Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-31 / 26. szám
1954 JANUAR 31 NAPEö 5 Készüljünk a búza tavaszi megerős'flsére ez mezőgazdaságunk legfontosabb soroniévő feladata* Tudatosság, vagy bűnös nemtörődömség? Tervezik a jobb munkát, a magasabb jövedelmet A vonat ablakára jég virágokat rajzolt a hideg, nem látni a közeledő falut, a vékony hótakaró alatt szunnyadó vetéseket. Az állomásokon fázós emberek szállnak, fel a meleg vasúti kocsiba, topognak; keresik a legmelegebb helyet, öt óraikor érkezünk a csányoszrói állomásra A kiszálló utasok felhajtják a kabátgallért, behúzzák a nyakukat és a kertek *U.att kanyargó ösvényen a falu felé igyekeznék. Én is velük tartóit — együtt megyünk a ter- melószöve '.kezeiig. A falu utcáin nem sokan járnak, s itt-ott egy ablakból lámpafény világít. Az Uj Március termelőszövetkezet iroda iában, mint egy nagy család, körülülj k az asztalt Varga Sándor az elnök, Radies Ferenc, ifj. »épás József, Varga Sándarné, Nagy Lajosné, Grosics György, Jozik Péter és még néhányon az intézőbizottság tagjai. Az asztalt úgy leteti- tették nyomtatvánnyal térképpel, hogy senki sem tudja megállapítani, milyen színű. A térkép fontos, mert ez jelzi, hogy melyük táblába mit vetettek és mi kerül utána. ' A brigádvezetők keveset használják, nem most cseppentek a tervezésbe, a területbe —már negyedik éve csinálják, jól ismerik a táblák minden sarkát. Ez sokat könnyít a munkájukon. A tervezésnél néha egy kis vita is keveredik, mert vetés forgót áiU t anénak be. — de nehezen megy. Radios elvtárs éppen azon sóhajtozik, milyen jó volna, ha az egész területű'.; olyan minőségű lenne, mint a szítani: „Olyan ütemtervet készítenénk — monoja, — hogy megnézhetné bárki. — Ott aztán lehetne jó vetésforgót, csinálni! — No, azért így is jó tervet készítünk — szólal meg Grosics Györgyi elvtárs, az új kertészeti brigád vezető — Ebben az évben a kertészet is többet jövedelmez, már februárban uborkát vetek, amit májusban piacra íriszünk. Az ilyen korai áruért sok pénz: kaip a tagság. Utána mégegyszar teremhet valamit a fold. Varga Sándomé, Ré- pási József, Nagy La- josné munkacsapatvezetők a munkaegység- könyvet forgatják, — már most kiszámítják, hogy egy hold vetés megmunkálására meny nyi munkaegységet for dítanaik. A jó. tervezésnél ez is fontos — nehogy kevés legyen a munkáskéz. Az erdőről, az istállóból hazaigyekvő tagok be-benéznek az irodába; megkérdezik: haladtok, mi újság? Tóth János bácsi a termelőszövetkezet ser tésgondozója is kíváncsi, van egy kis mondanivalója is: — „Te Sándor, — fordul az elnökhöz, — hol var) az a kis üst, ami a kertészetben volt? — Szükségem lenne rá a krumplifőzésnél.'' — Megkaphatja Tóth bácsi — cie nem lesz rá szükség, eztán másként takarmányom nk Jozik Péter a brigád- vezető. a másik asztalnál félrehúzódik, — hozzálát a brigádtervkészítéshez. Oszt, szoroz, neveket, számokat ír, felosztja a területet brigádtagokra. Már most tudja, hogy Czig- lcr Adtaínéra 200') négyszögöl kukorica művelési munkája Jut. — „Azt is kiszámítottam, hogy mennyi mun taaegységet írok be. ha ezt a munkát el- vétgai. így nem fordulhat elő, hogy a brigádtagok ne tudják egész éven át. mi a kötelességük. Nem maradhat kapálatlan egy talpalatnyi föld sem.“ Tóth elvtárs haaaké- szülődik, otthon jó vacsora várja. Varga elv- társ, a termelőszövetkezet elnöke az irodában széthúzódó tagokat asztalhoz szólítja. — „Jertek gyermekeim, hova vessük a csillagfürtöt?" Ismét körülülik oz asztalt, tovább terveznek, készítik azt a tervei. v melynek megvalósulásával virágzóbbá, jövedelmezőbbé teszik a termelőszövetkezetet. Olyan terv lesz ez, amilyet még soha nem készítettek az Uj Március tagjai. De még szebb és jobb lenne, ha elkészítésében a tagok, aktívabban részt vennének. Már este hét óra, sűrű sötét van kint Itt a meleg irodában mindenki szíwel-lélekkel azon dolgozik, hogy jól alapozzák meg az elkövetkező nagy műn kát, hogy fejlődjön a gazdaság minden ága — és egy nagy lépésiéi előrébb haladjon az Uj Március a nagyüzemi gazdálkodás útján. H. 1. Hírek a falu életéből Mint a szentmártonpusztai állami gazdaság főagronómusa — az utóbbi hetekben — bár még hó áll a táblákon, sűrűn vizsgálom az őszi vetéseket. Megállapítottam, hogy nálunk és a környező termelőszövetkezetekben is, gyengén fejleltek az őszi vetések, az őszi árpa, a búza, a rozs és az őszi takarmánykeverékek. Bár a vetésekkel időben végeztünk, az őszi csapadék elmaradt és a kelés csak a december elején lehullott 10 mm eső hatására indul: meg. Alig indult csírába a mag. december végén hó- takaró nélkül mínusz 18—23 Celsius tokos fagy érte. Január elején 10— 15 cm-es hótakaró fedte el, de ez a fagyott talaj tetején az enyhe idő során megolvadt, mire a gabona fejlődése a hótakaró alatt újra megindult. A január közepéig tartó enyhe időt újabb fagyhullám váltotta fel — és mivel a hó elolvadt, a növényt valóságos orvtámadás érte A még megmaradt lucskos havat a fagy jégpáncéllá változtatta, amely egyrészt elzárja a levegő elöl a vetést, másrészt pedig szétrepegeti a zsenge hajasokat. Megállapítottam bogy ha nem avatkozunk Ize azonnal, úgy veszélyben forog 1954 év, kenyerünk, az egész ország népének ellátása. Mivel véleményem szerint ez nemcsak szentmar.en- pusztai, vagy csak baranyainegyei. hanem országos kérdés — amely nemcsak minden állami gazdaságot de a termelőszövetkezeteket és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat is érinti — szükségesnek tartót.am, hogy a pártsajtón keresztül felhívjam a figyelmet a veszélyre és elmondjam, hogy mi milyen módon segítünk az őszi gabonáknak hogy küzdünk már most a magasabb terméseredmény eléréséért. Legfontosabbnak tartottam, hogy a legyengült növényeknek időben keltő mennyiségű tápanyagot biztosítsak, amely — mihelyt megindul a növény élete, — rendelkezésére áll. Ezért még részben a ho tetejére, részben pedig a hideget ki használva, a fagyott talajra kihof- gpt+am holdanként 40 mázsa apró * Az őszí gabonák és főleg legfontosabb növényünk, a búza tavasz- megerősítése, az erre történő > felkészülés jelenleg legfontosabb feladatunk. Ezért a ..Dunántúli Nap’«')' szerkesztősége Dcmkő András elv- társ cikke alapján nyilvános sajtóját ipdít — amelyhez, kérjük szóljanak hozzá az egyénileg dolgozó Parasztok, termelőszövetkezeteink Babonatermelői, az agronómusok és más mezőgazdasági szakemberek. írják meg és mondják el lapunkon keresztül — mit tegyünk a fagysujtot- *a búza megmentésére. — mit tesznek saját gazdaságukban ennek az érdekében. Bucsújárás vagy lakodalmasok ? Népgyűlés avagy tán háromnapos temetési sokadalom? Hát gyűlés? Nincs itt egy szónok, egy fe terített asztal, egy zászló, se sehol. Temetés sem lehet, mert — igaz, hogy könnyeznek, de nem a gyásztél, hanem a hidegtől, meg a me- jgítö rőzsetűz csípős füstjétől — és feketében sincs senki emberfia. — Miért verődött akkor itt össze eny- hyi nép? Figyeljétek azt a hosszú barna- hundás férfit az udvar közepén — feind járt megmondja. Kámori Gyula — mert így hívják feltárja ostorát a magasba, mire feegáll a zajgás, mint amikor a kar- feester inti a zenekart. Amikor már :‘sjt.a minden tekintet, messze hang- só szóval kiáltja: •— A szentegáti kísérleti gazdaság á terven felüli, föiösszámú, jószága! ~~ lovat, csikót, tinót, süldőt — nyilvános árverésen az egyéni gazdak é« termelőszövetkezetek részére eladja, — Megfordul és most a háta- feögőttieknek szól, hogy azok is értsék. —- Tehát nem a selejtet. hanem a fölöslegeset! Azért csináljuk, hogy ö kormány mezőgazdasági határozatnak végrehajtásában segítsünk a dolgozó parasztoknak, hogy megfe- feíö állatokat vásárolhassanak. Újra fordul a sarkán és folytatja: — A jószágok kikiáltási áron alul bem eladók! Az állatot az kapja fe^g, aki nyilvános ráigéréssel a leg feagasabb árat aján’ja. Az árverés ferlntban történik, de készpénz he- ■'.Vett a vevő terményt köteles a Gazdaságba elszállítani. Értette min den>t ? A felhajtott gallérú, kucsmás, öekecses, nagykendős, tipegő topogó emberek, asszonyok sürgetően zso r°Rnak és a fagy sarkalta türe'met fenséggel be-beszólnak a gyűrű köszervestrágyát, • amellyel eddig 194 kh búzave.ést és 72 kh ösziarpave- tést trágyáztunk meg. Jöhet az olvadás — nem kell várnom, míg felszikkad a föld. a fejtrágya már rajta a vetésen, amit majd szikkadás- kor befogásotok a talajba. Milyen trágyát hordtam ki? összeszedtem a gazdaságban fel- ’rilihető minden érett, vagy túlérett tsitállótrágyát, sertéstrágyát, összegyűjtöttem az egész év folyamán termelt baroműtrágyát. Ezenkívül a minél nagyobb terület trágyázásának biztosítására az állataink alá őszi árpa és rozspolyvával almoltat- lam •— melyet takarmányozásira nem használhatunk fel — és az ezzel nyert aprótrágyát azonnal kihordjuk a vetésekre. Akárhogy igyekszem, mégsem jut minden őszi vetésemre szerves fej- '.r-ágya. Ezekre a területekre, — mihelyt kártétel nélkül rámehetek, — inkább több. mint kevesebb, lehetőleg 70—75 kilogramm nitrogén műtrágyát szórok ki, — pétisót. Ez az első adag. Amikor az időjárás •n.nyixa előrehalad, hogy a tavaszi növényápolási munkákat is megkezdhetem. akkor újabb adagot szórok ki — holdanként 25 kiló pétisót azokra a táblákra is, amelyekre a tél ■folyamán szervestrágyéval már fe- ültréigyáztam. Ennek biztosítására a műtrágyát már időben megrendeltük és hogy a sáros utak a szállást ne késleltessék — a szükséges mennyiséget az üzemegységekbe k.i- Tzállitottuk. Nem kevésbbé fontos a íejtrá- ?yázás után a tavaszi növényápolá- ü munkák elvégzése az ősziekkel bevetett táblákon. Véleményem szerint, mivel hótakaró nélkül érkezett a fagy és még további fagyok is — találgatjuk mi mekénycsi dolgozók, ana’kor napi munkánk közben al-elmegyünk a helyi földmüvesszö- vetkezet raktára előtt, ahol orrfacsaró bűzt árasztva, községünk közepén hatalmas rakás káposzta rothad. Hogy történhetett meg, hogy a tér melőszövetkezetünktő! és az egyéni gazdáktól még novemberben, az OFFÉRT helyi képviselőiének eladott 300 mázsa első osztályú étkezési káposzta — ahelyett, hogy a dolgozókhoz került válna — a trágva- dombra jutott, a földmfivesszövetke- zct tagjai rovására, mintegy 18.000 forint ráfizetéssel? Érdekes története ran a káposztának. Termelőszövetkezetünk szabadpiaci eladási lehetőségeit, vagy más vállalatnak magasabb áron tör- lénö átadását teljes erejével akadályozta az OFFERT — mondván, hogy nem tudom milyen, idevonatkozó rendelet alapján — Mekénye7epén ál'ó farmvezetóhöz: „Kezdjük ■meg már kartárs! Értjük hát, ki ne mtené? Ne fagyoskodjunk hiába!' Aztán egy vastag, borcserzett, öblö- hang e'nyom minden zajt: — Kukoricáért? Zabért? Elvtársam, az nekünk is kellene, de honnan vegyek? — Rácsap a zsebére: —- Adják pénzért, — viszem az egészet! Mindenki a hájas, bőrkabátos, zöld vadászkalapos közbeszólót figyeli, — amolyan se városi— se falusi enriber. — Kámori egy szempil- 'antás alatt felismeri, megcélozza az ostor-nyél hegyivel: — Kupecnek pedig itt se kukoricáért; se zabért, se pénzért nem eladó még egy kiscsibe sem! Mi nem azoknak adjuk a lovat apám, akik spekulációra vásárolják a terményt hanem azoknak, akiknek a saját föld jón termett! Hát ezt értette-e? Hogyne értené, — visszahúzódik, elnyeli a nevető, helyes1 ő tömeg. Még meg is toldják az útját egy-egy iótanáecsal. hogy hová menjen ke reskedni. Kámori az ostorral int az istálló felé, aztán kört kotor a fagyott földön: — Kört, nagy kört, jönnek a lovak! A nép tülekszik hátra a tüzekhez ágaskodva néznek egymás feiefeleti az i&tá'lóhoz. N^héz sodrott lovat vezet kötőféken egy csikós, utat engednek neki. Kámori ostora újra a ma ;asba csap. — Darázs nevű, egyezer és kilenc- rzáz negyvenháromban született kanca. Kikiáltási ára háromezer fo- -m*i K! tartja? OdcHuS’nt a kirugó kancának, körültrappoltatja. lássák a ■pásét is a vevők. De nem Ígér rá senki, — mert hát igaz, jó erőben várhatók, számolni kell a nagyobbmérvű felfagyással. A felfagyás során a felszívódott növény gyökere elszakad — ha nem avatkozunk be, — elpusztul. Ezért a hengerek kijavításával és házilag előállított háromtagú fahengerek készítésével már most felkészülünk a koratavasz tolyamán szükséges hengerezések elvégzésére. A hengerezéssel a felhúzódott növényt vissz any om j uk a talajba és így megmentjük az elpusztulástól. A hengerezés gyors elvégzéséire felhasz nálom a gumikerekű vontatókat is melyek egy kapcsoló vonórud segit- ~égével kilenc hengertagot vontatnak egyszerre. Javasolom a gépál- tomásöknak is, hogy a gépjavítási munkák mellett erre is készüljenek fel, mert a termelőszövetkezetekben nagy szükség lesz rá. Ha a nagyobb tavaszi fagyoktól már nem tartunk, a növényápolás második szakaszában fogasokmk. A fogasolással tulajdonképpen kapáljuk a búzát: irtjuk a gyomnövényeiket, elegyengetjük a fagy által szétszívott rögöket, egyben elzárjuk a tél folyamán tárolt csapadék pá- . rolgási útját. Meggyőződésem, hogy a mezőgazdaság fejlesztéséről hozott határozat végrehajtásának most a legfontosabb soroniévő feladata az őszi kenyér- gabonák megerősítése, a termés eme ’ése érdekében jól elvégzett fejtrá- gyázási és ápolási munka. Ha nem kezdünk azonnal hozzá — veszélyben népünk kenyere, egész hazánk rilátása. Demkó András a szentmártonpusztai állami gazdaság főagrorómusa. sen egyedül ő veheti a káposztát. Meg is vásárolta — negyven fillérírt kilóját, és 24 órával később 90 fillérért továbbadta a mágocsi föld- művesszövetkezet-iek. A mágocsi "öldművesRZövetkezet Illetékesei egy esetleg magasabb ár reményében 'ahelyett, hogy lesavanyítva tárolták volna) továbbra is a raktárban hagy ták, ahol körű* belül háromnegyed része teljesen elrothadt. Az ilyen — a múlt rendszerben megszokott — manőverezések láttán jogos a kérdésünk az értékesítő vál- ’alatok felé. hogy eljut c a jövőben a kertészetünkben megtermelt zö’d- ség szövetségesünk, a munkásosztály asztalára? Pártunk és kormányunk minden lehetőséget megadott a kertészet fellendítésére, de nem azért, hogy verítéke» munkánk gyümölcsét üzérkedéssel elrotbaaszák! ZSIGA SÁNDOR tsz lg. elnök Mekényes. van, dehát láttak fiatalabbakat is, csikókat is az istállóban. Arra tartogatják a pénzt. Elvezetik a Darazsat — jóé son,tű pejkó táncol he- 'yette az udvar közepén, Megmelegszik az ember szíve, ha ránéz. — Andócs — Elvira öt esztendős kanca. Vérbeli! Kikiáltási ára három ezeT forint! — Tartom! — kiáltja Hegyi József bakonyai dolgozó paraszt. Még alig hallatszott el szava, a kör másik ol- ialáről égy klumpás, gyapjúzoknis kék-kötémyes gazda rákiált: Háromezer ötven! Kámori feléje fordul, rámutat ostorával : — Háromezerötven először, háromezer ötven másodszor! Senki többet?! — felemeli az ostorát, hoev lecsapja, erre gyorsan közbeszól Hegyi: — Harmincegy! Az ostornyél már őt célozza: — Háromezeregyszáz először ... A fehérharisnyás rákontráz: — Még ötven! Hegyi: — Harminckettő! — Háromezerketőszáz először, háromezerkettőszáz másodszor, há- romezerketjőszáz... A peikó. mintha érezné, — őt figyeli mindenki, — táguló orrlyukakkal belenyihog a hangzavarba. Ezt már nem bírja Guth Ádám szuloki gazda: ő is pályázik a lóra — dehogy engedi másnak: — Harmincnégy! Az emberek nekimelegadnek az zgalomtól, figyelik a vetélkedést — imikor aztán végre lecsap az ostor: — Négyezeregyszáz harmadszor! Tulajdonos ... hogy hívják magát? Tgen. Tulajdonos Hegyi István dol- tozo paraszt. Bakonyáról. Menjen a fészer alá. ott maid eligazítják. Az már tülekszik is. Február 2-től 20-ig minden községben megalakul a termelési bizottság A termelési bizottságok megalakulása előtt minden községben gazdagyűlést tartanak, ahol a járási tanács mezőgazdasági szakembere is részt vesz. A gyűlés előadója a község legjobb egyéni gazdája, vagy a termelőszövetkezet elnöke lesz. Ez a bizottság készíti el a község termelési tervét és irányítja egész évben a mezőgazdasági munkát. A fészer alatt kecskelábú asztal mellett jegyzi a könyvelő a vevőket, veszi át a bánatpénzt. Kék-lilára fagyott keze alig tartja a ceruzát, dörzsöli kabátja elejéhez —- bele-bele- huhog, de csak jegyzi hősiesen: ... Hegyi József Bakonya 4100 forint. .. Guth Ádám, Szülök a Csillagért 3250 forint. .. .'Horváth Mátyás Bürüsről a vasderes heréltért... . .. Petrovies Lajos Szigetvárról.. De nemcsak a lovak kelnek. Zö'4. kalapos fiatalember tülekszik az asztalhoz: — írjon be engem is- Kiss Antal Csertőről. Nem, nem lovat! Két mangalica süldőt vettem. — Magyarázótag fűzi a többi embernek: egvi két meghiz.lalom, a másikat magnak hagyom. Szép göbe lesz belőle! Fitos Józsefivé is Csertőről jött. öt süldőt vett egyszerre. Ugyan mit csinál vele? Megfelel a könyvelőnek: egyet magamnak, egyet az ángyomnak, aztán a keresztlánynak egyet, egyet... Vasutasok, pályamunkások, ttszt- viseiőemberek.,. beszerzik a jövő évi zsirozót. Az U’olsó lovai futatja a körben a csikós. Nézzék már ki tülekedik át a sorokon és leguggolva nézi a kanca lépését? Fején lukas kalap, nyakán előbb egy piros sál, aztán egy kénsárga, füzetlen bakancsa talpa elvált a felsőrésztől, kikacsintanak uj.jai! Kabátja tetejére vállán keresztül egy nagykendőt vetett — se férfi, se asszony! — Jájj, esem ázt á szip, okos sze- mit! Jájj de kinyessen lip a büdös! Kolompár János vizsgálhatja a csikót. A múlt árverésen már vett A kaposszekcsői földmüvesszövetke- zct 30 mázsa műtrágyát rendelt az egyénileg dolgozó parasztok részére Kaposszekcsőm nemcsak a termelőszövetkezet, hanem az egyénileg dolgozó parasztok is használnak fej trágyát a legyengült őszi vetések fel erősítésére. A dolgozó parasztok igényiése még nem fejeződött be. A főidművesszövetkezet is folyamatosan továbbítja a rendeléseket, hogy idejében megkapja minden dolgozó paraszt a rendelt mennyiséget. egyet — csak nem akar párját? Hisz cipőre sincs pénze! Nincs? Ugv licitál, mintha bankókon hálna. Végül az övé lesz kétezer párszáz forintért. Egy gazda odaszó neki: Megjártál békás, nem bírja ez még az igát. Nagybüszkén, a válla fölül visszaszól: — Ne törődjön tátá, ju kézben ván a grósztvó! Kámori kezében újra felemelte» dik az ostor. Figyelik, de már nem annyira, mint az elején, de azért meghallgatják: —... a következő árverést az egyezer kilencszáz és ötverovégyes es-/ tendő február hava negyedik napján, szerdán tartjuk! — Szerdán harmadlka van! Ránéz a figyelmeztetőre, aztán mosolyogva javítja: — Tehát harmadikén, szerdán Az udvarról sorira robognak ki a szekerek, a gazdák közébük csapnak a lovaknak, némelyik kocsi után, hosszú kötőféken már ott szalad a vásárolt csikó. A zöldjegű Almás pa tak töltése mellett gyorsan elzörögnek a fagyos úton. Kolompár a kun- süvegü csikós brigádvezető körül tör lc-szkedik: — Hétfün jövök a hiért. Há áddlg mind a nigy lábára új patkót veretne, míg új kötőfiket ádná ... hoznák egy liter pálinkát.,. Mágán múlik. — jól járnánk mind á ketten ___ .. .. A szentegáti kísérleti gazdaság két árverésén harminc ló és csikó, —- többnyire kanca, — több mint száz mangalicasüldő került a dolgozó parasztokhoz, kisemberekhez — javarészt tenyésztésre. Szentegát környékén, a szigetvári járásban a dolgozó parasztok saját tapasztalatukon Így is érzik: segíti őket az állam a mezőgazdaságiéjlesztés végrehajtásában. O. L ÁRVERÉS SZENTEQATON 1954-BEN
