Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-24 / 301. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ Vuic PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A Magyar Do’gozók Parija Központi Vezetőségének és a Mag var Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről (2—3. o.) AZ MDP BAR ANYAM EGYEI PÄ RT BI Z OTT IÁ C Á N A*K LAPJA A. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM AHA 5Q FILLEK CSÜTÖRTÖK, 1953 DECEMBER 24 A Magyar Dolgossók Pártja Kössponti Vesetőségének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről A KSzpentl Vezetőség és a Minisztertanács határozatának első részét tegnapi, szerdai számunkban közöltük. VIII. A* áUaf1enyi**lé* fehenvlfnéről, a lakosság jobb húsm él ssírellá ásárót A háborús pusztítások nyomán hintegy felére csökkent állatállomá- lyunk az egymást követő száraz esz- *ndők ellenére nemcsak helyreállt tanom lényegesen a háborúelőtt' ífnvonal fölé emelkedett. A kapitalista idők termelésére jellemző ilacsony hozamokat azonban eddlp hég nem sikerült felszámolni és ipiiatt állattenyésztésünk nem tudie tellően kielégíteni á'lati eredetű éle hlszerekke! a lakosság növekvő zükségletét Különösen kedvezőtlen a szarvas fiarhatagvésztés hg’yzete. A szarvas- tarhaállományon be'ü! a tehenek lacsony száma is akadá'vozza a te1 ssztermelésének megfelelő növeke- lését, s az állatállomány kielégítő taporodásét. Országosan évről-évre nagy vesz eséget jelent az elhullások maga* zárna, elsősorban a rossz takarmá ivozás, a felnevelési és tartási hi- ák, valamint az állategészségügy lmaradottsága miatt. A kedvezőtlen eredmények mellet1 'gvés állami gazdaságok, termelő- lövetkezetek kivá’ő eredménvt érik el még az e'múlt év rendkívül edvezőtlen takarmánvtermése mel- itt is. így Lukács Imre, a makó: 'áncsics terme’ős7Övetkezet sertés- tmdozója 20 fehérhússertés kocátó’ év alatt 1020 malacot nevelt fel. f Kü’önHsen iő eredm^nvek születik a juháczatban: Retter György turkevel Táncsics terme!őszövetke- >t juhásza 182 darab fésűs merim Ovánál 84« kg nYfrősú’yt és 14r iázalékos bárányszaporu'atot ért el zűcs Sándor, a mezőhegyes! törzs- Hattenyésztő állam' snzdaság iuhá- !a 155 anyánál 8.3« kg nvírősúly' rt el. Legjobb tógazdaságainkban e'j •ták a 6—8 mázsa holdanként! ha' Szamot. Az állattenvésztés alacsony hozamnak legfőbb oka az, hogy nine- ktosftva a folyamatos takarmánylátás. A kedvezőtlen időjárású évek tn az ál'atál'ománv leromlik, tér elékenysége visszaesik. Ezenkívü ! éD'tkezés sem követi az ál'atte- íésztés fejlődését. A termelőszövet- ketekbon és állami gazdaságokban hcs biztosftva az állatok ió elhe- ézáse, a takarmányok helyes tárása. Igen alacsony a tenyésztői munka Knvonala, rosszul tartják az apaiatokat és elhanyagolt a törzsköny- tzés munkája. Az elkövetkező 2—3 évh»n az ál- ttenvésztésben az alanvető feladat hozamok növelése: a vágási súlyok ! egv tehénre e«ő te'hozam rz e»v hra eső gyapjúhozam, az egy tojóikra eső tojáshozam emeiáse. A" latáMomány számszerű növelésé- »ősorbsn a tehén- és luhállománv- il, továbbá a baromfiállományná ill célul kitűzni. A nagyobb szaooraság elérése cél- iból a' földművelésügyi miniszter ‘ndoskodiék arról, hogy a terme- szövetkezetek és az egvéni állatnák. anvsállatállománvának ingve is fedeztetésére mindenütt elegen i számú, a meg'évő állomány m'- Sségének javítására alkalmas apalat: bika, mén, kos, kan álljon rendezésre. A termelőszövetkezetek és állam' izdaságok az állatok gondozását leiismeretes. hozzáértő dolgozókra Zzák és gondoskodjanak az álla- k jő elhe’yezéséről, helyes takar ánvozásáról, valamint rendszeres olásukról. Az ország egész állatállománya te- 'észértékének növelése érdekében állami gazdaságokban, valamint a Jlett állattenyésztéssel rendelkező (Tnelőszövptkezetekben növelni kell törzstenyészetek számát. 1. SZARVASMARHATENYESZTÉP a) A szarvasmarhatenyésztés gyors nennyiségi és minőségi fejlesztése érdekében 1956. év végéig a szarvas- marhaállományt legalább 2.2 millió darabra, ezen belül a tehénállományt i.l millió darabra kell növelni. Első -orban a termelőszövetkezeti tagok háztáji és az egyénileg gazdálkodó tolgozó parasztok gazdaságaiban ke!' az állatállományt növelni. b) Elsősorban az ország állományé iák zömét alkotó magyartarka-fajts 'enyésztésének és takarmányozásának megjavításával a tejelékenysé- tet, a tej zsírszázalékát, a betegsé- ■.ekkel szemben való ellené'lóképes séget és a hústermelést kell növelni. c) A földművelésügyi miniszter biz ‘osítsa. hogy az 1956. év végére országosan legalább 100.000 darab tehenet tartsanak törzskönyvi ellenőrzés a’att. Segíteni kel] tenyésztési munkájukban az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat, velük tenyésztési szerződéseket kell kötni. '956 év végéig az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok tulajdonában 'évő legértékesebb teheneket törzskönyvezni kell. d) Az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani az apaáliateUátásra és az apaál'atok minőségének megjavítására. Annyi apaál'atró! kell gon- ioskodni, hogy utópéroztatás is mindenütt végrehajtható legyen. A ter- me’őszövekezetek és az egvéni termelők tehén- és üszőáljománvát két eredménytelen pároztatás után az ál- 'atorvos köte'es állategészségügyi kezelés alá venni. A kiváló apaállatok tenyészértéké- nek fokozottabb kihaszná'ása érdekében széles körben el kell terjeszteni a mesterséges termékenyítést '954-ben legalább 50.000. 1955-ben 30 000, 1956-ban legalább 100.000 'ehenet kell mesterségesen termékenyíteni. e) A teheneket teihozamuknak megfelelően — egyedileg kei! takar- mányozni. A zöld futószalag bevezetésével kora tavasztól késő őszig gór doskodni kell a tehenek zöldtakarmánnyal való ellátásáról. A termelő szövetkezetekben és az állami gazdaságokban mindenütt át kell térni a “anonta háromszori feiésre. Ahol a? előfed,tételek megvannak, a borjú- nevelés maradi szoptatásos módszerét a gazdaságosabb- itatásos módszerrel kell felváltani. A fejők munkájának megkömnyf- ‘óse érdekében az 1956. év végéig 'egalább 500 termelőszövetkezetben ős állami gazdaságban kell bevezetni a gépi fejést és legalább 500 te hénistállót kel' felszerelné szelepes önitató berendezéssel. f) Feladatul kell kitűzni, hogy az 1956. év végére minden termelőszövetkezetnek legyen közös szarvasmarhatenyésztése és minden családom 'ermelőszövetkezeti tagnak legyen háztáji tehene. A termelőszövetkeze tok részére elsősorban vemhes üsző1» vásárlására az állatok értékének 50 százalékáig terjedhető hosszúlejáratú hitelt kell biztosítani. g) A termelőszövetkezti tagok és a dolgozó parasztság számára ár- kedvezményt biztosító üszőakcióka; kei) szervezni. h) Törzskönyvi ellenőrzés alatt álló tehenek után — tejhozamuk arányában — a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak hatósági áron ab- raktakarmányt kell juttatni, ha a -érméit tejnek legalább 60 százaié kát átadják a begyiijtőszervnek Az •ibrakjutfatás mértéke a következő legyen: legalább 6000 kg igazolt évi tejtermelés esetén 15 mázsa, 5000 kg után 11 mázsa, 4000 kg után 8 mázsa és 3000 kg után 5 mázsa. ij Fokozni kell a meddőség, a bru- •e'lózis és a gumókor elleni küzdelmet. Meg kell javítani a brucellózis e'leru vakcina minőségét. 2, LÓTENYÉSZTÉS Meg kell szüntetni azt a helytelen s'-m életet, mely a lótenyésztés je- entőségét a gépesítés fejlődése miati ebecsüli. A továbbiakban elsősorban 1 ióáilomány minőségét kell javítani. Üz most lótenyésztésünk legfőbt íViadata a) A termelőszövetkezeteknek álam! támogatást kell nyújtani törzs tancák vásárlására és csikótelepek étesíiésére. b) Az egyénileg gazdálkodó parasztit lótenyésztésének fejlesztése érőikében a köztenyésztést elit- éf örzstenyészetekbó! származó iómin< ségű ménekkel kell megábősíteni. cl Az egyénileg gazdálkodó dolgo- 'ó_ parasztok tenyésztési kedvének n.őseg'tésére a törzskönyvezett kan nák teijes lóadóját, ha legalább ké> évenként egy csikót ellettek, egyék kancák lóadóját pedig arra az évre amelyben ellettek, el kell engedni. 3. SERTÉSTENYÉSZTÉS a» 1956. évig el kell érni, hogy országos átlagban egy koca után évente legalább 7.6 sertést neveljenek fe' $ a hizlalásnál a takarmáíiyértéke- sités országos átlaga 20 százalék fő é emelkedjék. A lakosság hús- és zsír- ellátásának biztosítása érdekében országosan legs'ább 5.5 millió sertést ’zen belül 610.000 kocát kell tartam. Hússertésállományunkat a fehérje- alap növekedésével arányosan az 1953 évi 26 százalékról 1956-ig 38 százalékra kell növe’ni. A termelő- szövetkezetek 1954. év végére érjék ei. hogy közös kocaállományuk sza- Dorulata biztosítsa hízottsertés beadási kötelezettségük teljesítését. b) Az ország minden területén bár mely sertésfajta tenyésztését meg kell engedni és elő kell segíteni. A tenyésztésnél szem előtt kell’ tartani, hogy a hússertés fajták közül elsősorban a fehérhússertés fajtát keli! tenyészteni, ‘éspedig — az éghajlat adottságok1 figyelembevételével — főként a Dunántúlon, továbbá a nagy tejgyűjtő központok és húsfeldolgozó telepek közelében. Az ország többi részén a jelenlegi sertésállomány 70 százalékát kitevő mangalicának és első keresztezéséből származó ivadékainak tenyésztését kel] elősegítem. Berksir sertést Bács-Kis- kun megye déli részér és az ezzel határos területeken, különösen a haszonállat előállító keresztezéshez szükséges kan-etil átás céljára kel! tenyészteni. A száraz, meleg éghajlattal szemben kevésbbé érzékeny komvall sertés tenyésztésének elterjedését a Duna-Tisza-közén kell elősegíteni. A mangalica fajta szapora- ságának továbbfejlesztését és fejlődőképességének megjavítását kel’ célul kitűzni. c) Kedvezőbb szaporulati eredmények elérése és a választás utáni elhullás csökkentése érdekében a sertésállomány egészséges, természet- szerű tartására az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani. A sertéstenyésztő farmokat a gazdaságosság céljából más állattenyésztési üzemágakkal (tehenészet, hizlalda) kell összekapcsolni. d) A süldókocák kivételével törekedni kell az évenként kétszeri ma- lacaztatás, általános elterjesztésére. A szoptatás ideje alatt nagy gondot kell fordítani a kocák tenyészkon- dtciójának fenntartására. Különös tondot kell fordítani a szopósmaiatok korai és fehérjedús takarmányozására. A begyűjtési miniszter és az élelmiszeripari miniszter gondoskodjék arról, hogy a malacnevelés céljára 1954-tól évente legalább 100 ezer mázsa hántolt, zsírdús olajpogácsát állítsanak elő. A! o\ e) A malacok takarmányértékesítésének, ellenállóképességének, növekedési erélyének fokozása, valamint a vágott áru kedvezőbb hús- arányának biztosítása érdekében — a tenvészgazdaségokat kivéve — szé- ’es körben alkalmazni kell a haszon- állatelőálilító keresztezést. Ezekben a gazdaságokban a zs'rjellesű koca- állomány szapcsraságának fokozására az első keresztezésből származó kocákai*. kell tenyésztésbe állítani. f) A termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok iartésál.lományának javítása céljából az állami gazdaságokból évente 70 ezer darab kocasü'dőt kell részükbe kedvező feltételek mellett jutatni. Ugyanakkor a termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok törzskönyvezett állományának támogatása céljából a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok törzskönyvezett. kiváló kocáinak szaporulatából tenyészállat-áron évente mintegy 30 ezer darab tenyészsüldői kell felvásárolni. Ezeket kedvező 'altételek melleit az országos állomány javítására más termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok rendelkezésére kell boc sátáni. g) A földművelésügyi minisztériumnak 1956 év végéig legalább 50 ’zer koca törzskönyvez.éséről két! gondoskodnia. h) Meg kell javítani a sertéspestis, s érté sor bán c. brucellózis s meg kell kezdeni a hólyagférgesség elleni védekezést. Tovább kell javítani az oltóanyagok minőségét. 4. JUHTENYÉSZTÉS a) A gazdaságos juhtartás minden lehetőségének maradéktalan kihasználása érdekében juhállományunkat 1956 év végéig 2.3 millióra, darabonkénti gyapjúhozamát pedig átlagosan 3.8 kg-ra kell emelni. b) Elsősorban a magas gyapjúhozamú, emellet; fejésre is alkalmas, fé- süsgyapjút termelő merinó juhíaj- tát kell tenyészteni a cigája jelenlegi állományszámának fenntartása mellett. c) A földművelésügyi miniszter biztosítsa, hogy 1956. év végéig legalább 80 ezer anyajuhot tartsanak törzskönyvi ellenőrzés alatt. A juhállomány minőségének javítása céljából a földművelésügyi miniszter és a könnyűipari miniszter az ország kosállományát évenként vizsgáltassa felül. A tenyésztésre alkalmas kosokat tenyészigazolvánnyal kell ellátni, a meg nem felelő kosokat pedig ki kell selejtezni. A termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok juhtenyésztésének javítása céljából az állami gazdasá- ságok juhászataiból évente 2000 tenyészkost kell a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak átadni. A juhállomány minőségének gyorsabb javítása érdekében a mesterséges termékenyítést kiváló tonyész- értékű kosok felhasználásával alkalmazni kell minden olyan juhászaiban, ahol legalább 400 anya van. d) A zsíros gyapjú kg-onkénti termelői beváltási alapárát a jelenlegi 15 forintról^ 36 forintra kell emelni. A könnyűipari miniszter a fonálcsereakciót 1954-tól kezdve az ország egész területére terjessze ki. A termelőszövetkezetek közös juhállományuk után az államnak átadott zsíros gyapjúmennyiség 10 százaléka ércekének megfelelő fonalat igényelhetnek tagjaik részére. A termelőszövetkezetek juhászai az egy ‘agra eső fonálmennyiség háromszorosát kapják. e) A helyi tanácsok a juhállomány számára biztosítsanak a köz- egelőkből arányos nagyságú gyep- erületet, továbbá szervezzék meg a tarlók, utak, árokpartok legeltetését, A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok létesítsenek téli juhlege- ’őket. ^ f) Az 1956 év végéig el keli érni. hogy. lehetőleg minden állami gazdaságnak és minden 200 holdon felült röld terű let tel rendelkező termelőszövetkezetnek legyen juhtenyészete — Ennek érdekében folytatni ke1! szerződéses báránynevelési és ürü/.artáii "kciót. g) Fel kell számolni a juhrijhössé* get. A fö'dművelésügyi miniszter és e könnyűtoari miniszter srervezz-n mozgó, gépi, nyíró és rüh elleni fü- ••ösztö *bri.gádokat, amelyek a he!y- •zfnen végezzék a term»'ő«zövetke- ’etek és egyénileg gazdálkodó dől* gozó parasztok hihállományának nyírását és fjirösztését. 5. BAROMFITENYÉSZTÉS a) A baromfi törzsállományt a lakosságnak tojással és hússal való 'óbb ellátása érdekében 1956 év végiig legalább 20 millióra kell növelni, amelyből kb 1 rpillió a termelőszövetkezetek és ez állami °az- Ha*ágok. 19 millió pedig a dolrczó Parasztság tepvésztésáben legven A ‘örzsánBtA'lomáoyokból J7 millió darab tvűkfé'e. 250 ezer damh onlv- ka. 1 500 000 darab lúd, 1,200.000 darab kacsa legyen. A tvukok évi tojás'.ermelésének zz 1956. év végére országos átlBg- bsn el kell érnie a 90 darabot, pzen belül az állami gazdaságokban a 120. térni“'őszövetkez.etekben pedig a 100 darabot. b) Elsősorban a kettős hasznosítású magyar tyúkfajtéka,*. kell az “gész országban e'szaporítani. A leghorn fajta terjedését tojástermelő nagyüzemekben, városkörüli tenvé- ’zetekben ke'l e'ősegfteni. A maávar pajta tyúkokból a Dunántúlon elsö- -orban a sárga és kendermagos, az á'fö'dön a sárga és fehér, az ország “gvéb részein a kend érme cos fajtát k“U elszanorítant. Az egvéb baromfifélék közül az ország egész terüle- ‘én a bronzpulvka. a kékes-szürke cvöngvös. a fehértollú magyar lúd. i pekingi és a fehértollú magyar ka- *sa elszaporítására kell törekedni. c) A keltetőgépek kapacitását úgy kell növelni, hogv 1954-ben 10.8, '955-ben 15. 1956-ban 18 millió naposcsibe keltetését tegvék lehetővé. Ennek megfelelően bővíteni kell a kpltetőállomások hálózatot, A kelte- őállrmásokon csak vérvizsgái.t állományból származó tojásból szabad keltetni. Ezért a terrnelőszövetkezetek és az állami gazdaságok egész állományát, továbbá a mintaközsó- tekben szervezett egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok állományából mintegy 700 ezer darabot vérvizsgáltatni kell. A termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok mellett, baromfi tény ész 'éssel foglalkozó városi munkásoknak és alkalmazottaknak Is kell naposcsibéket kiadni. A naposcsibeelhullás csökkentése érdekében a keltetőállomások fokozatosan készüljenek fel arra. hogy a naposcsibéket előnevelés után, 10 —12 napos korban adják át termelő- szövetkezetek részére. d) A tyúkfajták nemesítésére és “záltal a termelés emelésére a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok legjobb baromfitelepeiből mintegy 150 törzstenyészetet kell lé- ‘esítoni, 1956 év végére meg kell szervezni 40 ezer tojótyúk csapófészkes teljesítményelienőrzéaét. e) A baromfiállomány minőségének és termelési eredményének javítására 1954-ben 50 ezer, 1955-ben 7# ezer, 1956-ban 80 ezer darab tenyészállatot kell kedvezményes áron ' ermelőszövetkezeteknek, mintaköz- íégeknek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak juttatni. f) Intézkedéseket kell tenni a ba- •omfipestls végleges felszámoláséra (Folytatás « 2. oldalon) *
