Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-14 / 11.szám

2 IN A P L Ö JANUAR 14 Tézisek Ukrajna Oroszországgá! való újraegyesítésének 300. évfordulója a ka mából Moszkva (MTI) Háromszáz évvel ezelőtt, 1654 januárjában kiáltották ki az ukrán nép akaratához híven Ukrajna újraegyesítését Oroszország­gal. Ebből az alkalomból, a Szovjet­unióban. — mint a „TASZSZ" közli — téziseket adtak ki a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bi­zottsága jóváhagyásával. A tézisek bevezetése hangoztatja: „Ez a törté­nelmi jelentőségű lépés zárta le a szabadságszerető ukrán népnek az idegen leigázók ellen, az orosz nép pel egységes orosz államban való új­raegyesüléséért vívott hosszú harcát. Ukrajna Oroszországgal való újra­egyesítésének 300. évfordulója ki­emelkedő történelmi esemény, s nem csak az ukrán és az orosz nép, ha­nem a Szov'etunió valamennyi né­pének nagy ünnepe. 'Az újraegyesítés óriási jelentőségű vo't a . nyelvét, lakóhelyét, jellemét és történelmét tekintve egyaránt oly közelálló (Lenin) két nagy nép to­vábbi történelmi fejlődése szempont­jából". A bevezető rámutat, hogy az újra egyesülés biztosította Ukrajna sza­badságát és nemzeti fejlődését, ugyan akkor sokban elősegítette az orosz i*i'am megerősödését és nemzetköz* tekintélyének emelkedését. A belső (■ nyomók és az idegen hódítók ellen olt közös harcban vált szilér' 1 krajna dolgozó nak barátsága az orosz munkásosztállyal, amely győ­zelemre vezette Oroszország népeit az elnyomás ellen. A bevezetés rá­mutat továbbá, hogy a győzelmes Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom végetvetett a volt cári Oroszor­szág népeire nehezedő elnyomásnak, s e népek szövetsége különösen meg erősödött a polgárháború éveiben, a szocialista építés folyamán, a nagy honvédő háború történelmi harcai­ban. Az ünnepi évforduló alkalmából kiadott husznegy tézis elemzi az orosz és az ukrán népnek az újra­egyesülést megelőző történetét, rá­mutatva a közös eredetre, ismerteti Bogdán Hmelnyickij, a kiváló ukrán államférfi és hadvezér szerenét, aki az újraegyesülésért folyó küzdelem élére állt, feltárja, hogyan harcol­tak vállt-vállhoz vetve az oroszok és ukránok, a külföldi beavatkozók — lengyelek, svédek, törökök, krimi talárok, franciák, antantisták, inter­venciósok. németfasiszták — ellen, hogyan vált mind szorosabbá az uk­rán és orosz dolgozók szövetsége a oarasztfelkelések, majd pedig a mun­kásmozgalom harcai során. A tézisek megmutatják, milyen sokat tett a. Kommunista Párt a két nép barát­ságának még tökéletesebb elmélyí­tése terén. Végül ismertetik a máso­dik világháború pusztításaiból újjá­született, s ma a kommunizmust épí­tő ukrán nép nagyszerű vívmányait. A téziseket követő befejezés külö­nös nyomatékkai állapKja meg: „Ku­darcot vallottak és a jövőben is ku­darcot vallanak a nyugati imperia­listák összes olyan gálád kísérletei, hogy ellenségeskedést szítsanak a Szovjetunió népei között, aláássák soknemzetiségű szocialista államunk hatalmát. A szovjet emberek azon­ban tudják, hogy amíg van kapitalis­ta környezet, az imperialista álla­mok továbbra is becsempésznek hoz­zánk kémeket, kártevőket, megpró­bálják szovjetellenes célokra felhasz­nálni a szétzúzott el'enséges csopor­tosulások maradványait, aktivizálni a burzsoá-nacionalista elemeket, fel­éleszteni egyes emberek tudatában a nacionalista előítéleteket és fel­használni azokat a Szovjetunió népei barátságának a’ áaknázására. A Szovjet Szocialista Köztársasá­gok és egész nagy hazánk sikerei­nek és virágzásának egyik legfonto­sabb feltétele az éberség fokozása az imperialista ragadozók és ügynöksé­gük. a burzsoá-nachmalisták és más árulók ármányaival szemben.“ A jubileumi tézisek befejezése így hangzik: „Éljen és erősödjék a Szovjetunió népeinek megbonthatatlan barátsága, nagy hazánk erejének és hatalmának forrása! Marx Engels-Lenta-SztáHn zászla- 1a alatt, a Kommunista Párt vezeté­sével előre a kommunizmus győzel­méhez!" Na?’-Uritauií'íi Kani»mn’sta PirtHmk Vígreaajtobi'ottsásra a négyhatalmi Kedden megnyílt a svéd riksdag cnekezleíral London (MTI) 'Nagy-Britannia Kom munis a Pár tjának Végrehajtóbizott. 'ága nyilatkozatot adott ki a négyha­talmi értekezletről. .1 borii ni négyhatalmi értekezlet, nmein a legfontosabb lesz a háború n!a, a nemzetközi helyzet olyan for­rt >úó pontja lehet és azzá is kell tenni, tune!y a nagyhatalmak közötti eyyiitt- múkidéskez vezet a béke szolgálatá­ban. A koreai fegyverszünet után ez ér ‘ kéziét n békemozgalom újabb 'Patiala. A világ népei azt kívánják, hogy ez az értekezlet maradandó in. zk’ déseket készítsen elő Európa' számára az egységes, békés Németor­szág megteremtése alapján és egyen- •/esze az utat az ölhatalmi értekezlet előtt a nemzetközi feszüPség enyhí- tfse, az atom- és hidrogértbomba el­tiltása és a fegyverkezés csökkentése érdekében. Nem hunyhatunk szemet ama két­ségbeesett erőfeszítések felek, ame­ly ehet u háborús tábor képviselői az Egyesült Államokban angol híveikkel és az Adenauer-kormdnnyal együtt kifejtenek, hogy rombadöntsék ezt az értekezle'et és megnyissák az Utat a német militarizmus újjáélesztése felé Most még nagyobb szükség van, mint bármikor a lehető legtágabbkörü had­járatra, hogy leverjük ezeket a há­borús terveivel és közöljük a népek kívánságát a berlini. értekezne'en. Minden szakszervezetből, munkáspárti szervezetből, gyárból induljon meg n követelések áradata az összes parla­menti képviselőkhöz és a külügymi­niszterhez: „Nem szabad feltornászta. ni a német müitariznmst és náciz­must!“ ,,A berlini értekezlet Német­ország jelenlegi katonai megszállását és ketUosztoltságát egységes, békés, demokratikus Németországgal váltsa fel!" „öthatalmi értekezlet vessen véget a harmadik világháború veszé­lyének és nyissa meg a világ együtt­működése és a béke új korszakát"! — hangoztatja a nyilatkozat. André le Troquer n Lancia nemzetgyűlés új e’nölce Paris (MTI) "Mint az „AFP“ közli, a francia nemzetgyűlési elnökválasz­A francia saitó !e Troquer-nek a nemzeiayíilés elnökévé történt megválasztásáról Paris (MTI): A szerda reggeli pá tás második fordulója is eredmény­telenül végződött: egyik jelölt, sem kapta meg a szükséges abszolút több­séget. A harmadik szavazásnál a szocialista Le Troquert választották meg a francia nemzetgyűlés elnöké­vé. Le Troquer háromszáz szavaza­tot kapott, Pflimüin, az MRP jelöltje kétszázötvenegy szavazatot szerzett. Stockholm (TASZSZ): Kedden megnyílt a svéd riksdag (parlament) ülésszaka. VI. Gusztáv Adolf király elmondotta hagyományos trónbeszé­lét. Az ülésszak Johannes Nilssont 'konzervatív) választotta meg a kép- ’selőház és Gustaf Nilssont (szociál­demokrata) a felsőház elnökévé. A riksdag elé terjesztették az 1954 —1955 évi új költségvetés terveze­tét. A fegyveres erők céljait szolga* 'ó közvetlen előirányzatok összege kétezertizenküenc millió korona, az­az harminchét millió koronával több mint a folyó költségvetési évben. Az összes katonai kiadások összege két- ezerszáztizennyolc millió korona. Az új költségvetés jellemző sajá­tossága az adóemelés. A költségve­tésben előirányzott nyolcezerötszáz- iizenhét millió korona bevételből több, mint hétezerhatszáz millió ko­ronát tesznek ki az adók. A demokratikus sajtó az új költ­ségvetés tervezetével kapcsolatban hangsúlyozza, hogy az további fegy­verkezési hajszát irányoz elő és kor­látozza a nép szociális szükségletei* szolgáló előirányzatokat. Napról-napra nő és terjed az új Klement Gottwald vasmű Kuncsieében, (Csehszlovákia), melynek felépítésében a dolgozók ezrei vesznek részt. Jelenleg egy hatalmas darútelcpet állítanak fel a kohóknál, melyeknek segítségével az ércet ki- és berakják. Az új daru, mely Közép-Európa egyik legnagyobb daruja, 1954-ben kezdi meg munkáját. hí Atauer-klikk iairaír 14-én liügtadi a tiifiö'eWkéj bevezetésiről szóló törvéíiyjavaslat pariim inti tárg/i’ásál Berlin (MTI): A bonni kormány- koalícióhoz tartozó pártok megbízot­tai hétfőn este Adenauer utasítására elhatározták, hogy a nyugatnémet variament január 14-én megkezdi a hadkötelezettség bevezetéséről szóló alkotmánymódosító törvényjavaslat első olvasásban való tárgyalását. Adenauer a késő esti órákban Ol- lenhauert, a Szociáldemokrata Párt elnökét is értesítette erről a haté rozatról. Az Adenauer-klikk, a német néj túlnyomó többségének akaratáva szembehelyezkedve, szemcrmetler provokációra vetemedik azzal, hóm a várva-várt négyhatalmi értekezle előtt hozzálát a feltámasztott neme militarizmus „törvényesitéséhez.“ Robbanás az [. G. FarbenmJustrie egyik Uzemcbeu Berlin (TASZSZ): A Handelsblatt című nyugatnémetországi lap közli, A nyugatnénieio'száqi pitgári tagak elítél a toW edzettségi törvényjavaslat provokációs naj rendre tűzését Berlin (MTI) Azok a nyugatnémet­országi polgári lapok, amelyek nem állnak az Adenauer-kliikk közvetlen ellenőrzése alatt, nem rejtik véka alá, hogy elítélik, a hadkötelezettség bevezetésiéről szóló törvényjavaslat azonnali parlamenti napirendi-elűzé­sét. A Bambergbem megjelenő „Frän­kischer Tag" így ír: — Egyszerűen elviselhetetlen, hogy a szövetségi kormány kész tények teremtésével igyekszik megakadályozni a világ­szerte nagy reménnyel várt négyha­talmi értekezlet eredményességét ahelyett, hogy minden rendelkezésé­re álló eszközzel elősegítené a nagy- fontosságú tanácskozások sikerét. hogy január 3-án az I. G Farben Industrie konszern marlonübhi Chc mische Werke Nüls A. G.“ nevű üze méhen több erős robbanás történt. A lan azt írja, hogy a robbanás»] "ka ..állítólag acetilénbomlás" volt A robbanások következtében töb! munkás súlyosan megsebesült. / kár tízmillió márka. Amint már ismeretes. 1948-bai nagyerejű robbanás történt az I. G Farbenindustrie ludwigshafeni fize •uében. A német demokratikus la­pok akkoriban utaltak arra. hogy a: eset robbanóanyaggyártással kapcso latos. risi sajtót élénken foglalkoztatja a francia nemzetgyűlés keddi ülése és Le Troquer-nek, a nemzetgyűlés el­nökévé történt megválasztása. A választást kommentálva, még a bur- zsoá lapok is kénytelenek elismerni, hogy ez a Francia Kommunista Párt elvitathatatlan sikerét jelenti. A „VHumanité"-ben André Stil kiemeli, hogy a nemzetgyűlés elnö­kének megválasztása jelentős sikert jeleni, mert elzárta; az utat az „euró­pai hadsereg" hívei előtt, André Stil megállapítja: „A kom­munisták szavazatait élvező jelölt sikere inás szempontból is jelentős. Andre Le Troquer megválasztása konkrét módon bizonyítja, hogy most a nemzetgyűlésben más többségre is lehetőség nyílt Laniel többségén kí­vül. Ma már tehát senki sem hivatkoz­hat arra, hogy lehetetlen új több­séget összehozni." A „Liberation“ ezeket írja: „Le Troquernek a nemzetgyűlés elnökévé történt megválasztása az „európai hadsereg“ összes ellenfelé­nek nagy sikerét jelenti. A cél lényegében az volt, hogy elzárják az utat Pflimlin előtt, meg­akadályozzák ezt a klerikálist, az „európai hadseregnek“ ezt az oda­adó hívét abban, hogy Edouard Her- riot utódjává váljék. Bukását mindazok meg fogják érezni, akik Washingtonban, Bonn­ban és Párisban abban a hitben rin­gatták magukat, hogy elnémíthatják a francia közvéleményt és a parla - mentet," A MILLIOMOSOK VÖLGYÉBEN Irta: HABIBA CUFRANOVA A 7. öregek azt mondják: a nap t“• nem változott semmit; Ugyan­úgy ragyog, mint azelőtt. Ez igaz, azonban az étet a nap alatt soha nem volt ilyen szép, mint most. Valóban: a nap ugyanúgy kel fel a tadzsikisztáni Hisszár-völgy fölött, mint száz évvel ezelőtt, éppúgy be­aranyozza a kis dombokat, mint ré­gen, époly barátságosan süt a hó- kucsmás hegyekre, mint több évti­zeddel ezelőtt. De a völgyben, ahol azelőtt mocsár volt, ahol a nádasok és az üröm vad bozótja fölött csak úgy rajzott a sok Anopheles-szúnyog, a mocsárláz terjesztője, és ahol va­laha sakálok kószáltak, — most ker­tek virágoznak. A völgyek és ker­tek tulajdonosai milliós jövedelmű kolhozok tagjai. Nemhiába nevezik a Hisszár-völgyet a „milliomosok völ­gyéinek. Szatti anyó a Lenin-kolhoz tagja, amelynek jövedelme az elmúlt év­ben körülbelül 30 millió rubel volt, egy szép napon, amikor találkoz­tunk, a következőket mondotta ne­kem: — Harmincmillió! Ilyen jövedelme valamikor csak a bokharai emirnek volt! De rögtön meg is rázta a fejét és mosolyogva folytatta: — látszik, hogy mór öreg vagyok! Szép kis összehasonlítás!... Szatti anyó egyike még azoknak az embereknek, akik emlékeznek a bokharai emírre: ez volt Kelet-Bok- hara kormányzója, a cári Oroszor­szág leggazdagabb embere, a tadzsik nép első számú fosztogatója. Az emír és pribékjei kegyetlenül gyö­törték a népet és ráadásul még azt is kívánták, hogy alázatos és néma legyen. A Hisszár-yölgyben lakó nép nagy nyomorúságban élt. Amikor a tad­zsik paraszt aratott, a termést ha­lomba kellett raknia és agyaggal le­tapasztania. Addig nem vihetett el egy szem magot sem, amíg nem jött a bég intézője, hogy felvegye a föl­éiért a járadékot. Az Intéző a termés nagyrészét a bég számára vitte el, de tekintélyes részt rabolt magának is. Azután jött az adótisztviselő, majd a mirab, aki a vizet osztotta. Egy rész járt a bírónak, kettő a papnak: az egyik rész magának, a másik az „istennek." Ezenkívül adót kellett fi­zetni „büntetésből", mert réges-régen az egyik törzs fellázadt az emír el­len. Az egyházi és a világi hatalom különböző képviselőinek „ajándéko­kat" kellett adni. — Nem sok maradt!... — mon­dotta sóhajtva Szatti anyó. Ez volt a múlt. És mi van ma? Valóságos ünnep, amikor a kol­hozban a jövedelem elosztására ke­rül a sor. Az emberek úgy mulat­nak, mint valami fényes lakodalom­ban; szól a zene, folyik a bor. őre-, gek-fiatalok, vidáman táncolnak. A Lenin-kolhoz tagjai 1953-ban öt és félmillió rubelt fordíthattak új építkezésekre. Ebből a pénzből fel­épült a kolhoz második kultűrháza, több. mint 600 nézőt befogadó néző­térrel. Uj, százfőnvi befogadóképes­ségű bölcsődék.!, 20 gépkocsi befo­gadására alkalmas garázst, száz bor­jú számára istállót és baromfiólat is építettek. Az állattenyésztő telepek­nél beszerelték a vízvezetéket, für­dőt építettek s egy új utat létesítet­tek. A munkaegységek után minden család többezer rubelt, több tonna gabonát és más egyéb terméket ka­pott. Kadir Koharov családjából né­gyen dolgoznak a kolhozban. 50 ezer rubelt és egyedül gabonából hét ton­nát kaptak. De Koharov csakúgy, mint a több kolhozparaszt, háztáji gazdaságából is bőséges jövedelemre tett szert. Nézzük meg, milyen változás tör­tént a tadzsik nők életében. A Korán azt mondja: „A férfiak a nők fölött állnak, mert vagyonuk­ból költenek rájuk.” A kolhozban szép számmal vannak nők, akik a munka területén túlszárnyalják a férfiakat. így jövedelmük nagyobb, mint a férfiaké. Ilyen esetben váj­jon hogyan különböztethető meg, hogy „ki kire költi a vagyonát“? A szovjet csalód alapja nem a pénz, hanem az egyenlogúság és a köl­csönös megbecsülés. A forradalom előtt a tadzsik nó nem számított embernek. Rabszot Sója volt férjének, gazdájának é: a papnak. Már hétéves korában rá adták „a rabszolgaság köntösét“, ; fátyolt. Az utcán mindenkor a férf mögött keltett mennie, még akkor is ha salát fiát kísérte. A kolhoz utcáján Nazokat. Ikra mova halad, ö is tagja a kolhoz ve zelőségőnek, akár Halimahon Suri nova. Halimahon egv olyan gyapot termesztő brigád vezetője, amelybei sok férfi dolgozik. A bricádtagoi szeretik vezetőjüket, megfogadjál tanácsait. Nazokat az óvodák és bői csődék felelőse, A kolhozparasztol tudják, hogy nagy szakértelemmé vezeti a gyermekjóléti intézménye­ket. Erélyes, határozott nő, bátran megmondja a hibákat. Ilyen körül­mények között kinek jutna eszébe megkövetelni, hogy a nő az utcán a férfi mögött menjen?! Bizony for­dítva van: a férfi utat enged a nő­nek. Az esti csendben egy-egy szép da! foszlányait hozza a szél. A kultúr­teremből fiatalok hangja szárnyal; arról énekelnek, hogy egy ifjú ‘át­ment szerelmese kertjébe, de nem láthatta meg; epekedett azután is. hogy beszélhessen vele, de a lány nem mutatkozhatott. Ezt a dalt na­gyon régen énekelték, akkor, amikor a tadzsik lányok még fátyolt hord­tak. A szerelmes ifjak azonban ma is el-elénetdik ezt a dalt, noha a szerelmes lány ott áll előttük és mo­solyogva dúdolja velük a múl* lát,»,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents