Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-25 / 302. szám

1953 DECEMBER 25

NAPLÓ

3

Közlemény a Szovjetunió Legfelső Bíróságának

tárgyalásáról

Moszkva (TASZSZ) December 24- én a moszkvai lapokban közlemény jelent meg arról, hogy a Szovjetunió Legfelső Bíróságának külön tanácsa zárt tárgyalásin megtárgyalta L. Berija, V. Merkuiov és társaik bűn- ' ügyét:

A közlemény teljes szövege a következő:

A Szovjetunió Legfelső Bíróságának kü'ön tanácsa 1953 december 18—ától december 23-ig zárt tárgyaláson, az 1934 december 1-i törvényben megállapított eljárás szerint meg tárgyalta a L. P. Berija és társa: ellen emelt vád alapján indult bűnügyet.

A külön tanács elnöke I. Sz. Ko- nyev, a Szovjetunió marsallja volt, tagjai pedig a következők voltak: N. M. Svernyik, a Szovjetunió Szak- szervezetei Központi Tanácsának elnöke, J. L. Zejgyin, a Szovjetunió Legfelső Bírósága elnökének első helyettese, K. Sz. Moszkaleniko hadseregtábornok, N. A. Mihajlov, a Szovjetunió Kommunista Pártja moszkvai területi bizottságának titkára, M ' I. Kucsava, Grúzra Szakszervezeti Tanácsának elnöke, L. A. Gromov, a moszkvai városi bíróság elnöke, K. F.> Lumyev, a Szovjetunió belügyminiszterének első helyettese.

A vádirat értelmében átadták a .bíróságnak az OSzSzSzK büntetőtörvénykönyvéneik 58—1 ,.B“, 58—8, 58- 13, 58—11 szakaszaiban meghatározott bűntettekkel vádolt L. P. Beri- •' j át. valamint az OSzSzSzK büntetőtörvény könyvének 58—1 „B'‘, 58— B, 58—li szakaszaiban meghatározott bűntettekkel vádolt V. N. Mer- kulovöt, V-. G. Dekanozovot, B. Z. Kobulovot, Sz. A. Goglkfzet, P. J. Mesiket,-L. J. Vlodzimirszkijt.

A' bizonyítási eljárás teljes mértékben alátámasztotta az előzetes Vizsgálat anyagát és az összes vádlottak ellen emelt, a Vádiratban foglalt vádakat.

A bíróság megállapította, hogy s vádlott Berija — hazáját elárulva és külfö’di tőke érdekében cselekedve — a szovjet állammal szemben ellenséges összeesküvő csoportot szervezett. Ennek tagjai voltak a közös bűnös tevékenységben hosszú évek során Beriiával kapcsolatban állott . V. N. Merkuiov, V. G. Dekanozov. B. Z. Kobulov, Sz. A. Godlidze, P J. Mcsik, L. J. Viodzimirszkij vádlót tak,'

Az összeesküvők azt a bűnös célt tűzték maguk elé. hogy a belügyminisztérium szerveit felhasználják a Kommunista Párt és a Szovjetunió ellen, hogy a belügyminisztériumot a hatalom megkaparintása, a szovjet munkás-paraszt rendszer felszámolása, a kapitalizmus visszaállítása és á burzsoázia uralmának helyre- állítása érdekében a párt és a kormány fölé helyezzék.

A bíróság megállapította, hogy L. P. Berija bűnös, áruló tevékenységének kezdete. és a külföldi hírszerző szo-'gá’.tftokhoz fűződő titkos kapcsolatainak megteremtése még a polgárháború idejére nyúlik vissza, anv kör a Bakuban tartózkodó L. P. Be- i-ija 1919-ben árulást követett el.

titkosügynöki megbízást vállalva, az Azerbajdzsánt ellenforradalmi mus- szavatista kormány hírszerző szolgáltában, amely angol hírszerző szervek ellenőrzése alatt dolgozott.

1920-ban a Grúziában tartózkodó L. P. Berija újból árulást követett el, titkos kapcsolatot teremtve a gruziai mensevik kormány titkosszolgálatával, amely szintén az angol hírszerző szolgálat fiókintézménye volt.

L. P. Berija a későbbi évek során egészein letartóztatásáig fenntartotta és kibővítette a külföldi hírszerző szoloáiatokkal kiépített titkos kapcsolatait.

L. P. Berija és bűntársai hosszú éveken át gondosan titkolták és álcázták ellenséges tevékenységüket.

J. V. Sztálin elhunyta után L. P. Berija a reakciós imperialista erőknek a Szoviet Állam elleni általános aktivizálódására számítva, erőltetett ütemü cselekményekre tért át szovietellenes, áruló terveinek való- raváltésa érdekében. Ez lehetővé tette L. P. Borijának és bűntársainak ”övid időn belül való leleplezését és bűnös tevékenységük megszüntetését

Az 1953 márciusában, I,. P. Beri- ja vádlott, mint a Szovjetunió belügyminisztere, a hatalom megkapa- rintását előkészítve, fokozottan kezdte mind a belügyminisztérium központi apparátusában, mind a belügyminisztérium he'yi-szerveiben vezető állásokba helyezni az, összeesküvő csoport résztvevőit. L P Beriia és cinkostársai leszámoltak a belügyminisztérium becsületes dolgozóival akik megtagadták az összeesküvők bűnös randelkezéseinék végrehajtását.

L. P. Beriia és bűntársai Szovjetellenes áruló célia!!któl vezettetve a bűnös intézkedések egész sorát ‘ették annak érdekében, hogy a Szövetségi Köztársaságokban felelevenítsék a burzsoánackmalista elemek ma fprivánvait, ePenséseskedést és viszályt szítsanak a Szovietiunió népei között és hogy elsősorban aláássák a Szovjetunió népeinek a nagy orosz néphez, fűződő barátságát.

L. P. Beriia vádlott, mint a szoviet nép gonosz ellensége, szabotálta, skadá’voz.ta. a párt és a kormámv részéről a kolhozok és szovhozok gazdaságának fellendítése, valamint a szovjet nép jó1 étének töretlen emelése érdekében foganatosított legfontosabb intézkedések megvalósítását, hogy így élelmezési nehézségeket teremtsen országunkban.

Megállapítást nyert, hogy L. P. Berija vádlott és bűntársa.!, bűnös tevékenységüket leplezve, és álcázva, terrorista módon leszámoltak azokkal .akiknek részéről leleplezéstől tartottak.

Az összeesküvők bűnös tevékenységük egyik alapvető módszereként á rága’mazást, az ármánykodást, _ a különféle provokációkat választották a becsületes pártmunkások és szoviet funkcionáriusok ellen, akik L. P. Berijának és bűntársainak a Szoviet Állammal szemben ellenséges, áruló terveik megvalósításában útjában álltak és akadályozták őket a hatalom megszerzésében.

Indokolatlanul bocsátottak el egy házaspárt az utasellátó vállalattól — közérdekű bejelentés alapfán orvosolták a jogtalanságot

A MÁV utasellátó üzemi vállalat lökösházi vasúti vendéglőjének boltvezetője közérdekű }>ejelentéssel fordáit az Állami Ellenőrző Központhoz. Előadta, hogy ez év tavaszán Melegsége alatt jogtalanul felmondtak áfását, felgyógyulása után pedig amikor visszavették a vállalathoz segédmunkásnak, nyilvánították. Röviddel visszatérése után feleségének mondtak fel, ki csapos volt a vállalatnál. '

•Az A£K a panasz Kivizsgálására a köziéit ed és és postaügyi minisztériumot kérte' lel. A minisztérium megállapította, hogy a vállalat jogtalanul bocsátotta el a két dolgozót.

Hibát követett el az egyeztető bizottság is, amely az ügy részletes kivizsgálása nélkül jóváhagyta a panaszos elbocsátását.

A minisztérium intézkedésére a vállalat a bejelentő feleségét is visz- •izavette a szolgálatba, de Lökösházá- ról Kétegyházára helyezte át. Az áthelyezésnél nem vették figyelembe terhes állapotát és azt sem, hogy másféléves kisgyermekét nem viheti magával új munkahelyére. A bejelen tő újabb panaszára ezt a sérelmet is orvosolták. A hibás intézkedésekért ‘ele'ős személyek megrovásban részesültek,

Végrehajtották ös bűntársai eile

. Moszkva (TASZSZ): A december 24-i lapok közük á következőket:

A. legsúlyosabb büntetésre: golyó- általi halálra ítélt L. P. Berija, V. JL Merkjülov, V.’ G. Dakanozov, B.

az L. P. Beriia n hozott ítéletet

Z. Kobulov, Sz. A. Goglidze, P. J. Mesik és L. J. Viodzimirszkij vádlottakon december 23-án végrehajtották a Szovjetunió Legfelső Bíróságának Külön Tanácsa által hozott ítéletet.

Ho Si Minh < a Vietnami Ne

•Peking íUj Kína) Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság qptáke miot a „Vietnami Tájékoztató Iroda“’jelenti — december 22-e. a Vie mami Néphadsereg megalakításának 9.. évfordulója alkalmából üzenetéi' intézett a Vietnami Néphadsereghez:

: Éhből ,‘az alkalomból „Az elszánt

í’nök üzenete fphadsereghez

harc biztos győzelmet eredményez“ feliratú zászlót alapítok — hangzik az üzenetben — amelyért minden egyes hadosztály és minden1 egyes háborús övezet versengjen. Néphadseregünk valamennyi alakulata, előre e különös megtiszteltetést jelentő zászló elnyeréséért! (MTI)

A bíróság megállapította, hogy L. P. Berija, V. N. Merkuiov, V. . G. Dakanozov. B. Z. Kcvulov, Sz. A. Goglidze. P. J. Mesik, L. J. Viodzimirszkij vádlottakat, visszaélve a belügyi népbiztosság, az állambiztonsági minisztérium, a belügyminisz térium szerveiben betöltött hivatali állásukkal, súlyos bűncselekmények egész sorát követték el a Kommunista Párt és a szovjet hatalom ügye iránt odaadó, becsületes káderek kiirtása céljából.

A bíróság megállapította L. P. Berija olyan bűncselekményeit is, amelyek mély erkölcsi züllöttségét tanúsítják, ezenkívül olyan tényekre is fényt derített, hogy Berija nyereségvágyból is követett el bűncselekményeket és visszaállt hivatalos hatalmával.

A bíróság elé tárt eredeti okmányok, tárgyi bizonyítékok, a vádlottak sajátkezű feljegyzései, számos tanú vallomása teljes mértékben bebizonyította az összes vádlottak bűnösségét az ellenük emelt vádakban.

A bizonyítékokkal leleplezett L. P. Berija, V. N. Merkuiov, V. G. De- kanozov, B. Z. Kobulov, Sz. A. Gog- .lidze, P. J. Mesik és L. J. Viodzimirszkij vádlottak a bizonyítási eljárás során a bíróság előtt megerősítették az előzetes vizsgálat alkalmával tett vallomásaikat és elismerték bűnösségüket a legsúlyosabb ál- íamellenes bűncselekmények egész iorának elkövetésében.

A Szovjetunió Legfelső Bíróságának Külön Tanácsa L. P. Berija vádlottat bűnösnek mondotta ki ha- iaáruLásban, szovjetellenes összeesküvő csoport szervezésében, a ha- .alom megszerzése és a burzsoázia uralmának visszaállítása céljából; a Kommunista Párt és a Szovjetunió népei iránt odaadó politikusok elleni terrorcselekmények elkövetésében, Bakuban 1919-ben a forradalmi munkásmozgalom ellen kifejtett aktív harc folytatásában, amikor is Berija titkos ügynökként megbízott- i.a volt az azerbajdzsáni ellenforradalmi musszavatista kormány hírszerző szolgálatának, ott kapcsolatokat teremtett a külföldi hírszerző szolgálattal, a továbbiakban pedig fenntartotta és kibővítette titkos, bű nős kapcsolatait a külföldi hírszerző szolgálatokkal, egészen leleplezésének és letartóztatásának pillanatáig ■ vagyis bűnösnek mondotta ki az OSzSzSzK bünteiőtörvénykönyve 58-1 „B“, 58-8, 58-13, 58-11 szakaszaiban meghatározott bűntettek elkövetésében.

A bíróság megállapította V. N. Merkuiov, V. G. Dekanozov, B. Z. Kobulov, Sz. A. Goglidze, P. J. Mesik és L. J. Viodzimirszkij vádlottak bűnösségét hazaárulásban, terrorcselekmények elkövetésében, szovjetellenes áruló csoportban .való részvételükben, vagyis az OSzSzSzK büntetőtörvénykönyve 58—1 „B", 58—3, 58—11. szakaszaiban meghatározott bűncselekmények elkövetésében.

A Szovjetunió legfelső Bíróságának külön Tanácsa L. P. Beriját, V. N. Merkulovoi, V. G. Dekanozovot, B. Z. Kobulovot, Sz. A. Goglidzet, P. J. Mesiket, L. J. Vlodzimirszkijt a legsúlyosabb büntetésre: golyó általi halálra ítélte, egyben elrendelte vagyonuk elkobzását, megfosztotta őket katonai rendfokozatuktól és kitüntetéseiktől.

Az ítélet jogerős és perorvoslattal meg nem támadható.

A képen: Gyermekjátékok a fenyőnél Moszkvában a Szakszervezetek Iláza oszlopcsarnokában.

A nyugati hatalmak nem hajlanak csökkenteni Nyugat-N6metország megszállási költségeit

Berlin (MTI): Schaffer, bonni pénzügyminiszter a Szövetségi Tanács leg utóbbi ülésén közölte: azok a re ménységek, hogy a nyugati hatalmak a Szovjetunió példáját követve, esetleg csökkenteni fogjál: Nyugat- Németország megszállási költségeit, alaptalanoknak bizonyultak. A nyugati főbiztosok Dejelentették Bonnban, hogv kormányairagaszkodnál! a megszállási költségek eddigi összegéhez.

Ez a tény rendkívül súlyosan befolyásolja majd Nyugat Németország jövő évj pénzügyi politikáját —hangoztatta Schaíier pénzügyminiszter.

Egy veszedelmes lépés

A belga képviselőház november végén hosz- szú és viharos viták után ratifikálta az „európai védelmi közösségről" és „európai hadseregről" szóló szerződést. A szavazáskor jelenlévő 200 képviselő közül 148-an szavaztak a ratifikálás mellett, 49-en ellene és 3-an tartózkodtak a szavazástól.

A katolikus többségnek a Spaak vezette jobboldali szocialisták segítségével sikerült kereszt ülhaj szólni ezt a javaslatot. Ismeretes, hogy a viták során a jobboldali szocialisták a katolikusokkal kórusban ismételgették az amerikai propaganda elcsépelt hazugságait a „szovjet veszedelemről“.

A belga lapok a szavazás eredményeiről írva megállapítják, hogy a szerződés ratifikálásának nagy ellenzéke volt a parlamentben. A kommunista képviselőkkel együtt a ratifikálás ellen szavazott 43 képviselő: a szocialista, a liberális, és a keresztényszocialista párt tagjai. Ezek a képviselők szóvátet- ték, hogy a párisi szerződésnek, amely Belgiumot igen nehéz feltételek mellett 50 évre lekötelezi, nemzetellenes jellege van. Kijelentették, hogy Belgium számára az egyetlen tényleges veszély a felfegyverzett Nyu- gat-Németország és nem pedig a kitalált „szovjet veszedelem." A parlament népszerűsége az egyszerű emberek körében természetesen nem növekszik meg azáltal, hogy ratifikálta a szerződést. Nemrégiben vélemény- kutatást tartottak igen sok üzem munkásai és

alkalmazottal körében, s ennek során kiderült, hogy a belga dolgozók többsége határozottan ellenzi az „európai hadsereget". Még a katolikus lapok is hangot adnak az országot nyugtalanító ségeknek és aggá- ( lyokinak. így például a „Libre Belgique“ című katolikus újság így ír a szerződés ratifikálásáról:

„Ez a dátum végzetessé válhat. Úgy kerül a történelembe, mint az a nap, amelyen a belga képviselőház 50 er endűre feláldozta a nemzeti hadsereg függetlenségét és külföldi szervekre ruházta át az állami szuverénitás néhány fontos előjogát." Ez a kijelentés elég kifejezően jellemzi á belga képvise’.őház dön tését

*gy gondolkodnak a francia katonák az „Európai Hadseregéről

Irta: PETIT tábornok, a francia Köztársasági Tanács tagja

A francia katonák és tisztek — hivatásosak és tartalékosak egyaránt — mélységes aggodalomban élnek.

1939-ig nyilvánvaló volt számukra, mi a hadsereg legfőbb hivatása; bízták a hadyezetőségbein és a kormányban. A vereség fájdalma és a megszállás szégyene megdöbbentette őket és eloszlatta illúzióikat.

A győzelem és Francia ország felszabadulása a hitlerista megszállás alól azután ismét reménységet gyújtott szívükben. Szerény, de lelkes munkájukkal elő akarták segíteni, hogy Franciaország új, az országhoz és a fran cia nép nagyszerű tulajdonságaihoz méltó hadsereget hozzon létre, olyan hadsereget, amely kész mindent megtenni hazája békéjének és nemzeti függetlenségének biztosításáért.

Ez a remény azonban meghiúsult. Hadseregünket megfosztották nemzeti hivatásától. Sok hivatásos tisztünk katonáival együtt Indokmába került és egy igazságtalan, kilátástalan háborúban ontja vérét.

Az atlanti paktum, amelynek alapjául az „integráció“, az „erők egyesítése" elvét tették meg, megfosztotta hadseregünket nemzeti jellegétől....

Végül a bonni és a párisi szerződés ratifikálásának lehetősége teljessé tette a riadalmat és a zavart a francia parancsnok 3ág alatt szolgáló tisztek és katonák többségének szívében.

Ugyanez az aggodalom és zavar fog el minden franciát, aki azt akarja, hogy gyermekei Francia- ország szolgálatában legyenek francia katonák és szükség esetén a haza védelmére és becsületéért francia tisztek, nem pedig idegen parancsnokságoktól függő tisztek vezessék őket harcba.

Természetes hát, hogy felháborítja és tiltakozásra készteti tisztjeinket, katonáinkat, egész népünket, ha arra szólítják fel, hogy a francia hadsereg olvadjon egybe a náciszel lemű revansra és újabb hódításokra vágyó német fegyveres erőkkel, amelyek veszélyeztetnek bennünket és kíméletlen meg szállókként szeretnének visszatérni földünkre.

Idegen gondolat ez minden francia számára. Tiszt jeirik és katonáink azt akarják, hogy Franciaországnak francia hadserege, népünk kívánsága és érdeke szerint; dicsőséges múltjához, a nemzeti függetlenség és a népek szabadsága, köztársasági hagyományaihoz hű hadserege legyen.

Hr Katonáink nem feledték el a francia forradalom hadseregét, amely Európában és az egész világon a szabadság magvetőié volt, Elevenen és tudatosan élnek bennünk is, akárcsalt elődeinkben, a- franciák hagyományos eszményei: az igazság, a testvériség, nemzeti szabadság és függetlenség, á békeakarat. eszménye.

Tisztjeink és katonáink síkraszállnak a bonni egyezmény és a párisi szer. ződés ratifikálása ellen,.

. mert azt akarják, hogy elődeik eszményeitől fűtve, elődeik szilárdságával odaadó hazaszeretetével olyan nemzeti hadsereget teremthessenek hazánknak, amely megvédi a nép érdekeit, egyesíti a nép erőit és így meg tudja védelmezni a nemzet függetlenségét.

Csakis így érheti el hazánk, hogy meggondolást és igazságosságot hirdető szavát mindenki meghallgatja. Csakis így segítheti elő hatásosan a béke fenn tartását és megszilárdítását, a népek barátságát, ami az emberek óriási többségének forró vágya,