Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-20 / 16. szám
2 NÄPI5 1934 JANUAR 29 A minisztertanács határozata a szerződéses terme és megjavítására A mimisKtertanács Legutóbbi O.Lé- aén foglalkozott • szerzőaéses termelje helyzetévé! és határozatot hozott a meglévő hiányosságok kiküszöbölésére. M egáfllojpítot te, hogy az 1954. évi szerződéses termelési feltételek sokkal kedvezőbbek és nagyobb előnyt biztosítanak a parasztságnak, mint aiz előző években. Ezért a terme löszö vetkező lek és az egyénileg dolgozó parasztok szívesen kötnek termelési szerződést, ha megismerik azokat az előnyöket, amelyekben ezáltal részesülnek. Hiba azonban, hogy a helyi tanácsok az egyes termeltető vállalatok, sőt gyakran az érdeikelt minisztériumok is elhanyagolják a szerződéses termelés előnyeit megmutató, felvilágosító munkál. Ezért a minisztertanács fontos feladatként jelölte meg, hogy a szerződéses termeléssel járó kedvezményeket az eddiginél szélesebb körben keli a dolgozó parasztsággal és a termelőszövetkezetekkel megismertetni. A határozat több növénynél jelentős áremelést (léptet életbe, s növeli a természetbeni juttatások mértékét is. így az I. osztályú rostkender árát mázsánként ötven fori ntról hetven forintra, az I. osztályú nostlent 105 Ft-ról 120 Ft-ra, a kendermagét 400 Ft-ról 600 Ft-ra, a cirok szakákét 150 Ft-ról 250 Ft- ra, a samkáró magét 450 Ft-ról 800 Ft-na, a fehér here magét 800 Ft- ról 1600 Ft-ra emelte. Megnövekedett a rostkendemél, rostlennél, valamint a szerződéses kendermag termelésénél is a természetbeni juttatás mértéke. Rostkendemél az eddigi három mázsa helyett minden mázsa átadott kemderkóró után 50 forint értékű féláru textil utalványt kapnak a termelők, rost- lennél a textiljuttatás a kétszeresére nőtt. A kendermagnál még nagyobb a növekedés: az eddiginek négyszeresét leszi ki. További kedvezményt jelent az, hogy a textiljárandóságból a szerződéssel lekötött minden kát. hold után azonnal kétszáz forint értékű textilárut kapnak a termelők, kamatmentes előlegként. A cukor és takarmányrépamag termelői részére a határozat igen magas természetbeni cukor-juttatást állapít meg, s rendezi a fűszerpaprika-termelők természetbeni őrölt paprika részesedését is. A minisztertanács határozata nemcsak a parasztság számára teszi még kedvezőbbé a szerződéses termelést és emeli ebből eredő jövedelmét, hanem fokozza az ipar nyersanyagellátását, javítja a lakosság áruellátását Emlékünnepség Lenin halálának 30. évfordulója alkalmából A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa Lenin halálának 30. évfordulója alkalmából 1054. január 21-én emlékünnepséget rendez az Állami Operaházban. Az ünnepi beszédet Gerő Ernő elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács első elnökhelyettese, belügyminiszter mondja. Külpolitikai hírek PHENJAN A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság dolgozói V. L Lenin halála 30. évfordulójának megünneplésére készülnek. Pbenjanban, Vonszanban, Szinuizsuban és az ország más városaiban a nagy Lenin életéi és munkásságát Ismertető fényképkiállításokat rendeznek. Kü lönkiadásban jelent meg az emléknapra a koreai-szovjet kulturális kapcsolatokat ápoló társaság folyóirata. Valamennyi koreai lap közöl V. I. lenin halálának 30. évfordulójával foglalkozó cikkeket. A köztársaság városaiban és falvaiban gyász- emlékgyűléseket tartanak. OSLO A „Frthetem” jelenti, hogy Oslóban január 16-án és 17-én megtartották Norvégia Kommunista Pártjának évi konferenciáját. A konferencia első napján Lövlien, a párt elnöke tartott beszámolót. Hangsúlyozta, hogy feltétlenül mozgósítani kell Norvégiának az Atlanti Egyezménytől és annak a norvég népre háruló, a külföldi támaszpontokat és a katonai szolgálat meghosszabbítását jelentő következményeitől valló megszabadításáért folyó harcra. MOSZKVA A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége Borisz Fjodorovlcs Podcerobot nevezte ki a Szovjetunió új (örökországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé. A berlini értekezlet előtt PARIS. Egy héttel Georges Bidault francia külügyminiszter berlini utazása előtt Franciaországban országszerte mind nagyobb arányokban bontakozik ki a francia népi tömegek harci egysége a bonni és párisi szerződés ratifikálása ellen. A siker záloga a békeszerető és hazafia« erők legszélesebbkörű össze ógása. A francia demokratikus sajtó rámutat, hogy a bonni és a párisi háborús szerződés ratifikálása ellen vívott harcban sokkal nagyobb erők vesznek részt, mint eddig bármikor az ország békemozgalmában. A megyei béketanácsok igénybeveszik a legmegfelelőbb munkamódszereket a cél elérésére: aláírást gyű tenek, bekefüzeteket terjesztenek, az üzemeklten és községekben szavazásokat szerveznek, a képviselőkhöz küldöttséget menesztettek. ♦ • ■ ■ «• BERLIN. Otto Nuschke, a Német Demokratikus Köztársaság minisz- •crelnökhelyeitese, a Keresztény-Demokrata Unió elnöke a „Tägliche Rundschau“ keddi számában megjelent cinekében a többi között a következőket írja: • - Ha a négyhatalmi értekezlet résztvevői nem vetnek véget Adenauer örült újrafelíegyverzési terveinek, szembekerülnek saját népeik akaratával. Ez a fontos felismerés megerősíti a német hazafiak reményét, hogy a berlini értekezleten sikerül legalább a nemzetközi feszültség csökkentéséinek útján döntő előrehaladást elérni és ezzel a német nép egységvágyát közelebb hozni a megvalósuláshoz. ' — a legnagyobb akadály ezen az úton a bonni és a párisi háborús szerződés. Ezt a két paktumot ki kell küszöbölni a nemzetközi politikából. 4 * BERLIN. Gustav Heinemann, az össznémet Néppárt elnöke, volt bonni belügyminiszter január 20-án Berlin brit megszállási körzetében 'nyilvános előadást tart. Az előadás címe: „A berlini értekezlet sikere egységet és békét jelent Németország számára.” * A szovjet-francia kereskedelmi kapcsolatokról Moszkva (TASZSZ) Január 18-ám francia küldöttség érkezett Moszkvába, élén Pierre Charpentier-vel, a francia külügyminisztérium gazdaságügyi főigazgatójául, hogy az egyezménynek megfelelően részt vegyen az 1953. évi szovjet—francia kereskedelmi egyezmény végrehajtását ellenőrző szovjet—francia vegyes bizottság ülésein. A francia küldöttséget N. I. Csek- itn, a külkereskedelmi minisztérium nyugaiteurópaá országokkal foglalkozó kereskedelmi igazgatóságának vezetője, N. G. *Öszipov, a Szovjetunió franciaországi kereskedelmi képviselője és I. Sz. Andrijenko, a •külkereskedelmi minisztérium pro tokollosztályának vezetője fogadta. A küldöttség fogadtatásán megjelentek a moszkvai francia nagykövetség tagjai, élükön Le Roy ádeig- enes ügyvivővel. Meghalt M. F. SMrjatov, a Kommunista Pirt és a szovjet állam nasy harcosa A SZOVJETUNIÓ KOM MUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁTÓL ES A SZOVJETUNIÓ MINISZTERTANÁCS ATÖL A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa mély gyásszal közli, hogy január 18-án hosszas és súlyos betegség után elbúnyt Matvej Fjodorovlcs Skirjatov elvtárs. a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága mellett működő pártellenőrzö bizottság elnöke, a Szovjetunió legfelső Tanácsa elnökségének tagja, a Kommunista Párt és a szovjet állam egyik legrégibb vezető személyisége. Matvej Fjodorovlcs Skirjatov elvtárs egész életében pártunkat és a dolgozók ügyéért vívott harcot szolgálta. Halála a Kommunista Párt és a szovjet nép nagy vesztesége. m A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, A Szovjetunió Minisztertanácsa. M. F. Skirjatov elvtárs halála alkalmából gyászjelentést adott ki a Szovjetunió Legfelső Tanácsának el nftksége is. Kormánybizottság alakult M. F. Skir’atov temetésének megszervezésére A Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága elhatározta: M. A. Szuszlov (elnök), N. M. Pe- gov, N. A. Mihajlov és P. T. Komarov részvételiével kormánybizottságot kell alakítaná ‘M. F. Skirjatov temetéséinek megszervezésére. A hiaofetoég, amely megszervezi. M. F. Skirjatov elvára temetését, 1 a következő közleményt adta ki: M. F. Skirjatov eivtárs koporsóját a Szákszervezetek Háza oszlop-: csarnokában ravatalozták fel. A temetés napját később közük. M. F. Skirjatov, a Kommunista Párt és a szovjet állam kiváló alakja Moszkva (TASZSZ): 1954 január 18-án hosszas és súlyos betegség után elhúnyt a Kommunista Párt egyik legrégibb tagja, a kommunizmus nagy ügyének önfeláldozó harcosa Matvej Fjodorovics Skir- iatov. M. F. Skirjatov 1883-ban született, ;zegénypamaszt fia volt. 1906-ban belépett a Kommunist« Pártba és komoly pártmunkát végzett a konfekcióipari munkások körében. A cári rendőrség állandó megfigyelés alatt tartolta és többször letartóztatta. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom küszöbén Skirjatov elvtárs a bolsevista szervezet elnökeként a munkásküldöttek tulai szovjetjének végrehajtó bizottságában dolgozott. Az októberi fegyveres felkelés napjaiban a tulaii katona i - forradalm i bizottság tagja volt. 1918 augusztusában a konfekcióipari szakszervezet központi bizottságának titkárává választották. — Pártmunkát a moszkvai városi pártbizottság tagjaként végzett 1921-ben a párt Központi Bizottságába került, ahol a párt Központi Ellenőrző és Tisztogató Bizottságát vezette. A XI. pártkongresszuson a Központi Ellenőrző Bizottság tagjává választották. 1923-tól kezdve a Központi Ellenőrző Bizottság elnökségének tagja voflit. Skirjatov elvtónsat tőbbfzben beválasztották a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságába. Az SZKP XVIII. kongresszusa Skirjatov elvtársat a Központi Bizottság mellett működő Pártellenőrzö Bizottság tagjává választotta. A XVIII. pártkongresszuson Skirjatov' elvtársiét beválasztották a párt Központi Bizottságába. 1939-től 1952-ig a Központi Bizottság mellett működő pártel/lenőrző bizottság eLnökhe- ’yettese vo'it. A XIX. pártkongresz- szuson a Központi Bizottság tagjává választották és megerősítették a párteLLenőraő bizottság elnökének tisztében. Skirjatov elvtáns a I>gíelső Tanács tagja volt, amellett tagja volt az. OSzSzSzK Legfelső Tanácsának és a Moszkvai Városi Szovjetnek. Matvej Fjodorovics Skirjatovot kiváló szolgálatai ért háromszor Lenin- renddel, továbbá a Szovjetunió érdemérmeivel tüntették ki. KLARA ZETKIN LENINRŐL BERLIN. Schröder bonni belügyminiszter rendeletet adott ki a nyugatnémet alkotmányban biztosított gyülekezési szabadság további korlátozására. Elsőnek Zinnkann, Hessen jobboldali szociáldemokrata belügyminiszter élt ezzel a lehetőséggel és a berlini értekezlet idejére január ÍO-től február 19-ig betiltott minden gyűlést és tüntetést Majna-Frank- furtban és Hessen tartomány egész területén. A betiltás célja, hogy megnehezítsék a demokratikus szervezeteknek a berlini értekezlettel kapcsolatos felvilágosító munkáját a lakosság körében. Csaknem megkétszereződött a közérdekű bejelentések száma 1953-ban A dolgozok éberségének és öntudatának fejlődése abban is megmutatkozik, hogy egyre jobban felfigyelnek a közérdeket sértő jelenségekre és saját ügyes-bajos dolgaikkal is bátrabban kéresik fel a hatóságokat. 1952 évhez képest az Állami Ellenőrző Központ Közérdekű Bejelentések Hivatalának budapesti, Na- dor-utca 36 szám alatti irodájánál 1953-ban kilencvenöt százalékkal emelkedett a bejelentések száma. Decemberben csupán Budapestről ötvennégy százalékkal több bejelentő* érkezett, mint 1952 decemberében. A vidéki bejelentések száma a negyedik negyedévben az előző negyedévihez képest ötvenkét százalékkal nőtt. A bejelentések jellege világosan mutatja, hogy nem azért növekszik o bejelentések száma, mintha több ok lenne a panaszra, hiszen sok olyan panasznak, amely néhány hónappal ezelőtt még napirenden volt, ma már nyomát sem találjuk a levelekben. Ezek a levelek dolgozóinknak a kormányprogramm meg jelenése óta mérhetetlenül megnőtt bizalmáról tanúskodnak. Mutatják, hogy a dolgozók ma már nem nyugszanak bele, ha törvénytelenséget, oirelmet tapasztalnak, bátrabban és gyorsabban bírálnak. Miskolcról, Bé Uecsabáról. Pécsről, Komlóról, Nagycenkről még az ország legtávolabbi részeiből is érkeznek bejelentések. Nagymértékben emelkedett azoknak a száma, akik személyesen keresik fel a közérdekű bejelentések hivatalát, ahová bárki minden nehézség nélkül bemehet. A lakosság bizalmának növekedését mutatja az is, hogy a kormányprogramm elhangzását követő hónapokban a bejelentésekben is egyre jobban megnyilvánult a bátor bírálat és csökkent a névtelen bejelentések száma. Míg 1953 július elejétől augusztus végéig a bejelentések huszonhárom százaléka volt névtelen, addig szeptember első felében kilenc százalék, második felében már csak öt százalékot tett ki, október első felében pedig már négy százalék alá esett a névtelen bejelentések szánul. Úttörők is kérték a múlt évben az AEK segítségét. Például Szabó Teréz arról tett bejelentést, hogy édesapja két hónapra nem kapott családi pótlékot. A panasz jogos volt, a sérelmet orvosolták. A dolgozók bejelentései alapján igen sok jogos sérelmet orvosolnak intézményeink, a hibák okait megszüntetik. A bejelentések elősegítik állami és gazdasági szerveink munkájának megjavítását. 17 gyszer Lenin • * * együtt talált minket — három nőt, — amint a művészet, a népművelés és a nevelés kérdéseiről beszélgettünk. — Éppen akkor fejeztem ki lelkes csodálatomat a bolsevikek páratlan, a maga nemében gigászi kulturális munkája iránt, az alkotó erők felvirágzásán az országban, amelyek a művészet és a nevelés számára új utakat igyekeztek kijelölni. Eközben nem titkoltam azt a benyomásomat, hogy elég gyakran lehet bizonytalan ságot és homályos tapoga- tódzást, próbálkozó lépéseket megfigyelni, és hogy az új tartalom, az új forma, az új utak szenvedélyes keresése mellett a kulturális élet területén néha mesterkélt, finomkodó „divatozás“ és a nyugati példák utánzása kap helyet. Lenin mindjárt igen élteken belekap csolódott a beszélgetésbe. — Uj erőket felébreszteni, azon dolgozni, hogy Szovjetoroszországban új művészetet és kultúrát teremtsünk — mondta — ez helyes, nagyon helyes. Fejlődésünk viharos tempója érthető és hasznos. Be kell hoenunk azt, amit száz éven át mulasztottunk és mi be is akarjuk hozni. A kaotikus erjedés, új jelszavak lázas keresése, olyan jelszavaké amelyek manapság bizonyos irányoknak „hozsan- náznak” a művészet és gondolkodás terén, de holnap eszítsd meg“-et kiáltanak — mindez elkerülhetetlen. — A forradalom kifejleszt minden addig megláncolt erőt és a mélyből az élet felszínére hajtja őket. Itt egy példa a sok közül. Gondoljanak arra a hatásra, amelyet a mi festészetünk, szobrászatnak és építészetünk fejlődésére a cári udvar divatja és szeszélye, valamint az arisztokrata urak és a burzsoázia Ízlése és bogarai tettek. A magán- tulajdonod alapuló társadalomban a művész árut termei piacra, rászorul a vásárlókra. A mi forradal műnk felszabadította a művészeket ezeknek a nagyon is prózai feltételeknek a nyomása alól. Pártfogójukká és megrendelőjükké a Szovjetállamot tette. Minden művésznek, mindenkinek, aki annak tartja magát, joga van szabadon, a maga ideáljával megegyezően, mindentől függetlenül alkotni. — De persze, mi — kommunisták vagyunk. — Nem állhatunk karbatett kézzel és nem hagyhatjuk, hogy a káosz tetszése szerint alakuljon. Ezt a folyamatot egészen tervszerűen keli irányítani és eredményét kialakítani. Ettől még messze, nagyon messze vagyunk. Nekem úgy látszik, hogy nekünk is megvannak a magunk doktor Karlstadtjai. Túlon túl nagy „felforgatok" vagyunk a festészetben. Ami szép, azt meg kell tartani, például kell venni, belőle kell kiindulni, még ha „régi" is. Miért kellene elfordulnunk az igazi széptől, lemondani róla, mint a további fejlődés kiindulópontjáról, csupán azért, mert „régi“? Miért kell meghajolnunk az új előtt, mint valami istenség előtt, amelynek alá kell vetnünk magunkat, csak azért, mert „ez új”. •Értelmetlenség. tisztára értelmetlenség. Ezen a téren sok a képmutatás és a nyugaton uralkodó művészi divatnak — persze öntudatlan — tisztelete. Mi — jó forradalmárok vagyunk, de valahogy kötelességünknek érezzük megmutatni, hogy mi is „a modern kultúra magaslatán” állunk. Nekem van bátorságom ahhoz, hogy magamat „barbárnak“ nyilvánítsam. Nem tudom az expresszioniz- mus. fulurizmus. kubiz- mus és a többi „izmusok" alkotásait a művészi géniusz legmagasabhrendű megnyilvánulásainak tekinteni. Nem értem őket. Nem találok bennük semmi .gyönyörűséget. Nem tpdtam türtőztetni magamat és megvallottam hogy nekém sincs érzékem ahhoz, hogy felfogjam, miért kejl egy háromszögnek lennie az ihletett lélek kifejezőjének egy orr helyett és miért kell a forradalmi alkotás vágyának megváltoztatnia az ember testét, amelyben egy bonyolult egészbe vannak foglalva a szervek, átváltoztatni valami alaktalan zsákká, amely két gólyalábra van támasztva, mindegyiken két-két ötágú villával, Lenin szívből kacagott.. Igein, kedves Klára, nincs mit tenni, mi —• mind a ketten öregek vagyunk. Számunkra elég, hogy legalább a forradalomban fiatalok maradunk s &*z első sorokban vagyunk. Az új művészetet nem tudjuik utolérni, utána fogunk sántikálni. — De — folytatta Lenin — nem az a fontos, hogy mi a mi véleményünk a művészetről. Ar. sem fontos, hogy mit ad á művészei a lakosság milliókat számláló egész tömegéből néhány száznak vagy akár néhány ezernek. A művészet a népé, legmélyebb gyökereit a széles dolgozó tömegek. sűrűjébe kell ‘ lobocsáta- nia. Ezek előtt a tömegek előtt kell érthetőnek és kedvesnek lennie. Ezeknek a tömegeknek érzéseit, gondolkodását cs akaratát kell összefognia, őket keli felemelnie. Ben-, nük kell a művészt felébresztenie és kifejlesztenie. Kell-e egy törpe ki- ^ sebbségnek finom édes . biszkviteket felszolgálnunk, amíg a munkás és paraszttömegék fekete ke- . nyéren tengődnek? Ezt, magától értetődik, nemcsak a szó betűszerinti értelmében gondolom, hanem képletesen is — min dig a munkásokat és a parasztokat kell szem előtt tartanunk. Az 6 kedvükért kell megtanulnunk gazdálkodni, számot vetni-v Vonatkozik ez a művészet fe a kultúra területére is. ,
