Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-21 / 17. szám
1954 JANUAR *7 N A P C ö «S Mikor készül el régre a mázai bányászfürdő? A 49/1 Magasépítő Vállalat 1660 végéra roeg>tMaaMi5it kaipotrt- hogy Másán, 3, régi, rozM/rrt, a. követelimé- r vöknek mii nem miegfiéMlö hányásé, birdö mellett — egy korszerű — 3 koroWiihoz hbisenló — fürdőt ép town. A munka 10 50 decemberében meg indult. A má/.ai bányászok örömmel figyel fék, mint. forgatják ki a szüntelenül működő akna mellett a szenes fő det,' hogy rakják le új fürdőjük alap I jatt., — Nosza megváltozik itt az élet. ha ez elkészül! — mondogatták egymásközt és ilyenkor szinte megelevenedett szemük előtt a 700 személyes fürdő, fokele és fehér öltözőjével, szárit ófolyosój ával, neonfényei- vel, zuhanyrózsáival. Elképzelték azt a napot is. amikor majd a 49/1. Építőipari Vállalat dolgozói' átadják nekiik az új helyiségeket és ők jókedvűen vonulnak át a téglapadlós. ablaktalan, sötét, fürdőnek nevezett helyiségből s veszik toirtűkuiklba az új csarnokokat. ■i fürdő azonban csigalassúság yal k' xzttí. Mintáin , faiká/nilk a fiabiilVu'. bekapcsolódott a munkába a 49/3 Szerelőipari Vállalat is, 'hogy bevezesse a vizet, a villanyt és a köz pont.! fűtést. Mindehhez három év és másfél hónap kellett. De téved, aki azV hiszi., hogy ennyi idő után már valóban átadásra kész az új fürdő! Átadásról egyelőre szó sincs, mert még mindig hiányoznak a fűtőtestok (a felszereltek ■ sem működnék pontosan), nem záródnak az ablakok, n&m „kapcsolnak" a nagycsarnokban s neonok, a'friss, meleg levegőt sugárzó ventillátorok közül a „fehér" öltözőben kettő még a felszerelésnél kiégett. Köziben a régi, alig nyolcvan négyzetméternyi öltözőnek nevezett nyhfoos helyiségben többszáz mázai bányász szorcing, vetkőzik, fürdik, öltözik naponta.. Az „ifctözö" mennyezete bocimlással fenyeget, akárcsak a női zuhanyozóban. Egymásra halmozzák a ruhákat, cipőket, mert meg szekrényük sincs. . S a bányászok mégis 105*U-ra tfd le*itik tervüket a« új etónecurlábam. He miért nem segíti őket munkájukban már az új fürdő? — kérdezik nap-háp után. S mit válaszolnak az illetékesek? . Megyeri Gyula, a 49/1. Magasépítő Vállalat műszaki osztályának vezetője: — A 49/1. Magasépítő Vállalatnak szerződése yalt. a mázai fürdő fe'- fPttésérr. A, szerződős szerint legkésőbb 1953 október 31-ig kellett volna teljesen készen —- átadnunk az új ópülelet. Mi szeptember 28-ig elkészítettük a munkát, de nem vetítik át; ami érthető is. Ugyanis víz » fűtés még akkor sem vólt az épületben. A víz-, fűtés- és villanyszerelést a 49/3. Szerelőipari Vállalat végzi, de mi vagyunk felelősek nagy részt az. ő munkájukéit is. mert mi vagyunk a generálvállalkozók. — A mázai bányászfürdő ügye éppen a múlt hét péntekjén volt a budapesti döntőbizottság előtt, de a döntőbizottság 98 százalékban nekünk adott igazat. Ugyanis a Bánya- és Energiaügyi Minisztériumnak kellett volna biztosítania a fűtő testeket a tervhivatalon keresztül. Ez azonban elmaradt. A mázai fürdőben lévő fűtőtesteket a komlói fürdőből vittük el. Úgy gondoltuk Komlón nélkülözhetjük a radiátorokat egy ideig. Mázának viszont segíthetünk. Közelebbi felvilágosítási Gados Gyula elvtárs, a 49 3. Szerelőipari Vállalat műszaki vezetője adihat. Gados Gyula: — A szerelési munkát október 31-re kellett volna befejeznünk. Úgy tudom, hogy a víz-, villany- és fűtés szerelés időben megtörtént. Még a kazán szerelését is időben végeztük el. Azi tehetem még hozzá, 'hogy radiátorok nem álltak kellő mennyiségben rendelkezésünkre és az anyag beszerzőnk most intézkedik ebben az ügyben Budapesten. Itt-ott egy kis festés vari csak vissza a fürdőben és a hiányzó radiátorok felszerelése. Ennyi az „összes felvilágosítás" a két műszaki vezető, Megyeri és Ga- dos Gyula elvtársak részéről. Sem egyikből, sem a másikból nem derül ki, hogy végeredményben ki felelős, a törött csuklópántokért, a kitört ablakokért, a rosszul égő, vagy egyáltalán nem égő neonokért, kit terhel a felelősség azért, hogy az új lámpakamránál egyáltalán nem működnek a faiba rejtett fűtőtestek, miért rakták le rosszul a nagycsarnokban a mozaiklapokat, ami miatt nem lohet kinyitni a csapóajtó egyik szárnyát, ki tartja a „hátát" azért, hogy a kiégett villanymotorok még mindig nem kerültek vissza Mázára, s végül: miért kell még mindig a rozzant, düledező fürdőt hasznáiniok a mázai bányászoknak? A mázai bányászok sem tudnák pontosan megadni a választ. Péter bajos elvtárs, az üzem vezetője azt mondta: — Annyi, de annyi szerelő, művezető, meg mérnök járt itt a fürdő- építésnél, hogy még sem számolhatnánk. De úgy jöttek mindig, ha szerelő volt, nem jött velük munkavezető, ha itt voltak a szerelők is meg u munkavezető is, hiányoztak a tervek. Sokszor jöttéik úgy is Komlóról, hogy csak körülnéztek és mindjárt visszafordultak. En csak annyit mondhatok, Hogy sok kárt okoznak a késlekedéssel népgazdaságunknál;. Osralk egyet eimMWk: «noett a« áj és a régi kazárat i* fótiénünk keli, mer féllö. hogy az új fürdőben befagynak a csöveik. Naponta 10—IS rrvá7^ Menői hasznáilunik fel erre a céhra. Ez a szérűn eun yiség pedig eery nagyobb ceu iád negyedévi wwnM.ükeőg'lotét fedem. — Vét ómén yen ezer ián bánm.iif í- nvondonak Kamton a, fürdöépü&őfc- — nem kizárólag a. radiátorok hiánya miatt késett a, ffírdőépítés, egyesek felelőtlensége is közpsjátszott ebben. S mikor készül el végre a máz \ bányászfürdő'! A mázai bányászok azt vár ják a komlói 49, J és 49/3. vállalatok vezetőitől, hogy sürgősen végeztessék el az épületiben hátralévő munkákat (a fűtést ideiglenesen dobkályhákkal oldják majd meg saját maguk) és adják át végre a fürdőt rendeltetésének! Mint mondották: legalább ennyivel járuljanak hozzá a sok-sok tonna terven felüli szén kitermeléséhez. H. M. A Pécsi Porcelángyárban eddig csaknem 200 dolgozó tett felajánlást a III. pártkongresszus tiszteletére A vállalások legnagyobb része a minőség javítását célozza. A gyár dolgozói azért törekednek a selejt csökkentésére, mert ezzel jobban tehermentesíthetik a massza malmokat, amelyek az áramkorlátozások miatt amúgyis áz üzem szü k keresztmetszetét jelentik. A felajánlásokban példát mutat nah az exportmunkán dolgozó ifjúsági brigádok. Így a Rosenberg- brigád elhatározta, hogy jelenlegi egy százalékos selejtjét 0.5-re csökkenti. Hasonló felajánlást tettek Papp Ilona és Szabó Katalin brigádjai is, akik jelenlegi 160 százalékos teljesítményük mellett' 1A százilékról 0.5-re csökkentik a selejtet. Emelkedik a fizetés, meggyorsul a munka a* új bérrendszer alapján a szigetvári gépállomáson Ä erényen folyik amun ..ka a szigetvári gépállomáson- A gépjavító Műhelyben a traktorokat Javítják. Az udvaron né- Syes-ötös ekék állnak és gyors kezek készítik elő eket a tavaszi munkákra. Sürgős a munka — közel a határidő, — de a munka közben mégis nyílók alka- az új bérrendszer megbeszélésére. Pontos adatokat még nem tudnak, hiszen a gépállomás"’ csak hétfőn kapta meg az utasításokat. Először a gép állomás vezetősége tárgyalta meg, ezl követi majd az üzemi 'bizottság felülvizsgálása, végső fokon azonban üzemi értekezlet keretében maguk a dolgozók hozzászólásai stopján válik hatályossá 82 új rendszer: az ő véleményük döntő az egyes kategóriákba való beosz- tásná 1. .Mihdezek ellenére annyit tudnak már valamennyien, hogy az új bérrendszer több pénzt hozhat a házhoz. — Eddig mindenkit egy kalap alá vettek a fizetésnél — mondja Biró elvtárs, politikai helyettes. — A szakképzettség alig befolyásolta az általános 4.16 forintos órabért. Ez most megváltozik. A különböző fizetési osztályokba való beosztás alapját a szakképzettség, a gyakorlat és nem utolsó sorban a szorgalom képezi. Ha idősebb szakmunkások, akik több gyakorlattal, több szakmai ismerettel rendelkeznek és sokéves múltra tekintenek vissza, végzik a munka nehezét: természetes, hogy es a fizetésükben Is jelent késik. Ilyen például Bank József elvtárs, aki szerelő* több mint 25 éve dolgozik a szakmában. Eddig 4.04 forintot kapott órabérben, ami 25 munkanapon 808 forintot jelentett. Az új bérrendszer alapján 5.31 forint órabért kap, ami 25 munkanapon 1062 forintot jelent. Ezt tetézi még fizetésének nyolc százaléka, mint csoportvezető, így a keresete 1146 forintra emelkedik. — Bizony a régi bérrendszer nem egyszer ked vél szegte a szerelőknek, Irak torosoknak — mondja Bank e’lvtárs. — Javításon kevesebbet kereshettek, mint a földeken, most azonban elégedettek lehetünk. Különbséget tettek a szakképzett és a kezdő között. Amikor én fiatal voltam, azt sem tudtuk, mi az a 'bérrendszer. En Adorjánban Horthy István birtokán gépészkéd- tem. Kommenciót kaptunk. A bérlő megszabta, hogy ennyit meg ennyit ad és nekünk akár tetszett akár nem, el kellett fogad nunk, ha nem akartunk éhenhalni családostól. —- Most? Az unokáim közül az egyik hegedülni tanul, a másik zongorázik, pedig én csak „egyszerű" szerelő vagyok. Eddig is jól megéltünk az asszonnyal, de ezután még többre telik. M jtula József, asztalos fiatal ember még, de már házas. „Épp a napokban született meg a kislányom, — újságolja büszkén. — Jól jött az új bérrendszer, -kell a pénz, hisz egy-kettőre megnő a gyerek. Főleg azt értékelem, hogy az új bérrendszer figyelembe Veszi a szakképzettséget és a gyakorlatot is. Bizonyítja ezt Hermann Antal esete is, aki jelenleg kombájnvezető iskolán tanul. Eddig 3.19 forint órabért kapott, most hogy tanul, 4.19 forint a bére." Tetszik az új bérrend- szer azoknak a trak torosoknak is, akik feleségükkel együtt dolgoznak a gépállomáson, — például Csapó Ernőnek és feleségének. A férfi eddig 3.19-es órabérrel dolgozott. Most 3.78 forintra emelkedik és így 128 forinttal keiül több boríték iába. Az asszony, aki kevesebb szaktudást igénylő munkán dolgozik, 2.54-es órabére kerek három forint lett, az ő keresete 508 forint helyett 600 forintra emelkedik. Kettőjük keresete 220 forinttal nő. — Kellemesén érintett mindkettőnket az új bérrendszer — mondja Csapó elvtárs. — Én 1950 tői vagyak traktoros, köziben egy évig dolgoztam a Kábelgyárban is. Az asszony veszi át a szót: „Egy napon aztán azzal állt elő, hogy ő bizony visszamegy a traktor hoz. Nem is sokat tanakodott, egy szép napon mindketten beállítottunk a szigetvári gépállomásra és azóta itt vagyunk, innen már nem megyünk sehová!" — Eddig is jól kerestek, már egy Csepel motort is vettek — a három kisgyerek pedig Pesten jár iskolába. — Nekem életcélom már a traktor. A kormány Programm és az új bérrendszer csak megerősíti az elhatározásomat — mondja Csapó Ernő. — Úgy tervezzük, hogy házat építünk, mert a gépállomás segít ebben ‘is, anyagot ad kölcsön hozzá és szakembert. — Uj ruhát veszünk a gyerekeknek, a kis Csepelt kicseréljük nagyobbra, — mondja mosolyogva az asszony, — legalább most gyakran .viszel el moziba is. Szép elivtárs szintén traktorista, ő is boldogan csatlakozik a tervezőkhöz, hisz neki Ls 204 forinttal emelkedik a munkabére, ami szép összeg egy évben. — Úgyis sokat nyagga- tott már az asszony. Most aztán nem szólhat egy szót sem, ha eléje teszem a pénzesborítókot. Sok traktorost annyira megragadott az új bér- rendjper, hogy hosszabb időre írják alá a gépállomással! kötött szerződésüket. Bőgődéi József, aki csak négy hónapja do'go- ziik a gépállomásom, így beszél: „Örömmel jöttem ide, bár őszintén szólva féltem a Vossz hírek után, de most már elégedett és jókedvű vagyok. Elhatároztam, hogy öt évre írom alá a gépállomással a szerződést. Mint nős ember, itt biztosítva látom a j övömet“. A z új bérrendszer új kedvet ad a traktorosoknak és megkétszerezett akarattal folytatják a munkát, melynek eredménye: a határidő előtt befejezett gépjavítás, de- rekas szántóföldi műinké — az eddiginél is gazda gabb, bő term4" Bencze László A miryobb termés érdekéb en végezzük el a tavaszi búza- és árpa jarovizálását Napjainkban már nem ismeretlen ter- melöszöv etkezeti tagjaink előtt a jarovizá- lás. A szovjet mezőgazdaság tapasztalatai nyomán már az elmúlt évben is sikerrel alkalmaztuk sok helyen ezt a módszert, amelynek lényegét a következőkben foglalhatjuk össze: a jarovi- zálás nem más, mint a tenyészidő mesterséges beavatkozás útján történő megrövidítése. A magban meg indítjuk a csírázás! folyamatot — amelyre természetes körülmények között, csak vetés után, a földben ke rülne sor, — és így. a jarovizált mag előbb kel. könnyebben bok- rosodik, fejlődésében, az érés során is egykét héttel megelőzi a jarovizálatlan magból kelt vetést. Sokat jelent ez! A gabona megmenekül az aszály tói és erőteljesebb fejlődése következtében magasabb termést is ad. A póisai Alkotmány tcrmelősr.övetkc zetben 8 holdra jaro- vizáltak vetőmagot 1953-ban cs erről a tábláról 16 mázsás tavaszi árpa termést takarítottak be, míg a jarovizálatlan csak 15.17 kg-ot adott. — Most. amikor a mező- gazdaság fejlesztéséről szóló határozat mint legfontosabb teendőt, a kenyérgabona termés növelését jelöli meg — szükséges, hogy minél több tavaszi búza vetőmagot és a takarmánytermelés érdekében a tavaszi árpa vetőmagot is minél (öbb helyen jaro- vizáljuk. Az. előkészületeket már most tegyük meg. Jelöljünk ki egy száraz. jól szcUóziclhetö helyiséget — amelyet nem ér a nap — takarítsuk ki és készú- siik elő a munkához. A jarpvizálás két sza- kas/.ból áll. Az első: locsolással f.ncgduz- zasztjuk a magot és megindítjuk a csírázást. A második szakasz: a „megindult'' csírát alacsony (búzánál plusz 5—plusz 8 Celsius fok. árpánál plusz 2—plusz 5 Celsius fokos) hőmérsékleten tartjuk. A búzát, vagy árpát 20—25 cm magas garmadába öntjük és megkezdjük locsolásai. Egy mázsa búzára 33. árpára 35 liter vizel számítunk. A nedvesítést három alkalommal végezzük 11—11 liter vízzel. Az első öntözést este végezzük, a másodikat másnap reggel. A második öntözés vizéhez — az esetleg fellépő pené- sz.esedés és a búza kő- üszögje ellen — 3.3 deka 40 százalékos formaiint is keverünk, ezzel — a nedvesítéssel együtt — elvégezzük a csávázási is. A második nedvesítés után a magot 2—3 óráig »ponyvával, vagy zsákokkal letakarjuk, hogy a keletkező for- malingőzök az üszögöt és a penészgombákat elpusztítsák. A harmadik öntözés ugyanazon a napon történik, mint a második, csak hat-nyolc órával később. — Ha úgy látjuk, hogy a harmadik vízrészt a mag ii m tudja teljesen magába fogadni, akkor elfelezzük és a víz másik felét öt órával később locsoljuk a gar madara. Sohase tévesszük szem elöl. hogy a hozzáadott víz- mennyiség sohasem haladhatja meg összesen mázsánként búzánál a 33. tavaszi árpánál a harmincöt litert. Ügyeljünk arra, hogy « jarovizálás alatt a vetőmag 3—4 százalékánál több ki ne csírázzon. Ennek megakadályozása érdekében gyakran szellőztessük a helyiséget, ha ez sem elég, kétszer- háromszor engedjük át szelclőrostán. A jarovizálás vezetője naponta többször (két- őránként) hömérözze a mag hőmérsékletét, és ha az magasabb lenne a cikk elején írtaknál, akkor átlspa- lolással. szellőztetéssel levegőztesse. A jarovizálás a búzánál húsz, az árpánál 12—14 napig tart. A járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak szakemberei a munka megindulása előtt a termelőszövetkezetek részére jarovizálási bemutatókat tartanak és így a gyakorlatban segítik elő e nagyjelentőségű, termésátlag- emelő módszer elterjedését. BENCZE JÁNOS agronómus. lámbor Bálint, a megye legjobb apaállatgondozója Pécstől 32 kilométerre fekszik Téseny. Nincs nevezetessége, idegen alig jár ide. — De a kevés latolgató is a falu légiszélső házánál áilil meg Az egyéni gázdák is ellátogatnak ide, amikor gazdasági érdekük úgy kívánja. Itt a faluvégen lakik Jámbor Bálint «.kiváló állattenyésztő' címmel kitüntetett apa álla (.gondozóJámbor elvtárs 21 évvel ezelőtt kezdte munkáját a saentlőrinci apaálltat. istállóban. 21 év óta tisztogatja, eteti, itatja a község apaállatait. Bizony hosszú- idő, sok tapasztalatot gyűjtött, sokat tanult ennyi idő alatt, amíg első helyre került a baranyai állatgondozók közöt: és megkapta kitüntetését. Büsz.ke a gondjaira bízott állatokra, a látogatót először az istállóba vezeti, ahol elmagyarázza az állatok tulajdonságait, hogyan kelll velük bánni, ta- karmányozrri őket. S beszélgetés közben csak úgy mellékesen megjegyzi, hogy tavasszal fél hold sárgarépát vetnek, mert abban sok a vitamin. Sokezer forintos értéket bízott rá államunk és a község állatállományának a fejlesztése is jórészt az ő munkáján múlik. Jámbor elvtárs tudja ezt. úgy Irányítja munkáját, hogy csorba ne essék sem a ‘jésenyiek, sem a ger- deiek állatállományán. Istállójában bevezette az egy ivárzás alatta kétszeri fedeztetést. Ezzel elérte azt, hogy száz anyakocától 1200 malacot neveltek fel a községben és 102 befolyatott tehénből 101 hasas lett, és ! 02 borjú született az elmúlt évben. Az átlagos eredmények 99 százalék. Kevés apaállatgondozó dicsekedhetik ilyen eredménnyel. A kiváló állattenyésztő a szomszédos községek állatgondozóinak is átadja’1 munkamódszerét, tapasztalatait. Hetenként ellátogat Görcsöny- be, Regényére, Szentlőrincre, Kisbérre é.s Tengeribe. — „örültem ennek a mogbi.za .ásnak — mondja, esrik az bánt, hogy munkám eredménye nem látszik meg, mert a gondozók nem valósítják meg javaslataimat, nem érzik azt a felelősséget, hogy az állattenyésztési terv te'.jeSí.ese elsősorban Ls rajtuk rnú- Lik, azon, hogyan gondozzák az állatokat. Úgy gondolják, hogy nekik nincs szükségük tanításra a jó tapasztalatokra. Pedig sok jót, hasznosat tanulhatnának Jámbor elvtárstól és a tanultak felhasználásával olyan' apaállatokat nevelhetnek, amelyektől nem kell félni, hogy letiporják az embert, hanem egy 8—9 éves gyerek bátran vezetheti bárhova. Az óra mutatója az 5-höz közeledik, a nap is elérte a látóhatár szélét, még egy lépés és eltűnik. — lámbor Bálint is készül az etetéshez, 5 órától 7-ig ennek az ideje van, s az időt pontosan be keű tartani. Herczegh Ilona
