Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-10 / 8. szám

MM JANUAR 10 NAPLÓ 7 Kovetkeztethetünk-e az emberi agy alaki és súlyviszonyaiból a szellemi képességekre? Gall nímet orvos nevéhez fű- módiik a „frenologia tudománya", ^teiy a múlt szácad elmétől alapját képezte a mai időkben is nem egy­szer hallható olyasféle tudományia­kul állításoknak, hogy a koponya és az azt „formáló" agy alaki tu­lajdonságaiból az egyén kü­lönféle szellemi képességei- fe és hajlamára következtethetünk. — Gall lényegében azt tanította, hogy az agvveló egymástól függet­len részekből — elnevezése szerint «szervekből“ ■— áll, amely szervek * különböző lelki működések góc­pontjai lennének. Ha már most va­lakinél például a „zeneérzék" agyi I szerve erősen kifejlődött, úgy az il- lető agyterület erősebb fejlettsége folytán az annak megfelelő koponya területen egy kidomborodás vagy dudor található. — Meg kell tehát csak tapogatni gondosan egy gyer­kek fejét — mint azt Madách tu­dósa teszi a falanszter jelenetben — ' már is tájékozódhatunk az illető szellemi képességeiről s legkülönfé­lébb jellembeli adottságairól és a frenologiai tudomány fáklya fénye ntellett joggal kijelenthetjük: „E i gyermeket orvosnak kell taníttatni, ebből pásztor lesz!" A probléma nyilvánvalóan ket­tős: van-e illetve lehetséges-e egy a szellemi működéseknek olyasfajta a S y i 1 o k a 1 i z á c i ó já. mint. azt Gall elképzelte; s ha ez lehetséges és előidézné adott agyterületek tény­leges megnagyobbodását, áttevőd- het-e az a koponyacsontokra oly értelemben, hogy azokon körülírt Megnagyobbodásokat, dudorokat hoz­mon létre? Broca francia orvos bizonyította be először, a múlt században, hogy az emberi agy baloldali alsó homloki tekervényének egy részlete ha bár­mely okból elpusztul, annak követ­kezménye bcsz.édké'ptelenség lesz, il­letve a beteg beszéd helyett csak értelmetlen hangokat tud adni. Mi­vel ez a terület a beszédhez szüksé­ges izmok működtetéséhez, motori- kájához nélkülözhetetlen, motoros beszéd kö/.pon tri ak nevezzük. Ez. volt e;só agyterület, melynek határo­zott működési kapcsolatát tudomá­nyosan igazolni lehetett. Ma már tud i .iuk, hogy a különböző izommozgások »megindítása vagy érzékszervi benyo­mások idegi feldolgozása milyen agy területekhez kapcsolt, azaz hova lo­kalizálódig Sőt egyes összetettebb kelletni folyamatokat is lokalizálni tudunk az agy velőn; például épp ma­gyar tudományos munka állapította meg, hogy fejlett számolóképességű emberek agyának úgynevezett fali ’ebenyén egy agvtekervény rendsze­rint erősebben fejlett mint hasonló képességgel nem rendelkező egyén agyán. ,A mai tudományos agylokalizáció azonban neip komplikált s számtalan tényezőből szintetizálódó szellemi képességeket, pszihikai reakciókész- séget vagy jellembeli adottságokat, mint aminők pl. a formaérzék, harc­készség, vagy igazságérzet, lokalizál az agyvelőn, mint Gall, hanem izom- mozgató, zagy érzékelő területeket vagy összetettebb funkciókban eze­ket összerendező, illetve összekapcso­ló agyi mezőket különít ei; azt sem úgy a/.i>nhan, mint Gall, merev tér­képszerűséggel, hanem megállapítja, hogy minél komplikáltabb és maga- sabbrendű működésekről van szó, annál inkább elmosódik annak szigo­rú lokalizáltsága és specifikus jelle­gi?., sőt éppen Pavlov zseniális vizs­gálatai alapján ma már a legmaga­sabb egykérgi működések „dinami­kus lokalizációjáról“ beszélhetünk. Ami a probléma másik részét illeti, a legegyszerűbb egy Gall-féle frenologiai adatból indulni ki. Azon az alapon, hogy néhány, általa vizs­gált rablógyilkosnál a fül mögött lé­vő u. n. csecsnyúlványt erősen fejlett nek találta. Gall az ezzel szomszédos agyterületre lokalizálta a gyilkosság! hajlamot. — Eltekintve attól, hogy gyilkossági hajlamról egyszerűen sep kinél sem beszélhetünk, mert valakit arra. hogy gyilkoljon, nem egy, az agyban meglévő, veleszületett haj­lam, hanem ettől függetlenül számta­lan sok tényező együtthatásának kö­vetkezménye. Gall feltételezése azért is naiv és tudománytalan, mert a csecsnyulvány erősebb fejlettsége semmiféle kapcsolatban nem állhat; a vele szomszédos agyterület erősebb fejlettségével egyszerűen azért., mert az agy közvetlenül nem érintkezik magával a csec«nyúlvánnyal. Az utób binak nagyságát elsősorban a benne lévő légtartalmú üregek nagysága, másodsorban a rajta tapadó izom működési igénybevétele határozza meg. Éppen ezért erős, izmos férfiaknál az ott tapadó izom fokozottabb mű­ködésének, mint egyik tényezőnek következményeként általában jól fej­lett. Gall .drenologiájának" alapvető állításai tehát teljesen tudomány­talan és naív elképzelések, melyek nek nincs semmi reális kapcsolata a mai tudomány agylokalizációs ered­ményeivel. Meg kell azonban adnunk az elismerést Gálinak, az úttörőnek, aki, ha helytelen tételekbe fejlesz­tette is az agylokalizációra vonat­kozó alapötletét, tagadhatatlanul meg indítója volt annak az agykutalási munkának, amely az agylokalizáció mai ismeretéig jutott el. A Gall féle koponyatan természe­tesen nem tévesztendő össze az em­bertannak ama részével, amelyet tu­dományos koponyatannak — kra- niologiának — nevezünk. Ez a tudomány a különböző koponyáknak életkor, nem, rassz és normális vágj' kóros mivoltuk szerinti csoportosítá­sára és az egyes csoportok matema­tikailag kifejezhető jellemzőinek mi­nél tökéletesebb kidolgozásán-» tö­rekszik szigorúan objektív mérések al apján. Méretek és alaki jellegek alapján tanulmányozza az emberi és állati koponya hasonlóságait és különbségeit az emberi fejlődés tör­ténetének megvilágítása céljából. Vizsgálja továbbá a legrégibb ősem­ber leletektől kezdve a mai emberig a koponya alak változásait, tökéle­tesedését. Ezen vizsgálatok kapcsán a kraniologia számos érdekes megál­lapítást tett az emberi szellemi fej­lődésével összefüggésben álló agy­súlynövekedés tekintetében is, mint­hogy az agykoponya űrtartalma az agyvelő nagyságának kifejezője. Az agyvelő nagyságának és a szel­lemi képességeknek bizonyos ha­tárig meglévő összefüggését igen jól szemléltetik az összehasonlító anatómia adatai is. így például az ember abszolút és relatív agysúly tekintetében egyaránt jelentékenyen megelőzi a hozzá származás és fej­lődés tekintetében legközelebb álló és adott esetben nálánál jóval na­gyobb testtömegű emberszabású majmokat; az embernél jóval na­gyobb gorilla agyveleje mindössze 416 gramm súlyú, a csimpánzé 387 gramm — míg az emberé átlagosan 1400 gramm. Az a folyamat tehát, amelynek kapcsán az ember szellemi fölénye az állatvilággal szemben ki­alakult, kétségtelenül az agy töme­gének növekedésével járt. — Telje­sen tudománytalan és megengedhe­tetlen általánosítás lenne azonban ebből azt a következtetést levonni, hogy normális egyén koponyaadafai- ból illetve az ebből kiszámítható agy­tömegből bármiféle következtetést vonhatnánk az illető szellemi képes­ségeire. — A legtöbb lángésznek át­lagos nagyságú agya van, bár a mé­rések adatai szerint közülük arány­lag többnek nagyobb az agysúlya az átlagosnál, mint amennyinek kisebb. Ismeretes azonban, hogy például Ra­faelnek, Daniénak és Bachnak az átlagosnál lényegesen kisebb feje volt; Anatole France, a nagy francia fró agysúlya — 75 kg-os testsúlya mellett — az átlagos agysúlynál jó­val kisebb: 1012 gramm volt. Ugyan­altkor az egyik eddig mért legna gyobb normális agy (2222 gramm) egv igen átlagos képességű emberé volt. Ilyen szemszögből kell szemlélnünk a férfi és női agy közötti súly- különbséget is. Ha 100 férfi agyai összevetünk 100 női aggyal: a férfi átlagsúlya 1375 gramm, míg a női agyé 1235 gramm. Téves lenne azon­ban ebből a tényből következtetése­ket vonni a két nem szellemi képes­ségeinek különbözőségére, hisz nyil­vánvaló, hogy a férfi átlagos nagyobb agysúlya összefüggésben áll átlagos nagyobb testtömegével. Láttuk to­vábbá az előzőkben, hogy a normális emberi agy súly nincs egyenes arány­ban a szellemi képességekkel. Az elmondottak tehát világosan amellett szólnak, hogy az objektív tudomány megállapításai szerint a normális emberi agy alaki és súly­viszonyaiból a szellemi képességekre semmiféle egyéni következtetést nem vonhatunk. Dr. Flcrkó Béla T. T. I. T. biológiai szak­osztály. SÜRGŐS ÜGYEKBEN K ezdetben vala a teehnikátlan korszak amikor még lovasfutárral vagy postakocsival telelő- bált az ember Pestre és ha az ispotályba akart me™, akkor taxi helyett még áz akkor nem létező elodjet, a konflist sem hívhatta. A távíró feltalálását éppencsakhogy beütemezték, riazont a tam-tam dobok alig fogyasztottak a.ramo.. De a 02-ön akkoriban sem jelentkezett senki. Ezt an­nál könnyebben megtehették, ment a telefon sem volt feltalálva vala. (Most zárójelben némi önvallomást szeretnék ten­ni: A leghatározottabban állítom: nincs humorérzé­kem. A vicceket évekig nem értem meg. mine megér­teném, aadigra elfelejtem őket. Az én vicceim is ért­hetetlenek és rendkívüli módon feleitheiők. ha mégis elragadó humorúak, akkor az csak és kizárólag egyes intézményeknek köszönhető. Mert kérdem tisztelettel, — nem humoros-e ha az ember sietni akar és sürgős ügyekben intézkedne? Zárójel bezárva.) A gyors ötkor indul. A- ébresztőóra velem együtt elaludt. Háromnegyed öt. Csalt a taxi segíthet. •. Egy röpke reggeli fohász és felemelem a telefon- kagylót Ha ezt a pápa hallaná, szentté nyilvánítaná a készülékemet! Hajnali háromnegyed ötkor fél perc alatt bejön rajt az éjszakai keserves búgó hang. Ezen­túl mindig ilyenkor fogok telefonálni... Tárcsázom az ezrest: 1—0—0—0. Ez a taxi válla­lat száma. Háromnegyed öt múlott egy perccel. Meg nem késő. Csenget egyszer, aztán kétszer, aztán het­ven háromszor. Negyed hat. A gyorsvonat elhagyta Mecsekalja-Cserkutat, rútul elhagyott engem. De a tü­relem is. Csak a Vidéki Taxi Egyesülés nyugodt ren­díthetetlenül. Nem veszi fel. A taxi nem jön Úgy nem jön, mint ahogy a kon­flis nem jött mielőtt még bevezették volna. Sebaj! Egy gyors telefont Budapestre! Jelezni, hogy nem indultam el. Mint a vödörbe csapott villám, olyan gyorsan hí­vom a 01-et Ez a távolsági bejelentő. Ezen lehet Buda­pestet kérni, símájra és sürgősre, kétszeres és húszszo­ros díjjal. De azt a bűvös szót, hogy „Bejelentő" — nem hallom meg soha... Soha. Csenget, csenget, csenget. Nem veszi fel Hiába, nincs meg köztünk az egyetértés. Nekem sürgős, neki nem. Vagy talán kevesen vannak odabent? Egyetlen kisasszony, mindenki: nem elégíthet ki. Minden tele­fon zörög. Hová kapkodjon?! Kivételezni nem akar. Nem nyúl sehova. Ilyen gondolatok gyötörnek, de a mentőötlet elhessenti őket: Távirat! Hívom a 02-őt Az első hívást követő két óráról nem akarok be­szélni. Elvégre az embernek lehetnek olyan keserves órái, amelyekről halig».. Úgy hallgat, mint a 02. Két óra múlva — (két óra az nagy idő, Elemér!) felveszik. Én szeretném mindazt elmondani, ami ben­nem felgyülemlett. Teljesen középkori szövegre gondol­tam, de amikor végre volt kihez beszélnem, hangom megcsuklott, rekedtes, fátyolos és bocsánatkérő lett. Elmondtam a kívánságom és a táviratok felvevője kö­zölte a szokásost: _Visszahívom ... Azóta hét nap és hét éjjel telt el. Étien, szom- jan. miegvmástáten ülök itt a telefonnál. Elmozdulni men merek. Időnként sürgetem a dolgot, de nagyon iegorombílariEtk. hogy már rég visszahívtak volna, ha az ilyen magamfajták nem zavarják őket Elvégre iga­zaik van: az ember azért táviratozik, mert nem sürgős a dolog. Ez.t az üzenetet egy palackba zárva küldöm a szer­kesztőségnek. Ez a negyedik próbálkozás. Az előző há­rom hírvivő a Kossuth Lajos utca 3 előtt, ahol a szo­kástól eltérően a járdával párhuzamos vaslemez van. .— elesett. íEzen a helyen az utóbbi napokban a hírek szerint többen a lábukat törték.) Kérdezem — esmeg tisztelettel — a telefonnál, a taxinál, a táviratnál és a gyorsvonatnál miért éppen a hóeltakarítás lenne gyorsabb? A 01-et, a 02-őt és az ezrest üdvözlöm flaáutó Tibor A bólyi sportolók téli tértéi FALUSI SPORTOLÓINK téli foglalkozta- fására az OTSb programioot dolgozott ki. A tervek szerint falvainkbau a tel folya­mán is rendeznek versenyeket, előadásokat a helyi adottságoknak megfelelően. A Baranyamegyei Testnevelési Sportbizott­ság a megyében 33 községben rendez sport­köri estéket. Ezeken az estéken előadásokat tartanak, majd a i előadások után sportfil­meket mutatnak be falusi sportolóinknak. Az ütemterv elkészítése után az MTSB agi­táció-? és propaganda bizottság plakátokat készíttetett, melyeken meghívták a falusi fiatalokat a sportköri estékre. Az egyes köz­ségekben kijelölték az előadások helyet és a sportköri vezetők a helyszínen láttak hozzá a szervezési munkához. Az első sportköri estét Bolyban tartották meg. Megyénkben ez volt tulajdonképpen a főpróbája a sportköri esteknek, amely igen jó tanulságul szolgált. A boly? sportolók gondosan előkészítettek a sportköri estét. Az előadás megkezdésekor már több mint 200-an töltöttek meg a szépen feldíszített kulíurotthont. Először Ccertán László az MTSB agitációs propaganda bizottságának titkára tartotta meg előadását. Előadása első részében a sportolók helyzetével foglalkozott, ttaszeha- sonlítást tett a burzsoá és a szocialista sport között, majd rávilágított a szocialista sport fel sóbbrendüségérc. Hazánkban ma már mindenki sportolhat, munkás, paraszt, öreg, fiatal» férfi, nő egyaránt. A azé les alapokon nyugvó tömegsport meg­teremtésével sportunk hatalmas eredménye, két ért el. A felszabadulás óta sok száz falusi tehetség bukkant fel sportéletünkben, az. MHK, a szpartakiédok mind ezt * célt szolgálják. Ma már falusi fiataljainknak is megvan a lehetőségük, hfjgy országom versenye­ken vehessenek részt. A bólyi sportolók közül Stróbl és Vogler a szpartakiád országos döntőjén is megállot­ták helyüket. Eredményeikkel bebizonyítot­ták, hogy falusi fiataljaink között, igen sok tehetséges sportoló van. Az előadás második részében a nevelés kérdéséről volt szó. Me­gyénkben az elmúlt évben több labdarúgó mérkőzésen a szurkolók nem viselkedtek ön­tudatos emberhez méltóan. Bár Bólyban ilyen esetek nein fordultak elő, de mint a betegségeknek is a megelőzés a legjobb or. vosság, úgy a sportolók sportszerűségre való nevelése is szükséges. De nemcsak a sportolókat kell sport sze­rűségre nevelni, hanem a szurkolókat is. Az. előadás’ után filmvetítésre került sor A bólyiaknak ez alkalommal mutatták lv*. „így győztünk az olimpián“ című filmet. A sportköri estnek igen nagy sikere volt a bólyj sportolók körében. A mösor befejezés# után a bólyiak kérték az MTSB kiküldött­jét, Hogy még több sportköri estét rendezzen az MTSB a jöTŐben. A bólyi sportolók különben « tél folyamán sem tétlenkednek. Január 2-é.n «sportköri taggyűlést tartottak, melyen határozatot hoztak o téli sportfogialkozások megszer­vezésére. Elhatározták, hogy « tornászok és a kosárlabdázók részére hetenként két alkalommal tornatermi edzést tartanak. A tornászok már most elkezdik felkészülésü­ket az alapfokú tornászbajuokságra. Sport­köri estek megrendezését is tervbevették. Ezeken szobái> ismertetést tartanak, sport- szervezési kérdéseket beszélnek meg, és egyes sportágok történetét ismertetik. A sportköri tagok részvételével labdarúgó já­ték vezetői tanfolyamét szerveznek. Nem feledkeznek meg a bólyiak a tömegsportról sem. Üzemek közötti asztalitenisz cs sakk- versenyoket rrnde/nek Itt--tO csapot részré. telével. A sportolók tevékenyen bekapcso­lódnak a kultúrmunkába ia. A sportkör kultúr gardát alakított, mely kultúrműsorok keretében több színdarab előadását vet.e tervbe. VASÁRNAPI SPORTMŰSOR ökölvívás: Magyar ifjúsági válogatott — Baranyamegyei ifjúsági válogatott, barát°á- gos mérkőzés Nagy txyp*s gimnázium 11 óra. Korcsolya: \ Pécsi Vörös Meteor, tehetség- kutató gyorskorcsolya versenye a R adó na i- utcai jégpálya 9 óra. Kézilabda: Petőfi—Pedagógiai Főiskola női mérkőzés 9. Dózsa Tiszti Tskol a— Haladás Tudomány Egyetem férfi mérkőzés 9.40, Lo­komotiv—Dózsa férfi mérkőzés 10.30, Sziget, vári Fáklya—Pécsbányatelcpi Bányász férfi mérkőzés 11.20, Komlói Bányász—Pedagógiai Főiskola férfi mérkőzés 12.ló. Megyebajnokj mérkőzés, Lokomotiv Tornacsarnok. Röplabda Haladás Tudomány ecetem Villány férfi mérkőzés 8, Haladás I'üdomány egyetem—Építők férfi mérkőzés 10, Pedagó' giai Főiskola—Pécsbánvatelepi Bányász női mérkőzés 11, Pedagógiai Főiskola—Villánt férfi mérkőzés 12, Egyetemi tornacsarnok. Sí; A Pécsi, Lokomotiv, évadnyitó sífutó versenye. Rajt: Dömörkapu 10 óra. Műlesik- ló verseny. Hajt: Döiuörkapu délelőtt 12, Lesikló verseny: Raji: Misinatetó-Tvbe*tetői összekötő út 3 óra. * Megnyílt a Pécsi Fáklya S. K.. jégpályája a Szent István bér 6 sz. alatti Nevelők Háza udvarán. A jég pálya egész nap nyitva van. H I Bt E U VASÁRNAP, JANUAR 10 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK. 1. sz. gyógyszertár, Széchenyi lér 2. Tel: 17-85. 8. sz. gyógyszertár, Kos­suth Lajos u. 81. Tel: 23-94. 12. sz. gyógyszertár, Doktor Sándor utca 17. Telefon: 13-53. — NÉVNAP: Melánia — IDÖJÄRASJELENTES: Várható időjárás vasárnap estig: felhőátvonulások, ma csak keleten havazás, holnap ismét többféle ha­vazás, havas eső. Megélénkülő nyu­gati-északnyugati szél Az éjszakai lehűlés nyugaton alig változik, ke­leten erősödik. A nappali hőmérsék­let északon emelkedik, délen alig változik- Várható hőmérsékleti érté­kek az ország területére vasárnap reggel nyugaton mínusz 3—mínusz 6, keleten mínusz 8—mínusz 11, dél­ben északon 0—plusz 3, délen 0— mínusz 3 fok között. — A fűtés alap iául szolgáló várható középhómérsék ]et vasárnap mínusz 1—mínusz 4 fok között. — \ Pécsi Hús és Tejkiskereskedelmi Vál­lalat január 13-tól disznótoros vacsorához sütnivaló rizses májas és rizse« véres hur- hát kg-ként 15.—- forintért, és sütnivaló kol­bászt 35.— forintért hoz forgalomba. — Tanácstagok fogadóórái; A Szabadságűti Általános Iskolában január 12-én, kedden délután 5—6 itf Szébeni Jánosaié tanácstag fogadóórát tart. — A városi tanács begyűjtési csoportja közli a termelőkkel az ál'at én állati ter­mékek 1954. január hó 1. napja után a terv- felbontás alatti időben történő beadásának szabályozását: Azok a termelők, akiknek 1953. évről tojás, baromfi beadási hátralékuk van, az 1954 január havi terv felbontás ideje alatt, művelésük ólait álló szántó és rét egv üt les területe után kát. holdanként leg­alább 30 dkg tojást és 50 dkg. baromfit kö­telesek beadni. A tervfelbontási időszak ólait a nem hátralékos termelők álta 1^ be­adott baromfit és tojást a termelők kíván­ságának megfelelően vagy sín hadáron kell a beadási kötelezettségükbe való beszámí­tás nélkül — kifizetni vagy a beadott meny- nyi.séget a beadási ár kifizetése mellett a beadási kötelezettségre kell elszámolni. Ar 1933. évi tej beadásban hátralékos termelők akik tehénnel rendelkeznek, a .tervfelbontási időszak alatt tejhátralékuknak legalább 10 százalékát kötelesek beadni. Ä lejbeadásra kötelezett termelők 1954. évi tejbeád&si kö­telezettségük teljesítésére — amennyiben te. henük van — kötelesek 1954. évi ,tejbeadási kötelezettségüknek legalább 10 százalékát a tervfelbontási időszak alatt beadni. A ter­melő akinek hátraléka is van az a hátralé­kának 10 százalékát és folyó évi kötelezett­ségének 10 százalékát köteles teljesíteni, a tervfel bont.isi ideje alatt. A torvfelböntá* id'Me alatt elsősorban a hátraléké* terme­lőknek kell «értés beadásukat teljesíteni, ugyanez vonatkozik a vágómarhából hátralé­kra term elő k re is;. _______________ KO LÖNREJARATU bútorozott j»a- báé keres két fiatalember azonnalira. Címeket a kiadóba kérünk. Bírósági ítéletek Ohm Géza számos vállalatnál volt alkalmazásban, de sehol sem maradt iweg, gyakran változtatta munka­helyét. Legutoljára a Komlói Akna­mélyítő Vállalat alkalmazásában ál- 'ott és mint csillés dolgozott. Itt 30 műszakot mulasztott Igazolatlanul, a toborzási Jutalmat és a munkaruhát ellopta. A pécsi Járásbíróság ezért Ohm Géza csillést társadalmi tulajdon e!- ükkasztása, közveszélyes munkake­rülés és tervbüncselekmény miatt 1 évi börtönre Ítélte és 3 évre eltiltot­ta a közügyektől. A Pécsi Rádió mat műsora A Pécsi Rádió a 223-3 méteres hullámhosszon sugározna műsorát. 18.40: Délszláv műsor. 19,00: Magyarnyelvű adás. Jutalomműsor élenjáró dolgozóink­nak. Mosolygó Pécs. — Színes, zenés •összeállítás. Csíp-esíp-csóka. Rádiószatíra. HÉTFŐ Kettesben a mikrofonnal. Hírek. A baranyai szólók újra híresek. Lakodalom-bumli. — Elbeszélés. Mikrofonnal a mohácsi gépgyár­ban. Balett-zene. • Németi Zoltán, a Pécsi Szénbánya Vállalat alka’mazásában állott és Pécsbányatelepen a Széchenvi-aknán mint csillés dolgozott. Az elmúlt év novemberében összesen 5 műszakot mulasztott igazolatlanul. A pécsi já­rásibíróság ezért Németi Zoltánt 4 hónapi javító-nevelő munkára és fi­zetésének tizenöt százalékkal való csökkentesére ítélte. MEGJELENT a Szikra kiadásában, brosúra íoavná- ’ában „Az MDP Központi Vezetősé­ge és a Minisztertanács határozata a mezőgazdasági termelés fejleszté séről.“ A kiadvány tartalmazza Hegedű' András elv társnak a Központi Veze­tőség 1953 december 19-i ülésén el­hangzott előadó’ beszédét is. A kiadvány valamennyi pártszer­vezetnél kapható. 2IJ.00: Műsorzárás. — A tizennyolcéves férfiak Szokásos évi bejelentéséi a belügyminiszter rend. let« szerint január 1. és 31. napja között kell teljesíteni. 195*. január 31, napjíi£ tehát az állandó lakásukba be kell jelenteni mind­azon magyar állampolgár férfiakat, akik 193C». érben születtek, tekintet né.’kül arra, hogy czideig kii’ön bejelentrVspon be vol­tak-e jelentse. Ha az. 19V, évben született személy állandó lakásától ideiglenesen távol tartózkodik és hazatérése 1934. január 3t-ig nem várható, n szüléje, vage- törvényes képviselője köteles gondoskodni az állandó lakásba történt beielentós meptéte'éről A bejelentést városokban ' az illetékes rendőr­őrsnél. községi klien n községi tanács vépre- haitóbi/uti.sápánál, a férfiak áMandó lakásá­nak tejel..ütésére sznlzá’ó f-o, SZ beider, télapón kell teljesíteni A bejelentéseket 8 és 13 óra között vasárnapokon is lehet tel­jesíteni. A bejelentés pontos teljesítéséért az I93S évben születeti férfi és szá'lásndéjn fsziilőjel is felelős és mu'asz’ásnk büntetést von maga után A bejeirnté-kor visszaka­pott igazolószelvény az. á’landn lakás tejo- lentését iga/olia és azt a bejelentett kője les megőrizni és hatósági közeg fe’h:- ásóra bármikor felmutatni maid a lakásból távo­zás után a kijoIenAólapboz csatolni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents