Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-27 / 22. szám

1S54 JANUAR 37 NAP C Ö «» Y.M.Molotov elvtárs nyilatkozató a négy hatalom külügyminiszterei berlini értekezleténsk január 25-1 ülésén (Folytatás a 2. oldalról) közi ellenőrzését szolgálják és efelé vezető első lépésként el kell ismerni, hogy a kormányoknak le kell mon- daniok az atomfegyver alkalmazásá­ról. Ami az utóbbi kérdést illeti, a szovjet küldöttség természetesen ab­ból a tényből indul majd ki, hogy az atomkérdésben az utóbbi időben bizonyos tárgyalási rendet állapítot­tak meg, amelyet követni kell. Elsőrendű nemzetközi jelentőségű volna az üt hatalom tanácskozásának összehívása és a nemzetközi feszült­ség enyhítését szolgáló intézkedések nek — köztük a fegyverkezési haj­sza megszüntetésének — e tanácsko­záson történő megtárgyalása. Ni ni­es«-n olyan nép, nincsen olyan állam amelynek ne lenne érdeke, hogy leg­alábbis az alapját megvessék ezen igén fontos nemzetközi problémák gyümölcsöző megtárgyalásának. A jelenlegi berlini értekezlet a maga részéről tehetne valamilyen konkrét lépést , annak érdekében, hogy előse­gítse a fegyverkezési hajsza megszűr tetősét. Feltétlenül megengedhetetlen nek kell minősíteni az olyan kér­dések további halogatását is, ame­lyek a nagyhatalmak közti kapcso­latok rendezésére vonatkoznak. E nélkül nem biztosítható sok nemzet­közi probléma megoldása és nem le­het sikeresen elősegíteni a nemzet­közi feszültség további enyhítését. Ezzél kapcsolatban különös jelen­tősége van a Kínai Népköztársaság­ra vonatkozó kérdések rendezésének beleértve a Kinai Népköztársaság törvényes jogainak helyreállítását az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Az előrehaladásnak e téren nagy je­lentősége volna fontos nemzetköz: politikai és gazdasági problémák rendezése, többek között a koreai kérdés megoldása szempontjából. ' mint Ismeretes, magának a korea’ politikai értekezletnek az összehívása is komoly nehézségekbe ütközők Mindeddig nem értek el megállapo dást még az értekezlet résztvevőinek összetételéről sem. Más éles ellen­tétek is vannak a felek között, ami kifejezésre jutott abban, hogy dur­ván megsértették a fegyverszüneti egyezménynek a hadifogolykérdésre vonatkozó feltételeit. Mindez nagy mértékben azzal kapcsolatos, hogy egyes nagyhatalmak között nincse­nek meg a normális kapcsolatok Nem lehet kétséges, hogy az öt hata­lom értekezletének összehívása elő­segítené számos nehézség eltávolítá­sát. amelyek ma fennállanali mind a koreai kérdésben, mind néhány más időszerű nemzetközi probléma megoldása terén. Vannak országok amelyek még most sem hajlandók „elismerni" a Kínai Népköztársasá­gét. De tények „el nem ismerése' és még inkább nagy történelmi ese­mények „el nem ismerése“ sohasem vezetett pozitív eredményekre. Az Ázsiában végbement, mindenekelőtt a kínai nép győzelmében és a Kína’ Népköztársaság megalakulásában ki­fejezésre jutott gyökeres változások további semmibevevése az államok közötti viszonyok kiéleződésére vezet és akadályozza a sürgető nemzetköz’ problémák rendezését, ami létérdeke a világ minden népének. Már húszon öt nagy és kis állam, — amelyek la­kossága mintegy egymilliárd ember — létesített vagy létesít diplomáciai knpcsolatokat a Kinai Népköztársa­sággal. Az ilyen államok száma már kétszeresére emelkedett volna és el­érte volna már az ötvenet vagy mér többet, ha ezen a természetes úton nem létesítettek volna mesterséges akadályokat. Ázsiában nincs egyet­len független állam sem, amely nem létesített politikai kapcsolatokat a Kinai Népköztársasággal, vagy leg­alább is nem akart politikai vagy gazdasági kapcsolatokat létesíteni vele. Olyan ázsiai országok, mint India, Pakisztán, Indonézia, Burma mái régen diplomáciai kapcsolatokat -teremtettek a Kínai Népköztársaság­gal. Nem más, mint Nehru úr. India miniszterelnöke és Ázsia kiemelkedő államié rfia jelentette ki két nappa1 ezelőtt: „Az Egyesült Nemzetek Szervezete gyengíti állásait, ha nem bocsátja be a kommunista Kínát. Az új Kína megjelenése óriási tényező a nemzetközi helyzetben. Aki Kínát nem ismeri el, behunyja szemét a va lóság előtt." Sok európai állam, köztük az at- k lanti tömbhöz tartozó államok is • szükségesnek ismerték el a diplomá­ciai kapcsolatok megteremtését az új Kináva.1. Csupán Észak- és Dél Amerika területén nem akadt egyet len állam sem, amely eddig rászánta volna magát, bőgj rendes kapcso­latokat teremtsen a népi demokrati­kus Kínával. Hogy ez miről tanús­kodik — az további magyarázat' nél­kül is érthető. A szovjet kormány abból indul ki, hogy ez a helyzet nem maradhat fenn soká így. A Kí­nai Népköztársaság részvétedével meg tartandó öthatalmi tanácskozás ösz- szehivása sokban hozzájárulna az egész nemzetközi helyzet enyhülésé bez és megjavításához. ■ Végül, ha valóban törekszünk a nemzetközi feszültség enyhítésére, ennek tükröződnie kell az államok közti kereskedelem kiszélesítéséve’ összefüggő nemzetközi kapcsolatok­ban is. Egyes hatalmak — mindenekelőtt az Egyesült Államok — részéről, a ’egutóbbi ideig olyan politika ta­pasztalható. amely a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal folytatott kereskedelem eltiltására Ványnl. Ennek kedvéért az Egye­sült Államok kormánya három esz­tendővel ezelőtt felbontotta az Egye sült Államok és a Szovjetunió kö­zött sok év óta érvényben volt ke­reskedelmi egyezményt. Ismeretes az Js, hogy az Egyesült Államokban érvényben van a Battlo-törvény, -mely gvakor’atilag megtiltja, hogy zz Egyesült Államok és az amerikai *ömb országai kereskedjenek a Szovjetunióval és a néni demokrati­kus országokkal. Az Egyesült Álla­moknak ezek és egész sor más in- ‘ézkedései nemcsak arra irányulnak, hogy mindenféle nehézségeket okoz- anak a nemzetközi kereskedelemben — de arra is, hoev kiélezzék a nem­zetközi kapcsolatokat. Vájjon elér- tek-fe céljukat a nemzetközi kérés­edéi''«'! fejlődésének útjába gördí- ett mindezek az akadályok és meg­különböztető intézkedések? Mind­nyájan tudjuk, hogy a Szovjetunió. Kína és a népi demokratikus or- zágok tekintetében létesített mind- zek a megkülönböztető intézkedé- "k távolról sem állították meg -zeknek az államoknak gazdasági 'ellendülését. hanem elősegítették a második világpiac megteremtését és íz ezen országok közti gazdasági kapcsolatok jelentős megsz’lárdulá- át. ítéljék meg főnök maguk, mire ezethet a nemzetközi kereskedelem erén életbeléptetett tilalmak és megkülönböztetések polH'káia. Vfi- ütiösen a jelenteni körülmények kö­rött, midőn senkisem tagadhatja, hogy egyes országok gazdasági éle­dben nehézségek vannak. Az öt hatalom képviselőinek ta­nácskozása pozitív szerepet játszana a nemzetközi kereskedelem fejlesz­tése normális körülményeinek meg­teremtése szempontjából Is. Ez fel­tétlenül érdeke sok államnak. Magától értetődik, hogy az öt ha­talom tanácskozása csak akkor tart­ható meg, ha megvan az az alap- feltétel, hogy mind az öt nagyhata­lom valóban megmutatja, hogy tö­rekszik a nemzetközi feszültség eny­hítésére. E napirend elfogadása esetén le­hetőséget kapnánk, hogy figyelmün­ket azokra a kérdésekre összponto­sítsuk, amelyek jelenleg a legidő­szerűbbek és a leglényegesebbek. Előttem Bidault úr nyilatkozott Franciaország nevében és Eden úr Anglia nevében. Ezeket a felszóia- 1 ásókat nagy figyelemmel hallgattuk meg. Mind Bidault úr, mind Eden úr és még előbb Dulles úr, az Egye­sült Állrmok külügyminisztere be­vezető szavaiban kifejezte reményét a jelenlegi értekezlet kedvező ered­ményeit illetően. Mint a Szovjet­unió képviselője teljes készségemet fejezem ki aziránt, hogy Bidault. Eden és Dulles úrral együtt olyan eredményekre törekedjünk ezen az értekezleten, amelyek megfelelnek az európai népek biztonsága érde­keinek és egyúttal elősegítik az ;gész világ békéjének megszilárdí­tását. Molotov elvtárs beszédével a négy hatalom külügyminiszterei értekezle­tének első ülése végétért. Dulles amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy az idő előrehala­dottságára való tekintettel a követ­kező ülésen mondja el nyilatkozatát A következő ülést január tartották. 26-án A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1953. évi népgazdasági terv teljesítéséről A népgazdaság fejlődését, vala-1 mint a dolgozók anyagi és kultu­rális helyzetének alakulását 1955-1 ban a következő adatok jellemzik: 11 Ipar: s , . 1 A párt és kormány határozatai 4 nyomán az ipar termelési tervét a I r második főiévben módosították: a 2 termelőid eszközök rovására növel- I r fék a fogyasztási javak termelési I c tervét. Az így módosított éves ter- I vet a szocialista ipar 101,5 száza-1 r lókra teljesítette. _ ^ 1 Az egyes minisztériumok éves ter- I ] tikét n következőiképpen teljesítet- 14 ók: I ] Az 1955. évi I ; tervteljesí- I ] tós °/o-a 11 colié- és^épipari minisztérium 99,8 11 lehézipari minisztérium 102.5 I ' könnyűipari minisztérium 99.9 I élelmiszeripari minisztérium 100.6 I építésügyi minisztérium ipari vállalatai 10151 kisipari termelőszövetkezetek 113,1 I 1955-ban terven felül többek kö-1 zött több mint 700 motorkerékpárt, I 140000 mázsa műtrágyát, 700 000 pár I pamutharisnyát, 77 000 pár bőrcipőt, 1 27 000 mázsa cukrot, 56 000 hl sört, I 1O0 millió db cigarettát, 5500 mázsa I kolbászfélét termeltek. Egyes fon­tos termékek termelési tervét azon- I ban nem teljesítették: pl. a kohó- és I gépipari minisztérium hengerelt I acélból és tehergépkocsiból, a ne- I hézipari minisztérium szénből és I vililiainosenergiábóil és a többi mi- I nisztérium néhány egyéb cikkből kevesebbet termelt, mint amennyit a terv előírt Néhány fontos export­cikk termelési tervét az ipar nem teljesítette. A szocialista ipar 1955-ban 11,8 | százalékkal termeit többet, mint 1952-ben. 1'955-ban a legfontosabb iparcik­kek termelése 1952-höz képest a kö­vetkezőképpen alakult; 1955 évi termelés az 1952. évi terme- ■’ lés Vo-ában szén 113.6 villamosenergia 109,2 vas- és acél 106,6 esztergagépek 121,8 tehergépkocsi 106,5 autóbusz 115,2 Diesel motor 133,1 motorkerékpár 114,1 gép- és motorolaj 1338 vilngítógáz 116,1 műtrágya 121.0 lég’a 120.0 I mész • 110,0 cemenf 100,3 pamutszövet 97,3 kötöttáru 111,? I nylonharisnya 263 4 I bőrcipő 93.5 csizma 130,2 liszt 100,5 cnkor 171,2 likőr 115,6 sör 134,9 kolbászfélék 1415 cigaretta 108 2 édesipari készítmények 118,3 I pipereszappan 122,2- I A pamutswvvetnek, amiből egyéb . ként nagy, készletek vannak, és 1 bőreipőnekV az előző évinél alacso 1 1 nyabb termelése részben külkeres ■ I kedclmi okokra vezethető vissza. 1 I 1953-ban az ipar összesen mint I egy 21,3 millió tonna szenet, 4, , I milliárd kwo villamosénergiá: ’ I 830 000 tonna nyersola jat, 760 06 ' I tonna nyersvasat, több mint másfél & I millió tonna acélt, több mint 840 00- I tonna hengerelt acélt, mintegy 14 50 I motorkerékpárt, 156 400 kerékpár I 155 500 rádiót, 220 C00 tonna műtrs I gyát, mintegy 1,1 miliő tonna « jp I mentet, mintegy 209 millió négyze] I méter pamutszövetet és 8.4 miltti I pár bőrcipőt termelt. I Több fontos fogyasztási ciiklk I mezőgazdasági termelési eszköz t« * I melése — az új kormányprogramul i- I nak megfelelően — 1933. második fi a 1 lében jóval több volt, mint az. eh I félévben. így pl. traktorból 170 d. l~ I rabbal, műtrágya-szórógépből min í- I egy 400 darabbal, kazaiozóból min légy 700 darabbal, fogatos fűkaszái . I gépből mintegy 500 da rabi ki], rádi al bői 16 000 darabbal, flunell'bőJ 1 I millió négyzetméterrel, selyemsz Ivet bői több mint 750000 négyzet™ terrel, férfiingből 181000 darabbal, bakancsból 5*8000 párral, kötöttáru- te bői 2600 mázsával, pamutba risnyá- év ból több mint L ,1 millió párral, se- el; lyean- és nylonharisnyából egy ülte- tii sem. több mint 80000 párrak cukor- sá ka és csokoládéfélékből kereken 40000 mázsával, felvágottakból 3700 mázsával, kolbászfélékből 5100 má­zsával, szappanból töl b mint 8300 mázsával termeltek többet a máiso- , diik félévben, mint az elsőben. 11955-ban a termékek önköltsége nem alakult kielégítően. A termeié- kenység — az egy órára eső terme- c' 'és — a mánisztérdűmi iparban átlag n .4 százalékkal, a kohó- és gépipari j1 nintsztérium vállalatainál 112 szá- ialéklkaJ magasabb volt, mint 1952- J veri. 1953. második félévben a múlt ? ív azonos időszakához képest a kor Si nányprograminnak megfelelően ,, :sokként a túlórák száma. A kormúnyprogramm óta több ' rikk minősége javult, pl. a selyem- * !» pamutharisnyáé, a férfiöltönyé, r gyermekkabáté, a férfiingé és fér- f fi cipőé. Az élelmiszeriparban ja­vították a felvágottak-- és kolbász- s. félék minőségéi Számos fogyasztási rikk választéka bővült: a második félévben többek között a cipőipar­ban 26 új modell gyártását kezdték e meg, növelték a női ruházati cikkek , választékát. A fogyasztási cikkek ; minősége és a választék bősége a j javulás ellenére általában még nem éri ell a dolgozók által megkívánt , színvonalat. , 1953-ban az ipar több új gyárt- ; mány termelését kezdte meg, mint pl a villamos kézi szénfúrógép, szén­rakodógép. traktoros fűkasza, fejő- I gép, sztreptomicin, vérszegénvség I e'lleni kristályos vitamin, valamint I áj ruházati és élelmiszercikkek I gyártását. Mezőgazdaság: 1933-ban a párt- és kormányhatá- I rozatok által nyújtott kedvezmé­nyek, valamint a jó terméserediné- I nyék jelentős mértékben javították I 1 a mezőgazdasági termelők helyze- I tét. Az egyénileg gazdálkodó parasz- I I tok és a termelőszövetkezeteik kü- I lönböző juttatások, valamint hite- I lek és hátralékok elengedése révén I több milliárd forint értékű támoga- I I tást kaptak. A növénytermelés hozamai 1953- I I ban megközelítették, sőt egyes nü- I I vényeknél felülmúlták a kiemelke- I dóén jó 1951. év eredményeit is. Ga­bonafélékből országosan több mint I 7,2 millió, burgonyából mintegy 7,3 I millió, kukoricából 13,9 millió, cu- I korrépából 12,8 millió, lucernából I 5,3 millió mázsával több termett, I mint 1952-ben. I _ Az állatállomány 1955. végén, a juhállomány _ kivételével nlacso- I nyabb, a hízósertések száma maga- I sabb volt, mint az előző évben. Az I állami gazdaságok nem teljesítették I sertéshús- és tejtermelési tervüket. A mezőgazdaság szocialista szek­I torához tartozott az év végén az or- I szag szántóterületének 'mintegy 32 I százaléka. A kormány intézkedései I következtében a tartalékföldeket I berbeadták, illetve hasznosították. I A termelőszövetkezeti tagok jöve­I delme 1953-ban többszörösét tette ki ■ I az előző évinek. Egy munkaegységre II közel kétszerannyi kenyérgabonát, ■ I három és félszerannyi kukoricát és • I egyéb terményt másfélszej annyi I készpénzt osztottak ki a tagok kö- . I zött, mint 1932-ben. j Az egyéni dolgozó és szövelkezet­II be tömörült parasztság termelési j I kedve a mezőgazdaságnak nyújtott _ I fokozott segítség eredményeként a [) I második félévben nagymértékben 5 I megélénkült. Ennek következtében I az. előző évinél gyorsabb ütembon -1 hajtották végre az őszi mezőgazda- - I sasi munkákat. A búza és rozs ve- _ I tésteriilpte 1935. őszén közel félmil- ó I lió holddal volt több, mint egv év- I vei előbb. Minőségi vetőmaggal je- s I lentősen nagyobb területet vetettek r I be, mint 1952-ben. I t953-ban a gépállomások több nun I négymillió kát. hold különféle szán oltási munkát végeztek, harmincsszá Uniókkal többet, mint egy .évvé t- I előbb, azonban nem nyújtottak se! t- I lő segítséget a termelőszövetkezetei 5-I nek a nővén vápotósi munkák elvég 5-1 zésénél. A gépállomások mélyszán ,6 I tási tervüket nem teljesítették és a ö- j egyénileg dolgozó parasztok számé é-1 ra még mindig keveset szántottak. A szovjet küldöttség szeretné re­mélni, hogy erről a kérdésről meg lehet egyezni a berlini értekezleten. Az öt hatalom külügyminiszterei tanácskozásának összehívásában és német kérdésen kívül célszerű volna ezen az értekezleten megvi­tatni az osztrák kérdést is. Az európai béke megszilárdításá­nak érdeke és az osztrák nép nem­zeti Jogai biztosításának szükséges- ége megköveteli a szabad és füg­getlen Ausztria leggyorsabb helyre­állítását és az osztrák kérdés ren­dezését. A szovjet kormány úgy véli, hogy ezt a kérdést a négy hatalom meg­lévő egyezményének értelmében kell rendezni. E kérdés megvizsgá­lásánál abból kell kiindulni, hogy a rendezés elősegítené az európai népek biztonságának és Ausztria füg getlenségének szavatolását és hogy Ausztria ne váljon többé fegyverré az agresszív erők kezében, különö­sen ne váljon a német militariz- mus fegyverévé. Az elmondottak megengedik, hogy a következő javaslatot tegyem a ber­lini értekezlet napirendjére: 1. A nemzetközi feszültség eny­hítésére Irányuló Intézkedésekről és a Franciaország, Anglia, az Egye­sült Államok, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság külügyminisz­terei tanácskozásának összehívásá­ról. 2. A német kérdés és az európai biztonság megőrzésének feladatai. 3. As osztrák államszerződés. 11955-ban 124 000 kai. hóid erdői telepítették, többet, mint az előző évben. Az állaim erdőgazdaságok az elmúlt évben mintegy 11 OOü vagou tűzifával többet adtaik a népgazda- ágnak, mint 1952-ben. Közlekedés: A vasút 1955-ban 12,7 százalékkal több árut szállított, mint az előző évben. Az őszi csúcsforgalomban a kocsiforduló átlagos ideje fél nap­pal röv.idebb volt, mint a megelőző évben. A hajón szállított áru nicny- nyisége 15 százalék kai volt több, mint 1952-ben. Tehergépkocsin 1953- ban 41,1 százalékkal több árut szál­lítottak, mint egy évvel azelőtt; a gépkocsiállomány e.gy év alatt 13 z ázni ókkal emelkedett. Vasúton 1953-ban két százalékkal többen utaztak, mint 1952-ben tá­volsági autóbuszon 3" százalékkal többen. Az autóbuszállomány az előző évhez képest 35,5 százalékkal emelkedett, nőtt a vasúti személy-« kocsik száma is, mindamellet* a személyszállítás terén a helyzet nem ■kielégítő. Áruforgalom: A párt és kormánv határozatai alapján a lakosságnak nyújtott szá­mos kedvezmény: a beadási kötele­zettség csökkentése, a július 1-i éts a szeptember 6-i árleszállítás, a bé­kekölcsön alacsonyabb összegben történt kibocsátása, valamint a ré­gebbi államkölcsönöik egyre na­gyobb összegű törlesztése slb. je­lentősen növelte a lakosság vásárló­erejét. Ennek folytán a kiskereske­delmi eladási forgalom 1933-ban 10,3 százalékkal nagyobb volt az. előző évinél. A fontosabb élelmiszercikkek el­adása 1952-höz képest a köveike^ő- képpen emelkedett: a cukoré 18 százalékkal, a zsíré 24 százalékkal, az étolajé és margariné 15 százalék­kal, a húsé 23 százalékkal, n/. édes- ionri termékeké 15 százalékkal, a főbb iparcikkek közül férfikabáijíwl 23,6 százalékkal, női kabátWilft9.4 százalékkal, női cipőből 10.7 szízá- lékíkai, gyermekcipőből 16 4 száza­lékkal, fehérneműanvagból 9,3 szá­zalékkal, tűzhelyekből 15.5 száza­lékkal. mdióvevőkésziilékből 12.1 százalékkal, edényáruból 18.3 szá­zalékkal, mosószappanból 15.5 szá­zalékkal, pipereszappanból 37«3 szá­zalékkal adtak el többet mint 1932- ben. A forgalom növekedése elsősorban a párt- és kormányba táróba tök vég- I rehajtásának e red mén ve. _ 1955 első felében a kiskereskedelmi forgalom lényegében azonos volt a meg'dőto év ellső félévének forgalmával, míg az év második felében 1*952. ma"ódik félévéhez képest n forgalom jelen­tősen emelkedett. Tgy például 19>3. második félévében cnkorlml 13 mii- I lió kilogrammal, zsírból hat millió I kilogrammal, húsból öt millió kilo- grammal, bőrcipőből 729 000 párral, kabátból 125 000 darabbal, férfi m- I hóból 39000 darabbal, flnuellből mintegy 290000 négyzetméterrel, fé- I sűs gyapjúszövetből 205 000 négvzet- I méterrel, kerékpárból mintegy I 15 800 darabbal, tűzhelyből 11500 j darabbal, rádióból kb. 24 400 darab- I Imi! töblmt vásároltak mint 1‘>5G második félévé-ben. A lakosság szep- I tember hattól, az árleszállítás idő­pontjától december 51-ig 955 millió I forinttal többet költött ruhá/kodús- I ra, mint 1952 azonos időszakában. A fogyasztóik szeptember 6-től az J év végéig egyedül a kiskereskedel- I mi vásárlásokná.1 (a szolgáltatásokat és a piaci vásárlásokat nem számít­I va) mintegy 700 millió forintot 1a- I karítottak meg. A városi lakosság éleimiszerellá- I tisát javította, hogy 1953-ban a fa- I lusi termelők jóval több mezőga»- 'jdasági terméket hoztak piacra. m;nt I 1952-ben: pl. zöldség- és gviimölcsfé- I lékből 87 százalékkal, baromfiból 23 ' | százalékkal, tej és tej tennék okból ‘ I 28 százalékkal volt több a fnthoza- . I tál. A piaci árak — főleg a zöldv'g- 1 és gyümölcsféléké — általában íé- ■jnvegesen csökkent, azonban a ha- , I romfi, a tojás és a zsír ára vaía- I mivel magasabb volt az 1952. évi- ' I nél. II A lakosság áruellátása a f')gva-'/- tási cikkeik termelése érdekeljen ho "Izott intézke«lések következtében a: z I év második fölében lényegesen ja 1 (Folytatás a 4. oldalon) <

Next

/
Thumbnails
Contents