Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-23 / 300. szám
DUNÁNTÚLI w NAPLÓ Világ proletárjai egyesüljetek! A Magyar Do'«ro7<V; Pártja Központi Vezetőségének és a Magvar IVépköztársasúg Minisztertanácsának határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről Űí—3—4?. o.) J :az mj>p baranvamegyei pártbizottjácának lapja X. ÉVFOLYAM, 300. SZÁM A It A 5Q FII.I,Fit SZERDA, 1953 DECEMBER 23 4 szovjet kormány nyilatkozata Eisenhowernek9 az Egyesült Államok elnökének 19 S3 december 8-i beszédével kapcsolatban Moszkva (TASZSZ): Eisenhower. az Igyesfilt Áramok elnöke december -án az ENSZ közgyűlésében beszé- let mondott az atomfegyver kérdé- éről. Mint már jelentettük. Cb. Bohlen ír az Egyesült Államok Szovjetunió leli nagykövete december 7-én fel- tereste V. M. Molotovot. a Szov- etunló külügyminiszterét és kormá- lya megbízására hivatkozva kérte óvja fel a szovjet kormány figyelőét azokra a javaslatokra amelyeket az elnök beszéde tartalmaz. December 9-én Mr Bohlen elktild- e V. M. Molotovnak Eisenhower •eszédének kivonatát. V. M. Molotov ,a Szovjetunió kül- ígyminisztere december 21-én át- lyujtotta £h. Bohlen úrnak, a szövet kormány Eisenhower elnök beszédével kapcso’atos nyi’atkozatá- lak alább közölt szövegét. Ugyanakkor közzétették azt a lehlet, valamint azt a kivonatot is. melyet Ch. Bohlen úr az Egyesült illáinak nagykövete küldött V. M tolotovnak Eisenhower elnöknek az 1NSZ közgyűlésén mondott beszédéül. A szovjet kormány nvilatkozata a ^vetkezőképpen hangzik: Elsenhower, az Egyestilt Államok lnöke december 8-án az ENSZ köz- yulésén mondott beszédében foglal- ozott az atomfegyver kérdésével. Az Egyesült Államok elnökének linden alapja megvolt ahhoz, hogy angsúlyozza azt a veszélyt, amelyfel a kialakult helyzet a világ né- eit fenyegeti, ba a kormányok nem esznek intézkedéseket az atomfegy- érkezési verseny ellen. Ez még he- fesebb most, am:kor az atomüegy- er mellett már megteremtették a lidrogénfegyvert, amely hatásában okkal felülmúlja az atomfegyvert, lem lehet megfe'edkezni olyan új- Ipusú fegyverekről, mint a rakéta- egyver, amelyet a modern technika révén repülőgépek nélkül ezer kilométerekre lehet felhasználni Hint az atomtöltésű torpedók, stb. Az. hogy felfedezték az atomener- ia felhasználásának gyakorlati lehetőségét. a modern tudomány és echnika hatalmas vívmánya. Feltelezték — mint lehetőséget — az atomenergia felhasználását hábo- ús célokra és — mint lehetőséget. - felhasználását békés célokra. Az 'többi időkig az atomenergiát fö- ‘éppen fegyver gyártására igyekezik felhasználni. Az emberiségnek bonban az az érdeke, hogy az tomenergiát csak békés szükségletűre irányítsák és megakadályozzák * atomenergia felhasználását a né- •®k lelkiismeretének és becsületé- 'ek ellentmondó olyan célokra, mint htberck tömeges kiirtása és városok 'Hrbár lerombolása. Majdnem harminc évvel ezelőtt 49 Illám kormánya megegyezésre Ju- stt és aláírta az 1925. évi genfi tgyzőkönyvet a vegyi és baktérium- tgyver alkalmazásának megtiltásául, elismerve, hogy e tömegpusztító tgyverek használata bűn. Ez a kor- lányok közötti egyezmény, amc- fet annakidején a Szovjetunió alatt, kedvező eredményekre vezetett. Mindenki tudja, hogy az első vi- ^gháború alatt széles körben alkalmaztak olyan tömegpusztító fegyverét. mint a fojtó- és mérgesgázok 's más vegyi fegyverek, amelyekék használatát a népek erélyesen títélték. Már akkor fenyegetett a kárt okoló baktériumfegyver alkalmazásaik veszélye is, amelynek az a ccl- S, hogy a legsúlyosabb betegségekéi fertőzze meg a városok békés latosait. Ezt az emberek túlnyomó ^bbségének lelkiismerete nem foghatta el. Éppen ez tette szftksé- tossé a nemzetközi megegyezést az éilített genfi jegyzőkönyv formásban. amely elítélte és megtiltotta I vegyi és baktériumfegyver alkalmazását a háborúban. Teljesen világos, hogy ha nem étt volna ez a negvvonkUenc álam által aláirt jegyzőkönyv — még Ha nem is rat’fikálta valamennyi állam — a második világháborúban nem létezett volna semmilyen gátló tényező a vegyi és baktériumfegyverek alkalmazása terén. Az a tény, hogy a második világháborúban ■egyetlen kormány sem mert vegyi és »aktériumf agy vert alkalmazni, azt bizonyítja, hogy az államok említett 'gyezménye. amely a vegyi és bak- érhimfegyver ellen irányul, pozitív lelentőségű volt. Emellett természetesen nem lehet lekicsinyelni azt a körülményt sem, hogy e nemzetközi ygyezményre támaszkodva a Hitler- öllencs koalíció államai szilárdan kijelentették, hogy pusztító vissza- isapással felelnek, ha az ellenség megpróbál vegyi fegyvert használni 3 háborúban. A felhozott meggondolások teljes mértékben vonatkoznak az atom- ís hidrogénfegyverre is. Ismeretes, hogy az Egyesült Nemzetek nem számítják ezeket a fegyvereket a hagyományos fegyverekhez, hanem ' v'önleges fegyvereknek, tömegpusztító fegyvereknek tekintik. Érthető az a körülmény, hogy Eisenhower elnök, aki mint a legutóbbi világháború egyik legkiválóbb katonai vezetője ismeretes, hangsúlyozta az atomfegyver pusztító hatását. Figyelembe kell venni azt is, Hogy az idők múltával e kérdés jelentősége még inkább fokozódik. Teljesen érthetetlen lenne, ha azok az államok, amelyek atom-, ‘-agy hidrogénfegyverrel rendelkeznek, nem tulajdonítanának kellő jelentőséget az atom- és hidrogénfegyver, valamint a többi tömegpusztító fegyver megtiltásának vagy valamilyen meghatározatlan jövőre ualaszlanák egy nemzetközi egyezmény létrehozását ebben a kérdésben. Ilyen álláspont ezzel a fontos és halaszthatatlan kérdéssel szemben semmivel sem lenne igazolható. A Szovjetunió következetesen harcot vív az atomfegyver eltiltásáért és egyúttal az összes többi fegyver jelentős csökkentéséért. Ez összhang ban áll a szovjet állam politikájával, amelynek célja egy új háború megakadályozása, a béke és a nőlek közötti együttműködés megszi- árdítása. Az Egyesült Államok elnöke de cember 8-án az atomfegyverről szóló beszédében rámutatott arra, milyen nagyjelentőségű a nemzetközi feszültség eyhitésének és a békés szán- lókba vetett kölcsönös bizalom légköre megteremtésének kérdése. Ez ,zintén megfelel a szovjet kormány nézeteinek, mert a szovjet kormány változatlanul arra törekszik, hogy elősegítse a nemzetközi feszültség enyhülését és biztosítsa a béke megszilárdulását az egész világon. Hogy sikereket érjünk el ezen az iton, kölcsönös erőfeszítésekre van szükség a nemzetközi feszültség csökkentését akadályozó okok elhárítása (lekében. Ami a Szovjetuniót il- eti, mindent megteszünk annak érdekében, hogy a szovjet emberek munkáját és anyagi erőinket az ország békés gazdaságának és kultúrájának további fellendülésével kapcsolatos új, óriási feladatok megoldására összpontosítsuk és hogy még job ban kiterjesszük a nemzetközi gazdasági együttműködést az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján. A Szovjetunió azok közé az államok közé tartozik, amelyek az egészséges nemzetközi kereskedelem fejlesztésére törekednek és határozottan elítélik a megkülönböztetés és a gazdaságilag függő országokra gyakorolt nyomás e téren teljesen lejáratott politikáját. A Szovjetunió külpolitikájának érdekei nem követelik ilyen vagy olyan államok ellen irányuló háborús tömbök és szövetségek alakítását és nem követelik háborús támaszpontok létesítését sem más államok területén. A Szovjetunió az államok közötti normális kapcsolatokkal összeegyeztet- Hetetlennek tart olyan politikát ■mely kártevő felforgató "ktusok támogatását jelentené más országokban, vagy kártevő ügynökök pénzelését. Az államuk közötti kapcsolatok javítására irányuló törekvésnek ezen elvek kölcsönös elismeréséhez kellene vezetnie, az elvek nem mondhatnak ellent semmilyen állam nemzeti érdekeinek és ugyanakkor teljesen megfelelnek a béke ás a nemzetközi biztonság megerősítése érdekeinek. Éppen ezért a Szovjetunió nemcsak a küszöbönálló berlini értekezhet tartja oly fontosnak, hanem az öt nagyhatalom értekezletét is a Sinai Népköztársaság részvételével mert a jelenlegi feltételek között az egész nemzetközi helyzet feszültségének enyhülését és az egyes megoldásra megérett nemzetközi kérdések megfelelő megoldását csak az összes nagyhatalmak együttes erőfeszítése biztosíthatja a többi állam erőfeszítéseivel együtt. Ez összhangban áll az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányával is, amelynek értelmében a béke és a nemzetközi biztonság fenntartásáért különös felelősség hárul öt államra: az Egyesült Államokra. Angliára, Franciaországra, a Szovjetunióra és Kínára. Ugyanakkor teljesen világos, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében a nagy kínai népet meg a Kínai Népköztársaságnak kell képviselnie. Annak, aki elő akarja segíteni az ENSÉ szerepének és tekintélyének emelését, az egyetemes béke megszilár díjasában, különösen állhatatosnak kell lennie azzal kapcsolatban, hogy közeledjék egymáshoz az öt nagyhatalom álláspontja az atomfegyverrel cs az összes többi fegyverekkel kapcsolatos verseny megszüntetésének kérdésében. Kétségtelen, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének minden tagja egyhangúlag támogatna minden olyan lépést, amely az említett nagyhatalmak közötti megegyezés, valamint az atom- és hidrogénfegyver használatával kapcsolatos veszély kiküszöbölése és általában a fegyverkezési hajsza beszüntetése felé vezet. Mindenekelőtt ezen az úton nyílnak fontos lehetőségek a nemzetközi feszültség enyhítésére, a eke megszilárdítására. Eisenhower elnök, amikor kifejtet- l véleményét az atomfegyver jelentőségéről, úgy nyilatkozott, hogy kívánatos lenne megfelelő bizalmas, vagy diplomáciai tárgyalásokat folytatni az érdekelt államok között. Eisenhower elnök emellett azt a javaslatot tette, hogy a megfelelő államok már most kezdjék meg és a továbbiakban folytassák „normális uránkészleteik és hasadó anyag- készleteik bizonyos részének átadását egy nemzetközi atomenergia szervezetnek" békés célokra való fel- használás végett. Ez a „nemzetközi atomenergia szervezet“ az Egyesült Nemzetek Szervezetének égisze alatt állna. Ez a javaslat ezenkívül rámutat arra, *ogy a nemzetközi atomenergia szervezetre „lehetne hárítani a felelősséget a rendelkezésére bocsátott hasadó és egyéb anyagok összegyűjtéséért, megóvásáért és őrzéséért.“ Szemügyre kell venni, mit jelent 3z a javaslat. Először is, ez a javaslat art jelenti, hogy a rendelkezésre álló es újonnan létesítendő atomanyagkész- letckből — a javaslat értelmében — békés célokra csak „valamilyen nem nagy részt" kellene kiemelni. Ebből következik, hogy az atomanyagok fő tömegét továbbra is újabb alom- és hidregónbombák előállítására használják fel és teljes mértékben >ennmarad a lehetőség az atomfegyver további felhalmozására és még pusztítóbb erejű újabb ilyen fegyverek létrehozására. Tehát ez a javaslat jelenlegi formájában egyáltalán nem köti meg azoknak az ál- amoknak kezét, amelyeknek lehetőségük van atom- és hidrogénfegyver dőállítására. Másodszor, Eisenhower elnök javaslata egyáltalán nem korlátozza magának az atomfegyver alkalmazásának lehetőségét. E javas’at elfogadása egyáltalán nem korlátozza az agresszort abban, hogy bármely célra és bármely időpontban alkalmazza az atomfegyvert. Ez a Javaslat tehát semmiképpen sem csökkend vz atomtámadás veszélyét, llymódon azt a következtetést kell levonni, Hogy az Egyesült Államok javaslata jelenlegi formájában nem állítja mep a növekvő atomfegyvertermelést és nem korlátozza e fegyver alkalmazásának lehetőségét. A szóbanforgó javaslat tényleges jelentőségének értékelésénél ezt feltétlenül figyelembe kell venni. Más lenne ennek a javaslatnak *a •elentősége. ha annak elismeréséből óulu na ki. hogy szükséges az atom fegyvernek — az agresszió fegyverének megtiltása. Az Egyesült Államok elnökének felszólalásában azonban nem történik említés az atomfegyver megtiltásának szükségességéről. E felszólalás megkerüli az atomfegyver megtiltásának kérdését. ooIíp Eisenhower elnök kiemeli az atomfegyvernek a világ népeit fenyegető különös veszélyét a mostani atomkorszakban. Felmerül a kérdés, lehet-e beszélni a nemzetközi feszü'tség enyhíté- lénea. szükségességéről és egyúttal megkerülni az atomfegyver betiltásnak problemsját? E kérdésre nincs hét különböző válasz. Mindazok, akik a nemzetközi helyzet feszültségének enyhülésére és a béke megerősítésére törekednek, feltétlenül követe'ik, hogy a kormányok igyekezzenek a legsürgősebben kedvemen megoldani ezt v kérdést. Közismert, hogy a népek nyugta- •ansága főképpen az atomháború keletkezésének lehetőségevei kapcso’atos, ennek veszélyét pedig nem lehet kiküszöbölni az atomfegyver befutása nélkül. Ezt fennállásának kezdetétől fogva elismerte az Egyesült Nemzetek Szervezete, amely az atom f« gy ver betiltásának szükségessége n ellett nyilatkozott. Senki sem tagadhatja az e feladat megoldásának útiábai álló nehézségeket. Nem lehet azonban azt mondani, hogy az Egyesüli Nemzetek és mindenekelőtt azok az államok, amelyeket ez különösen érint, már elegendő erőfeszítést tettek annak érdekében, hogy nemzetközi megegyezésre jussanak az atomfegyver betiltásának és e betiltás végrehajtása fe lel ti hatékony nemzetközi ellenőrzés megteremtésének kérdésében i zeit a békeszerető népeknek lehetetlen lenne megmagyarázni a helyzetet. ha e kérdés megoldását tovább Iriasztanák, vagy ha minden jelenleg’ élessége ellenére megkerülnék. í zért a szovjet kormány, mint eddig is, úgy véli, hogy a legfontosabb ,-s emellett halaszthatatlan probléma az atom- és a hidrogénfegyver, valamint a többi tömegpusztító fegyverfajta feltétlen megtiltása, az e tilalom feletti szigorú nemzetközi ellenőrzés egyidejű megteremtésével. Minden békeszerető népnek érdeke c feladat mielőbbi megoldása. Ha az egész ügyet arra korlátozzák, hogy az atomanyagok valamiben kis részét békés célokra fordít- lák és ezen anyagok alapvető részét — amelyeknek mennyisége állandóin nő — egyre pusztítóbb és pusztítóbb atomfegyverek termelésére fordítják, akkor az atomháború veszélye egyáltalában nem gyengül. Ez szolgálhat a népek éberségének elaUa- tására az atomfegyver problémája iránt, de nem segítheti elő az atomháború reális veszélyének csökkentését. Ha az államok közötti megegyezés arra korlátozódik, hogy csak az atom- anyagoknak egy bizonyos kis részét irányozzák elő békés célokra, az atom fegyver gyártását pedig továbbra sem korlátozzák semmivel, akkor az dyen nemzetközi egyezmény tényle gcsen nyíltan sz-ntcsítené az atom fegyver termelését. Az atomfegyvertermelés nemzetközi szentesítése az agresszív erők kezére játszana. Ez a helyzet nemcsak nem könnyítené meg. egyezmény elérését az atomfegy ver Detiltásáról, hanem ellenkezőleg, új akadály volna a szóbanforgó megegyezés elérésének útján. Mivel mi a béke megerősítésére törekszünk, nem lehet feladatunk iem az atomháború veszélye iránti ■berség elaltatása, sem az a tóin fegyvergyártás nemzetközi szentesítése. Éppen ezért el kell ismerni, hogy a Hékeszerető államok feladata nem korlátozódik az atomanyagok valamely kis részének békés célokra való előirányzására. Szükséges, hogy az itomanyagoknak nem valamely récéét fordítsák békés célokra, hanem ígész tömegét, ami páratlan lehetőségeket nyitna az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés fellendülésére, 3 legértékesebb atomtalálmányok alkalmazására az orvostudományban, a technika tökélesítésére alkalmazásának sok területén, a tudomány további és magasabbfokú haladására. Azt is figyelembe kell venni, hogy az atom- és hidrogénfegyverek betiltása és valamennyi atom&nyag felhasználása a népek békés szük- iégleteire — kellő gondosságot tanúsítva eközben a gazdaságilag gyengébb területek szükségleteire — egyúttal megkönnyítené annak a lehetőségét, hogy megegyezést érjenek 9P'"a hagyományos fegyverek határozott csökkentésének kérdésében is. Ez a maga részéről hatalmas mértékben könnyítene azon az adóterhen, amelyet a népek a sok államban létező felduzzasztott hadseregekkel, légierővel, haditengerészettel, vagyis a most folyó fegyverkezési hajszával kapcsolatban viselnek. Mindez az atomfegyver betiltása szükségességének elismerését követeli a tilalom nemzetközi ellenőrzésének megteremtésével együtt és e fegyver alkalmazásáról való feltétlen lemondást. Ezért a szovjet kormány továbbra is ragaszkodni fog az e kérdésre vonatkozó megfelelő nemzetközi egyezmény elérésének Halaszthatatlanságához. Ami Eisenhower elnök nyilatkozatát illeti, a bizalmas vagy diplomáciai tárgyalásokról, az általa tett javaslatot illetően a szovjet kormány — változatlanul követve békeszerető politikáját — késznek nyilatkozik résztvenni ilyen tárgyalásokon. A ■szovjet kormány mindig nagy lehetőséget tulajdonított az államok közötti közvetlen tárgyalásoknak, kölcsönösen elfogadható egyezmények elérése céljából, a vitás kérdésekben, az általános béke megerősítése érdekében. Ezzel kapcsolatban a szovjet kormány elvárja, hogy az Egyesült AI- 'amok kormánya — amint ez nyilatkozatának megfelel — megadja a szükséges magyarázatokat, mivei az egyesült Államok javaslata lényeges részeiben homályos tételeket tartalmaz és nem irányozza elő az atomfegyver betiltásának szükségességét, éppúgy, mint ahogy nem írja elő az e fegyver alkalmazásáról való lemondást sem. A Szovjetunió mély meggyőződése, hogy az emberiséget meg kell és meg lehet menteni az atomháború borzalmaitól. E feladat megoldásáért különösen azok az államok felelősek, amelyek már rendelkeznek atomfegyverrel. Ami a Szovjetuniót illeti, álláspontja teljesen világos: abban áll, Hogy az emberi értelem hatalmas találmányát nem a civilizáció ellen, Hanem annak sokoldalú haladására, nem emberek tömeges" kiirtására, hanem békés szükségletekre, a lakosság jóléte fellendítésének minden ■szközzel való biztosítására kell fordítani. A szovjet kormány abból indul ki, Hogy a tárgyalások során egyidejűig megvizsgálják a Szovjetunió következő javaslatát: A megegyezésben észtvevő államok a nemzetközi fe(F oly tatás a 2. oldalon)
