Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-15 / 12.szám

DUNÁNTÚLI

Vi LAG PROLETÁRJAI EGYESÍTI JETEK!

(

A MAI SZAMBÁN: ]

A Központi Vezetőség határozata az alap szervezeti pártvezetőségek és a pártválasztmányok beszámolást

kötelezettségéről, a pártvezetőségek, a pártszervek új ja válasz tájáról és a III. pártkongresszus küldötteinek megválasztásáról (2. o.) — Minél több szenet terven felül a hazának (3. o.) — A kommunisták kezdeményezé- oérc bevezették a „péntek‘'-mozKalmat a szigetvári gépállomáson (3. o.) — A szocialista ember kovácsai (4. o.)

^ ...................... ■'■■-■■■'T-.... ■■■■ ----------------AZ MDP B ARANY A ME GYEI PÁ RTBI Z OTT 1ÁCÁNAK LAPJA

XL ÉVFOLYAM, 12. SZÁM

ARA 50 KILLER

PÉNTEK, 1954 JANUAR 15

A MEGVALÓSULÓ KORMÁNYPROGRAMM

A hideg idő ellenére is jól dolgozik a Niedermüller-brigád

A nagyharsányi kőbányában a téli Idő ellenére Is lelkes munka folyik. A bánya egyik legjobb kőtermelő brigádja: Niedermüller Sándor brigádja. A brigád teljesítménye a hideg idő ellenére Is a 150— 180 százalék között mozog. Eddig négyen kapták meg a sztahánovis- *a címet: Héhl Antal, Kántor István, Kántor János kőtermelők és

Süli János fúrás.

„Mire volna szükségünk?**

Mitr többször Írtak az újságok ar- r°l, hogy milyen gépek és berende eJ*°k gyártását kezdik meg az ipari u‘~' 'n,-i: ^ mezőgazdaság részére. Né- Zej">n szerint a felsoroltakon kívül szükség i. nne simít ők, kettőslftrák ■iOO kg.os tizedes mérlegek és hőmé rc,k gyártására is.

A simitózds olyan talajmunka.. omelyre nemrég hívták fel a mező- ßazdasdgi dolgozók figyelmét és még nagyon terjedt el. Mindaddig V-e,n is alkalmazzák elég széles kör- bjn, amíg gyártásukat r.t-g nem kezdik. Javaslom 2—í—5 méter széles- ségben történő előállításukat.

•4 ke tős létra főleg a gyOmtJlcs- termesztőben hiányzik. Közepes <%

VjViasiörzsü fák koronaalakításánál

nlosebb fák koronatisztításándl és a

Mo"orf3-t!#peVT

sierelésének huza vonába Komlón

Komlóról hetenként 80 mázsa n hat szállítanak Pécsre tisztítani. - Ugyanakkor gépek beszerzésévé helyiségek biztosításával, már he apók óta megteremtették az elő siiMelát egy mosoda létesítésénél »ömhmosodák felszerelésének. A me valósul;,s C(fyetien akadálya, bog mosoda elkészítésének nincs gai oája.

A Komlói Szénbányászati Tröszt Mai érvel, hogy csak a gépek beszerzését vál’a'ta. A budapesti Pa yo’at Egyesülés javítórészlege pe- amely a készfiiőfé'bcn lévő “j "*“m nalroná’ását vállalta, hét- fol-hpteg haias7«gatja a mosoda gépeinek szerelését.

_ fdeje. hogy az újévben végre

'embehelyozzck a Patyolat kom- 101 mosodáját.

gyümölcsszedésnél. Ha létra nélkül — o koronába^áUással végezzük ez a munkát, a fa legjobb termőrésze tördelődik- össze, idő előtt felkopaszodik, szedéskor sok lesz az ü bdüti gyümölcs és így veszít eltarthatóságából.

A kis gazdaságokban a legjobban 7 300 kg-os tizedes mérieg vált be. Szükséges a takarmányok helyes be. osztásához, az átlagtermések megállapításához, sertések havi súlygyara. aortásának megállapításához és még sok egyéb célra. Jó S3olgálatoka‘ tenne a hőmérő is, amely a szabadban, a pincéikben, vagy az istállókban elhelyezve sokszor nagy károktól meg- éné meg a gazdát,

HEGEDŰS DENÉS levelező, Bakháza.

fi baranyai asszonyok az MHDSZ országos kon erenciáiára készülnek

Az MNDSZ országos konferenciájára készülődő baranyai asszonyok negyven új gazdaasszonykört alakiattak.

A vajsalói MNDSZ-szervezet többek között olvasókört hívott életre ahol részleteiben Ismertetik a me- ■őgazdaságfejiesztési határozatot, majd kiváló előadók bevonásával a baromfitenyésztés és más. a ház 'torül végezhető mezőgazdasági mun Vára vonatkozó szakismereti tanfo- 'vamot rendeznek. Ezt a példát több falusi gazdaasszonykor követi.

Más szervezetekben a népi hagyományok felújítására vállalkoznak. — így a mohácsi délszláv asszonyok '-égi mohácsi hímzéseket tanulnak, az egyháaaskozári székely nők pe dig bábcsoportjukban népviseletbe öltöztetett bábjaik műsorán székely népballadáikat dolgoznak fel.

Föd'mhóléstegfek, vasbetonfadólszék gyártását kezdték meg a Cementárírpiri Váha at dombóvári ütemében

,A Pécsi Cementáru- ipari Vállalat dolgo- . ! az új esztendőben leentősen hozzáiárul- f 8 mezőgazdaság- ' ««tésj Programm ^valósításához. _ ‘ “ftesszá.tiáchoz csu- xLl Januárban 189 betonjárdát készíte- ' ': álPS7daságnak. — JC;s7ÚH^k sokezer nusú vályú, kévető^ 1 '1árdaIaP S>’ár

Január 14-én, esü- ,'r ^kftn a vállalat dombóvári üzemében cikkek: fódém- ^stestek. továbbá

Vasbetonfedélsiók (tetőszerkezet) gyártását k-zdték meg. Jórészt a falusi üzemi- és kislaké sépftkezésnél használják majd feL Az

használatával nemcsak meggyorsul az építkezés, de igen nagy- mennyiségű szarufát is megtakarítanak. Az év folyamán kétszáz- ötvenezer födAmbé'és- test és 14 000 vasbetonfedélszék garnitúra készül a Pécs Ce- mentáruipari Vállalatnál. A téli munkák zavartalan biztosítására ezer négvzetm éteres csarnokot építettek, továbbá nyolc fűthető gözölőteknöt

helyeztek ȟzembe.

A mezőgazdaság részére készülő cikkeken kívül tovább foly tátják a pécsi üzemben a komlói és meszes i bányászlakóház

építéséhez szükséges nriVkÁ^HíV "4,r Mozaiklnpokból például naponta ötezerrel készítenek többet, minit az elmúlt években. A téli műkőgyár- ►ás zökkenőmentes vitelére nyolc fűthető műkőpadot állítottak üzembe. Ezzel a hideg időjárás ellenére is kellő szilárdságú, minőségi elemeket

gyárthatnak,

A Központi Vezetőség határozata az alapszervezeti pártvezetésének és a párfcválaszfcm ítiyok beszámolási kötelezettségéről, a pártvezetőségek, a pártszervek tíjjáválasztásárél és a III. pártkongresszus kiiid>ttei»e!í

megválasztásáréi

A Központi Vezetőség kötelezi az aiapezervezetek vezetőségeit, az üzemi, a községi, a hivatali, az intézményi, a kerületi, a járási, a városi, a megyei, a budapesti stb. pártválasztmányokat, hogy a Központi Vezetőség 1953 októberi határozata értelmében számoljanak be végzett munkájukról a párttaggyűlések ég a pártértekezletek előtt.

A párttaggyűlések és pártértekezletek válasszák újjá a pártvezetőségeiket, s a vezető pártszervekei:

1954. február 1-től 1954. március

13-ig az alapszervezeti vezetőségeket

a párt valamennyi alapszervezetében, taggyűlésen;

1954 március 14-től március 27-ig a pártválasztmányokat a járási, a városi és a budapesti kerületi pártértekezleteken, továbbá azokban az üzemekben, hivatalokban és intézményekben, ahol 500-náJ és azokban a községekben, ahol 800-nál magasabb a párttagság száma, pártértekezleteken;

1954 március 28-tól április 7-ig a pártválasztmányokat a budapesti és a megyei pártértekezleteken. Ezeken meg kell választani a küldötteket a pártkongresszusra is.

Am alapnmerresetehben a heomémoló M « pártvemeiőiégek á j járás anxtasa a következőképpen történjék i

A.

A TAGGYŰLÉS BS A BESZÁMOLÓ

1. Az alapszervezet vezetőségének beszámolója, valamint a vezetőség és a küldöttek megválasztása a párt értekezletre az alapszervezet taggyűlésén történik.

2: A taggyűlést munkaidőn kívül kell megtartani. A több műszakban dolgozó üzemék. műhelyek pártszervezetének taggyűlését — ha erre lehetőség van — a műszakok közös szabadnapján tartsák meg. Ha erre nincs lehetőség, a taggyűlést két ••észletben kell megtartani és a szavazás eredményét összesíteni kell.

3. A beszámoló-vezetőségválasrtö taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a pártszervezetben nyilvántartott párttagoknak legalább kétharmada jelen van. Ha ennél kevesebb párttag jelenik meg, a vezetőségválasztást el kell halasztani s két héten belül új időpontot kell kitűzni a beszámoló-vezetőségválűsrtó taggyűlés megtartására.

4. Szavazati joguk van a pártszervezetben nyilvántartott és érvényes párttagsági könyvvel rendelkező párttagoknak, akik 3 hónapnál hosz szabb idő óta nincsenek elmaraava a tagsági járulék fizetésével.

5. Tanácskozási joguk van:

a) a pártszervezetben nyilvántartott és érvényes tagjelölt-igazolvánnyal rendelkező tagjelölteknek, akik 3 hónapnál hosszabb idő óta nincsenek elmaradva a tagsági járulék fizetésével;

b) a felsőbb pártszervek megtol zólevéllel ellátott képviselőinek.

6. Az alapszervezet vezetőségébe a vezetőség tagjának s a felsőbb pártértekezletre küldöttnek választhatók:

a) az alapszervezet nyilvántartásában szereplő párttagok;

_b) a területi alapszervezet vezetőségi tagjának olyan párttagok Is megválaszthatok, akik bár üzemi, hivatali vagy intézményi pártszervezethez tartoznak, de az illető alap szervezet területén laknak;

c) pártértekezletne és kongresszusra küldöttnek választhatók azok a oárttagok Is, akik nem az Illető pártszervezetben vannak nyilvántartva.

7. A beszámoló és vezetőségválasztaggyűlésnek két napirendi pontja legyen:

a) a pártszervezet vezetőségének beszámolója (általában a titkár tartsa meg) a végzett munkáról és á további feladatokról; a beszámo- 'ó feletti vita, a határozati javaslat megvitatása s a határozati javaslat elfogadása (a határozati javaslatnak tovid elvi bevezetőt is kell tartalmaznia arról, hogy a taggyűlés a >lépő vezetőség politikai vonalával Vs gyakorlati tevékenységével áltálban egyetért-e Ezen túlmenőpr konkrét intézkedéseket tartalmazzon);

b) a vezetőség és a küldöttek megválasztása a felsőbb pártérte kéz tetre.

8. Az alapszervezet vezetőségének beszámolóját a vezetőség előzetesen tárgyalja meg. Ha valamelyik vezetőségi tagnak a vezetőségi ülésen kifejtett álláspontját a vezetőség elutasítja és ő véleményét továbbra is fenntartja, azt « taggyűlésen kifejtheti.

B.

A JF.IÖLES E8 A VÁLASZTÁS AZ ALAPSZERVEZET TAGGYŰLÉSÉN

1 A taggyűlés nyílt szavazással megválasztja:

a) a taggyűlés elnökét és a 3—11 tagú elnökséget (azokban a pártszervezetekben, ahol a tagjelöltek száma összesen 10-en alul van, csak elnököt) a tanácskozás vezetésére;

b) jegyzőt a jegyzőkönyv vezetésére;

c) 3—7 tagú jelölőbizottságot a vezetőségbe választandó tagoknak és a pártértekezlet küldötteinek jelölésére (azokban a pártszervezetekben, aihol a tagok és tagjelöltek szá ma összesen 30-on ájul van, nem kell jelölőbizottságot választani);

d) 3—5 tagú szavazatszedő bizottságot.

Az elnökre, az elnökség tagjaira, a jegyzőkre, a jelölőbizottság és a szavazatszedő bizottság tagjaira a párttagság tegyen javaslatot

2. A taggyűlés titkosan választja:

a) az alapszervezet vezetőségét;

b) a szavazati joggal és tanácskozási joggal bíró küldötteket a pártértekezletre.

. A taggyűlés megválasztja a párt- szervezet vezetőségét — az egyes vezetőségi tagok funkciójáról azon ban nem dönt.

3. A jelölés éa a választás csak a beszámoló feletti vita és a határozati javaslat elfogadása után történhet mag.

4. A jelölés előtt a taggyűlés elnöke bejelenti, hogy a felsőbb párt- szerv jóváhagyása alapján a veze,őségbe hány tagot és a felsőbb pártiszerv pártértekezletére hány küldöttet választanak.

5. A pártszervezet lelépő vezetősége jelöltnévsort nem terjeszthet be

6. A jelölés módja:

a) Azokban az alapszervezetekben, ahol együttesen 30-nál több a tagok és a tagjelöltek száma, a je- ölőbizottság a taggyűlés tanácskozása alatt összeállítja a vezetőségi agoknak és küldötteknek javasoltak névsorát s azt megvitatja. A beszámoló feletti vita lezárása és a latározati javaslat elfogadása után a jelölőbizottság elnöke ismerteti a jelöltek névsorát, majd átadja ezt a taggyűlés elnökének, A jelölőbi- ottság Javaslatától függetlenül jósa van minden párttagnak. Illetve >gjelöltnek jelöltet vagy jelölteket tvasolni. E jogukra az elnök kö e les figyelmeztetni a párttagokat és

a tagjelölteket. Az elnök köteles a párttagok, illetve a tagjelöltök által javasolt jelölteket is a jelöltek névsorába felvenni.

b) Azokban az alapszervezetekben, ahol az összes párttagok és tagjelöltek száma együttesen nem haladja meg a 30-at: a beszámoló feletü vita és a határozat elfogadása utáW a taggyűlés elnöke ismerteti a taggyűléssel a jelölés módját és felkéri a párttagokat, hogy tegyenek javaslatot az alapszervezet vezetőségébe jelöltekre. Minden jelenlévő párttag, illetve tagjelölt javasolhat jelöltei, vagy jelölteiket. A párttagok több jelöltet Is javasolhatnak, mint ahány vezetőségi tagot kell választani. A jetolések lezárására mind a 30-nál, több, mind a 30-nál kevesebb taggal és tagjelölttel' rendelkező pártszervezetek taggyűlésén a jelenlevők közül bárki javaslatot tehet, amiről egyszerű szótöbbséggel döntenek. Az elnök a párttagok illetve tagjelöltek javaslatát — a javaslatok sorrendjében — köteles névsorba venni.

?. A jelöltek névsorának összeállítása:

A jelölések lezárása után az elnök felolvassa a Jelölőbizottság, illetve a párttagság javaslatát, hogy minden párttag jól megjegyezhesse, milyen sorrendben kerülnek a jelöltek megvitatásra, illetve nyílt szavazásra ,a szavazólapra való felvétel céljából. Ezután az elnök a javasolt jelölteket sorrendiben egyenként kíilön- külön vitára bocsátja. A vita során az egyes jelölésekhez a párttagok es tagjelöltök korlátlan számban szólhatnak hozzá; megindokolhatják miért tartják alkalmasnak az illető jelöltet, vagy javasolhatják a taggyűlésnek az elnök által vitára bocsátott jeiö lesi javaslat elutasítását. A jelöltek a párttagok illetve tagjelöltek kívánságára tartoznak a taggyűlésen életrajzukat röviden ismertetni; a feltett kérdésekre válaszolni. A java- sóit jelölt indokolt távollétében az a pártiig köteles a jelölt életrajzát ismertetni, aki javasolta jelölését.

Egy-egy jelölt feletti vita lezárása után a taggyűlés szótöbbséggel dönt arról, hogy a jelöltet felveszl-e a szavazólapra vagy sein.

Az elnök köteles minden egyes javasolt jelöltet vitára és szavazásra bocsátani és a taggyűlés által szótöbbséggel elfogadott minden egye« jelöltet a szavazólapra felvenni.

8. A vezetőségi tagok jelölésével

és a jelölésük feletti vitával párhuzamosan és azonos módon kell javaslatot tenni a felsőbb pártszerv partértekezletén résztvevő, szavazati

u.ggal és tanácskozási joggal bíró küldöttek jelölésére is. A küldöttek jelölése feletti vita lezárása után az e.nok intézkedik, hogy a taggyűlés által szótöbbséggel elfogadott, párt- vezetőségi tagnak jelölt elvtársakat és a pártértekezletre küldöttnek Jeleneket egymástól különválasztva, de egy névsorba foglalják és a taggyűlése»« szavazati joggal bírók számának megfelelő mennyiségben e névsort sokszorosítsák. A sokszorosított névsoron (szavazólapon) fel kell tüntetni, hogy a taggyűlés hány vezetőség; tagot és a pártértekezletre hány küldöttet választhat A névsorok elkészítésének és sokszorosításának az idejére az elnök a taggyűlés: felfüggeszti és szünetet rendel el \

9. A szavazás módja:

A szavazólapok elkészítése után a taggyűlés folytatja munkáját. A szavazatszedő bizottság tagjai kiosztják a jelöltek sokszorosított névsorát '.a szavazólapot) a szavazati joggal bíró párttagoknak s az elnök ismerteti a tagsággal a szavazás módját.

A szavazás úgy történik, hogy min den szavazati joggal bíró párttag a .zavazólapon annyi általa kiválasztott jelölt nevét hagyja meg, ahány vezetőségi tagot, illetve küldöttet választhat a taggyűlés, a többi nevet Pedig áthúzza

(Folytatás a 2, oldalon)