Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-23 / 300. szám
19« DECEMBER *3 N A P L ő A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság határozata a mezőgazdasági termelés (ejlesztéséről (Folytatás ti 2. oldalról) tneíóbngádqkat, A brigádok területi.» a vetésforgó ideje alatt, lehetőleg ne változtassák. A szántóföldi brigádók tagjait a vetésforgó betartá- sáiban és a talaj termőképességének állandó növelésében érdekeltté kell terini. III. 4 gabona félek, különösen a búsa es a rozs termelésének jejeszteseröl A felszabadulás óta a gabonafélék vetésterülete az ipari növények, különösen pedig az olaj no vények termelésének kiterjedése következtében — csökkent s alatta maradt a megelőző sokeves átlagnak. Á legfontosabb kenyérgabonaféle s búza termésátlaga az utolsó hat évben meghaladja a felszabadulás előtti, tíz év átlagát, mégis rendkívül alacsony és messze elmarad az Élenjáró termelőszövetkezetek, egvé- hileg gazdálkodó dolgozó parasztok és. állami gazdaságok eredményeitől. Míg az elmúlt évben a búza országos termésátlaga kát. holdanként kilenc ép félmázsa volt, a székkutasi „Sqhäjiherz", tsz 17,8 mázsát ért, el. míg a rozs termésátlaga 7.4 mázsa volt, a mezöberényi ..Előre" tsz 20.7 mázsát, ősziárpából 12.1 má/.sa országos átlag mellett a péri „Béke“ tsz 29.8 mázsát takaritoU be kát. holdanként. V .alacsony országos átlagok oka mindenekelőtt a termelési eljárások helytelen alkalmazása. A búza és a rozs előveteménye országosan csak mintegy 82—35 százalékban megfelelő. A talnjelókészi- tés általában gyenge s a fokozol! követelményeknek nem felel meg. A trágyázásnál a gabonanemüek, főként a búza igényét nem veszik figyelembe, az elő vélemények trágyá- zat.lan talajba kerülnek. A műtrágya felhasználása a szocialista üzemekben sokszor szakszemit len, s így ke- vésbbé eredményes. A vetőmag előkészítése: a tisztítás, csávázás nem kiélégftő. Az egyéni termelőknek csak nedves csávázószer állt rendelkezésükre, ami nehézkes, a csávázási ezért gyakran rosszul, sőt egyáltalában nem végezték el. Elhanyagolták a gabonafélék növényápolás' munkáit., a vetések emiatt erősen elgyomosodtak. A szervezési hibák következtében a vetés általában megkésik. Hiba az is, hogy országszerte sekélyen vetnek, a sekély vetésekben a téli fagy a tavaszi szárazság nagyobb károkat okoz. Kevés a nagyüzemi termetes igényének megfelelő vetögép. Az egyénileg termelőknek is kevés vető gépjük van, emiatt sok a kézivetés. A nemesített vetőmagvak használata s az ezt elősegítő vetőmagcsere nem elég széleskörű. A földművelésügyi minisztérium és a helyi tanácsok a vetési munkákat nem szervezik meg kielégítő módon A sok kapkodó és sablonos intézkedés folytán gyenge a munkák minősége. 1. Mezőgazdaságunk legfontosabb feladata a gabonafélék, kü’önösen a búza terméshozamának erőteljes fokozása. hogy a.lakosság ellátását kenyérrel, liszttel és tésztafélékkel állandóan es bőségesen biztosítani lehessen. Ennek érdekében: a) A kenyérgabonafélék (búza és rozs) »■»testerületét a következő évek bqri az elmúlt hat év átlagához képe# mintegy százezer kát. holddal kell növelni. Tehát évente el ke' vetni hárommillió négyszáznegyven- ezer kát. hold kenyérgabonát, amibő' mintegy 73—75 százalék legyen a búza. A kenyérgabonafélék országos termésátlagát az elkövetkező három év alatt az elmúlt hat év átlagához köpesd egy—másfél mázsával kell emelni. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek nagyüzemi termelés lehetőségének kihasználásával termésátlagaikat ennél lényegesen jobban emeljék. A búzát, rozsot azo- kbn a legjobb termőterületeken vessék, ahol 3 legnagyobb termést adják. A laza homoktalajokon a rozs legyen a fő kenyérgabonanövény, minden más talajon pedig a búza. Nemesített búzafajtáink közül első sorban a bánkuti 1201-es és Fleisch- mann 481-es búzafajtákat, rozsfajtáink közül pedig a kisvárdai és a lo- yászpatonai nemesített fajtákat kel! termelni. b) Az árpa vetésterületét a hatéves átlaghoz képest 26.00 kát. holddal kell növelni, hogy elérje a 800.000 kát holdat. Ezen belül az osriárpa 60—62 százalék legyen. 'Az árpatermés országos átlagát az elmúlt Hat év átlagához képest mint egy egy— másfél mázsával kell emelni. Nemesített ösziárpa fajtáink közül főleg a béta őszi árpát kell termelni. a tavasKiak közül pedig általánosan el kell terjeszteni a Fried- rich-fóle 104-cs, továbbá a Fried-' ricb-féle 101-es és a perész légi sör- árpa fajtákat. 2. A gabonafélék nagyobb terméshozama érdekében a következőket kell tenni: a) A legjobb előveteményeket elsősorban az őszi kenyérgabonafélék, küjönösen a búza részére kell biztosítani. A vetésforgó keretében a kevésbbé jó előveteményeket, különösen a kukoricát istáUótrágyázás- ban kell részesíteni. A búzát megelőző kukoricákat korábban kell vetni, gondosabb növényápolásban kell részesíteni, főleg ped’g el kel! végezni az augusztusi gazoló k»pá- 'ást. A kévésbbé megfelelő elő vélemények ut/n következő, rosszul átáelélt búzákat tavasszal fejtrágyázni kell. A földművelésügyi minisztérium fejt sen ki széles propagandát a búza helyi trágyákkal (komnoszt, érett ls- állótráeva-. baromfitrágya, stb.) va- 'ó fejtrágyázására. bt A gabonafélék elsősorban a búza és a roes ülepedett, vagy tömörített és beérett talajokba kerüljenek. A szocialista szektorban, ahol a he- 'vi körü’rpónvek me^enverUk s az *»'ő- veteménvék gépi erővel végzett őszi mélyszántást kaptak, a terület megfelelően evommentes, el kell teripsz- ten.i a k'iHívátnrral. tárcsával vagy más megfelelő talajművelő eszközzel veszett — foreatás. illetve szántás nélküli — vetöágykészitést. Laza homokon azonban nem haevbntó el a mély vetöszántás, s itt feltétlenül al- ka1 mami 1-ell a vetőszántások hen- gerezcsét is. c) Az országos vetési határidők helyett a fő termelési tájakon. — az elöveteménvek figyelembe véle lével, — ajánlani kell a legjobb vetési idő* Az aeronómusok felelősen döntsék el a vetés időpontját, úgy. hoav az őszi gabonaféléket korábban vessék el. A vetést az ország egész területén m’nden évben október 31- !g be kell foiezni. A gabonafélék vetésénél törekedni ke’! a sürősoní (hat-nvolc nm sor- távolságú) vetögépek használatára. \ ián la n i kell n gabonafélék keresztezett sorú vetését, ami az elmúlt ■vek tapasztalata alapján jelentős terméstöhbletel hozott,. d) Kötelezővé kell tenni minden ’orme'ő számára a gabonafélék ve- ‘ömagiának tisztításét és a búza csávázásit. A bei- és kii»kereskedelm; miniszter megfelelő mennv’séeu ha- tekonv nedves- és porcsávázószert 'v-o^on forgalomba. A vetőmag minőségének ellenórzé- teséro és a kát. holdanként leerpogtelo’öhb vetőniaemennviség mogállanflására az állami gazdaságokat és géoéüomásnkat két éven belül egv- sznm vptömaev’zcpóló fölszereléssel Vett ellátni. A gépállomások, a ter- •noi5szövot,kozo»ok és evvén’ terme- ’ők részére díítalanul végezzék a ve- »őmagvizsgálatot. el A npm«M'tptt gahnnavetőmag- gnt-nt úgv ko-ii elszapontani. heev a 'olúiftás népv-öt óvónként országo-nn rnogtöriónhessék. Uj. bővebb termő jobb minőségű gépi aratásra p.’Vsiirnesabb botogsé- -oknek ellená'tehb törzskorvvezott gabonafaita n'őó'lítóiát százezer fo- -tetic teriodhető jutalomban kell-óc70CÍtonÍ. fi Meg kell iavftapi a cabonane- műek növénvánolási. főleg evömirtá- ó munkáit. A laza tálaink rnzsvotécZ ‘öl. eltokintvo szükség pesten el kell végezni az ő«zl cabonafóték tavaszi tegasolását. felfagyás után pedig a Songerezést. Országosan kötelezővé kell tenni póridén tm-molö számára az acatolást. 1954-ben meg kell kezdeni a gyomirtó vegyszerek hasz•*> 13 t Ó f 3. 1954-ben az aratást az állam’ Gazdaságokban 70 százalékiá, a térné'őszövetVarptektem pedig S0 százalékig kell gépesíteni. A következő ávokben ezt fokozatosan növelni kell. 4 A rizs vetésterületét a rendelkezésre álló öntözővíz mennyisége, valamint a tekmolés egvób szükeóp. teteinek kielégítése alapián az 1053 “vhez kénest tos4-re 40 százalékkal •>7 elkövetkező három év alatt rWHt» fokozz fosán 80 százalékkal kell növelni. Ri7,sfaitáink közül általánosságban a Dunehan Shali és a ..Szegedi szakállas" faitákat. az északibb rizsvidékeken és egyes kijelölt rizs- területeken a krasznodari rizsfajtát kell termelni. A rizs termetesébe az eddiginél nagyobb mértékben kell bekapcsolni a termelőin vei kezeteket és az egyéni termelőket. A földművelésügyi miniszter 1054 ianuár 31-ig vegve nyilvántartásba azokat a r>zstolor>oirot ahol a harnulásos megbetegedés kártétele megállapítható volt. Ezeken a területeken — az 1954. évben rendelkezésre álló vetömagmennyiség erejéig — barnuiásos megbetegedéssel szemben ellenálló riz^fajta vetőmagját kall elvetni. IV. 4 takarmány termelés * fejlesztéséről Állatállományunk taksrmányellá- tása elégtelen s különösen fehérjében szegény. Országosan a szükségesnél kisebb területen termelünk takarmányt. — Gyakran nem azokat a takarmánynövényeket termelik, amelyek a helyi viszonyoknak legjobban megfelelnek és a legtöbb takarmányérté- két adják. Elhanyagolt a fehérjében gazdag pillangósvirágú takarmánynövények és ezek keverékeinek termelése. Sok hiba van a takarmány- félék betakarításában, tartósításában, tárolásában és felhasználásában is. Viszonylag nagy területet elfoglaló legelőink és rétjeink nagyon elhanyagoltak, termésük alacsony és rcsszminőségű. Az állatállomány részére szilárd takarmány alapot kell teremteni, amelynek érdekében a következő intézkedéseket kell végrehajtani. 1. Az ország különféle vidékein az illető vidék ta'aj és éghajlati viszonyainak leginkább megfelelő takarmánynövényeket, és fajtákat kell ‘ermeini. A legértékesebb takarmánynövények, az évelő pillangósvirágú — elsősorban a lucerna, — szálastakar- mánvok vetésterületét 1954. évben 750 000 kát. holdra. 1955. évben 800 ezer kát. holdra, 1956. évben 885 °zer kát. holdra kell növelni. Legfontosabb szálastákarmá ny növényünk, a lucerna terméshozamát az elkövetkező három év alatt országosan kát. holdanként három mázsa szénával kell emelni. Ennek érdekében: a) A lucerna és egyéb évelő pii- ’angósviragúak megvaiból szilárd ve- tömagalapot kell teremteni. A terme- ’őszövetkezeteknpk és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak >954. éVben ötezer mázsa. 1955. évben 8500 mázsa. 1956. évben 10 ezer mázsa lucernavetőmagoi kell kölcsön adni azzal, hogy azt két éven belül 'rifogástalan minőségi termésből azonos súly mennyiségben adják vissza. bt A lucerna magtermésének növelése érdekében is meg kell javítani a termelési eljárást a nyári vetés és a pótbeporzás elterjesztésével. \ lucerruimag ára mázsánként 1500 forint legven és ehhez kell aránvo- '(tani a többi évelő takarmányfélék magvainak árát is. A gépállomások, állami gazdaságok a cséplési idényben megfelelő számú cséplőgépet ál- ’ítsanak a lucerna és a heremag csép lésére. c) A lucernaszéna és a többi évelő pillangósvirágú szálastakarmánynövény szénakészítési veszteségeinek csökkentésére el kell terjeszteni Kund Ede egyetemi tanár rend- sodrásos szénaszárítási módszerét, A lucerna- és vöröshere táblákon égetéssel, vegyszerekkel rendszeresen és kötelezően ir:ani kell az arankat A termelők a kártékony rovarokat bogúrfogással, permetezéssel, porozással pusztítsák. Meg kell szervezni a rovarirtást pulykával és gyöngyössel is. 2. A szilárd takarmányalap megteremtése érdekeben a legfontosabb ás legnagyobb takarmányértéket adó kukorica termésátlagát az utolsó hai ;v átlagához kápfcst három év alat* kát. holdanként kát mázsával kelt emelni A kukoricát lehetőleg istálló trágyázott s ősszel mélyen szántott földbe kell vetni, Rendkívül fontos, hogy mind a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok, mind az egyénileg termelők a kukoricát legalább háromszor megkapálják és alkalmazzák minél többen a pótbeporzást, amely az elmúlt évek tapasztalatai alapján jelentős terméstöbbletet hoz. A termelőszövetkezetek és az álla mi gazdaságok a kukoricát lehetőleg négyzetes művelésre vessék, a kapá- ás.t pedig keresztben-hosszában géppel végezzék. Fokozatosan rá kell térni a hete- rózis-kukoricavetőmag használatára Fnnek érdekében fokozatos fejlesztéssel évente 25.000 kát. holdon ken heterózis kukoricavetőmagot termelni. A heterózis-kukarica vetőmag minden mázsájáért a termelőszövetkezeteknek másfél mázsa takarmány kukoricát kell adni. A heterózis kukoricavetőmagot a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok szokványmínőségű takarmánykukoricáért egytegy arány ban kapják cserébe. A kukoricaszárat a veszteségek elkerülése végeit a törés után azonnal te kell takarítani, be kell sill ózni. agy beázás e'len biztosan védő kúpokba, kazalokba kell rakni. ,3. A takarmányterme’ést úgy kel’ megszervezni, h.ogy április közepein kezdve a téli időszakig állandóan megfelelő mennyiségű zöldtakarmánv álljon mind a termelőszövetkezetek mind az egyéni termelők és az állami gazdaságok rendelkezésére. A zöi!dtakarmány-ellátás folyamatosságának biztosítása érdekében nagyobb gondot kell fordítani a tavaszi vetésű zöld takarmányok és a másodtermények vetésére. Ez utóbbiaknak fokozatosan mintegy 50 százalékát olyan uövényféleségekböi kall elvetni, amelyek az őszi hónapokban zöldakarmányként használhatók fői! ícirokfélék, szudáni fű, takarmány- káposzta.) A tavaszi időszakban nagyobb mór tékben kell alkalmazni a takarmány félék, pl. a vöröshere. murokrepa rávetését a tavaszi és őszi gabonákra, vagy a sárgarépa együttes vetését mákkal, borsóval, stb. A kettősteritieiésben rejlő lehetőségek megfelelt) hasznosítására 1954. évben 168.000. Kát. holdon, 1955. évben 220.000 kát. holdon, 1956. évben 285.000 kát. hóidon kell őszi keverék- takarmányt termelni. A folyamatos nyári zöldtakarmánv ellátás megszervezése mellett növelni kell a nedvdús takarmányok — elsősorban a takarmányrépa hozamát és el kell terjeszteni a legjobb termést adó rózsaszínű-béta takarmány répafajtát 4. A siiózás általánossá tétele érdekében 1954. évben 350.000 kát. holdon, 1955 évben 380.000 kát. holdon, 1956. évben 430.000 kát.’holdon kell siiótakarmányt termelni. A silózást nemcsak a speciális si- lónővények termelésének kiterjesztésével, hanem azoknak a gyengébb minőségű takarmányoknak (kukorica szár. napraforgótánycr, stib.) silózásával is növelni kell, amelyek így értékes takarmányokká alakíthatók át. Gondoskodni kell arról, hogy 1951 cv végére a tei-melőszövetkezetok- ben, valamint az állami gazdaságokban szarvasmarha és juh 'számosállatonként legalább három köbméter, sertés számosállatonként fél köbméter állandó jellegű (beton, tégla' silóúr álljon rendelkezésre. Ezt a silóűrt 1956-ban szarvasmarha és juh számosállatonként legalább öt köbméterre, sertés számosáila tönként legalább egy köbméterre kell emelni. A termelőszövetkezeti tagok háztáji silóépítésének elősegítésére s az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok számára évenként 300.000 köbméter silóür építéséhez ötéves törlesztésre anyaghitelt kell nyújtani. Az építési anyagnak legalább felet előregyártott elemekben kell biztosi tani. A gépállomás a silózást termelő- szövetkezeteknek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak köbméterenként 2.50 forintért végezze el. A silózás maradéktalan végrehajtása érdekében a főidényben mun kába kell állítani minden erre alkalmas gépet.. A silókukorica, a barna édescirok és a kukoricaszár betakarításának megjavításához 1955-től kezdve éven ként 500 j árvaszecskázógépet és ezer darab silótöltő szecskavágót keil gyártani. 5. A legelők és rétek takarmánytermésének növelése érdekében: általában be keli vezetni a rendszeres gyomirtással, a fektetéses trágyázással egybekötött szakaszos legeltetést. A különféle állatfajok legeltetés» esetén a legelőt tagokra kell osztani. A gyomirtást a leselő hasznáéinak kötelességévé kell tenni. Azokat a parasztokat, akik a iege- ’őkön a gyomnövényeket rendszeresen irtják, a fektetéses trágyázás* megszervezik, külön díjazásban kel’ 'észesíteni. A legelőkön a jószág ívóvízellátásának javítására évente ezer új kutat és itatóherendezést kell létesíteni és az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a meglévő kutak karbantartására. a) 1955-től évente 75.000 kát. hold iavított — elsősorban öntözött — legelőt kell műtrágyázni. Ehhez 1955- *őt évente 53.000 mázsa pétisót 120.000 mázsa szuperfoszfátot. 26.000 mázsa káliumsót kell biztosítani. b) A legelők és rétek felületének egyengetésével — többek közötit a kaszálógépek használatának lehető- vététele céljából — a gépállomások részére 100 traktorvontatásu rétgya- lut kell gyártani. A gyomirtás eredményessé tételére a gépállomások és az állami gazdaságok traktoros vontatásu kaszáinak számát évente legalább ötszázzal kell növelni, azonkívül legalább kétezer fogatos kaszát kel! forgalomba hozni. c) Az állatállomány jobb fehérje- ellátása érdekében biztosítani keH az delében végzett szénakaszá’.ást. Árok partok, vasúti töltések, erdei tiszéc epvS|-> géone' nem kaszálható területek fütenotiseaak betakart • * Minisztertan icsána k "ítását az ál’smi gazdaságok és vál- Iálatok részér! is végezhetik. Az 'erdőgazdaságok eddiginél jóval nagyobb mértekben biztosítsák a/ erdők fűtermésének betakarítását. d) A legelők és rétek gyökeres megjavítását a szükségszerű talajjavításokkal együtt taíajjavitási ál- '.omások végezzék. A legelő ás rét- javítási munkák helvi irányítását végző káderek oktatáséra 1954-ben legelő- és rétgazdasági mesterképzést kell szervezni. Fokozott mértükben alkalmazni kell a takarmányok előkészítésénél a szeeskázást, répavágást, füllesztést és üükség szerint az élesztósítóst. Ennek érdekében a termelőszövetkezetek és az állami gazdasagok részere megfe'elö minőségű, nagy teljesítményű, gépi meghajtású szecskavágót, és répavágót, az egyénileg gazdálkodó parasztok részére pedig kézi szecskavágót és répavágókat kell gyárt ahi. R. A szemestakarmányok jobb értékesítése érdekében szélesebb mértékben kell alkalmazni a szemes- takarmányok darálását. A járási tanácsok adjanak ki a darálók fenntartására engedélyeket. A gépállomások a darálást termény helyett pénzért végezzék. A termelőszövetkezetek és egyéni termelők kezelésében lévő vámdarálók darálásánál a vámot öt százalékban kell maximálni, ugyanakkor a darálótuiajdonosok a vámkorosménnycl szabadon rendel kezhetnek. V.-I* ipar! és ofajtt*nörénYeli termelésének fokozásáról, az élelmiszer- és könnyű• ipar nyersanyag’ alapjának növeléséről A felszabadulás előtt az elmaradott. külterjes mezőgazdaságban az, ipari növények termelésének teljesen alárendelt szerepe volt. A fel- szabadulás után az ipari és olajos kultúrák termelését sikerült nagymértékben fellendíteni, de az ipari és olajos növények területi növekedésével nem tartott lépést a termésátlagok növekedése. Ennek oka részben a hazai nemesített vet'»magtermelés elhanyagola- sa. részben az őszi mélyszántás és trágyázás elmulasztása. Ezenkívül komoly hibák és hiányosságok mutatkoznak az. egyes ipari növények termelési területeinek kijelölésében, a műtrágyaellátásban, a növényápolás ban és a betakarítás gépesítésében Is. A legjobb ipari növénytermelők eredményei bizonyítják e növények termelésében rejlő nagy lehetősége«^ két. A sárbogárdi Vörös I Jajnál termelőszövetkezet például az 1952. évi száraz esztendőben is kát. holdanként 403 mázsás cukorrépatermést takarított be, az országos átlag többszörösét. Az ipari és olajosnövények te-- meiésénck fokozását a következő ■»vekben nem vetésterületük további növelésével, hanem a termésátlagok jelentős emelésével kell elérni. A cukorrépa, kender, dohány, repce, mák, cikória vetésterületét a jelenlegi szinten*»tartva, a napraforgó és a gyapot vetésterü'etét pedig csökkentve. minden erőfeszítést arra kell tordiUni. hogy két-három éven belül országos viszonylatban, holdanként a cukorrépáinál 130 mázsás, a napraforgónál hét-nyolc mázsás, a rostkendornél 28 mázsáa. a gyapo*ná1 négy mázsás és a dohánvnái hét mázsás termcsatlacot érjünk el. Az állami gazdaságokban és a terme'ő- szövetkezetekben azonban még enne! is magasabb legyen a terméseredmény. A komlótermelést úgy keil fejleszteni, hogy a hazai szükségletet teljes mértékben fedezze. 2. A termésátlagok fokozása én* - kében a legfontosabb feladat az ipari növények, elsősorban a cukorrépa, a kender és a gyapot aló az őszi mélyszántás és trágyázás elvégzése. a) Az ipari növények alá történő jóminőségű őszi mélyszántás biztosítása végett 1954. évtől kezdve — rost- és magkender, valamint a gyapot termelésére kötött szerződések alapján. — a termelőszövetkezetek es az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok számára lehetőleg a gépállomások végezzék a mélyszántást. E növények alá a termelőszövetkezetek részére végzett mélyszántás díját, ha az egész leszerződött terü'e- tet istállótrágyázták, a szerződtető vállalat térítse meg. bl A terméseredmények növelése érdekében az ipari növények, mindenekelőtt a cukorrépa, a kender a dohány, a len és a gyapot termeié(Folytatás a. i- oldato
