Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-27 / 22. szám

1S54 JANUAR 37

NAP C Ö

«»

Y.M.Molotov elvtárs nyilatkozató a négy hatalom külügyminiszterei berlini értekezleténsk január 25-1 ülésén

(Folytatás a 2. oldalról)

közi ellenőrzését szolgálják és efelé vezető első lépésként el kell ismerni, hogy a kormányoknak le kell mon- daniok az atomfegyver alkalmazásáról.

Ami az utóbbi kérdést illeti, a szovjet küldöttség természetesen abból a tényből indul majd ki, hogy az atomkérdésben az utóbbi időben bizonyos tárgyalási rendet állapítottak meg, amelyet követni kell.

Elsőrendű nemzetközi jelentőségű volna az üt hatalom tanácskozásának összehívása és a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedések nek — köztük a fegyverkezési hajsza megszüntetésének — e tanácskozáson történő megtárgyalása. Ni nies«-n olyan nép, nincsen olyan állam amelynek ne lenne érdeke, hogy legalábbis az alapját megvessék ezen igén fontos nemzetközi problémák gyümölcsöző megtárgyalásának. A jelenlegi berlini értekezlet a maga részéről tehetne valamilyen konkrét lépést , annak érdekében, hogy elősegítse a fegyverkezési hajsza megszűr tetősét. Feltétlenül megengedhetetlen nek kell minősíteni az olyan kérdések további halogatását is, amelyek a nagyhatalmak közti kapcsolatok rendezésére vonatkoznak. E nélkül nem biztosítható sok nemzetközi probléma megoldása és nem lehet sikeresen elősegíteni a nemzetközi feszültség további enyhítését.

Ezzél kapcsolatban különös jelentősége van a Kínai Népköztársaságra vonatkozó kérdések rendezésének beleértve a Kinai Népköztársaság törvényes jogainak helyreállítását az Egyesült Nemzetek Szervezetében.

Az előrehaladásnak e téren nagy jelentősége volna fontos nemzetköz: politikai és gazdasági problémák rendezése, többek között a koreai kérdés megoldása szempontjából.

' mint Ismeretes, magának a korea’ politikai értekezletnek az összehívása is komoly nehézségekbe ütközők Mindeddig nem értek el megállapo dást még az értekezlet résztvevőinek összetételéről sem. Más éles ellentétek is vannak a felek között, ami kifejezésre jutott abban, hogy durván megsértették a fegyverszüneti egyezménynek a hadifogolykérdésre vonatkozó feltételeit. Mindez nagy mértékben azzal kapcsolatos, hogy egyes nagyhatalmak között nincsenek meg a normális kapcsolatok Nem lehet kétséges, hogy az öt hatalom értekezletének összehívása elősegítené számos nehézség eltávolítását. amelyek ma fennállanali mind a koreai kérdésben, mind néhány más időszerű nemzetközi probléma megoldása terén. Vannak országok amelyek még most sem hajlandók „elismerni" a Kínai Népköztársaságét. De tények „el nem ismerése' és még inkább nagy történelmi események „el nem ismerése“ sohasem vezetett pozitív eredményekre. Az Ázsiában végbement, mindenekelőtt a kínai nép győzelmében és a Kína’ Népköztársaság megalakulásában kifejezésre jutott gyökeres változások további semmibevevése az államok közötti viszonyok kiéleződésére vezet és akadályozza a sürgető nemzetköz’ problémák rendezését, ami létérdeke a világ minden népének. Már húszon öt nagy és kis állam, — amelyek lakossága mintegy egymilliárd ember — létesített vagy létesít diplomáciai knpcsolatokat a Kinai Népköztársasággal. Az ilyen államok száma már kétszeresére emelkedett volna és elérte volna már az ötvenet vagy mér többet, ha ezen a természetes úton nem létesítettek volna mesterséges akadályokat. Ázsiában nincs egyetlen független állam sem, amely nem létesített politikai kapcsolatokat a Kinai Népköztársasággal, vagy legalább is nem akart politikai vagy gazdasági kapcsolatokat létesíteni vele. Olyan ázsiai országok, mint India, Pakisztán, Indonézia, Burma mái régen diplomáciai kapcsolatokat -teremtettek a Kínai Népköztársasággal. Nem más, mint Nehru úr. India miniszterelnöke és Ázsia kiemelkedő államié rfia jelentette ki két nappa1 ezelőtt: „Az Egyesült Nemzetek Szervezete gyengíti állásait, ha nem bocsátja be a kommunista Kínát. Az új Kína megjelenése óriási tényező a nemzetközi helyzetben. Aki Kínát nem ismeri el, behunyja szemét a va lóság előtt."

Sok európai állam, köztük az at- k lanti tömbhöz tartozó államok is • szükségesnek ismerték el a diplomáciai kapcsolatok megteremtését az új Kináva.1. Csupán Észak- és Dél Amerika területén nem akadt egyet len állam sem, amely eddig rászánta volna magát, bőgj rendes kapcsolatokat teremtsen a népi demokratikus Kínával. Hogy ez miről tanúskodik — az további magyarázat' nélkül is érthető. A szovjet kormány abból indul ki, hogy ez a helyzet nem maradhat fenn soká így. A Kínai Népköztársaság részvétedével meg tartandó öthatalmi tanácskozás ösz- szehivása sokban hozzájárulna az egész nemzetközi helyzet enyhülésé bez és megjavításához.

■ Végül, ha valóban törekszünk a nemzetközi feszültség enyhítésére, ennek tükröződnie kell az államok közti kereskedelem kiszélesítéséve’ összefüggő nemzetközi kapcsolatokban is.

Egyes hatalmak — mindenekelőtt az Egyesült Államok — részéről, a ’egutóbbi ideig olyan politika tapasztalható. amely a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal folytatott kereskedelem eltiltására Ványnl. Ennek kedvéért az Egyesült Államok kormánya három esztendővel ezelőtt felbontotta az Egye sült Államok és a Szovjetunió között sok év óta érvényben volt kereskedelmi egyezményt. Ismeretes az Js, hogy az Egyesült Államokban érvényben van a Battlo-törvény, -mely gvakor’atilag megtiltja, hogy zz Egyesült Államok és az amerikai *ömb országai kereskedjenek a Szovjetunióval és a néni demokratikus országokkal. Az Egyesült Államoknak ezek és egész sor más in- ‘ézkedései nemcsak arra irányulnak, hogy mindenféle nehézségeket okoz- anak a nemzetközi kereskedelemben — de arra is, hoev kiélezzék a nemzetközi kapcsolatokat. Vájjon elér- tek-fe céljukat a nemzetközi kérésedéi''«'! fejlődésének útjába gördí- ett mindezek az akadályok és megkülönböztető intézkedések? Mindnyájan tudjuk, hogy a Szovjetunió. Kína és a népi demokratikus or- zágok tekintetében létesített mind- zek a megkülönböztető intézkedé- "k távolról sem állították meg -zeknek az államoknak gazdasági 'ellendülését. hanem elősegítették a második világpiac megteremtését és íz ezen országok közti gazdasági kapcsolatok jelentős megsz’lárdulá- át. ítéljék meg főnök maguk, mire ezethet a nemzetközi kereskedelem erén életbeléptetett tilalmak és megkülönböztetések polH'káia. Vfi- ütiösen a jelenteni körülmények körött, midőn senkisem tagadhatja, hogy egyes országok gazdasági éledben nehézségek vannak.

Az öt hatalom képviselőinek tanácskozása pozitív szerepet játszana a nemzetközi kereskedelem fejlesztése normális körülményeinek megteremtése szempontjából Is. Ez feltétlenül érdeke sok államnak.

Magától értetődik, hogy az öt hatalom tanácskozása csak akkor tartható meg, ha megvan az az alap- feltétel, hogy mind az öt nagyhatalom valóban megmutatja, hogy törekszik a nemzetközi feszültség enyhítésére.

E napirend elfogadása esetén lehetőséget kapnánk, hogy figyelmünket azokra a kérdésekre összpontosítsuk, amelyek jelenleg a legidőszerűbbek és a leglényegesebbek.

Előttem Bidault úr nyilatkozott Franciaország nevében és Eden úr Anglia nevében. Ezeket a felszóia- 1 ásókat nagy figyelemmel hallgattuk meg. Mind Bidault úr, mind Eden úr és még előbb Dulles úr, az Egyesült Állrmok külügyminisztere bevezető szavaiban kifejezte reményét a jelenlegi értekezlet kedvező eredményeit illetően. Mint a Szovjetunió képviselője teljes készségemet fejezem ki aziránt, hogy Bidault. Eden és Dulles úrral együtt olyan eredményekre törekedjünk ezen az értekezleten, amelyek megfelelnek az európai népek biztonsága érdekeinek és egyúttal elősegítik az

;gész világ békéjének megszilárdítását.

Molotov elvtárs beszédével a négy hatalom külügyminiszterei értekezletének első ülése végétért.

Dulles amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy az idő előrehaladottságára való tekintettel a következő ülésen mondja el nyilatkozatát

A következő ülést január tartották.

26-án

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1953. évi népgazdasági terv teljesítéséről

A népgazdaság fejlődését, vala-1 mint a dolgozók anyagi és kulturális helyzetének alakulását 1955-1 ban a következő adatok jellemzik: 11

Ipar: s

, . 1 A párt és kormány határozatai 4 nyomán az ipar termelési tervét a I r második főiévben módosították: a 2 termelőid eszközök rovására növel- I r fék a fogyasztási javak termelési I c tervét. Az így módosított éves ter- I vet a szocialista ipar 101,5 száza-1 r lókra teljesítette. _ ^ 1

Az egyes minisztériumok éves ter- I ] tikét n következőiképpen teljesítet- 14

ók: I ]

Az 1955. évi I ;

tervteljesí- I ] tós °/o-a 11

colié- és^épipari minisztérium 99,8 11 lehézipari minisztérium 102.5 I '

könnyűipari minisztérium 99.9 I élelmiszeripari minisztérium 100.6 I építésügyi minisztérium ipari vállalatai 10151

kisipari termelőszövetkezetek 113,1 I 1955-ban terven felül többek kö-1 zött több mint 700 motorkerékpárt, I 140000 mázsa műtrágyát, 700 000 pár I pamutharisnyát, 77 000 pár bőrcipőt, 1 27 000 mázsa cukrot, 56 000 hl sört, I 1O0 millió db cigarettát, 5500 mázsa I kolbászfélét termeltek. Egyes fontos termékek termelési tervét azon- I ban nem teljesítették: pl. a kohó- és I gépipari minisztérium hengerelt I acélból és tehergépkocsiból, a ne- I hézipari minisztérium szénből és I vililiainosenergiábóil és a többi mi- I nisztérium néhány egyéb cikkből kevesebbet termelt, mint amennyit a terv előírt Néhány fontos exportcikk termelési tervét az ipar nem teljesítette.

A szocialista ipar 1955-ban 11,8 |

százalékkal termeit többet, mint 1952-ben.

1'955-ban a legfontosabb iparcikkek termelése 1952-höz képest a következőképpen alakult;

1955 évi termelés

az 1952. évi terme- ■’ lés Vo-ában

szén 113.6

villamosenergia 109,2

vas- és acél 106,6

esztergagépek 121,8

tehergépkocsi 106,5

autóbusz 115,2

Diesel motor 133,1

motorkerékpár 114,1

gép- és motorolaj 1338

vilngítógáz 116,1

műtrágya 121.0

lég’a 120.0

I mész • 110,0

cemenf 100,3

pamutszövet 97,3

kötöttáru 111,?

I nylonharisnya 263 4

I bőrcipő 93.5

csizma 130,2

liszt 100,5

cnkor 171,2

likőr 115,6

sör 134,9

kolbászfélék 1415

cigaretta 108 2

édesipari készítmények 118,3 I pipereszappan 122,2- I A pamutswvvetnek, amiből egyéb

. ként nagy, készletek vannak, és 1

bőreipőnekV az előző évinél alacso 1 1 nyabb termelése részben külkeres ■ I kedclmi okokra vezethető vissza.

1 I 1953-ban az ipar összesen mint I egy 21,3 millió tonna szenet, 4, , I milliárd kwo villamosénergiá:

’ I 830 000 tonna nyersola jat, 760 06 ' I tonna nyersvasat, több mint másfél & I millió tonna acélt, több mint 840 00- I tonna hengerelt acélt, mintegy 14 50 I motorkerékpárt, 156 400 kerékpár I 155 500 rádiót, 220 C00 tonna műtrs I gyát, mintegy 1,1 miliő tonna «

jp I mentet, mintegy 209 millió négyze] I méter pamutszövetet és 8.4 miltti I pár bőrcipőt termelt.

I Több fontos fogyasztási ciiklk I mezőgazdasági termelési eszköz t« * I melése — az új kormányprogramul i- I nak megfelelően — 1933. második fi a 1 lében jóval több volt, mint az. eh I félévben. így pl. traktorból 170 d. l~ I rabbal, műtrágya-szórógépből min í- I egy 400 darabbal, kazaiozóból min légy 700 darabbal, fogatos fűkaszái . I gépből mintegy 500 da rabi ki], rádi al bői 16 000 darabbal, flunell'bőJ 1 I millió négyzetméterrel, selyemsz Ivet bői több mint 750000 négyzet™

terrel, férfiingből 181000 darabbal, bakancsból 5*8000 párral, kötöttáru- te bői 2600 mázsával, pamutba risnyá- év ból több mint L

,1 millió párral, se- el; lyean- és nylonharisnyából egy ülte- tii sem. több mint 80000 párrak cukor- sá ka és csokoládéfélékből kereken 40000 mázsával, felvágottakból 3700 mázsával, kolbászfélékből 5100 mázsával, szappanból töl b mint 8300 mázsával termeltek többet a máiso- , diik félévben, mint az elsőben.

11955-ban a termékek önköltsége nem alakult kielégítően. A termeié- kenység — az egy órára eső terme- c' 'és — a mánisztérdűmi iparban átlag n .4 százalékkal, a kohó- és gépipari j1 nintsztérium vállalatainál 112 szá- ialéklkaJ magasabb volt, mint 1952- J veri. 1953. második félévben a múlt ? ív azonos időszakához képest a kor Si nányprograminnak megfelelően ,, :sokként a túlórák száma.

A kormúnyprogramm óta több ' rikk minősége javult, pl. a selyem- * !» pamutharisnyáé, a férfiöltönyé, r gyermekkabáté, a férfiingé és fér- f fi cipőé. Az élelmiszeriparban javították a felvágottak-- és kolbász- s. félék minőségéi Számos fogyasztási rikk választéka bővült: a második félévben többek között a cipőiparban 26 új modell gyártását kezdték e meg, növelték a női ruházati cikkek , választékát. A fogyasztási cikkek ; minősége és a választék bősége a j javulás ellenére általában még nem éri ell a dolgozók által megkívánt , színvonalat. ,

1953-ban az ipar több új gyárt- ; mány termelését kezdte meg, mint pl a villamos kézi szénfúrógép, szénrakodógép. traktoros fűkasza, fejő- I gép, sztreptomicin, vérszegénvség I e'lleni kristályos vitamin, valamint I áj ruházati és élelmiszercikkek I gyártását.

Mezőgazdaság:

1933-ban a párt- és kormányhatá- I rozatok által nyújtott kedvezmények, valamint a jó terméserediné- I nyék jelentős mértékben javították I 1 a mezőgazdasági termelők helyze- I tét. Az egyénileg gazdálkodó parasz- I I tok és a termelőszövetkezeteik kü- I lönböző juttatások, valamint hite- I lek és hátralékok elengedése révén I több milliárd forint értékű támoga- I I tást kaptak.

A növénytermelés hozamai 1953- I I ban megközelítették, sőt egyes nü- I I vényeknél felülmúlták a kiemelke- I dóén jó 1951. év eredményeit is. Gabonafélékből országosan több mint I 7,2 millió, burgonyából mintegy 7,3 I millió, kukoricából 13,9 millió, cu- I korrépából 12,8 millió, lucernából I 5,3 millió mázsával több termett,

I mint 1952-ben.

I _ Az állatállomány 1955. végén, a juhállomány _ kivételével nlacso- I nyabb, a hízósertések száma maga- I sabb volt, mint az előző évben. Az I állami gazdaságok nem teljesítették I sertéshús- és tejtermelési tervüket.

A mezőgazdaság szocialista szekI torához tartozott az év végén az or- I szag szántóterületének 'mintegy 32 I százaléka. A kormány intézkedései I következtében a tartalékföldeket I berbeadták, illetve hasznosították.

I A termelőszövetkezeti tagok jöveI delme 1953-ban többszörösét tette ki

■ I az előző évinek. Egy munkaegységre

II közel kétszerannyi kenyérgabonát,

■ I három és félszerannyi kukoricát és • I egyéb terményt másfélszej annyi

I készpénzt osztottak ki a tagok kö- . I zött, mint 1932-ben. j Az egyéni dolgozó és szövelkezetII be tömörült parasztság termelési j I kedve a mezőgazdaságnak nyújtott _ I fokozott segítség eredményeként a [) I második félévben nagymértékben 5 I megélénkült. Ennek következtében

I az. előző évinél gyorsabb ütembon -1 hajtották végre az őszi mezőgazda- - I sasi munkákat. A búza és rozs ve- _ I tésteriilpte 1935. őszén közel félmil- ó I lió holddal volt több, mint egv év- I vei előbb. Minőségi vetőmaggal je- s I lentősen nagyobb területet vetettek r I be, mint 1952-ben.

I t953-ban a gépállomások több nun I négymillió kát. hold különféle szán oltási munkát végeztek, harmincsszá Uniókkal többet, mint egy .évvé t- I előbb, azonban nem nyújtottak se! t- I lő segítséget a termelőszövetkezetei 5-I nek a nővén vápotósi munkák elvég 5-1 zésénél. A gépállomások mélyszán ,6 I tási tervüket nem teljesítették és a ö- j egyénileg dolgozó parasztok számé é-1 ra még mindig keveset szántottak.

A szovjet küldöttség szeretné remélni, hogy erről a kérdésről meg lehet egyezni a berlini értekezleten.

Az öt hatalom külügyminiszterei tanácskozásának összehívásában és német kérdésen kívül célszerű volna ezen az értekezleten megvitatni az osztrák kérdést is.

Az európai béke megszilárdításának érdeke és az osztrák nép nemzeti Jogai biztosításának szükséges- ége megköveteli a szabad és független Ausztria leggyorsabb helyreállítását és az osztrák kérdés rendezését.

A szovjet kormány úgy véli, hogy ezt a kérdést a négy hatalom meglévő egyezményének értelmében kell rendezni. E kérdés megvizsgálásánál abból kell kiindulni, hogy a rendezés elősegítené az európai népek biztonságának és Ausztria füg getlenségének szavatolását és hogy Ausztria ne váljon többé fegyverré az agresszív erők kezében, különösen ne váljon a német militariz- mus fegyverévé.

Az elmondottak megengedik, hogy a következő javaslatot tegyem a berlini értekezlet napirendjére:

1. A nemzetközi feszültség enyhítésére Irányuló Intézkedésekről és a Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság külügyminiszterei tanácskozásának összehívásáról.

2. A német kérdés és az európai biztonság megőrzésének feladatai.

3. As osztrák államszerződés.

11955-ban 124 000 kai. hóid erdői telepítették, többet, mint az előző évben. Az állaim erdőgazdaságok az elmúlt évben mintegy 11 OOü vagou tűzifával többet adtaik a népgazda- ágnak, mint 1952-ben.

Közlekedés:

A vasút 1955-ban 12,7 százalékkal több árut szállított, mint az előző évben. Az őszi csúcsforgalomban a kocsiforduló átlagos ideje fél nappal röv.idebb volt, mint a megelőző évben. A hajón szállított áru nicny- nyisége 15 százalék kai volt több, mint 1952-ben. Tehergépkocsin 1953- ban 41,1 százalékkal több árut szállítottak, mint egy évvel azelőtt; a gépkocsiállomány e.gy év alatt 13 z ázni ókkal emelkedett.

Vasúton 1953-ban két százalékkal többen utaztak, mint 1952-ben távolsági autóbuszon 3" százalékkal többen. Az autóbuszállomány az előző évhez képest 35,5 százalékkal emelkedett, nőtt a vasúti személy-« kocsik száma is, mindamellet* a személyszállítás terén a helyzet nem ■kielégítő.

Áruforgalom:

A párt és kormánv határozatai alapján a lakosságnak nyújtott számos kedvezmény: a beadási kötelezettség csökkentése, a július 1-i éts a szeptember 6-i árleszállítás, a békekölcsön alacsonyabb összegben történt kibocsátása, valamint a régebbi államkölcsönöik egyre nagyobb összegű törlesztése slb. jelentősen növelte a lakosság vásárlóerejét. Ennek folytán a kiskereskedelmi eladási forgalom 1933-ban 10,3 százalékkal nagyobb volt az. előző évinél.

A fontosabb élelmiszercikkek eladása 1952-höz képest a köveike^ő- képpen emelkedett: a cukoré 18 százalékkal, a zsíré 24 százalékkal, az étolajé és margariné 15 százalékkal, a húsé 23 százalékkal, n/. édes- ionri termékeké 15 százalékkal, a főbb iparcikkek közül férfikabáijíwl 23,6 százalékkal, női kabátWilft9.4 százalékkal, női cipőből 10.7 szízá- lékíkai, gyermekcipőből 16 4 százalékkal, fehérneműanvagból 9,3 százalékkal, tűzhelyekből 15.5 százalékkal. mdióvevőkésziilékből 12.1 százalékkal, edényáruból 18.3 százalékkal, mosószappanból 15.5 százalékkal, pipereszappanból 37«3 százalékkal adtak el többet mint 1932- ben.

A forgalom növekedése elsősorban a párt- és kormányba táróba tök vég- I rehajtásának e red mén ve. _ 1955 első felében a kiskereskedelmi forgalom lényegében azonos volt a meg'dőto év ellső félévének forgalmával, míg az év második felében 1*952. ma"ódik félévéhez képest n forgalom jelentősen emelkedett. Tgy például 19>3. második félévében cnkorlml 13 mii- I lió kilogrammal, zsírból hat millió I kilogrammal, húsból öt millió kilo- grammal, bőrcipőből 729 000 párral, kabátból 125 000 darabbal, férfi m- I hóból 39000 darabbal, flnuellből mintegy 290000 négyzetméterrel, fé- I sűs gyapjúszövetből 205 000 négvzet- I méterrel, kerékpárból mintegy I 15 800 darabbal, tűzhelyből 11500 j darabbal, rádióból kb. 24 400 darab- I Imi! töblmt vásároltak mint 1‘>5G második félévé-ben. A lakosság szep- I tember hattól, az árleszállítás időpontjától december 51-ig 955 millió I forinttal többet költött ruhá/kodús- I ra, mint 1952 azonos időszakában.

A fogyasztóik szeptember 6-től az J év végéig egyedül a kiskereskedel- I mi vásárlásokná.1 (a szolgáltatásokat és a piaci vásárlásokat nem számítI va) mintegy 700 millió forintot 1a- I karítottak meg.

A városi lakosság éleimiszerellá- I tisát javította, hogy 1953-ban a fa- I lusi termelők jóval több mezőga»- 'jdasági terméket hoztak piacra. m;nt I 1952-ben: pl. zöldség- és gviimölcsfé- I lékből 87 százalékkal, baromfiból 23 ' | százalékkal, tej és tej tennék okból ‘ I 28 százalékkal volt több a fnthoza- . I tál. A piaci árak — főleg a zöldv'g- 1 és gyümölcsféléké — általában íé- ■jnvegesen csökkent, azonban a ha- , I romfi, a tojás és a zsír ára vaía- I mivel magasabb volt az 1952. évi- ' I nél.

II A lakosság áruellátása a f')gva-'/- tási cikkeik termelése érdekeljen ho

"Izott intézke«lések következtében a: z I év második fölében lényegesen ja

1 (Folytatás a 4. oldalon) <