Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-17 / 14. szám
1954 JANUAR It ♦ NAPLÓ 7 TUDOMANy Fényénél — Űrhajózás T apunk tijértrl számában a hatásellenhatás fizikai elvén alapuló sugárhajtásos szerkezeteket ismertettük. A repülésnél legáltalánosab- t'aa alkalmazott típusuk a légszívó- torbosűríbős-gázturbina. Részletesebben ezzel foglalkoztunk. Most még a repülőgépbe való beépítésük módjairól szeretnénk röviden tájékoztatni olvasóinkat. Igen jó megoldás egy, ▼agy két meghajtóműnek (motornak) * törzsbe építése. Az alant ábrázolt ™ig-9 típusuk a legkiválóbb szovjet gépek egyike: 1. ábra További megoldásként a szárnyak flá vagy a szárnyakba való beépítés ion tekintetbe. Kombinálni is szokik ezeket a megoldásokat olyképp, hogy a törzsbe és a szárnyakba is ■zerelnek motorokat, főként nagyobb gépeknél Mai közleményünkben először a •«gárhajtásos Szerkezetek egyik különleges csoportjával a szilárd hajtó- ^oyagú rakétával foglalkozunk. L e g- üsibb formája a tüzijátókraké- lf, lőportóltéssel. Ismeretes, hogy a táport a kínaiak találták 'fel. jóval időszámításunk előtt. Európában a XIV. század folyamán ismerték meg. A kínaiaknak nem az volt az első dolguk, hogy ágyukat építse- nek a találmány felhasználására, ha- nem ehelyett inkább lőportöltésü tűzijáték ráké Iákkal szórakoztatták embertársaikat. Európa azután sürgősen igyekezett behozni a Kína által elmu lasstottakat. Már az említett évszá- folyamán feltűnik a röppentyű, minden rakétalövedék őse. Innen ve- a fejlődés“ a pá n c é 1 ö k ö 1 i g, de elvileg idetartozik a nagy honvé- P° háborúból ismert „Katyus a'* a szovjet hadsereg félelmetes mgyvere. . A tüzijátékrakéta szerkezeti felépítését-a 2. ábra mutatja. nine* fewyti t')o puikei/tor 4rKev*»'IP*'f'’r &U hir))z* [ér " „pppirjojtÄi ^irányító riteí egyttzed, 112 kilométernél pedig már csak egymilliomod része a tengerszint feletti sűrűségnek. Ha tehát légritka térbe vagy légkörnélküli térbe akarunk jutni, úgy olyan járművet kell szerkesztenünk, mely az oxigént valamilyen formában magával viszi. Oxigéntartalmú anyagoknak szilárd üzemanyaghoz való keverése nehézséggel jár, ezért áttértek a folyékony iizemanyagu rakétameghajtó művekre. Alkalmazási körük a távolbaható lövedékeken (szárnyas lövedékeik) kívül elsősorban a magaslégköri kutatás, majd az űrhajózás. Elméletük megalapozása és tovább fejlesztése K. E. Ciolkovszkij orosz tudós elévülhetetlen érdeme. Első értekezéseit az 1900-as évek körül teszi közzé. Ezekben azt javasolta, hogy üzemanyagként folyékony hidrogént (ma benzin, petróleum, vagy alkohol), oxidálóanyagként pedig folyékony oxigént (ma ugyanezt, vagy hidrogénperoxidot) használjanak. 3. ábránk egy rakétalövedék szerkezeti felépítését mutatja. ..Mint látjvik. az égési tér kupalaku. 'aufcü áramlik ki nagy sebességgel 4 t?p elégéséből származó gázsu- ,5ár. JSz tele .van el nem égett szén- eszecskékkel, melyek szépen fénylő gyomot, képeznek a felszálló rakéta .titárt, A. tökéletlen elégés azonban r°ssz hatásfokot eredményez és az emelkedési magasság nem Jobb néhány száz méternél. Igyokez- a teljesítményt különböző uta* kWi-módokon javítani. De ezek az bntások tudták a rövid égési ’■tőt és általában a rossz hatásfokot .kijavítani. Ezért mint repülőgépmo- a szilárd hajtóanyag rakéta te- «rntetbe se jöhet Rossz hatásfoka ,°'di járművek meghajtására is al- Kaitnatlahná teszi, mint nagy magas íj*gi jármű meghajtóműve pedig nem mnet tekintetbe, mert a légkörhöz otótt, hisz onnan veszi az égést apiáló oxigént. Már pedig felfelé „adva a levegő sűrűsége gyorsan sokken: 10‘ kilométer magasságban Egész hasonló felépítésűek a m a- g as légköri kutatórak.éták, mégis azzal a nagy különbséggel, hogy a robannóanyag helyét műszerek foglalják el. Fel kell tennünk a kérdést, mi a célja a magaslégköri kutatásoknak? A kutatói éggömbök feljutnak 20—30 kilométeres magasságokig és az időjárást befolyásoló folyamatok nem is igen játszódnak le ennél magasabban. Nem tanulmányozhatók azonban meteorológiai kutatóléggömbökkel a növényi és állati életet oly nagy mértékben befolyásoló sugárzások • tiszta formájukban, tehát mielőtt a légkör elnyelné vagy megváltoztatná azokat. Nevezetesen a nap sugárzására és egyéb az űrből jövő úgynevezett koz- mikus-(ultra) sugárzásokra gondolunk. Ez utóbbi a föld felületén, sőt tavak felszíne alatt is megfigyelhető, de már csak másodlagos formájában. A tiszta, elsődleges sugárzás 20—25 kilométer között csökken ugyan, de innen 160 kilométer magasságig állandó. A nap ibolyántúli (ultraviolett) sugarait mindenki szószer int a „saját bőrén" tapasztalta, akár á szabadban sült le, akár a kvarclámpa alatt ült E sugárzás természetének megismeréséhez legfontosabb adatokat 80 kilométer és ezen felüli magasságokban történő megfigyelésük szolgáltatja. E magas régiókban (ahová a léggömbök már nem juthatnak. el) a sugárzások megfigyelésének eszközei a kutató rakéták. Rendkívül érdekes a tnagaslégiköri kutatórakéták adatközlési módja a mérési eredményeket a műszerek filmre vetítik. A film még 160 kilométeres esés után is épségben megmaradt. így készítettek például a föld egy nagyobb szeletéről felvételt, mely a gömbalakot egész plasztikusan mutatja. A másik módszernél, amely a ku- tatóléggömböknél is igen bevált, egy rádiókészülék folyamatosan közli repülés közben a mérési eredményeket a földi megfigyelő állomással. Ismertetésünk nem lenne teljes, ha megfeledkeznénk az emberiségnek egv épp oly régi, mint szép álmáról: a bolygókközti közlekedésről, vagy űrhajózásról. Nem túlzott optimizmus azt áTtftané, hogy ez itt álom még századunkban valósággá válik. Az űrhajózás tudományos alapjait is Ciolkovszkij rakta le, 1913-ban megjelent „Kutatások a világűrben reakciós űrhajók segítségével“ című munkájában, Goddard, tanár az elméletet továbbfejlesztette, majd 1923 ban Ciolkovszkij kiadta eredményeinek összefoglaló munkáiét. Az űrhajózás kérdésével foglalkozni • nem öncélú játék, (mert valamely gyakoriét« végcélra nem irányuló kutatást tudománynak neon nevezhetünk), hanem ki- szélesítése és kiegészítése a naprendszer kef étkezését, az egyes bolygókon feltételezhető életeit érintő el- képzelésemn,kinek. Ezúton kibővíthetjük a földünkön lejátszódó természeti folyamatokról alkotott ismereteinket is. Márpedig felhasznál™ és irányítani csak erst tudjuk, aminek mibenlétét ismerjük. Bár műszereink segítségével sokat tudunk naprendszerünk tagjairól, van még elég felfedezni vattáink. Csak néhányat említünk: egy új szovjet elmélet szerint légkörünk nem gömb- szerűen burkol be bennünket^, hanem megnyúlt. TJjabb feltevés szerint a holdnak mégis van légköre, bármilyen ritka is. A Mars csatornák kérdése is nyitott még többek között ... helyszíni vizsgálatok eldönt hetik ezeket a kémeseket. Nem célunk az űrhajózás elméletének és az űrhajók szerkezetének részletkérdéseibe bővebben belemenni, csupán néhány jellemző pontra mutatunk rá. Nem kétséges, hogy az űrhajót csak sugárhajtá- sos szerkezet mozgathatja. Ezen semmit sem változtat, hogy mire a gyakorlati megvalósulás elérkezik, a ma használt folyékony üzemanyagok helyett atomerő kerül alkalm- zásra. A szerkezet • milyensége azután többféle szempont, illetve követélmény függvénye. Másként építjük a járműve», ha arról van szó, hogy csak látótávolságból vizsgáljuk a bolygót és megint másként, ha ott leszállunk. Ez utóbbi esetben is más a megoldás, ha van a bolygónak légköre és más, ha nincs. Előbbinél, éppúgy, mint a földre történő leszállásnál, vitorlázó repülés jön tekintetbe, utóbbinál viszont ellenkező irányban dolgozó rakétaművet kell alkalmaznunk. Egy régebbi elgondolás szerint az utat két lépcsőben tennénk meg. Ehhez egy közbenső „átszáJlóóllomás“ szükséges, melyet egy, a földünkkel együttkeringő mesterséges bolygó képezne Az űrhajózás elméleti kérdéseit is csak egy-két pontban érintjük, ezek egyben jellemzőek a kifejtendő s e- bességek nagyságrendjére is. A föld vonzóerejének leküzdéséhez mim tégy 45 ezer kilométer óránkénti végsebesség szükséges. Ennek elérésére 8—10 percet adnánk, hogy az űrhajó a további útján a nap vonzóerejét is leküzdjo. a sebességet óránkénti körülbelül 58 ezer kilométerre keil fokozni. E kissé szokatlan sebességeknek elérése korántsem tartozik a korlátlan képzetet birodalmába. Gondoljunk csak arra, hogy a rakétalövedék már óránként. 5.400 kilométert tett meg és e fejlődés az elmúlt Síz év alatt sem állt meg! Más kérdés, hogy az. ember el tudja-e a jármű sebességváltozásait maradandó károsodás nélkül viselni. (A sebességet nem érezzük, _ csak annak gyors változásait.). Kísérteti majmokból és egerekből álló „utazóközönség" már egy ízben feljutott 400 kilométer magasságig és vissza is kerüüi onnan épségben. Ez már élettani kérdés. Vécsey szerint az a fiziológiusok véleménye, hogy egészséges ember elviseli a különleges igénybevételt. A TTIT műszaki szakosztályának közleménye. hol művelődjünk, hol szórakozzunk? \ Vasárnap: SZÍNHÁZ. h'iXfiiiburg profja. Bérletszünet. Délután 06 “te 7 órakor. MOZI: óraL??*1'; hajó története (délelőtt (0 pfM- '«vusz a jepen (3. 5. 7, 9 órakor). őrölte?1 ÚÖŐzhetetlen briaúil (délelőtt II fél ni' Tav“sz a Jégen (fél 3, fél í fél 7, ' 9 órakor). ark; Ezcrorcó hős (délelőtt 10 órakor), '"hás szultán (fél 3, fél 7, fél 9 órakor). Joszercncsét (Pécsszabolcs): A Táros alatt fél 6. fél 8 órakor). Rákóczi, (Me.csckalja): Emberrablók (3. 3 ‘ órakor). Hétfő: SZÍNHÁZ: Nincs előadás. MOZI Kossuth: Tarasz a jégen (5, 7, 9 érakor). Petőit: Tavasz a jégen (fél 5, fél 7, fél 9 órakor). Park: Álruhás szultán (fél 5, fél 7. fél 9 órakor). Jószerencsét. (Pécsszabolcs): Elveszett melódiák (fél 6, fél 8 órakor). * Vj tánciskola a dolgozó ifjúság részére január 26-án, kedden este 8 órakor kezdődik a Doktor Sándor kullúrotlhonban. (Mo- lotov-n. 18.) Tanórák: kedd, csiHörtük este ®—11 -iff*««SviVZ <*9 kanunk ások at áj és javítási hnrntí i ' átképzésre begyakorolt segéd Wi»*. és tanulókat felveszünk.. Pécsi K, te'*' Cipőéin Vállalat, Páca, B«n-n. FOEDMÜVESSZÖVETKE7.ETEK K. T. Sz-ck, T Sz. Cs-k budapesti ügyintézését fanyar- beszerzését. áruértékesítését) elvállalja bedolgozott áruforgalmi szakértő. Fischer, Budapest, TILL, Népűinhá*-uka A A Pécsi Rádió mai műsora A Pécsi Rádió a 223.8 méteres hullámhosszon sugározza műsorát. 18.40: Délszláv műsor. 19.00: Magyarnyelvű adás. Élenjáró dolgozóink zenés, dalos köszöntése. A Pécsi Rádió zenés fef.örője. A Pécsi Rádió „Gong"-együttesé- nék zenés, szatirikus előadása. HÉTFŐ „Kettesben a mikrofonnal“ Hírek. Mikrofonnal a szigetvári konzervgyárban. Kusz János sztahánovista vájár új bányászokat nevel. Tánczene. 3d.00: Műsorzárás. A presvidéki bányászsport főrabbi fejlődéséért A pécsvidéki bányászspori. fejlődése elmaradt az ország más báuy.iko'zponfjajnak Tatabánva, Salgótarján, Dorog sporíjanak fejlődésétől. Salgótarjánnak, Porognuk évek óta NB I-es labdarúgó csapata van, de a többi aportágbam I» élvonalban vnnnik a bányászsportolóik. Különösön Tatabányán alakult ki élénk «portélét Pécsett a* elmúlt évb*‘.» a két bányátz- •portkörnek volt NB Il-es labdarúgócsapata. Szereplésük azonban közel sem elégítette ki a pécsi dolgozókat. Volt idő. mikor a* újhegyi együttes az utolsó pillanatban e>sell el az NB T-be való jutástól. Más sportágakban sem kedvezőbb a helyzet. Pées- bányatelepen megkííérohék a Tömegsport kiszélesítését, egymásután szervezték meg a szakosztályokat. Egyik-másik szakosztály városi-megyei viszon ylatba» ért is e[ figyelemreméltó eredményt, komoly minőségi sport azonban nem 'ml.itt kialakulni. N<m fejlődtek ki olyan csapatok, olyan sportolók akik országos Terményeken is méltón képviselték volna a pécsvidéki bányász- sportot A különbőzé bán yászsportk örök szétforgácsolták azt az erőt, melyet összefogva képviselhettek volna. Hiányzott a »sportkörök munkájából a tervszerű egységes rezeié«. Nem tudták biztosítani a nagyobb tömegek sportoltatásához szükséges pályákat, létesítményeket, edzőket stb. Nem vonták be a dolgozókat megfelelő számban a sportolásba. A pécsvidéki bányászsport fejlődése ilyen körülmények között nem látszott biztosítottnak. Az illetékes szervek felismerték a hibákat, melyek gátoltak a fejlődést és létrehozták Tatabánya, Diósgyőr mintájára a városi válfiszt- mányt. A városi választmány a «porteryesületnek otymn vezető szerve, mely az illető városban működő a «portegyesülethez tartozó sprotkörök^ tevékenységét irányítja, ellenőrzi. A váróéi választmány feladata kétirányú, egyrészt biztosítania kell • hozzátartozó *p©főkörökben a dolgozó tömegek sportfoglalkoztatását. másrészt a sportkörök legjobb sportolóiból megalakított központi szakosztályok eredménves tevékenységét kell elősegítenie. Diósgyőrben 9 központi szakosztályt alakítottak az oitt működő Vasas sportkörök leg- jobbjaiból Most szervezik a Vasas sportegyesület győri városi választmányát. \ városi választmány alá tartozó sportköröknek arra kell elsősorban törekedmök, hogy a dolgozók minél nagvobb részét vonják be a testedzésbe. A dolgozók egészségének megóvása, kedvük fokozása megköveteli a sportköri elnököktől, hogy minden eszközt biztosítsanak a tömegek sporffog- lalkoztatásáh©^. De ez másrészt azért is fontos, mert nagyobb tömegekből könnyebb kiváló sportolókat nevelni mint kisszámú sportolókból. Ezért ne igyekezzenek a sportolók mindenáron a minőséget fejleszteni. Erre ott vannak a központi szakosztályok. A sportköri szakosztályi vezetők szűk látókörű önzéssel ne tartsák vissza a jó eredményeivel feltűnt sportolókat, adják át azokat a központi szakosztályoknak, mert ott eredményesebben foglalkozhatnak majd a sportolóval. A központi szakosztály eredménye# működése nagymértékben attól függ. hogyan ind ja biztosítani n városi választmány megfelelő edzőket és az edzési lehetőségeket a szakosztály sportolói számára. Nagyon fontos, hogy a központi szakosztályokban működő edzőket no terheljük túl sok sportolóval, mert akkor egy sportolóval kevesebb foglalkozási idő jut. Ezt úgy érhetjük el. hogy o központi szakosztályok edzői csakis a szakosztályok sportolóit oktatják, a sportkörökben dolgozó sportolók edzőit tanítják és támogatják, tanácsaikkal. A városi választmányok eredményes munkájához még igen sok más feladat elvégzése is szükséges. A Bányász SE pécsi rálaaztmánvának ahtkuló ülésén felszínre kerültek azok az okok, melyek a bányászsport fejlődésének kerékkötői voltak. Egyik legnagyobb hiba a sportkörök kózou sovinizronsban keresendő, igen sok bányász sportvezető még ma i* azt tartja dbnto kérdésnek, hníl rendezi meg a központi labdarúgó szakosztály mérkőzéseit. Ujhegyen-e vagy Pccsbánya telepen. Igen belyeeen fejtette ki Appelezoffrr elv társ, hogy' nem azt kel! nézni, hogy Újhegyre vagy Bányatelepre, vagy Mecsek Szabolcsra megyünk mérkőzésre, hanem azt. hogv a bányász esúcscsap-atot láthatjuk játszani f'z is a helyes. Végeredményben nem az újhegyi sportkör, sem a pécsbányatelopi sportkörről van itt czó. hanem a pécsvidéki bányúvzáport fejlődéséről. ^ ^ A megalakult városi választmány előtt komolv feladatok állanak. Pártunk határozatának szellemében cél a komoly minőségi sport megteremtése, az olyan «portnak * létrehozd«*, mely kielégíti a dclgozók igényeit, amelvnck eredményei méltóak lesznek a termelésben elért eredményeinkho*- A hányás* fiatalságból kell kinevelni azokat az új szellemű sportolókat, akik megállják * helyüket, majd az ország legjobb sportolóival szemben i*. Olyan sportolókra van szükség, akik nem anyagias szellemben nézik a dolgokat, han*»m mindenkor a bányász-sport fejlődését tekintik célnak- A választmány megalakulása után még mindig vannak olyan bényászsportköri vezetők,' akik zavarják a munkát és akadó-. Ivozzák a fejlődést. Az öntudatom bányáf.z- sportolók zárják ki azokat a vezetőket, akik nem akarják követni a helye« utat. melv a pécsvidéki bányász^őrt további fel- emelkedéséhez vezet. TASARNAPI SPORTMŰSOR: Kézilabda: Haladás Tud. Egyetenw-Szigrt- vári Fáklya férfi mérkőző* 10.30. Dózsa Tiszti Iskola—Komlói Bányáaz férfi mérkőzés 11.20. Lokomotív Tornacsarnok. Asztalitenisz: A Spartakusz SE dé^dunán- ttSli területi asztalitenisz bajnoksága Pannónia Szálló nagyterme, 8 óra. Sakk; Pécsi Spartakusz—Villánvi KIOS7 barátságos sakkraerkőzés, KIOSZ K.uJtnrhaz„ ♦ A pécsi Gnlambsport EfyrsflUt wse<S- ségi tanácsa felhívja az egyesttled fagyainak figyeJmét, hogy az egv«ddet 1934. jaunár 24-én, vasárnap délelőtt tű órakor tartja rende# évi közgyűlését az egyesület Pécs. Kossuth Lajos-u. 83. sr. «lattá helyiségében. A közgyűlé« tárgrsorozftta: 1. megnyitó. 2. főtitkári beíízámoTó, 5. pénztári jelenté«, 4. »«ámrvÍ2Sgúló bizottsági jelentés, 5. veaető- ség választás 6. befelentéBeJc, 7. zárszó. A közgyűlésre mindenKinek a pontos megjelenését elvárjuk. Ugyanecak felhívtuk orm tagjainak figyelmét, akik még t$54. évre lábgyűrűt kívánnak rendelni, hogv rendelésüket legkésőbb január 24-ig adják le a pénztárosnál. A gyűrűk érát a rendeléssel egyidejűleg kell befizetni. fff ÍREK VASARNAP, JANII AR 1T ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK*. 1. sz. gyógyszertár, Széchenyi tér 2. Tel: 17-85. 8. sz. gyógyszertár, Kossuth Lajos u. 81. Tel: 23-94. 12. sz. gyógyszertár, Doktor Sándor utca 47. Telefon: 13-53. — NÉVNAP: Antal. — IDŐJÁRÁS JELENTÉS: — Várható időjárás vasárnap estig: felhőátvonulások, több helyen e6Ő, havaseső, keleten még havazás. — Elénk délnyugatHnyugati később északnyugatira átforduló szél. Éjszaka mérsékelt, szélvédettebb helyeke« közepes fagy, nappal olvadás. Várható hőmérsékleti értékek az ország területére vasárnap reggel: 0—mínusz 3, — szélvédettebb helyeken mínusz 3—mínusz 6, délben plusz 2 —plusz 5 fok között. — A fűtés alapjául szolgáló várható közétphómér- séklet vasárnap 0—plusz 3 fok között — Tanácstagok fogadóórái: Vanoér tS éo Sa*badság-ú ti általános Iskoláiban délatán 3—6-ig Berki F015p VI» dmlkhol-rrttoa é« GarainvSlgTÍ Andráané tanácstagok fogadó rót tartanak. — Halálolás. Kálotai (Hatten) Intrán gaxdélkodó temetne kedden fái á-kor. — Orr. Misángyí Kérolyní temetá** nnár 20-án délután fái 5 órakor. — Stix Jánoaná fainrténe kedden fái 3-kne less. — örr. Holchanser Tstránná temetés* jannár 20-án fél l órakor. Példát matattak a hóakadályok msgsiöntelásébea A-„Dunántúli Napló“ naponként közli höa bányászaink eredményeit, hogy mennyi szenet termeltek terven télül. Amikor erről olvasunk, arra is kell gondolnunk, hogy az eredmények eléréséhez hozzájárult, az a kemény harc is, n-rnoiupt utmv.nka.9a.in1; folytattak a hóakadályok mielőbbi megszüntetése érdekében. Az Útfenntartó Vállalat munkásai éjjelnappal dolgoznak azon, hogy megyénk központjai minél előbb felszabaduljanak a hóakadályoktól. Komoly és lelkiismeretes munkát követelt Komló útjainak letisztítása. Ezeknél a munkáknál kitűnt Horváth István árpádtetői, id. Zá- vodi György és Walter Károlv vásári nt- munkás, Erisz János, Resch József zobák- pusztai, Wegbauer Márton hosszűhetényi útmunkás. A megye területén példát mutattak a hóeltakarításban Solymár György (Villány), Halász Sándor (Nagyharsány), Kiss János (Bere- mend) valamint Juhász István lánycsóki útmutikásokt A műszaki irányításban példamutatók: Ba ranyai Jenő, Hegybíró József és Kardos Imre technikusok, valamint Mészáros János mérnök. Az irányításban példamutató körzetvezető Pécsvá- radon Tandics János, aki 36 órát töltött el. a hómarógép mellett és főleg a. bányászjáratok útjainak felszabadítását segítette elő ió munkájával. A hómarógép személyzete' közül példát mutatnak Albert és Kasza elv- társak. A motoros hóekéknél jó munkát (ej tettek ki Balogh Lajos és Nevhauser aén- kocsivezetők, valamint a hozzájuk beosztott segédmunkások. Az UTEFU szerelőműhelyében példát mutatott társainak Ruppert József, akinek szakszerű irányításával a javításokat éjszaka végezték el és utána a géneket azon- ’ munkába állították. A helyi tanácsok közül ki kell emelni a málomi és keszüi tanácsokat. Már kora hajnalban gondoskodtak arról, hogy az országúiról eltakarítsák ■ havat ét mire az autóbuszok megindultak, az úttest már teljesen tiszta volt. Példát vehetnek róluk a ‘0(7hí tanácsok is, melyek nem eléggé ön- álióak, mert ntasitái nélkül nem intézkednek az úttestek leta- karltásárói. Sót. a vemén di, fekedi ét száj- ki tanácselnökök meg tagadták az útmunkás nak a fogatkirendelést azzal az indokolással, hogy az úttestek tisztántartása nem a tanács, hanem az Útfenntartó Vállalatnak a kötelessége. Ismét felhívom a, tanácselnökök figyelmét a Magyar Közlöny 7952 november ?3-i számában megjelent 1048-as Számú határozatra, amely 'kimondja, hogy az utak tisztántartása a tanácsok feladata is. Köszönetét mondunk a Tiszti Iskola Parancsnokságának, ami ért segítségünkre sietett és a honvéd elv- *ó-soí: lelkes munkáia révén lehetővé vált. hogy Vasason az út a hóalcadályoktól felszabaduljon. FnerW«v T'Vrcnr a megyei tanács közlekedési osztás Ivánok vezetőj*i
