Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-20 / 16. szám

2 NÄPI5 1934 JANUAR 29 A minisztertanács határozata a szerződéses terme és megjavítására A mimisKtertanács Legutóbbi O.Lé- aén foglalkozott • szerzőaéses ter­melje helyzetévé! és határozatot hozott a meglévő hiányosságok ki­küszöbölésére. M egáfllojpítot te, hogy az 1954. évi szerződéses termelési feltételek sokkal kedvezőbbek és nagyobb előnyt biztosítanak a pa­rasztságnak, mint aiz előző években. Ezért a terme löszö vetkező lek és az egyénileg dolgozó parasztok szívesen kötnek termelési szerződést, ha meg­ismerik azokat az előnyöket, ame­lyekben ezáltal részesülnek. Hiba azonban, hogy a helyi tanácsok az egyes termeltető vállalatok, sőt gyakran az érdeikelt minisztériu­mok is elhanyagolják a szerződéses termelés előnyeit megmutató, felvi­lágosító munkál. Ezért a minisz­tertanács fontos feladatként jelölte meg, hogy a szerződéses termeléssel járó kedvezményeket az eddiginél szélesebb körben keli a dolgozó pa­rasztsággal és a termelőszövetke­zetekkel megismertetni. A határozat több növénynél je­lentős áremelést (léptet életbe, s növeli a természetbeni juttatások mértékét is. így az I. osztályú rost­kender árát mázsánként ötven fo­ri ntról hetven forintra, az I. osztá­lyú nostlent 105 Ft-ról 120 Ft-ra, a kendermagét 400 Ft-ról 600 Ft-ra, a cirok szakákét 150 Ft-ról 250 Ft- ra, a samkáró magét 450 Ft-ról 800 Ft-na, a fehér here magét 800 Ft- ról 1600 Ft-ra emelte. Megnövekedett a rostkendemél, rostlennél, valamint a szerződéses kendermag termelésénél is a termé­szetbeni juttatás mértéke. Rostken­demél az eddigi három mázsa helyett minden mázsa átadott kemderkóró után 50 forint értékű féláru textil utalványt kapnak a termelők, rost- lennél a textiljuttatás a kétszeresére nőtt. A kendermagnál még nagyobb a növekedés: az eddiginek négysze­resét leszi ki. További kedvezményt jelent az, hogy a textiljárandóságból a szerződéssel lekötött minden kát. hold után azonnal kétszáz forint ér­tékű textilárut kapnak a termelők, kamatmentes előlegként. A cukor és takarmányrépamag termelői részére a határozat igen magas természetbe­ni cukor-juttatást állapít meg, s ren­dezi a fűszerpaprika-termelők termé­szetbeni őrölt paprika részesedését is. A minisztertanács határozata nem­csak a parasztság számára teszi még kedvezőbbé a szerződéses termelést és emeli ebből eredő jövedelmét, ha­nem fokozza az ipar nyersanyagellá­tását, javítja a lakosság áruellátását Emlékünnepség Lenin halálának 30. évfordulója alkalmából A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége és a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa Lenin halálának 30. évfordulója alkalmából 1054. január 21-én emlékünnepséget rendez az Állami Operaházban. Az ünnepi beszédet Gerő Ernő elvtárs, az MDP Politikai Bizottsá­gának tagja, a minisztertanács első elnökhelyettese, belügyminiszter mondja. Külpolitikai hírek PHENJAN A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság dolgozói V. L Lenin halála 30. évfordulójának megün­neplésére készülnek. Pbenjanban, Vonszanban, Szinuizsuban és az or­szág más városaiban a nagy Lenin életéi és munkásságát Ismertető fényképkiállításokat rendeznek. Kü lönkiadásban jelent meg az emlék­napra a koreai-szovjet kulturális kapcsolatokat ápoló társaság folyó­irata. Valamennyi koreai lap közöl V. I. lenin halálának 30. évforduló­jával foglalkozó cikkeket. A köztár­saság városaiban és falvaiban gyász- emlékgyűléseket tartanak. OSLO A „Frthetem” jelenti, hogy Osló­ban január 16-án és 17-én megtar­tották Norvégia Kommunista Párt­jának évi konferenciáját. A konfe­rencia első napján Lövlien, a párt elnöke tartott beszámolót. Hang­súlyozta, hogy feltétlenül mozgósí­tani kell Norvégiának az Atlanti Egyezménytől és annak a norvég népre háruló, a külföldi támaszpon­tokat és a katonai szolgálat meg­hosszabbítását jelentő következmé­nyeitől valló megszabadításáért folyó harcra. MOSZKVA A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak elnöksége Borisz Fjodorovlcs Podcerobot nevezte ki a Szovjet­unió új (örökországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé. A berlini értekezlet előtt PARIS. Egy héttel Georges Bidault francia külügyminiszter ber­lini utazása előtt Franciaországban országszerte mind nagyobb ará­nyokban bontakozik ki a francia népi tömegek harci egysége a bonni és párisi szerződés ratifikálása ellen. A siker záloga a békeszerető és hazafia« erők legszélesebbkörű össze ógása. A francia demokratikus sajtó rámutat, hogy a bonni és a párisi háborús szerződés ratifikálása ellen vívott harcban sokkal nagyobb erők vesznek részt, mint eddig bármikor az ország békemozgalmában. A megyei béketanácsok igénybeveszik a legmegfelelőbb munkamód­szereket a cél elérésére: aláírást gyű tenek, bekefüzeteket terjesztenek, az üzemeklten és községekben szavazásokat szerveznek, a képviselőkhöz küldöttséget menesztettek. ♦ • ■ ■ «• BERLIN. Otto Nuschke, a Német Demokratikus Köztársaság minisz- •crelnökhelyeitese, a Keresztény-Demokrata Unió elnöke a „Tägliche Rundschau“ keddi számában megjelent cinekében a többi között a kö­vetkezőket írja: • - Ha a négyhatalmi értekezlet résztvevői nem vetnek véget Ade­nauer örült újrafelíegyverzési terveinek, szembekerülnek saját népeik akaratával. Ez a fontos felismerés megerősíti a német hazafiak remé­nyét, hogy a berlini értekezleten sikerül legalább a nemzetközi fe­szültség csökkentéséinek útján döntő előrehaladást elérni és ezzel a né­met nép egységvágyát közelebb hozni a megvalósuláshoz. ' — a legnagyobb akadály ezen az úton a bonni és a párisi hábo­rús szerződés. Ezt a két paktumot ki kell küszöbölni a nemzetközi politi­kából. 4 * BERLIN. Gustav Heinemann, az össznémet Néppárt elnöke, volt bonni belügyminiszter január 20-án Berlin brit megszállási körzetében 'nyilvános előadást tart. Az előadás címe: „A berlini értekezlet sikere egységet és békét jelent Németország számára.” * A szovjet-francia kereskedelmi kapcsolatokról Moszkva (TASZSZ) Január 18-ám francia küldöttség érkezett Moszkvá­ba, élén Pierre Charpentier-vel, a francia külügyminisztérium gazda­ságügyi főigazgatójául, hogy az egyezménynek megfelelően részt ve­gyen az 1953. évi szovjet—francia kereskedelmi egyezmény végrehajtá­sát ellenőrző szovjet—francia vegyes bizottság ülésein. A francia küldöttséget N. I. Csek- itn, a külkereskedelmi minisztérium nyugaiteurópaá országokkal foglalko­zó kereskedelmi igazgatóságának ve­zetője, N. G. *Öszipov, a Szovjet­unió franciaországi kereskedelmi képviselője és I. Sz. Andrijenko, a •külkereskedelmi minisztérium pro tokollosztályának vezetője fogadta. A küldöttség fogadtatásán megje­lentek a moszkvai francia nagykö­vetség tagjai, élükön Le Roy ádeig- enes ügyvivővel. Meghalt M. F. SMrjatov, a Kommunista Pirt és a szovjet állam nasy harcosa A SZOVJETUNIÓ KOM MUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁTÓL ES A SZOVJETUNIÓ MINISZTER­TANÁCS ATÖL A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa mély gyásszal közli, hogy január 18-án hosszas és súlyos betegség után elbúnyt Matvej Fjodorovlcs Skirjatov elvtárs. a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága mellett mű­ködő pártellenőrzö bizottság elnöke, a Szovjetunió legfelső Tanácsa el­nökségének tagja, a Kommunista Párt és a szovjet állam egyik leg­régibb vezető személyisége. Matvej Fjodorovlcs Skirjatov elvtárs egész életében pártunkat és a dolgozók ügyéért vívott harcot szolgálta. Halála a Kommunista Párt és a szovjet nép nagy vesztesége. m A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága, A Szovjetunió Minisztertanácsa. M. F. Skirjatov elvtárs halála alkalmából gyászjelentést adott ki a Szovjetunió Legfelső Tanácsának el nftksége is. Kormánybizottság alakult M. F. Skir’atov temetésének megszervezésére A Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága elhatározta: M. A. Szuszlov (elnök), N. M. Pe- gov, N. A. Mihajlov és P. T. Koma­rov részvételiével kormánybizottsá­got kell alakítaná ‘M. F. Skirjatov temetéséinek megszervezésére. A hiaofetoég, amely megszervezi. M. F. Skirjatov elvára temetését, 1 a következő közleményt adta ki: M. F. Skirjatov eivtárs koporsó­ját a Szákszervezetek Háza oszlop-: csarnokában ravatalozták fel. A te­metés napját később közük. M. F. Skirjatov, a Kommunista Párt és a szovjet állam kiváló alakja Moszkva (TASZSZ): 1954 január 18-án hosszas és súlyos betegség után elhúnyt a Kommunista Párt egyik legrégibb tagja, a kommu­nizmus nagy ügyének önfeláldozó harcosa Matvej Fjodorovics Skir- iatov. M. F. Skirjatov 1883-ban született, ;zegénypamaszt fia volt. 1906-ban belépett a Kommunist« Pártba és komoly pártmunkát vég­zett a konfekcióipari munkások kö­rében. A cári rendőrség állandó megfigyelés alatt tartolta és több­ször letartóztatta. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom küszöbén Skirjatov elvtárs a bolsevista szervezet elnökeként a munkásküldöttek tulai szovjetjének végrehajtó bizottságában dolgozott. Az októberi fegyveres felkelés nap­jaiban a tulaii katona i - forradalm i bi­zottság tagja volt. 1918 augusztusában a konfekció­ipari szakszervezet központi bizott­ságának titkárává választották. — Pártmunkát a moszkvai városi párt­bizottság tagjaként végzett 1921-ben a párt Központi Bizott­ságába került, ahol a párt Központi Ellenőrző és Tisztogató Bizottságát vezette. A XI. pártkongresszuson a Központi Ellenőrző Bizottság tagjá­vá választották. 1923-tól kezdve a Központi Ellenőrző Bizottság elnök­ségének tagja voflit. Skirjatov elvtónsat tőbbfzben be­választották a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságába. Az SZKP XVIII. kongresszusa Skirjatov elvtársat a Központi Bi­zottság mellett működő Pártellenőr­zö Bizottság tagjává választotta. A XVIII. pártkongresszuson Skirjatov' elvtársiét beválasztották a párt Köz­ponti Bizottságába. 1939-től 1952-ig a Központi Bizottság mellett műkö­dő pártel/lenőrző bizottság eLnökhe- ’yettese vo'it. A XIX. pártkongresz- szuson a Központi Bizottság tagjá­vá választották és megerősítették a párteLLenőraő bizottság elnökének tisztében. Skirjatov elvtáns a I>gíelső Ta­nács tagja volt, amellett tagja volt az. OSzSzSzK Legfelső Tanácsának és a Moszkvai Városi Szovjetnek. Matvej Fjodorovics Skirjatovot ki­váló szolgálatai ért háromszor Lenin- renddel, továbbá a Szovjetunió ér­demérmeivel tüntették ki. KLARA ZETKIN LENINRŐL BERLIN. Schröder bonni belügyminiszter rendeletet adott ki a nyu­gatnémet alkotmányban biztosított gyülekezési szabadság további korlá­tozására. Elsőnek Zinnkann, Hessen jobboldali szociáldemokrata belügymi­niszter élt ezzel a lehetőséggel és a berlini értekezlet idejére január ÍO-től február 19-ig betiltott minden gyűlést és tüntetést Majna-Frank- furtban és Hessen tartomány egész területén. A betiltás célja, hogy megnehezítsék a demokratikus szervezeteknek a berlini értekezlettel kapcsolatos felvilágosító munkáját a lakosság körében. Csaknem megkétszereződött a közérdekű bejelentések száma 1953-ban A dolgozok éberségének és öntu­datának fejlődése abban is megmu­tatkozik, hogy egyre jobban felfi­gyelnek a közérdeket sértő jelensé­gekre és saját ügyes-bajos dolgaik­kal is bátrabban kéresik fel a ha­tóságokat. 1952 évhez képest az Állami El­lenőrző Központ Közérdekű Beje­lentések Hivatalának budapesti, Na- dor-utca 36 szám alatti irodájánál 1953-ban kilencvenöt százalékkal emelkedett a bejelentések száma. Decemberben csupán Budapestről ötvennégy százalékkal több bejelen­tő* érkezett, mint 1952 decemberé­ben. A vidéki bejelentések száma a negyedik negyedévben az előző negyedévihez képest ötvenkét száza­lékkal nőtt. A bejelentések jellege világosan mutatja, hogy nem azért növekszik o bejelentések száma, mintha több ok lenne a panaszra, hiszen sok olyan panasznak, amely néhány hónappal ezelőtt még napirenden volt, ma már nyomát sem találjuk a levelekben. Ezek a levelek dolgo­zóinknak a kormányprogramm meg jelenése óta mérhetetlenül megnőtt bizalmáról tanúskodnak. Mutatják, hogy a dolgozók ma már nem nyug­szanak bele, ha törvénytelenséget, oirelmet tapasztalnak, bátrabban és gyorsabban bírálnak. Miskolcról, Bé Uecsabáról. Pécsről, Komlóról, Nagycenkről még az ország legtá­volabbi részeiből is érkeznek beje­lentések. Nagymértékben emelkedett azok­nak a száma, akik személyesen ke­resik fel a közérdekű bejelentések hivatalát, ahová bárki minden ne­hézség nélkül bemehet. A lakosság bizalmának növekedé­sét mutatja az is, hogy a kormány­programm elhangzását követő hóna­pokban a bejelentésekben is egyre jobban megnyilvánult a bátor bírá­lat és csökkent a névtelen bejelen­tések száma. Míg 1953 július elejé­től augusztus végéig a bejelentések huszonhárom százaléka volt névte­len, addig szeptember első felében kilenc százalék, második felében már csak öt százalékot tett ki, ok­tóber első felében pedig már négy százalék alá esett a névtelen beje­lentések szánul. Úttörők is kérték a múlt évben az AEK segítségét. Például Szabó Teréz arról tett bejelentést, hogy édesapja két hónapra nem kapott családi pótlékot. A panasz jogos volt, a sérelmet orvosolták. A dolgozók bejelentései alapján igen sok jogos sérelmet orvosolnak intézményeink, a hibák okait meg­szüntetik. A bejelentések elősegítik állami és gazdasági szerveink mun­kájának megjavítását. 17 gyszer Lenin • * * együtt talált minket — három nőt, — amint a művészet, a nép­művelés és a nevelés kér­déseiről beszélgettünk. — Éppen akkor fejeztem ki lelkes csodálatomat a bol­sevikek páratlan, a maga nemében gigászi kulturá­lis munkája iránt, az al­kotó erők felvirágzásán az országban, amelyek a mű­vészet és a nevelés szá­mára új utakat igyekez­tek kijelölni. Eközben nem titkoltam azt a be­nyomásomat, hogy elég gyakran lehet bizonytalan ságot és homályos tapoga- tódzást, próbálkozó lépé­seket megfigyelni, és hogy az új tartalom, az új for­ma, az új utak szenvedé­lyes keresése mellett a kulturális élet területén néha mesterkélt, finom­kodó „divatozás“ és a nyugati példák utánzása kap helyet. Lenin mind­járt igen élteken belekap csolódott a beszélgetésbe. — Uj erőket felébresz­teni, azon dolgozni, hogy Szovjetoroszországban új művészetet és kultúrát te­remtsünk — mondta — ez helyes, nagyon helyes. Fejlődésünk viharos tem­pója érthető és hasznos. Be kell hoenunk azt, amit száz éven át mulasztot­tunk és mi be is akarjuk hozni. A kaotikus erje­dés, új jelszavak lázas keresése, olyan jelszavaké amelyek manapság bizo­nyos irányoknak „hozsan- náznak” a művészet és gondolkodás terén, de holnap eszítsd meg“-et kiáltanak — mindez elke­rülhetetlen. — A forradalom kifej­leszt minden addig meg­láncolt erőt és a mélyből az élet felszínére hajtja őket. Itt egy példa a sok közül. Gondoljanak arra a hatásra, amelyet a mi festészetünk, szobrásza­tnak és építészetünk fej­lődésére a cári udvar di­vatja és szeszélye, vala­mint az arisztokrata urak és a burzsoázia Ízlése és bogarai tettek. A magán- tulajdonod alapuló társa­dalomban a művész árut termei piacra, rászorul a vásárlókra. A mi forradal műnk felszabadította a művészeket ezeknek a na­gyon is prózai feltételek­nek a nyomása alól. Párt­fogójukká és megrendelő­jükké a Szovjetállamot tette. Minden művésznek, mindenkinek, aki annak tartja magát, joga van szabadon, a maga ideáljá­val megegyezően, minden­től függetlenül alkotni. — De persze, mi — kommunisták vagyunk. — Nem állhatunk karbatett kézzel és nem hagyhat­juk, hogy a káosz tetszése szerint alakuljon. Ezt a folyamatot egészen terv­szerűen keli irányítani és eredményét kialakítani. Ettől még messze, nagyon messze vagyunk. Nekem úgy látszik, hogy nekünk is megvannak a magunk doktor Karlstadtjai. Túlon túl nagy „felforgatok" va­gyunk a festészetben. Ami szép, azt meg kell tartani, például kell venni, belőle kell kiindulni, még ha „régi" is. Miért kellene elfordulnunk az igazi széptől, lemondani róla, mint a további fejlődés kiindulópontjáról, csupán azért, mert „régi“? Miért kell meghajolnunk az új előtt, mint valami isten­ség előtt, amelynek alá kell vetnünk magunkat, csak azért, mert „ez új”. •Értelmetlenség. tisztára értelmetlenség. Ezen a té­ren sok a képmutatás és a nyugaton uralkodó mű­vészi divatnak — persze öntudatlan — tisztelete. Mi — jó forradalmárok vagyunk, de valahogy kö­telességünknek érezzük megmutatni, hogy mi is „a modern kultúra ma­gaslatán” állunk. Nekem van bátorságom ahhoz, hogy magamat „barbár­nak“ nyilvánítsam. Nem tudom az expresszioniz- mus. fulurizmus. kubiz- mus és a többi „izmusok" alkotásait a művészi gé­niusz legmagasabhrendű megnyilvánulásainak te­kinteni. Nem értem őket. Nem találok bennük sem­mi .gyönyörűséget. Nem tpdtam türtőztetni magamat és megvallottam hogy nekém sincs érzékem ahhoz, hogy felfogjam, mi­ért kejl egy háromszögnek lennie az ihletett lélek kifejezőjének egy orr he­lyett és miért kell a for­radalmi alkotás vágyának megváltoztatnia az ember testét, amelyben egy bo­nyolult egészbe vannak foglalva a szervek, átvál­toztatni valami alaktalan zsákká, amely két gólya­lábra van támasztva, mindegyiken két-két öt­ágú villával, Lenin szívből kacagott.. Igein, kedves Klára, nincs mit tenni, mi —• mind a ketten öregek va­gyunk. Számunkra elég, hogy legalább a forrada­lomban fiatalok mara­dunk s &*z első sorokban vagyunk. Az új művésze­tet nem tudjuik utolérni, utána fogunk sántikálni. — De — folytatta Le­nin — nem az a fontos, hogy mi a mi vélemé­nyünk a művészetről. Ar. sem fontos, hogy mit ad á művészei a lakosság mil­liókat számláló egész tö­megéből néhány száznak vagy akár néhány ezer­nek. A művészet a népé, legmélyebb gyökereit a széles dolgozó tömegek. sűrűjébe kell ‘ lobocsáta- nia. Ezek előtt a tömegek előtt kell érthetőnek és kedvesnek lennie. Ezek­nek a tömegeknek érzé­seit, gondolkodását cs akaratát kell összefognia, őket keli felemelnie. Ben-, nük kell a művészt fel­ébresztenie és kifejleszte­nie. Kell-e egy törpe ki- ^ sebbségnek finom édes . biszkviteket felszolgál­nunk, amíg a munkás és paraszttömegék fekete ke- . nyéren tengődnek? Ezt, magától értetődik, nem­csak a szó betűszerinti értelmében gondolom, ha­nem képletesen is — min dig a munkásokat és a parasztokat kell szem előtt tartanunk. Az 6 ked­vükért kell megtanulnunk gazdálkodni, számot vetni-v Vonatkozik ez a művészet fe a kultúra területére is. ,

Next

/
Thumbnails
Contents