Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-20 / 298. szám

2 N A P C Ö 1953 DECEMBER 2« Pedagógusaink ideológiai továbbképzéséről Ä Központi Vezetőség 1953. június Hfc-r-28-i határozata igen nagy jelen­tőséget tulajdonít az ideológiai ok­tatásnak. Rámutat arra. hogy továb- fefi sikereinknek egyik alapja ideoló­giai munkánk megjavítása. A párt- ős kormányhatározatok, amelyek né­pűnk jólétének növelését szolgálják fy eredményeinket szilárdítják meg egész dolgozó népünkben növelték az érdeklődést pártunk politikájá­nak alaposabb megismerése iránt. — Sínnek következtében nőtt az igé- öyesség az ideológiai munka terüle­tén is. Az október 31-i határozat pe­dig kimondja, hogy új szakasz íö- wetkezett be fejlődésünkben és új­ra figyelmeztet, hogy továbbhaladá­sunk alapja az eredményes ideoló­giai munka. Pedagógusaink ideológiai tovább képzése 90 konferencián folyik Ezeknek nagyrésze vidéken mű ’ Íródik. A mohácsi és siklósi Járásban a párt- bizottságok rendszeresen látogatják t konferenciákat és hozzászólásaik­kal, javaslataikkal segítséget adnak a nevelők felkészüléséhez.. * Pedagógusaink a pártiörténet ta- Buknányozásánál — amelyben mind­inkább látják Iskolai munkájuk se­gítőjét, — támogatást és rendszeres segítséget várnak. Szigetváron és a tanítóképzőben rendszeresen tarta­nok előzetes megbeszélést, nehezeb­ben érthető kérdéseket megvitatnak * konferenciák előtt, ami elősegíti az elmélyültebb, alaposabb viták ki­alakulását. A pécsi Ágoston-téri Is­kolában politikád alapfogalmakról rthrtd tájékoztatókat adnak ki a ne­velőknek, melyeket tanulás közben fel tudnak használni. Általános az a tapasztalat, hogy ott alakul ki közvetlen légkör, ott eredményes a megbeszélés, ahol nem ragaszkodnak mereven a könyv sza­ludhoz, a Jegyzet nem köti meg a hozzászólások menetét, hanem bát­ron az élet jelenségeit, Időszerű prob­lémáinkat, saját önálló vélemény alapján világítják meg. Az Ilyen kon­ferenciákra szívesen járnak a neve­lők, mert érzik, hogy az ideológiai foglalkozások alapján jobban el tud­nak igazodni az eseményekben, he­lyesen tudják értékelni azokat. Több helyen lapasztal/uk azt. vonzza a pedagógusokat és a megbeszélésen megjelennek olyan nevelők is. akik egyébként « l0~ vábbképzé* alól tel várnia^ mentve. Vannak olyan igazgatóink, akik felismerték az ideológiai továbbkép­zésben található nagy segítséget és a konferenciák közben rendszeresen segítik tantestületük tagjait. Ilyen: Kovács elvtárs, a szigetvári igazga­tó, aki a nehezen érthető részeket egy-egy csoportban 4—5 nevelővel külön megbeszéli. Az a tapasztalat, hogy ezek a megbeszélések kedve­zően éreztetik hatásukat, a konfe­rencia alkalmával hozzájárulnak a bátor viták kialakulásához és mind­inkább elmarad a jegyzetekből való felolvasás. Eddig a párttörténet első fejezetéi dolgoztuk fel két foglalkozáson, me- :yek javuló formát mutattak. A má­sodik foglalkozáson már alaposabb volt a felkészülés, kevesebb nevelő hiányzott, de a vitaikészség még nem kielégítő. A megbeszélések rendszerint gör­dülékenyek, meglátszik, hogy neve­lőink felkészültek az anyagból, mégis az elvi részek nem kapnak megfe­lelő súlyt, azokat alig érintik. Főleg a történeti eseményeket mondják el. amelyek az osztályok harcának ke­retét szolgáltatják. Minden konfe­renciára vonatkozik az, hogy az elvi értékelést meg kell javítani, az ese­mények értékelését alaposabbá keli tenni. Az Ideológiai konferenciák ve­zetői felelősségüket átérezve vég­zik fontos munkájukat, amely hozzájárul nevelőink, harcosabbá válásához, társadalmi fejlődésünk gyorsításához. Munkájukhoz segítséget kapnak a pártbizottságoktól, az elméleti tanács adótól. A konferenciavezetők egyik igen fontos feladata, hogy a megbe­szélések közben sokkal többet hivat­kozzanak a sajtóra, szépirodalmi mű­vekre, mert ezen a téren még nagy fokú az elmaradottság. Konferenciavezetőink módszertani tapasztalatuk állandóan fejlődik, elő­készítőkön, a pártiskola tanárai ad­tak segítséget. Nevelőink is mind jobban érzik az ideológiai tovább­képzés Jelentőségév. A konferenciák közti időben még Javítani kell mun­kánkat, segítséget kell nyújtani a tanuláshoz, a tanulás tartaljni kér­déseivel többet kell foglalkoznunk. Ez teremti meg valóban az ideoló­giai kérdések helyes megértését és bizonyítja be nélkülözhetetlenségét. Bánfai József Ml ÚJSÁG BARANYÁBAN?? 5 SZTÁLIN NEVE EL A világ dolgozói a hála és »szeretet hangján emlékeznek meg ma | '■*' ismét Sztálin elvtársról, arról a férfiúról, aki termékeny életét! "0 MÁZSA NARANCS, 1 VAGON* CITROM ES 5 VAGON ALMA { Érkezett baranyäba. " A karácsonyi ünnepekre Olaszor- v a dolgozó nép ügyének szentelte, A világ minden, minden zugában Sztá- «zágból 70 mázsa narancs érkezett J lin nevét zengik ma mindazok, akik a kommunizmust vagy a szocializ- • Pécsre a MEZÖKER V általaihoz. A J must építik, akik az elnyomás ellen küzdenek, szabadságharcukat vív- j kiskereskedelmi vállalatok Pécsett J ják, akik gyűlölik a háborút, és Baranya megye községeiben ezt hétfőn hozzák forgalomba. A narancs ára kilogrammonként 36 forint lesz. Ugyanakkor 1 vagon citrom is érkezett, amit ugyancsak hétfőn hoz­nak forgalomba kilogrammonként 21 forintos árt..',. Pénteken egy vagon, szombaton pedig 4 vagon szén alma érkezett a MEZÖKER Vállalathoz. Ezt Is hét­főn hozzák forgalomba a pécsi és baranyai üzletekben. Sztálin születése napján újra és újra felidézzük öt, mint a forrada- * I lom rettenthetetlen vezérét, mint Lenin hűséges fegyvertársát, Lenin * ügyének következetes folytatóját, a Nagy Honvédő Háború hősét és had- * vezérét, a kis népek reménységét és támogatóját, a béke élharcosát. Sztá- * Un volt az. aki Lenin mellett a fő szerepet vállalta a Kommunista Párt * létrehozásában, amelynek vezetésével döntötte meg Oroszország munkás-* osztálya a cárizmust és az ideiglenes kormányt, s teremtette meg ezzé' * a proletariátus diktatúráját. A Sztálin vezette párt tette lehetővé, hogy* a szovjetország dolgozói felépítették A szocialista társadalmat és ma az* osztálynélküli kommunista társadalom felépítésén dolgoznak. t ( A magyar népi demokrácia, a magyar dolgozó nép is határtalan í • Ihiíliíval PC CTPrpJpfJpl rrnn/Jnl fivtaliiirsi Mpkm IricphK av umíf fifríóltnttü.tl \ VI nvr™ T irr wckvt inivávl hálával és szeretettel gondol Sztálinra. Nem kisebb az, amit Sztálinnak* AIXWFFL AMAVAWBS!^nhC,ÍBk’ mini “ép8nk szabadsá*a’ úi’ ”M>ról-uapra szebbé válói sok elkerülése Érdekében '<eletc' ( a __Sztálin életművében, amelynek célját így jellemezte: „Ha a munkás-* n, ,, osztály felemelésére és a munkásosztály szocialista államának inegerő-* , Mív 91 i*i ^sítésére fordított munkámban minden egyes lépés nem arra irányulna,* * h°*y a munkásosztály helyzete erősödjék és javuljon, akkor életemet* tárakat állít ^/,éUalannak tekinteném" — a legteljesebben megnyilvánul az elmélet* readoCJk t6S gyakorlat egysége. Sztálinnak, a tudomány géniuszának elméleti, tu-* *1! ^ lományos munkássága, amely Marx, Engels, Lenin tanításának tovább- * Reifetez S70ClaliZinUS fc,építésében 68 a kommunizmus építésében* nál és ezzel elkerülhető a pémztárak-5 ea ^ oaott- ( nál való torlódás. ír f HÉTFŐN MEGKEZDIK A JÖVŐ- * , e«ész tevékenységén végighúzódik következetes, mély Inter­pyi pqirf*®FinrtTi?tttt aT V a wHif » ^cioiwlizniusft, snicly szoros c^^sé^bc kovácsolta a vlla& valamennyi ÉVI CSECS^ÖTEfETALVANYOK f dolKozóját Sztálin nevéhez fűződik az a hatalmas eredmény, hogy az Ji imperializmus ellen harcoló népek és osztályok, a gyarmati népek ma A városi tanács kereskedelmi ősz-a már világosan látják felszabadulásuk egyetlen lehetséges útját és már j tálya december 21-én, hétfőn a ta- i meg is Indultak ezen az úton. oácsháza I. emelet 41-es számú szó-* . „ ........................... bá bán megkezdi az 1954 év első háti Sztálin egész életében tanította, nevelte a dolgozókat s Irányt mu- bónapiára szóló csecsemőtejutalvá- j tato‘‘ "lukra. A XIX. pártkongresszuson elhangzott éval új iránv- nyok kiadását. A iogosultak a lakás-Jmuíatast adtak a t5kes orsza«(>k dolgozóinak és azok harcai Irányit* bejelentőlap szelvényét, valamint a;koi^iinista pártoknak: „Teljes joggal lehet arra számítani, hogy * gyermekek születési igazolását, a tér- ftestvérpartok sikereket es győzelmet aratnak a toké uralmának orszagai- bes anvák pedig az orvosi igazo'ást ) ®an* 's vigyék magukkal, mert csak ezek* Sztálin a béke élharcosaként is a dolgozók legalapvetőbb érdekei- \ bemutatása me'lett adják ki a ked- * nek megvalósításáért harcolt. A békemozgalom elvi megalapozása, jelle * -.-ozménvos («inóiiiiiinniint. * gének és célkitűzéseinek meghatározása és ez elvi iránymutatás meg­' valósítása terén végzett sokoldalú gyakorlati tevékenysége lehetővé tet­te, hogy az összes háborúellenes, demokratikus erők egy hatalmas front­ban. a békefrontban egyesül lenek és eredményesen harcolhassanak a bé­kéért. Felmérhetetlen jelentőségű Sztálinnak az, a dolgozók békeharca* meghatványozó tanítása, amely a békeharc nersnektiváját és lehetősével' fogalmazza meg: „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette". vezményes tejutalványokat. MEGJELENT A „DUNANTŰL" FOLYÓIRAT KARÁCSONYI SZAMA A karácsonyi ünnepeikre gazdag, változatos és színvonalas tartalom­mal megjelent Pécsett a „Dunántúl“ című folyóirat legújabb száma. A Magyar írók Szövetsége dunántúli csoportjainak szerkesztésében megje- 'ent folyóiratban Mocsár Gábor, Mol­nár Zoltán és Szekrényesi Lajos el­beszéléseit, Borsodi Gyula, Csorba Győző, Dömötör Sándor, Gereblyés László, Kunkli Péter, Pákalitz Ist­ván, Pál József, Takáts Gyula, Ur- bán László, Vasvári István és Za- Lavárj László költeményeit közli. Az „Örökségünk" rovatban Csorba Győző megemlékezik Koczián Sán­dorról, a méltatlanul elfelejtett^ és fiatalon elhunyt pécsi költőről, verseiből és naplóiából közöl részleteket. Az „Uj Dunán­túl" rovatiban Szántó Tibor Gilván- fáról írott színes irodalmi riportját olvashatjuk. A „Látóhatár“ rovatban Fábián István „Az ember a nyugati irodaiamban" címmel írt tanulmányt. Csorba Győző részletesen beszámol a pécsi lektorátus működéséről. í Sztálin útmutatásai felmérhetett enek a népi demokráciák és ig.v ? i magyar népi demokrácia szempontjából is. Nemcsak a szovjet hősöké' i küldte el felszabadításunkra, hanem azóta Is szüntelenül érezzük hataJ- i más segítségét. A sztálini útmutatás nyomán vált világossá pártunk é? i kormányunk előtt, hegy addigi gazdaságpolitikánkkal megsértettük a szo- i cializmus gazdasági alaptörvényét és a népgazdaság tervszerű (arányos' . i fejődésének törvényét, amelynek káros kihatásai máris jelentkezni kezd í lek dolgozó néniink életszínvonalában. A sztálini tanítás adott lehető * I séget e hiba feltárására és egyszersmind kijavításának lehetőségeire is f 'Az új kormányprogramm, amely tükrözi a népgazdaság tervszerű (ara * ! nyos) fejlődésének törvényét és amely megfelel a szocializmus gazdaság J I alaptörvénye követelményeinek, máris igazolja a sztálini tanítás helyes- ségét és azt, hogy pártunk helyesen alkalmazta azt. j C ztálin egész munkássága a dől gozó nénet szolgálta. Sztálin azért j s-' volt képes e történelemiem!'áló tevékenységre, mert élete, tevé- i kenysége középpontja a nép volt, Sztálin nevét szíve dobogásának mef ( l«7Ünése után sem felejtik el a dolgozók, Sztálin neve örökké él! ROMAN LÁSZLÓ egyetemi tanársegéd t Dé’nlán Ml bellii1 mulat az óra. A vasast Petőfi-akna előcsarnokában nagy a sürgés-for- *$«• A délutáni műszak dolgozói készülnek a le-1 «álláshoz. Az aknászok ellenőrzik a létszámot és elosztják a csapatokat. Herr Károly kőrletvezető Heinek János aknásszal beszélget az irodában, A munkák me­netéről. a feladatokról, a csapatok munkájáról értk sok szó. Herr elvtárs naev jelentőséget ta- npsft ezeknek a beszélget éheknek de meg is vari­nak az eredményét. A körletek versen vében az 6 körlete van az élen. Az e1múlt hónapban 112 százalékkal lett az első és azóta is tartia ezt az élőnvt. Többször napi 40—50 csibe szénnel adnak hőbbet népgazdaságunknak az előirányzatnál. Ez aztán a versenvben is megmutatkozik A beszél­getés befeiezése után még Heinek János aknász h'vif) rnnöéboz egves csapatvezetőket- és utasítá­sokat ad a munkával Varu-toi a than, ivrég »ev-két pere vau vissza a két órából és a csapatok meg­induljak a kps felé. Kint a bánva felett bágvadtan süt a télii nap. A szél hordia szerteszét a fekete szénport. — Amerre az ember o’lát, minden fekete. Fekete szén-naros ruhában fekete ami emberek végzik ■erényen munkáinkat. A délelőtti műszakról hozza a kas a bánva mélv°ről a széncsaták hő­seit: a bányászokat. Szemük hunyorít, mikor a kasból kiszállnak, kezükben még ég a bámvász- lámna. Egv-egy pillantást vetnek a naev fekele tá.b’ám. ame'y a kas mellett függ és arról szá­mol be hogy az egyes csapatok hány csille sze­nét küldtek fel. A f.áb'a előtt megélt H“'nek János aknász is és elégedetten s/ámolia össze a köriét délelőtti csapatainak fel iesüménvét. ,.Mn megint nem fogunk lemaradni" — ez olvasható le arcáról — és ő is megindul a ka« felé. Még epv utolsó píbantás a napfény a világosság felé. aztán meg­szólal a ielzp és a ka« halk suhanással a mé’v- b-> «íiliyed Egv-(>gv villanás szakéia meg a sö­tétséget mikor az egyes szintek mellett elsuhan é's vceíit a h"tedik szinten hirtelen megáll. Heinék János aknász kiszáll és megindul el­lenőrző útiéra. N-jn mint nap iária ugyanazo­kat a vágatokat f-kések.,; ugvant'vep sorrend­ben és mégsem válik unalmassá Fürkésző szé­ni» minden* Abel h'bát lát. kl*étával lelet rnizol és minőiért rövid 11111 ct is fr hoz. Bányajáráson Petőfi-aknán darabot is. Felveszi és olyan helyre teszi, hogy azt az is meglássa, akinek szüksége lesz majd rá. Első útja a 7. szint 2. déli irányvágat újra- nyitásához vezet. Itt dolgozik Koniári József vájár két csillésével, Lauer János (3) és Komári Józseffel í2). Nehéz munkahe'v és sok szaktudást Igényel. Ezért osztották be ide Komári Józsefet, aki már 34 éve dolgozik a bányában. A múlt hónapban terveket 124 százalékra teljesítették. Az aknász figyelmesen ellenőriz mindent és rá- mosolvog a vájárra. Tudja, hogy a nehéz mun­ka ellenére Komári József vá'ár becsületes és lelkiismeretes munkát végez. Elbeszélgetnek a munkáról, majd a csillésekre terelődik a szó. — N'nci « leaiiW 'Bum nnmnn — di­cséri őket a vájár. — Szívesen elmagyarázok ne­kik mindent és ha nem értik, hát segítek nekik, így aztán amellett, hogy tanulnak, nekem is se­gítenek. A segédácsolatokat. ahol nem veszélyes a munkahely, már ők készítik el. Én csak ellen­őrzőm. így több időm juf a termeléshez. — Maid az eredménvekrőt beszótve így folytatja: —1 Előttem Gódi József vájár dolgozik és engem pe­dig Nagy Sándor (7) vájár vált a munkában. Megbeszéltük egymással, hogy a munkahelyet mindig a legnagyobb rendben adjuk át egymás­nak, így aztán kevesebb időt keli a mellékmun­kákra fordítaná és gyorsabban haladunk előre. A műszak után az új bérezést ismertetik — mondja búcsúzásul az aknász. — A maga érde­ke is, hogy megismerje mennyivel növekedik a keresete. Lendületesen folyik a munka a 7. szint 2.» dél i segéd kereszt vá gat 6-os telepén is. Tóth Jó­zsef vájár eiővájósi munkán dolgozik. Kattog a fejtőkalapács és nyomóban jókora darabokban ömlik a szén. Schneider Gáspár csillés szinte szó nélkül dolgozik a vájár keze alá. A munka o.gy pillanatra sem áll meg. Hátrább a gurítónál Schmidt Ádám csillés dolgozik, aki a gurítot ké­szíti elő a szén „leontésére." Munkájuk össze­hangolt, tervszerű. Az elért eredmények is ezt bizonyítják. Havi előirányzatunk 25 méter és 16-án már a 18—19. méternél tartanak. Tóth József fizetése a muH hónapban is meghaladta ha munkáját ilyen lendületesen és eredményesen végzi tovább, fizetése eléri majd a 2500—3000 forintot. A gurfíón keresztül közelíti meg az aknász a csapatot. Szeme sokáig elgyönyörködik az ösz- szehangolt munkán. Öröm ilyen munkát nézni. Ez itten gázveszélyes heiy. Az aknász ellenőrzi, hogy minden intézkedést megtettek-e a bizton­ság érdekében. — A benzinlámpa miért nem ég? — kérde­zi Heinek János a vájártól. — Ha nincs benne benzin, azonnal ki kell cserélni! — utasítja. — Nem gyerekjáték az ilyesmi. Szeme minden rendellenességet észrevesz, hiszen nem ma került a bányába. 32 éve bányász már és ebből 30 évet a vasasi bányákban dol­gozott. 1948-ban lett aknász. Sokat tanult azóta is. Sorra járja az összes munkahelyeket. Weisz János (2) csapatát. Sá.rdd Ferenc vájárt, s min­denütt segít, tanácsokat ad. Nem kerüli el fi­gyelmét a csillések fokozott ellenőrzése sem. Hiszen ha a csillések nem szállítják ki a szenet, amit a vájárok kitermelnek, lemaradás lesz a terv teljesítésében is. Ezt D^dig az aknász nem akarja. Nem akar elmaradni a reggeli műszak teljesítésétől és a körletre sem akar szégyent hozni. Herr Károly körletében jól szervezik a mun­kát. Minden lehetőséget megragadnak, hogy a munka menetét minél folyamatosabbá, tervsze­rűbbé tegyék. Az egyik fejtés lassan kezd ki­merülni, de a körletvezető az aknászokkal már azon dolgozik, hogy egy újabb fejtést készítse­nek elő és amikor az egvik helyen befejeződik a fejtés, a csapatot minden fennakadás nélkül telepith»««ól? n rv,ár »lőre előkészített új fejtésbe. A jó munkának megvan az eredménye. A körte'ek versenyében az elmúlt hónapban is el­ső leit és ígv elnyerte az igazgatóság 3700 forin­tos pénzjutalmát. A d^t,,*-*„„€? tv*««»»»tr V*»* r*»*- f--n*»' . Az óra mutatója a nyolchoz közeledik. Hemek János aknász pedig újból elindul, hogy ott le­gyen, ahol segítségre, tanácsra van szükség. — Egyedül jár a sötét folyosón, ahol a nagy esende' egy földalatti kis patak csobogása űzi el. Ár­nyéka megnő lámpája fényétől, amíg teljesen el nem tűnik: az egyik gurító szűk és keskeny Tudományos terv Baranya meny? legelői terméshozamának növeléséért Az úi kormánvprograjrun — amefV kiemeli az állatállomány növelésének fontosságát — az eddiginél is nű' gyobb feladatok elé állítja Baranya mezőgazdasági szakemberen, Ehhez nyújt seaítséget Margité László, a Dunántúli Tudományos l"' tézet munkatársa, aki — összhangé- hozva a tudomány eredményeit 0 gyakorlat kívánalmaivá! — tanú' mányi készít n baranyai rét és lege' főjavítás munkálataihoz. A tanulmány a terméshozam növf lésének, agrotechnikai problémáival. a termőhelyi adottságokkal, a gyeP típusok elhelyezésével foglalkozik. *rt ugyanakkor utat mutat közvetlenéi a javítás munkálataihoz. A készülő tanulmányt a megye -l1 legkiválóbb mezőgazdasági szakén1' here vitaülés keretében beszélte meS' Margittai László elmondotta a nvtQ ielenteknek, ha a gépjavítási agto technika fejlesztésével, továbbá ok" szerű rét- ég legelőhasználat tal.'rená" szeres gyepápolással, valamint a réj- és legelötalajok víz- és tápanyaggá1' dálkodásának rendezésével holdon' ként egy mázsával növelik a rélok’ legelők terményliozamál, a megyében négyezer szarvasmarha egész alaptakarmány szükségletét tudnád ebbál a mennyiségből biztosítani. & paíüg lő millió liter tejtöbbleiet le' lentene Baranyának. A vitagyülésen résztvevő szakét1 berek elhatározták. a megye terül0, lén kijelölik azokat a területeket, ó1 lamf gazdaságokat, termelőszövelke zetekel, ahol ezek a munkálatok a Dunántúli Tudományos Intézet üá" nyílása mellett megindulhatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents