Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-14 / 11.szám
tftßl JANUAR 11 NAPLÓ A MEGVALÓSULÓ KOMM Jó és szép bútort a dolgozóknak . .. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének júniusi határozata és a kormány programmja, szövetkezetünket is új feladatok elé állította. Elhatároztuk', hogy minőségileg elsőrendű anyagból, kifogástalan munkával szép bútorokat, háztartási faárukat, cipészipari fakellékeket készítünk továbbra is. Ezt az elhatározásunkat tudatosítottuk a város és a megye dolgozóival. Decemberben számtalan városi és falusi dolgozó kereste fel szövetkezetünket, bútormegrendeléssel. Az előző negyedévhez viszonyítva, « kormányprogramm óta húszszorosára emelkedett az egyéni bútor- megrendelés és a leszállított bútorok a megrendelők legteljesebb megelégedését váltották ki. A népszerűsítés terén még vannak tennivalóink, mert az ellenség Itt is dolgozik. Például egy bányász felesége félve kérdezte meg, hogy „ugye nem fűrészporral tömik meg a szekrényajtókat, mert nekem azt mondta valaki!" Mikor pedig leszállított bútorában gyönyörködött, azt mondta: „Megmutatom az illetőnek szép bútoromat, amely kifogástalan minőségű anyagból készült." Ahhoz, hogy a kormányprogramm valóraváltásához még nagyobb segítséget adjunk, egyéb tennivalóink is vannak. Elsősorban a megyei és városi tanácsnak kell sokkal többet segítenie. — Nem szabad, annak előfordulni, hogy üzenibövítési tervünket félévi tárgyalás után még ma sem adták ki, vagy például a telep mgedély-hosszabbítási kérelmeinket csak egy évre hosszabbították meg. Feltesszük a kérdést: hogyan lehet több bútort gyártani meglévő üzemünk bővítése nélkül? Vagy, hogy lehet háztartási fatömegcikkeket, cipészipari fake kékeket üzem nélkül gyártani? Ha nem adnak építési engedélyt és több segítséget a tanács részéről, akkor az eddiginél többet legjobb akaratunk mellett sem tudunk termelni. A kereskedelmi szerveknek is sokkal több bútorvasalást, faanyagot kell biztosítanvok a lakosság részére készülő bútorok gyártásához. a kereskedelem számára is csak akkor tudunk szállítani, ha ök is szállítanak számunkra megfelelő alap- és segédanyagokat. A kereskedelem számára gyártott bútorokat és tömegcikkeket nem Wf, hanem a kereskedelem diszponálja.. Minden szállítás alkalmával a nagyobb mennyiséget más megyékbe, sőt néha egész távoli helyekre (Győr, Miskolc) szállítják. — Ugyanakkor a pécsi üzletekbe csak kis mennyiséget küldenek. E2Mton is felhívjuk a város dolgozóinak figyelmét, szövetkezetünk a megrendeléseket elfogadja, sőt kiszélesítettük a bútorjavítást is és díj- tnentesen elszállítjuk a javított bú torokat a dolgozók lakására. Szövetkezetünk célja a lakosság igényeinek kielégítése. Hogy ezt teljesíteni is tudjuk, kérjük a tanácsok, a kereskedelmi vállalatok na- SVobbmérvü segítségét. KLEMENT LÁSZLÓ a Pécsi Faipari Kisipari Szövetkezet elnöke. Elkészült az ezévi kétssázad-k méhkaptár a Siklósi Faárugyárban A Siklósi Faárugyár dolgozói 1954' ben — mintegy tíz millió forint értékben — tízszer annyi méhlkaptárt készítenek., mint az elmúlt évben. A hatalmas feladat-megoldásában jól hasznosítják az üzem dolgozóinak újítását: a kaptárak elő, oldalas íendktoetétjét fetnyőfűrészáru 'helyett préseit lemezből állítják elő. így a drága import fát olcsó hazai anyaggal helyettesítik és egyben a gyártást is meggyorsítják, olcsóbbá eszik. Kedden reggelre elkészültek a kétszázad ík kaptárral. Az első negyedév végéig még mintegy ezernyolcszáz méhka/ptárt gyártanak. Sz. H. Munkavédelmi és szociális létesítmények segítik elé a pécsi szénbányászok tervleijesítését A Pécsi Szénbánya Vállalat dolgozói havi tervük esedékes részét január 13-án reggelig 100.1 száza1 ékra teljesítették. Eredményes műnké ‘Ilkát számos, többmillió forint értékű munkavédelmi és szociális létesítmény segíti. A frontfejtésekben lebegő szénpor lekötésére — csövek, szivattyúk, permetez,örózsák beszerzésére — már többszázezer forintot fordítottak. Eddig a fejtések 60 százalékát mentesítették a szénportól. Vasason a bányászlakóházak ívóvíz-ellátásának megjavítására több, mint 300.000 forintos költséggel kutat fúrtak, vizének továbbítására pedig másfél kilométer hosszú vizveze- iékbálózatot építettek. Újhegyen a bányászok résztere a napokban 225.000 forintos beruházással felépült hatvanötszemélyes korszerűen berendezett legényszállást adtak át. Pécs VI. kerületben a jelenlegi 300 személyes bányászfürdőt ezévben 450 személyesre bővítik ki. András- akna levegőellátásának megjavítására 1200 köbméteres ventillátort szerelnek fel, amelynek alapozási munkálatai már elkezdődtek, G. F. Januárban 30 tonna mezőgazdasági alkatrészt készítenek a Mohácsi Gépgyárban A Mohácsi Gépgyár a múlt esztendőben javarészt i/wri üzemeknek küldött alkatrészeket. Ezévben azonban gyártmányának föléi már a mezőgazdaság részére készíti. Csupán januárban 30 tonna — nyolc különböző — traktorallcatrészt gyárt. Ezenlrívül az öntözőbcrenclezé. sekhez tolózár, nagymennyiségű szívó nyomókét, valamint kályhaalkatrész is készül a Mohácsi Gépgyárban. Eddig 11 bonná traktorai katresz és nagymennyiségű más fontos köz. szükségleti cikket öntöttek le a tervet a hátlap eddigi szakaszában tiiX- teljesíiő Mohácsi Gépgyár dolgozói. II. L. Mé" mindig vontatottan halad a javítás gépállomásainkon A Megyei Gépállomások Igazgatósága jelenti: A baranyai gépállomások erőgépjavítási munkáikat még mindig vontatottan végzik. A január 10-ig befejezett javítások után sz egész gépjavítás! terv teljesítéséiben az élüzem palotabozsaki gap állomás, dolgozói elnyerték a Megyei Igazgatóság vándorzászlaját is. A gépállomások sorrendié: 1. Palotabozsok, igazgató: Fálkuti Keresztély vezető mechanikus: Zöldág Sándor 58.6*/o-os 2. Bóly, Igazgató: Varga István vezető mechanikus: Mang: Béla 45 V»-®* 3. Kétújfalu. igazgató: Kustra Pál vezető mechanikus: Hirth Zsigmond 43.7 százalékos eredménnyel. Utolsók: 14. Ocsárd, igazgató: Csillag Pál vezető mechanikus: Szuhany József 15. Villány, igazgató: Barics István vezető mechanikus: Susánszki János 16. Vajszló, igazgató: Molnár István. Az ócsándi gépállomás eddig egész javításának csupán 29.1, a villányi 26, a vajszlói pedig 16.1 százalékát végezte csak el. Az élüzem palotabozsoki gépállomáson nemcsak ötnaponként, hanem minden nap értékelik a javítóbrtgá- dok eredményeit és a verseny haladását. Ha az egyik javít óbrigád egy kicsrt is elmarad, a többi brigádok elvtársi segítségével hamarosan felzárkózik. A kétújfalusi gépállomás az elmúlt értékeléskor az utolsó helyen állt. Azóta alaposan nekiláttak a javításoknak és a harmadik 'helyre küzdöttek fel magúkat. Az ócsárdi, villányi és vajszlói gépállomásokon nincsenek részletes javítási tervek és bár rohamosan közeledik február 25. a gépjavítás befejezésének határideje — általános tespedtség és nemtörődömség uralkodik náluk, különösen Öesárdon. Általános az elmaradás a munkagépek, vetőgépek, kultivátorok, tárcsák javításánál, — pedig ezekre lesz tavasszal talán a legnagyobb szükség. A gépállomások .pártszervezetei, a kommunisták a kétúj falusiak példájára mozgassák meg a javítóbrigá- dokat. szerelőket, hogy időben befő- ’eződjön a gépek rendbehozása. A mezőgazdaság fejlesztéséről hozott határozat nagyrészt a szerelőműhelyekben dől el — végrehajtásáért töltse el mélységes (felelősségérzett, valamennyi gépállomási dolgozónkat 1 — igazgatótól a traktorosokig. Tanácsú esek a mezőgazdaság fejlesztéséről A falvak dolgozó parasztjai tanácsülésen beszélik, meg a mező- gazdaság fejlesztéséről szóló határozatot. Ezeken a tanácsüléseken igen sok javaslat hangzik el. A Szebényben tartott tanácsülésen hetvenen vettek részt. — Papp János, az állatállomány fejlesztéséről beszélt. Eddig maga is úgy vélte: érdemesebb a jószágon minél előbb túladni, mert nem sok jövedelmet hozott. De a határozat megjelenése óta megváltozott nézete. A lóért nem kell többé ezerforintos adót fizetni. Mózes János elmondta, milyen előnyökkel jár a törzskönyvezés és javasolta annak kiszélesítését a községben. Bosnyák elv társ, a termelésben élenjáró egyéni gazda eddig sem sajnálta a földtől a munkát és a trágyát. A tanácsülésen azt kérte az illetékes szervektől, hogy idejében biztosítsanak elegendő műtrágyát a tavaszi fejtrágyázáshoz. Az állattenyésztés minőségi megjavítása érdekében javasolta hogy cseréljék ki a községi apaállatokat. Helyükbe fiatalokat kell hozni, így megjavul a község állománya, s nem marad üresen egy tehén sem. A liptódi tanácsülésen negyvenen vettek részt s közel sem volt olyan aktív, mint a szebényi. A dolgozó parasztok nem tettek javaslatot arra, hogyan akarják megvalósítani községükben a határozatot, ami azt mutatja, hogy nem készítették elő kellően a tanácsülést. Kovácsszénája községben 22, Gerélyesen 35, Merenyén 30 dolgozó paraszt vett részt a tanácsülésen a határozat megjavításában. Teli sötétbe takarózott Szent- lórinc. Valahol a kapunál — a szoba fénye már nem esik oda — emberek köhögnek, időnként súlyos léptek ropognak a havon. A beszélgetésből kiágaskodiik egy-két hangos „Jó estét“, „Te is elgyüttél?“, aztán kenet- len aj-tó csikóidul, csizma koppan, a folyosón járatlan kéz nyomja a bezárt ajtó kilincsét. Emitt-e, a másikon! — igazítják el benlről hangos szóval a tévelygőt, aki végre betalál, kezet rá z helyet szorítanak neki az ismerőtök között. Nagykendős asszony pördül be — lé sok hideget hoz magával. Már az ajtóban rákezdl: —; A tanácselnököt, meg a titkárt a Vörösmarty utcába kellene költözöm, menjenek oda lakni! — Miért Györkié? Mit vétettek? — Hát sötét van, meg olyan lics- P°cs, hogy elmerühink. Akkor tán Megcsinál látnák a járdát. Hol a párom? ~ Jól felvágták a feleséged nyel- vet! .— nevetnek a férfiak — aztán megélénkül len tovább zsong a besaélgetés. Érdemes elnézni — milyen otthon JöJríak a lőrinciek a párthelyiség- yfrn7 Laki Pista bácsi a cserépkályha tüzet éleszti, Kolonics József egyéni r>a a a’ vb--^g a kék-melles, kötényes pyprí Hajóssal beszélget A vörössel tejelt asztal mellett Turbók, az tsz elnöke vitat valamit az 2, latorv ássa!, a sarokban Kis Nalas Gyula, Tóth Zsiga Jenő, Sztepánic József beszélget a pártbinkár.rai. Egy- *et hangosabb szavukból — talajerő terméshozam, meg mi szentlőrinciek ~ megértem: a határozatról tanakodnak. A határozatról, amely átformálja a falusi életet. A határozatból — melyet itt, ezen az estén megvitatnak ők, Szentlőrinc legjobb gaz ^ái. A pártszervezet kéri tőlük, — mondják meg, — hogyan legyen a határozatból — több búza, több zsír, több kenyér. Ha mem hallaná saját fülével — el sem hinné az ember, mennyi minden veszett kárba csak itt Szentlő- rincen is. Stroh István úgy belefe- Wiikezik a párttitkár beszédébe, hogy szivatlan cigarettája az asztal markán már a piros térítőt égeti. Igaz >s — esténkint el-eljárnak szomszé- dolni, látnak is, ha’lanak is sokat de uz egész község nincs a szeme Felvirágoztatjuk a szentlőrinci határt \ előtt. Item, hogy elsorolja a Fülöp János? — Meg kell mondani az igazat! ötvenegyben 252 tehenünk volt, most százhuszonhat. Kétszázháram pár lovunk, százharmincra apadt, a 286 anyakoca helyett kilencvennel kevesebbet fa,rtun)k. Az 1310 holdnis lőrinci határból majd halszáz hold tartalékföld. Már az élőjén e'sorohiam miért lett ez így, most csak annyit teszek hozzá, hogy a begyűjtésnél is azt tartottuk: vedd, ahol kapod. A jó gazdákat nyúztuk a zsákmozga- lormnal, a hanyagok miatt emeltük a beszolgáltatásukat. Ennek most már végé. A határozatot és az új begyűjtési törvényt olvasták valamennyien. A tanáccsal, a begyűjtési vállalatokkal betartjuk minden 'betű jét — magukon a sor. Mondják meg. mit csináljunk, hogy virágoztassuk fel a szentlőrlnci határt. Szóljanak hozzá! A párHitlíár leült az asztal végén. de szavai, mint a vízbe dobott hant nyomán a hullám fodra, végiggyűrűztek a fejekben. Igazsága van — szívük szerint beszélt ■ — de itt nemcsak saját 10—15 holdjaikról, az egész Lőrincről határoznak. Meggondolnak hát minden szót, mielőtt beszélnének. Tóth Gyula bátoifcodlk neki elsőnek: — Azt mondom, mi egyéni gazdák, meg Turbóók a csoportban, három esztendő alatt nem százötven kilóval, két mázsával is megemeljük a termést. De hiába érőlködünk, ha a töméntelen OFA föld olyan sovány, mint a hét szűk esztendők? Alig végzi be, a sarokból helyeselnek: „Soíkan vannak, akik csak vetni, vetni akarnak, mindig csak vetni. A földnek meg nem adnák semmit!“ Kis Halas Gyula, a község egyik legjobb gazdája kér szót: — Kik vették ki az OFA földeket? Mi középparasztok? Nem, egyikünknek se kelilett. elég a magunké. Azok vették ki, akiknek kevés van és állatjuk sincs hozzá, öt évre kivették, hogy trágyázzák meg, jószág nélkül? Valahonnan trágyát kell szerezni, de ki ad el? Utolsó gazda, aki a föld erejével piacol! Újra fe.1 zsong a szoba, — fején ta- lteltá a szöget a Kis Halas, — csak akkor hallgatnak el, amikor Pallér, az állami gazdaság agronómusa kért szót. Okos dolgot feszeget; hasson oda a tanács, hogy a tartalékifölde- cen a bérlők az öt év alatt egyszer vessenek csillagfürtöt zöldtrágyának. Ha műtrágyát is adnak hozzá — felér egy istállótrágyázással. — És hogy termeljünk, mikor ve tik azt a csillagfürtöt? A dohányfüst kék függönyétől alig lehet kivenni az érdeklődő Sztepánic József arcvonásait. Az agronómus válaszol: kalászos után másodnövényként. A zöld trágyát ősszel leszántjuk. Ha magot akarunk fogni, még egy nyárig szárítatlan hagyjuk. Mag pedig szükséges, mert az államnak három éven belül visszajár a kölcsön-mag. A párttitkár figyeli — irányítja a vélemények harcát. Látja, — azon múlik a zöldtrágyázás, hogy másodnövényként még szívesen' vetnék, de senki azért nem heverleti két évig az OFA-földet, hogy magot foghasson. Tóth Zsiga Jenő megtalálja a helyes megoldást: — Sok tartalékföldet nem adtak ki az őszön. Vessünk bele annyi csil- tegJürtöt magnak, hogy azok helyett is visszajuttathassuk a magot, .akik csak zöldtrágyának vetik. Tiszta sor! Varga elvtárs, a tanácselnök, öreges, szálkás betűkkel már frja is: .Csillagfürt vetőmagot igényelni a járástól, megbeszélni a bérlőkkel, hogy jövőre zöldtrágyának elvessék." Hogy így eredményre jutottak, nagy eiegedettség terül el a szobá- ban. Mmtha a zöldtrágyával minden megoldódott volna. Fülöp elvtárs mar beleavatkozna, amikor Felső Varga László — szavát még a mefíuM i,smeri'í — darazsat tesz a fülükbe. Miért eregetik ki a trógya- levet az utcára? Vinnék ki inkább most télén a rétre, meg a legelőre, io hasznát vennék! Pillanatig meghökkennek, hogy az ördögbe, nem jutott az eszükbe, aztán egymás szavába kapdosva javasolnak. — Ott a községi lajt, alakítsák át! — Az nehéz! — Szánkóra szerelhetjük! — Én nem adom a trágyalevet senkinek! Győriné váratlan ijedt ko^beszó- lása megnevetteti a gyűlést. A párttitkár elmagyarázza — nem viszik el tőle a .trágyalevet, hanem lajtot adnak hozzá, hogy kihordhassa. — És mindenki megkaphatja — kérdi az asszony, majd az igenlés után megbátorodva hozzáteszi: De akkor még most a télen hordjuk ki, mert tavasszal kiéget mindent. Én tudom, kipróbáltam a muskátlin! A kopaszodó fejű Győri bácsi elégedetten feszeng a helyén, — lám. mit ki nem okoskodott az asszony? Ő sem marad el tőle, megtoldja a szót: a községi lajtot ne piszkolják el, egy-két üres benzineshordóból készt.senek Lajtot. Olcsó is, könnyű is, jó is. Ebben maradnak. A csendes beszédű, szerény tanárember, Neményi Ernő, a szentlőrinci technikum igazgatója kér szót, A gazdák tisztelettel hallgatják •— okos beszédjéből mindig tanulhatnak. — Hallják, mit javai! megint? — Engedjék meg, hogy egy-két udvarban mi a diákokkal megcsinálhassuk a Kreyb'g-féle nyersfoszfátos trágyakezclést. Ne ijedjenek meg a tudományos nevétől, — könnyen megtanulhatják. Betonlapot is adunk lefedésére. Ha megismerték és jó- nal£ találták, egyedül folytassák és csinálják meg a többiek is. Ez életrevaló kezdeményezés! Hát kinél csinálják meg a diákok elsőnek? Jó dolog az új, dehát kevesebb a kockázat, ha más vágja bele a fejszéjét. Győri bácsi vakargatja a haja helyét, de hogy Felső Varga azonnal bejelentette, hogy nálam az elsőt, ő sem marad el semmiben sem mögötte: — Nálam a másodikat. V:- dákovics rátromfol: Az én udvaromban a harmadikat! De hogy már a diákokra keveredett a szó, meg a tanulásra, Tóth Istók Gyula megkérdi: Miért nem tartanak igazgató úrék előadásokat esténkén:? Olyant, hogy tanulhassunk belőle. Csak egyszer mondja be a mikrofon, ott leszünk mind. Igaz-e? ... Fülledt meleg lett egyszerre — a cse>-"r>kályha meg a parázs vita levéteti a kabátokat, akik, a szoba végén ülnek, ajtót nyitnák, szel- Ipaködnek. A betóduló friss levegő megkeveri a hamutartókból mennyezetig nyújtózkodó füstszálakat — az emberek a hűs felé fordítják homlokukat. Győriné is kioldja nyakán a kenaőt. Az állatorvost a telefonhoz hívják — és a kis szünetben meg érkeznek a késlekedők — a gépállomás küldöttei is. Mentegetőznek, hogy így. meg amúgy, de világosabb a napnál — ha jobban beleilleszkednének a község munkás életébe — nem maradnának el sehonnan sem. Mire helyet szorítanak nekik az asztal végén, visszajön Büki doktor is és Vidákovics bácsi veszi fel a beszéd fonalát: — Százötven holdon akár négy-öt mázsával is több gabona teremne, ha kitakarítanák az országúti árkokat. Most félméterrel is magasabb az árok alja földjeinknél, olvadáskor víz alá kerül a búza, csak április elsejére szikkad fel. Javasolom ... ... Még éjfél után két órakor is messze látszik a világosság a párt- helységből — mintha a község minden fénye, melege, ereje ide lenne besűrítve. A Magyar Dolgozók Párt- ia szenilőrinci szervezete elinaította helyben á mezőgazdaság fellendité- sánek nagy munkáját — vezeti a t.sz- lagok. Turbókék. Stróhék, az egyéni gazdák — Vidákovicsok. Győriek, Felső Vargák, a szakemberek, agro- nómusok — a gúpállomási traktorosok becsületes igyekezetét a szent- lőrinci határ felvirágoztatására. Elsőinek nem halastavak ásatásán, szár. ho'das szőlőtelepítéseken kezdik, — hanem az OFA-fö!dön, az elfolyó trágyáién, trágyakezelésen, esti tanuláson, vizszabályozáson, lucerna és csiilagfürt-mag rendelésen. Kis dolgok ezek? Látszatra talán nem érnek fel_ rizstelep-létesítésekkel, gya-í polmezőkkel. halastavak építésével, de ezek nélkül nincs a mezőgazdaságban előrehaladás, ez az első lépés, amit minden községben mos;, azonnal, még a téli hónapokban meg tehet rfc-k. •v*a még hó alatt lapul a mag a lőrinci határban, de a nedvesség hatására duzzadni kezdett benne az elet. Ha elég meleg ás fény jut hozza — nyárra kövér kalászokat nevel! Oroszlán Lmra
