Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-19 / 297. szám

1953 PFCFiwbfr 19 NAPCÓ 3 PÁRTNAPON A KOKSZMŰVEKNÉL Kit óra twm. Most kellene kezdőd nie a pártnapna.j, « Kokszművekben. A szépen feldíszített kul túrterem azon bay. kong az ürességtől. Na, itt sem lesz;) már egy fia lélek sem. — gon­dolom magamban.-... Mintha vála­szolni akarnának, ketten lépnek a terembe. Alig csukódik be mögöttük e:z ajtó. mq.ris új kéz nyúl a kilincs télé. 'Egymásután jönnek a dolgozók: ki 'úgy, ahogy abbahagyta a munkát, olajosán; munkaruhában; mások pe­dig meglürödve. Nem telik, el n- Oyedőra, ‘a kis kultúrterem tömve vah, akinek nem jut hely a széke ken, padokon; azop a faiak mentén körbenéllnak.. Amikor Jámbor elv- társ megnyttj„ a. pártnapot már mint­egy 140:en szoronganak a teremben. : Tóth elvtárs, a városi pártbizottság fnúhkgtáfsg, a KV júniusi és októ­beri:hafáro,tatáról beszél. A párt po Unkáiéról) a kokszgyáriak öröméről, gondjairól, bajairól. Észükbe idézi, hogy■ az árleszállítássáI és egyéb ja randóságok csökkentésével majdnem bárom millió forintot takarítanak meg a pécsi dolgozók. Októberben a jú- *Aiui ÍOO-hoz mérve Í31.S százalékra +6H az áruforgalom. De a Kokszmú- wek dolgozói még külön l* sokat kap. lak a kormányprogramra óta. Nem­régiben osztottak Jel húzz. vatelinos melegruhát, harminc pár bőrtalpú ba kancsot, negyven esőkabátot — mind •zgket a kollektív szerződésben fog­laltakon kívül. Megjavul) a védőéte­lek minősége, többet, jobbat juttat­nak, nekik. Uj, szép kuHúrház építé­sére kaptak pénzt az állomtól. Ez mind arról beszél ha vannak is zök kenők, a Kokszmüvep szépen fejlőd nek, dolgozói, jobban, biztonságosab­ban éhek. Amikor o pártnap előadója arról szói: a Kokszművek dolgozóitól so­kat vár még az ország — mindenki helyeslőén 1 bólogat. Mostanában or­szágosan az elsők közölt van az üzem, tervét már teljesítette és most terven felül, kohókokszot készítenek. Az olvasztárok vár jég a jóminőségű kokszot — sokat, az eddiginél többet.. Érzik a terem forróságából — ami tő lüu telik, azt megadják. Égy idős, 60 év körüli ember kér szót elsőnek: Dobos bácsi. Minden­képpen azt akarja előbb elmondani, hogy ő is úgy gondolja: a mezőgaz- daaagban most több munkáskézre van szükség, mert az elmúlt esztendők­ben sokan eltávoztak az. iparba. ,,A hártyákon több üzletet kellene nyitni, könnyebb lenne a háziasszonyok ds!- ga — mondja. — Nagyon áldatlan az az állapot, is, hogy a budai kill város csak hőbe hóba kap vizet. A meglévő szűkös vízmennyiséget ősz- szák el jobban. Es már gondoljanak nrrq. hogy a vízellátást sürgősen meg. javítsák.“ Komoly dolgok ezek, ér­demes foglalkozni velük. Host Engesszer Viktor szólal fel: -Mcgkapftup a pénzt egy új k.ultúrház építésére; de nincs sok köszönet benne. Miérti Mert egyetlen vállalat sem vállal ja <?/ az építését. Csa.k azt nem ■tudom, miért, Pedig a pénzt cl kell költeni, mert különben jövőre nem kapjuk meg. Itt is gyors intéz kedésre van szükség.“ Pintér elvtárs arról beszél, hogy többször tartsanak ilyen pártnapot, a városi pártbizott­ság sűrűbben látogassa meg őket is. ,A városi pártbizottság mostohagye­reknek tart bennünket, néha-néha jönnek csak közénk“ — mondja. Ko­vácsáé. — •,Ez is hiba — teszi hoz zá Gál elvtárs, — de a nagyobbik az, ha e! is jönnek; a dolgozókkal keveset beszélgetnek. Elmennek a párttitkárhoz, UBelnökhöz és indul­nak tovább. Pedig tőlünk sok min­dent. megtudhatnának.“’ Krizics György már nem fia tál em­ber és nem, is régóta, dolgozik az üzemben. Szívének hangja is odaszól, ahoi előtte tevékenykedett: falura.. .— „Nagyon, szomorú látvány, hogy a kozármistenyi határban még mindig sok o, lelszántatlan föld. Tava/V is ez volt a hiba,: úgylátszik nem tanultak abból. Hát így bizony nehezen lesz jövőre több és jobb kenyér. A tago sítáSf Is rosszul csinálták, az egyé­niek földjét úgy széjjelszórták, hogy ember legyen, aki idejében megmun­kálja.“ Bereczki István igazgató el­mondja azokat a nehézségeket, ami­vel a védőételek beszerzése fái. Ed­dig sokszor belenyugodtak abba: ha ncs, hát nem adunk. Ezután majd jobbam megnézik a helyi lehetősége­ket, jobban harcolnak a dolgozók jogaiért. De a dolgozóknak jobban meg kell becsülni, amir most kap­nak. Az üzemben mindenütt lehet látnj, elszórt sóske.ksiet.. ígérte, hogy a jövőben változatosabb védöétell adna;, és tovább javítják a kint dolgozó munkások meleg ruhával va_ ló ellátását. Késő délutánba nyúlik már az idő, amikor a válaszokra sor kerül.S ezután sok minden/ világosabban lát­nak a dolgozók és mindjárt látható: minden problémára lehet megoldást találni* Min múfik ez: első so %-art azon, hogy a vezetők mennyire becsü­lik, szereiig az embert. Harcon., ön- tevékenységen kezdeményezésen, mú­lik. És a dolgozók azt, is megtanul Iák ezen « pártnapon. hogy minden hibát bátran el keü mondani, a párt orvosolja, ha, a panasz jogos és mód van rá. A Kokszmüvek dolgozói ez- fdáig u megtették ezt és továbbra is tevékenyen harcolnak a kormány­programén végrehajtásáért. n. gr. Tizenötezer darab mezösr3izflasás?i kisgép gyártására készült, fel a pécsi popiana A Pécsi SapLana. Gépgyár a dol­god parasztság munkájának meg­könnyítésére 1954 január l-tőJ mint egy 15.000 darab különböző nagy­ságú kuk őri c amorzso 1 ó t és szecska­vágót gyárt. A gépek sorozatgyártásának elő­készítésén dolgozó hét tagú műszaki brigád, a kisebb — ládára is felsze­relhető — és a nagyobb méretű ku- koricamorzsolók korszerű gyártás­technológiai utasításait a december 20-i határidő helyett már december 17-re elkészítette. Jelenleg a gépi meghajtású szecs­kavágógépek művelettervezetén, va lammt a gépék gyártási idejének le­rövidítésén dolgoznak. Az eddig használatban lévő szecs­ka vágógépeik váltók arjainak fogan­tyúját gömbölyűről laposra átalakj- tották és ezzel a megmunkálás határ- dejét közel egy nyolcadára csökken tették. A művelettervazés elkészítése mel­lett a gyár dolgozód már biztosítót, ták a nagyszámú gép gyártásához, valamint az anyagok tárolásához szükséges helyet is. Garay Több, mint ezer hízottserlésl szállít terven felni deeemjerben a Szentegáli K sérleli Gazdaság A Szentegáti Kísérleti gazdaság dolgozói szovjet módszereket alkal­maznak az állattenyésztésben. A sertés hizlalásnál például meg­honosították a takarmányok élesztő- sí lését. A hizlalás első időszakában bőségesen adagolnak zöld- és gumós- takarmányt. Ezzel nemcsak az emész lést könnyítették, — hanem emellett jelentős mennyiségű abraktakar­mányt takarítottak meg. így vált lehetővé, hogy — decem­ber közepéig — már 2500 mázsa húst adtaik: terven felül a közellátás cél­jaira és december folyamán még több, mint ezer, jórészt nehéz zsír- sertést küldenek a pécsi dolgozók ellátására. Az első szállítmányt: háromszáz darab száznegyven .kilón felüli sertést pénteken reggel indították útnak Pécsne. Jó munkájukért jelentős prémiu­mot kapnak az itt dolgozó állatte­nyésztők, de maga a gazdaság is. A gazdaság egészének jutó prémium egyrészéből jövő tavaszra őtvensze- mélyes napköziotthont. és klubháza* építenek. Rzinnyey Henrietta Pontosan, ötletesen, észszerűen dolgoznak az újhegyi erőmű sztahanovistái Cierner Sándor lakatos t9ő3-as évi tervemet, már december elsején ‘befejeztem, most mér/ 1954-es tervemen dolgozom.. A Pécsi Szénbá­nya Vállalás Újhegyi üzemének és a bányáknak készítek szivattyúkat. Résztveszek a 10 perces mozgalomban, de nem 10 perccel előbb vagyok már a munkahelyemen, hanem sokszor 30 perccel is. Ezidő alatt előkészítem azti, amire nekem egész műszak alatt szükségem lesz. Kát fiatal dolgozónak adom át ta. paszlálataimat. Most tanulnak nálam Fischer Jenő át képzős és Budecz Vencel. Mindkét tanulót is arra szok­tatom, hogü ha már ők is egyedül dolgoznak V mindig előbb jelenje­nek meg a munkahelyen,. A munka darabot készítsék oda a munkaasztal mellé, a szerszámot tisztán tegyék el, ha másnap kell, kéznél legyen, Rá. szoktatom őket, hogy pontosam, méret után dolgozzanak, mert a hibát csak akkor lehet észrevenni, ha a gépet összeállítják, Legutóbb szegmecset készítettem a szivattyumotorohhoz. A gyár, ahon­nan, kaptuk, nem küld m,ar, a, tarta­lékunk pedig elfogyott. Vállalkoztam arra, hogy megcsinálom. A mintát jól megnéztem és sikerült. Most nem szorulunk már a gyárra, mert „házi lag“ is rney tudjuk csinálni. 45 éve dolgozom már, mint lakatos és mos', amikor már idős vagyok, sztahánovis ta lettem. Népköztársaságunk tne.gbe csiili az idős dolgozókat, bízik jó munkájukban, sőt még a. fiatal szak­munkások nevelését L reánk bízza. Sikeresen akarom befejezni ezt az évet, figyelmes, jó, ponos munkával a jövő évben még szebb eredmények elérését tűzzem ki célul. Kiss Mihály kovács 49 éve vagyok kovács, s még na­gyon sokáig szeretnék dolgozni ."Ter­vemet 165—170 százalékra teljesítem, évi tervemet már november ’ elsején befejeztem. Azért tudok még most is jól dol­gozni, mert ahol csak lehet, köny- nyíték a munkámon. A munkadara­bokat már előre odakészítem a mun­kahelyre. Sokszor 3—4 nappal, sőt egy héttel előbb már ott vannak. Nemes látván elvtárssal, aki se­gít a munkában, — már háromne­gyed hatkor, sokszor fél hatkor ott vagyunk a munkahelyen, ö a tüzet rakja, én a., szerszámokat készítem, hogy hát órakor azonnal munká­hoz kezdhessünk. Vascsillékhez fogantyúkat, réselő rudakat és moll-ácsolatot készítünk. Nemrégen 300 moll-ácsolatot kellett készítenem, amiré 50 órát adtak. 27 óra alatt végeztem el ezt a. munkát. Ez szép.eredmény. Nem tudtam vbí- na elvégezni, ha nem jut eszembe az, hogyan könnyithetek a munká­mon. A moll-ácsolat készítéséhez szükséges szerszámot, egy műszak alatt 200-szor kell a földről felemel­ni és az öttönnás légkalapács alá he­lyezni. Ez fárasztó, mert a szerszám 25 kilogramm. Egy tartót szereltem a légkalapácsra, így csak meg kell billenteni, de emelni egy műszak alat csak egyszer kell, amikor fel­helyezem rá. Amióta ezt csinálom, nem fordul már el. Befejeztem már évi tervemet, de ugyanolyan lendülettel harcolok to­vább, mint eddig, hogy azok a bá rtyászok is, akiknek készítem a szer­számot, határidő előtt fejezhessék be tervüket, Cserkúti János esztergályos November eleje óta. állandóan két Ászt érggpadon dolgozom. Van nap, amikor négy kést irányítok egyszerre. Ez változik aszerint, hogy mügén kényes munkát végzek.. A nagy esztergapadon a mozdony, kerekezz; javítom. Itt. nagyon ponto. som, és figyelmesen kell - dolgoznom, hogy a megfelelj méretét megkapta újra. a kerék. A mozdonykerekek ki­kopása nagy veszélyt is okozhat, ki­eshet az egész vonat, amely a szenet szállítja az aknáról a mosóba. Nem várjuk meg, amíg a. kevékek ennyire Hkoptak, hanem a javítását már előbb elvégezzük. Újra esztergályozom és akkor két.három évig is futhat javítás nélkül, dg csak akkor, ha esztergályozds közben, állandóan a mérethez igazítottam. Tervemet ISO—-160 százalékra tel. jesítem. A mennyiségi munka, meUeti nagy gondot foriflok a minőségre is. Még egyszer sem fordult elő, hogy selejtesen esztergáltam. Rom adtak vissza még egy csapágyat, vagy csa­vart sem. Munka közben állandóan merek és nagyon vigyázok arra, hogy egy ki­csivel se esztergáljak többet, mint amennyi szükséges. Azt az elvéi tar­tom — jobb elölte mérni, mint ké. sőbb eldobni a felejt miatt. Két hét V'm: vissza még az 1953-as év befejezéséig, de én ebben a kát hétben is úgy akgrok dolgozni, hogy decemberi tervenjeé is magasan iúl- tdjésltein. Egy Talbójcocsi javítását kell. elvégezni december 31-re. Vdl altom, 'hogy a kerekeket december 'O.ra észtergályotom, Vállalásomat már 10-én teljesítettem. Évi tervemet már november 1-én befejeztem. „Nem december 22-én, hanem inár 2ö-ín vagy 21-en fejezzük be évi tervünket“ A Hg egy bete röpgyűlést tartottak András-akna bányászai, s elha- tározták, bogy a magyar szénbányászat kétévszázados jubileu­mát, aknájuk százéves évfordulóját kimagasló termelési eredményekkel ünnepük. A rdpgyűlés után megindult a harc. András-akna minden bányásza előtt egy c,él lebegett: nyolc nappal előbb teljesíteni az évi tervet, A v'- rás-akna azóta is mindennap túlteljesíti a tervét, a csapatok egymással versenyezve ontják fejtéseikből a magaskai őr iá jú feketeszenet. Wolf Gyula és Bukovszki Gyula elvtársak csapatai egymássá) vetélkedve küz­denek az első helyért. A csütörtöki műszakon. — amelyen az akna 428 tonnával teljesítette túl s napi előirányzatot. — Bukovszki Gyula elvtárs táróban dolgozó csapata szerezte, meg a vezetést. A lelkes csapat tagjai » csütörtöki műszakon 170 csille helyett 551 csille szenet száll itattak 1 — Ebben a hónapban összegen 1038 csille szenet szállítottak tárójukból ter­ven fel ÜL Wolf Gyula elvtárs csapata csupán két tized százalékkal ma­radt le a Bukovszki csapat mögött, 175.7 százalékra teljesítik bari ter­vüket. Csütörtökön ugyancsak kitettek magukért. 243.3 százalékos terv- teljesítéssel segítették aknájukat a győzelem elérésében. A pécsbányatelepl üzemi szak szervezett bizottság tagjai naponta ‘ - beszélgetnek az András-akna! csapatvezetőkkel. Csütörtökön Trickl István sztahanovista és Sudár Ferenc Kossuth-dijas sztahanovista számoltak be munkájuk eredményéről. Mindkét elvtársat a szakszerve" *etl funkcionáriusok biztató szava kísérte munkahelyére- Azt mondták: ezen a műszakon 1* megmutatják: nemcsak Ígérték, hogy segítik üze­müket az évi terv határidő előtti teljesítésében, hanem tesznek Is érte, A Trickl-csapat 64.2, a Kotoucs-csapat, amelyben Sudár Ferenc dolgo­zik, ugyancsak 64J5 százalékkal teljesítette tül tervelőirányzatát. A két csapat esen • napon összesen 90 csille menet küldött felszínre tervén felüL r Mióta megindult a verseny és megkezdődtek András-uknán * Jt* éves a magyar szénbányászat*’ emlékműszakok, a váltófaarmadok veze­tői állandó megbeszélést tartanak egymással A Dód weiter-Zákányt. Ka- toucs-Kakas váltóharmadok tagjai! megígérték egymásnak, hogy az em- (ékműszakokon lelkiismeretesebben biztosítanak, jobban egymás kezére dolgoznak. A DudweUer-fejtésben vetődés van és nemrég még azért kellett őket felelősségre vonni, mert nem állítottak a vetődésnél járom- écsolaiM. Ma már egyik fejtésben sem fordul Ilyesmi elő. Azelőtt dél­előtt tíz-tizenegy óratájt kezdtek szenein! ezekben a fejtésekben, de a* emlék műszakok beindulása óta megváltozott a helyzet. Csütörtökön, de­cember 17-én mindkét fejtés mindé« munkahelyén azonnal megindult a szenelés. a szállítócsillések pedig fél óra múlva már vihették a teli csil­léket a váltóra. A Dudwedler-Zákányi fejtésből 44, a Kotoucs-Kakas fej­tésből 82 csille szenet szállítottak a műszak végéig terven felül. M őst újult erővel Indult meg s harc- András-akna egyik verseny­társa — a vasas! Petőfi-akna. — pénteken, december 18-án délután be­fejezte 1953. évi termelési tervét. Misik versenytársa, a pécsszaholrsi Béke-akna is évi tervének befejezéséhez közeledik. A műszaki és fizi­kai dolgozók pénteken azzal az. elhatározással szálltak le a bányába, bogy megint erejük, tudásuk legjavát adják és hozzásegítik üzemüket, bogy ne december 22-én. hanem már 5»-. vagy M-én befejezhesse erévi Biztosítsak a megfelelő ellátást, nyugadt tanulási a vájártanulóknak is! Néhány hétfej ezelőtt új lakók érkeztek a Szigeti útra, Pécsett: elfoglalták iskolájukat és otthonukat a pécsi, szovjet típusú tízhóna­pos vájártanulóiskoh-í növendékéi. Az első is­merkedési napok gyor­san elrepültek, meg­kezdődött a komoly ta­nulás. Azóta nem sok idő telt ét, de a fiatalok öles léptekkel halad­nak élőre a szakmai tudás elsajátításában. Tassy Attila, Molnár Lászlóval kitűnőrendú lett. Amíg a fiúk egy része a tantermekben elméletben tanulja, ir,i a dőlés és mi a csa­pás, más részük a pécs bányai és pécsszabolcsi tárókat járja és az idó eebb bányászoktól te - nul. Három nap a bá­nyában, három nap a tantermekben. KÖroen torna, film, színház, társasjátékok, rajzolás, levélírás, olvasás — ez az iskola vidáfn fiatal­jainak élete. Ez az élét örömet, boldogságot, tudást nyújt a fiata­loknak. Becsülik, sze­retik egymást, tanárai­kat,. segítenek egy­másnak, ha a helyzet úgy kívánja Nem egy fiút látni esténként a tanári szobának neve­zett eléggé szűkös he­lyiségben (még hiányos a felszerelés is, nincs jó tinta, tus, ceruza, színes kréta, szemlél­tető ec7.köz), amint rajzlapok fölé hajolva tanáraiknak segítenek. Tassy Attila legutóbb a bányász benzinlám­pa lángjelenségeit raj­zolta le metánelöfor- dulás esetén, hogy be­mutathassák azt a leg­közelebbi órán a fiúk­nak. A tanárok és a fiata­lok csak elvétve beszél nek nehézségeikről, pe­dig abból is akad bő­ven. Az MTH Délmí- gyarországi Igazgató­sága elhanyagolja, szin te mostohagyermek­ként kezelt őket. Az iskola tanulóinak még éveleji sérelme: szű­kök, kicsik a kiosztott egyenruhák, használ­hatatlanok a fehérne­műk, cipők, bakancsok, Budapesten — ahol an­nakidején a ruhaelosz­tás történt, — csak kisszámú ruhákat, kö­penyeket, fehérnemű­ket, cipőket és bakan­csokat küldtek Pécs­re, Mégcsak válogatni sem lehetett, úgy osz­tották kJ a ruhákat, mint a régi rendben a katonáknak: ,Egy ing. egy nadrág, egy cipő, egy bakancs, egy sap­ka Pedig pártunk c.s államunk hatalma^ összegeket áldoz az ipa ri, s köztük a vájárta* nulók iskoláztatására, felruházására. A pécsi vájáripari tanulók még is úgy járnak, hogy nem látszik meg rajtuk a kormány gondosko­dása. Köpenyük ujja csak konyákig ér, nad­rágjuk bokán felük A bakancsok és tornaci­pők nagyrészét nem tudják viselni, mert 34 es, 35-os, 36-os számú- ak. Az ingékkel, alsó­nadrágokkal is így vannak, s inkább sa­lát ruhájukban járnak iskolába, munkára is. Már december dere­kán járunk, de a vá­jártanuló otthonban még most is előfordul, hogy hideg szoba vár­ja a munkáról vagy óráról, otthonukba ér­kező fiatalokat.. Napi kapnák ugyanis meg­felelő mennyiségű tü­zelőt, s nincs fűtőjük sem. Az ebédlőben is csak akkor van meieg, ha a takarítónők ta­lálnak szenet, és var. idejük lüzetrakni. Ta­lány, hogy miért taka­rékoskodnak a tanulók egészségének rovására -a szénnel és a fával, "'.mikor abból bőségben áll rendelkezésre az MTH raktárában ? A másik komoly hi­ba: gyenge minőségű és mennyiségileg Is ki­fogásolható az éleime- zés. Ilid végi József elv- társ, az MTH 500. sz. ipari Tanulóinfézet gondnoka papírral bi­zonyítja, hogy az MTH reggeli re, u zson nár a, ebédre és vacsorára naponta 5.99, 6.87, il­letve 5.33 forintot utal át a Déldunántúli Üzeméleim ez é&i Vál­lalatnak. Ebből az ösz- szegből minőségben is, mennyiségben is jobb étkeztetést lehetne te­remteni, mint az üze­mekben jelenleg van, pedig egy idő óta ott nem akad panasz. A hibák kijavítását segíteniük kell az isko­la tanulóinak és neve­lőinek is. Igaz, hogy az 500. sz.. intézet ve­zetői egy kissé mosto­hagyerekként kezelik új iskolájukat, a taná­rokat nem havfláfc meg értekezletre, nem érté­kelik munkájukat. Az énem. másik oldala vi­szont azt mutatja, hogy Glock és Nagy elvtársak nem harcol­nak eléeeé a hibák ki­javításáért, nsm ostro­molják Sebők elvtársat az igazgatót, ve , Hídvégi elvtársat, h gondnokot, hógy kö­zös erővel kijavíthas­sák a hibákat. A jövő­ben használjanak fel minden lehetőséget, s ha kell, az isko'ai pártszervezet taggyűlé­sén is tárgyalják a hi­bákat, azok okait és kijavítási módját — csali így jön a siker. Glock és Nagy elv­társak hallassák tÓDO- ször hangjukat, a hibá kát. hiányosságokat je­lentsék azonnal veze­tőiknek. Azok pedig — elsősorban a budapesti központ, mozgatásával is —, tegyenek meg mindent annak érde­kében. hogy a fiatalok tanulását, a tanárok munkáját semmi se zavarhassa a pécsi vájártanuló otthonban.

Next

/
Thumbnails
Contents