Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-13 / 10.szám

1954 JANT7AR 13 N A P t 0 8 fARl ÉS PA RT ÉPÍTÉS * ~ ^ A kora tói lll-as üzem kom munis fáinak főbb, mint a fele rendszeresen részt vesz a párloktatásban HÁROM HETE TÖRTÉNT. A kom Iái Ill-as üzem pártszervezetének vezetősége ülést tartott. Sok problé­máról tárgyaltak. Duga elvtárs be­szélt az egyikről. Más úton kell jár­nunk, ha azt akarjuk, hogy minőén kommunista tanuljon, — ez volt a beszámoló alapgondolata. És a veze­tőség rá is lépett erre az útra. A megbeszélés nyomán Hozóit határo­zat egyik mulatója ennek: minden vezetőségi tag megbíza­tást kapott egy-egy szeminárium ellenőrzésére, segítésére. Mindenki egyetértett abban, hogy nagy szükség volt az oktatási mun ka megjavítására. Az elmúlt három- négy hónap alatt szinte kísérte őket az „elbeszélgető bizottságok“' mun­kájának sok ferdesége. A kommu­nistákat nem olyan fokra osztották be, amelyik nékik legjobban meg­felelt. Vörös elvtársat, a politikai is­kola második fokára osztották be. A pártszervezet vezetői hamarosan észrevették, hogy elmaradozik. Ber- tus elvtárs egyszer személyesen be­szélgetett vele. Vörös elvtárs elkese­redve mondta el. hogy ő már két ízben ezen a fokon tanult, de most már elment a kedve az „ismétléstől-'' § hozzá hasonlóan mások is így vé­lekedtek, a foglalkozásokra pedig egyre kevesebben járlak.. A pártszervezet nem nézte tétle­nül az eseményeket, hanem politikai munkával igyekezett úrrá lenni a nehézségeken. A pártcsoportok nagy segítséget ad ak ehhez és adnak most Is. Puskás és Pigl elvtárs pártcso- Pwtjában minden értekezleten meg­dicsérik azokat, akik szovgalmasan tanulnak, nem hiányoznak a konfe­renciákról. A ..bumlizókat'“ pedig keményen felelősségre vonják. Emel lett Puskás és Pigl elvtársak na­ponta felkeresik azokat a párttago­kat, akik nem akartak tanulni, be­szélgetnek velük a tanulás fontos­ságáról. A pártcsoport bizalmiak hétfőn, vagy kedden reggel felkere­sik Bertus elvtársat, a pártszervezet titkárát és beszámolnak a hozzájuk tartozó kommunisták eredményeiről, így a pártvezetőség rendszeresen tá­jékozódik a foglalkozások látogatott- agáról, színvonaláról. A pártbizalmiak egy része azon­,an rosszul dolgozik. Ábel József elv társ már hosszú ideje nem vett fésat konferencián. November elejé­ig még csak igen., de azóta szinte egyszer sem látták. És mi lett a következménye? A pártcsoport tag­jainak nagy része nem jár oktatás­ra. Itt 'törődnek legkevesebbet a kom m un isták elméleti képzettségével és ez nyomot hagy a pártmunkában is. A pártszervezet vezetősége támo­gatja őket. Képzeltebb elvtársakat megbíznak egy-egy párttag segítésé­vel. Tatai János elvtársra bízták Hucker András elvtársat. „Beszélgess vele, magyarázd meg neki az okta­tás fontosságát“ — monoiák a párt- szervezet vezetői. A taggyűléseken, népnevelő értekezleteken népszerűsí­tik a jól tanulókat, példaként állít­ják őket a hanyagok elé. A PÁRTCSOPORTOK munkájá­nak megjavítására újabb tervvel áll tak elő nemrégiben a pártszervezet vezetői. A csütörtöki vezetőségi ülé­sen ezt már meg is vitatják. Arról van szó, hogy a hét végén minden pártcsoport tartson értekezletet. Egy napirendet javasolnak: hogyan ta­nulnak a pártcsoport tagjai. A kom­munisták saját maguk számoljanak be tanulmányi eredményükről, — mondják el, hogy egyénileg mit akarnak tenni a jövőben. És kíván­csiak arra is, hogy a hallgatók mi­lyen hibákat látnak a propaganda- munkában. Erre szükség van, mert kevésszer hallani bíráló szót a párt­szervezet munkájáról. A tapasztalatcserét, a bírálatot, a példásan tanulók népszerűsíté­sét rendszeresíteni akarják. A körletiroda ajtaja mellett egy po­ros faliújság Látható. Még a nyáron használták: arra függesztették ki, hol .tanul majd, melyik csoport­ba tartozik. Most új céllal felújít jak. A faliújság egy részét a leg­jobb, legszorgalmasabb hallgatók ne­ve, esetleg fényképe díszíti. Kisebb cikkek Íródnak a tanulás módszeré­ről, jegyzetkészítésről, a propagan­disták munkájáról, és sok más fon­tos kérdésről. A pártszervezet munkája már eddig is hozott eredményeket. Igaz, egyelőre szerények ezek az eredmé­nyek, de mégis előbbre Jutottak, a szemináriumok látogatottsága és szín vonala terén egyformán, bár az utób­bi még korántsem kielégítő. A propagandisták többsége azon­ban jól dolgozik, gyümölcsöző a hallgatók tanulása. Kollár Dénes elvtárs minden kon­ferenciára alaposan felkészül. Segí­tenek neki ebben a hallgatók is. Egy alkalommal elmondták, hogy az előadás egy kissé brosuraízű. Kol­lár elvtárs elfogadta a bírálatot. Ma már felhasználja a szépirodalmi köny veket, egyéb folyóiratok elméleti cik­keit és nem támaszkodik annyira az előadás Írásos anyagára. Naponta foglalkozik a hozzá beosztott kom­munistákkal, leszállás előtt vágj' után elbeszélget velük, meghallgat­ta problémáikat. Francén Nándor elvtárs panaszával is foglalkozott, kérte a vezetőséget, intézze azt el. Minden konferencián szakit any- nyi időt, hogy röviden figyelmeztes­se az elvtársakat: milyen fontos el­vi kérdések lesznek a következő anyagban. Ha szükségét érzi, kise­gítő előadást is tart nekik, megma­gyarázza az idegen szavak értelmét. Alig akad hallgatói között, aki iga­zolatlanul távolmarad, nem készül fel alaposan. Kedvvel, örömmel ta­nul mindenki. A 1II-AS ÖZEMBEN ma már a párttagságnak több, mint a fele rendszeresen tanul. Nem csodaszer­rel érték el eredményeiket. Hason­lók születhetnek Pécsbányán, Petőfi- aknán, gépállomásokon, tsz-eíkben és mindenütt. Csak két dolgon múlik: a pártszervezet mennyire érzi leg­fontosabb kötelességének a párttag ság elméleti oktatását és a propa­gandisták fokozott segítését. Ezek mindenütt kielégítően megoldhatók! Bocz József „Udvar- ps major tisztasági versenyre hívjuk a környék termelőszövetkezeteit“ Mi, a véméndi Uj Alkotmány termelőszövetkezetben föl kihasználjuk a telet. Kijavítjuk valamennyi gazdasági felszerelésünket és elhatároztuk: udvar és majortisztasági versenyre hívjuk lei — február 20-i határidővel a környékbeli termelőszövetkezeteket. A, téli munkákban akadályoz, %ogy a földművesszövetkezeiben, — bár nuír októberre ígérték — nem kapni singvasat, patkósarkot és így 14 pár lovunk az istállóban áll, a síkos út miatt nem közlekedhet. Már ír-- tünk a járási SZÖVOSZ.nak, de eddig még nem válaszoltak. Sok tagunk más községben lakik és vonallal járnak hozzánk be mun­kára. A yoTMlkésdsek miatt félnapjuk is elveszik. Kérjük az illetéke­seket, a járási SZÖVOSZ-t és a vasutat — számolják fel eteket a mun­kánkat gátló akadályokat. BENKO BOLDIZSÁR tsz elnök Asz ország legjobb mesterséges termékenyítő állomása jyi ár öt éve lesz las. san, hogy az A A /87-es számú sötétkék Skoda személygépkocsi na. Vonta megjelenik Pécsba- goldn. Szabadszent kird- ’yon, Gerdán, Baksán, Gór- esönyben, P eltérd cn, Ke- xzüben és Malomban, az uszögpusztai és a pécsi (U- larni gazdaságban. A gépkocsiróU jobban mondva utasairól igen rossz véleménnyel voltak 'első két évben a dol- !/°zó parasztok. ,,Istentele. únknek:* nevezték őket, mert mesterségesen termé- kenyiteHék a teheneket- így született borjukról a hír járta, hogy az egyiknek három, lába van ,a másik fej nélkül jön a világra. Egyszóval futö- ‘‘üz-ként terjedt a rémhír Pécsbagotától, Málomig a Sötétkék Skoda „ördöngős'‘ mestereiről. Hagy és fáradságos mun ka. a téves nézetet felszá­molni. A Pécsi Mesterséges t ermékenyítő Állomás dol­gozói nem riadtak vissza- rÍnyekkel, az egészséges borjak tucatjaival bizonyt- fották be a dolgozó porosz toknak, hogy sokkal job. ban járnak, ha állataika't a Mesterséges Termékenyí­tő Állomásra bízzák. Hosz- szú időbe telt míg bebizo- nyitottM, hogy a mester, ségesen termékenyített te­henek borjai sokkal egész­ségesebbek, törzskönyve- ze-tt import apaállattól szár máznák. Az államnak is sokkal kevesebbe kerül, mert két apaállat 1300— 1AÖ0 tehén termékenyí ését 'l tudja, látni. Akadályozta a gyerekcipőben iáró álto­m.ris munkáját a rosszmi- *őségű állatállomány, a fertőző elvetélés, amelyre könnyen rwagéltak a le­gyengült állatok. És a le9 főbb gátlója a dolgozó pa­rasztok kezdeti félelme az újtól. 1950.ben az átlagos vemhességi eredmény csak 32.4 százalék volt, de 1051 re már 57.7 százalékra nö­vekedett. Nagy szó ez, hisz a természetes fedeztetés csak 50—52 százalékos eredményességet, tud fel­mutatni, itt Baranyában is. — Többször megtörtént — mondja Gyvniz.se Lajos elvtárs, a termékenyítő állomás vezető állatorvosa — hogy a dolgozó parasz­tok egyszerűen nem vezet, fék el a teheneiket keze­lésre, holott ez volt az elsődleges feladatunk, mert igen sok volt a meddő te. hén. Hosszú hónapokba telt, az idült gyulladások és különböző szervi elváltozá­sok kezelése, gyógyítása. Részben ez tette türelmet­lenné a dolgozó paraszto­kat, pedig ez volt az elő- faltétele, eredményeinknek. A kezelés fontosságát ^ mi. sem bizonyítja jobban, mint az 1953-as évi kimutatás. összesen S88 tehenet kezeltek, 1.525 íz­ben, míg végül eredményes lelt a termékenyítés. Nem csak pusztán mesterséges termékenyítést végezték, ár harcoltuk a munkájukéi gátló meddőség ellen is. ,-Mcg kellett győznünk a dolgozó parasztokat, arról, hogy elleneik csak úgy lesznek :egészségesek, ha betartják az állatorvosi utasításokat, ha rendszere­sen elvezetik a beteg álla­tokat kezelésre — mórul ja Gyenizse r-l.vt.árs — Sokat beszéltünk a Szorjc unió, a Csehszlovák Népköztár­saság és Dánia tapasztala, tóiról, példáiról, ahol már több mint egy évtizede eredményesen alkalmazzák a mesterséges termékenyí­tést. Később amikor már mi is jó eredményekkel számolhattunk, <i hitetlen, hedöket elküldtük a köz­ségben olyan helyekre, ahol szép, egészséges, to- vábbtenyészlésre alkalmas borjakat ellettek a mester­ségesen termékenyített te. hőnek“. A parasztember csak A* azt hiszi el, amit lát. Ma már számtalan pél­da bizonyítja a terméke­nyítő állomás eredményes munkáját. A hite'lenkedök menjenek Szabadszentki­rályra Zerényi Lajoshoz, Vörös Kálmánhoz, Boksára Csikk Jánoshoz vagy Czeg- lédi Bélához, ahol szeöb- nél-szcbb ..mesterséges“ üsző és bikaborjak állnak az istállóban. Nem hiány­zik egynek sem se a feje, se a lába. Makk egészsé­gesek és fejlettek, a láto­gatók nem győznek gyö­nyörködni bennük. Azon­ban ormi a leglényegesebb: egytől egyig kiváló apa­állattól örökölték a jólu- lajdonságaikat. A százalékos eredmé­nyek is másként alakultak az utolsó'két évben. 1952- ben 70.4, 1053 első felében 83.0 százalék a vemhességi eredmény, de némely Hó­napban 95 százalékot is értek el. Keszüben 1952- ben H6 tehenet termékenyt le tek és ebbőt 73 lett vemhes. Ez 84.0 százalék Petlérden 1953. első fe‘ évében 77-ből 00 lett vem ’’es, il "ni ni m van e- Baksán, Szab adsz e nt kirá­lyon, Pécsbagolán, Gór­cső nyben és sok állami gazdaságban, termelőszö­vetkezetben, A jó eredmény meggyőz, te a Intetlcnkedóiíet, — a dolgozó parasztok véle. menye sok helyen meg- váLozott. Nem félnek niér az AA 787 sötétkék Skoda utasaitól, az „istentelene­ket“ most már örömmel fogadják. Az eredmények láttán két hónappal ezelőtt a bodai dolgozó jxirasztok is kérelemmel fordultak az állomáshoz, hogy az ó községüket, is kapcsolják be a körzetbe. Nem kell most már a véletlen szeren cséré bízni az állat sorsát, eredményes munkát -végez a Mesterséges Termékenyí­tő Állomás. 4 fáradságos mun­JJ kdnk eredmény- nyel járt, különösen 1953. ban — mondja Gyenizse elvtárs. — Országosan az első helyre kerültünk. Az eredmények, de különösen a itnnrég megjelent párt és kormányhatározat a mezőgazdasági termelés fej lesztéséről, arra kötelez bennünket, hogy még sok­kal jobb munkát végez­zünk az eddiginél. Eddig is sokat jártunk ki az ál­lami gazdaságokba, a fér- melöszövetkeze'ekbe, egyé­ni parasztgazdaságokba, de most tervbevettük, hogy ezután sokkal többét me. gyünk és meddőségi ke- keléseket végzünk, taná­csokat adunk az állatte- nyész üknek. Azt akarjuk hogy munkánk nyomán a dolgozó parasztok mé" több tény észállat re neve’ hessenelC. A. t. KOZOTT Cve*i/C' 20000 'db. SZEUEOTl­2000021 SZEUZQALHAT-i RÉSZT ÉS 18000 c/L LÓSZERSZÁMOT KESZ/TÜNU, A mezőgazdaság fejlesztéséről hozott KV és minisztertanácsi hatá­rozat előírja: A termelőszövetkezetek éz egyénileg gazdálkodó dolgosó parasztok 99 számára a földművelés ós az állattenyésztés fejlesztéséhez ter­melési segítséget kell nyújtani. Biztosítani kell részükre nemesített ve­tőmagot .tenyészállatot, apaállatot, naposcsibét, stlóépltésl anyagot, mű­trágyát, melegágy! kertet, rézgállcot és egyéb növényvédelmi szereket, to­vábbá kisgépeket, mezőgazdasági felszerelést, eszközöket és alkatrészeket (eke, vetőgép, rosta, henger, fogas, háti permetező, metszőolló, stb); az építkezésekhez építőanyagot, cserepet, téglát, meszet, és fát; ezenkívül 1954—56 között évente legalább 20 ezer darab szekeret és 20 ezer darab szekér előállításához szükséges alkatrészt, továbbá 18 ezer darab lószer­számot. A bel- és külkereskedelmi minisztérium, valamint a SZÜVOSZ eze­ket az anyagokat, és eszközöket, az állami és szövetkezeti kereskedelem útján szabadon ’ I zza forgalomba.“ A baranyai ipari iize mek — a Sopiana a Mezőgazdasági Szer- árugyár dolgozói meg­fogadták, hogy a dol­gozó parasztok megse­gítése érdekében több és jobbminőségű me­zőgazdasági kisgépet és eszközt gyártanak. A Mezőgazdasági Szer árugyár dolgozói töb­bek között háromezer ekelakatot készítenek lánccal és még az első negyedévben 700 kiló feszítőzablát gyártanak — Az építkezések — tatarozások megköny- nyítéséhez 1500—2000 kilogramm szöggel já­rulnak havonta. A Sopiana megkezdi a gépi és kézi hajtású szecskavágók, kukorica darálók gyártását. A nagyobb mezőgazdasá­gi munkagépek közül a Kolbai-féle gyűrűs­henger gyártását foly­tatják, amelyből már a múlt év decemberé­ben 25 darabot készí­tettek terven felül. A baranyai földmű­vesszövetkezetek az el­ső negyedévben 140 pár lószerszámot hoz­nak forgalomba, 2500 forintos áron. Té!i ólomban a siklósi járás termelőszövetkezetei Úgy állnak összc-vissza a kocsik a drávaszerdahelyi „Ormánysági Vö rös Csillag" termelőszövetkezet ud­varán, ahogy kifogtak belőle. Az is­tálló végében a hó lepi a trágyadom­bot. Szépen rendbetették — meg kell hagyni — de már a földek szélén, szarvasban lenne a helye. A fogato- sok ehelyett a meleg szobában lesik a tél. elmúltát, családi körben vár­ják a tavaszt. Nyugodtan váshatik, kophat a lószerszám a szögekre akasztva, nem javítják a kocsikat sem és javítatlanok maradnak a ka­sza, kapa és ásónyelek is. Drávaszerdahelyiek — a tavaszi, a nyári nagy munkák dandárjában lesz majd idő a javításra?! ¥ Drávacsepely és Drávaszerdaihely szomszédok — örökös versenytársak. Nincs most sem nagy elmaradás ket­tőjük között, — sőt, mintha a cse- oelyiek valamivel előrébb is lenné­nek: a szerteszét álló .kocsiikon kí­vül őnáluk a hengerek, boronák is az udvaron hányódnak. De jó lenne, ba a hó helyett^ gépzsír hullana az. égből! Akkor talán nem rozsdálná- nalk meg tavaszkor, az olvadásig a mezőgazdasági gépek és a természet elvégezné a tagok helyett a karban­tartást. A harkányi „Eleő Megyei Tanács­kozás" termelőszövetkezet irodája hét lakattal zárva már kora dél­előtt Dicséretes dolog ez, ha vala­hol a major körül foglalatoskodnak, — nem ülnek az irodában vendége­ket várni, — gondolhatnánk. De a major és környéke néptelen. Az ud­var olyan mintha el akarnának me­nekülni — a .silónál összerakatía.n szalmát cihái a szél, beborítja a kétkerekű kordén felejtett üzem­anyagos hordót A siló tetejére egy saroglyát hajított valami „gondos" kéz — bár aligha lesz belőle takarmány. Trágyatelepük gondozatlan, úgy hagyták szétszórva, ahogy etetés előtt kihordták. * A jó gazdát udvaráról és trágya- telepéről Ismerhetjük meg. Ahol ren­detlen a major, ott nem különb a termelőszövetkezet belső élete sem. A siklósi járás termelőszövetkezetei használják ki a telet — hordják ki a trágyát, tegyék rendbe mezőgazda- sági felszereléseiket, ne szórják szét Csáki-szalmájaként a közös vagyont! A termelőszövetkezetek pártszerveze tel ne hagyják téli álomba merülni a tagságot — az elnökök meg lássák meg házuk táján a len ni valókat. Ne maradjon javítatlan egy lószerszám, egyetlen kapa, ásó vagy igáskocsi sem! Tavaszi eókészü'etek Sátorhelyen Hótakaró alatt pihen­nek az idejében föld­bekerült qpzi vetések a sátorhelyi határban, hó» boi-ítja a legjobb ba­ranyai növénytermelő gazdaság épületeit. Benn azonban eleven az épület, serényen fo­lyik a munka nemcsak a gépműhelyben, — ahol egy-két kivétellel már valarr\unyi vető­gép, kultivá.or, tárcsa, fogas készen várja a tavaszt, — hanem a ve tőmagtisztítóban és a tavaszi terveket ké­szítő irodán is. A tavaszi búza, zab és a takarmányborsó vetőmagjának tisztítá­sával már e hét eleién végeztek összesen több mint l son mázsa ma '• j 1. . _.'.faa,nőröztek. — Azóta megkezdték a saját szükségletükön felül maradó jelentős mennyiségű minőségi vetőmag elszállítását a :á''“°>z<lasp°okba é« a Termónyforgalmi Vál lalat raktáraiba. In­nen látják majd el a baranyai terfhelőcso- portokat jó vetőmag­gal. A gyakorlati mun­kák pon'.ös, jó vezeté­se mellett a gazdaság agronómusai vetési kí­sérleteik továbbfolyta­tását tervezik. Az elmúlt év tapasz­talatai alapján idén tavasszal 30—30 holdas ■i hiúkon kísérleteznek tavaszi búzával. — Az asyik táblán rendes lortévnlsáara a mási­'H,r ■" **’" ho' teres sorokban, a har­madikban átlós vetés­sel, a negyedikbe pe­dig úgy vetik a búzát, hogy az kapás műve­lésre alkalmas legyen, így akarják megálla­pítani, hogy a helyi kö­rülményeknek melyik vetésmód felel meg. Céljuk a múlt eszten­dei sűrüvetésű tavasz- búza tizennyolc mázsa ötven kilogrammos át­lagának túlszárnyalása. Emellett elhatározták: tanáccsal, gyakorlat.: útmutatással, kísérleti tapasztalataik átadásá­val már a koratavaszi munkák idején ezév- ben is támogatják az i segítségükkel jó erec- ménvt elérő kötketíi 'Ti É’et termelös-tei’-'*- tezetet. 3z »..

Next

/
Thumbnails
Contents