Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-23 / 19. szám

8 1*54 JANUÁR 23 IS A F L O Az országgyűlés pénteki ülés© (Folytatás a 2. oldalró!) űgyminiszter és az illetékes mi- msa;er együttes jelölése alapján a Népköztársaság Elnöki Tanácsa vá­lasztja meg szántén három évre. Hozzászólások A törvény javaslathoz elsőnek Molnár Erik szólt hozzá: Á bírói szervezetről szélé törvény­javaslat, amely nyomon követi a legfőbb ügyészség felállításáról szó­ló 'törvényerejű rendeletet. újabb, fontos lépést jelent alkotmányunk minél teljesebb gyakorlati megvaló­sítása és a szocialista törvényesség megszilárdítása területén — mon­dotta. Molnár Erik ezután méltatta a törvényjavaslat egyes paragrafusait, majd beszédét így fejezte be: A most tárgyalt törvényjavaslat célja az, hogy a bírói szervezetet mi- nél alkalmasabbá tegye a szocialis­ta törvényesség megvédésében reá háruló feladatok teljesítésére és ez- *tol hozzájáruljon a szocialista tör­vényesség megszilárdításához. A most tárgyalt törvényjavaslat egyik láncszeme a törvényesség meg­szilárdítására irányuló kormánypro- grairnm megvalósításának, amelyet az országgyűlés egyhangúlag magáé- v’á tett. a rendelkezések, amelyeket a törvényjavaslat taffalmaz, teljes mértékben alkalmasak arra, hogy hírói szervezetünket a szocialista törvényesség szilárd bástyájává te­gyék. Ezért a törvényjavaslatot a Magyar Dolgozók Pártja nevében el­A következő felszólaló Parragi György Kossuth-díjas újságíró volt. A javaslatot elsősorban azért üd­vözlöm, — mondotta — mert újabb fejlődést jelent népköztársaságunk alkotmányának teljes megvalósítása felé. Visszatükrözi alkotmányunk­nak azt a legsarkalatosabb tételét, hogy nálunk legfőbb érték az ember. Mint minden intézményünknek, a bírósági szervezetnek is ezt a ma­gasztos szempontot kell képviselnie, ezt a legfőbb célt kell szolgálnia. A mai bírósagot, a mai bírákat az kü­lönbözteti meg lényegesen a régi rendszer bíróságától, a kapitalista társadalom bíráitól, hogy elsősorban az ember érdekeit, jogait nézi, s nem a lélektelen aktákat. Az érző ember szemével vizsgálják népköz- társaságunk bírái az eléjük kerülő ügyeket és nem a rideg paragrafuso­kon keresztül. És ez természetes, hi­szen a nép bírái, ülnökei maguk is érző, szocialista gondolkodású embe­rek. Parragi György beszédében a kapi­talista országok bíróságainak a tőké­sek érdekében hozott, a békét akaró tömegek megfélemlítését célzó ítéle­teivel foglalkozott. Részletesen ismer tette az ártatlanul kivégzett béke­harcos Rosenberg házaspár ellen foly tatott embertelen hajszát és hazug ítéletet. Parragi György beszédét (gy fejez­te be: E javaslat valóban nagy haladást jelent az emberi szabadságjogok biz­tosításának, a bíróság előtti egyen­lőségnek és mindenekelőtt a törvé­nyesség megszilárdításának útján. A Horthy-rendszer kalodájának és bot­büntetésének világából elérkeztünk az igazi jogegyenlőség, a megvalósult szabadságjogok, a szilárd törvényes­ség világába. Ennek a világnak ma­radandó fényét jelenti ez a javaslat és ezért dolgozó népünk képviselő­jeként örömmel elfogadom. Az országgyűlés Parragi György felszólalása után a Magyar Nép- köztársaság bírósági szervezetéről szóló törvényjavaslatot általánosság­ban és részleteiben a bizottság által javasolt módosításokkal elfogadta. * Az elnök végül javasolta, hogy az országgyűlés legközelebbi ülését . ja­nuár 23-án, szombaton délelőtt tíz órakor tartsa és annak napirend­jére tűzze ki: 1. Nagy Imre elvtársnak, a minisz­tertanács elnökének beszámolóját. 2. A város- és községgazdálkodási minisztérium felállításáról szóló tör­vényjavaslat tárgyalását. Az országgyűlés a napirendi javas­latot elfogadta. Ezzel a pénteki ülés végeiért.. (MTI) PÁR! ÉS PÁKIÉPÍTÉS * A párlvezetőség újjáTálaszlásáoak előkészítése BelvárdgyuSán AZ EKE MAR régen kifagyott a földből. A belvárdgyulai dolgozó Parasztok most mással foglalatoskod- nak. Ki kocsiját, szerszámát, javít­gatja, mások az áLlatok körül tesz- nék-vesznek. Esténként négy-öt ház ófegje-fiatalja összegyűl a meleg konyhában. Beszélgetnek. Hosszú he­tekig leginkább arról folyt a szó. hogy; ‘Bélvárdgyulán mit kell tenni a Nagyobb termésért, az állatállomány megjavításáért. S talán egy hete úi hang vegyült a beszélgetésekbe. Az, hc>gy hamarosan újjáválasztják a Pártszervezet vezetőségét. .A minap Pajger Vince beszélt er r°l. A Győzelem termelőszövetkezet­ben sokáig elhanyagolták a pártmun­kát. Amióta azonban Furuglyás elv­társ a pártszervezet titkára, nagy lépéseket fettek előre. A vezetőség törődik a tagsággal, nem hagyja őket magukra. Egyszóval Furuglyás elv­társban nem rossz párttitkárra ta­láltak. Igaz, a vezetőségválasztásról való beszélgetés még igen kezdeti, de emellett még sok minden bizo­nyítja a kommunisták érdeklődését, sőt a- pártonkrvüliekét is. Az egységes vezetőség és az alap szervezetek igyekeznek ezt az érdeklődést kihasználni, mind a hatvanhét párttagot bevonni az előkészítésbe. Már az első taggyűlésen sok helyes Javaslatot tettek erre maguk a párt­tagok. Palotai Viktor elmondta, le­hetetlen állapot, hogy mástól kellett megtudnia ennek a taggyűlésnek az időpontját, mert a vezetőségtől sen- hi sem beszélt vele. Svegal elvtárs szerint minden párttagnak dolgoznia most, ezért az előkészítésbe von rák be az -összes párttagot. A K. V. határozata után nyomban összeült a pártvezetőség megbeszélni a hátá- roeatot, megszabni a feladatokat. Úgy Látták jónak, ha az előkészítés során a . pártcspportokra támaszkod­jak, Ezért, a. pártcsoportbizalmiakkal ^ újból megtárgyalták a határoza­tot. A pártszervezet vezetősége egy hó­napos munkatervet' is készített. He­lyes, példamutató kezdeményezés ez. bár a munkaterv nem a legjobb. Na­gyon kevés szó esik benne arról, ho­gyan akarják a politikai munkát meg javítani. Pedig erre van a legégetőbb szükség. Csak azt rögzíti, hogy ve­zetőségi ülésen, taggyűlésen, pártcso- oortbizalmi értekezleten megbeszélik a határozatot és a feladatokat. A pártmunka megjavítása terén csak addig megy el, hogy a vezetőségvá­lasztásig két-három tagjelöltet akar­nak felvenni. A PARTSZERVEZET munkájának pedig éppen az a legnagyobb fogya­tékossága, hogy nem tudja az egész tagságot aktivizálni, a megnöveke­dett érdeklődést nem használja ki eléggé. A határozat is nagyobbrészt a vezetőségek tagjaiig, a pártcsoport- bizalmiakig jutott el. Pedig az alapszervezetekben sok és jó népnevelők vannak. Olyanok, mint Balázs Balázsnc, Zakar Já- nosné és még lehetne folytatni a sort. Csakhogy a népnevelők nem dolgoz­nak jól. Miátovics elvtárs azon pa­naszkodik, hogy a népnevelők „pasz sz'vak“, különösen a falusi alapszer- vezetnél. Mi ebből az igazság? Amikor a termelőszövetkezet megvédéséért, majd a mezőgazdasági párthatározat ismertetéséért harcoltak, akkor a pártszervezet vezetői rendszeresen megbeszélték velük a feladatokat, érveket, módszereket adtak. így le­hetett és lehet is dolgozni. De most, egy héttel a Központi Vezetőség ha­tározatának megjelenése után a néjj- nevelőkkel még nem beszélték meg a feladatokat. Csak ánnyit tudnak a határozatról, amennyit maguk el­olvastak. A legutóbbi népnevelőér­tekezleten például csak a mezőgaz­dasági párthatározatról tárgyaltak, de egy szó Siem esett a vezetőségvá- lasztásrol^ Magától értetődő, ha a népnevelők nem tudják, mit kell tenniök, nem irányítják őket, nem is foglalkoznak mással, mint a mezőgazdaság fejlesz­téséről szóló határozattal. Igaz, ez fontos feladat, de úgy kell vele fog­lalkozni, hogy közben nem feledke­zünk meg a vezetőségválasztásról! Kössük vele össze úgy: amilyen ve­zetőséget választ a pártszervezet, tagsága, olyan léptekkel megyünk előre a mezőgazdasági határozat meg valósításában, hisz ennek élharcosa a pártszervezet. A pártszervezet segítsége nélkül a párttagság még nem ismerte és nem is ismerheti meg eléggé a K. V. határozatát, a belőle adódó tennivalókat. Pedig lenne miről beszélni a nép­nevelőknek, amikor a határozatot is mertetik. Az elmúlt vezetőségválasz­táskor a járási bizottság maga jelöl­te ki a vezetőség tagjait, a kommu­nistáknak csak el kellett fogadni. Megsértették ezzel a pártdemokrá­ciát, a párttagság jogait. Az akkor megválasztott vezetők egy része el­sorvasztotta a pártéletet, nem törő­dött a párttagsággal. A százhúsz párt tagból ma már csak hatvanhetet tartanak nyilván, mert sokan elma­radtak a tagdíjfizetéssel és kizárták őket a pártból. Jó szolgálatot ten-, pének a népnevelők akkor, ha elmon danák, hogy Sipos és Szabó elvtár­sak az utóbbi időben jobban dolgoz­nak. Hát nem nekik kellene-e arra inteni a párttagságot, hogy jobban, körültekintőbben . gyakorolja azt a jogát, hogy megválassza vezetőit? Igen, ezen már most kell gondolkod­ni és minden párttaggal megértetni, rajta múlik a jövendő munka.-MINDEN PARTTAGGAL megis­mertetni a K. V. határozatát, a ve zetőségválasztás jelentőségét — ez r fő feladata a belvárdgyulai elvtársak nak. (Azokkal is, akiknek nem jár újság s az öregekkel, akik nehezen olvasnak.) Beszéljék ezt meg alapo­san a népnevelőkkel, tanítsák meg őket érvelni, hogy a kommunistá kát sikeresen fel tudják készíteni, aktivizálni a vezetőségválasztásra. Kiizei kétezer tonna szenet nMl étiig tértin MR a Kamiéi Szénbányászati Tröszt A Komlói Szénbányászati Trö rat az év eleje óta egyenletesen tel­jesíti. sót az üzemek többsége túlteljesíti tervét. Január 21-tól 22-ig a legjobb eredményt a Kossuth-aknai IlI-as üzem érte el: napi előirány­zatát 122.2 százalékra teljesítette. A Komlói Szénbányászati Trös rt esedékes havi tervén felül eddig 1819.5 tonna kokszolható fekete sze net adott. Élenjáró főmérnök — tervét túlteljesítő üzem A képen: Szepeshegyl István fő­mérnök, a Komlói Szénbányászati Tröszt II. üzemének vezetője. „A tervet minden körülmények között teljesíteni kell!" — ezzel a jelszóval irányítja üzemét Szepes- hegyi István, a kettes üzem főmér­nöke. Még akkor is, ha személyes közbenjárásával és fizikai munká­val oldja meg a felmerült nehézsé­geket. Az elmúlt napokban sűrűn jöttek hozzá a csapatvezetők: „nincs bá­nyafa, nem tudunk biztosítani’', — „nincs üres, nem tudunk szállítani — A körletvezetők hiába igényeltek fát, a szállítási üzem nem küldött különböző indokokkal. — Az indokokból elég! — gondol­ta Szepeshegyl István főmérnök. — Tervünket minden körülmények között teljesíteni kell! Január 20—■ 2l-én „segített magán". Amikor úgy látszott, hogy fa- és tirescstllehiány miatt nem tudja teljesíteni tervét az üzem, kiment a rendezőre és be­osztott aknászai élén rakta a ko- csilíat bánya fával. Az eredmény nem maradt eL Ami kor a csapatok megtudták, hogy üzemvezetőjük a tervteljesítés ér­dekében nem retten vissza semmi­lyen munkától, lelkesebben végezi ték a munkát. 21-én 102.1 százalék•> ra teijesitették napi tervüket, 129.9 százalékos tervteljesités —100 tarinton felüli műszakonkénti kereset A képen: Sallós György, a DISZ brigád vezetője Sallós György háromszoros szta­hanovista komlói vájár brigádja ja­nuár 21-én 130.4 százalékot ért el. A kimagasló tervteljesités mellett Sallós elvtárs Igen eredményesen ad ja át munkamódszerét Barabás Gergely csillésnek, akit a „Nevelj új bányászt"-mozgalomhoz csatla­kozva szakmunkássá nevel. Bara­bás Gergely ma már önállóan vég­zi az elővájási munkahelyen a kü­lönböző munkafolyamatokat: ácsol, előretör. , A Sallós brigád jó munkájának eredménye, az első dekádban kere­setükön is meglátszik. 96 forintot kerestek egy műszakban. A máso­dik dekádban még jobb eredményt értek cl. Ezzel havi átlageredmé­nyük 129.9 százalékra nőtt, egy műszakra eső keresetük pedig 100 forint fölé emelkedett. „Párfiiirt életéin nigy essmíny a kongresszus és erre mi is méitóan készülünk.. A Kokszművek dolgozói, mint már többször, most i§ kiváló eredmé­nyekkel büszkélkedhetnek. 1953 évi termelési tervünket 106 százalékra már december 9-re befejeztük. Jelenleg is minden nap becsület­tel teljesítjük kötelességünket, hogy minél több kokszot kapjanak a nagyolvasztók. Pártunk életében nagy esemény a kongresszus és -er­re mi is méltóan készülünk. Vállal­tuk, hogy 102 százalékra teljesítjük koksztermelési tervünket, ezáltal 40 ezer forinttal adunk többet a nép­gazdaságnak. En most a nehézvegyipar kiváló dolgozója, továbbra is meg akarom tartani eredményeimet. Erre ösztö­kél az a tudat is, hogy februárban pártunk és kormányunk támogatá­sa révén a Szovjetunióba megyek háromhónapos tanulmányútra. A szovjet emberektől szerzett tudási, tapasztalatot, büszkeségünk, a sztá- linvárost Kokszmünél hasznosítom majd. HORVÁTH JÓZSEF müvézető, Pécsi Kokszmű. Érdemes termelési szerződést kötni 3í ezer forintot és 25 ezer cigarettát vár dohányföldjéről jövőre Sári János üszögpusztai dolgozó paraszt ^ Sári János tizenötholdas Üszög- Pusztai gazda 1420 négyszögölön ter- m€lt tavaly dohányt. Szorgalmas 171unkával 823 kiló termést ért el, Máiért 7.942 forintot kapott. Amikor a szerződéses termelés­ből szóló új kormányrendelet meg­jelent, kiszámította, ha 1954-ben hasonló termést ér el ugyanakkora területen, több, mint 16 ezer forin- tot kap érte és emellett 12 ezer da- Tah cigarettát. Alapos számolás után elhatározta, hogy közel két- szeresére emeli a dohány vetéste­rületét. A dohánynak kiszemelt 2400 neOyszögölre mindjárt megkötötte a szerződést és a bőven megtrágyázott mblát a gépállomás traktorával mé­lyen felszántotta. Amíg a jól előkészített talaj hó- mkaró alatt pihen, Sári János a szomszédokat járja sorra. Azt akar- **» ne csak ő növelje szerződéses területét, de gazdatársai is, Január közepére el is érte, hogy minden egyes üszögpusztai dolgozó paraszt nagyobb dohányterület megművelé­sére vállalkozott. Az elmúlt évi nyolccal szemben eddig tizenhárom holdra kötöttek szerződést. Sári János pedig az ezévi jó jövede­lemből, a jövő évi még szebb ke­reset reményében fele területre me­legházi ablakokat készített, hogy ezek alatt már hamarább fejlődje­nek a palánták és így kedvezőtlen időjárás esetén is jól beérjenek Gondol közben a távolabbi jövőre is. A szabolcsmegyei kísérleti inté­zet segítségével négyszáz négyszög­ölön magtermeléssel is foglalkozik, hogy a következő évben nemesített vetőmaggal láthassa el társait. Ha 1954-ben az elmúlt évihez ha­sonló terméseredményt ér el, az új rendelet szerint 31 ezer forint és 25 ezer cigaretta lesz a keresete 2400 négyszögölről. Szerződéses bikáért, tinóért több, mint kétszeresét fizetik a tavalyinak Kormányunk a termelőszövetke­zetek és egyénileg dolgozó parasz­tok részére bika és tinóhízlalási szerződéses akciót indított. A hizlalásra szerződtetni lehet minden 70—250 kilós bika vagy ti­nóborjút. A szerződtetett állatot 6- tól 12 hónapig terjedő hizlalást idő alatt legalább 300 kilósra kell hiz­lalni. Előnyösebb a 600 kilós hizlalást akció, amelyiknél a 3—400 kilós ti­nókat szerződtetik és 16 hónap múl va 600 kilós súlyban adják át kilón­ként 8.40 forintos áron. Az ilyen tinók után 1.500 forint előleget utal ki az Állat- és Zsírbegyüjtő Válla­lat. A múlt évben Markó János gyü- mölcscnyi dolgozó paraszt a 360 kilós szerződéses tinójáért 1.584 fo­rintot kapott. Ebben az évben ugyan ilyen súlyúért 3.240 forintot kap. „Két hónap alatt fejezzük be első negyedévi tervünket“ A collodium és butil- acetát jellegzetes illa­ta csapja meg az ide­gen orrát, szemét, ha bemegy a bőrgyári lakkos üzembe. A szá­radásra szánt bőrök kif eszí tett rámákon várakoznak a további megmunkálásra. Sok a lakkos üzem­ben a munka és ke­vés a dolgozó. Mind- i össze tizenketten van­nak, ebből hat férfi és hat nő. De a tizen­két dolgozóból hat sztahánovista. Jól dol­goznak valamennyien. Decemberi tervüket is túlteljesítették. Szinte ég a munka a kezük alatt. Figyelik, segítik egymást és állandóan figyelemmel kísérik a tervet, Január hetedikén műhely-termelési ér­tekezletet tartatják. A műhely dolgozói már kész tervvel álltak elő. Tudták, hogy január­ban 1200 kvádrát bőrt kell kiaüniok a mű­helyből és csak raj­tuk múlik, hogy ezt teljesíthessék. A mű­hely dolgozói — a kommunistákkal az élen — elhatározták, hogy a tervet nem­csak teljesítik, hanem túl is teljesítik. Tör- jéki elvtárs ezt mondta — Közeledik a III. pán. kongresszus nap­ja, amelyre a mi üze­münkben is jobb mun­kával készülünk. Ver­seny is indul majd biztosan. Hát ebben a versenyben nekünk kel'l az élen járnunk. Javaslom: két hónap alatt fejezzük be első negyedévi tervünket. Törjéfci elvtárssal egyetértettel? a mű­hely dolgozói. Ezt bi­zonyítja, hogy január Kői 10-ig 126, január 10-től 20-ig pedig már 128 százalékra emel­ték a műhelyátlagot. Január 20-án már 29-i tervüket teljesítették. Nagy lendületet ad munkájukhoz a SZOT most megjelent hatá­rozata a munkaver­senyről. „Sztahánovis­ta műhely“ akarnak lenni. Harvan József tudósitó, Bőrgyár.

Next

/
Thumbnails
Contents