Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-23 / 300. szám
4 NAPLŐ 1953 D^CEMBFR SS Pártja Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a mezőgazdasági termelés {ej esztéséről VI. A Magyar Do gozók (Folytatás « 3. oldalról) «értél tovább kell fokozni a műtrágyák felhasználását is. Az élelmi- szeripari és a könnyűipari miniszter gondoskodjék arról, hogy e növények termelői — a termelési szerződések alapján — idejében megkapják a szerződésben biztosítót' műtrágyát. 3. Meg kell szüntetni azt a hely- tr- en gyakorlatot, hogy az ipari növényeket az ország természeti adott- siienit figyelmen kívül hagyva, az egyes növények számára nem megfelelő tájakon is termeltetik. A fö'dművelésügyi miniszter — a termelők kívánságának figyelembevételével — állapítsa meg az egyes ipari növények legmegfelelőbb ter- mrlőterijle.eit s 1955 évtől kezdődően az élelmiszeripari miniszter, illetve o könnyűipari miniszter az egyes ipari növények termelésére ezeken a knr-iölt területeken engedélyezze a íz rződésköiést. A kijelölt körzetekben rá kell térni a hároméves szerződéses terme,e- s; rendszerre. A kijelölt körzeteken kívül fekvő területeken csak egy évre lehet szerződést kötni. Ugyancsak meg kell szüntetni — n 1 ihány kivételével — az ipari növények szerződésen kívül történő termelésének tilalmát,' sőt javasolni kell, hogy főként kendert és lent, valamint olajos növényeket, gyapotot. a termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti tagok és egyénileg gaz- d i'kodó dolgozó parasztok szántóföld jriken, vagy kertjükben &aiát használatukra is termeljenek. Ezért a bel- és külkereskedelmi miniszter gondoskodjék arról, hogy cukorrépa gvnpot és más ipari növények vetőmagja szabadforgalomba is kerüljön. 4. Az ipari növények vetőmagszük- BégJetét elsősorban hazai nemesítésé fajtákból kell biztosítani. Cukorrépából elsősorban Sedl- maver Kurt, Kossuth-díjas akadémikus által nemesített ..Beta" K91-ea fajtát kell az ország egész területén termelni. Napraforgóból az Alföld é<= a Dunántúl déli részén az iregszem- rsei középtörzsű, középkorai napraforgót. a Tiszántúl északi részén péti' g a s abolcs>i tájfajtát kell termel- n Kei térből az Alföld déli részén a komp- 'tik kendert, az Alfö'd többi részt,n a tiborszóllési tájfajtát, a Dunántúlon a nemesített fertődi ken rlrrt kell termelni, El kell terjeszteni r ki.mpolti kísérleti gazdaságban kidolgozott fa jteheterozis kendervetőmag elszaporítását. Vrtőmrgtermelésre — a fajlakör- 7 ,-'ken belül — a legalkalmasabb területet kell kiválasztani és ott a l'-gfyj’cttcbb termelési eljárásokat keli alkaima7.nl. Az Ipari növények vetőmagjának c'V;lWtá=át a termeltető vál’a'atnk szervezzék meg. a kutató intézetek és kísérleti gazdaságok segítségével. 5, A termelőszövetkezetekben, az á'térni gazdaságokban és az egyénileg termelőknél egyaránt meg kei! javítani az ipari növények ápolási munkáit. A eukrrrénn termelésénél a koraőszi Istállótrágvázás és a géppel vég zett fi**i mélyszántás mellett a legnagyobb gondot kelt fordítani az egy elésnek négyleveles korban történő elvetésére úgy. hogy négyzetméterenként legalább 10 növény ma radjon A napraforgót ősszel mélyen szántott terüleLre kell vetni. A Dunán tűlon pedig javasolni kell. hogy a vetésterülettel való takarékosság céljából térjenek rá a napraforgónak őszi takarmánykeverék után történő, májusi másodvetésére. amely megfelelő magtermést biztosít. A rost és magkender alá elengedhetetlen a koraőszi bőséges istálló- trágyázás, valamint az idejében történő őszi mélyszántás. A magkendert főleg lápi (kotus) talajokra kell vetni. fi Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben fokozni kell a betakarítási munkák gépesítését. A kohó- és gépipari miniszter gondoskodjék a külföldön bevált típusú rostkender betakarító gépek olymértékű gyártásáról, ami lehetővé teszi a kender teljes gépi betakarítását. A gabonakombájnok harminc százalékához naprnforgóarató berendezést is kell gyártani. A földművelésügyi miniszter szervezze meg minél szélesebb körben a napraforgó és szójo i’- honn kombájnnal való betakarító».. 4 burgonya- és zöldségtermelés növeléséről, valóm nt a dolgozok burgonya- és zöldség- ellátásának megjavításáról Hazánkban a burgonya és a zöldségnövények termelési lehetőségei igen kedvezőek, azonban jelenleg még mindkét termelési ágazatra jellemző, hogy a felszabadulás előtti elmaradott állapotuk lényegesen nem változott. Csak egyes gazdaságok emelték lényegesen termelésüket, amely egyben megmutatja lehetőségeinket is. A varjulaposi „Vörös Hajnal“ termelőszövetkezet 1953- ban 60 kát. holdon 160 mázsás, a oalkányi állami gazdaság 200. kát. holdon 170 mázsás burgonyatermést ért e! kát. holdanként, az edelény’ .Alkotmány" termelőszövetkezet kér lészeti brigádja korai fejeskáposztából 152. paprikából 107 mázsás átlagtermést takarított be. Az országos termésátlagok azonban még nagyon alacsonyak és emiatt a mezőgazdaság a növekvő szükségleteket ezekből a terményekből ke'lő mértékben fedezni nem tudja. Ezért a burgonya és a zöldségfélék ára magas. Ennek oka az is, hogy a burgonya vetésterülete a felszabadulás előtti évekhez képest 77.000 kát. holddal csökkent. A zöldségfélék vetésterülete az 1938. évinek a kétszeresére növekedett ugyan, de a mezőgazda- sági irányító szervek helytelen intézkedései következtében a zöldségtermelés jelentős részben kiszorult a történelmileg kialakult zöldségtermelési tájakról. A burgonya és zöldségtermelés továbbfejlesztése érdekében a következő intézkedéseket kell tenni: 1. burgonya vetésterületét 435.000 kát. holdra, országos termésátlagát i következő két-három év alatt kát. holdanként — az előző hat év átlagához képest — tíz-tizenöt mázsával kell növelni. Különösen nagy gondot ke'l for- iítani a burgonyatermelés fejlesztésére. elsősorban Szabolcs, Somogy, Veszprém, Vas. Pest megyékben. Javasolni kell a termelőszövetkeze- keknek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak, hogy a burgonya termelésére alkalmas talajokon a burgonya vetésterületét más növények — elsősorban ipari növények — rovására jelentősen növeljék meg. 2. Segítséget kell adni ahhoz, hogy minden termelő saját burgonyaterü- étének beültetésére egészséges, jóminőségű vetőgumót termeljen. Ezért ajánlatos, hogy a terme!őszövetkeze- 'ek legjobb burgonyatermő földjeiket vetőgumó-parcellának jelöljék kt és ott a legjobb termelési eljárással. lehetőség szerint — elsősorban a Duna-Tisza közén és az ország déli vidékein — nyári vetés segítségével állítsák eiő a vetőgumót. Javasolni kell ezt az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak is. Ezért a kísérleti és az állami gazdaságok 1954-től kezdve évente nyolcezer kát. holdon szervezzék meg a nemesített minőségi vetőgumó elszaporítását és a termést á termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok számára ugyanolyan súlyú burgonyáért cseréljék ki. Egy-egv termelőnek annyi nemesített vetőgumót kell adni. hogy a vetőgumó-parcelláján elszaporítva, egész vetésterületét három-négy évenként a felújított vetőgumóval ültethesse be. A nvári ültetésü termés jarovizá- ásának elősegítésére a földművelés- ügyi miniszter bocsásson a következő három év során az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek rendelkezésére háromezer köbméter faanyagot és hatvanezer négyzetméter lodronyfonatot. 3. A terméseredmények növelése érdekében javasolni kell, hogy a lermelők a használatos ritka állományú ültetés helyett, a sűrűbb kát. holdanként kb. 24.000 töves ültetési alkalmazzák. A termelőszövetkeze- ‘ek, a2 egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok és az állami gazdaságok fokozzák a hozamot fészektrágyázás- saJ, négyzetes-fészkes ültetéssel. Fokozottabb mértékben át kell térni a zöldtrágyázásra, 1955-től kezdve a burgonyáterületek zöldtrágyázásához — mindenekelőtt a terme'őszövet - kezetek és az állami gazdaságok sz6 mára — kedvezményes áron kell biztosítani a szükséges keserű csiUag- fürt- és somkóró-vetőmagot. A termelőszövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak javasolni kell. hogy a további évek vetőmagszükségletét maguk termeljék meg. A növényápolási munkák meggyorsítása céljából a fő burgonyatermelő vidékeken az állami gazdaságok és gépállomások kuitivátorait töltögető eketestekkel kell ellátni, az egyéni termelőknek pedig kellő számú fo- gatos művelőeszközt kell rendelkezésükre bocsátani. A zöldségtermelésben vissza kell térni a történelmileg kialakult termelőtájakra: a hagymatermeléssel Makó környékére, a káposztafélékkel Szabolcs-Szatmár és Győr-Sopron me gyébe, a gyökérzöldséggel Makó környékére és a Szigetközbe, a fűszer- paprikával Kalocsa és Szeged környékére, a csemegepaprikával a Sárköz vidékére, a paradicsommal Kecskemét és Hatvan környékére, a díriy- nyével Heves és Szolnok megyébe. Különös gondot kell fordítani a városellátó övezetek fejlesztésére. Ezekben az övezetekben a zöldség- termelő üzemek részére anyagellátás, hitel, gépellátás, stb. szempontjából kedvezőbb termelési feltételeket kell teremteni. A földművelésügyi miniszter, a bel- és külkereskedelmi miniszter a vetőmagellátás javítása érdekében gondoskodjék arról, hogy tasakolt zöldségmag kellő mennyiségben és minőségben álljon a termelők rendelkezésére. A fö'dművelésügyi miniszter a korai szántófö'di és az üvegalatti termelés fejlesztése céljából gondoskodók 1954—1956. években legalább *20.000 darab melegágy-ablak, valamint a hozzá szükséges melegágvi keretek, üveg és takaróanyag (nád '■s zsúp) biztosításáról. Az üvegházi ‘ermelés továbbfejlesztésére az üveglázi haitatófelületet 1954—56. években 20.000 négyzetméterrel kell emelni. A helyi tanácsok segítsék elő. hogy a hazánkban található hőforrásokat és az ipartelepek fölös melegvizét a 'armelőszövetkezetek és az állami gazdaságok zöldséghajtatésra, melegház és melegágy fűtésére felhasználják. 5. A zöldségtermelés hozamának növelése érdekében fokozni kell a zöldségtermelő területek trágvázását és elő kell segíteni az élenjáró termésfokozó módszerek alkalmazását. A vöröshagyma tefmelés fejlesztése felma Szásának elkerülése céljából a makói vidéken el kell terjeszteni a dughagyma nagyüzemi hőkezelési eljárását. A fűszerpaprika, paradicsom, petrezselyem terméseredményeinek fokozása érdekében el kell terjeszteni a vetőmag -jaro- vizálását. A területek gazdaságosabb klha.szná'ása és művelése céljából az a'aosonynövésű paradicsomot, a paprikát, a káposztaféléiket, stb. sűrűbben kell ültetni. 6. Az öntözéses zöldség területeket '954-ben a jelenlegi 22.000 kát. holdról 28.000 kát. holdra kell növelni. Fokozottabban alkalmazni kell a barázdás és permetező öntözéses módszereket. A helyi vizek öntözési lehe- * őségéinek kihaszná'ására a gépállomások útján 1954-ben és 1955-ben ötsz.áz—ötszáz szivattyút és meghajtó motort kell a terme'őszövetkezetek °s az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok rendelkezésére bocsátani \z öntözéses területeken is be kell •űzetni a vetésforgórendszert. 7. A terméseredmények növelésének fontos eszköze a minőséei vetőmag. A minőségi vetőmagellátás érdekében a földművelésügyi miniszter 1954. február 1-ig dolgoztassa ki a minőségi zöldségmag termelési rendszerét. A zöldségtermelést egyéb gazdasági magvak termeltetésé.ő] és termelésétől külön kell választani. A magtermelési körzetekben önálló zöldségmagtermeltető. tisztító, raktározó vállalatokat kell szervezni. Dél-Tiszántúl vidékét ebből a szempontból kiemelt területnek kell tekinteni. A folyamatos vetfimtigellátás és a kedvezőtlen évjáratokban előforduló terméskiesés miatt három éven belül — vetőmag-tartalékot kell létesíteni. 8. A legközelebbi években meg kell szüntetni a burgonya és zöldségtermelés speciális gép- és eszö7.°llátot't*áBának hiányát A meglévő egyszerű, fogatos gépiek jobb kihasználása mellett, speciális veto's ültetőgépek, több sort művelő kul- tivátorok alkalmazásával el kell érni, hogy a nagyüzemi termelésben a burgonyaültetést és a sorközi művelést már 1955-ben ötven százalékban géppel végezzék. VII. 4 gyümölcs- és szőlőtermetén fejlesztéséről és a lakosság gyümölccsel és borral való jobb ellátásáról Íla2ánk természeti és éghajlati viszonyai kiválóan alkalmasak gyümölcs-, szőlő-, valamint bortermelésre, s lehetővé teszik népünk szükségleteinek teljes kielégítését. Egyes élenjáró üzemek jelentős eredményeket is értek el: a nyfrmadai állami gazdaság almából ho'danként 140 mázsát, a kölesed Petőfi termelőszövetkezet 120 mázsát a géberjénl Kossuth termelőszövetkezet 120—130 mázsát termelt; a soproni Haladás termelőszövetkezet kát holdanként 50 hl bortermést ért el. A szőlő- és gyümölcstermelés eredményei azonban országosan nem ki- elégítőek. A gyümölcsfaálilomány termőképességét veszélyezteti a nagyarányú paizstetű fertőzés, a rézga 'c- ellátás hiányosságai miatt pedig csökkent a szőlőhozam. A borászat hiányos felszerelése s a helytelen feldolgozás folytén a lakosság kevés, nagyrészben gyenge minőségű borhoz jut. A túlméretezett állami kereskedelem szervezetlensége miatt a megtermelt érugyümölcs minősége tovább romlott, s a helyte'en árintézkedések, valamint a szőlő- és gyümölcsterületek felszorzása a termelő- szövetkezeteket és egyéni termelőket elkedvetlenítették a termeléstől. A szőlő- és gyümölcstermelés fejlesztése és a hozamok gyors emelése érdekében a következő intézkedéseket kell tenni: 1. A gvümölcsfaállományt* 1959-ig — a rendszeres utánpótlás mellet! — mintegy 15 millió darabbal, a vegyes gyümölcsök termelését mintegy 10 ezer kát. holddal kell növelni. Ennek megfelelően a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok üzemi gyümölcsöseinek területét hat év alatt mintegy 100 ezer kát. holddal A telepítéseket részben a már történelmileg kialakult termelési tájakon kell elhelyezni, részben pedig új termelési tájakat kell kialakítani, ott, ahol a talaj- és éghajlati viszonyok gyümölcsterme'ésre kiválóan 'kalmasak. A Duna-—Tisza közén a kajszibarack, cseresznye, meggy és szilva, a Nyírségben, a téli alma, szilva és dió, a Cserhát—Mátra— Bükk vidékén a cseresznye, meggy, őszibarack és mandula, Budapest környékén az őszibarack, cseresznye, mandula és bogyós gyümölcsűek, Zala, Somogy és Vas megyékben téli alma, körte, szilva, dió és gesztenye, felső Dunántúlon a körte, téli alma. kajszibarack és bogvós gvü- mölcsűek, Dunántúlon az őszibarack mandula, meggy és dió, a balatoni dombvidéken az őszibarack és mandula termelését kell nagymértékben fejleszteni. Minden községi és városi tanács dolgozzon ki hároméves gyümölcs- fásítási tervet az utcák. utak. terek, parkok és egyéb közterületek, dió, cseresznye- és eperfával való beültetésére. 2. A telepítések és pótlások élőiéi '.ételeinek megteremtése érdekében a gyümölcsfaiskolái anyag termelését jelentősen fokozni kell, olymódon, hogy a termelés évi menynyibe 1958-ra már évi négymillió darabra emelkedjék. Az állami gazdaságok, faiskolák területét 1956- ig évenként négyszáz kát. holddal növeljék. Ezenkívül engedélyt kell adni minden jelentkező termelőszövetkezeinek, városi és községi tanácsnak és egyénileg gazdálkodó kertésznek -r állami növényegészségügyi ellenőrzés mellett, — faiskola létesítésére és a csemeték forgalombahozására. 3. A gyümölcstermelés fejlesztése érdekében a termelőszövetkezetek, egyéni termelők és állami gazdaságok javítsák meg elsősorban a növényvédelmi munkát, a gyümölcsfák egyedi kezelését, ápolását. Elegendő számú mészkénléföző üstöt kell biztosítani ahhoz, hogy a ermelőszövetkezetek és az egyéni termelők védekezni tudjanak a pajzstetü ellen. Az olajos permetezést háromévenként legfeljebb egyszer szabad alkalmazni. A nyári permetezésekhez gondoskodni keli elegendő mennyiségű félkolloid készítményekről. 4. Nagy gondot kell fordítani szőlőterületeink gyorsabb ü.emű, fokozatos felújítására és 1956-ig a meglévő szőlőterületeken a hiányt pótolni kell, emellett meg kell kezdeni újabb szőlők telepítését. 1959-ig 70—75 ezer ka;, hold szőlőt kell telepíteni. A termelőszövetkezetek számára ingyenes szaporítóanyag biztosításával kell lehetőié tenni, hogy 1959-ig 20—24 ezer kát, hold telepítést végezzenek. Az állami gazdasagok ebben az időszakban kilencezer kát. hold szőlőt telepítsenek. Elő kell segíteni, hogy az előirányzott telepítések zömét, mintegy 40—42 ezer kát. hold telepítését az egyéni termelők, illetve a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságukban végezzék el. Külön gondot kell fordítani a történelmi borvidékek, elsősorban a Tokaj-Hegyal- ja szőlő.ermeiesének, borgazdaságának fejlesztésére. Pest, Bács-Kiskun és Csongrád megyékben a mennyiségi bortermő fajták, a Tokaj-hegy- aljai, Badacsony—balatonfüredi és som'ói borvidékeken a m nős°gi fe- hárborfajták, Villány, Szekszárd, Eger és Sopron vidékén a minőségi vörösborfajták telepítését kell nagymértékben fokozni. A csemegeszőlő telepítését országszerte növelni kell, de különösen Pest, Bács-Kiskún és Heves megyékben. A telepítések érdekében 1957-tg az állami gazdaságok szőlővessző-anya- telepeinek területét 1500 kát. holdra kell kiegészíteni. Ingyenes szaporítóanyag juttatásával, beruházási támogatással, a terület beadási kötelezettség alóli mentesítésével elő kell segíteni, hogy a termelőszövetkeze lek mintegy ötszáz kát. hold anyatelepet létesítsenek. A szőlőoltvány terme lést 1954-tő! 1959-ig az állami gazdaságokban és ermelőszövetkezetekbem fokozatosan évi 14 millió darabra, a gyökeres európai szőlővessző termelését pedig 25 millió darabra kell emelni. Teljesen szabaddá kell tenni a szaporítóanyag előállítását és eladását. 5. A felújítás és pótlás, va’amint a szőlők jobb megművelése révén a terméshozamot 1959-ig mintegy 32 százalékkal kell emelni. A termőképességet bultással, szálvesszőzés- sel stb kell fokozni, a tőke erőá'la- oota szerint. A kiöregedett sző’ők kivágását és telies újratelepítését engedélyezni kell. A növényvédelem elősegítésére növelni kell a rézből készült háti permetezőgépek és motoros permetezőié pék gyártását és a szükséges mennyiségű rézgálicot szabadforgalomba kell hozni. 1959-ig oltványszőlőénknek legalább fele, homoki szőlőinknek egy- harmada megfelelő támaszrendszerrel legyen ellátva. A borok minőségének megjavítása érdekében a borok kezelésére és érlelésére szo’gáló tárolóteret hat év alatt folyamatosan egy millió hektó- literrel kell növelni. (A rendelet második részét legközelebbi számunkban közöljük.) II IKKK SZERDA, DECEMBER 23 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK*. 1. sz. gyógyszertár, Széchenyi tér 2, Tel: 17-85.-8. sz. gyógyszertár, Kossuth Lajos u. 81. Tel: 23-94. 12. sz. gyógyszertár, Doktor Sándor utca 47. Telefon: 13-53. — NÉVNAP: Viktória. — IDŐJÁRÁS JELENTÉS: Várható időjárás szerda estig: jobbára borult, helyenként párás, ködös idő. Többfelé kisebb havazás, vagy ónoseső. Mérsékelt szél. Az éjszakai lehűlés keleten is mérséklődik, a nappali hőmérséklet aliig változik. Várható hómérsékleti értékek az ország terű’etéré szerdán reggel: nyugaton mínusz 2—mínusz 5, keleten mínusz 5—mínusz 8, délben mínusz l—plusz 2 fo-k között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet mínusz 1—mínusz 4 fok között. GYERMFKSZERETŐ házvezetőnő ajánlkozik vidékre is. Kulich Gyula-u. 34.. Kaszáld ASZNÁLT számológépüket, irodagépeket, valamint plüst vesz a Pécsi Bőrgyár. MAGYAR perzsa-szőnyeg 2x3 m. eladó- Megtekinthető: Rákóczi-út 55, földszint jobb. A KOMLÓI Bányagépjavító Vállalat vizsgázott kazánfűtőket keres azonnali belépésre. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. A PÉCSI Tervező Iroda ezúton értesíti ügyfeleit, hogy folyó hó 21-én eddigi helyi* ségéből (Kos«uth Lajofl-u. 5. Pannónia épület) új helyiségébe: Rét utca 43. sz.. alá (volt Iparostanonciskola) költözött. Telefonszámai változatlanok: 10-02, 10-03, 11-0-4. 11-05). 318 Ü7EMI.AKATOST knönyebb szakmunkára azonnali belépésre felvpsz a Bm Szik vízi pari Vállalat. Pécs, Somogyi Béla-u. 11. 315 ÉTTERMI csillárokat megvételre keresünk. Megkereséseket Nádor Szálloda irodájában, Pannónia épület. A PÉCS! MAVAUT AutóbuszkSzIrkedésí Vállalat megvételre keres egy kifogástalan állapotban lévő dolgozó szobát, mely könyv- *zukrényből, íróasztalból és ülő garnitúrából áll. 317 BÁNYÁSZÁT! Magasépítő Vállalat felve«* vizsgázott kazánfűtőt, villanyszerelőt, vas- betons2erelőket. ácsokat, kőműveseket, férfi, női segédmunkásokat A vállalat első terii'e- ti bérc«íoportbn van. munkaruha, szállás, napi háromszori étkezés biztosítva van. Jelentkezni lehet: Bányatelep, András-akna. MÜSOrOS Karácsonyest december 24-én a Háriorés Pannonté Élleremten Belépődíj nine* ! Ünnepi menük. Étel. ital, különlegességek. Reggel 3 óráig nyitva. UUNAMTÍiLI NAPI.O a Magyar DnlgorAk Partja Bnrnnvamegvei BizotKaenuak lapja Szerkeszti a szerke**töbiSof?«ág Felelős Kiadó EGRI l-A Szerkesztőség é* kiadóhivatala 'écs. Megye a Ih Fel 15-32. |3>3\ 11-34- Előfizetési díj havi ti — tor-pf Baranya megyét Szikra Nyomda Pécs. Munkáé«* Mihálv útra lO it. Telefon 20-27 4 nyomdáért felel. MLLUvV tM'/äQ
