Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-17 / 14. szám
4 NÁPCÖ 1954 JANUAR 17 Ml ÚJSÁG BARANYÁBAN? AZ EGYFELVONASOS PALYAZAT EREDMÉNYE 17 meghívott baranyai író részére egyfelvonásos pályázatot hirdettünk, hogy a kuitúrverseny csoportjait vidám egyfelvonásosokkal segítsük. A meghívottak közül tizenhármán vettek részt a pályázaton, ösz- szesen 20 művel. A Magyar írók Szövetsége budapesti Nevelési .Osztályának bírálatát figyelembe véve úgy döntöttünk, hogy a legjobb öt művet egyenlő díjjal jutalmazzuk, mert az öt szerző öt műve nagyjából egyenlő értékű. így tehát 2—2 ezer forint díjat kap (kizárólag csak az ABC sorrendet alapuivéve közöljük a névsort): Futaky Haina a „Családunk szégyene“, Gáli István, a „Zsákbamacska“, G y e n i s József, az „Élő íróasztal". örsi Ferenc, a „Lengvári magyarok“ és Szántó Tibor, az „En családom nem olyan" című egyfelvonásosáért. Az osztály 1 ezer forintért megvásárolja Leszkó Margit „Madarat a tolláról“ című egyfelvonásosát. A bírálóbizottság szerint a „Szuhadó“, „Melinda“ és a „Tiborc" jeligéjű darabok tehetségre mutalnak. Nem volna reménytelen az alapos átdolgozásuk. Az elsőből az ötlet, a másodikból a darab hiányzik. A harmadik egy közismert kabarétréfa alaphelyzetét, sőt szinte mondatait veszi kölcsön második részében. A j.Csillagfcny“ és a „Pityergő" jeligéjű egyfelvonásosok teljesen reménytelenek, de a szerzők nem. Teljesen sikerületlen kísérletnek bizonyultak: „A falu mosolya — a munka öröme“, a „Virradat", és a „Kor- mányprogramm" jeligéjű színdarab ok. A díjkiosztásra a jövő héten ke rül sor. Ami nem tetszik a dolgozóknak A paragrafusok mögött lássák meg a dolgozó embert! PÉCSETT, UJMESZKSF.V, SZIGET- VAROTT ES MOHÁCSON MOSODÁT létesít a patyolat Pécsett eddig nem minden külvárosban volt mosoda. A mosodának hiányát érezte Ujmesz.es, Szigetvár és Mohács lakossága is. A Patyolat vezetősége ezért elhatározta, hogy ez év első felében mosodát létesít azokon a helyeken, ahol eddig nem volt. Február első felében így mosodát nyit meg a Patyolat Ujmeszesen az új emeletes bányászlakóházak közelében, hogy ezzel is megkönnyítse a bányászasszonyok munkáját. Ezenkívül februárban Pécsett a Szí geti országúton és Mohácson a főútvonalon létesít mosódát. Ugyanakkor tervbevettp, hogy március végén Szigetváron is megnyitja a mosodáját. BARANYAMEGYE TANACSA VB NÉPMŰVELÉSI OSZTÁLYA bővítik az Állami áruház EGYES OSZTÁLYAIT. CIPÖOSZ- TAI.YT LÉTESÍTENEK AZ 1. SZÁMÚ FIÓKÜZLETBEN A dolgozók áruval való gyorsabb ellátása érdekében a Pécsi Állami Aruház igazgatósága elhatározta, hogy az egyes osztályokat kibővíti. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a? osztályokon több polcot létesítenek és ennek következtében több árut tudnak elhelyezni az üzletben. Ötven ezer forintos beruházási költséggel még január folyamán kibővítik az áruház illatszer, méteráru és rövidáru osztályát, mert ezeknek az osztályoknak a frontja eddig szűknek bizonyult, megfelelő mennyiségű áru elhelyezésére. Ugyanakkor az aruház Bem utcában lévő 1. számú fiókjában (volt Napsugár) cipőosztályt is létesítenek. délután is rendelnek a mav RENDELŐINTÉZETÉBEN A munkába járó dolgozók, valamint a dolgozó anyák érdekében a pécsi MAV Rendelőintézet január 3. óta — az eddigi rendelési idők fenntartása mellett — bevezette a délután 16.30— 17.30 óra közötti rendelést is. Délután a nögyógyászaton, a belgyógyászaton, sebésze'en van rendelés, azon kívül röntgen és laboratóriumi ügyek ben is a dolgozók rendelkezésére állnak az orvosok. A reumatológiai, illetve fizikoterápiás kezeléseket minden reggel 7—9 óra közölt végzik. TECHNIKAI SZAKKÖRT ALAKÍTOTTAK a bikali ALTALANOS ISKOLÁBAN A bikali öt tanerős általános iskolában technikai szakkört szerveztek a kisiskolák megsegítése céljából. Szemléltető és kísérleti eszközöket készítenek, amelyeket azután az osztatlan iskoláknak ajándékoznak. TISZTA, VILÁGOS BOLTHELYI- SEGET KAPOTT VAZSNOK KÖZSÉG A vázsnoki boltban eddig állandóan villanyfény mellett kellett dolgozni, mert hiányzott az ablak. A sásdi földművesszövetkezet segítségével most tiszta és világos, bolthelyiséget kaptak. ÜZEMEKNEK, VÁLLALATOKNAK GÉPJÁRMÜVEIK BEJELENTÉSÉT EZENTÚL A MEGYEI TANÁCS KÖZLEKEDÉSI OSZTÁLYÁHOZ KELL KÜLDENI Az 1069/20/1952. M. T. számú határozat értelmében a vállalatok, űzte- mek sík. gépjárműveik bejelentését minden hónap 1-én 12 óráig postára adva kötelesek beküldeni. Ezzel kap csolatban a megyei tanács közlekedési osztálya felhívja a figyelmet arra, hogy a. gépjármű bejelentés a jövőben, már nem szigorúan bizalmas jelzéssel küldendő be?, hanem közönséges levélként, és nem a megyei tanács titkos ügyiratok kesrtőségéhez (TVK) hanem a megyei tanács közlekedési osztályához címezve kell postára adni. Férjemet, aki a bolyt gépállomás vezető agronómusa volt, 1953 július 1-én a Baranyamegyei Tanács Mezőgazdasági Osztály Gépállomási Igazgatóságára helyezték körzeti agronómusnak. Azóta ebben a beosztásban dolgozik. Ismeretes, hogy Pécsett lakást kapni nehéz, nekünk sem tudtak lakást biztosítani. Magam is sokat jártam utána, de olyan lakást, mely nincs zárolva, nem találtam. Ezért a bólyi gépállomás munkásszállásának egy részében lakom három éves és egy hat hónapos gyermekemmel „ideiglenesen” már több, mint fél éve, várva azt, hogy mikor jogunk Pécsett lakáshoz jutni. Mi nem tudtuk azt, hogy a fenti esetben férjemnek különélést díj és havi egyszeri haza- és visszautazást költség jár. A megyei tanács pénzügyi osztálya először az igazolások özönét kérte. Eérjem beszerezte és beadott egy kérelmet a következő mellékletekkel: 1. igazolás arról, hogy valóban a Gépállomás Igazgatóságán dolgozik, 2. igazolás, hogy nem saját kérelmére, hanem szolgálati érdekből helyezték Pécsre; 3. Pécs város kommunális osztályának levele, amelyben közli velünk, hogy lakásigénylésünket teljesíteni nem tudja (1953 november); 4. a belügyminisztérium levele, amelyben értesít bennünket, hogy Pécsett lakáskontingenssel nem rendelkezik, forduljunk a megyei tanács kommunális osztályához. 5. a baranyamegyei tanács elnöki irodájának levele, amelyben közlik, hogy amennyiben nem zárolt, üres lakásról tudunk, nyújtsuk be kérelmünket a megyei tanács kommunális osztályához. Mindezek bizonyítják: nem rajtunk múlott, hogy nem tudtunk 3écsre költözni. 1953 decemberre meg is kaptuk a Különélést díjat: 372 forintot (de az utiköltségmegtérítést nem). Kérdésünkre, hogy a többi öt hónapra miért nem kapjuk meg, a pénzügyi osztályon azt felelték, hogy a lakáshivatal igazolása novemberi keltezésű, tehát erre nem fizethetnek előző havi különélést díjakat, mert nincs igazolva, hogy novem- bej- előtt is beköltöztünk volna Pécsre. Ezek szerint minden hónapban adjak be egy lakásigénylést 10 forintos okmánybélyeggel, hogy mindig „friss" keltezésű igazolásom legyen?! Miért nem felel meg az az igazolás, amelyben a pécsi városi tanács igazolja, hogy amióta férjemet Pécsre helyezték, nem tudtak lakást biztosítani és még jelenleg sem. áll módjukban? Mert már egy ilyen értelmű igazolást is adtunk be a megyei tanács pénzügyi osztályához. Most azzal érvelnek, hogy mi- ' ért nem kértük előbb, most már lejárt a rendeletben előírt 6 hónap s utólagos kifizetésre „nincs rendedet.“ Mi ez, ha nem bürokrácia? A sok paragrafus és igazolás eltakarja előlük a dolgozó embert. A közelmúltban megjelent minisztertanácsi határozat a mezőgazdaság fejlesztéséről fokozottan kíván gondoskodni a mezőgazdaságban dolgozó szakemberekről is. Remélem, hogy ezekután kedvezően fogják elintézni panaszunkat, amelynek orvoslása nem kis mértékben képes befolyásolni egy agronómu$ további munkakedvét. ERDÖSI LAJOSNS adminisztrátor, Bólyi Állami Gazdaság. AZ OSZTRÁK KÉRDÉS Az osztrák kérdés komoly fejtörést okoz a nagyhatalmaknak. Az egykor hatalmas Ausztria, amelynek határain belül V. Károly idejében a nap sohasem nyugodott le, az 1019-es St. Germain-i békekötés után 83.833 km1 területre zsugorodott össze fi.535.760 lakossal. Ebből 1,842.000 a fővárosban zsúfolódik össze. A lakosság egynegyed része tehát Bécs- ben él. Ausztria összterületének 89.7 százaléka termőföld, megművelhető terület. Az osztrák mezőgazdaság ezt főleg gabonafélék, burgonya, cukorrépa és kisebb mértékben kender és len termelésére használja fel. A gazdag legelők lehetővé teszik a szakszerű állattenyésztést: az országnak gazdag szarvasmarha, ló és sertésállománya van. Bőséges tejtermékei fontos tétele az osztrák kivitelnek. Ausztria ezenkívül szénben, vasban, ólomban, rézben és sóban bővelkedik. .Ennélfogva fejlett bánya ipara van. Ipara a gépek és szerszámok gyártásán kívül papír, textil és bőr- gyártmányairól ismeretes. A lakosság 43 százaléka mező és erdőgazdaságban dolgozik, 33 százaléka ipari munkás, 16 százalékát a kereskedelem köti le, 8 százaléka szabad pályán működik vagy alkalmazotti állásban van. Az osztrák köztársaság négy zónára felosztott területét 1945 óta a nagyhatalmak tartják megszállva. Békét mindeddig nem kötöttek Ausztriával, így további sorsa felett sem döntöttek. A megoldatlan osztrák kérdés nem csupán helyi jelentőségű: egész Európát érinti. Jelentékeny befolyással van az európai és a világpolitika további alakulására. Az osztrák kérdés megoldásával a Va-tikán is kísérletezett. A pápák Ausztriát az általuk tervbe vett európai katolikus államszövetség alapjául szemlélték ki és ezze' a Habsburg restauráció gondolatát is összekötötték. A Vatikán, a nagy politikai méregkeverő, 1919 után a Dunaföderáció létrehozásán fáradozott. Ez az államszövetség Auszt ria vezetése alatt Bajorország. Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia és rész.ben Olaszország részvételével alakult volna meg. A Vatikán ütköző államnak, „bástyának" szánta a Szovjetunió ellen. A tervet Faulhaber müncheni bíboros, Innit- rer bécsi bíboros és Seipel szövetség! kancellár támogatták a jobboldali szociáldemokraták, az ausztromarxis ták hallgatólagos beleegyezésével. Faulhaber II. Vilmos császár hadseregének tábori püspöke volt. Háborús uszító beszédeinek és militarista magatartásának elismeréséi került a müncheni bíboros!'székbe Hitlerrel és rendszerével való összetűzése csupán politikai cselfogás volt a Vatikán hitlerbarát politikájának kendőzésére és a közfigyelem elterelésére szolgált. Innitzer, az egyházi egyetemi tanár, Seipel kormányában'népjóléti miniszter volt. A keresztény-szocialista párt támogatásával megkapta a bíborosi kalapot és Bécs hercegérseke lett. Annak idején, 1938 áprilisában falragaszokon szólította fel a' lakosságot az „Anschluss" melletti szavazásra. A hitlerrendszert a Szovjetunió és a kommunizmus elleni harc alapjának tekintette és mint olyant teljes erővel támogatta. 1945-ben fordított a köpönyegen és Faulhaberrel együtt az angolszász imperialisták szolgálatába szegődött. Spellman newyor- ki érsekkel együtt támogatta Habsburg Ottót az u. n. „Osztrák-Légió“ megalapításában. Az USA hadvezetősége a Légiót beleolvasztotta az amerikai hadseregbe. A Dunaföde- ráeió, már említett tervét Seipel p r e 1 á t u s-k a n c e 11 á r is támogatta. Seipel, szintén egyetemi tanár, a keresztény-szocialista párt vezetője lett. Mint kancellár erősen nép és munkásellenes politikát folytatott. A genfi Népszövetség anyagi támogatásával megállította az inflációt és bevezette az új osztrák pénzt, a Schillinget. Ezzel azonban az országot teljesen kiszolgáltatta a nyugati finánctőkének. 1927-ben leverte a keresztény kurzus ellen kitört mun káslázadásf és támogatta a rövidesen utána alakult „Heimwehr" (honvédelem) fasiszta szervezetet. Külföldi útjait a Duna-föderáció gondolata népszerűsítésére használta fel. A jobboldali -»szociálde- mokraták, a Renner és Seitz vezette, Viktor Adler iskoláját járta ausztromarxisták már ekkor, jóval 1927-ben bekövetkezett bukásuk előtt támogatták a keresztényszocialistákból és burzsoá elemekből alakult kor mány szovjet és komnrunistaeellenes politikáját, élesen szembehelyezkedtek ugyan Seipel kancellárral. Támadásuk azonban a prelátus kemény, az ausztromarxista községpolitikát közelről érintő gazdasági rendelkezéseinek, nem pedig erősen iobboldali irányzatának szólt. Seipel- ben a közgazdászt, nempedig a katolikus államszövetséget pártfogoló politikust támadták. Szovjetellenes kül- és belpolitikáját pedig, ameny- nyire a munkástömegek megtévesztésével tehették, kifejezetten támogatták. A Duna-föderáció helyett Ausztria egyelőre Hitlert kapta. Előfutárai Dollfuss és Schuschnigg kancellárok voltak. Dollfuss katolikus föderációs államot akart. A Duna-föderáció híve, a klerikális reakció bizalmasa volt Vakon követte a Vatikán utasításait. Ausztriában ő szervezte meg a keresztény kurzust Politikájával a fasizmus útját egyen gette. Ugyanezt tette utódja Schuschnigg is, aki a közoktatásügyi minisztérium éléről került a kancellári székbe. Schuschnigg a Duna-föderáció gondolatát szorosan egybekötötte a Habsburg restauráció val. Rövid kormányzatát a munkás- osztály üldözése, az 1934-ben rendezett vérfürdő, az arisztokrácia és az iparmágnások arcátlan támogatása és a klerikális reakció hatalmának nagyarányú megerősítése jellemezte. A klerikális reakció az osztrák kancellárok jóvoltából zavartalanul fejthette ki áruló politikáját. A Vatikán tudtával már 1931-ben tárgyalt Hitler ügynökeivel a kommunizmus elleni harc módozatairól. Hitler von P a p e n t, a katolikus Centrumpárt egyik vezetőjét küldte Bécsbe, hogy a klerikális köröket az Anschluss gondolatának megnyerje. A Schmidt- perben (Bécs, 1947) még az is kiderült, hosrv Schuschnigg a Vatikán részvételével Tagegyeseit Hitlerrel az Anschluss kérdésében és 1936 fú lius 11-én aláírta az erre vonatkozó osztrák-német egyezményt, nwMbetn Auazitm többek között fügí^Jtaneéíré- ről is lemond. A „Harmadik-birodalom" a kis Ausztriát magával sodorta a világháborúba. A Hitler-fasizmus leverésével 1945-ben Ausztria ismét önálló állam lett. Az oszí'.aák reakció, főleg a klerikális körök a megszálló nyugati hatalmak támogatásával azonnal munkához láttak.' „Néppárt" elnevezés alatt újjáélesztették a régi keresztény-szocialista pártot. Ezt a „Függetlenek szövetségébe" tömörült fasiszta elemek és a jobboldali szociáldemokrata pártvezetőség támogatta. A munkásosztály esküdt ellensége. Innitzer. bécsi bíboros ismét fordított a köpönyegen % az amerikai imperialisták uszályába szegődött. A katolikus Néppárt sötétmultú elemek politikai menhelyévé, le vitéziéit hitleristáik és volt SS-tisztdk találkozóhelyévé Züllött. Fiegl, a pártvezér vakon követi Washington utasításait, ellenzi a földreformot és az üzemek államosítását. A Hitterfasiszták előnyomulása a Néppártban s politikájában akkora méretet öltött, hogy a „Wiener Tageszeitung“ nevű pártlap szerkesz tőségében a vezető állásokat Göb- bels, Hitler propagandaminiszi'ere újságírói töltik be. A választásoknál ezek a Göbbels-fiúk vezetik a párt propagandahadjáratát. Kellő lelki terrorról pedig a klerikális reakció gondoskodik. Nem csoda hogy az ilyen elemekre támaszkodó kormány a Szovjetunió a Közép- és Délkelet-Európa népi demokratikus államai ellen Irányuló, Nvugat-Ausz- •ria területén megszervezett kém-' központ működését tűri és közvetve támogatja. Ausztria népellenes kormánya kereskedelmi szerződést kötött az . USA-val. Ennek értelmében Ausztria árucikkeket csak az USA engedélyével importálhat más országokból és senkivel sem köthet kereskedelmi szerződést. Az áruk mennyiségét és választékát—■ tekintet nélkül a helyi piac szűk-1 •ségleteire — az USA szabja meg. Emellett az amerikai árucikkekért a világpaci árak két-háromszorosát kell fizetni Ausztriában. Az amerikai szén Ausztriának majdnem 2- szer annyiba kerül, mint amennyit a lengyel szénért fizetne. A Mar- shall-segélyt persze Ausztriára is ráerőszakolták. Ennek ' keretében Ausztria drága pénzért azt a silány élelmiszert kapja, amelyet az USA belföldi piacain tilos forgalomba hozni. Amerika emellett rendszeresen és tudatosan elsorvasztja az osztrák ipart. Az osztrák ipar a polgári szükségletek fedezésére alig termel valamit. Ezzel szemben kifejlesztik a hadiipart, fokozzák a stratégiai fontosságú nyersanyagok termelését és félkészáruk gyártását. Ezeket Amerikába exportálják. Az osztrák' árukivitel felettébb egészségtelen képet mutat. Ausztria még soha sem exportált olyan óriási mennyiségben érceket, acélt és fát, mint 'most. A készárucikkek 1929-ben Ausztria kivitelének 74 százalékát tették ki. A nyersanyag és félkészáru ugyanekkor csak 23 százalékos arányban szerepelt. Ezzel szemben a készárukivitel 1950- ben 57 százalékra csökkent, a nyers anyag és félkészárukivitel viszont 38 százalékra emelkedett. Az érckivitel 1949—50-ben csaknem az ötszöröse nőtt. Az osztrák ércet főleg Nyugat-Németországba. Belgiumba és Luxemburgba szállítják, ahol acélból harcikocsikat, alumíniumból oedig repülőerődöket gyártanak. — Ugyanakkor az osztrák fémfeldolgozó és gépgyártó ipar nyersanyag- hiánnyal küzd. A vállalatok kénytelenek a termelést csökkenteni és a munkásokat tömegével elbocsáj- tani. Ausztria USA utasításra félj ái'on köteles Nvugat-Németörszágnak villamosenergiát adni. A Ruhr-vi- dék iparmágnásai ezzel szemben •'résen korlátozzék az Ausztriába íránvuló szénszállítást. Ezen felháborító gazdasági műveletek élén a kormány által szintén USA utasításba létesített Gazdasági Igazgatóság áll. Ezt a finánctőke képviselőivel 'gyütt a jobboldali szociáldemokra- ‘a pártvezetőség emberei irányit- iák. Az osztrák nagytőkések közben meggazdagodnak. Profitjuk 1949-ben 18 milliárd Schilling volt. 1950-ben már 24 milliárd Schillinget zsebeltek be. A profit azóta lényegesen megnövekedett és még komolyabb összegeket tesz kL Ezzel a mammutnyereséggel nem áll arányban a dolgozók bérezése. A kifizetett munkabér összege ugyanebben az időszakban csupán 1.5 milliárd Schillinggel emelkedett. A munkások és alkalmazottak 1949- ben még 39 százalék, 1950-ben már csak 35 százalék erejéig részesedtek a nemzeti jövedelemben. A tőkések részesedése ugyanakkor 51 százalékról 55 százalékra ugrott. A dolgozók bérezése nem tart lépést a közszükségleti cikkek árának szün télén emelkedésével. A dolgozók 1950 októberében megszervezett általános sztrájkja az árak stabilizálásáért és a fizetésekkel való arányosításáért folytatott, harc jegyében zajlott le. A sztrájk nem sikerült, mert a szakszervezetek jobboldali szociáldemokrata vezetői sztrájktörő manővereikkel megbontották a munkásegységet. A megélhetési költségek azóta újabb 17 százalékkal, a munkabérek viszont csupán 4 százalékkal emelkedtek. A munkanélküliek száma 1951 májusában elérte a 174 ezret. Ebbe nincs beleszámítva a „láthatatlan munka- néküliek“ tömege. A parasztság’ elszegényedése évről évre fokozódik. Ennek oka a mezőgazdaság hanyatlása. A vetés- terület 1951-ben erősen alatta maradt a háború előtti színvonalnak. Például a búza vetési területe az 1936 évinek csupán 84.5 százaléka. Az 1950-ben betakarított gabona mennyisége csupán 78 százaléka volt az 1936 évinek. 1951 óta tovább csökkent. A híres szarvasmarha és sertésállomány is ijesztően apad. — Oka ennek az, hogy Ausztria kelet és délkeleturópai államokból nem vihet be kellő mennyiségű takarmányt. A mai Ausztriában a föld legnagyobb részének tulajdonosai a födesurak és a kulákok. Ezek a meg művelhető földterület 53.2 százalékával rendelkeznek. A proletár, kis- paraszt és középparasztgazdaságokra a földterületnek csak elenyésző hányada jut. Az osztrák kérdés nemany- nyira bonyolult, hogy nem lehetne megoldani. Az Osztrák Kommunista Párt programmja világosan rámutat e kivezető útra. Követeli a béke megkötését, az idegen katonai alakulatok lcivonását az országból, az iparnak a békés termelésre való átállítását és olyan kormány t, amely a nép érdekeit képviseli, véget vet az angolszászokkal való függésnek és biztosítja a boldog és szabad jövő építését.
