Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-19 / 297. szám
DUNÁNTÚLI K PfiQL£TÁRJAi LitsrzJ iíLjt ; £K/ A MAI SZAMBÁN: Churchill beszéde az angol alsóház külpolitikai vitájában (2. o.) — Ho Si Minh felhívása a vietnami ellenállási háború megindulásának 7. évfordulója alkalmából (2. o.) — Mister Greeg és a művészet (2. o.) — Pártnapon a Kokszműveknél (3. o.) — Pontosan, ötletesen, észszerűen dolgoznak az újhegyi erőmű sztaháno- vlstái (3. o.) — Biztosítsák a megfelelő ellátást, nyugodt tanulást a vájártanulóknak is! (3. o.) — Ml újság Baranyában? (4. o.) — A Pécsi Egyetem Ellet tani Intézetében (4. o.) AZ MDP BARANYÁMÉ G Y EI PA' RTBI Z OTT J ÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 297. SZÁM AKA SQ FILLER SZOMBAT, 1953 DECEMBER 19 Gondosa!)!] szervezést, a'ajosaWi !e!készö:ést a loüórversenye’íen! Szocialista kultúránk mind mélyebb gyökeret ereszt falusi dolgozóink körében, sőt maga a falu elsősorban az, ahol megvan a bázis arra. hogy a haladó hagyományaink ápolása mellett teret hódítson az új is. A most folyó országos kultúrvértény is ezt segíti elő. A falu népművelési ügyvezetőinek minden erejüket most erre kell átáll ítaniok, mert nem közömbös a falu életében, milyen eredménnyel szerepelnek a versenyen. Még csak a körzeti bemutatók folynak, de számos olyan nehézség akadt máris, amit körültekintő szervezéssel, az elmúlt évi járási verseny tapasztalataira támaszkodva el lehetett volna kerülni. A versenybe 179 csoport nevezett be, de ez mégsem kielégítő. Ennél jóval többre lehetet*, számítani. Sok olyan kultúrcsoport, amely jó eredménnyel szerepelt az elmúlt évi versenyben, felbomlott. Vannak olyan kul túrcsoportjaink is, — mint például a Szentmártonpusztai Állami Gazdaságé, — amelyek nem neveztek be a versenybe, mert a benevezést senki sem szorgalmazta. Elkerülhető lett volna ez, ha a felsőbb szervek nem várták volna tétlenül a nevezések beérkezését. Ezért meg is kellett hosszabbítani a nevezési határidőt. Az eddigi bemutatók tapasztalatai «zt mutatják, hogv nem szerepelnek jelentősegükhöz mérten a termelőszövetkeze: 1 csoportok, gépállomási csoportok, de gyenge a bányász szakszervezetek csoportjainak a részvétele is. A színjátszócsoportok darabválasztása igényesebb, jobb. A sellyei népi együttes, a rnozsgói, szalántai, hoßz- szúhetényi és ócsárdi csoportok helyi gyűjtésű népi játékokkal indulnak a versenyen. A szervezés terén mutatkozó hiányosságok azonban itt is jelentkeznek. Már most látni, hogy a járási bemutatók egyik legnagyobb nehézségét az okozza majd, hogy nem tudják biztosi, ani a legszükségesebb felszerelési tárgyakat, hangszereket, filsekélyesíti a csoportok művészi munkáját az Is. — különösen a színjátszókét —, hogy nem rendelkeznek díszletekkel, jelmezekkel. A színjátszók eddigi szereplésére erősen kinyomta bélyegét a szakképzett vehetők hiánya is, bár a csoportok munkájának megjavítására — járási felelősök vannak akik állandó rendszeres kapcsolatot tartanak a cső bortokkal, rendezésben is segítenek. A. baj ott van, hogy sokan úgy gondolják, nincs egyszerűbb dolog a ren dezésnél, s nem is kérnek szakmai segítséget. de elméletileg sem képezik magukat. A felkészületlenség aztán a szín- látszócsoport silány teljesítményében bosszulja meg magát s ennek következtében még a helyes mondanivaló is elveszti a hatását, vagy éppen el’enkező hatás; ér el. "Az ideológiai harcban éles fegyverünk a színjátszás, ezért különösen meg kell néznünk, hogy hová célzunk vele. Tapasztalat, hogy a Pécsi Nemzeti Színház művészei szívesen patronálják a helyi csoportokat, de ez még nem minden, másutt is elkel a segítség, ahova a színház nem jut eL Járási kulitúrházaink, Mohácson, Sásdon, Sellyén és Szigetváron a lehetőségekhez viszonyítva betöltik hivatásukat, biztosítani tudják a járási székhelyeken a kultúrmunka .rányítását, segítséget tudnak adni a járási területen működő kultúrott- honok részére is. Mégis meg kell mondani, hogy a kultúrotthonaink munkája — különösen a községieké — nem kielégítő. A községi tanácsok kevés kivé- elével nem tulajdonítottak nagy je- ’entőséget a kulturális munkának, lebecsülték a színjátszók fáradságos munkáját, nem segítették őket a nehézségek legyőzésében. A kuMúrott- hont más célra igénybevenni nem szabad, mégis kiutalják más szervezeteknek. Kisvászáron és Kökény-, ben nem is olyan régen még gabonatárolásra használták, felszerelési *árgyait sséjjelhordták. Felsöszent- mártonban például a kultúrház rádiója a községi pártszervezet titkáránál, Dunaszekcsőn a tanácselnöknél van, a padokat pedig a DISZ- zzervezet helyiségébe hordták el. Az ilyen helyeken aztán nem is lehet kívánni élő, eleven kultúrmun- kát — még a kultúrcsoporttól sem. A legsürgősebben kell Intézkedni, halogatásra mögt már nincs idő, a községi tanácsoknak is meg kell ér- tenlök, hogy egyik legfontosabb feladatuk közé tartozik a kulturális munka segítése. Lassan a járási bemutatók ideje közeledik, szükség van a kultúrotthonra, hogy a csoportok továbbra is lelkiismeretesen udjanak készülni az újabb akadá- yok vételére. Rendszeresen foglalkozni kell továbbra is a csoportokkal, nem szabad megelégedni a kezdeti sikerekkel, mert az könnyen megbosszulhatja magát. Különösen fontos most a csoportok rendszeres politikai képzése, általánossá lehet tenni azt, hogy a csoporttagok együttesen vegyenek részt rádió vagy alapfokú politikád oktatáson. A próbákban nem lehet kiesés, hisz a további sikeres szereplésnek ogyik elengedhetetlen fel .étele az, hogy a még hátralévő időben, minden erőt megfeszítve küzdjenek a nagy célért. Alkosson egy nagy családot a csoport, ahol minden egyes tag érezze azt, hogy egyéni problémáival is tömődnek, nem hagyják, hogy egyedül keresse belőlük a kiutat. A lelki •gyensúly feltétlen hatással van a csoport szereplésére, további munkájára, eredményeire. A feladat nem könnyű: a szocialista építésnek egyik 'egnehezebb területe az emberi lé- ek, gondolkodási mód, öntudat építése, de szívós akaraterővel, a párt segítségével meg lehe; oldaná. Pető i-akna teljes tette évi tervét A Pécsi Szénbánya Vállalat va-asi üzemének dolgozói elhatározták. ho0 határidő előtt — december 22-én — teljesítik ezévl tervüket. A Pelöfi-aknai fizikai és műsza á dolgozók összefogása, jó munkája Eredményeként jelentjük, hogy vasas! üzemünk december 18-án délután befejezte 1953. évi széntermelési tervét. GR0BL EMIL műsz. oszt vez. Pécsi Szénbánya Vállalat Igazgatósága. Ifjabb ezer darab hízott kacsa a közellátás céljaira a Lovászhetenyi Állami Gazdaságból \ A Lovászhetényi Állami Gazdaság csütörtökön már a harmadik hízott Viziszámyas-küldeményt továbbította ezévben Pécsre. Ezú:ta! ezer da- fab, egyenként átlagosan három kiló húsz deka súlyú hízott kacsát küldtek a karácsonyra készülődő pécsi dolgozóknak. Ezzel PRVidejűén hozzáfogtak a ka- ta&lann bővítéséhez. A jövő évre tervezett harmincezres pekingi faj- cacsaállomány részére ötholdas ka- :saúszta.ót létesítenek. A terv szerint erről a farmról jövőre a környező társgazdaságokat és termelő- izövetkezeteket Is ellátják tenyészál- áttal, hízott baromfival pedig a pé- •si és komlói piac felhozatalát teszik változatosabbá, „Határidő előtt minőségileg kifogástalanul kijavítjuk gépállomásunk valamennyi géptípusát64 A saentlőrincl gépállomás dolgozóinak verneny felhívása December 12-én, szombaton megyei értekezletet lőrinci gépállomás dolgozói a kővetkező versenyíelhi- tartottak a gépállomások vezető mechanikusai és kör- vást intéz .ék a bárány amegyei gépállomások dolgozói- zeti szerelői. Fontos kérdést vitattak meg: a nagy téli hoz: gépjavítás meggyorsítósót. Az értekezlet végén a szentILJ i, a szentlőrinci gépállomás dolgozói csatlakozunk a tamási gépállomás télj gépjavítási versenyiel hívásához. Biztosítjuk gépállomásunk valamennyi géptípusán tie tökéletes, minőségi kijavítását, hogy azok az 1954 es gazdasági évben teljes kapacitással dolgozhassano jc. Ezzel is hozzá kívánunk járulni a termelőszövetkezetek, valamint az egyénileg dolgozó parasztság termésál Ingáinak növeléséhez. A nagy téli gépjavítás során 24 erőgépet, 2 kombájnt, hat aratógépet, 33 cséplőgépet, 28 ekét, 22 tárcsát, két szelektort, 33 kazatozót, hét kullivátort, 20 togatos vetőgépet, öt traktorvontatású vetögépet, két műtrágyaszórót, 25 boronát és három gyürüshengert javítunk ki. Kötelezettséget vállalunk, bogy az erő- és munkagépek javítását február 25 helyett 23rn belejezzük. A cséplőgépek, elevátorok és kombájnok javítását pedig május 30 helyett, május 27-ig fejezzük be, ezzel e9Y- időben kijavítjuk a tartozékokat t*. Vállaljuk, hogy a jelenlegi tervszámokhoz viszonyított lemaradást december és január hónapokban pótolju^ és 15 százalékos költségmegtakarítást érünk el. A javítási munka meggyorsítására brigádversenyt szervezünk és a tervteljesítésről minden brigádnak rendszeres értékelést adunk. A munkák jóminőségű elvégzését azzal is biztosítjuk hogy a javító brigádok élére a legjobb képzettségű szakembereket állítjuk. A minőségiig kifogásolható munkadarabokrti a műszaki dolgozók kollektívája vizsgálja meg és ók döntik d felhasználhatóságukat. A javítás ideje alatt a hibafelvételi jegyzőkönyvben feltüntetett normaidőt csökkenteni kívánjuk: a nagyobb daraboknál a normaidőkhöz viszonyítva tíz, a kisebb daraboknál húsz százalékkal. Jó dolgozóinkat népszerűsítjük, köztük 100—150—200 forintos pénzjutalmakat osztunk ki, a szakszervezet pedig kéthetes üdülésien részesíti őket. Minden géptípusnál megvalósítjuk az alkatrészek felújítását olymódon, hogy az eddig eldobásra ke. rillt, túlméretezett alkatrészeket most normálhelyen felhasználjuk. Ez főleg a csapszegekre, csapszegperselyek. re, vonatkozik. Ezzel jelentős ntznnui ségű új alkatrészt állítunk elő a régiekből. Az új alkatrészek felhasználd sót a lehe.ö legkevesebbre csökkentjük úgy, hogy minden új alkatrész, ről elbír áljuk: szükséges.e beszerelése. Ezzel kívánjuk megakadályozni az alkatrész pocsékolást. A javításból kikerült kész gépeket minőségileg kifogástalan állapotban visszük a bírálóbtzot'ság elé. Bármilyen erőgépet állítunk oda az első kapcsolásra indulnia kell. Nem fordulhat elő zörgés, kifuvás, vagy más rendellenesség. A téli gépjavítás során nagy gondot fordltunle a dolgozók balesetvédelmére. Minden gépre felszereljük a baleseázk elkerülésére szolgáló venülldorJvédőráasot, ae mdílófogantyukat tökéletesen működő rugókkal látjuk el. Minden héten műszaki tapasztalatcsere megbeszélést tartunk, a műszáki dolgozókkal, A munkaértekezleteken megtárgyaljuk az egyes brigádok javítási munkáját és módszertani segítségei nyújtunk az elmaradottaknak. A téli gépjavításokat traktorosaink továbbképzésére is felhasználjuk. Az erőgépek ja vi'ásóban részt, vesznek felelős vezetőik és ott a szétszerelt gép mellett megismertetjük velük a gén szerkezeti részeit, műkő. désilket, így gyakorlati ufttatásban ré sne&ülnek. Az a célúul., hogy jöáőee , tgpohli képzettségi: trak --•<V'A'-tőink KEREKES JÁNOS politikai h. HEGYES ISTVÁN vezető mechanikus AMBRUS ÁRPÁD igazgató SOMOGYI FERENC kovács TALOS JANOS UB-elnök SIMON MIHÁLY műhelyvezető SZOLLOT TELEPÍT A BABARC1 TSZ P»tk6alaku dotnbsor szegi körül a mohácsi lapályt — egyik sarkán a báriak élnek, a másikra Majs község épült. Ott vagyunk most, ahová egy óriás kovács a harmadik szöget ütné: a babarci tetőn, a Béke terme’őszövetkezet földjén. — Pontosabban a 18-os táblán — toldja meg egy lépéssel gondolatainkat Brachmann János tsz elnök és karjával kanyarítva mutatja a leégett kazlaktól a téld fényben fehértó présházakig nyújtózó földdarabot. — Ez a mi szellőnk. Bár még mutatóba sem akadna sehol egy szöllőkaró vagy a téli fagy foga elől földdel takart tőke — nincs meg egy árva, ittfelejtett csőszkunyhó sem — ha ránézünk a fölforga- tótt húszholdas daratora, elhisszük biztosan tudjuk, hogy Itt hónapok múltán virágzó szö'lőskert zöldé! Mintha a mesebeli ördög akasztotta volna a harsány! hegyet felszántó ekéjét a tizenhatos táblába! Barázda hegy vétó hátát barázda völgynek, hetven centis fenekén elveszik a hároméves gyerek. A dűlő másik oldatán G. 35-ös húz fekete barázdát a kukorica tarlón — Itt valami szörnyű tő háromnegyedméter mélyről a felszínre tépte, kiterítette a televény óól a nyers, az agyagos sárgaföldet ás vajami roppant bicska bent a föld gyomrában elmelélte, szétszaggatts az édesllllatu, combvastagságu akác- gyökereket. Az az erő, amely ezt ■-sinálta, mindenre képes! — Tizenhárom napig dolgozott itt a villányi gépállomás Sztálinyece ér két hét alatt elvégezte, amit mi ké* vig tervezgettünk. Már ötvenegyben kigondoltuk, hogy szöllő kell ide a déli lejtőre, nem kukorica, dehát honnan vegyünk ennyi erőt! Menny’ is ... húsz hold ... egy ember megmegcsinál... Lázár bácsi! Mennyit ’•* forgathatnak meg kézierővel? Cizkovácz bácsi már az irodában ott sürgölődött körülöttünk, csudamód kedvére áll, hogy hozzáfordu' az elnök. Azzal kezdi, hogy már öt ven esztendeje sok helyen meg for 1ult, meg hét határban nem vo’tak olyan legények, mint ő meg az öccse a hidasi nagygazdáknak 1907-ben 25 izögölet Is kidobált egy nap. Még beszél a hat v a nö: esz ten d eV bácsi, de mire odaér, hogy manapság nem teremnek olyan derék em berek, az elnökkel mi is végére ju- unk a számadásnak. Egyszerre mond iuk csodálkozó szóval: ezerhatszáz! Ezerhatszáz ember munkáját végezte el az a csodálatos gép. A mesz- szi Sztálingrád, a volgamenti trak- orgyár elkü dte a babarc! dolgozó oarasztofcnak ezt a pöfögő, hernyó alpas segítséget, hogy itt a dtmbes- lormbos Baranya eldugott szög’et éber háromszáz ember megvalósíthassa, limait. A közös öröm a folyam medreként ereli egyirányúba a beletorkoló gondolat folyókat, és Brachmann elvéire sem tud másító! beszélni, amikor megszólal: — Csodájára járt a falu, amikor az iroda elé dübörgött, a tanító ki vezette ide a gyerekeket, nézzék milyen a szovjet traktor. Én is kint- voit-am, azt hittem, megrendül a föld Úgy forgatta a kemény földet, min» a hajólapát a vizet — nem lehetet: nézni, mert beleszédült az ember. p1 a n etn ier szegődik közénk X — Kerányi József, kertészeti 'rigédvezető. öthónapos tanfo’yamp' ■égzett Ba’atonarácson. — ő lesz az ij szöllő gazdáia. Nem is olyan so kára! A\bólyi állomásról épp most “’efoná'+e.k, megiött az első gyöke resvessző szállítmány, levélben is jelezték, hogy jön a többi is. — Borezöllónek olasz riziimgeie'Te- lepítünk, de lesz csemegeszöllő is: koránérő Csasz’a, Ezerjó, Leányka, Szöllőskertek Királynője. Megtöltjük vele Pécsett. Pesten, Sztálinváiros ban pz üzleteket. jp) a pa ackoaás ? — olyan •*-' hangon beszél az elnök, mintha ellentmondott volna, valaki. — Nehogy azt higyjék, hogy csak ez a húsz hold sző’lő lesz! — Minden télen hozzáragasztunk tíz-húsz holdat .amíg be nem értünk a faluig Szöllő és bortermelő termelőszövetkezet lesz a Béke! Tavaly csak négy forint húszat adtunk a munkaegy- ■tégre, az idén már tíz forinton felül, kétszer annyi búzát! Hát jövőre? A élen megássuk a víztárolókat, öthol- 1as öntözéses kertészetünk lesz! Hót két év múlva, vagy három év múlva?! Ha termőre fordul a szöllő?! ... Vidám szürettől lesz hangos a hegyoldal. A széles, kékirepermete- zett leve’ék aló! viasz-sárgán mosolyog a Szöllőskertek Királynőjének ring’ónagyságu, mézédes termése, a másik tőkéről úgy kacsint rád a ham burgi muskotály kékje, mint a ka- "ér menyecske szeme. A gazdag bábáról Béke termelőszövetkezet gazdag, elégedett tagjai motoros tartá- 'yokba gyűjtik a tömöttfürtü olas* rizlinget, az újonnan épült présházban áram-hajtotta prés szorítja kii aranyló levét. És amikor a termelő szövetkezet emeletes, kultúrházában vidám zene mellett köszöntik az első termést, az öreg Cizkovácz bácsi — mert feltétlenül megéri, nem két- három évet, de tizenöt-húszat is — mindenkinek magyarázza, hogy ő ott volt, am’kor megindult a Sz*á- Mnyec, és jobban dobálta a fotóét, mintha ők forgatták volna az öcsre ével. Nevetgélnek az öreg móndá- la.ln, de amikor a fehér asztalnál ^’köszöntőt mond Brnchmarm ellök. az első poharat mindenki a íztáHngrádi munkásokra üríti, meg i sztá,;ngrádi katonákra, — akik munkájukkal, vérükkel, szabaddá, Sojdoggá és gazdaggá tették a habard dolgozó parasztokat. Ezt láttam én a 16-os táto’án. a habard tetőn, a sz,é’:kavarta pernye és •* téli fényben fehértó Orosházák között. Oroszlán Imre
