Dunántúli Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-07 / 32. szám
6 N A PCÖ T954 FEBRUAR T iTűsz esztendővel ezelőtt, 1934 ■ A rendszernek azonban kényelmet- *"*■ február 8-án halt meg. Halé- I len volt ez a sóhajtás, hiszen eset- laJror szépen elbúesúztatták, szívhez- I 'eg vihart is támaszthatott volna. szóló szavakkal megemlékeztek róla aztán nagy hallgatással igyekeztek elfelejtetni. Móra Ferenc esetében beteljesedtek Szabó Dezső keserű sze vai: a nagy ember meghal, sírján pedig ..dudvák és jóbarátok nőnek. * A „jóbaráiok“ hamarosan hallgattak róla. a dudvák pedig egyre nőttek. Meg is volt ennek az oka; hiszen Móra Ferenc remek alkotásai a Hor- thy-korszak éveiben vádolták azt a rendszert, amely embertelen sorsra kárhoztatta „véreit.' De nemcsak a műveiben fel-felí.ö- rő sóhajtásaiért igyekeztek róla hall iatni a halála után, hanem követke ’.etesen ellenálló magatartásáért is Nem felejrették el soha elveihez kö '.•ömszaikadtáig ragaszkodó makacs Kosso.h-párti édesapját, a „jegyes smbert“, akinek örökségeképpen megmaradt gyermekeiben is „az e' 'enzékiség, a maga változott, alkat mázott, de élő és lelkiségünk lényeges voltában'', — írja fivére. És nem felejtették el azt a Móra FeTöbb, mint harmincezer példány- I rencet, aki keserűen vetette papírra számban megieUerrt páratlan sikerű . egyebet nem tudtak a szemem regénye, az „Ének a búzamezőről“ a I re hányni, hát azt verték a fejem a világháború utáni magyar falunak és népének énoisra A háborúban és az, utána következő években megkínzott. szomorú szemű és lehajtott fejű, fáradt parasztokról szól. akik egyéni tragédiák és minden becsa- pottságuk közepette is bíznak a jövőben mondván: „A föld mindönkit mögösz ... De új állja helyünket és a föld nekik marad.'* Igv lett a becsapott magyar parasztnak és a magyar föld vonzóerejének megrázó ba’fadája ez a könyv. Másik nagy regénye, az „Aranykoporsó'* pedig a dalmata ratoszolgasorsból lett latin császár. Diocle'.ianus szomorú történetének keretében világítja meg a kereszténység napfelkeltét és a pogányság naplementjét, érzékeltetve az elavult, a régi elkerülhetetlen pusztuláséi*, a születő újjal szemben : Regényeinél sokkal élesebb hangúnk rajzai, tárcái, valamint elbeszélést tartalmazó gyönyörű kötetei a Georgikon, a Véreim, a Parasztjaim, stb. Bennük nem egyszer nyílt szatírával ír a nagybirtok-rendszerről, a népeinyomó közigazgatásról, a parasztság anyagi és szellemi elesett- ségéről, a zegényparaszt elámításá- ra végrehajtott „földosztásról*'^ I gaz, Móra nem volt forradalmni« ocolr VnimtHkiotfi Kumo.ní? hez a háború után, hogy négy év alatt nem volt egy hajrám, egy hurrám — ebből látható, milyen elve emedett destruktív voltam én már akkor is.“ Hogyan felejtették volna el azt az írót, aki visszautasította a felkínált kormány főtanácsosi cí .net, de az 1918-ban felkínált kép | viselőséget is, nyíltan megírván lapjában: „.-.a mai parlamentben va ’ó ülést nem tartom valami nagy tisztességnek.'* De emlékezetében tartotta a rendszer forradalom alatt magaí.artásáit is. lyi óra a radikális párt részéről az 1918 október 2-án megalakult szegedi nemzeti tanács tagja, s ő fogalmazza meg a párt részérői »któber 31-én a Szegedi Naplóban ’bocsátott proklamációt. November 2-án a nemzeti tanács megbízásából a város törvényhatósági bizottságának rendkívüli közgyűlésén ő kiáltja ki a köztársaságot. A képvise’őház- ban is jelen van Szeged öttagú képviseletével együtt a köztársaság pro- tlamálásánál. 1918 december 8-án pe dig egyik felszólalásában kijelenti: Én magam sohasem csináltam be- őle titkot, hogy a jövő (ársadalmá- nának a tiszta kollektív társadalmat kívánom, mint meggyőződésem szemár, csak humanista, humaniz I cint a legtökéletesebbet“, igaz, nem musa sem harcos humanizmus. írásai azonban félreérthetet,énül tükrözték szembenállását a rendszerrel és sóvárgását egy tisztultabb, igazságosabb világ iránt Amikor „Parasztjain'* című kötetének mesteri elbeszéléseit alkotta, amelyekben a legsötétebb színekkel festette a valóságét, egyér iségére jellemző beletörődő íejcsóválással írta: „Nem gonkommunista, hiszen azonnal hozzá- .eszi, hogy ez a társadalom sem teszi majd boldoggá az emberiséget csupán „elvesz a boldogtalanságiból". A koinmünnel kapcsolatos nézeteire jellemző, hogy 1919 április 1-én Memento címmel vezércikket ír, amely ben Lyon városának sorsával inti | -Szegedet, ne tűzze ki az ellenforradalom fehér zászlaját, mert küiöndoi’tam olyan bolondságot, hogy for-I ben a forradalom halóira ítéli. díthatok a sorsukon valamit, csak | a magam leikén akartam könnyíteni. Ahogy mifelénk mondják, ha az | ember sóhajtaná sem tudna, hát megfulladna." És a forradalom bukása után? Neve lekerül a Szegedi Napló homlokáról. Amikor pedig 1921-ben újra 'r a lapba, a piaristák 290 éves jubileuma alkalmából cikksorozatot kezd, s nagy megbotránkozást kelt azzal, hogy „Rebellisek*' címmel rendnek azokról a tagjairól is megemlékezik, akik elveikhez szilárdan ragaszkodva, a hatalommal összeütközésbe kerü’tek. Ugyanebben az évben Homokóra címmel élehhangú vezércikket ír. amelyeket a szeged ügyész, akinek Móra sok gondot okozott, „Homokmóra“ gyűjtőcímmel 'döngetett később is. Jellemző, hogy az ellenforradalmi ügyészség 1922- ben egyik cikkéért súlyos vada ’•mel ellene. És végül hadd említsük még meg, hogv négy naippal halála slőtt, utolsó írásában. Spengler Oszkár pesszimista művével vitatkozva ezt veti papirosra: műiden tehetséges író „baloldali'*. A felszabadulás óta „Hiszek az ■í*- emberben'* címmel haladó szel Vmű e'beszélései-n kívül gyönyörű 'fiúsági művei jelentek meg, néme lylk már három kiadásban. A magyar irodalom legszebb gyermekme téit ik'étségte’enül ő írta. Nem vé’et- len. hogy ezek olvan közel ál'nsk : magyar népmesékhez, mind a 'mondanivaló. mind a szép. tiszta nyelvezet szempontjából. A „Kincskereső k'sköőmön“, a „Dióbél királyfi*', a „Cslli-Csalí-Csa’aván* Csa’avér*', a Furfangos CintuTa'* stb. nemcsak a gyermekek, de a felnőttek kedves olvasmányai is. Nem egv közű1 ük (pi .Kincskereső kisködmön“) klasszikus alkotásnak számít. Jellemző hogy ifjúsági elbeszéléseinek téma- őre legtöbhnyire a kuruc és a negv vennyo’cas szabadságharc történeté hői va'ó, továbbá a szegényiparasztok szomorú, de igaz emberséget sugárzó életéből. Halál akor Herczeg Ferenc a Pest1 Hírlapban megemlékezett Móra ,bal- o’da’.iságáról" is, de aztán legyintett -gyet, s ezekkel a jellemző szavakka’ ólytatta: „De hiszen ma már mindegy! Azok is, akik a jobb jövőt nem -nnyira a jogok kiterjesztésétől, inkább a kötelességek teljesrtésétő’ várják?!), gyönyörűséggel olvassák Móra írásait és tisztelettel hajolnak véniusza előtt.*' TVT nnyivel nagyobb gyönyörű séggel olvasták és olvassák azok, akik igenis „a jogok kiterjesztésétől“ várták és kapták meg sorsuk jobbrafordulását. Itt az ideje annak, hogy ne csak az ifjúságnak mesélő, de a felnőtteknek olyan szép és igaz magyarsággal, oly mély emberszeretettel író Móra méltó megbecsülést kapjon az irodalomtörténet ben, az olvasók könyvespolcain és szükségképpen a magyar könyvkiadásban. Az új kormányprogramm megadja erre a lehetőséget. Kolta Ferenc TTIT irodalmi szakosztály. Ml UJTSÁG B£Rj4J\jr4n4\f MEGALAKULT A PÉCSI AKVARISTÁK BARÁTI KÖRE A Társadalom- és Természettud ományi Ismeretterjesztő Társulat biológiai szakosztálya keretén belül megalakult a Pécsi Akvaristák Baráti Köre. Az alakuló ülésen a következő vezetőséget választották meg: Elnök dr. Szentágothai János Kossu íh-díj;as egyetemi tanár elnökhelyettesek dr. Schwartz János kórházi főorvos és dr. Gebhardt Antal, a Természettudományi Múzeum vezetője, titkár dr. Teremi Gábor MÁV főorvos, propagandista Pécsi Tamás MÄV üzemi dolgozó, a felvételi bizottság tagjai: Takács Imre a Sopiana Gépgyár dolgozója és Pollonyi Lajos MÁV ellenőr. A Pécsi Akvaristák IFtaráti Köre minden hónap első vasárnapján tartja meg ülését a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat helyiségében. Elhatározták, hogy májusban nagyszabású akvarisztikai kiállítást rendelőnek Pécsett. FEBRUÁR 18-AN NYÍLIK MEG A MAGYAR-SZOVJET BARÄTSÄGI HÖNAP A Magyar-Szovjet Barátsági Hónapot február 18-án este 7 órakor, ünnepélyes keretek között nyitják meg a Pécsi Nemzeti Színházban. Ez alkál »urnái Varga Jenő elvtárs a megyei tanács elnöke tart előadást. Február 19-én a Doktor Sándor kultúrotthonban az egyetemi énekkar ária-estet rendez, amelyen zovjet zeneszerzők műveiből adnak elő részleteket. Február 20-án a MÁV kultúrotthonban tánccal egybekötött műsoros este lesz. Február 31-én az MSZT Képzőművészeti Szak osztálya az MSZT székházban szovjet képzőművészek képeiből reprodukciós képkiállítást rendez, amely két hétig marad nyitva. Február 22- én a megyei könyvtárban szovjet könyvkiállítás lesz, amelynek keretében kiállítják a legkiválóbb szovjet !pari, mezőgazdasági, pedagógiai és irodalmi munkákat. Február 23-án sor kerül a szovjet hősök emlékművének megkoszorúzására. MÉHÉSZ SZAKÜZLETET LÉTESÍT PEOSKTT A MECSEK ALJAI FÖLDMŰ VKSSZÖ VETKEZET MÉHÉS5J CSOPORTJA A mecsekaljai földműveeszflvetkezet méhész csoportja taggyűlést tartott, aonelyen a csoportolnök beszámolt a csoport múlt évi munkájáról és ni,ért eredményeiről. Rámutatott ari\a, hogy 38 új tag lépett be a csoportba és ezzel a tagok létszáma 113-ira emelkedett. A tagság, je- 'enleg 1.167 méhcsaláddal rendelkezik. An pák ellenére, hogy az elmúlt évben az időjárás kedvezőtlen volt, a méhészeti csoport 107 méter- máz,sa mézet adott el az Állami Méhészeti 'Fótlalathak. Tavaly kéthetes méhészeti tamfolyamot rendeztek, 'ímelyen 100 hallgató vett. részt. A múlt év őszén Pécsett megtartott mé hészeti Ráállításon a csoport tagjai közül ötien díszoklevelet és egyenként 100 forintot, hetein pedig díszoklevelet kaptak. A méhészeti csömört terv bevette, hogy ez év második negye idében a Kossuth-tér 7 sft alatt méh.ész-szakűzíletet létesít. Békéscsaba vótám ez lesz az ország második méhész-szaküzíete. MEZÖGAZDASÄGI KÖNYV VÁSÁROD CAT RENDEZNEK Az (Miami Kömjvterjesztő Vállalat, és a SäöUHkezetek Országos Szövetsége Baranya, megyében is mezőgazdasági könyvvásárt rendez. El alkalommal az állami könyvesboltok, szövetkezeti boltok< a mezőgazdasági szakirodalom legjobb termék eit, a ipol\ íikup, Ismeretterjesztő és szépirodalmi müveket eljuttatja a legtávolabbi falvakba- « dolgozó parasztok portáira, a termelőszövetkezetekbe, mezőgazdasági gépállomásokra, állami gazdaságokba, — mindenüvé- ahol dolgozó parasztságunk jó hasznát veheti azoknak. A mezőgazdasági könyvuúsár célja, hogy hasznos agrotechnikai ismeretiekkel, értékes tudnivalókkal gazdagítsa a falu dolgozóit és elősegítse munkájukat. A bdri állami gazdaságban B. Kovács Lástifó DlSZ-ttlkdr lelkesen szervezi és készíti elő a vásárt, amelyet február 14-én tartanak meg « gazdaság kultúrtermében. A gazdaság dolgozóinad kérésére Pécsről egy író megy Bár községbe, ahol a szovjet és magyar mezőgazdasági szakíró- dalomról tart majd előadást. ' I A bátyi állami gazdaságban február 10—15 között rendezik meg a Mezőgazdasági Könyvvásárt, vúg a bólyi gépdtionuuon február 11-én ke. rill sor a könyvvásár megrendezésére. Évekkel ea előtt láttam az első Sinkó által készített kisplasztikát. Fehér porcelánból készült, loknis- hajú kisfiút ábrázolt, amint a gyor- I san forgó búgócsigát figyeli. Egy este Sinkó András szobrászművésznél .Sok-sok szobadísz célját szolgáló kisplasztikát láttam eddig, szépek voltak, finomak voltak, de nem hagytak nyomot emlékezetemben. Ez az alig 10—15 cm-es kisplasztika azóta is sokszor foglalkoztatott, annyi finomság, elegancia, báj és ami a leglényegesebb: kifejező erő volt ebben a parányi műalkotásban. Típus volt ez, tipikus helyzetben. Nem egy kisgyermeket ábrázolt, aki véletlenül épén a búgócsiga iránt érdeklődik, hanem a „kisgyermeket“, amint a mozgás „titkát“ keresi most kibontakozó értelmével. Ez az oka annak, hogy a „Búgócsigás gyermek“ any- nyira a szívéhez nőtt a dolgozóknak, hiszen a tipikus guggoló állásban, a bátortalanul kinyújtott ujjacskák- ban a szülők saját kicsi gyermekükre ismertek. Azóta sok alkotásával találkoztam, főleg gyermek- és állatábrázolásai ragadtak meg. Kacsa, liba, őz, róka ábrázolásának számtalan változatát láttam. Láttam és éreztem, hogy ez a nagy művész egyik-másik művében szinte magától talál rá a típusra, cs tipikus helyzetre, ugyanakkor más szobrai azt bizonyítják, el-eltéved a „lényegi-keresés •yába is és ez eltéríti attól az úttól, melyet „Búgócsigás gyermek' alkotásában és azóta is számtalanszor már megtalált. Ezelőtt néhány évvel még szerepelt egy-egy kiállításon, de az utolsó években szinte teljesen eltűnt, visszavonult. Szerettem volna személyesen megismerni, megtudni Hetét, megnézni müveit, legkedvesebb alkotásait és megmondani, hogy a. dolgozók várják újabb alkotásait. Egy ropogóhavü január este indultam el Endre utca 2 szám alatti lakásába. A lakás két kis szoba, még kisebb konyhával, sok-sok kalotasze- i 7i varrottassál. Főleg utóbbi lep meg j az új benyomásokból, észre is veszi, | mert még menetközben — a hely- ánálás előtt — elmondja, hogy édesanyja munkái, aki nagy mester volt az erdélyi népi hímzésben. Az asztal, amely mellé leülünk, szintén kalotaszegi varrottassal van letakarva, mögötte ablak, ahonnan hogy . kövértörzsü muskátlik hajlanak ki kert ingyen kínálja fél „módéitirá- I az úsztál fölé A terítő, n muskátlik I jeit.“ Eav-két év. szerelmese lesz az olyan „otthonivá" teszik a kis szobát, aliatszobrászatnak, azóta sem tudott mintha valahol Kalotaszeg vidékén Hszakadni tőle. lennénk, ahol Sinkó András 1901- ben született. Apja napszámos volt, nem sokat tehetett fiáért, aki a szobrászat iráni mutatott érdeklődést és tanulni akart. Sok nehézség árán jut el Székelyudvarhelyre, ahol elvégzi az Agyag- és Köipari Iskolát. Székely- uvarhely után Budapest következik. Az Iparművészeti Főiskolára iratkozik be, mint rendkívüli hallgató, öt év után mestérnövendék lesz, két évig ilyen minőségben dolgozik még a főiskolán. Harmadéves, amikor nézeteltérése támad egyik tanárával. Úgy érzi, tanára rossz irányban nevelte. Menekül a műterméből és az Állat- kértben tölti ezután napjai nagyrészét. Néhány évvel ezelőtt még nagy-nagy tervek voltak a kalotaszegi tarisznyában, nagy műalkotásokat létrehozó szobrász akart lenni, modellre nincs pénze, az Allat1925-ben nagyot gondol és néhány fillérrel a zsebében Párisba indul. Két és fél évig dolgozik ott, állatszobrászattal foglalkozik. Páris- ban ekkor dühöng legféktelenebbül az abstrakt és a közönség józanabbik része únja már ezt a kiábrándító álművészetet, únja az aktokat is és nagy érdeklődéssel fordul az állatszobrászat felé. Ennek köszönheti, hogy két és fél éven át tanulmányoz háttá a francia múzeumokat és láthatta munka közben a legnagyobb állat szobrászt, akitől nagyon sokat tanult. 1931-ben hazatér, öt évig Budapesten dolgozik. 1936-ban a Porcelángyár szobrász-tervezője lesz, s azóta megszakítás nélkül a gyár alkalmazottja. 1949-ben a Porcelángyárban a díszműtárgyak gyártása megszűnik, ö még két-három évig mintáz, szta- hánovistákról készít portrékat, majd más beosztásba kerül, kemencés lesz. Erről nem szívesen beszél Érthető. Hazánk egyik legnagyobb szobrászát egyesek szűklátókörűsége miatt segédmunkára osztják be. Ez önmagáért beszél.n A kormányprogntmm sétán a gyár ismét elkezdte a porcelán dísztárgyak készítését és Sinkó András most újból annak élhet, amiben Magyarországon a legnagyobb, az állatszobrászatnak. Most még csak a kezdetnél tartanak és az elkövetkező időkben még sok feltételt kell biztosítani ahhoz, hogy a dolgozók állandóan fejlődő igényeit technikaiis kielégítsék. — A feltételek útban vannak, most az előkészületeknél tartunk — mondja. — A személyi feltételek azonban már most is biztosítva vannak, hiszen a kiváló, régi öntőmesterek ma is a gyár alkalmazottal. Elkészüli a munkaterv is, most várjuk a jóváhagyását. Szóbakerül az euzin kérdése is. Megtudom, hogy a Porcelángyár kémiai táborául Hunytban komoly a munka az euztin újbóli előállítása ér deliében. Aííctii igazgató elvtárt pedig szívügyén fk tekinti a figurális és enzim dísz\t\rgyak újbóli gyártását. Tervei felöl érdeklődőm. — A gyermek- és illat-, különösen a madárrrulntázás érde'tel. Ezekben e témákban szeretnék Jobba« elmélyedni. Evrf meg is van a lehetőségem, meri. Alics Igazgató elvtárs szabad vftoagást biztosított számomra. t Mumí kényét kénjét következik, ezért halogattam eddig. — Miért él llye\ i visszanonuft éle* tét? Miért nem j<íir el a képzőművész csoportba? M.lért nem állít ki? Kisebb-nagyobb |térelmek sorakoznak egymás mellé, akad köztük vélt is, félreértés az ő és mások részéről. Én egy lényegesebb okot látok, amiről nem beszéli részletesen, csak az elejtett szavakból, mondatokból vettem ki: keresi clz utat a szocialista-realista szobrászat felé és ebben a keresésben i\gyedül van, pedig sok-sok szobra és éppén azok, amelyeket ő is szeret, jó irányt mutatnak. Nagyot alkotott máris ezen az úton,.. ' ■ * . V» DEBIT,O',KY ISTVÁN
