Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-24 / 301. szám

_________________________________NAPLÓ__________________________________________

________________±

Pá

rtja Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről

1953 DECEMBER 24

U-!.'■ ■■ ........................... I —

A Magyar Dolgozók

í < . (Folytatás a 2. oldalról)

iában nagyfokú központosítás van, ami a helyi tanácsok hatáskörét az Utasítások továbbítására és végrehajtásának ellenőrzésére szűkítette le és egyben gúzsbakötötte a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások kezdeményezését is. A központosítás túlhajtása következtében a megyei, járási és a községi tanácsok a mezőgazdaság helyi problémáit képtelenek helyesen megoldani és a dolgozók tömegeit bevonni a mezőgazdaság fejlesztése érdekében végzett munkába.

Mindez a mezőgazdasági szervek — a földművelésügyi minisztérium, a megyei,1 és a járási tanácsok mező- gazdasági osztályainak — mértéktelen felduzzasztására és az operatív vezetés helyett bürokratikus utasítások tömkelegére vezetett. Emiatt a földművelésügyi minisztériumban háttérbe szorult a mezőgazdaság állami irányításának egyik legfontosabb része: a szakmai propagandamunka.

A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok legjobb eredményeit a propaganda nem népszerűsíti, nem ismerheti azokat a módszereket, amelyek segítségével az eredményeket elérték. Mindezeknek a hibáknak a gyökere elsősorban magában a földművelésügyi minisztériumban van, másodsorban a megyei és a járási mezőgazdasági szerveknél.

A mezőgazdasági tudományos munka is elmarad még a gyakorlat követélményeitől és elért eredményei- sem terjedtek el a gyakorlatban.

1. A mezőgazdasági termelést irányító szervezetnek megjavítása érdekében az alábbi intézkedéseket kell tenni;

a) A .mezőgazdaság állami irányításában a túlzót/, központosítást meg kell szüntetni. A földművelésügyi miniszter a termelés közvetlen irányításával kapcsolatos feladatok zömét adja át a helyi tanácsi és mezőgazdasági szerveknek, ugyanakkor fordítson nagyobb gondot ezek munkájának megjavítására. A mezőgazdasági termelés fejlesztésére irányuló ffeladatok végrehajtását a helyi Viszonyok figyelembevételével, a megyéi, a járási és a községi tanácsok szervezzék meg, elsősorban a mező- gazdaság dolgozói körében végzet! felvilágosító, mozgósító tevékenységük gyökeres megjavításával. Ehhez a tanácsok népművelési szervei és intézményei adjanak messzemenő segítséget.

b) Á gépállomások körzeti agircjpó- musi rendszerét meg kell szüntetni, .helyette létre kell hozni a termelőszövetkezetekbe, illetve a községekbe kihelyezett, agronómusi hálózatot úgy. hogy egy agronómusra általában 2500—3000 kát. hold szántóterület jusson. Az agronómusnak, áléi továbbra is a gépállomás állományában marad — elsősorban a tér mélószövetkezetek munkáját kell elősegíteni, de ugyanakkor minden segítséget meg kell adni az egyénileg •gazdálkodó dolgozó parasztok számára is. Lehetőleg a fiOO—700 kát. holdnál nagyobb termelőszövetkezetbe’ külön agronómust kell helyezni.

•Az'-ország főbb zöldség-, gyümölcsös szőlőtermelő vidékein a gépállomásokat specializálni kell a kertészeti és szőlészeti munkálatok elvégzésére és ezekre a gépállomásokra kertész és szőlész szakembereket kell beós'ztani.'

c) Minden járásban létre kell hozni egy állattenyésztöállomást, amelynek fő feladata a törzskönyvezés és az apaállatgondozás.

Az országos növényvédelmi szolgálatot decentralizálni kell és létre kell hozni 17 növényvédőállomást, amelyek ellátják az állami feladatot képező védekezést (burgonyabogár, amerikai fehér szövőlepke, stb.) és segítséget nyújtanak a termelőknek a pajzstetvek és más kártevők elleni védekezésben.

.Megyénként, öntözési és talajjavi- ftási állomásokat kell létesíteni és feladatukká kell tenni a belső öntözőtelepek megépítését, a talajjavítás elvégzését.

d) A földművelésügyi minisztérium az eddiginél nagyobb gondot fordítson a szakmai propagandára. Meg kell javítaná az írásos propaganda szakmai színvonalát, világosabbá kell tenni nyelvezetét, a kiadványok készítése során figyelembe kell venni az egyes tájak adottságait. A népművelési miniszter a földművelés- ügyi .miniszterrel együtt növelje a mezőgazdasági oktató- és dokumentum- filmek, fi lm híradóbet étek és hang- felvételek számát. A hároméves téli mezőgazdasági tanfolyamokat be kell .illeszteni az állami szakoktatás szervezetébe é> • tanfolyamat végzettek kapják meg az „Arany-, illetve Ezüstkalászos földműves"-jel- vényt.

A mezőgazdasági szakkörök segítségével tömegméretűvé kell tenni a mezőgazdasági kísérletezés; és a korszerű termelési eljárások alkalmazását. A szakkörök működéséhez szükséges anyagi eszközöket állami támogatással kell biztosítani. A Micsurin . Agrártudományi Egyesület tevékenységét ki kell terjeszteni és feladatává kell tenni a mezőgazdasági ismeretek társadalmi úton való elterjesztését.

A földművelésügyi miniszter az 1954. évtől kezdve évente szervezze meg a hagyományos országos mezőgazdasági kiállítást és tenyészállatvásárt Budapesten s emellett az elmúlt évek jó tapasztalatai alapján évente rendezzen megyénként is vásárral egybekötött mezőgazdasági kiállításokat. Rá kell térni árrá a rendszerre, hogy a kiállításokon azok a termelőszövetkezetek, állami gazdaság -k és egyénileg gazdálkodó dolgoz parasztok vehessenek részt, akik az előző gazdasági évben jó termelési eredményt értek el.

e) A dolgozó parasztok körében népszerű „Szabad Föld" nyújtson még több szakmai segítséget a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez.

2. Mezőgazdasági oktatásunk hibáinak kiküszöbölésére az alábbi intézkedéseket kell tenni:

a) 1954 őszén újból meg keld nyitni — az 1953, év őszén megnyílt Debreceni Mezőgazdasági Akadémiá- ■oz hasonló szervezettel ■— a Réthelyi és a Magyaróvár! Mezőgazda- sági Akadémiát.

b) A mezőgazdaságban dolgozó

műszaki káderszükséglet biztosítására és a tanítási színvonal emelése érdekében az Agráregyetem gépesítési karát önálló Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskolává kell szervezni. *

3. A mezőgazdasági és műszaki szakembereket nagy számban kell a mezőgazdaság közvetlen szervezésére és vezetésére küldeni. Számukra fokozott megbecsülést, szociális es anyagi helyzetük megjavítását kell biztosítani.

a) A földművelésügyi minisztérium irányító apparátusából és vállalataiból — az egyetemről mosl kikerülő fiatal szakemberekkel együtt — 2000, a népgazdaság egyéb ágazataiból, elsősorban a begyűjtési és a kereskedelmi vállalatoktól 1000 mezőgazda- sági szakembert kell 1954 első felében a termelést közvetlen irányító munkahelyekre: a helyi tanácsoknoz. a gépállomásokra, valamint állattenyésztési és talajjavítási állopnasok- •a irányítani.

b) A szakemberek átcsoportosítását önkéntes jelentkezés alapján keil megszervezni. A földművelésügyi miniszter írjon ki pályázatot mindazokra az állásokra, amelyek az átcsoportosítás során betöltésre kerülnek. A városokból falura kiköltöző szak- •mberek számára háromhavi fizetésüknek megfelelő összeget kell folyósítani és átköltöztetési költségeiké* meg kelj téríteni., A földművelés- agyi miniszter biztosítson a kiköltözött szakemberek részére megfelelő lakásokat, Lakások vásárlása, helyreállítása ás építése útján. A háromhavi fizetésnek megfelelő összeg fedezésére mintegy 5 millió forintot, a lakások biztosítására pedig a? 1954. évtől kezdődően évente 20 millió forintot kell a földművelésügyi miniszter rendelkezésére bocsátani.

c) A mezőgazdasági szakemberek rendkívül káros munkahelyváltoztatásának megszüntetése végett azt a célt kell kitűzni,, hogy a mezőgazdasági szakemberek hosszú éveken keresztül végezzék ugyanabban a gazdaságban vagy községben munkájukat, mert ez aj előfeltétele annak, hogy a helyi viszonyoknak megfelelően a legmagasabb termést érlék el. A hosszú ideig egy helyen dolgozó, jó eredményeket elért mezőgazdasági szakemberek fizetését — a szolgálati idő figyelembevételével — az átlagnál magasabbra kell emelni és az elért jó eredmények alapján prémiumban kell részesíteni.

d) A földművelésügyi miniszter biztosítsa, hogy a mezőgazdasági szakemberek rendszeres továbbKeh- zésben részesüljenek. A Gödöllői Agráregyetem mellett a mezőgazdasági szakemberek továbbképzésére külön kart kell létesíteni és feladatává kell tenni 2—6 hónapig taraó továbbképző tanfolyamok szervezését

A mezőgazdasági szakemberek utánpótlásának biztosítása céljából 1954-től kezdve a technikumokat végzetteket egy évre gyakornoknak kell beosztani a gépállomások, állami gazdaságok, állattenyésztő állomások a<t • ronómusai, illetve állattenyésztői mellé.

1954 március J-ig 1500 gyakornokot kell beállítani, .emellett ki kell mondani, hogy a főiskolát, illetve technikumot végzett mezőgazdasági szakemberek az Iskola elvégzése után legalább 3 évig termelőmunkában kötelesek dolgozni.

4. A mezőgazdasági tudományos kutatómunka továbbfejlesztése érdekében a Tudományos Akadémia, a földművelésügyi minisztérium és a tudományos intézmények a következő elveket kövessék:

a) A mezőgazdasági termelés színvonala gyorsütemű emelése érdekében az alábbi feladatok megoldását kell a tudományos kutatóintézmények feladatává tenni:

Talajaink termékenységének gyorsütemű helyreállítása érdekében ki kell dolgozni a legfontosabb termelési tájak vetésforgó, trágyázás! és talajművelési rendszerét, amely a száraz években is biztosit állandó és bő termést.

A legfontosabb gabonatermelési tálakon való termelésre az eddigieknél lényegesen termőképesebb, biztosabban termő, kiváló minőségű új gabonafajtákat, elsősorban búzafajtákat kell előállítani és ki kell dolgozni ezek nagy termést biztosító termelési eljárását. Állítsanak elő továbbá rövidebb tenyészidejű, bőven termő kukoricafajtáikat, hogy ezáltal kukorica után is korábban

lehessen vetni az őszibúzát.

; ' %

Az állattenyésztés takármányalap- jának megteremtése érdekében a jellegzetes tájakra öntözéses és száraz gazdálkodási viszonyok figyelembevételével ki kell dolgozni a folyamatos takarmányellátás rendszerét és a takarmánynövények termelési eljárását.

Az állattenyésztési kutatás első feladatává keli tenni a takarmányozási módszerek fejlesztését, a hozamok növelését, a meglévő állatfajták .ökéletesítését, valamint a törzstenyészetek szükséges mértékű továbbfejlesztését.

Burgonyatermelésünk színvonalának jelentős megjavítása érdekében ki kell^ dolgozni a termelés komplex termelési eljárásit és az egyes burgonyatermelő tájak ve.őgumó termelési módszerét, továbbá a nagyüzemű öntözéses zöldségtermelés és vetőmagtermelés termelési eLjárását. A legfontosabb termelési tájakra ki kell dolgozni a szőlő- és gyümölcs- termelés komplex termelési eljárását.

b) A termelési feladatok eredményes teljesítése érdekében a mező- gazdasági tudományos kutatás és agropropaganda hálózatát tovább kell fejleszteni, különös tekintettel a tájtermelés jellegzetes követelményei re. A nagyobb termelési tájak kutatási intézményeit fokozatosan komplex táj intézetekké kell kiépíteni. — Feladatukká kell tenni a táj legfontosabb termelési kérdéseinek megoldását. Emellett a mezőgazdaság előtt álló központi feladatok megoldása megköveteli az országos termelésszervezési, üzemszervezési, mun katudományi problémák vizsgálatára Mezőgazdasági Szervezési Intézet ’étesítését és a meglévő Mezőgazdaági Gépkísérleit Intézet Mezőgazda- sági Gépesítési Intézetté fejlesztését.

A földművelésügyi minisztérium, a megyeá és a járási tanácsok a jövőben a mezőgazdaság irányításába fokozott, mértékben vonják be — tanácsadói minőségben — a mezőgazdaság legkiválóbb szakértőit és kutatóit.

XI.

4 falusi pártpolitikái munka feladatairól

A mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében döntő jelentőségű, hogy a falusi pártszervezetek a falusi lakosság körében céltudatos szervező és politikai felvilágosító munkát végezzenek.

A falusi pártszervezetek a felszabadulás óta sok nagy feladatot sikerrel oldottak meg. Munkájuk azon ban az utóbbi egy-két évben visszaesett. A mezőgazdaság fellendítése érdekében az elkövetkező években az egyik legdöntőbb feladat a falusi pártmunkában tapasztalható elmaradás, sőt visszaesés kiküszöbölése. Ebben a falusi pártszervezeteket az egész pártnak segítenie kell.

A faluéi pártszervezetek mufiká- jának fő fogyatékossága: a falun élő dolgozók közötti politikai munka elhanyagolása. Különösen súlyos hiba. hogy nem folyik: rendszeres állandó politikai tömegrrjunka a dolgozó parasztok, köztük a középparasztok kö- •ében. A falusi pártfunkcionáriusok *öbbsége nem rendelkezik az alapvető mezőgazdasági szakismeretekkel; ezért nem képetek megfelelő befolyást gyakorolni a termelésre, a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások; s a paraszt- gazdaságok magasabb terméshozamának növelésére. Ennek következtében a falusi pártpolitikai munka nem irányul eléggé a mezőgazdasági termelés fokozására, a terméshozamok növelésére. A pártszervezetek nem tanulmányozzák és nem tudatosítják eléggé a legjobb agro- és zootechnikai eljárásokat; nem karolják fel és nem általánosítják megfelelően a dolgozó parasztok jó! bevált termelési tapasztalatait.

A Magyar Dolgozók Pártjának Köz ponti Vezetősége utasítja a megyei és járási pártbizottságokat, a falusi pártszervezeteket, hogy mozgósítsák a falusi kommunistákat, a falu minden dolgozóját a mezőgazdaság fejlesztésére hozott határozatok végrehajtására; karolják fel és fejlesszék a dolgozók helyes kezdeményezéseit, javaslatait. A Központi Vezetőség a falusi pártszervezetek külön feladatává teszi, hogy segítsék a dolgozó parasztságot, a tanácsot, a földművesszövetkezeteket stb. abban, hogy a párt és a kormány intézkedései a’apján messzemenően felhasználják az összes helyi lehetőségeket, erőforrásokat. Fordítsanak különös figyelmet a termelőszövetkezetek jövedelmezőségének emelésére. Fejlesszék falun a munkaversenyt. A falusi pártszervezetek nyújtsanak az eddiginél sokkal fokozottabb segítséget a kis- és középparasztoknak ter- rrtelésük fejlesztésében. Mindezek ériekében:

1. Meg kell javítaná a falusi lakosság körében a politika 1 felvilágosító munkát.

A falusi felvilágosító munkába fokozottabban kell bevonni a dolgozó parasztokat és a falusi értelmiségieket. Széles körben fel kell használni az. egyéni agitációt. a kisgyűlések, csoportos beszélgetések, lan.vázóes tek, parasztgyűlések stb. .változatos formáit. Jobban fel kell használni a politikai felvilágosító munkában a sajtót., a rádiót, a filmet, a könyvtárakat, a kultúrotthonokat.

A DISZ központi vezetősége tegyen megfelelő intézkedéseket a falusi DISZ-szervezeiek megerősítésére. A falusi DISZ-szervezetek járjanak élen a mezőgazdasági termelés legjobb módszereinek elterjesztésében. A pártszervezetek segítsék a falun tévő ifjúsági szervezeteket abban, hogy lényegesen megjavítsák a falusi ifjúság politika^ nevelését. Ezen keresztül érjék el, hogy a dolgozó parasztifjúság saját ügyének tekintse e határozat végrehajtását.

Az MNDSZ országos vezetősége fegyen hatékony intézkedéseket az MNDSZ falusi szervezetei politikai munkájának megjavítására.

2. A falusi pártszervezetek töreked jenek arra. hogy a dolgozó parasztság körében végzett politikai felvilágosító munka döntően a mezőgazdasági termelés fellendítésére, a helyes termelési módszerek általánosítására stb. irányuljon. Hassanak oda, hogy a falu politikai £s társadalmi életében a dolgozó parasztság — benne az egyénileg dolgozó parasztság — tevékenyein résztvegyen; ehhez tömörítse a falusi pártszervezetek és tanácsok köré a pártonkívülti dolgozó parasztok széles tömegeit. A párt- szervezetek támogassák a tanácsok mellett működő mezőgazdasági termelési bizottságok létrehozását és kifejlesztését. A termelés fokozásáért folytatott harcba be kell vonni a földmüvesszövekezetek tagságát és a falu egyéb társadalmi szervezetni Is. Mind e szervezetek e határozatot széleskörűen vitassák meg.

3. A megyei, járási cs falusi pártszervek és pártszervezetek ne sajátítsák ki a tanácsok hatáskörét, ne ők végezzék a tanácsok munkáját. A megyei, a járási, a helyi pártszervezeteknek az a feladatuk, hogy irányítsák, segítsék és ellenőrizzék a 'alusi tanács, a falunlévő más állami és gazdasági szervek munkáját A mezőgazdaság helyzetéért a járási tanácsok végrehajtó bizottságai a felelősek a járásban. A járási tanácsok végrehajtó bizottságainak a feladata, bogy megszervezzék a termeT őszövetkezetek, a gépállomások terv szerű munkáját anélkül, hogy megsértenék e szervek önállóságát, a szövetkezeti demokráciát, a gépállomások, állami gazdaságok igazgatóinak egyszemélyi felelősségét. Döntő feladatuk az egyénileg gazdálkodó parasztság termelésének elősegítése, támogatása.

A pártszervezetek szigorúan őrködjenek a párt helyes parasztpöliiti- kájának végrehajtása felett; ellenőrizzék, hogy az állami, gazdasági szervek betartsák a törvényességet Éberen őrködjenek afelett, hogy a

dolgozó parasztság termelési kedvének, biztonságának fokozására hozott intézkedéseket az illetékes szervek végrehajtsák és betartsák.

A megyei, a járási és a helyi falusi pártszervezetek a mainál sokkal fokozottabb mértékben — a párt. általános politikájának megfelelően — törődjenek a falusi lakosság anyagi, szociális helyzetével. Fordítsanak nagy figyelmet a termelőszövetkezeti tagok jólétének fokozására, a gép állomásokon és állami gazdaságokban a munkásvédelem megjavítására. Keményen lépjenek fel az e téren megmutatkozó hanyagsággal és nem törődömséggel szemben, a dolgozók jogainak biztosítása érdekében.

A falusi pártszervezetek fokozottabban törődjenek a falun élő értelmiség anyagj és szociális helyzetével, életviszonyaival, segítsék, támogassák munkájukat s jogos igényeik kielégítését.

Nagy gonddal segítsék elő a városokból a falura helyezett kommunisták és pártonkívüli szakemberek, dolgozók megfelelő munka- és élet- körülményeinek biztosítását.

4. A járási pártbizottságok legfontosabb soronlévő feladata, hogy gyökeresen megjavítsák az alapszervezetek pártirányítását, ellenőrzését, meg ismerjék az alapszervezetek életét.

Mindenekelőtt meg* .kell javítandók a termelőszövetkezetek lőárt- szervezeteinek irányítását.

A gépállomások párt szervezet e i-. nek irányítását közvetlenül a járási pártbizottság hatáskörébe kell utalni- e munkáért a járási pártbizottság erre kijelölt atkára legyen sze- mélyszerint. felelős. Meg kell szüntetni a gépállomások politikai osztályait és a politikai helyettesi tisztséget a gépállomásokon. A gépállomásokon a párítitkárt függetlenítem kell. A gépállomás traktoristái a jövőben tartozzanak a gépállomás Dártszervezetéhez.

A falusi pártszervezetek megerősítésére. a helyi körülmények figye- 'embevételével meg kell szüntetni a falusi alapszervezetek túlzott szétforgácsol tságát; a termelőszövetkezetekben, gépállomásokon, állami gazdaságokban lévő alapszervezetek kivételével lehetőleg egy falusi párt- szervezetbe kell tömöríteni a falun élő kommunistákat.. A járási párt- bizottságok fokozott segítséget nyújtsanak e falusi alapszervezetnek.

A falus' kommunisták eredményesebb munkája érdekében rendszeresíteni kell a falusi kommunisták részére a falusi pártaktivát.

5. A Központi Vezetőség kötelezi a megyei pártbizottságokat, hogy alapvetően javítsák meg a járási pártbizottságok politikai irányítását, következetesen segítsék elő a járási pártbizottságok önállóságának megszilárdítását, nyújtsanak a járási pártbizottságoknak fokozott támogatást abban, hogy mielőbb megfeleljenek új feladataiknak.

A megyei pártbizottságok elsőrendű feladata, hogy a járási pártbizottságokat politikailag fejlett, kulturált káderekkel megerősítsek. A megyei pártbizottságoknak meg kell való- sítsniok azt, hogy a járási pártbizottságokban agronótxms is dolgozzék, felelős tisztségekben; a járási pártbizottság egyik titkára lehetőleg mezőgazdasági szakember legyen. A mezőgazdasági területen dolgozó pártbizottságok megerősítésére 1934 e’ső felében mintegy 1000 megfelelő hrzzáértő pártkádert kell mozgósítani.

A mezőgazdaság nagyarányú fejlesztése megköveteli, hogy a falun dolgozó pártfunkcionáriusok gyorsabban és jobban elsajátítsák a mező- gazdaság alapvető ismereteit.

Ezért a megyei pártbizottságok szervezzék meg, hogy a falun dolgozó pártfunkcionáríusok egy, ület ve két év alatt a szükséges mezőgazdasági szakismereteket elsajátítsák és ebből szakvizsgát tegyenek.

*

A mezőgazdaság fejlesztése egesz népünk közös ügye. A jólét további emelése a dolgozó nép: a munkás- osztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség kezében van letéve, munkájától, szorgalmától függ sikeres megvalósítása. A Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa felhívja az ország minden dolgozóját, hogy segítse diadalra vinni a magyar mezőgazdáság fejlesztésének nagy nemzeti ügyét.

E terv íjiegvalósRása szorosabbá kovácsolja a munkás-paraszt szövetséget, népi demokráciánk szilárd alapját. Központi Vezetőségünk és kormányunk biztos abban, hogy a munkásosztály, a dolgozó parasztság ás az értelmiség egységes erőfeszítés- tel a kitűzött feladatokat sikerrel megoldja.