Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-08 / 6. szám

MM JANUAR 8 NAPLÓ A PÁRTÉLET HÍREI Ismertetik a mezőgazdaság fejlesztéséről hozott határozatot Nincs olyan község a pécsi járásban, ahol ne ismernék a párt és a minisztertanács legutóbbi határozatit. A falvakban mindenütt erről be­szélnek, új lendületre kapott a tervezgetés, a munka. A járási pártbizottság a Pécsi Állami Gazdaságban nemrég értekez letet tartott a szakembereknek. Megbeszélték, milyen lehetőségek van­nak az egyes üzemágak fejlesztésében. Tervet készítettek, mit akarnak elvégezni. A járási pártbizottság ezt a kezdeményezést eljuttatta, a töb­bi gazdaságokba is és példájukra másutt is hozzáláttak a helyi tervek kidolgozásához. A járási pártbizottságnak több terve van arra, hogyan akarják a határozatát tudatosítani és végrehajtani. A hét végén aktívaértekezle­tet tartanak, ahol megbeszélik a párt és gazdasági szervek feladatait a határozol végrehajtásában, a felvilágosító munka helyzetét. A hónap közepére összehívják a. járás szakembereinek értekezletét, hogy meg­vitassák azokat a lehetőségeket, amelyek a pécsi járásban adva vannak a mezőgazdaság fejlesztésére, kidolgozzák erre a tervet. Már az érte­kezlet elkészítésébe is bevonják a szakembereket, élenjáró dolgozókat, akiknek véleménye alapján állítják össze a beszámolót és a határoza­tot. Jól dolgoznak a rózsafai tsz kommunistái A rózsafai „Közös Ut" termelőszö­vetkezet. pót tszervezet e sokat fejlő­dőit. Hosszú ideig laza volt nemcsak a párttagok és a pártonkivüliek, ha­nem a vezetőség és a tagság kapcso­lata is. Az alapszervezet taggyűlésén erre rá is mutattak és határozatot hoztak a munka megjavítására. A határozatot tett követte. A párt­tagok aktiv munkája nyomán sok­kal . jobban dolgoznak a termelőszö- vetkezetfoen. A fogatosok hordják a trágyát, az asszonyok azon nyomban eltaregetiik. hogy a föld termőerejét növeljék,- Nemrég hozzáláttak a 'me­zőgazdasági gépek kijavításához, ki­bővítik a jó! jövedelmező méhest készítik az új kaptárokat. A pártta­gok, .különösen Lovász István, Bür­ge Sándomé a munka élharcosai. ,A pártszervezet munkája nyomán erősödött a szövetkezeti demokrácia is. A vezetők a fontosabb kérdéseket közgyűlés elé viszik, kikérik a tag­ság véleményét a határozatok meg­hozása előtt. Az emberek mind bát­rabban bírálnak, hasznos javaslato­kat tesznek. Legtöbbször nem is vár­iák meg a közgyűlést, hanem mun­ka közben rámutatnak az elkövetett hibákra, bírálják a vezetőséget. A népnevelő munkán még vám ja­vítanivaló. A népnevelők, ma is el­beszélgetnek a termelőszövetkezet tagjaival a K. V. mezőgazdasági ha­tározatáról, de rendszertelenül, alka­lomszerűen. Ezért több pártonkívüli tsz-tagot kell bevonni a népnevelők közé. A legjobb pártonkívüli dolgo­zókkal pedig erősítenie kel) sorait. Eddig egy jól dolgozó szövetkezeti tagot, már felvettek, de a lehetősége­ket -korántsem használták ki. A járási pártbizottságnak is több segítségei kellene adnia, segítenie kell a jó munkamódszerek kialakításában, hogy* a pártszervezet motorja legyen a szövetkezet fejlődésének. Szegény Ferenc szigetvári J. B. ágit. prop. o. v. A vasút dolgozói mezőgazdaságún k fejlesztéséért A Pécsi Vasútigazgatosag n. osz­tályának dolgozói azzal kezdték az újévet, hogy értekezleten megtárgyal­ták, hogyan segíthetnék a mező­gazdaság fejlesztéséről hozott határo­zat megvalósítását 1. A tervmunkákon felül, a pálya­fenntartás dolgozói a takarmanyter- melés növelése, takarmány-tartalék létesítése céljából felhasználják a vasút sokszáz kilométeres olyan terü­letét, ahol sok, jó minőségű szénát lehet nyerni. Ilyen területek a ré­zsűk és a bevágások. Ar, clhokroso- dott és elhanyagolt rézsűk kitisztítá­sával hasznos területeket nyernek, amelyet fűmaggal vetnek he és ez­zel többszáz mázsa értékes szénát nyerhetnek. 2. A takarmánytermesztéssel lehe­tővé teszik, bogy a pályaőrük ismét visszatérhessenek az állatok, de fő­leg a szarvasmarhák tartására. Ezt ezenkívül még azzal is akarják biz­tosítani. hogy felújítják a pályaőrök gazdasági épületeit, ahol nincs, de ál­lattartással kivannak foglalkozni, ott gazdasági épületek építését is előse­gítik. 3. A jobb gyümölcscllátás biztosí­tására gyümölcs facsemetéket termesz tenek, ahol erre lehetőség van. így például Ricsérd-Mecsekalja-Cserkút. között, a bóvédmü mellett gyümöl­csöst létesítenek, 4. Szerfa. és műi«, valamint egyéb hasznos fik termelése céljából, az örhá/ak mellett faiskolát létesítenek, sőt kibővítik a pécsi vasutas kerté­szetet is ebből a cé'hól. Innen látják majd el gyümölcsfával a vasutaso­kat is. 5. Mivel a pécsi iga»*»Mság terü­lete kedvező méhészettel való foglal­kozásra, pályaőreinek oagyrésze is kicsiny mennyiségben, de szívesen foglalkozik ve'e. Ennek elősegítése céljából hull ad ékanyago kát bocsáta­nak rendelkezésre, kaptarak készíté­sére, hogy ezzel is elősegítsék a mé­hészet fellendülését. A moháé#« járás propagandistái feladataikat Nemrégiben a propa­gandistákkal közösen megvitattuk az oktatá­si munkát. Először történt meg ebben az oktatási évben, hogy az, .oktatási munka köz vétkén felelőseivel meg­beszéltük, hol tartunk, mit kell tennünk. A konferencia sok hasznos tapasztalatot adott mindánnyiunk- nak. '■ Kiderült, hogy példáid. Himesházán még á vezetőségi tagok is: Nagy elvtárs és Bencze elvtársnő, húzó dórnak a szeminárium­tól. Lány csók on Sarlós' elvtárs a Szeminárium bizalmi, több alkalom­mal maga sem jelent, még. Sok szó esett a propagandisták felké­szüléséről is. Maguk mondták el, hogy a pártszervezetek nem so kát törődnek az ő műn Icájukkal, nem segíte­nek nekik. Ezért is nem tudnak alaposan felkészülni, másrészt sok más munkát ad­nak nekik. A propagandisták nagy hibája — mint ezt többen elmondták — nem tudják eléggé felkelteni a hallgatók érdeklődését sem az anyaggal, sem a fel­adott kérdésekkel. Ka­rácsonyi eivtárs Lánv- csókón vezet szeminá­riumot. Az egyik alka­lommal feltette a kér­dést: melyek a Szov­jetunió békepolitikájá­nak gazdasági és társa dalmi gyökerei? —r A megbeszélték hallgatók — hallgat­lak. Hiába minden nó­gatás, senki nem szó­lalt fel. Karácsonyi elv társnak kisegítő kér­dést kellett volna fel­tenni, amely közelebb viszi a hallgatókhoz az anyagot, érthetőbbé :c­SZj. ' Érdemes volt a kon­ferenciát megtartani. Azóta az oktatási mun­ka javult. Többen je­lennek meg a szeminá­riumokon, sokhelyütt minden hallgató. — A propagandisták is ala­posabban készülnek, termékenyebb a vita, többen szólalnak fel. Varga Elemér a mohácsi járási pártbizottság oki felelőse. 6. Ilogy a palyaszemélyzet konyha­kertjeiben növekedjék a terméshozam, a kocsimosó telepekről ingyen bo­csátanak trágyát rendelkezésükre, sőt még a tsz-cknrk és az állami gaz (iasácnak is átadnak bizonyos meny- nyiségeé, A II. osztály dolgozói megértették pártunk és kormányunk célkitűzéseit és máris lelkesen dolgoznak új ter­veik megvalósításán. VÁRNÁI LÁSZLÓ MÁV föintéző. Ku11iirvárótermet létesítenek Pécsett • Az új Jcultúrvárótermet ízlésesen rendezték be a vasutas dolgozók. — Frissen festett falain elhelyezett fali- csillárok és földig érő csipkefüggö­nyök teszik hangulatossá az ittartóz- kodást, Az utasok kényelmét és vá­rakozási idejük kellemesebbé téte­lét szolgálják a könyvek, folyóira­tok., sakkok, társasjátékok, stb. A kultúrtermet január kilencedi­kén délelőtt 11 órakor adják át az utazóknak. Kísérletek a metángáz lecsapolására 4 főmérnök megállt a folyosó elágazásánál Fel vállát az ácsoiatnak vetette és megberregtette a telefont. — Halló!... Diszpécser?... A hatos telepre me­gyünk. Megkezdjük a próbafúrást. Fönt a diszpécser éppen úgy rábóíintott erre a be­jelentésre, mint a többire szokott és letette a hallgatót.. Pedig ezután a bejelentés után nem mindennapos kísérlet -kezdődött meg a vasasi Petőfi-aknán. ... Az új fúfógép mér indulásra készen állt a talp­fákon. .-.A két fúróméstér a bányagéptechqikusnak min­den mozdulatát figyelte, aki mégegyszer ° a. gépet, ftfikor ezzél megvolt, a főmérnökhöz fordult: —. .Ind»i’h»-tun>k?­A* főmérnök pillantása először, a kemény kőfalra esett, aztán a gépré, intett, hogy igen. . ' A következő percben éktelen lárma támadt. A gép megindult és a fúrófej bele vájt a kőfalba. A nagy ropogásban, robajban egy fia szót sem le­hetett érteni. Szarvas Kálmán fúrómester egyszerűen csak óidéiba bökte munkatársát és fejével a gép felé vágott: Mintha azt mondta volna:­— Na komám, ez már valami! Itt'nem. kell eről­ködni az előre tolással. Olyan motorja van önnek, hogy még! A motor pontosan négy tonnával nyomta előfe a fúrórudat., amely egyre beljebb haladt. Fél méter után megállították a gépet, megnézték a munkáját. — Ez még semmi!... — dörzsölte elégedetten ke­zét a technikus. — Most még nem látjuk mi az igazi haszna. Majd csak akkor, ha jó hosszan kell befúrni... A réginél minden másfél méter után ki kellett venni a rudat és ki kellett tisztítani, de ennél már erre sem kell időt pocsékolni. A próbafúrás tehát sikerült. A gép bevált. De hol kezdenek vele dolgozni? — fon!ültünk Kadó főmér-, pókhoz aki a gépen babrált, nézegetett valamit. — /Először,is azt kell elmondanom — szólt olajos kezét végighúzva nadrágja varrásán, — hogy ezt a gépet mi nefn eiőfúrásrá kaptuk, hanem a gázlecsa- polási kísérletekhez. — Tehát nemcsak pusztán egy új gép üzembehe­lyezéséről van szó? — Korántsem. Tulajdonképpen ennek a gépnek az úzetnbehelyezésével érkeztünk el oda, hogy a széntele- pemkben felhalmózódott metángáz- elvezetésének kísér­leteit megindíthassuk. Lecsapolni a gázt! A lopakodó, leskelődó ellensé­get.! Milyen nagy dolog is ez! De hogyan lehet ezt megcsinálni? — A naetánfelhalmozódás és a gázkitörés ellen az a leghatásosabb védekezési módszer, ha a gázt még azelőtt eltávolítják, mielőtt bármiféle munkát kezdtek ■'’ólna a széntelepen. De a lecsapolás nem olyan egy­szerű. —• Mégis. Hogy történik?- A metán eltávolításának az a módja, hogy a gazszegeny telepről lyukaikat fúrnak a gázdús telepbe ps ezeken ’elszívják, elvezetik a metánt. Itt Petőfi- akiián például a hetedik szint hatos telepének folyo­sójából futunk a. nyolcas és kilences telepekbe. Eze­két akarjuk majd elsősorban megszabadítani a metán­tól. He a metán leesapolása érdekében folyó kísér­letek nemcsak a gázkitörés megakadályozását, nem­csak biztonsagot szolgáljál?. Ha a lecsapolások során megfelelő töménységű és mennyiségű metánt sikerül nyerni, gondolni lehet a metán értékesítésére, gazda­sági felhasználására is. — Jelenleg naponta ötven-hatvan köbméter metánt párologtatnak el egy. tonna kifejtett szón után. Ha ezt a gázmennyiséget sikerül' felfogni, jelentősen javítani lehet a városi gázszolgáltatáson. Hiszen amíg a vjlági- lógáz fűtőértóke háromezer kalória körül mozog, a tiszta metán fütőértéke meghaladja a tízezer kalóriát. — Ma még baj, hogy sok metán van bányáinkban. De ha a gázlecsapol ások eredményre vezetnek megér­hetjük. hogy a legnagyobb ellenség megszűnik ellen­ség lenni.'sót talán nte«? kezűn’— ’« látszik az »nergia . gazdálkodásnál. , H. Gj'. H Szerelik a nagy bőripari gépekéi •*y a Sopianában A Sopiana Gépgyár dolgozói túl­teljesítették 1953 évi tervüket és már időben felkészültek az 1954. évi termelésre. A -gyár mérnökei, technikusai időben felbontották a terveket, elkészítették a műszaki in­tézkedések tervét és így. már az újév első napjaiban jól indulhatott a ter­melés. A saínelögép szerelői lelkesen láttak munkához: Selmeczí Lajos, Brunner András és Vidolovits Nándor enég a Bőrgyárnak küldendő színelőgép al­katrészeit illesztik össze, de már ott dolgoznak mellettük a festők —• Baranovir.s Béla és Gáspár György elvtársak is. Benesik János. Forró György, Angyal József és Szopka Mihály^— cipő­gyártó talpvágógépeket szerel. A hét gépet a Szombathelyi Cipőgyárnak készítették — határidő előtt. A gépek segítségével könnyebbé és gyor­sabbá válik a taipvágás. meggyorsul a munka. Több cipő jut terven fe­lül az áruházakba, nagyobb lesz a választék. Megválasztották a mezőgazdasági szakbizottságok tagjait ■A baranyamegyei mezőgazdaság1 szakemberek értekezlete megválasz­totta azokat a szakbizottságokat, amelyek a megye terű1 étére kidol­gozzák a mezőgazdaság fejlesztéséről hozott határozat végrehajtásának módjait. A szakbizottságok tagjai: Növénytermelési szakbizottság: Baracs József, a megyei tanács fö- agronómusa. . Margittal László, a Dunántúli Tu­dományos Intézet kutatója, a Micsu­rin kör titkára. Vastag Miklós, villányi járási fő- ugronómus. Szilvási Imre. sasdi járási főagro- nómus. Kovács József, a sátorhelyi állami gazdaság főagronómusa. Csömör János, a kö’kerti LLi Elet termelőszóvetkezet elnöke Felső Varga László, szentJőrmr- egyénileg dolgozó paraszt Gere János, az újpetrei gépállomás vezető mezőgazdásza. Szentgyörgyvárí Lajos, a Pécsi Mezőgazdasági Technikum igazgatója Szőlő, gyümölcs, Zöldség és öntözéses szakbizottság: Németh Márton, szőlészeti kutató. Pécs. Gergely János, a megyei tanács kertészeti agronómusa. Domokos Róbert, a kultúrmérnöki hivatal igazgatója. Lakatos Andor, a villányi szőlő és oltványtelep főagronómusa. Szabó Pál Zoltán, a Dunántúli Tu- iományus Intézet'vezetője. Imre József, a mohácsszigeti Vö­rös Fény tsz elnöke, a megyei mező- gazdasági államdóbizottság e:nöke. Inhoff Mihály, bükkösdi egyénileg to!gozó paraszt. Gyenis Imre, Pécs városi főagro- nómus. Állattenyésztési szakbizottság: Sass Kálmán, állattenyésztési igaz­gató. Hársfalvi M. Imre megyei főállat­tenyésztő. Láng Miklós, megyei vezető fó­íllatorvos. Balázs József, a siklósi Járási Alit, Ails, vezetője. Hajba Dezső, az ivándárdai Sarló- Kalapács tsz állattenyésztője. Zilahy András, a Szentegáti Kísér­teti Gazdaság vezetője. Burgert Róbert, a Pécsi Állami Gazdaság igazgatója. Zerónyj Lajos, szabadszentkirályi egyénileg dolgozó paraszt Maurer Géza, Állattenyésztési Igaz ga lóság főagronómusa. Szatmári Elemér, a Keltétő Állo­más igazgatója. Gépészeti szakbizottság': Jozsa István, a megyei Gépállomás 'gazgatóság vezetője. Fegyvemeki Lajos, a péesváradi gépállomás mérnöke Pálkuti Keresztelj’, a palotabozsoki gépállomás igazgatója. Fogl Ferenc, a Gépállomás Igazga­tóság főrnechanikusa. Kernbach Antal, a szentlőrinci gép .állomás traktorosa, aki az országos versenyben a negyedik helyezőét ér­te el. Man.g Béla, a bólyi gépállomás fő­gépésze. i Nagy Károly, a vajszlói gépállomás brigád vezetője. Kaszapovics András, a kátolyi De­cember 21 tsz. Kossuth-dijas elnöke, országgyűlési képviselő. Zdellár János, a Sopiana Gépgyár ■gazgatója. Erdős Lajos, a Gépállomás Igaz­gatóság agronómusa. Az egyes bizottságok vezetőivé Baracs József. Németh Márton. Sass Kálmán és Józsa István elvtársikat választották.

Next

/
Thumbnails
Contents