Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-22 / 18. szám

NÄPC5 1954 JA VTA It » 2 Emlékünnepség ax Operaházban V. /- Lenin halálának L évfordulóján Vtagyünk lljics Lenin halálának 30. évfordulója eákalmdbál a Magyar Dolgozók Pártja Központi Veze. tősége és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa csütörtökön este emlékünnepségct rendezett Budapesten ez Állami Operaházban, Az emlékünnepély elnökségében foglaltak helyet: Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára■ Nagy Imire, a miniszter­tanács elnöke. Dobi István* a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gerő Ernő, a minisztertanács első elnökhelyettese, Apró Antal, a minisztertanács elnök- helyettese, Hidas István, Zsofinyec Mihály, Földvári Rudolf, Kristóf István, az MUP Politikai Bizottságának tagjai, Bata István, honvédelmi miniszter és SzalaiBéla, ez Országos Tervhivatal elnöke, a Politikai Bizottság póttagjai. Vég Béla, az MDP Központi Vezetőségének titkára, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, vala­mint az MDP Központi Vezetőségének és a miniszter. tanácsnak több más tagja, a tömegszervezeti vezetők, a tudomány, a művészet, az irodalom, a szocialista tér- melőmuirlui kiváló képviselői. Az elnökségben foglalt helyet J. D. Kiszeljov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A színpadot Lenin babérággal övezett arcképe dí­szítette, amely előtt meghajolt a forradalom diadalmas vörös zászlaja. A színpad felett MajaJcovszkij örök­érvényű szavai: „Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog". A magyar is a szovjet Himnusz elhangzása után Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csánál: elnöke nyitotta meg az cmlckünncpséget. Dobi István elvtárs beszéde Dobi, Irtván beszédében rámuta­tott: — Lenin útmutatásai alapján és a nagy szovjet nép segítségével te­remtettük meg mi magyarok is ha­zánkban a dolgozó nép államát és építjük boldog jövőnket, a szocia- 1 izmust. Lenin és nagy ügyének folytatója, Sztálin mutatta meg számunkra a dolgozó népünik jólété­hez és felemelkedéséhez vezető utat. amely egyedül tudja biztosí­tani sikeres előrehaladásunkat. —Lenin munkásságából és taní­tásából, ebből a kiapadhatatlan erő­forrásból mindenkor szükséges ta­pasztalatokat merítenünk. A lenini tanításokból segítséget nyerünk ah­hoz, hogy a szocializmus építésének jelenlegi új szakaszában a párt és a kormány legfőbb célkitűzéseit ma­radéktalanul valóra váltsuk, elér­jük egész dolgozó népünk anyagi és kulturális szükségleteinek szakadat­lanul növekvő kielégítését és ennek érdekében fejlett szocialista ipa­runkra támaszkodva felvirágoztas­suk mezőgazdaságunkat. A Lenin által kifejtett irányelvek felhasználása hazánk fejlődésének sajátosságait figyelembevéve komo­lyan hozzájárul a munkás-paraszt szövetségnek, népi demokratikus ál­lamunk szilárd alapjának és egész fejlődésünk legfőbb zálogának erő­sítéséhez. Dobi Islván ezután felkérte Gerő Ernő elvtársat, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tag­ját, a minisztertanács első elnök, helyettesét ünnepi beszédének meg. tartására. Gerő Ernő elvtárs beszéde • —Harminc évvel ezelőtt költözött 41 az élok sorából korunk legnagyobb ■rnbere, a munkásosztály, a dolgozó parasztság, a szabadságra áhítozó a függetlenségükért küzdő népek ángészű vezére, Vlagyimir Tljics Lentn. Es minél távolabbi a nap. tmelyen a nagy Lenin eltávozott tő- ünk, annál élőbb valóság I/enin! —t Lenin tovább él eszméiben, ai-* íotásaiban! Lenin él száz és száz- nt iók szivében: a Szovjetunióban ■is a hatalmas Kínai Népköztársaság- oart, Korea népének az imperialista agresszió elleni harcában, él a népi demokráciákban. Ixmin nemcsak cl! Lenin müvében nő, mindent legyőző erővé válik! Lenin megtestesült a szocializmus és a demokrácia nyolc­százmilliós szabad táborában! Lenin él a kapitalista és gyarmati elnyomás, a kizsákmányolás igájában sínylődő milliók vágyaiban, harcaiban, leg szentebb törekvéseiben! — A legutóbbi félévszázad törté­ne ne kézzelfoghatóan bizonyítja, mennyire igaza volt Iienin nagy előd jenek, a tudományos szocializmus megalapítójának, Marx Károlynak amikor azt mondotta, hogy az esz­mék törtónelemformáló erővé vál­nak, ha áthatják a milliós tömege­két, ha a tömegek magukévá teszik őket. Lenin eszméi azért válhattak és váltak valóban hatalmas törté­nelmet formáló erővé, mert ezekben az eszmékben a munkások és pa­rasztok igazsága, az elnyomottak és a kizsákmányoltak, a hazájukat és függetlenségüket szerető népek igaz­sága tudományos megalapozottság­gal és ugyanakkor mindenki szá­mára érthetően jutott kifejezésre. — Lenin alapozta meg elméletileg, politikailag és szervezetileg s hozta létre azt a pártot, amelyhez fogható még nem volt a történelemben. A pártot, amely ma is minden forra­dalmi, munkáspárt példaképe: a bol- aevfkoik pártját, a Szovjetunió Kom­munista Pártját! Azt a pártot, amely Lenin szavaival élve, „korunk esze, becsülete, lelkiismerete!" Lenin készítette elő és vezette győzelemre azt a forradalmat, ami­lyet annakelótte nem ismert a tör tiénelem: a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalmat, a szovjet szocialista forradalmat, minden idők legna­gyobb, legmélyebb és következmé­nyeiben- legjelentősebb forradalmát, amely á világtörténelem új korsza­kát- nyitotta meg. — Lenin rakta le az alapjait an­nak az újtípusú államnak, amilyei eddig nem ismert a történelem! Le­nin a szovjet szocialista állam, a munkások és a parasztok szovjet álla­mának atyja, azé az államé, amely a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság testvéri szövetségére épült és amelyben a vezető szerep a mun­kásosztályé. — Lenin eszméi, működése, tevé­kenysége nyomán döntő fordulatot tett az emberiség történelme. Ha összehasonlítjuk a jelenlegi világ- helyzetet azzal a helyzettel, amikor Lenin a történelem porondjára lépett vagy a harminc évvel ezelőttivel, amikor Lenin eltávozott tőlünk, min­denki száméra nyilvánvaló, hogy Lenin eszméi nyomán alapjában vál­tozott meg a világ arculata. Lenin halhatatlan eszméi világtörténelmi győzelmet arattak. — Alig néhány évtizede még a ki zsákmányolás és a népelnyomás sö­tét erői tartották osztatlanul hatal­mukban a földkerekséget, ma pedig a világ lakosságának egyharmada, a kommunizmust építő Szovjet­unióval, saját kezében tartja sorsá­nak irányítását, s szabad és függet­len hazában, békés alkotó munkával ápíta verőfényes jövőjét. — Leninnek jutott az a megtisz­telő feladat, hogy Marx-Engels örök­ségét megvédje az opportunistákkal, a munkásosztály árulóival szemben. Lenin azonban nemcsak megvédte Marx-Engels örökét, nemcsak vissza­állította a marxizmus forradalmi lé­nyegét, hanem továbbfejlesztette a marxizmust, az új viszonyoknak, az imperializmus és a szociális forra­dalmak korának megfelelően. Ezért méltán nevezte Lenin leghűségesebb tanítványa és ügyének folytatója, Sztálin a leninizmust az imperializ- O'.u?• és a szociális forradalmak kora marxizmusának. — I/enin feltárta az imperializmus fekélyeit és kibékíthetetlen belső el­lentmondásait. Marx Károly „Tőké“- jének alaptételeire támaszkodva, Le­nin megalkotta a kapitalizmus utolsó szakaszának, a halódó kapitalizmus, az imperializmus átfogó, egységes elméletét. Az imperializmust elemez­ve Lenin felfedte a kapitalizmus egyenlőtlen fejlődésének törvényét az imperializmus korszakában és fel­állította történelmi jelentőségű téte­lét arról, hogy az imperializmus kor­szakában a szocialista forradalom nem győzhet egyszerre az egész vi­lágon, ellenben igenis lehetséges a munkásosztály, a szocialista forra­dalom győzelme egyes egymagukban álló kapitalista országokban. Lenin e zseniáLis tétele volt az elméleti és gyakorlati aiapja a szocializmus győ­zelmének a Szovjetunióban! — Lenin feltámasztotta Marx Ká- rolynak, proletárdiktatúráról szóló tanítását, amelyet a II. intemacio- nálé opportunistái eltemettek s azt a lenLnizmus magjává tette. Lenin to­vábbfejlesztette a proletárdiktatúrá­ról szóló tanítás, s az új viszonyok­nak, és az új tapasztalatnak, a szov­jet tapasztalatának megfelelően, szélesen megalapozta ezt a tanítást, Megalapozta a proletárdiktatúráról szóló elméletét, mint a munkásosz­tály és a parasztság milliós tömé geinek osztályszövetségét. melyben a vezető szerep a munkásosztályé, mint a demokrácia legmagasabb formáját, mint a szocialista demokrácia meg­valósulását. Lenin kimutatta, hogy a proletárdiktatúra mindem ország­ban, amely át akar térni a kapita- 1 izmusról a szocializmusra, elkerül­hetetlen. A munkásosztály győzelme a népi demokráciákban -I-enim e té­telének fényes bizonyítéka. Lenin fedezte fel, hogy a proletárdiktatúra legtökéletesebb formája a szovjet forma. — Lenin kapcsolta össze az elnyo­mott nemzetek és gyarmati népek felszabadító harcát és nemzeti for­radalmát a szocialista proletáriátus forradalmával, ö hozta létre a nem­zeti és gyarmati országok népeinek forradalmáról szóló tanítást. — Lenin alkotta meg, nagy elődei­re, Marxra és EngeLsre támaszkodva, a porletáriátus vezető szerepéről szó­ló tanítást, ö hozta létre a munkás- osztály forradalmi pártjának elmé­letét, amely nélkül a munkásosz ály, a forradalom győzelme, ai el­nyomottak győzelme, nem lehetséges. — Lenin és a leninizmus eszméi nem könnyen, nem simán, nem ma guktól győzedelmeskedtek, kemény szívós küzdelemben, a párt, a mun­kásosztály, a nép mindennemű ellen ségeivel való élet-halál harcban dia­dalmaskodtak, Lenin vezetésével Lenin halála után a Szovjetunió Kom munista Pártjának Központi Bizottßä gái, élén Sztálinnal, megvédelmezte Lenin hagyatékát, eszmélt, művét a nép ellenségeivel szemben, tovább­fejlesztette Lenin tanítását, megszer­vezte a szocializmus teljes győzel­mét a Szovjetunióban, biztosította a Szovjetunió, a szabadság erőinek győzelmét a fasiszta barbárság fe­lett, s megindította és diadalmasan vezeti az átmenetet a Szovjetunió­ban a szocializmusból a kommuniz­musba! — Mi sem bizonyítja kézzelfog­hatóbban a haladó forradalmi esz­mék jelentőségét a népek sorsának alakulására, mint a mi országunk, Magyarország legújabb történelme. Hol volna ma Magyarország a leni­nizmus, a halhatatlan Lenin eszméi és ez eszmék győzelme nélkül? El­maradott, elnyomott, az imperialista hatalmaktól függő ország volna. Megmaradt volna a „három millió koldus" országának, a nyomor és a munkanélküliség országának! Mun­kásosztályunk, dolgozó parasztsá gunk, értelmiségünk, egész népünk a tőiké és a nagybirtokosok igáját nyögné. — A nagy Lenin győzhetetlen ta­nításának, a I-enin létrehozta hatal­mas Szovjetuniónak, a Szovjetunió népei áldozatos harcának, a Lenin teremtette Szovjetunió Kommunista Pártjának köszönhetjük, hogy szere­ett magyar hazánk ma nem elmara­dott szolga-ország, hogy Magyaror­szág ma szabad, független és erős. —, Magyarország szabad ország! Ez azt jelenti, hogy országunkban népi demokratikus rendszer van, a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály államhatalma, hogy az államhatalomban nincsen többe helye a kizsakmányolóknak. —- Magyarország független ország! Ez azt jelenti, hogy országunk bél­és külpolitikájában csakis és kizáró­lag a nép érdekei érvényesülnek, a nép érdékei határozzák meg álla­munk, kormányunk politikáját, nem pedig idegen érdekek, mint ahogyan ez századokon át történt. — Magyarország erős ország! Ez nemcsak azt jelenti, hogy van vé­delmezőnk, a mi néphadseregünk. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy népünk soha még nem volt annyi­ra egységes, mint manapság, mert a kjzsákmányolókat nemcsak a ha­talomból vetettük ki, hanem szere­pük a népgazdaságban is a mini­mumra zsugorodott. De erős Ma- gvarorszag azért is, mert egész né­pünk, élén a mi nagyszerű munkás- osztályunkkal, teljes mértékben he­lyesli, támogatja pártunk, a Ma­gyar Dolgozók Pártjának és kor­mányunknak politikáját, a szocia­lizmus építésének politikáját, azt a pqlitikát, amely a szocializmus épí­tését a legszorosabban összekapcsol­ja a dolgozó nép életszínvonalának emelésével. Magyarország erős, mert hatalmas nemzetközi összefogás ré­szese, mert a történelem folyamán Magyarországnak még soha nem voltak olyan hatalmas és őszinte ba­rátai, mint manapság. Országunk erős, mert pártunk és kormányunk politikája, amely munkásosztályunk, dolgozó. parasztságunk, tehetséges értelmiségünk, egész népünk gyor sabb anyagi és kulturális felemel kedését, s a béke megőrzését szol gálja, olyan szilárd nemzeti egység alapját teremtette meg, amilyen el képzelhetetlen volt a régi Magyaror­szágon. — Párt, kormány és nép soha nem volt olyan egységes, soha nem for­rott -annyira össze Magyarországon, mint éppen most, amikor Lenin ta­nításának szellemében, fejlődésünk új szakasza követelményeinek meg­felelően építjük a szocializmust or­szágunkban. — És ha munkásosztályunk, né­pünk, országunk az utóbbi évek fo­lyamán, hazánknak a fasiszta járom alól történt felszabadítása óta eltelt néhány esztendő leforgása alatt, — pártunk vezetésével — hatalmas eredményeket ért el, ha megterem­tettük munkásosztályunk egységét, ha megszilárdítottuk a munkás-pa­raszt szövetséget, ha sikeresen be­fejeztük az újjáépítést s ezután új üzemek tucatjait, új szocialista vá­rosokat hoztunk létre, ha országun­kat ipari országgá fejlesztettük, s ipari termelését a régi Magyaror­szág ipari termelésének három és félszeresére emeltük, ha sikeresen elindítottuk útjára a kultúrforra- dalmat —, úgy mindezt annak kö­szönhetjük, hogy hívek, voltunk és maradtunk a nagy Lenin taní­tásához. Megértettük és alkotó módon tudtuk alkalmazni ezt a tanítást és Lenin ügye foly­tatójának, Sztálinnak a tanítását a magyar valóság sajátságos viszonyai közepette. A Magyar Dolgozók Párt­ja képes volt leleplezni és elszige­telni a munkásosztály, a magyar nép ellenségeit, s maga köré gyűj­teni, zászlaja alatt tömöríteni a dol­gozó nép túlnyomó többségét Ez a nyitja annak is, hogy munkásosz­tályunk, pártunk vezetésével, szö­vetségben a dolgozó parasztsággal, megszerezte az osztatlan hatalmat országunkban s ezt a hatalmat hó- napról-hónapra, évről-évre jobban megszilárdítja. Ez nem utolsó sor­ban a magyarázata annak is, hogy a még nemrég lenézett és elszigetelt Magyarország, ma a szabad népek nagy családjának megbecsült, egyen­rangú tagja! — És ha elkövettünk hibákat, mint ahogy elkövettünk, s ezt nyíl­tan ország-világ előtt feltártuk, ez azént volt, mert olykor nem ér­tettük meg elég mélyen és átfo­góan a leninizmus szellemét, azt, hogy a marxizmus nem dogma, ha­nem a cselekvés vezérfonala. Hogy nem egyes tételeket kell átvenni a marxizmusból, hanem a mindenko­ri helyzetet önállóan, konkrétan kell elemezni, s az elemzés eredményé­től függően, az összes meghatározó elemeket mérlegelve, a lényegest a lényegtelentől megkülönböztetve, a helyzet különlegességét és sajátossá­gát kiemelve, kell Marx—Engels— Lenin—Sztálin egyetemes érvényű tanítását alkalmazni, s kidolgozni a párt, • munkásosztály politikáját. Vétettünk a marxizmus—leninizmus i követelménye ellen például ak- Kor, amikor túlhajtva a szocialista iparosítás politikáját, elszigetelten kezeltük a szocializmus építésének kérdését a munkásosztály, a dolgo­zók életszínvonala állandó emelke­désének kérdésétől. Vétettünk a le­ninizmus e követelménye ellen ak­kor is, amikor elhanyagoltuk a me­zőgazdaság megfelelő fejlesztését s ezzel megsértettük a népgazdaság arányos fejlődésének törvényét. — Ugyanekkor nem vettük megfelelő­en figyelembe Leninnek azt a taní­tását, hogy a szocializmus építésé a mezőgazdaságban hasonlíthatatla­nul lassabban kell, hogy előrehalad­jon és haladhat előre, mint az ipar­ban. Ijcnin mondotta az Oroszorszá­gi Kommunista (bolsevik) Part X. kongresszusán: „Ha a kommunisták közül bárki is arról álmodozott, hogy három év alatt át lehet ala­kítani a kisüzemé mezőgazdasag gazdasági alapját, gazdasági gyöke­reit, az természetesen fantaszta volt.’' _ y>e éppen a marxizmus—leni­nizmus, a nagy Lenin tanítása se­gített bennünket abban, hogy fel­ismerjük, feltárjuk és gyorsan ki­javítsuk a hibákat. Helyesen csele­kedtünk, s Lenin tanításának szel­lemében jártunk el, amikor nem törődve azzal, hogy az imperialis­ták kihasználhatják a mi őszinte ön­bírálatunkat, bátran, nyíltan szem­benéztünk az igazsággal. Nem tit­koltunk el semmit pártunk, mun­kásosztályunk, népünk előtt. Lenin azt hirdette: „Nem kell eltitkolnunk hibáinkat... ha nyiltan megmond­juk a munkásoknak: igenis, hibákat követtünk el — ez azt jelenti, hogy a hibák nem fognak megismétlődni." — Lenin tanításának szellemében járt el pártunk és kormányunk, ami­kor a szocializmus építésének új szakaszában a munkásosztályra, a népre támaszkodott és támaszkodik s minden rendelkezésére álló esz­közzel igyekszik felkelteni a legszé­lesebb tömegek aktivitását. „Mi azt akarjuk — mondotta Lenin, —hogy a kormány saját országa közvélemé­nyének ellenőrzése alatt álljon.“ Le­nin azt tanította, hogy az állam ere­je a tömegek öntudatában rejlik. hogy az állam akkor erős, ha a <&• megek mindent tudnak, mindenről véleményt tudnak alkotni és min­dent tudatosan tesznek. Mi híven követtük és követjük a nagy- Le­ninnek e bölcs tanítását. Mi megte­hetjük ezt, mert államunk a nép állama, mert kormányunk a nép kormánya, mert pártunk a mun­kásosztály, a dolgozó nép pártja! Mi megtehetjük azt, amit nem té­liét meg semmiféle burzsoá kor­mány: nyíltan beszélgethetünk né­pünkkel, egész munkánkat népünk ellenőrzése alá helyezhetjük. Ezt megtettük s meg fogjuk tenni a jö­vőben is. — Lenin tanításának szellemében járt el pártunk és kormányunk, ami­kor határozottan irányt véve az egyénileg gazdálkodó parasztoknak, mezőgazdasági termelőszövetkezeték ben, szigorú önkéntes alapon való egyesítésére, teljes mértékben szá­molt azzal is, hogy a jelenlegi hely­zetben (és még huzamos időn ke­resztül) mezőgazdaságunkban túl­súlyban vannak az egyéni gazdál­kodást folytató parasztok, s hogy parasztságunk sorában különösen fontos szerepet tölt be a középpa- rasztság. A mi jelenlegi helyzetünk­ben teljes mértékben érvényesül Leninnek az a nagyfontosságú út­mutatása, hogy: „A szocialista ál­lamnak rendszeresítenie kell a pa­rasztság legmesszebbmenő támoga­tását, főleg a középparasztoknak a városi ipar termékeivel, különösen pedig tökéletesített mezőgazdasági munkaeszközökkel, vetőmagvakkal és a termelés fejlesztését, továbbá a parasztok életének és munkájának biztosítását éélzó mindenféle anya­gokkal való ellátása terén.“ — A jelenlegi helyzetben, továb­bá, feltétlenül figyelembe kell ven­nünk és figyelembe is vesszük Le­nin tanítását, amely szerint: „Kis földművelőnek, amíg kisföldművelő márad, olyan serkentésre, lökésre, bátorításra van Szüksége, — amely megfelel gazdasági alapjának, vagyis a kisüzemi különálló gazdaságnak.“ Pártunk és kormányunk Lenin e tanításának szellemében járt el, amikor számos intézkedést, az Intéz­kedések egész rendszerét valósítot­ta és valósítja meg, melyek nem­csak a termelőszövetkezeti paraszt­ság támogatását szolgálják, hanem serkentik, bátorítják az egyénileg gazdálkodó kisföldművelőket is arra, hogy jobban, eredményesebben gaz­dálkodjanak, hogy többet termelje­nek, mert több, jobb munkájuk gyü­mölcsét maguk fogják élvezni, s ugyanakkor többtermelésük segít a városi lakosság jobb, bőségesebb el­látásában is. — Lenin tanításának szellemé­ben járt el pártunk és kormá­nyunk, amikor országunkat a béke híveinek a Szovjetunió-vezette ha­talmas táborba felsorakoztatta, Le­nin politikája, a bolsevik párt és á szovjet kormány politikája, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom győzelmének pillanatától kezd­ve a béke politikája volt és az is maradt. A Szovjetunió mérhetetlen népszerűségének magyarázata az egész világon nem utolsó sorban ez a következetes lenini—sztálini békepolitika, Lenin állapította meg, hogy ......a föld lakosságának óriá­si többsége helyesli békepolitikán- kat. Ez azt jelenti, hogy szövetsé­geseink száma nőttön nő minden or­szágban." Ki tagadhatja, hogy Le­ninnek igaza volt.. E békepolitlká- nak alapja az a lenini tétel, hogy a szocialista világ és a kapitalista ál­lamok békésen együttműködhetnek egymással, ha a kapitalista ál­lamok vezető körei ezt akarják, ha nem utasítják el ezt az együttmű­ködést. De Lenin azt is hirdette, hogy a tőkés országokban a kor­mányok és a népek között a béke és' a háború kérdésében meghason- lás van s ezért segíteni kell a né­peknek abban, hogy a háború és a béke kérdéseibe beleavatkozhas­sanak. __ A leninizmus, Lenin eszméi gy őzelmének egyik legkézzelfogha­tóbb bizonyítéka napjainkban, hogy a népek nem akarnak többé tétlen szemlélői lenni a háborús uszító im­perialista köröknek a béke aláásá- sát, a háború kirobbantását célzó mesterkedéseinél. Bele akarnak avatkozni és beleavatkoznak a há­ború és a béke kérdéseibe. Ezen az. alpon jöhetett és jött valóban létre a béke híveinek az a hatal­mas világot átfogó mozgalma, mely­hez hasonlót kiterjedésében, szerve­zettségében, eddig nem ismert a tör­ténelem. Természetesen, a béke hí­vei távolról sem valamennyien le­ninisták, kommunisták. A világbéke mozgalom hatalmas ereje éppen ab­ban rejlik, hogy benne egyesülnek összeolvadnak, összefonódnak a bé­(Folgtatás a i, oldalon}

Next

/
Thumbnails
Contents