Dunántúli Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-12 / 36. szám
1954 FEBRUAR 1* NAPCO 3 P4R1 ÉS P ÁRI ÉPll ÉS * Vezetőséget választott a 73<1 Építőipari Vállalat pártszervezete Két idősebb eivférs ül a hosszú •sztal mellett a 7.3/1. Építőipari Vállalat kultúrtermében. A vezetőség- választó taggyűlésről beszélgetnék, amely hamarosan megkezdődik. „A legnagyobb ünnepbe sem készültünk ilyen gondosan", — jegyzi meg az egyik. S nemcsak ő mondhatja el ezt, — a többiek is, mind a hetve nen, akik itt vannak a vezetőség- választó taggyűlésen. Sokan a megye legtávolabbi sarkából, Beire- fnendről és máahonnét jöttek el az építkezésekről. Mindannyian felelősnek érzik magukat az ül vezetőség megválasztásáért, további munkájáért. A kommunisták Tóth elvtársat választották a taggyűlés elnökéül. Kovács elvtárs javasolta először és el is mondta, tniért tartja méltónak erre a tisztségre: régi, tapasztalt kommunista és bízik abban, hogy zökkenőmentesen vezeti majd a taggyűlést, őre lesz a pártdemokráciá- nak. A párttagság nem csalódott oenne: egy-két hibától eltekintve Wztos kézzel vezette a taggyűlést. Az elnöksége), azonban nagyon gyorsan megszavaztatta, a párttagoknak nem volt idejük több javaslatot témái. A jelölőbizottság és a szavazatszedő bizottság tagjait már egyenként szavazjfa meg a tagság, lehetősége volt vitatkozni, véleményt nyíl vánítani. A beszámolót Rigó elvtárs, a párt- szervezet titkára mondta el. Nagy ordeme a beszámolónak, hogy a ter- me'és és q pártmunka problémáit szoros egyfiégben tárgyalta, részletesen elemezte az eredményeket, a Tunka fogyatékosságait. Mint a beszámoló és a hozzászólások során kiderült azért, mert kollektív munkával készült, a vezetőség, az egész Párttagság véleményét nyilvánította 8 két esztendő munkájáról. A beszámolóból azonban egy fontos dolog kissé hiányzott: a vezetőség őszinte önbírálata. A vezetőség tagjait kevéssé bírálta, akikor is csak általában. e§y alkalom mai sem említette névszerint. Azt az érzést keltette az emberben, hogy az az önbírálat elhangozhatott volna minden időben és mindenütt. Annál inkább bírálta a tagságot — l°ggal. Megemlített névszerint több olvtársal, akik nem járnak rendsze- resen politikai iskolára, nem vettek pészt a pártmunkában. Ez helyes, de vájjon a vezetőség megtett-e min- oent, hogy ezek a hibák ne fordulhassanak elő? Arató e'vtárs hozzászólásában elmondta, hogy valóban sokan nem tanulnak. De a vezetőség többszöri figyelmeztetés ellenére sem vonta őket felelősségre és ennek dkáról a beszámolóban sem hallott., A vezetőség a tömegszervezetek segítését is mindig tervbe vette, de honi sikerült megoldaniok. Miért? Erre Varga Károly elvtárs adta meg a választ: már több mint fél éve egyszer sem vett részt a vezetőség valamelyik tagja a szakszervezeti bizottság ülésén, holott több ízben kérte őket erre. A beszámolóban* névszerint megbírálták azokat az elvtársakat, akik nem járnak el rendszeresen párt- csoportértekezletre. Számosán nem kaptak pártmunkát. Emiatt nem elég tevékenyek a kommunisták, kevésszer nyílik alkalmuk bírálatra és önbírálatra. Helyes lett volna arról is szólni, hogy a vezetőség kiknek adott oártme.gb izatást, milyen hibák vannak az ellenőrzésben és mi okiból nem dolgozhattak a párttagok. Ezzel sokat segített volna az új vezetőségnek. A beszámoló feletti vitában tizenöten szólaltak fel. Harcosan, bátran bírálták egymást is és a vezetőséget is. Es ez megnövekedeitt aktivitásuk újabb bizonyítéka. „A vezetőség tagjait kevéssé ismerik a sörgyári építkezésen, csak Rigó és Katies elvtársakat látják" — mondta Serlei elvtárs. Több felszólaló azonban arra mutatott rá: nem az a baj, hogy csak Rigó és Katies elvtársak látogatják az építkezéseket, hanem az. hogy ők is ritkán. Gungl elvtársnő a fiatal szakmunkásokról beszélt és megígérte, hogy rövidesen egy ifi brigádot szerveznek az építkezésen. De nemcsak bíráltak, 'hanem javaslataikkal segítettek .is az új pártve zetőségnek. Megyer elvtárs javasolta, hogy a segédmunkások közül több tagjelöltet vegyenek fel. Varga Károly elvtárs helyesnek tartaná, ha a pártvezetőség egy-egy tagja minden hónapban egyszer résztvemne a szakszervezeti vezetőség ülésén. Miklós elvtárs szerint a gépesítési csopor tot havonta egyszer hívják össze értekezletre, megbeszélni a tennivalókat. A beszámolóhoz hasonlóan, a felszólalások sem tartalmaztak elég önbírálatot. Természetes, ehhez a be számolónak kellett volna segítséget adnia. Arató élvtárs bírálta a vezetőséget azért, mert az oktatással keveset foglalkozott. O maga propagandista, tehát helyes lett volna elmondani, hogyan harcolt a lemorzsolódás ellen, hogyan foglalkozott a hozzá beosztott elvtársakkal. „Én megrendeltem a 300 pár csizmát, nem tehetek róla, hogy nem kaptuk meg“ — mondta Helt elvtárs. Ez azonban kevés. Többet kellett volna utána járni és meg magyarázni a dolgozóknak, hogy kérésük jogos, csak türelmeseik legyenek, mert máról-holnapra nem teremthetünk elő mindent. Az ország tíz- és százezer dolgozóját kell el- átni csizmával. Hibáinkat eJismerni, mérlegelni nem szégyen, — az első lépés azok kijavítására és egyúttal a párttagság iránti bizalom jele is. Amíg a felszólalások tartottak, a ielöfiőbizottság elkészítette javaslatait. Forgács elvtárs ismertette a bizottság javaslatát, felhívta a figyelmet arra: ez csak a jelölőbizottság javaslata és hogy valóban jó vezetőséget válasszanak, szükség van az egész tagság segítségére. Ezután felsorolta javaslatait, majd a taggyűlés elnöke egyenként vitára bocsátotta a jelölteket. Tóth elvtárs, aki ;gen körültekintően vezette a taggyűlést, itt hibát követett el. A je- 'ölőbizottság javaslata alapján nyom ban vitát rendelt el, holott a tagságnak időt kellett volna adni arra, hogy esetleg más elvtársakat is java soljon és csak utánna kellett volna megkezdeni az összes fölött a vitát. A kommunisták igen gondosan mérlegelték az egyes jelölteket. Kalló Péter eílvtársait is javasolták a vezetőségbe, öt elvtárs kért szót, hogy tanácsokat adjanak, neki és elmondják, miért tartják méltónak az új vezetőségibe. Ugyanígy a többi elvtárs jelölését is körültekintően megvitatták. Végülis a tagság elfogadta a jelölőbizottság élőterjesztését A szavazás már gyorsan történt. A vita közben mindannyioknak kialakult a véleményük, meggyőződtek arról, hogy a legjobbakat, a legrátermettebbeket jelölték az új vezetőség be. A titkos szavazás erdménye: egy két szavazat híján mind az öt vezetőségi tagot megválasztották. A 73/1 pártszervezete a hibák ellenére eredményes munkát végzett a vezet ősé gválasztó taggyűlésen. A régiek mellett új, friss erőkkel erősítették a vezetőséget. Azokat választották meg, akiket szeretnek és becsülnek, akiket valamennyien követni is fognak a munkában. Bocz József Műtrágya Yf eg kell hagyni, — iTJ- nyugodt embe rek dolgoznak a pécsi járási tanács mező- gazdasági osztályán, még rosszakaróik sem állíthatják, hogy bölcs mérséklet híján etha- markodták, elkapkod - ták volna az ügyeket. Mert ugye, régi igazság, , hogy lassan járj, tovább érsz, meghogy: mielőtt döntenél, aludj rá egyet, kettőt, mat, négyet. •. csak — a villányi kollégák hogy sietnek, hogy töntetnek —már december végén megrendelték valamennyi termelőszövetkezetük részére a tavaszi fejtrágyázáshoz szükséges pétisót. Micsoda fiatalos szeleburdíság, könnyelmű hevesvérű- ség?! Ej-ej, ez a Vas- tagh Miklós nem is gondolja, milyen bajok származhatnak a karai műtrágyarendelésiből! Teszem azt — megdézsmálhaiyák a varjuk (igaz, a raktárban csak egerek fut- káraznak, de azok is nagy kártevők), meg ezek a meggondolatlan tsz-tagok képesek már február végén a fagyos földre kiszórni, nem gondolva influenzára, csúzra és váltólázra, amit így tél végén könnyen felszedhet 'az ember. Az ember! — Úgy ám, a legfőbb érték! Ha egy kicsit meg vakarjuk a dolgot, még az is kiderül, hogv a karai műtrágya rendelés — ellentétes a szocializmus gazdasági alaptörvényével! Ilyen meggondol atl ans ágot ?! Nahát! Lehet, hogy hasonló okosságokkal törhették fejüket a járási tanács szakemberei, mert nem siettek, — ó, egyáltalán nem siettek a Legyengült kenyérgabonák tavaszi fejtrágyázásához szükséges pétisó igénylésével. A villányi és a sásdi járások megrendelése már rég Pesten járt, amihelyett . • • tette, hogy a péHsét csak április elejére szállíthatja — a megkésett rendelés miatt, Hogy-hogy megkéstünk? Mi? A pécsi járási tanács? Hát nem körleveleztünk, berendeltünk, vitattunk ele get?! Most meg nemér ide időben, nem fejtrágyázhatnak a termelőszövetkezetek?! — Elvtársak! Hallottak ilyent?! Még az hiányzik csak, hogy minket okoljon valaki, ha gyen gébta lesz a búzatermés! Akárki mondja, igazat mond: — elaludtak, elhanyagolták a műtrágyarendelést! — Február legvégén, március elején gyenge vetései megerősítésére fej trágyát szőr minden gazda, minden termelőszövetkezet — a pécsi járás kivételével. Mit mond akkor Takács elvtárs és a főagronómus: Zágani Kálmán a tsz-tagok - naik? Azoknak, akiknek megrendelései t csak február ló-én továbbították? Es azoknak, akik nem értesültek a tanácselnökök nek küldött körlevélről, az aranyosgadá- nyi, peilérdi, siklósöo- donyi, a baksai, a diny nyeberki, a magyar - sarlósi és a személyi termelőszövetkezeteknek? És a tizenhárom egyes típusú tsz-nek szerte a járásban, ame lyeknek szintén megtizedelte búzáját, rozsát, ősziárpáját a szárazság és a fagy? Az osztály tíz munkatársa hetenként harminc napot tölit kint vidéken — miért nem mozgatták a műtrágyarendelést? Nos, mit csinálnak hát a járási tanácson? ELőkotorják az irattárból a körlevelet és megmondják: fedve vagyunk?! Gyenge védekezés lesz! Oroszlán Imre Barack- és szol ígérni ölési tanfo1 vamot rendez a PcCs Városi Tanács Az országoshítű Pécs és pécskörnyéki barack és szőlőtermelés felien- (ütése egyike megyénk szőlő és gyümölcsgazdasága fejlesztése legfontosabb kérdéseinek. A Városi Tanács VB. Mezőgazdasági Osztálya a szőlő és gyümölcstulajdonosok szaklcépzettsége növelésére előadássorozatot tart, melyen Németh Mártom Gyenis Imre és Király Vernie dvtársak ismertetik a legfontosabb szőlő és baracktermelési tudnivalókat. Az előadásokon való részvételt a. Városi Tanács Mg. osztályán kell bejelenteni. kor egy Szilveszter előtti nap Takács elvtárs, osztályvezető és Bognár Károly előadó jónak látták: írnak egy körlevelet a községi tanácselnököknek, hogy „ .. .a tavaszi fejtrágyázás jelentőségét minél nagyobb mértékben ismertesse, dob szó, gyűlés, egyéni beszélgetés útján." A körlevél csudálatos találmány. Az ember csak megereszti, iktatják, borítékolják, postázzák, aztán a helyszí nen vettemezik, megint iktatják, olvassák, dobol ási könyvbe írják, dobolják, meghallják. — egyszóval röpke pár héten belül, gombnyomásra elkészül minden. Talán a mondatokat nem fogalmazták elég eikornyásan, vagy más hiba akadt, de a modern „terülj, terülj kis asztalkám“ valahogy felmondta a szolgálatot. Nem jöttek a meg rendeléseit Nem bizony, sem tizedikén, sem húszadikán. A tanácson már izgalomnál várták a gyertyaszentelő napját: elhatározták, hogy ha visz- szabujik a medve — (csalhatatlan jel!). — akkor új körlevelet írnak, ha abbahagyja a téli semmittevést, — berendelik az elnököket. Könnyen megy — egy körtelefon és kész. Február ötödikén becitálták őket. Elég kevesen jöttek, tetejében — unalmas volt-e, vagy micsoda, — többen otthagyták az értekezletet és a járás 40 termelőszövetkezetéből és I. típusú csoportjából mindössze húszán rendeltek műtrágyát.. öt napot még vártak (a nagy sietség sose' vezet jóra), aztán február 10-én feladták az • igénylést. A válasz nem is váratott sokáig. A Műtrágya és Növényvédőszer Vállalat, kijeiének (alu dolgozóinak segítői ■. Esthomályba burkolózik Gilvánfa. utfán báránybőrkucsmás férfiak nagykendöbe bugyolált nők lüyekeznek az iskola felé. Gazda- VVülésre sietnek a. dolgozó parász- töfc, parasztasszonyok, hogy megvitassák a község ügyes-bajos dol- ■Jait, termelési bizottságot válassza- ^k, amely irányítja a mezőgazda- munkákat, hogy a párt- és kor- ^nyhatározatok Gilvánfán is megvalósulhassa nők. A gyűlés megkezdése előtt kisebb- OVobb csoportokban beszélgetnek ® Mazdák. Köztük van Tóth István holdas dolgozó paraszt is. A fia- yóbbak sokszor fordulnak hozzá jó *®á4csért, hiszen lassan fél évszáza- rla már,hogy itt gazdálkodik, isme- T% is a gilvánfai határt, mint a tenyerét. özv. Szűcs Nándorné pa- TP*ztasszony is 60 körül jár, de hat eVtized után most érzi csak igazán '’Vágóénak a földet, hosszú évek útán most választ igazából olyan I 'tölpozó parasztot a. földmunka irányítására, aki az ő ügyes-bajos dol- 9fít képviseli, segíti a több termés.erí folytatott munkában, amely 0regségére az ó életét is szebbé, ®0r>dtalanabbá teszi.. Bódis József 16 holdas dolgozó paraszt tartja a beszámolót. Többek főzött elmondja, hogy most. meg j kétszerezniük erejüket, ha a faff becsületét továbbra is megakar- 3nk tartani. Különösen nagy gorui- <*°f kell készülniük az ősziek tava- **í ápolására, mert igen gyengék tt vetések. „Sok helyen még bent ®z istállólragya az udvarban, amit Sürgősen hordjunk ki — a földeken ? helye“ — mondotta. A beszámoló **úiertette a szerződéses növényter- Jjfles előnyeit is. Tavaly Bencze pálmán 200 mázsa cukorrépát ter- egy hold földön, mázsájáért 2 £9 cukrot és 6 forintot kapott. A 2f*őbbí hozzászólások is megerösí- "•fcáJc, hogy a gilvánfai fald igen alkalmas cukorrépatermelésre. A beszámolót hozzászólások követték. Legtöbben a még most is vajúdó földkérdésről beszéltek. Ugyanis az a helyzet, hogy a gilvánfai dolgozó parasztok még a mai napig sem tudják, hogy kinek hol lesz a földje. Ez a fő oka, hogy több gazdának még az udvarában az istállótrágya. „ígéretet, azt kaptunk a járási tanácstól, hogy kiosztják a földet — mondja Kovács Béla, de itt a tavasz a kertek alatt. Felkészültünk ugyan a tavaszi munkákra, de azt sem tudjuk, hogy melyik darabon kezdjük majd meg. Az' állattenyésztés fejlesztését is sokan szóvátették. Már féléve, hogy kérték az apaállatok, a. bika, a kan is a kos kicserélését, de még a mai napig is itt vannak." — így félő, — mondják a gazdák, — hogy nem lesz utód. Nem fejlődik az állatállomány Gilvánfán. „Legelőinket a. bükkösdi kanális szeli, át — mondja Bőd'is elv társ,. — Ez nem is volna baj, hiszen nem haragszunk érte. Csak az a bökkenő, hogy két évvel ezelőtt államosították. A kanális partokat mások használják, azonban a terület után mi fizetjük a beadást. Nekem 15 hold földem van kereken, de éppen a kanálisból 350 négyszögöl esik rám és így 15 hold és 350 négyszögöl szerepel a nevemen, A beadásnál éppen a 350 négyszögöl nemlétező terület miatt a 20 holdas kategóriába soroltak be.’“ Gilvánfán több, mint 40 dolgozó paraszt gondja, amit Bódis előad. — Egy-egy gazdának 300—400—800 négyszögöl területét foglalja el az állami tulajdonban lévő kanális. A jelenlévők közül többen a tavaszi vetőmag beszerzéséről beszéltek. „Most gondoskodjunk a tavaszi árpa, zab vetőmagról, mert lesz olyan területünk, ahol az ősziek ritkán vagy egyáltalán nem keltek ki — mondja Tóth István. *— Használjuk ki az állami csereakciót, szerezzük be a tavaszi búza vetőmagot. Kenyérgabonából hiány ne legyen.“ A vita után került sor a termelési bizottság megválasztására. Nem lett itt sem a tanács, sem a pártszervezet javaslatot arra, hogy kit válasszanak a bizottságba. A dolgozó parasztok saját belátásaik szerint jelölték ki. javasolták gazda ársaikat, Vida kenő!... Kata Géza!... Berta Zoltán!... — hangzott innen is onnan is, — Torbó László, Kovács Béla, Csőmé Károly, Kovács Lajos, A gilvánfai gazd agy ülés jobb is lehetett volna, hiszen a községben nem 35 dolgozó paraszt és paraSz:- asszony tahik, — márpedig csak ennyien jelentek meg a gyűlésen, A hibát elsősorban is a járási tanácson ketí. keresni. A járási tanács úgy akarja imgoldani a gazda gyűlés eket, hogy kész beszédeket ad ki a községi tanácsoknak, amit felolvastatnak a. beszámolóra kijelölt gazdákkal. Néhány részletet érdemes idézni a Gilvánfdra kiadott beszédből: .. ■ a mi községünlcben is dolgozó parasztjaink egyre inkább szabadultak á földjeiktől és sokan a vasi}ion, iparban és üzemekben igyekeztek elelhelyezkedni ... Igaz, a. mezőgazdaságból sokan mentek az iparba, de Gilvánfáról egyetlen dolgozó paraszt sem ment el. A másik: ...Községünkben tsok esetben a zöldgabonák aratásait szorgalmazták és cukorrépa termelésre kéngszerl.ették a gazdálcat... Ez is igaz. hogy sokhelyütt, túlkapások történtek az aratásnál, a szerződtetésnél, de Gilvánfán ez nem történt, meg. Bencze Kálmán dolgozó paraszt példája is azt bizonyltja, hogy a. gilvánfai határban nőm ttfeg- vetendő a cukorrépa termelés. A községi tanács már „jobb‘‘ megoldást talált. A titkár elv ár snő is a járási tanácstól kiküldött dolgos isszeültek és megírták a beszámolót Ez még nem volna baj, de a hiba ott volt, hogy az előadást tartó dolgozó Simon Dezső! Tizenhat tagú bizottságot jelöltek a gazdagyűlés résztvevői, A jelöltek becsületes dolgozó parasztok, egyfől-egyilc olyanok, akik élenjárnak a termelésben, az állam iránti kötelezettségek teljesítésében. A bizottság megválasztása után végeiét a gazdagyiilés. A gilvánfai gazdák egymásután hagyják el az Iskola épületét> ki jobbra, ki balra siet ez otthonába. Az utolsó villanyfény is eltűnik az iskola ablakából. Csewl uralja a falut, ahol rövidesen meg- kezdödik a harc az életei adó kenyérért. parasztnak a beszámolót a. gazdagyűlés megkezdése élőit egy félórával adták, aki a sürüngépclt sorokat több helyen alig tudta elolvasni. Helytelen, hogy a. gaedagyűlési csak dobszóval, hirdették a tahiban. A dolgozó parasztok csak annyit ’adlak, hogy gazdagyűlés lesz, de hogy miről, ez csak a végén derült ki. így nem is csoda, hogy kevesen jelentek meg — gondolván — úgyis arról lesz szó, amiről az utóbbi gazdagyűlésen beszéltek. A járási tanács számára tanulság legyen a gilvánfai gazdagyülésről az is, hogy a nőket, teljesen kifelejtették, iiíet ve nem hívtak fel a gazdák figyelmét, hogy a nők is vegyenek részt a termelésben. így aztán nem is csoda, hogy egyetlen nőt sem választottak a termelési bizottságba. Pedig több olyan dolgozó paraszlasz- szony vaiA Gilvánfán• aki sok esetben külöiwen megállja a helyéi mint jópár férfi. Különösen a baromfitenyésztésben. A gilvánfai eset intő példa lehet a járási tanács és a községi tanácsok számára. Bízzák a gazdagyűléseket a gazdákra, — természetesen segítve nekik a felkészülésben, a szervezésben. A községi tanácsok azt is megtanulhatják, ahhoz, hogy minden egyes dolgozó paraszt résztvegyen "gy-egy ilyen, fontos megbeszélésen> a kommunisták, a népnevelők fáradtságot nem ismerő munkája szükséges. KURILLA VINCE Begyűjtési verseny a pártkongresszus tiszteletére Dunaszehcsfin Dunaszekcső lakói 1953-ban becsülettel teljesítették kötelességüket. Az új év kezdetén megfogadták: 1954-ben sem lesz másként. Gyurica Jánosnak, a begyűjtési állandóbizott- ság elnökének kezdeményezésére csakhamar megindult a begyűjtési verseny a faluban. Elsőnek Gyurica János tett ígéretet, hogy április 18- ig egészévi baromfibeadását teljesíti. Az ígéret valóraváltása során eddig első negyedévi kötelezettségének tett eleget. Példájára 30 egyéni paraszt lépett egymással begyűjtési párosversenyre, akik közül Csá- nyi Mihály 15 holdas középparaszt már az egész évre esedékes l>arom- fil beszállította a begyüjtöhelyrr. Az állandóhizottság tagjai azonban uem elégedtek meg a verseny megindításával és a kezdeti eredményekkel. A dunaszekcsöi hét és a dunaszekrsósziget.i öt »Handobizott sági tag felosztotta a falu, illetve a sziget területét egymás között és részben a beadási tervek készítésekor, részben pedig esti beszélgetéseken meggyőzték a falu nagy részéi a begyűjtés fontosságáról. A dunaszekcsöi dolgozók február U-ig az eddig esedékes baromfibe- adasi tervnél száz kilóval többet szállítottak a begyüjtőhelyrc. A 30 gazda, aki már első negyedévi beadási tervét teljesítette, most elhatározta, bekapcsolódik a nép- iievelömunkába, hogy Dunaszekcső a pártkongresszus megnyitásáig mindenből túlteljesítse előirányzatát. SZ. ■,
