Dunántúli Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-11 / 35. szám

1-54 FEBRUAR 11 NAPCÖ * V 4 R I ÉS PÁRT ÉPÍT ÉS * Vez<*tőséj5vála«iztó íavwyü’és a Porcelángyár H-es alapszerve^etében Két éra körül jár az idő. A Por­celángyár (pártszervezetének irodá­jában néhányan beszélgetnek: veze főségi tagok, aktivisták, felsőbb pár! tervek kü'döttei. „Vájjon sikeres lesz-e a taggyűlés“? — teszi fel a kérdést valaki. PUisvárj elvtárs, az egységes vezetőség titkára nyomban válaszol: „Reméljük, bár a Il-es alapszervezet tagsága eléggé passzív volt az elmúlt hónapokban.“ Mintha egy kis aggodalom is vegyülne hang­jába ... Vah-e valami alapja az aggoda­lomra? Kétségtelenül igaz az, hogy a U-es alapszervezet a leggyengébb. Az elmúlt hónapokban elterjedt a gyárban az a nézet, hogy a kettesben nem lehet soha­sem taggyűlést tartani, mert csak néhá-nyan jelennek meg. N epneveiőér te kézi ete k, pártcsoport- iilések is fehérholló számba mentek. Á régi titkár, akit már azóta levál­tottak, nem törődött a párttagság­gal, elfojtotta, visszautasította a bí­rálatot, csak a maga hasznát nézte. Nem csoda hogy a párttagság visz- "záhuzódott. nem érdeke'te eléggé az alapszervezet élete. Ezért aggó­dik most is az alapszervezet vezető­be Pél báromkor befejeződik a mun ka. Az ebédlőben gyülekeznek az alapszervezet, zömében nőtagjai. Az ajtóban, nem tudni miért, nem kérik senkitől a párttagsági könyvet. Csak figyelmeztetésre állítanak egy elv- társnőt. az ajtóba, ketten pedig a thár bent ülők tagkönyvet ellenőrzik Aki a párttagok passzivitásától félt, az most egy kis megelégedettséggel nézhet körül: a nyolcvan párttag közül hatvan- ketten ülnek a hosszú asztalok mellett. Már ez az érdeklődés is jele annak, hogy szívükön viselik a vezetőség- választást. és nem is olvan „passzí­vak’’ Három órakor kezdődik a taggyű- lés. Jóhiszeműségből, de hibásan Hergenrőder elvtárs, az alapszerve- tef titkára nyitotta meg a taggyű- 'ést. Megállapította, hogy a kéthar­madról jelen van, tehát a taggyű­lés határozatképes. A párttagság megválasztotta az elnököt és az el­nökséged. Az alapszervezet „passzív“ kommunistái egymásután állnak fel. tosznek javaslatod, a jelölőbizottság­ba és a szavazatszedö bizottság tag­jaira. Mégis hiba csúszott a válasz­tásba. Lukács elvtársnő szinte szó­hoz sem hagyott jutni néhány párt togot, gyorsan megszavaztatta a ja­vaslatokat. Ez a hiba az egész tag­gyűlésen végigvonult. Az elnök nem hagyott időt a párttagságnak a gtaido' kodásra, véleményének kifejtésére. A vezetőség beszámolóját Hergen- főder elvtárs, az alapszervezet tit­kára mondta el. A beszámoló kollektív munká­val készült, de nem tükrözte hű- | en az alapszervezet életét, mert elhallgatta az eredményeket, in­kább a hibákat taglalta. Az igazság azonban az, hogy a párt- szervezet ért el sók eredményt is: nem kevesebb mint harminc szta­hanovistájuk van. Emellett sok ál- •alánosságot is tartalmazott a beszá­moló. Ilyeneket: számos vezető visz- szautasítja a bírálatot... a felvilá­gosító munka gyenge ... tömegszer- vezetékkel keveset törődtek... En nél többet azonban nem adott, pedig a részletes elemzés, az eredmények elismerése élethűbbé tette volna a beszámolót. A beszámoló dicsért, személysze- rint bírált is. De mint a felszóla­lások és Hergenrőder elvtárs vála­sza során kiderült: nem mindig elég alaposan, — körültekintően. Gyors egymásutánban felsorolt néhány ne­vet és hozzátette: ezek nem járnak oktatásra, taggyűlésekre. Kárpáti elvtárs felszólalásában el is mondta !gaz az, hogy ő nem jár rendszere­sen oktatásra, de taggyűlésen leg­többször megjelenik. Ezt. a titkár elv társ is elismerte és arra hivatkozott, hogy nem eléggé ismeri még az alap szervezet tagjainak munkáját. Nem derült ki eléggé a beszámolóból az sem, hogyan törődnek az emberek­kel, mit szándékoznak majd tenni a párt és a kormány politikájának megvalósításáért. A beszámoló után az elnöklő Lu­kács 'elvtársnő megnyitotta a vitát. Előtte — hibásan — felolvasta a határozati javaslatot és azt a foeszá mólóval együttesen 'bocsátotta vitá­ra, holott külön kellett volna. A ha­tározati javaslatot a beszámoló feletti vita lezárása után tárgyalják meg a kommunisták. A hátsó sorokból né­hány halk hang nem is értett ezzel '-gvett, de az elnökség nem hallotta meg. A beszámoló néhány H'bájrít, bár kis részben, de igyekeztek helyrehozni maguk a párttagok. Igaz, csak mindössze nyolcán szól­tak hozzá, de már ez is jelentős ja­vulás. Az elmúlt hónapokban egyet len egy kommunista sem kért szót. S most újból meglátszott: a párttag­ság tudja, mi a joga és kötelessége és él is azzal. Varga elvtársnő ke­ményen bírálta az egységes vezető­séget. Amikor vezetőségi tagnak megválasztották. Pilisvári elvtárs se­gítségét kérte. De nem volt abban köszönet. Helyette megtartotta tag­gyűlést. A vezetőség így gyengén dolgozott. „Amilyen a vezetőség, olyan a tagság“ — mondta. Kárpáti elvtárs elmondta, hogy sohasem kereste fel őt az alapszer­vezet vezetősége, nem bízott rá párt- munkát. Csak akkor látogatták meg amikor megérkezett a havi bélyeg Pedig szívesen vállalna pártmegbi- zatást. Pozsgai élvtársnő csak né­hány szőt mondott, de az is megmu­tatta a pártszervezet vezetőségének gyengeségét. „Az ellopott tagköny­vem ügyét még mindig nem intézte el s most nem tudok szavazni." Több mint hatvan kommunista ült a teremben s mégis csak nyolcán szóltak hozzá. Ez arra figyelmeztet, hogy politikailag jobban elő kellett volna készíteni a taggyűlést, és az elnöknek is figyelmeztetnie kellett volna újra és újra a párttagokat kö­telességeikre és jogaikra. A határo­zati javaslathoz például senki sem tett hozzá, nem is beszéltek róla. A tagság aktivitása különösen az új vezetőség megválasztásánál bontakozott ki. A jelölőbizottság már a hozzászó- ások közben elkészítette javaslatát. Sehlájer Imréné, a jelölőbizottság elnöke ismertette a javaslatot. Élőt' te felhívta a kommunistáit figyel­mét, hogy ők csak jelöltek, a döntés a párttagoké. Ezután felolvasta a javaslatot, de itt hibát követett el, mert nem indokolta meg, hogy ők miért javasolják megválasztásra. A vita megkezdése előtt az elnök még- egyszer figyelmeztette a taggyűlést, hogy bárki jelölhet, kérdezhet, hoz­zászólhat. A tagság élt is ezzel a jo­gával. Egymásután’ álltak fel a kom­munisták, és újabb jelölteket, java­soltak. Mészáros elvtársnőt, Hor­váth Katót, Hadrévi Albertnét — számszerűit hatot. Sajnos, azonban sem vita nem volt, sem kérdés nem hangzott el egyetlen jelölésnél sem. Csak Her­genrőder elvtárs adott néhány jó- tanácsot. Albert elvtársnonek, ami­kor figye’mezt.ette, hogy szeminá­riumra többet járjon el. Lukács elv- társnő pedig gyorsan, egyenként meg szavaztatta a jelölteket. A párttagok nemis nagyon gondolkodhattak, mert nem volt idejük. Ezután felfüggesz­tették a taggyűlést, és elkészítették a szavazólapokat. A szavazás előtt Lukács elvtársnő ismertette a sza­vazás módját, a vezetőségi tagok és kü’döttek számát. Sok helyen elő kerültek a ceruzák, az elvtársak gondolkoztak azon, hogy leik a leg- méltóbbák, bár jónéhányan csak gé- oiesen összehajtották a szavazólapot és bedobták az urnába. A szavaza­tok megszámlálása után kihirdették az eredményt: a párttagság akaratá­ból, bizalmából, kik kerültek a veze- ‘ őségbe. ' A választói taggyűlés tükrözte a párttagok munkáját. Az űj veze­tőségnek pedig nagy tanulságot jelentett. Láthatták: hatalmas erő áll mellet­tük, csak bátran kell foglalkozni ve- 'ük, támaszkodni rájuk. Ha számíta­nak javaslataikra, véleményükre, aktivitásuk csak növekedni fog. S ez 'gy helyes, ennek ez a rendje-módia mert a pártszervezet így erősödhet meg. B. J. Jobb minőségű árut gyártunk a kongresszusi versenyben Mind szélesebben bontakozik ki dolgozóink munkaversenye a III. pártkongresszus tiszteletére. Egyre több helyen értik meg azt is, nem elég egyedül a mennyiségi követelményeknek eleget tenni, hanem gon­dolni kell a minőségre is. A Pécsi Bőrgyár és a Húsipari Vállalat munkásai sem feledkeznek meg erről. Pécsi Bőrgyár gyárban most nagy az iparkodás. A d^l^ozók nemcsak arra törekszenek, hogy a napi terv­ek eleget tegyenek, hogy több készáru hagyja el a ávárat, hanem arra is, hogy kifogástalan minőségei érjenek el. Legtöbbet törődik most ezzel Sas Miklós, 0 műszaki ellenőrök vezetője. A laboratóriumba csak- minden órában küldenek mintát a műhelyekből, valami rendellenesség mutatkozik, azonnal utasi- ad a művezetőknek a hiba okainak felkutatására kijavítására. A dolgozók ötleteikkel, újításaikkal segítik a mi- 'toséfl megjavítását. Gyakran előfordult még néhány éttel ezelőtt, hogy festés után foltos maradt a bőr, Jobbik esetben ezt újból átfestették, de előfordult az ■ > bogy így került a bőrfeldolgozó üzemekbe. Ebből a*v.tán nem készülhetett tetszetős, ízléses kivitelezésű uPö. Röder Istvánná a boxos üzemrész felsőbőr fö- ^ölöje újításával már sikerült megoldani ezt a problé- ’’kít is. Ma már nem találunk foltos árut az üzem- en- Röder Istvánnéhoz hasonlóan mind többen tesz- javaslatot a minőség megjavítására. Egyedül ja- nüárban több, mint hét újítást fogadtak el és való- ,ltoí(afc meg. Igen sok kifogás, megjegyzés hangzott el a vásár- ^ részéről mind a mai napig a préselt bőr iránt. Az f*6”» vezetői is felfigyeltek erre és most arra tőre- d-neíc, hogy minél több sima bőr kerüljön ki az ,*h*b6l. Ezután csali kevésbbé tetszetős bőrök kapnak ,elületi kezelést, préselést, s ezeknek szakítószilárdsága Sóssága is megegyezik a sima boxévál. A vetélkedés máris jó eredményeket hozott a kon- 8r**szusi versenyben, Pécsi Húsipari Vállalat zámos gyakorlott, ügyeskezű hentes és mészá­^ros dolgozik a Pécsi Húsipari Vállalatnál. Amint belépünk az üzem udvarára, szemléletes versenytábla ötlik szemünkbe, Nagy János és Balogh József nevét, eredményeik alapján az elsők közt olvashatjuk. Ké­sőbb aztán azt is megtudjuk, hogy Nagy elvtárs ja­nuárban 1496 sertésnek fejtette le a bőrét és ebből csupán 9-et minősítettek . másodosztályúnak. Balogh József három hónapja dolgozik az üzemben, de szorgal­mával máris kivívta munkatársai elismerését. 470 le­fejtett sertésbőrből csak 6 volt másodosztályú. Nagy és Balogh elvtársak igyekezetét mérlegeli az üzem vezetősége. Januárban végzett munkájukért ok kapták a legtöbb prémiumot. Nagy elvtárs 98 fo­rintot kapott jutalmul. Eddig — bár többször említet­ték azt, hogy javítani kell a minőséget, mert jobb árut várnak a vásárlók, — a minőségi verseny mégsem volt rendszeres. Matosi Mihály minőségi ellenőr kez­deményezésére február 1 óta úgynevezett selejtnaplót vezetnek. Ebből aztán lépésről-lépésre figyelemmel le­het kísérni a munkafolyamatok minőségi állását. Ed­dig a minőséget csak „szúrópróba“ alapján ellenőriz­ték. Természetesen ez nem járt kellő eredménnyel, de nem is ösztönözte a dolgozókat sem a jobb mun­kára. Most tételesen veszik át a munkát a hentesek­től, ha valaki elkészült munkájával, arról véleményt is mond a minőségi ellenőr. A kormány számos intézkedést tett azért, hogy bővüljön a választék az élelmiszerekben is. A vállalat dolgozói néhány nap múlva új áruval gyarapítják a választékot. Újból megjelenik a kirakatokban a régi baranyai füstölt disznósajt; Ez kevesebb vizet tartal­maz majd, ízletesebb, fűszeresebb és tartósabb lesz a réginél. Kapható lesz ismét a baranyai húsoshurka is, amelyet szintén füstölnek. A kongresszusi verseny idő­szakában további négy áruféleséggel gazdagítják a hús­boltok választékát, 1 bólyi traktorosok kiiavífotUk a gépeket, felkészülnek a korai talajnmnkára A bólyi gépállomás dolgozóira 1954 tavaszán nagy- feladat vár: 9 ** terv szerint a tavaszi idényben az elmúlt évinél ezer normal- holddal több talajmunkát végeznek. Ezzel nyújtanak segítséget a körze­tükbe tartozó tizenöt termelőszövetkezet mellett az egyéni gazdáknak is, akik a kedvezőtlen őszi időjárás miatt többhelyütt elmaradtak a szántás- sál. A korai talajmunka első feltételéért: a gépjavítás határidő előtti elvégzéséért tizenegy gépjavító brigád harcolt. Együttes jó munkájuk eredményeként 20 nappal az előírt határidő előtt elkészültek a szántó­traktorok, tárcsák, ekék, vetőgépek, vagyis a tavaszi talajmunkákhoz szükséges egész hatalmas géppark kijavításával. Miközben a műhelyekben a gépek javítása folyt, a gépállomás veze­tői felkeresték a körzetükbe tartozó községek tanácsait, hogy velük meg beszéljék a soronkövetkező feladatokat. A gépállomás kérésére a taná­csok dűlőnként írják össze a talajm unka-igényeket. így a szerződések­ben elvállalt szántás-vetés a sokfelé elterülő, kisebb-nagyobb parcellá­kon nem rendszertelenül, hanem dűlőnként, egymásután történik és idő­kiesés, üresjárat nélkül dolgozhatnak a traktorosok. A most folyó szerződéskötésekbe a traktorosbrigádok topjai is be­kapcsolódnak. Emellett gyors ütemben hozzák rendbe a brigádszálláso- kat, újítják ki a szerszámkészleteket. A legfiatalabb traktorosok pedig — számszerint huszonötén — tanfolyamon sajátítják el a szükséges szak­ismereteket. így felkészülve várják a tavaszt a megye legnagyobb gép­állomásának dolgozói, hogy a hó eltakarodása után nyomban munká­hoz láthassanak. A járási állattenyésztő állomások jelentik TERJED A TÖRZSKÖNYVEZÉS A VILLANYI JÄRASBAN A villányi járásban az elmúlt hó­nap folyamán 438 tehenet vettek törzskönyvi megfigyelés alá a járási állattenyésztő állomás dolgozói. Meg kezdték a tenyészkocák törzskönyvi adatainak gyűjtését is — januárban már 150 kocánál végezték el ezt a munkát. A törzskönyvezést rokonszenwel fogadják a gazdák: UJpetre és Vó- kány dolgozó parasztjai levélben kérték községükben a törzskönyvezés megindítását. SZAKTANÁCSOKKAL SEGÍTIK A TERMELŐSZÖVETKEZETEKET i az Állattenyésztő ÁLLOMÁSOK SZAKEMBEREI A járási állattenyésztő állomá­sok nemcsak törzskönyvi adatgyűj­téssel, de szaktanácsokkal is segítik az állattenyésztőket. A magyarbólvi Tartós Béke .termelőszövetkezetben például gyors egymásutániban négy növendék marha is elhullott - nem jöttek nyitjára a dolognak. Az ál lattenyésztő állomás munkatársa megvizsgálta a jószágok takarmá­nyozását. Kiderült, hogy fagyos si­lót etettek, ez okozta a növendék- iószágok pusztulását. A silót — a helyszínen megadott útmutatás sze­rint — ezentúl a takarmányéi «készí­tőben hagyják felmelegedni és így elkerülik a rossz étrendi hatást. A Z ADO Rí HAJNAL TERMELŐ­SZÖVETKEZETBEN MEGKEZD­TÉK AZ EGYEDI TAK VRMlVYO ZAST A sellyei járási állattenyésztő ál­lomás körzeti ellenőre segítségével a zádori Hajnal termelőszövetkezet te­henészetében bevezették az egyedi takarmányozást. Az egyedi etetés se­gítségével kevesebb takarmánnyal Is jobb eredményt érnek el — mert minden állatot termelőképességének megfelelően etetnek. A zadori Hajnal teheneinek több­sége szárazon áll — így az új takar­mányozási rend hatása csak a borja- zás után jelentkezik igazán. NEGYVENNYOLC DARAB BERKS HÍREI KOCASÜLDÖT KAPTAK A SELLYEI JÁRÁS TERMELŐSZÖVETKEZETEI A tenyészanyag feljavítására négy ven nyolc berkshirei kocasüldót vá­sároltak a sellyei járás termelőszö­vetkezetei részére a Pécsi Áll arm Gazdaság tenyészetéből. A vásárlást az állattenyésztő állomás szakembe­rei végezték, hogy fajtiszta, egész­séges tenyészanyag kerüljön járá­sukba. Nem fordulhat elő többet, hogy a Tenyészállatforgalmítól, vagy más vállalattól meg nem felelő, csökkent temyészértékű egyedek ke­rüljenek a termelőszövetkezeti any­aságokba. „Családi házat építünk* C ok új elhatározás született az el­múlt napokban a mi­nisztertanácsnak csa­ládi házak építéséről hozott határozata óta. Pécsett a felszabadulás után gyorsan bővültek az üzemek, bányák ás újak keletkeztek. Nem is csoda, hogy ezzel agyidőben sok em­bernek megnőtt a gond ja Több ezren talál­tak munkára a város­ban és ezeknek nagy- része iparkodott itt otthonra is találni. A lakáshiány egyike lett a város legnagyobb problémáinak. Már a határozat előtt is számtalan kérelem­mel fordultak a kin ács hoz, hogyan, miképpen lehetne anyagi segít­séggel házat építeni. Az utóbbi napokban pedig , igen megvasta­godott az építési osztá­lyán az a dosszié, amelybe a kérvények kerülnek. Ilyen kérvé­nyek tucatja olvasha­tó: „Két évvel ezelőtt, neveztek ki közegész­ségügyi felügyelőnek. Azóta Mohácsról Pécs­re járok hivatalba, mi­vel Pécsett minden utánjárás ellenére sem sikerült lakást kap­nom. Családom hat ta­gú, három gyermekem van, akiknek iskoláz­tatása céljából Pécs­re keil kerülniük. Im­re fiam már az idén a Gépipari Technikum diákotthonába került és díjazást kell fizetni utána. Lányom pedig jövőre kerül Pécsre. — Kérem a tanácsot, hogy biztosítson ré­szünkre, egy 160 négy­szögöl nagyságú ház­helyet.“ Ezzel a kére­lemmel dr. Czingely Imre közegészségügyi felügyelő fordult a ta­nácshoz, Hermann Ernő üveg­ipari dolgozó is ké­relmet írt. Fiatal csa­ládos ember és az el­sők közt szeretne hoz­zákezdeni az építke­zéshez. Két kis gyer­mekével és feleségével jelenleg a sógoránál lakik. Most Sztálinvá- rosba megy dolgozni, ahol számítása szerint megkeresi majd az 1600 forintot is. Fele­sége szintén dolgozik és így közös erővel ha­marosan meg tudják valósítani elhatározá­sukat. pecsett még sok helyen találunk házhelyekre alkalmas területet. A város ve­zetői már utána is néztek a dolognak. — Házhely szempontjá­ból legalkalmasabbnak tartják a kertvárost, a budai kertvárost, a Megyeri utat és a Szi­geti utat. 3—400 négy­szögölnyi telkeket oszt- hö'.nak majd itt szét az igénylők között. — Ezek a területek azért is alkalmasak, mert az új házakba könnyű­szerrel be lehet vezet­ni a villanyt és a vizet is. A tanács építési ősz tálya most állandó kap csőlátót tart a Tervező Irodával. Itt készül­nek a kis családi ott­honok tervrajzai. A közeli napokban az iro­dától könnyen be le­het szerezni az egy, kettő és háromszobás típusházak terveit, — Ezt a gondot is leve­szik az építők vállá­ról. Szabó József kőmű­vessegéd szintén azok közé tartozik, akik ter­vezgetnek, számolgat­nak. A „Dunántúli Naplódban olvasta a minisztertanács határo zatát. hamar előkerült a ceruza és már fele­ségével egyetértésben el is készítette az új ház rajzát. II égóta tervezem 99-b-*- már a házépí­tést, de még soha sem volt olyan kedvező és kínálkozó alkalom, mint most Három gyermekem van és bi­zony gyorsan nőnek. A Sallai utca 30 szám alatti szoba-konyhás la kásám már kicsi. Most. feleségem is dolgozik a Göngyöleggyárban és fizetése a nyári idő­szakban eléri az 1000 forintot is. Az én át­lagos keresetem is el­éri az 1600 forintot.— Már sokat számolgat­tunk, megállapítottuk, hogy a feleségem fize­tése elég lesz a háztar fásra, az enyémet meg félreteihetjük. Különö­sen azért örülök en­nek a lehetőségnek, mert számos építőmun kas barátom van és azok is segíteni fog­nak majd az építkezés­ben. Már ki is szemel­tünk magunknak egy helyet a Megyén úton az unokabátyám há • zához közel- Ö is. se gít majd, mert aszta­los. Kilencszer nyolc méteres házat építünk, benne két négyszer négy méteres szobával. Egy konyhát, előszo­bát és egy fürdőszobát. 25 ezer tégla elég lesz majd hozzá. A minisz­tertanács határozata szerint 25 év alatt kell visszafizetni az állami kölcsönt. Mi nem aka­runk ilyen sokáig adó­sai lenni az államnak, ha felépítettük a házat, három-négy év múlva le is akarjuk törlesz­teni a kölcsönt. Most már azit várjuk, hogy minél előbb hozzákezd hessünk terveink va­lóra váltásához.“ Gulyás Ernő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents