Dunántúli Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-10 / 34. szám

» ’i P L O 19$! FEBRUÁR 16 EQY ÉLET TERMÉSE Nikelszky Géza festőművész gyűjteményes képkiállítása A Janus Pannonius Múzeum Rá- kóczi-úti kiállítási termében január 24-én nyílt meg Nikelszky Géza festőművész gyűjteményes képkiálli- tása. A kiállított 33 válogatott víz- festmény, munkásságának utolsó évtizedéi öleli fel. Nikelszky Géza festőművész ne­vét jól ismerik a pécsi dolgozók, hi­szen több, mint ötven esztendeje, hogy Pécsre került. Megszerette a Mecsek vidékét, a lombos erdőket, az enyhe hajlatú hegyhátakon, meg­szerette az ősi tradíciókat, felbecsül­hetetlen értékű műemlékeket őrző, girbe-görbe utc.ájú Pécset. Ez o sze­retet viszonzásra talált, mert Pécs is megszerette őt, amit bizonyít a kiállításnak megnyitásán megjelent nagyszámú érdeklődő, akik úgy meg töltötték a termet, hogy alig lehe­tett látni a kiállítót festményeket. Azóta is sokan keresték fel a ki­állítást, hogy a szigorú télben a zsenge tavaszról, napsütéses nyárról, melankolikus, de feltámadást ígérő őszről álmodozzanak és magukkal vi­gyenek egy keveset legalább a mes­ter törhetetlen, derűs optimizmusá­éit, mely beragyogja minden egyes alkotását. Ez az őszinte optimista de­rű művészetének legnagyobb érté­ke. Minden festményét beragyogja a nap. lehetőleg kerüli a nehéz, drámai hangulatot kölcsönző szín- hatásokat. Egyetlen képe van. mely­nek előtere drámai hatású, de hát­térben azon is megcsillan a napsu­gár, beragyogja a két hatalmas fa lombját, — A „Középrigóci park­részlet“ azonban nemcsak öncélú csillogtatása a fény-árnyék hatások­nak, több ennél, hitvallás az opti­mizmus mellett. A drámai motívu­mokat alárendeli az optimista mon­danivalónak, vagyis a drámai előtér aláhúzza a költői mondanivalót. íme, a tájképnek is lehet monda­nivalója. a tájkép is taníthat, ne­velhet, ha alkotója nem elégszik meg a természet egy-egy hangulatával, hanem azon túlmenően mondaniva­lója van a szemlélő szamára. Nlkr’stky Géza a századforduló nevelt >„ Kara, mely kiformálta mű­vészi i cnlatát, nagy hatással volt rá. ezt bizonyítják művei, hiszen sokat megőrzött ebből a korból. A szecesszió ez a kor, a nagy katima- ju kalapok és vékony derekak kora. Valaki azt mondta, hogy Nikelszky festményeit nézve, önkéntelenül ez a kor jut eszébe. A múlt század vé­ge, a jelen század első évtizede. Ez igaz, s ha ebből festészete meg is őrzött sok jellegzetes vonást, még sem ez a jellemző elsősorban és nem ezt ketl kiemelni művészetével kap­csolatban. Erről is beszélünk, mert enélkül nem érthetjük meg őt. ö egy életen át nem tért le erről ae útról, amikor a szélsőséges irány­zatok csábításának sok kortársa nem tudott cllentállni, a felszabaduláskor már jóval túl volt a hatvanon, nem indult el új úton, de helytelen lenne azt megállapítani, hogy nem fejlő­dött, nem gazdagodott színkuliúrája, nem egyszerűsödött kifejezésmódja, nem került közelebb a reális ábrá­zoláshoz. Sokat levetkőzött szecesz- sziós örökségéből, festóibb lett és mindvégig megmaradt optimistának. Ez az aranyszál végighúzódik egész életének művészetén. Figurális tárgyú képeket is fest. de nem ezek a jellemezők művésze­tére, hanem tájképei. A természet iránt, a természet tárgyai iránt — minden esetben összefüggésükben látva őket — kiolthatatlan szeretet él ebben a tiszta szívű művészben. Ezzel kapcsolatos az élet, a fény, a nap szerctele. Képeit a meleg szín- összetételek jellemzik, ragyogó sár­gák, vörösek, barnák, vagy vörösbe átmenő lilák. Tájképei közül egyik legfestóibb alkotása a „Fonyódszéplaki táj.“ — Igazi puha akvarell. Az „Eső utánH tematikus kép. Az eső, a szél meg­tépázta a két magános fát. de a szél, az eső után kisütött a nap, aranysu­garai megcsillannak a sárga búza­táblán. Az élet diadala ez a vihar, a pusztulás felett. „Nyírfák III.“ ké­pe a kiállítás következő értékes da­rabja. A grafikai témát könnyed festói3éggel oldja meg, szinte élnek a finom nyírfaágak. „Verőfényben•’ és „Ligeti táj“ festményei technikai megoldásukban egy külön korszakot képviselnek. Ecsetkezelése bátrabb, szélesebb ezeken a képeken. Ide so­rolható a „Táncsics-úti részlet“ is. Az új életet is tükrözi képein. Két képe az új betonutat ábrázolja, amint merész szerpentinjeivel körül kanyarog a dimbes-dombos, hegyes Mecseken. Elsősorban itt is. a táj­képi elem érdekli és azon keresztül mutatja be az új embert, nem alko­tása közben, hanem annak eredmé­nyében. Sok sikert kívánunk Nikelszky Gé­zának további munkájához és hisz- szük, hogy még sok szép melegtónu­sú képpel ajándékozza meg a dolgo­zókat. (di) VENNÉNK íróasztalt, gyalu paci o', oohányzóasztatt. kárpitozott széke­ke:, á'ló ruhaíogast. Bm Szikra Nyomda. MunV'- v \l. u. 10. szám. KIADÓ ajtó tokkal, konyiiaaiekrény. asztal, mohótok nő. Szabndaág-út 34. UJ konyhaszekrény eladó. Cím: Majláth utca 20. 637 ii i ki:k SZERDA, FEBRUAR JO ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK 1. sz. gyógyszertár, Széchenyi tér 2 Tel: 17-85. 8. sz. gyógyszertár, Kos­suth Lajos u. 81. Tel: 23-94. 12. sz. gyógyszertár, Doktor Sándor utca 47. Telefon: 13-53. — NÉVNAP: Elvira. — IDŐJÁRÁS JELENTÉS: — Válható időjárás szerda estig: vál­tozó felhőzet, több helyen még ha­vazás, mérsékelt szél, az éjszakai le­hűlés a nyugati határszélen mérsék­lőink, keleten erősödik. A nappali hőmérséklet a nyugati határszélen emelkedik, másutt alig változik. Várható hőmérsékleti értékek szer­da reggel mínusz 9—mínusz 12. dél­ben mínusz 1—mínusz 4 fok között A fűtés alapjául szolgáló várható kózé-phőmérséklet szerdán mínusz 5 fok alatt lesz. — Tanámtngok fogadóórái: Pécsbényate- Iepi tanácsirodán február f 1 -én délután 4— 6- ig Krhtcr Antal és Nemem Jánoané, pécs- «mbolosi kirendeltségen délután 6—7-ig Bozsér János fa Vinnie» Mihályné, tanács- háza félemelet 26 helyiségében délután 6— 7- ig Gál István és Filo Zsuzsanna tanács­tagok fogadóórát tartanak. — FÉRFIAK! Aki a Komlói, vagy a Pécsi Szénbánya Vállalathoz köt egy eves szerződést. — az 600 forint szerződési jutalmat kap. Szerződés­kötés Pec* városi tanács VB Munka erögazdálkodási Csoportjánál, Ta- uácsháza, III. emelet 114. sz. — 7-én. vasárnap, Bajcsy Zslliíi- HZiky-utcai vas-boltban elcserélték ak­tatáskámat, melyben nagyobb pénz­összeg s egyéb apróság volt. Meg­találó vagy nyomravezető nagyobb pénzjutalomban részesül. Észrevételt Bajcsy Zsilinszky utcai vas-boltba kérjük. — Halálozás. Újvári Gáborné. szül. Őri Katalin temetése csütörtököm 2 órakor. Dr. Telegdi Sándor ügyvéd teme­tése csütörtökön fél 12 órakor. özv. Cserta Antalné temetése szer dán délután 4 órakor. A Pécsi Rádió mai ma orii A Pécsi Rádió a 223.8 métere- hullámhosszon sugározza műsorán 18.40: Délszláv műsor. 10.00: Magyarnyelvű adás. Élenjáró dolgozóink tízperce Hírek. Látogatás a megye legjobb juhá­szánál. A Pécsi Rádió ifjúsági műsora. Zenei műsor. Su.OO: Műsorzárás. HOL MŰVELŐDJÜNK. HOL SZÓRAKOZZUNK? SZÍNHÁZ, Boci-bori fark« . . . Szel vény bérlet .,£**. Este 7 órakor MOZI: Kossuth: Szerzője ismeretlen (fél 3, fél 7, fél 9 órakor), Petőfi: Mexikói lány (Mexikói film) (5, 7, 9 órakor). Park. Mexikói lány (fél 3. fél 7. fél 9 órakor Jóxzcrencsét. tPécss/.abolea): Sanghayban történt (fél 6, fél 8 órakor). Jó nevelő, jó sporfmunka A testnevelés akkor leaz igazán hatásos, ha már fiatalkorban hozzákezdünk sportoló­ink kineveléséhez. A beremendi általános iskola testnevelője Szijiártó Ferenc ezt tartotta szemelőtt, untiKor hozzákezdett a beremendi általános iskolai sportkör megszervezéséhez. Kranz elvtárs az iskola igazgatója mindenben tá­mogatta a munkáját, hiszen a fiatalságnak nemcsak a szellemi nevelését kell biztosí­tani, hanem a jó pedagógusnak gondot kell fordítani a fiatalok testi képzésére is. De segítségére sietett az alakuló sportkörnek a Beremendi Építők sporiköre is, amely ér­téke« felszereléssel íálta el a sportolni vágyó beremendi kitörőket Tornacipő, meZ, nadrág került Koller István, Trancsevica István, Öroramcr István, Bognár János és n többi beremendi kispajtás szekrényébe. Az iskola udvarán a tantestület és a tanulók társadalmi munkával röplabda. kosárlabda, tenisz és kis atlétikai pályát ép tettek. A pályák elkészülése után mindjárt meg­kezdték az edzéseket is. Hamarosan népes tábora akadt a sportolóknak a beremendi úttörőkből. Nem került nagy fáradságába az i«kola sportkörének az MHK terv teljesítése. Min­den tanuló letette az MHK próbát és meg­szerezte a jelvényt. Az edzéseket és a pro- bázásokat a sportköri órákon és a külön beiktatott MHK órákon tartották meg. Az egyes osztályok versenyében állottak egy­mással, sőt az iskola kih’vta versenyre a nagyharsánvi általános iskolát is. A ver­senyeket idővel kiszélesítették. Labdarúgás­ban. atlétikában, kosárlabdában, röplabdá­ban. sakkban és aszta’itenbzben rendeztek különböző versenyeket. Előbb a házibajnok­ságokat tartották meg, majd a nagyharsá- T.vinkkal mérték össze több sportágban ere­jüket. Az eredményeket rendszeresen nyilvántar­tották. Szij jártó elvtáí|j versenyről ver­senyre vezelte a fiatal* sportolók eredmé­nyeit. A legjobb sportolókról fényképfelvé­teleket készítettek, melyeket az iskola dí­szes faliújságján helyettetek el Az iskolai sportkör vezetősége kihasznál­ta azt a jó kapcsolatot, amely az iskola é? u kultúrotthon között fennáll. Most a téli idényben második otthonává vált a kultiír- ház a beremendi fiataloknak. Esténként élénk az élet a kulti'u házban. Az egyik teremben fehér kaucsuk&abda kattogását le­het hallani, a másik te tvmben néhány paj­tás éppen sakktábla f&lé hajoj nagv fi­gyelemmel. A sarokban *nz ültörő rádió mű­sorát hallgatják a fiaitok. Mozgalmas az élet a színpadon is, aiw>l a kultúrcsoport készül legújabb műsoréi« . Sz'jjártó e vtúrs mindenütt ott van, ahol segíteni, tanítani, nevelni kell a fiatalokat. A pajtások sportszereteké átragadt az idő­sebb dolgozókra. Nemcsak a labdarúgó- szakosztály edzéseit látogatják nagy szám­mal, hanem a sportkör vezetőségnek jó szervező munkája Követkjeziébcn mind több tagja lesz a többi szakosztálynak is. Atlé­tika. torna, röplabda, asalalitenbz és sukk szakosztály mindjobban fejí'ődik. Döntő vál­tozást jelentett a sportkör életében az új vállalatvezető, aki sporfszti rotetével minden támogatást megad a sportkörnek. Az MTSR felfigyelt a beremendiek jő sportmunkájára és ennek elismeréséül a község sportszerető dolgozói részére sport­köri estet rend'*/. Nemo-a k a beremendi, hanem a környékbeli dolgozók körében is igen nagy érdek'ődés nyilvánul m-'g a feb­ruár 10-én sormkerülő sportköri estre, melyen bemutatják a^ ,,6:V‘ és ,.Tgv győz­tünk az. olimpián4* C’mfi fi lmokét. Á h re; mendiek nagyban készülőidnek a sportköri estre é« remélik, hogy az nag-v lépésekkel fogja előbbre vinni a fejlcxlésnek indult be­remendi sportéletet Az »elmúlt évben jól ^korrßlt fornubenrta- tót tairtot'nk a bere- mendiek^ Képünkön a iá nyolc époen n ko/ös ‘•zabnf'fcgy a korlatot mu­tatják be. Sok próba és taivju'ás után igen .‘zép gvakorl"trkkal lepték incg « bere­mendi dolgozókat aj iskola .tanulói. J Képünkön az »»kői* legjobb atlétáit láthat­juk, közülük a Kran csevics István, Drum mer István és a járás bajnokságot nyer Czwing Lajos ért <•» legjobb eredményt. * A legjobb pécsi sízők Kaposvárott mi nősítő álversenyen vettek részt vasárnap. A lesikló és futószámokból álló versenyt a kaposvári kisfoki erdő környékén tariottak meg jó hóviszonyok inellett erős hóesésben. A lesi klóversenyt a kaposvári Unger nyer­te. Férfi felnőtt lesiklás (táv 600 méter): t. Unger (Kaposvári Fáklya) 38.2, 2. Ma­jorosi (Pécsi Lokomotiv) 40.6. 3. Fár.csik (Pécsi Lokomotiv) 41. Férfi ifjúságiak: 1. Verebi (Pécsi Lokomotív) 44.8, 2 Tarnóc-zai vrecsi Lokomotiv) 45.2, 3. HorvfUh ( Lokomotiv 45.4 Sífutás férfi felnőttek 8 km): 1. Vastagh (Pécsi Haladás) 2—3. Jilck és Fancsik (Pécsi Lökön 34:50. Serdülő fiúk: (táv 4 km): U V 21:31, 2. Toperczer 22:0.5, 3. Tuini mindhárom Lokomotiv. Személyvonatok érkezési és indulási ideje A > rI'' ’.»nhárnm kilométer * c vau Szigetvár­tó LJ:óspuszta. A tizen három kilométer nagyob­bik fele földút. Ilyen hó­ban szinte Járhatatlan. A lovak újra és újra lelas­sulnak, csak a bíztatásra kezdene* gyorsabb ügetés be és rézztik erősebben a csengőt. Hó és hó minde­nütt, amerre ellát a szem. Egy horhoson »ereszke­dünk le. Kifordul az út. — Innen már belátni Dióspusztára. * Egy rövid utcasarkon a* új iskola előtt áll meg a szán. Egyelőre nem is látni többet a faluból. — Dióspuszta szétszórt tele­pülés. Sokat kellene ba­rangolni, ha az ember meg akarná ismerni az egészet. A szomszéd udvaron fát visz nyalábjában egy belinerkendós asszony. — Tőle kérdezősködöm. — Merre laknak Kapo- líék? — Egyenest az úton, .’.mint az a kiserdő van, mindjárt az első házban. • Vem épülhetett régen a Kapo-i ház. A falak még vakolatlanok. A konyhá­ban KapoUné fogad. Hely lyel kínál és egy barna- hajú fiút az uráért ug- raszt az istállóba, A konyhában mindenütt ott van az öreg Kapoli faragó kezének a nyoma. Az ablakban lévő egysze­rű szerszámos ládán, vágj’ a falitükör gyönyö­rűen klciírázott széles ke­retén. FA HA GAS MŰVÉSZÉNÉL — Hogyan tanulta a fa rágást 7 Az apja is faragó em­se r, juhász. Még él a szomszéd faluban, So­mogy hárságyon. 89 éves már, de még mindig fa­rag. Tőle tanulta a ju- hászságot, s tőle leste el a faragás művészetét is. ■Mert úgy kellett ellesni; az apja bizony nem ma- gyarftzgatte, hogyan csi­nálja. Egyetlen bicska — ahogy ő mondja, „bícsók“ volt a szerszáma. — Szebbnél-szebb faragvá- nyokat készített vele. Egyszar a bicska bele­szaladt a tenyerébe. Nem merte megmutatni apjá­nak; félt, hogy megszidja érte és nem engedi to­vább faragni. Hol előre, hol hátra rejtette kezét. Mindig az ellenkező irány ban, ahonnan apja köze­ledett. Másnap azért újra kezdte a faragást. * L aragá&ra leginkább 1 a nyári időszak volt alkalmatos. Nyáron a bir­ka nyolc-ki lene órakor el­kezd delelni. S nem sok gond van vele. Amit ilyen kor faragott, többnyire magának faragta; csak ke veset adhatott el belőle. Mindaddig nehezen ment, amíg a felszabadu­lás után mellé nem áll­tak. Kaposváron a mú­zeum igazgatója ajánlotta őt. Két esztendeje azután már kiállításon is volt. Megvették három dobozát 1850 forintért, három fa­ragott botját 900 forint­ért, furulyáiért 70 forin­tot kapott darabonként. A budapesti Népművésze­ti Intézet igazgatója is mindig segíti. Nemcsak készítményeit vásárolja meg. hanem anyagot is küld számára. Azelőtt né­hány faragványt' Balaton- füredre vitt eladni az úri nyaralóknak, az idén már ő volt Balatonfüreden a nyaraló, a Népművészeti Intézet vendégeként. — Mosolyogva beszél a Ba­laton melletti két hétről Siófokon, Keszthelyen. Füreden járt. „Mulat­tunk, furugláltunk. dano; tunk'* — meséli. A múlt héten Budapestre hívták. A Szovjet Népművészeti és Iparművészeti kitil­tást nézték meg. Utána kétnapos megbeszélést tar tottak. „Nagyon szép volt — mondja, — igen, igen szép." IV chány most készü- lő íaragványát mu tatja. Egy cseresznyefa­dobozt. Egy diófa-doboz cifrákra kirajzolt oldal­lapjait. Aztán szarvkür­töt. Vigyázva forgatom a kezemben őket. A kürt csipkésszólü, a gazdag cif­rázatok mindig valami­lyen képet ölelnek körül. Az egyik képen koccintó, nagybajuszu pásztorok, a kürt színezése, „elfrázása" még hátra van. Apróléko­san magyarázza, hogy me­lyik rósz mllyeai színű lesz. Életében még nem csinált két azonos mintá­zatú tárgyat. Mindig új és új változatokat talál a bicskája. Visszahelyezem az asz­tal sarkára a faragványo- kat. Munkái a magyar népművészeti alkotóképes ség gyönyörű bizonyíté­kai. * Künn már sötétedik, indulnom kell. Kyzet rá­zok Kapó linóval, az öreg művésszel és a legkisebb Kapoiival; egy tizennégy - éves fiúval. A. fiú is fa­ragcsál már, de az apja elégedetlen vele. — Csak egyszer csi­nálna mar valami olyant... olyant, amit meg lehet mutatni— mondja — ne csak játékokat. Én mi­kor annyi idős voltam már bizony ... — Tanulj meg te is így faragni — mondom a fiú­nak, — nagy érték lesz majd a tudományod. Egész bizonyos, van ke­zed hozzá. Nem válaszol, de sze­meiben a felelet: igen. » A nagy művészetek ** mélyén a nép lelke van. Minden igazán nagy irodalmi, képzőművészeti, zenei műben a nép kedve, fájdalma, a szép utáni vágya zsong. Kapoli An­tal faragványaiban ez az eggyéfonódús — mint ter­mészetszerűleg a népmű­vészeteknél — a legköz­vetlenebb. Egyszerű és a szemet mégis oly nagyon gyönyörködtető alkotásai­ban a nép tiszta, gazdag képzeletvilága és szépet szeretóse van. Puskás Gyűl» A Baranyamegyel Tanács VB közlekedési osztálya a MÁV Pécsi Icazeatóság értesítése alapján közli, hogy a közlekedés- és postaügyi mi­nisztérium a zord Időjárásra és a na;y hófúvásokra való tekintettel 1954 február 3-án déli 12 órától a további intézkedésig korlátozta a személy­vonatok közlekedését. ­Az alábbiakban közöljük megyénk területén a legfontosabb vonatok érkezési cs indulási idejét. PÉCSRŐL INDUL: 3.50 Pécsvárad személy 1.47 Mohács személy 6.30 Komló motor 6.39 Barcs személy 11.53 Budapest gyorsmotor 14.13 Budapest személy 14.49 Bátaszék személy 15.45 Nagykanizsa személy 17.15 Pécsvárad személy 17.25 Budapest gyors (csak vasárnap' 17.29 Mohács személy 17-32 Siklós személy 17.45 Dombóvár vegyes 18.23 Barcs személy Indul: 0.00, 8.­K< 14.05, 16.— 6.05 6,12 6.18 6.29 6.23 7.37 8.55 9.52 14.10 17.00 18.44 19.20 20 10 20.30 PÉCSRE ÉRKEZIK: Budapest Mohács Siklós Pőcsváxad Barcs Dombóvár Nagykanizsa Bátaszék Budapest Komló (csak Komló 20.47 Barcs gyors taotoi személy személy személy személy vegyes személy személy személy motor szombator motor (hétfőtől péntekfe Pécsvárad motor (munkanapokor Mohács sz'«nély Budapest személy (csak szombator személy , 19.05, Dombóvárra, a hét utolsó nap ián 13.10 „ Érkezik: 4.45, 6.28, 12.45, 15.30. 20.45 Dombóvárról a hét első munkanapján 1.05. Indul: Érkezik: Indul: Érkezik: Indul: Siklós: 15.40 Barcsra 5.16 Barcsról. Szentlőrinc: Zalátára, 20.25 Sellyére Zalátáról, 18.59 Sellyéről. . „„ „ , Szigetvár: 4.39 Kaposvárra. 7.30 5.53 D. D. Érkezik: 19.25 Kaposvárról. felveszünk. KAZÁNFŰTŐT Pozjony-utCü 3. Diákotthon, 185 GYUMÖLCSSZESZIPARI Vállalat étveiz minden mcnnyiságbon hóseprőt, szőlőt ür- kölyt, gyiimölcscefrct, oserepá’inkáért Átvé­tel szerdán éh szombaton Malom-u. 25. 179 MEGBÍZHATÓ mindem'* főzőnő állást ke­res helyben vagy vidéken. Doktor Sándor a. 25., jobb csengő. 632 DUNÁNTÚLI NAPLÓ n Magyar Dolgozói« Pártja Báránynm. gyei Bizoütsagánalt lapja Szerkesztii a- szerk.P'2ióbi/ott-ae Felelős kiadó M-HI C.YULA Szerkesztőség és kiadóhivatal Pces. Merve u th Tel . 15-32. 13-33, t5- Előfizetési díj: havi 11— forint l> ”“r8."iyBmr'*vr-i Sülrg Nvomcin Mnnkársy Mihátv utca ló o Mi-ton.- it) 27 A oyoiudíéri felel; MELLŰ REZSŐ

Next

/
Thumbnails
Contents