Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-01 / 1. szám
1954 JANUAR t NAPC6 n Á „Pravda" a párisi dip'omáciai különtárgya ásókról Moszkva (TASZSZ) A „Pravda1' párisi tudósítója a francia fővárosban folyó diplomáciai különtárgya- iásokról ezeket Írja: Sajtó jelentések szerint az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország diplomáciai szakértői Parisban aibbó1 ii célból tartottak különtanácskozást hogy kidolgozzák a három nyugati hatalom „közös akcióprogramirnját" a külügyminiszterek küszöbönálló berlini tanácskozására. Ezzel kapcsolatban Parisban kiemelik azt a «▼-yt, hogy a diplomásai különta- nácskozás. Grewe-nck, a bormi ható- ságok külön ez alkalomból Párisba -érkezett képviselőjének aktív részvételével folytak. Még a burzsoá lapok sem tartják szükségesnek, hogy eltitkolják azt a tényt, — folytatja a tudósító — hogy a küiöntanácskozáson olyan „akció- programmot" dolgoztak ki, amely a árgyalások meghiúsításához vezethet. A francia üzleti körökkel kapcsolatban álló „Aux Ecoutes“ című heti lap olyan következtésre jut, hogy Párásban a négyhatalmi tanácskozás ilőkészítése a parlamenti többségnek az említett külpolitikai vitában kifejezett akarata ellenére történik. A lap felhívja a figyelmet arra, hogy a francia közvélemény ellenőrzése nélkül kifejezett diplomáciai mesterkedések .a közeljövőben botrányra vezethetnek." Sajtószemle idfszerű kérdésekről LONDON Január 8 án kezdődik az ausztráliai Sydneyben a. brit nemzetközösség pénzügyminisztereinek egyhetes érte. kczlele. Az értekezlet során elsősorban a nemzetközi kereskedelem kilátásait vizsgálják meg. A tanácskozás során felmerülő problémák súlyára tényt vet, hogy az angol sajtó már most bőségesen közöl előzetes kommentárokat. E cikkek főként azt vetik lek hogy a brit nemzetközösség országainak gazdasági élete szem pontjából veszéllyel járhat az amerikai gazdasági, válság kibontakozása, s elkeseredett hangok hallatszanak az Egyesült Államoktól való gazdasági függés miatt is. * Igen jellemző ezzel kapcsolatban a .Reuter“ egyik hírmagyarázata- amel,, ,illetékes londoni személyiségekre" hivatkozva megemlíti hogy ha Amerika csupán egy százalékkal csők kenti behozatalát, az a brit nemzet- közösség külkereskedelmének már öt százalékos kárt jelent. Több lap veti fel a *Brit nemzet- közösségnek az amerikai gazdasági lanyhulástól való függetlenülési'1, a ,,Daily Mail“ pedig még ennél is tovább megy: ^Angliának igyekeznie kell lejleszteni kereskedelmét a távoj Kelettel, nevezetesen Kínával PARIS A JITniarmatlon” közli Edouard Daladier nemzetgyűlési képviselőnek, volt miniszterelnöknek cikkét az indokínai háborúról. Daladier a cikkben hangsúlyozza, hogy Ho Si Minh kormánya többször kifejezésre juttatta tárgyalási készségét és ennek során Franciaországra nézve előnyös feltételeket kínált, továbbá gazdasági egyezmények meg kötését javasolta, ,-A francia kormány nem adott semmiféle választ ezekre a javaslatokra — írja Daladier — holott e javaslatok alapján véget vethettek volna a háborúnak és biztosíthatták volna ,hogy országunk megtartsa fontos szerepét a Távol-Keleten ... Daladier befejezésül követeli, hogy a francia kormány és a parlament haladéktalanul hozzon határozatot az indokínai háború beszüntetéséről. MTI rA Jarmaif' című teherán/ jap cikket közöl a tervezett „középkeleti védelmi tömbbelI“ kapcsolatban. ~~ Teheránt politikai körökben «o« sok tzó esik a „középkeleti védelmi tömbu megalakításáról — írja a lap. — Felmerül az a kérdés, hogy Irán kormánya,... miért nem vallott Belföldi hírek Az országban több helyen fejlesztik a tcjbegyüjtő hálózatot. Ezáltal a termelők lakhelyükhöz közelebb adhatják be a tejet és a tej minősége is javul, inert a gyűjtőhálózatok új állomásain rögtön hűtik és így a tej frissebben kerül a városi feldolgozó üzemekbe. nyíltan színt, hogy a két tábor közül melyiket akarja támogatni. — Ha ránézünk a térképre, látjuk, hogy Iránnak kétezerháromszáz kilométeres közös határvonala van a Szovjetunióval, amellyel emellett komoly gazdasági kapcsolataink is van nak. Ezért tehát Irán csakis semleges maradhat a két tábor közölt. Ezenkívül még egy baráti szerződésű&k is van a Szovjetunióval, amely 1921-ben jött létre. Irán népe őrömmel folytat semleges politikát és sohasem lesz hajlandó arra, hogy egyetértsen a sötét és turíangos blokk politikájával. Külpolitikai hírek PARIS A „IHumanité*1 jelenti: Franco kormánya kérte Garcia Velasconak, a Spanyol Köztársasági hadsereg századosának kiadását, aki jelenleg Franciaországban letartóztatásban van. Az orléansi vádtanácshoz ezzel a kikéréssel kapcsolatban számtalan tiltakozás, levél, sürgöny érkezett üzemekből, kommunista, szocialista, radikális megyei képviselőktől. Az orléansi vádtanács elhatározta hogy visszautasítja Garcia Velasco Frankónak való kiadását. RÓMA Pella olasz miniszterelnök kedden levelet intéze.t a CGIL-hez, azzal kapcsolatban, hogy a szakszervezetek sürgették a sztrájkoló közalkalmazottak éllen hozott fegyelmi büntetések megszüntetését A miniszterelnök a levélben kereken visszautasítja a képviselőház vonatkozó határozatát. A képviselőház ugyanis dec. elején Di Vittorio javaslatára többségi határozatot hozott arról, hogy a kormány semmisítse meg azokat a fegyelmi szankciókat, amelyekkel politikai és szakszervezeti tevékenységük miatt több közalkalmazottat sújtottak. Úgyszólván egyedülálló eset ez, hogy a kormány nyíltan szembehelyezkedik a parlament döntéséveL WASHINGTON December 29-én Washingtonban ta nácskozás folyt a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői között. A tanácskozások azzal kapcsolatos technikai kérdésekről folytak, hogy az Egyesült Államoknak száznyo.lc- vanhat hadihajót (főként torpedónaszádokat és partraszállító hajókat) azon hajók közül, amelyeket a Szovjetunió a második világháború éveiben a kölcsönbérlet alapján kapott E hajók a felek közti megállapodás értelmében nem adandók el a Szovjetuniónak. A hajók átadása a köl- csönbérlettel kapcsolatos elszámolások rendezésének részét képezi. 21 CGI felívást intézet! a francia dogozókhoz, hogy ha^co ianak a munkabérek emeléséért P á r i s (MTI) A CGT országos irodája felhívást intézett a CGT valamennyi szervezetéhez, valamennyi francia dolgozóhoz, hogy a legteljesebb akcióegységben indítson hatalmas méretű kampányt, hogy kikény- szerítsék a kormánytól és a tőkésektől a munkásság következő követeléseinek teljesítését: 1. A minimális havi munkabért 25 166 frankban kell megállapítani, egységesen az ország egész területére. 2. A minimális munkabér emelésével megfelelő arányban általában emelni kell a munkabéreket és a nyugdíjakat. 3. A dolgozók csupán évi ősszkere- selüknek 300 000 frankot meghaladó része után fizessenek adót. Célt tévesztett cselfoorás C5 Washington és London az utolsó hónapokban egyre-másra tett erőfeszítéseket annak érdekében, hogy rábírja Franciaországot, ratifikálja az „európai, védelmi közösségről“ szóló szerződést, amely a feléledő német Wehr machtnak juttatja a főhelyet. Az Egyesült Államok nem fukarkodnak ígéretekkel, csakhogy más belátásra térítsék veszélyes terveik ellenzőit. Mindenkeppen azt az illúziót akarják kelteni, hogy Franciaország ■biztosítékokat" kap arra az eshetőségre, ha szorult helyzetbe kerülne az „európai hadsereg" kaszárnyájában. Angliában jellemző propagandahadjárat indult nemrég. Azt a benyomást 'akarták kelteni, hogy az angol kormány az „európai hadsereget“ illetóen felülvizsgálja korábbi ál lásfoglalását. A Foreign Office hivatalos képviselője november végefelé kijelentette, hogy „az angol kormány a legszoro sabb kapcsolatot óhajtja fenntartani az európai védelmi közösséggel". Ez a nyilatkozat felkeltette a figyelmet, ment London eladdig határozottan visszautasította a közvetlen rész vételt, hogy szabadon rendelkezhessen az angol fegyveres erőkkel. A „Welt am Sonnabend" című. nyugatnémet lap sietve Kijelentette, hogy az angol kormány állítólag kész az „európai ■ védelmi közösség“ parancsnoksága alá helyezni Nyu- gatnémetorszáigban állomásozó „rajnai hadseregét", s ilymódon közvetlenül belépni a közösség kötelékébe. Ez a hír bejárta az európai kontinenst. A francia parlamentben a kormány részéről célzás hangzott el arra vonatkozólag, hogy Anglia most „újabb kötelezettségeket" vállal, „további biztosítékokat“ nyűit, s ezért nincs értelme tovább húzni-halasztani az „európai közösség" vég leges létrehozását. Egyes szemleírók már harsonázták is, hogy Franciaország, Belgium és Olaszország, tekintettel az angol állásfoglalás módosulására, immár kész résztvenni az „európai védelmi közösségben". Csakhogy váratlan bonyodalmak merültek fel. Az angol sajtót meghökkentették az „új angol kötelezettségek vállalásáról“ érkező hírek. A „Sunday Express" című lap ,.in- goványnak" nevezte az „európai védelmi közösséget“, amelytől jobb minél távolabb lenni és kijelentette: „Európai politikánk alapél ve legyen: egy lé péssel sem tovább Arae rókánál az ingoványba, egy lépéssel sem tovább annál, amibe az amerikai kongresszus is belemegy". Az angol képviselő- házban egymást érik az interpellációk. A londoni politikusok számára nem maradt más hátra, mint a vissza- vonulás. Az angol kormány kijelentette, hogy Nagy- Britannia az „európai védelmi köze.véget" illetően az „együtt működés és tanácskozás“ formulájánál tovább nem mehet. A francia sajtókommentárok megállap.t- ják, hogy ezek szerint az angol állásfoglalás maradt a régi. iiymó- don célt tévesztett ez az új cselfogás is, amelyet azért agyaitok ki, hogy Franciaországot belerántsák az agresz- .szív „európai hadseregbe". Hai évvel ezelőtt kiáltották ki a Román Hépköziámsógot Bukarest (TASzSz) December 30-án Bukarestben ünnepi ülést tartottak a Román Népköztársaság kikiáltásának 6. évfordulója alkalmából Az ünnepségen a termelésben élenjáró dolgozók, a tudományos és a kulturális élet kiválóságai, a néphadsereg katonái és tisztjét veitek részt. Az ünnepi ülés elnökségében voltak: Petru Groza, a nagy nemzetgyűlés elnökségének elnöke, a Román Munkáspárt és a kormány vezetői, élükön Gheorghe Gheorghiu Dej-szel. Hajdú, Szabolcs és Csongrád megyékben több, mint másfélmillió forint beruházással több új gyűjti 3 állomást létesítettek és a régieket Korszerűsítették, Hajdú megyében pél dául tizenhárom községben létesült tejbegyüjtő állomás. * A Budapesti Szállítóberendezések gyára 1954.. első felében ezer EMAG negyvenkettő típusú cséplőgépei gyárt mezőgazdaságunknak. Ez a munka komoly feladat elé állítja a gyár dolgozóit, mert először gyártanak üzemükben cséplőgépet- Az előkészületeket már megkezdték. * A falusi földmíívesszövetkezetek a tavalyinál jóval nagyobb mennyiségben szállítanak élelmiszert a budapesti vásárcsarnokokba és a piacokon lévő elárusítóhelyeikre. Az ország különböző tájairól hasított sertést. füstölt és sózott szalonnát, sonkát, házikolbászt, lisztet, cukrot, ba- bot, hagymát, zöldséget, gyümölcsöt és más élelmiszert hoznak a teherautók. Míg tavaly december 23-án például másfél vagon élelmiszert hoztak Budapestre, idén ugyanezen a napon négy vagonnal szállítottak. Amerikai bombázógépek pusztulása Berlin (TASZSZ) A hamburgi rádió jelentése szerint egy B-29-es típusú bombázó repülőerőd december 17-én reggel a Csendes-óceán Guam szigetén a lakóházakra zuhant Tizenheten meghaltak, tizenheten megsebesültek. Több ház elpusztult. Angol-amerikai vita az atombomba miatt Irta: V. LVOV XT özvetlenül a három nyugati nagyhatalom bermudai küiön- értekezl.ete előtt a külföldi lapokban olyan hírek láttak napvilágot, hogy Anglia igyekszik ezen az értekezleten rábírni az Egyesült Államokat az „atominformációk kicserélésére". Az újságok különösen hangsúlyozták, hogy Churchill miniszterelnököt elkísérte a Bermuda szigetekre lord Cherwell, az atomkérdések szakértője Is. Az angol remények azonban ez alkalommal sem váltak be. A lapok híradásából világosan látható, hogy nem sikerült megállapodni az „atom információk kicserélésében". Sőt azt ’ehet mondani, hogy Anglia és az Egyesült Államok között csak elmé- 'yültek az ellentétek ebben a kérdésben. Ezzel kapcsolatban érdeklődésre tarthat számot az an go!-amerikai szaklapok hasábjain hosszú idő óta folyó vita arról, hogy ki találta fel az amerikai atombombát. Első pillantásra ez a kérdés értelmetlen. A formális logika azt mondja, hogy amerikai atombombát csak amerikaiak készíthettek. De a formálás logika, mint ismeretes, nem elégséges sem a filozófia, sem a politika problémáinak megoldásához. Valójában nem nélkülöznek minden alapot az angolok igényei az amerikai atombomba feltalálásának társszerzőségére. Erre a körülményre emlékeztette nemrégiben amerikai kollégáit Sár George Thomson, a legnagyobb angol fizikus. Thomson a második világháború idején kapcsolatiban állt az atomenergia problémáival foglalkozó angol és amerikai tudományos szakemberekkel. Nála jobban senki sem ismeri az amerikai atombomba elkészítésének igazi történetét. S Thomson azzal, hogy idén januárban az „American Scientist“ című folyóirat hasábjain számos részletet közölt ebből a történetből, bizonyos „atomrob- banást", vagy „láncreakciót" idézett e'.ő, amely továbbterjedt és a mai napig izgalomban tartja az embereket az Atlanti-óceán mindkét partján. Thomson cikkében a többi közt arról beszél, hogy G. H. Fowler angol fizikus kormánya megbízásából 1940-ben egy csomagot vitt az Egyesült Államokba és átnyújtotta azt az amerikai hatóságoknak. Ez a csomag tartalmazta azokat az összes adatokat, amelyekkel ebben az időben a brit laboratóriumokban az urán problémájának megoldásán dolgozó francia és angol tudósak rendelkeztek. Az angol szervek 1941 szeptemberében új dossziét nyújtottak át az Egyesült Államoknak. Ebben a dosz- sziéban Thomson közlése szerint ott voltak az urán-atombomba méretének előzetes szamitásai, valamint az új atomrobbanóanyag, a plutónium gyártásához szükséges reaktor-beren dezések számításai. G. Thomson magával vitte ezeket az iratokat és személyesen átnyújtotta James Conant- hak és társainak az amerikai atomüzlet leendő „zseniális szervezőinek“. Egy hónap múlva újabb két futár kelt át az óceánon — ez alkalommal amerikaiak, — s ezek az Egyesült Államokba visszatérve magukkal hozták az urán 235 gyártásához szűk séges gázdiffuziós üzemi berendezések részletes angol terveit. „Közismert tény w— jegyzi mcig ezen a helyen cikkében Sir George Thomson — hogy éppen a gázdiffuziós módszer vált be a legjobban, mint a leghat ásosabb módszer ... 1942 júniusában — olvashatjuk a cikkben később — úgy döntöttek, hogy nem építenek Anglia területén gyárat (atomrobbanómyagot készítő gyárról van szó — a szerző), mivel a háboríts erőfeszítések teljesen kimerítették a brit készleteket. Az Egyesült Államok ezután láttak hozzá a munkák széleskörű megindításához, s eközben sajnos vonakodtak tovább együttműködni Angliával...." „A mór megtette kötelességét — a mór mehet!"... — mondjákSchil leír egyik tragédiájában valamelyik lelki ismeretedül becsapott szereplőről. James Conant és gazdái, miután felhasználták az angol tanácsokat és segítséget, lemásolták az angol tervrajzokat, — ahogy mondani szokták, teljesen kifacsarták a citromot — úgy határoztak, hogy a fölösleges citromhéjat kidobják. Ajtót mutattak a brit fizikusoknak, akik dolgozni szerettek volna a saját elképzeléseik szerint berendezett laboratóriumokban és a saját terveik alapján épült atomgyárakban. „Ez egészen 1943 augusztusig, a québeci értekezletig tartott .. Mint ismeretes, Roosevelt amerikai elnök Quebecben találkozott Churchill miniszterelnökkel. Az elhunyt Vandeniberg amerikai szenátor nemrégiben közölt ,.Személyes okmányai" tanúskodnak arról, hogy az atomügyek jelentős helyet foglaltak el a két politikus tárgyalásaiban. Vanden berg tanúskodott arról, hogy Churchill és Roosevelt titkos megegyezést kötött Quebecben, amelyben az Egyesült Államok és Anglia vállalták, hogy kicserélik az atomkérdések ben tudományos értesüléseiket és együttműködnek. Ezenkívül az Egyesült Államok és Anglia vállalták, hogy csak egymással folytatott tanácskozás után alkalmaznak atomfegyvert bármilyen harmadik féllel szemben. Ez történt 1943-ban. Nem telt bele három év és az amerikai kongresszus össze tépte, mint egy darab papírt a megegyezést, amelyet az amerikai elnök aláírt. Az atomenergiáról 1946-ban hozott úgynevezett Mac- Mahon-törvény a többi közt olya« pontot tartalmaz, amely megtilt,!», hogy atomanyagokat és értesüléseket adjanak át bármilyen idegen hatalomnak, beleértve Angliát is. Ezt a tilalmat csak alátámasztotta és meg erősítette a MacMahon-törvény külön helyesbítése, amolyet Vanderv bergnek és barátainak sürgetésére fogadtak el 1951-ben. Ezzel kapcsolatban H. V. Skinner, az angol ártom ipar egyik vezetője az „Atomic Seien tists News" címyr folyóirat 1953 júliusi számában a következőket írja: „Munkánkat megakasztotta az a körülmény, hogy a kísérletek elvégzéséhez nem volt néhány kilogramm 235. sz. urán.“ De az angolok nem tudták meg* szere7.ni ezt a néhány kilogrammot amerikai „barátaiktól." A londoni „Discovery" című tudó« mányos folyóirat megemlíti (1953 már ciusi számában), hogy volt olyan eset, amikor az angolok a plutónium- berendezések technikai üzemeltetésére vonatkozóan néhány jelentéktelen tanácsot kértek óceánom túli „barátaiktól“ (jusson eszünkbe, hogy ezeket a berendezéseket angol segítséggel létesítették Amerikában!). „Ennek a kérdésnek a megbeszélésére" dr. Smith hajózott Angliába. Még jóformán le sem lépett a haió- feljá.róról, amikor átnyújtották neki az Egyesült Államok hadügyminisztériumának kábeltáviratát, hogy haladéktalanul forduljon vissza. (Hétfői számunkban folytatjuk)
