Dunántúli Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-11 / 35. szám
1-54 FEBRUAR 11 NAPCÖ * V 4 R I ÉS PÁRT ÉPÍT ÉS * Vez<*tőséj5vála«iztó íavwyü’és a Porcelángyár H-es alapszerve^etében Két éra körül jár az idő. A Porcelángyár (pártszervezetének irodájában néhányan beszélgetnek: veze főségi tagok, aktivisták, felsőbb pár! tervek kü'döttei. „Vájjon sikeres lesz-e a taggyűlés“? — teszi fel a kérdést valaki. PUisvárj elvtárs, az egységes vezetőség titkára nyomban válaszol: „Reméljük, bár a Il-es alapszervezet tagsága eléggé passzív volt az elmúlt hónapokban.“ Mintha egy kis aggodalom is vegyülne hangjába ... Vah-e valami alapja az aggodalomra? Kétségtelenül igaz az, hogy a U-es alapszervezet a leggyengébb. Az elmúlt hónapokban elterjedt a gyárban az a nézet, hogy a kettesben nem lehet sohasem taggyűlést tartani, mert csak néhá-nyan jelennek meg. N epneveiőér te kézi ete k, pártcsoport- iilések is fehérholló számba mentek. Á régi titkár, akit már azóta leváltottak, nem törődött a párttagsággal, elfojtotta, visszautasította a bírálatot, csak a maga hasznát nézte. Nem csoda hogy a párttagság visz- "záhuzódott. nem érdeke'te eléggé az alapszervezet élete. Ezért aggódik most is az alapszervezet vezetőbe Pél báromkor befejeződik a mun ka. Az ebédlőben gyülekeznek az alapszervezet, zömében nőtagjai. Az ajtóban, nem tudni miért, nem kérik senkitől a párttagsági könyvet. Csak figyelmeztetésre állítanak egy elv- társnőt. az ajtóba, ketten pedig a thár bent ülők tagkönyvet ellenőrzik Aki a párttagok passzivitásától félt, az most egy kis megelégedettséggel nézhet körül: a nyolcvan párttag közül hatvan- ketten ülnek a hosszú asztalok mellett. Már ez az érdeklődés is jele annak, hogy szívükön viselik a vezetőség- választást. és nem is olvan „passzívak’’ Három órakor kezdődik a taggyű- lés. Jóhiszeműségből, de hibásan Hergenrőder elvtárs, az alapszerve- tef titkára nyitotta meg a taggyű- 'ést. Megállapította, hogy a kétharmadról jelen van, tehát a taggyűlés határozatképes. A párttagság megválasztotta az elnököt és az elnökséged. Az alapszervezet „passzív“ kommunistái egymásután állnak fel. tosznek javaslatod, a jelölőbizottságba és a szavazatszedö bizottság tagjaira. Mégis hiba csúszott a választásba. Lukács elvtársnő szinte szóhoz sem hagyott jutni néhány párt togot, gyorsan megszavaztatta a javaslatokat. Ez a hiba az egész taggyűlésen végigvonult. Az elnök nem hagyott időt a párttagságnak a gtaido' kodásra, véleményének kifejtésére. A vezetőség beszámolóját Hergen- főder elvtárs, az alapszervezet titkára mondta el. A beszámoló kollektív munkával készült, de nem tükrözte hű- | en az alapszervezet életét, mert elhallgatta az eredményeket, inkább a hibákat taglalta. Az igazság azonban az, hogy a párt- szervezet ért el sók eredményt is: nem kevesebb mint harminc sztahanovistájuk van. Emellett sok ál- •alánosságot is tartalmazott a beszámoló. Ilyeneket: számos vezető visz- szautasítja a bírálatot... a felvilágosító munka gyenge ... tömegszer- vezetékkel keveset törődtek... En nél többet azonban nem adott, pedig a részletes elemzés, az eredmények elismerése élethűbbé tette volna a beszámolót. A beszámoló dicsért, személysze- rint bírált is. De mint a felszólalások és Hergenrőder elvtárs válasza során kiderült: nem mindig elég alaposan, — körültekintően. Gyors egymásutánban felsorolt néhány nevet és hozzátette: ezek nem járnak oktatásra, taggyűlésekre. Kárpáti elvtárs felszólalásában el is mondta !gaz az, hogy ő nem jár rendszeresen oktatásra, de taggyűlésen legtöbbször megjelenik. Ezt. a titkár elv társ is elismerte és arra hivatkozott, hogy nem eléggé ismeri még az alap szervezet tagjainak munkáját. Nem derült ki eléggé a beszámolóból az sem, hogyan törődnek az emberekkel, mit szándékoznak majd tenni a párt és a kormány politikájának megvalósításáért. A beszámoló után az elnöklő Lukács 'elvtársnő megnyitotta a vitát. Előtte — hibásan — felolvasta a határozati javaslatot és azt a foeszá mólóval együttesen 'bocsátotta vitára, holott külön kellett volna. A határozati javaslatot a beszámoló feletti vita lezárása után tárgyalják meg a kommunisták. A hátsó sorokból néhány halk hang nem is értett ezzel '-gvett, de az elnökség nem hallotta meg. A beszámoló néhány H'bájrít, bár kis részben, de igyekeztek helyrehozni maguk a párttagok. Igaz, csak mindössze nyolcán szóltak hozzá, de már ez is jelentős javulás. Az elmúlt hónapokban egyet len egy kommunista sem kért szót. S most újból meglátszott: a párttagság tudja, mi a joga és kötelessége és él is azzal. Varga elvtársnő keményen bírálta az egységes vezetőséget. Amikor vezetőségi tagnak megválasztották. Pilisvári elvtárs segítségét kérte. De nem volt abban köszönet. Helyette megtartotta taggyűlést. A vezetőség így gyengén dolgozott. „Amilyen a vezetőség, olyan a tagság“ — mondta. Kárpáti elvtárs elmondta, hogy sohasem kereste fel őt az alapszervezet vezetősége, nem bízott rá párt- munkát. Csak akkor látogatták meg amikor megérkezett a havi bélyeg Pedig szívesen vállalna pártmegbi- zatást. Pozsgai élvtársnő csak néhány szőt mondott, de az is megmutatta a pártszervezet vezetőségének gyengeségét. „Az ellopott tagkönyvem ügyét még mindig nem intézte el s most nem tudok szavazni." Több mint hatvan kommunista ült a teremben s mégis csak nyolcán szóltak hozzá. Ez arra figyelmeztet, hogy politikailag jobban elő kellett volna készíteni a taggyűlést, és az elnöknek is figyelmeztetnie kellett volna újra és újra a párttagokat kötelességeikre és jogaikra. A határozati javaslathoz például senki sem tett hozzá, nem is beszéltek róla. A tagság aktivitása különösen az új vezetőség megválasztásánál bontakozott ki. A jelölőbizottság már a hozzászó- ások közben elkészítette javaslatát. Sehlájer Imréné, a jelölőbizottság elnöke ismertette a javaslatot. Élőt' te felhívta a kommunistáit figyelmét, hogy ők csak jelöltek, a döntés a párttagoké. Ezután felolvasta a javaslatot, de itt hibát követett el, mert nem indokolta meg, hogy ők miért javasolják megválasztásra. A vita megkezdése előtt az elnök még- egyszer figyelmeztette a taggyűlést, hogy bárki jelölhet, kérdezhet, hozzászólhat. A tagság élt is ezzel a jogával. Egymásután’ álltak fel a kommunisták, és újabb jelölteket, javasoltak. Mészáros elvtársnőt, Horváth Katót, Hadrévi Albertnét — számszerűit hatot. Sajnos, azonban sem vita nem volt, sem kérdés nem hangzott el egyetlen jelölésnél sem. Csak Hergenrőder elvtárs adott néhány jó- tanácsot. Albert elvtársnonek, amikor figye’mezt.ette, hogy szemináriumra többet járjon el. Lukács elv- társnő pedig gyorsan, egyenként meg szavaztatta a jelölteket. A párttagok nemis nagyon gondolkodhattak, mert nem volt idejük. Ezután felfüggesztették a taggyűlést, és elkészítették a szavazólapokat. A szavazás előtt Lukács elvtársnő ismertette a szavazás módját, a vezetőségi tagok és kü’döttek számát. Sok helyen elő kerültek a ceruzák, az elvtársak gondolkoztak azon, hogy leik a leg- méltóbbák, bár jónéhányan csak gé- oiesen összehajtották a szavazólapot és bedobták az urnába. A szavazatok megszámlálása után kihirdették az eredményt: a párttagság akaratából, bizalmából, kik kerültek a veze- ‘ őségbe. ' A választói taggyűlés tükrözte a párttagok munkáját. Az űj vezetőségnek pedig nagy tanulságot jelentett. Láthatták: hatalmas erő áll mellettük, csak bátran kell foglalkozni ve- 'ük, támaszkodni rájuk. Ha számítanak javaslataikra, véleményükre, aktivitásuk csak növekedni fog. S ez 'gy helyes, ennek ez a rendje-módia mert a pártszervezet így erősödhet meg. B. J. Jobb minőségű árut gyártunk a kongresszusi versenyben Mind szélesebben bontakozik ki dolgozóink munkaversenye a III. pártkongresszus tiszteletére. Egyre több helyen értik meg azt is, nem elég egyedül a mennyiségi követelményeknek eleget tenni, hanem gondolni kell a minőségre is. A Pécsi Bőrgyár és a Húsipari Vállalat munkásai sem feledkeznek meg erről. Pécsi Bőrgyár gyárban most nagy az iparkodás. A d^l^ozók nemcsak arra törekszenek, hogy a napi tervek eleget tegyenek, hogy több készáru hagyja el a ávárat, hanem arra is, hogy kifogástalan minőségei érjenek el. Legtöbbet törődik most ezzel Sas Miklós, 0 műszaki ellenőrök vezetője. A laboratóriumba csak- minden órában küldenek mintát a műhelyekből, valami rendellenesség mutatkozik, azonnal utasi- ad a művezetőknek a hiba okainak felkutatására kijavítására. A dolgozók ötleteikkel, újításaikkal segítik a mi- 'toséfl megjavítását. Gyakran előfordult még néhány éttel ezelőtt, hogy festés után foltos maradt a bőr, Jobbik esetben ezt újból átfestették, de előfordult az ■ > bogy így került a bőrfeldolgozó üzemekbe. Ebből a*v.tán nem készülhetett tetszetős, ízléses kivitelezésű uPö. Röder Istvánná a boxos üzemrész felsőbőr fö- ^ölöje újításával már sikerült megoldani ezt a problé- ’’kít is. Ma már nem találunk foltos árut az üzem- en- Röder Istvánnéhoz hasonlóan mind többen tesz- javaslatot a minőség megjavítására. Egyedül ja- nüárban több, mint hét újítást fogadtak el és való- ,ltoí(afc meg. Igen sok kifogás, megjegyzés hangzott el a vásár- ^ részéről mind a mai napig a préselt bőr iránt. Az f*6”» vezetői is felfigyeltek erre és most arra tőre- d-neíc, hogy minél több sima bőr kerüljön ki az ,*h*b6l. Ezután csali kevésbbé tetszetős bőrök kapnak ,elületi kezelést, préselést, s ezeknek szakítószilárdsága Sóssága is megegyezik a sima boxévál. A vetélkedés máris jó eredményeket hozott a kon- 8r**szusi versenyben, Pécsi Húsipari Vállalat zámos gyakorlott, ügyeskezű hentes és mészá^ros dolgozik a Pécsi Húsipari Vállalatnál. Amint belépünk az üzem udvarára, szemléletes versenytábla ötlik szemünkbe, Nagy János és Balogh József nevét, eredményeik alapján az elsők közt olvashatjuk. Később aztán azt is megtudjuk, hogy Nagy elvtárs januárban 1496 sertésnek fejtette le a bőrét és ebből csupán 9-et minősítettek . másodosztályúnak. Balogh József három hónapja dolgozik az üzemben, de szorgalmával máris kivívta munkatársai elismerését. 470 lefejtett sertésbőrből csak 6 volt másodosztályú. Nagy és Balogh elvtársak igyekezetét mérlegeli az üzem vezetősége. Januárban végzett munkájukért ok kapták a legtöbb prémiumot. Nagy elvtárs 98 forintot kapott jutalmul. Eddig — bár többször említették azt, hogy javítani kell a minőséget, mert jobb árut várnak a vásárlók, — a minőségi verseny mégsem volt rendszeres. Matosi Mihály minőségi ellenőr kezdeményezésére február 1 óta úgynevezett selejtnaplót vezetnek. Ebből aztán lépésről-lépésre figyelemmel lehet kísérni a munkafolyamatok minőségi állását. Eddig a minőséget csak „szúrópróba“ alapján ellenőrizték. Természetesen ez nem járt kellő eredménnyel, de nem is ösztönözte a dolgozókat sem a jobb munkára. Most tételesen veszik át a munkát a hentesektől, ha valaki elkészült munkájával, arról véleményt is mond a minőségi ellenőr. A kormány számos intézkedést tett azért, hogy bővüljön a választék az élelmiszerekben is. A vállalat dolgozói néhány nap múlva új áruval gyarapítják a választékot. Újból megjelenik a kirakatokban a régi baranyai füstölt disznósajt; Ez kevesebb vizet tartalmaz majd, ízletesebb, fűszeresebb és tartósabb lesz a réginél. Kapható lesz ismét a baranyai húsoshurka is, amelyet szintén füstölnek. A kongresszusi verseny időszakában további négy áruféleséggel gazdagítják a húsboltok választékát, 1 bólyi traktorosok kiiavífotUk a gépeket, felkészülnek a korai talajnmnkára A bólyi gépállomás dolgozóira 1954 tavaszán nagy- feladat vár: 9 ** terv szerint a tavaszi idényben az elmúlt évinél ezer normal- holddal több talajmunkát végeznek. Ezzel nyújtanak segítséget a körzetükbe tartozó tizenöt termelőszövetkezet mellett az egyéni gazdáknak is, akik a kedvezőtlen őszi időjárás miatt többhelyütt elmaradtak a szántás- sál. A korai talajmunka első feltételéért: a gépjavítás határidő előtti elvégzéséért tizenegy gépjavító brigád harcolt. Együttes jó munkájuk eredményeként 20 nappal az előírt határidő előtt elkészültek a szántótraktorok, tárcsák, ekék, vetőgépek, vagyis a tavaszi talajmunkákhoz szükséges egész hatalmas géppark kijavításával. Miközben a műhelyekben a gépek javítása folyt, a gépállomás vezetői felkeresték a körzetükbe tartozó községek tanácsait, hogy velük meg beszéljék a soronkövetkező feladatokat. A gépállomás kérésére a tanácsok dűlőnként írják össze a talajm unka-igényeket. így a szerződésekben elvállalt szántás-vetés a sokfelé elterülő, kisebb-nagyobb parcellákon nem rendszertelenül, hanem dűlőnként, egymásután történik és időkiesés, üresjárat nélkül dolgozhatnak a traktorosok. A most folyó szerződéskötésekbe a traktorosbrigádok topjai is bekapcsolódnak. Emellett gyors ütemben hozzák rendbe a brigádszálláso- kat, újítják ki a szerszámkészleteket. A legfiatalabb traktorosok pedig — számszerint huszonötén — tanfolyamon sajátítják el a szükséges szakismereteket. így felkészülve várják a tavaszt a megye legnagyobb gépállomásának dolgozói, hogy a hó eltakarodása után nyomban munkához láthassanak. A járási állattenyésztő állomások jelentik TERJED A TÖRZSKÖNYVEZÉS A VILLANYI JÄRASBAN A villányi járásban az elmúlt hónap folyamán 438 tehenet vettek törzskönyvi megfigyelés alá a járási állattenyésztő állomás dolgozói. Meg kezdték a tenyészkocák törzskönyvi adatainak gyűjtését is — januárban már 150 kocánál végezték el ezt a munkát. A törzskönyvezést rokonszenwel fogadják a gazdák: UJpetre és Vó- kány dolgozó parasztjai levélben kérték községükben a törzskönyvezés megindítását. SZAKTANÁCSOKKAL SEGÍTIK A TERMELŐSZÖVETKEZETEKET i az Állattenyésztő ÁLLOMÁSOK SZAKEMBEREI A járási állattenyésztő állomások nemcsak törzskönyvi adatgyűjtéssel, de szaktanácsokkal is segítik az állattenyésztőket. A magyarbólvi Tartós Béke .termelőszövetkezetben például gyors egymásutániban négy növendék marha is elhullott - nem jöttek nyitjára a dolognak. Az ál lattenyésztő állomás munkatársa megvizsgálta a jószágok takarmányozását. Kiderült, hogy fagyos silót etettek, ez okozta a növendék- iószágok pusztulását. A silót — a helyszínen megadott útmutatás szerint — ezentúl a takarmányéi «készítőben hagyják felmelegedni és így elkerülik a rossz étrendi hatást. A Z ADO Rí HAJNAL TERMELŐSZÖVETKEZETBEN MEGKEZDTÉK AZ EGYEDI TAK VRMlVYO ZAST A sellyei járási állattenyésztő állomás körzeti ellenőre segítségével a zádori Hajnal termelőszövetkezet tehenészetében bevezették az egyedi takarmányozást. Az egyedi etetés segítségével kevesebb takarmánnyal Is jobb eredményt érnek el — mert minden állatot termelőképességének megfelelően etetnek. A zadori Hajnal teheneinek többsége szárazon áll — így az új takarmányozási rend hatása csak a borja- zás után jelentkezik igazán. NEGYVENNYOLC DARAB BERKS HÍREI KOCASÜLDÖT KAPTAK A SELLYEI JÁRÁS TERMELŐSZÖVETKEZETEI A tenyészanyag feljavítására négy ven nyolc berkshirei kocasüldót vásároltak a sellyei járás termelőszövetkezetei részére a Pécsi Áll arm Gazdaság tenyészetéből. A vásárlást az állattenyésztő állomás szakemberei végezték, hogy fajtiszta, egészséges tenyészanyag kerüljön járásukba. Nem fordulhat elő többet, hogy a Tenyészállatforgalmítól, vagy más vállalattól meg nem felelő, csökkent temyészértékű egyedek kerüljenek a termelőszövetkezeti anyaságokba. „Családi házat építünk* C ok új elhatározás született az elmúlt napokban a minisztertanácsnak családi házak építéséről hozott határozata óta. Pécsett a felszabadulás után gyorsan bővültek az üzemek, bányák ás újak keletkeztek. Nem is csoda, hogy ezzel agyidőben sok embernek megnőtt a gond ja Több ezren találtak munkára a városban és ezeknek nagy- része iparkodott itt otthonra is találni. A lakáshiány egyike lett a város legnagyobb problémáinak. Már a határozat előtt is számtalan kérelemmel fordultak a kin ács hoz, hogyan, miképpen lehetne anyagi segítséggel házat építeni. Az utóbbi napokban pedig , igen megvastagodott az építési osztályán az a dosszié, amelybe a kérvények kerülnek. Ilyen kérvények tucatja olvasható: „Két évvel ezelőtt, neveztek ki közegészségügyi felügyelőnek. Azóta Mohácsról Pécsre járok hivatalba, mivel Pécsett minden utánjárás ellenére sem sikerült lakást kapnom. Családom hat tagú, három gyermekem van, akiknek iskoláztatása céljából Pécsre keil kerülniük. Imre fiam már az idén a Gépipari Technikum diákotthonába került és díjazást kell fizetni utána. Lányom pedig jövőre kerül Pécsre. — Kérem a tanácsot, hogy biztosítson részünkre, egy 160 négyszögöl nagyságú házhelyet.“ Ezzel a kérelemmel dr. Czingely Imre közegészségügyi felügyelő fordult a tanácshoz, Hermann Ernő üvegipari dolgozó is kérelmet írt. Fiatal családos ember és az elsők közt szeretne hozzákezdeni az építkezéshez. Két kis gyermekével és feleségével jelenleg a sógoránál lakik. Most Sztálinvá- rosba megy dolgozni, ahol számítása szerint megkeresi majd az 1600 forintot is. Felesége szintén dolgozik és így közös erővel hamarosan meg tudják valósítani elhatározásukat. pecsett még sok helyen találunk házhelyekre alkalmas területet. A város vezetői már utána is néztek a dolognak. — Házhely szempontjából legalkalmasabbnak tartják a kertvárost, a budai kertvárost, a Megyeri utat és a Szigeti utat. 3—400 négyszögölnyi telkeket oszt- hö'.nak majd itt szét az igénylők között. — Ezek a területek azért is alkalmasak, mert az új házakba könnyűszerrel be lehet vezetni a villanyt és a vizet is. A tanács építési ősz tálya most állandó kap csőlátót tart a Tervező Irodával. Itt készülnek a kis családi otthonok tervrajzai. A közeli napokban az irodától könnyen be lehet szerezni az egy, kettő és háromszobás típusházak terveit, — Ezt a gondot is leveszik az építők válláról. Szabó József kőművessegéd szintén azok közé tartozik, akik tervezgetnek, számolgatnak. A „Dunántúli Naplódban olvasta a minisztertanács határo zatát. hamar előkerült a ceruza és már feleségével egyetértésben el is készítette az új ház rajzát. II égóta tervezem 99-b-*- már a házépítést, de még soha sem volt olyan kedvező és kínálkozó alkalom, mint most Három gyermekem van és bizony gyorsan nőnek. A Sallai utca 30 szám alatti szoba-konyhás la kásám már kicsi. Most. feleségem is dolgozik a Göngyöleggyárban és fizetése a nyári időszakban eléri az 1000 forintot is. Az én átlagos keresetem is eléri az 1600 forintot.— Már sokat számolgattunk, megállapítottuk, hogy a feleségem fizetése elég lesz a háztar fásra, az enyémet meg félreteihetjük. Különösen azért örülök ennek a lehetőségnek, mert számos építőmun kas barátom van és azok is segíteni fognak majd az építkezésben. Már ki is szemeltünk magunknak egy helyet a Megyén úton az unokabátyám há • zához közel- Ö is. se gít majd, mert asztalos. Kilencszer nyolc méteres házat építünk, benne két négyszer négy méteres szobával. Egy konyhát, előszobát és egy fürdőszobát. 25 ezer tégla elég lesz majd hozzá. A minisztertanács határozata szerint 25 év alatt kell visszafizetni az állami kölcsönt. Mi nem akarunk ilyen sokáig adósai lenni az államnak, ha felépítettük a házat, három-négy év múlva le is akarjuk törleszteni a kölcsönt. Most már azit várjuk, hogy minél előbb hozzákezd hessünk terveink valóra váltásához.“ Gulyás Ernő