Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-10 / 8. szám

2 N APCÖ 1954 JANUAR 10 Bírálatunk nyomában: „Uj vállalást tettünk és versenyre hívtok az eke- és vetögépjavító brigádot“ Fiatalok jelentkezzetek építőipari tanulónak! Az új kormányprogramm megváló sitása során kormányunk a korsze Január 9-4 számunkban cikket kö­zöltünk „Legyen a szentlőrinci gép­állomás pártszervezete a versenyfel­hívás megvalósításának Legfőbb moz­gatója" címmel. A cikk arról szólt- hogy a gépállomások közötti ver­senyt kezdeményező szentlőrinciek elhanyagolják a téli gépjavítás! mun kát, a pártszervezet kevés segítséget ad ehhez. Az alábbi levelet Radó Nándor elvtárs és brigádja írta. * A cikkben, amely a pártszervezett munkájáról szól, engem is bírálat ért. A kritika teljesen jogos, elfo­gadom. Bár a tárcsa javító brigád akkoriban még nem volt teljes lét­számú, és ezért nem tettem a tag­gyűlésen konkrét versenyvállalást, mégis hibát követtem el. Meg kell mondani, még most is előfordul, hogy a brigádban dolgozó elvtársakat min­den ok nélkül elviszik más munkára. Szerdán is több. mint ö: órán keresz­tül egymaa.im dolgoztam s természe­tesen kevéssel jutottam előbbre. A cikkben felvetett hibákat ki akarjuk javítaná. Ezért elhatároz­tuk, hogy közösen megvitatjuk. Ja­nuár 6-án dciután a munka befejez­tével összegyűlt a brigád, amelyhez kíváncsian csatlakoztak az eke- és vetőgépjavííóhi gáo tagjai is. A cik­két előbb ‘ViOiV'stuk, majd minden­ki elmo.'iu a: hiúján lehetne joDüá tenni a mu i «♦. minél előbb kijaví­tani a 16 tárcsát. Sebestyén Sándor elvtárs elmond­ta, ha jól megszervezzük a munkát, egy szívvel dolgozik a brigád, ak­kor mindennap kijavítunk egy tár­csát. Kakas István elvtárs ellenezne. Ő azt tartotta, hogy ennyi idő ke­vés lesz, mert a tárcsáikon sok a kovácsmunka. Pápai elvtárs is he­lyeselte: „Ne hamarkodjuk el a vál­lalást, csak olyat vállaljunk, amit teljesíteni is tudunk“ — mondta. Végül úgy határoztunk, hogy két rap alatt egy tárcsát ki tudunk ja­vítani. Ezért bárki előtt minőségi­leg is felelősséget vállalunk. Ott nyomban versenyre hívtuk az eke- és vetögépjavító brigádot A felhí­vást el is fogadták. Konkrét választ ugyan nem adtak, mert előbb meg­beszélik ők is, hogy mit tudnak vál­lalni. Szeretnénk, ha ezzel a cikkei elérnénk azt is, hogy a meginduló versenyhez csatlakozna a cséplőgép és erőgépjavító brigád is. Ezek sem versenyeznek, nem vállaltak semmit Az élő, eleven verseny biztosítja csak, hogy a gépeket, a tavaszi mun kák megkezdése előtt kijavítjuk. Radó Nándor brigádvezeíö. Harc a hóakadályok eltávolításáért Az utóbbi napok erős havazásai Baranyában több utat elzártak a közlekedés elöl. Magas — helyenként másfélméteres — hóakadályok kelet­keztek Mágocs, Mekényes, Dombó­vár, Bonyhád, Péesvárad, Mecsek- náóasd. Mohács, Péesvárad, Bogéd, Szederkény között. A Pécsi Útfenntartó Vállalat és az UTEFU dolgozói egy hómarógép, három motoros és több lóvontatasú hóeke segítségével hősiesen küzde­nek az akadályok eltávolításáért. — Munkájuk eredménye, hogy az em­lített útvonalak közül már csak a Mohács—pécsváradin és a Pécsvá- rad—szeelerkényin vannak nagyobb hóakadályok. Egyik legfontosabb fel­adatuknak tartották, hogy a pécst szénbányákhoz vezető útvonalakon biztosítsák a bányászjáraloik zavarta­lan közlekedését. A hóakadályok eltávolításában kezdeményező munkájával kitűnt Varga János villányi körletvezető és id. Varga Sándor főkörletvezető, akik utasítás megvárása nélkül hozzá­kezditek a Villány—Nagy hars árny— Siklós közötti útszakasz felszabadí­tásához. A lófogatú hóekék nyomá­ban szabaddá vált az út az autóbusz és más járművek előtt. A községi tanácsok közül a mágo- csi kezdett öntevékenyen munká­hoz. Ezenkívül a készül, málomi ta­nácsok is lófogatú hóekékkel, köz­munkával siettek a közlekedéstől el­zárt útvonalak felszabadítására. ríien berendezett lakóházak százait bocsátja rendelkezésükre. Azonban, hogy biztosítani tudjuk az új bányász lakóházak építését, szocialista hazánknak újabb szak­munkások százaira van szüksége. Az építőipari szakmunkások biztosítá­sára. építőipari intézeteket létesített amelyek várják azokat a 16—18 év közötti fiatalokat, akik szeretik az építőipart, annak kőműves és ács szakmáját. A pécsi és komlói építőipari Inté­zet felhívja megyénk munkás- és parasztfiatalságát, hogy Jelentkezze­nek a jelzett szakmákra. Az Iskola nem kíván mást, mint tanulást, — vagyis elsajátítani azt a szakmát, amelyet választottak. Az intézet el­lát benneteket egyenruhával, munka­ruhával, bakanccsal, fehérneművel, zsebpénzzel, gondoskodik élelmezés- tekről. ruhátok, lábbelitek rendben- tartásáről, ezenkívül biztosítja a kü­lönféle sport, kulturális és szórako­zási lehetőségeket. Megyénk fiataljai, éljetek a lehe­tőséggel! Legyetek szocialista ha­zánk építő munkásai! Fiatal dlszis- ták és DISZ vezetők, küldjétek fia­taljainkat építőipari szakmunkásnak, mert ezzel is előbbre segítitek saját magatok és dolgozó tásaitok élet- színvonalának emelését, anyagi, kul­turális és szociális helyzetének meg­javítását. Építőipari tanulónak Jelcntkezhet- foV- Ppcs. Szigeti út 35 szám alatt és Komlón. Berek utca. (49-es tröszt épületében). borbAs József Dísz-titkár Meghosszabbították a földművesszövetkeietek téli könyvvásárát Baranyamegye földművesszővetke- zetoi decemberben téli könyvvásárt rendeztek. A téli könyvvásáron igen sok mezőgazdasági, politikai, szép- irodalmi és főleg ifjúsági könyvet vásároltak a falvak dolgozói. A földművesszövetkezeiti boltok — a nagy érdeklődésre való tekintettel —a téli könyvvásárt január 20-ig meghosszabbították. Hét nagykabátot vettem as ősssel • • • Uideg Januári szél ka- varja a havat Me­szes új utcáin. A magas hóban nehezen kapasz­kodik az autóbusz Pécs- sza bölcs felé. Az új há­zak ablakaiból meleg fény árad az. utcára. Úgy csillognak az. ablakok, mint nyári éjszakában a csillagok. Az egyik újmeszesi ház második emeletén lakik Győrffi András, István- aknai sztahánovistá vájár édesanyjával és testvérei­vel. Az előszoba ajtaján fényes réztábla, vésett be­tűkkel Fajta egy név: Győrffi András. Copíos, bamahajú, csil­logó szemű kislány nyit ajtót, A konyhában fol­tozó özvegy Győrffiné és a gyerekek kíváncsian te­kintenek az ajtó felé. Az ajtót kinyitó kislányon kí­vül még egy lány és egy kisfiú van a konyhában. No és — Győrffi András Ifjú vájár. A tűzhelyen pattogva ég a tűz és kel­lemes meleget áraszt. — Halkan szól a vezetékes rádió és a zene hangja be­tölti a csinos, tiszta kony­hát. A gyerekek megille- tődve húzódnak az asztal egyik sarkához és csend­ben játszadoznak tovább. Győrffi András összehaj­togatja az újságot. Kényei mesen' elnyújtózik a szé­ken. Jólesik neki az esti pihenés. Nem csoda, hi­szen ma is két és fél sü­vegfa hosszan réselte ki a szenet a fejtésben. — Nagyon szorgalmas gyerek — mondja Győrffi néni — a fizetését pedig mindig hazaadja. Büszke is vagyok rá. Amikor öt évvel ezelőtt meghalt az apja, nem is tudtam, mi lesz velünk. András lett a családfennartó. 24 éves, de már kilenc éve dolgozik a bányában. Szépen keres. Havonta 3000—3500 forin­tot. Győrffi András moso­lyogva hajtja le fejét­Ncm szereti, ha dicsérik. Félre teszi az újságot és munkájáról beszél. Nem­csak az övéről, az egész csapatéról. A Sz’ave,k-csa- patban dolgozik az István- akna 3. szint buszonhár- mas telepén. — A csapat, jelenleg nem tudja teljesíteni ter­vét, mivel nem biztosítják a szükséges létszámot. Huszonötén vagyunk be­osztva, de csak 19-en, 20- an dolgozunk a fejtésben.. A munkát nehezíti az is. hogy a fejtés sok helyen igen alacsony és vizes is. A múlt hónapban szép eredményeket ért el a csa­pat. Az emlékversenyen e! ért eredményekért névven kaptunk jutalmat. Hor­váth János (631 kapta meg a világvevő rádiót, én egy karórát az elért 160 szá­zalékért. Deák Mihály egv kerékpárt, Szűcs József (10) egy ezüst cigaretta- tárcát kapott. Szerényen beszél az. ered ményekről és arcáról egy pillanatra sem tűnik el a mosoly. Míg András be­szél, Győrffi néni térül- fordul, két kis díszes to­kot hoz a kezében. Büsz­kén mutatja. Az egyikben, amelyik piros selyemmel van bélelve egy gyönyö­rű emléklap látható ilyen felírással: 200 éves a ma­gyar szénbányászat. 1753- 1953. A másikban egy 1200 forintos „Pobjeda" karóra. — Ez András leg utóbbi jutalma. — Három éve lakunk ebben a lakásban, — mondja. — Azelőtt a va- sasi faluban laktunk egy egyszoba konyhádban. Az valóságos tömegszálláshoz hasonlított. Úgy nézett ki a szobánk, mint egy kór­ház, — tele ággyal. És ki­lencen szorongtunk ben­ne. — Itt három szobám van — folytatja mosolyog­va. — Van külön a fiúk ­nak, külön a lányoknak — S ha házasodik vala­melyik — teszi hozzá hun- cutkásan — még amnak is jut egy szoba, A gyerekek abbahagy­ják a játékot. Komolyra fordul a szó és ez őket is érdekli. A kisfiú — bátyja térdére kapaszkodik , és félrebülenti buksi fejét. András beszél. — Igazán nagyon jól érezzük magunkat Mesze­sen. Nemcsak szebb lakás­ban. hanem jobban is élünk', mint azelőtt. — Úgy bizony, — bó­lint rá az anyja. — Sze­gény apjuk rongyos kabát ban, agyonfoltozott nad­rágban járt munkára. A kezében lévő „sichtesre" mutat: — Sokkal rosszabb volt az András munka­ruhájánál. A fiamnak már ötszáz forintos esőkabátot vettem, abban jár mun­kára. Az apjának ünnep- lős kabátja sem ^ volt. Andrásnak meg az új bal- lonkabáttal együtt három ünneplés nagykabátja van. Egy kis időre csend lesz. A gyerekek közül egyik sem akarja megza­varni az édesanyját bol­dogságában. — özvegy Győrffiné örömtől sugár­zó arccal beszél tovább. — Hét kabátot vettem ezen az őszön! Hét natv- kabátot! Aztán még cipőt a két nagvobb lánvnak, ruhákat, apróságokat, örö­möt a gyerekeknek a ka­rácsonyfa alá... András mosolygós te­kintete az anyját kíséri. Szíve megtelik örömmel, vidámsággal. Jó egy anya ez! Jól beosztja pénzét! Megérdemli, hogy hazahoz zon néki, elébe rakjon minden fillért, amit a bá­nyánál kap! — Még nagyobb lehet ezután anyám öröme. Nemsokára fizetést ka­punk. S nem akármilyen fizetés lesz ez, mert már az új rendelet alapján számolják. Eddig 3500-át kaptam, most biztosan meglesz a négyezerötszáz. Egy szempillantás — az anya tervez. — Szekrény lesz belőle, fiam. Egy hármas szek­rény, hogy elrakhassam a sok lógós ruhát, meg egye­bet, ami már nem fér a régibe. Aztán meg — gyűjtünk egy új szobabú­torra. Most már azt is le­het ... Az idő későre jár. A legkisebb fiú álmosan bó­biskol bátyja ölében. Az utcán már minden csen­des. Az ablakszemek las­san kihunynak. Nyugovó­ra térnek Győrffiék Is. Álomba merülnek az új házak és alszanak lakóik, a bányászok. A szél újult erővel hordja tovább a havat, s be bekopog az alvó házak ablakain. Az úton mint két szentjános­bogár — világít egy kö­zeledő autó lámpaszeme. Maid az éjszaka sötét fá­tyollal borítja be az egész vidéket. Pihen Győrffi András Pihennek a bányászok. Holnap friss erővel foly­tatják harcukat a több szénért, a terv túlteljesí­téséért. HsSkm Látod* A Magyar Dolgozók Pártja 111. Kongresszusának összehívása A MDP Központi Vezetősége elhatározta, hogy folyó év április ÍS-ra összehívja a Magyar Do gozók Pártjának IIL Kongresszusát. A kongresszus napirendje: 1. MDP Központi Vezetőségének beszámolója és az MDP feladatai. Előadó: Rákosi Mátyás elvtárs. 2. Az államigazgatás és a tanácsok feladatai Előadó: Nagy Imre elvtárs. , 3. A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója. Előadó: Kiss Károly elvtárs. 4. Az MDP Szervezeti Szabályzatának módosítása. Előadó: Ács Lajos elvtárs. 5. Az MDP vezető szerveinek megválasztása. (MTI) A TALAJERŐ NÖVELÉSÉÉRT! Talajmintát vesznek és talajtérképet készítenek a Pécsi Állami Gazdaságban A talaj ismerete nélkül nincs magas termés. Nagy Lívia, a Pécsi Álla­mi Gazdaság agronómusa minden táblából talajmintát vesz, hogy meg­vizsgáltassák savanyúságát vagy lúg osságát, foszfor, káli és nitrogéntar­talmát, megtudják — milyen növényt termeszthetnek rajta legeredmé­nyesebben A mintavétel alapján elkészült a gazdaság talajtérképe. Somogyi Gyula főagronőmus megmagyarázza a növénytermelési brtgádvezetőnek, hogy menny! Istállótrágyát és milyen műtrágyát kívánnak az egyes táblák. A talajtérkép ntat mutat a helyes trágyázáshoz — a termőtalaj javításán hős, A mezőgazdaság fejlesztéséről hozott határozat előírja, hogy az állami gazdaságokban, nagyobb termelőszövetkezetekben és gépállomásokon ta­lajvizsgáló laboratóriumokat kell létesíteni. A pécsi állami gazdaságban a határozat nyomán laboratóriummá alakítanak át egy épületet, ahol már ebben a hónapban megkezdik ingyenesen a tsz-ek és egyéni gazdák ta­lajmintáinak vizsgálatát. Képünkön: az épülő laboratórium.

Next

/
Thumbnails
Contents