenyéri Istvánná laboráns igen végzi munkáját. anyag pontos cl nagy szakértelembe Ü ■alorvosa nrltroorlop». ^ ^ f“^ «JJ™ »ejtek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents