Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-18 / 296. szám

2 NÄPCö 1953 DECEMBER 1* A Szovjetunió ügyészsége befejezte a vizsgálatot a hazaáruló L P. Berija ügyében Moszkva (TASZSZ): A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége 1953 Június 26-án, miután megvizsgálta a Szovjetunió Minisztertanácsának közlését L. P. Berijának. a külföldi tőke ügynökének a szovjet állam alóaknázására irányuló bűntetteiről, elhatározta: leváltja L. P. Beriját a ^Szovjetunió Minisztertanácsának el- tső elnökhelyettesi és a Szovjetunió belügvminiszteri tisztéségéből és bí­rói .úton felelősségre vonja. — A Szovjetunió Legfelső Tanácsa 1953 augusztus 8-án jóváhagyta a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnök­ségének június 26-i rendeletét. A Szovjetunió ügyészsége most befejezte a vizsgálatot a haza­áruló L. P. Berija ügyében. A vizsgálat megállapította, hogy Berija, helyzetét kihasználva, a szov­jet állammal ellenséges, áruló, ösz- szeesküvő csoportot tömörített, mely aart a bűnös célt tűzte maga elé, hogy * belügyminisztérium szerveit mind • közpon tban, mind vidéken a Kom­munista Párt és a Szovjetunió kor­mánya ellen, a külföldi tőke érdeké­ben használja fel s amely hitszegő terveiben arra törekedett, hogy a belügyminisztériumot a hatalom megkaparintása és a szovjet mun­kás-paraszt rendszer megsemmisítése érdekében, a kapitalizmus visszaál­lítása és a burzsoázia uralmának helyreállítása céljából a párt és a kormány' fölé helyezze. Az összeesküvők áruló csoportjá­nak tevékeny résztvevői voltak a belügyi népbiztosságban és a belügy­minisztériumban Berijával sokéves közős bűnös tevékenység folytán kap csőfalban állott következő vádlot­tak: V. N. Merkulov, a Szovjetunió vollt állambiztonsági minisztere, az utóbbi időben pedig a Szovjetunió állami ellenőrzési minisztere; V. G Dekanozov, a Szovjetunió belügyi népbiztossága egyik hatóságának volt vezetője, az utóbbi időben pedig a Grúz SzSzK belügyminisztere; B Z. Kobulov, a Grúz SzSzK belügyi népbiztosának volt helyet:eső, később a Szovjetunió állambiztonsági mi­niszterének helyettese, az utóbbi idő­ben pedig a Szovjetunió belügymi­niszterének helyettese; Sz. A. Gogli- dze, a Qrúz SzSzK volt belügyi nép­biztosa, az utóbbi időben pedig a’ Szovjetunió belügyminisztériuma egyik hatóságának vezetője; P. J. Mesák, a Szovjetunió belügyi nép- biztossága egyik hatóságának volt vezetője, az utóbbi időben pedig az Ukrán SzSzK belügyminisztere, va­lamint L. J. Vlodzimirszkij, a Szov­jetunió belügyminisztériuma különö­sen fontos ügyeket kivizsgáló osztá­lyának volt vezetője. Béri 1a és cinkostársai hosszú éve­ken keresztül gondosan álcázták és titkolták ellenséges áruló* tevékeny­ségüket. J. V. Sztálin elhúnyta után amikor a reakciós imperialista erők aktivizálták a szovjet , állam ellen irányuló aknamunkájukat, Berija fel­fokozott ütemű működést kezdett ki­fejteni, hogy bűnös célkitűzéseit elérje, — mindenekelőtt olymódon, hogy a belügyminisztérium szervei t a hatalom megszerzésére, használta fel, ami azután rövidesen lehetővé tette, hogy leleplezzék a hazaáruló Igazi arcát és határozott intézkedé­seket foganatosítsanak. ellenséges te­vékenységének meghiúsítására. Amikor Berija 1953 márciusában- a Szovjetunió belügyminisztere leit. fokozottan kezdte a belügyminiszté­rium vezető állásaiba helyezni az Összeesküvő csoport résztvevőit. Az összeesküvők üldözték és hajszolták a belügyminisztérium becsületes dol­gozóit, akik megtagadták Benja bűnös rendelkezéseinek végrehajtá­sát. Berija abból a célból, hogy alá­aknázza a kolhozrendszert és élel­mezési nehézségeket idézzen elő országunkban, minden eszközzel sza­botálta, gátolta a párt és a kormám azon rendkívül fontos intézkedései­nek ■ végrehajtását, amelyek a kol­hozok és szovhozok gazdaságának fellendítésére, a szovjet nép jólété­nek szakadatlan fokozására irányul­tak. Az is megállapítást nyert, hogy Berija és cinkostársai bűnös intéz­kedéseket lettek, hogy felelevenítsék a burzsoá-nacionalista elemek ma­radványait a szövetségi köztársasá- ságokban, ellenségeskedést és civa- kodást szítsanak a Szovjetunió né­pei között és elsősorban, hogy alá­ássák a Szovjetunió népeinek a nagy orosz néphez fűződő barátsá­gát. Berija és cinkostársat, akik sem­minemű társadalmi támasszal nem rendelkeztek a Szovjetunión belül, bűnös terveiket külföldi reakciós imperialista erőkkel való összeeskü­vés támogatására építették, Amint most a vizsgálat megálla­pította, Berija már a polgárháború időszakában kapcsolatokat teremtett külföldi titkosszolgálatokkal. 1919- ben, a Bakuban tartózkodó Berija árulást követett el, titkos ügynöki állást töltött be az azerbajdzsámi el­lenforradalmi musszavatista kor­mány kémszolgálatában, amely an­gol kémszervek ellenőrzése alatt dol­gozott. 1920-ban a Grúziában tartóz­kodó Berija újból árulást követett el, titkos kapcsolatot teremtett a grú- ziai mensevik titkosszolgálattal, mely az angol titkosszolgálat fiókintézmé­nye volt. A vizsgálat megállapította, hogy Berija a későbbi évek során is fenn­tartotta és kibővítette a külföldi tit­kosszolgálatokkal kiépített titkos és bűnös kapcsolatait az azok által be­csempészett kémeken keresztül, aki­ket sikerült néha megóvnia a lelep­lezéstől és a megérdemelt büntetés­től. A hazaárulóként és kémként mű­ködő Berija, aki eladta magát kül­földi titkosszolgálatoknak, cinkos­társai segítségével bűnös tevékeny­ségének egész ideje alatt titkos kap­csolatokat tartott fenn az ellenfor­radalmár grúz mensevik-emigránsok- kál, több külföldi titkosszolgálat ügy­nökeivel. Berija, gondosan elrejtve és álcáz­va bűnös múltját és az idegen álla­mok titkosszolgálataival fenntartott ellenséges kapcsolatait, alapvető módszerként a rágalmazást, az ár­mánykodást, a különböző provoká­ciókat választotta a becsületes párt­munkások és szovjet funkcionáriu­sok ellen, akik útjában ' álltak a szovjet állammal szemben ellensé­ges terveinek és akadályozták öt a hatalom megszerzésében, Berija és cinkostársai, miután a bűnös módszerek segítségével felelős illásokat kaparintottak meg a Kau­kázuson túl és Grúziában, majd ké­sőbb a Szovjetunió belügyminiszté­riumában, áruló céllal a hatalom megszerzésére irányuló terveket for­gatva fejükben, leszámoltak a ne­kik írem megfelelő emberekkel, nem riadtak vissza önkényeskedésektől és törvénytelenségektől sem, gyaláza­tos módón félrevezették a pártot és az államot. A vizsgálat nagyszámú olyan bű­nös mesterkedésre derített fényt, amelynek célja Berija karrierista célkitűzéseinek elérése és ellenséges személye leleplezésének megakadályo zása volt. így a vizsgálat megállapí­totta, hogy Berija áruló célkitűzé­seinek eléréséért cinkostársainak se­gítségével bűnös intrika-harcot foly­tatott Szergo Ordzsomikidze, a Kom­munista Párt és a szovjet állam ki­váló funkcionáriusa ellen,'benne lát­va azt az embert, aki akadályozza to vábbi' .előrehaladását és ellenséges terveinek megvalósítását. Mint most megállapítást nyert, Szergo Ordzso- aikidze politikai bizalmatlanságot táplált Berijával szemben. Szergo Ordzsonikidze elhúnyta után azösz- szeesküvők kíméletlen bosszút álltak családjának tagjain. Megállapított a vizsgálat olyan té­nyeket is, amikor az összeesküvők terrorista módon meggyilkoltak olyan személyeket, akik részéről le- eplezéstől tartottak, minthogy Be­rija és cinkostársai tették el láb alól M Sz. Kedrovot, aki a Kom­munista Párt tagja •volt 1902 óta, emellett elnökségi tagja a Szovjet­unió rendkívüli bizottságának (VCsK) és kollégiumi tagja az Ál­lami Politikai Hatóságnak (OGPU), F. E.. Dzerzsinszkij mellett. Az ösz- szeesküvőknek alapos volt az a gya­nújuk, hogy Kedrov rendelkezik anyagokkal Berija bűnös múltja fe­lől. Megállapítottak más olyan terro­rista gyilkosságokra való tényeket is, amelyeket az összeesküvők azzal a bűnös céllal követtek el, hogy el­pusztítsanak a Kommunista Párt és a szovjet hatalom ügye iránt oda­adó, becsületes kádereket. Amint a vizsgálat megállapította. Berija és cinkostársai számos áru­lást követtek el, igyekezvén gyengí­teni a Szovjetunió védelmi képessé­gét. A vizsgálat anyagai bebizonyítot­ták, hogy az összeesküvő csoport résztvevői — Merkulov, Dekanozov, Kobulov, Goglidze, Mesik és Vlod- ziminszklj vádlottak — akiket sok­éves közős bűnös tevékenység kap­csolt össze Berijával és akik Berija bármilyen bűnös megbízását telje­sítették, segítettek neki elrejteni és álcázni bűnös múltját — számos 'gén súlyos, fent már említett áülam- ellenes bűntettet követtek éL Ilymódon megállapítást nyert, hogy Berija, Merkulov, Dekanozov, Kobulov, Goglidze, Mesik és Vlod­zimirszkij vádlottak elárulták hazá­tokat. a nemzetközi imperializmus ügynökségeként, a szovjet nép leg­ádázabb ellenségeiként cselekedtek. A vizsgálat fényt derített más, Be­rija által elkövetett olyan bűntet­tekre is, amelyek mély erkölcsi le- züllését bizonyít ják, ezenkívül olyan fényekre, hogy Berija bűnösen önző intézkedéseket foganatosított és vi sz­ázáéit hatalmával. A vádlottak, akiket a vizsgálat során lelepleztek a nagyszámú tanú vallomásai és a valódi okmányada­tok alapján beismerték bűnösségü­ket számos igen súlyos államellenes bűntett elkövetésében. Boriját hazaárulás, szovjetellenes összeesküvés szervezése, terrorista cselekedetek elkövetése vádjával, a munkásosztály és a forradalmi mun­kásmozgalom ellen folytatott, a pol­gárháború időszakában az ellenfor­radalmi musszavatista kormány tit­kosszolgálata szerveiben betöltött tit­kosügynöki állásában kifejezésre ju­tott aktív harc vádjával, vagyis olyan bűntettek vádjával adták át a bíróságnak, amelyek az OSzSzSzK büntetőtöniénykönyvének 58—1 „B", 58—8, 58—13, 58—11. cikkelyeiben szerepelnek. Merkulovot, Dekanozovot, Kobulo- vot, Gogiidzét, Mesiket és Vlodzí- mirszkijt hazaárulás, terrorista cse- ’ekmények elkövetése és ellenforra­dalmi áruló összeesküvő csoportban való részvétel vádjával, vagyis olyan bűntettek vádjával adták. át a bíró­ságnak, amelyek az OSzSzSzK bün- etőtörvénykönyvének 58—1 „B“, 58—8, 58—11, cikkelyeiben, szerepel­nék. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa el­nökségének rendeleté értelmében a Berija. Merkulov, Dekanozov, Kobu- ’■ov, Goglidze, Mesik és Vlodzimir­szkij' ellen emelt vád ügyét a Szov­jetunió Legfelső Bíróságának külön- tánácsa tárgyalja az 1934. évi de­cember 1. keltezésű rendelkezések­nek megfelelően. Szovjetunió Legfels'ó Tanácsának Elnöksége • leváltotta Merkulovot Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége az­zal kapcsolatban, hogy a Szovjetunió ügyészsége leleplezte V. N. Merku- lovnak, a Szovjetunió állambiztonsá­gi minisztériuma és a Szovjetunió belügyminisztériuma szerveiben vég­zett munkája során kifejtett bűnös íLiamellenes tevékenységét, — a Szovjetunió minisztertanácsának ez év szeptember 17-i előterjesztésére V. N. Merkulovot elmozdította a Szovjetunió állami ellenőrzési minisz terének tisztségéből. V. N. Merkulo­vot bíróilag felelősségre vonják. A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak elnöksége Vaszilij Gavrilovics Zsavoronkovot nevezte ki a Szovjet­unió állami ellenőrzési miniszterévé. Ilöiid külpolitikai hírek MOSZKVA G. M. Malenkov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke decem­ber 16-án fogadta Otto Grotewohlt, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökét. A szívélyes és barátságos légkör­ben lezajlott beszélgetésben részt- vett V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhe­lyettese, külügyminiszter, N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára és V. Sz. Szemjonov, a Szov­jetunió németországi főbiztosa. BONN A berlini négyhatalmi értekezlet közvetlen befolyásolására Adenauer ,az értekezlet tartamára Nyugat- Berlinben a bonni külügyminiszté­rium összekötő hivatalát alkarja fel­állítani Herbert Blankenhom veze­tésével“ — jelenti legújabb számá­ban a „Der Spiegel“ című hamburgi ap. PARIS Franciaországban országszerte nagy felháborodást váltott ki az a rendőr terror, amelyet kedden a párisi rend őrség a tüntető diákokkal szemben alkalmazott. A Roueni egyetem diák- *ai szerdán délelőtt nagygyűlést tar­tottak, s azon egyhangúlag határo­zatot fogadtak el, melyben szolida­ritásukat fejezik ki a párisi diákok követeléseivel és tiltakoznak a rend­őrség brutalitása ellen. A diákok a lyűlés után elvonultak a város fő­utcáján, majd egy kü’döttségük át­adta a határozatot a prefektusnak. 1000 hektár művelhető fő det nyertek A kormány nagyvonalú segítsége révén, mely eddig 800.000 DM-et bocsá­tott rendelkezésre, lehetővé vált az Ellsleben mellett fekvő Seelscb-i 1»- govány kiszárítása. Ebből a célból az egész Ingoványon át 70 cm mély árkot húznak és összesen 610 km bosszú csővezetéket fektetnek le. Ezen lecsapolás által 1.000 hektár lápot, mely a környék több mini 400 dob gozó paraszt, valamint népi tulajdonban van — termőfölddé változtattak. A haldenslebeni Wilhelm Amdt magáncég hatalmas földgyaluja, mely egy óra alatt 280 m hosszú és 70 cm mélységű árkot ás. Ez a gép, mely a nehézgépgyártó főiskola egyik mérnökének terve alapján készült, szá* ember munkáját végzi el. Németországban nincs még egy hasonló géb' A Kínai Náptöz'ársasái liiüT/nntitérinnina'i emlirala a svájci kormányhoz Peking (Uj Kína) Csang Han-Fu, a Kínai Népköztársaság Központi Népi kormányának külügyminiszter- helyettese december 16-án fogadta C. Rezzwniicót, Svájc pekingi köve­tét és átadta neki a Kínai Népköz­társaság külügyminisztériumának emlékiratát, amely válasz a hadi­foglyok hazatelepítésével kapcsolatos november 25-i svájci emlékiratra. Az emlékirat rámutat: amíg a svájci kormány egyrészről hangsú­lyozta, azt kívánja, hogy minden egyes hadifogoly teljesen szabadon határozhasson, hazate'epítése kérdé­sében, addig másrészről ellenzi, hogy a semleges hazateiepítési bizott­ság éljen is törvényes hatalmá­val a hadifoglyokat megfélemlítő és erőszakkal befolyásoló titkos ügynökökkel szemben. Az emlékirat a továbbiakban hang súlyozza; a semleges hazatelepítési bizottság hivatalos okmányaiban többször is beismerte, hogy az indiai fegyveres erők őrizete alatt álló ha­difogolytáborban a koreai és a kínai hadifoglyok a valóságban az Egye­sült Államok utasításai szerint mű­ködő liszinmanista és csankajsekista ügynökök ellenőrzése alatt állnak és sem joguk, sem lehetőségük pines szabadon kifejezni hazatelepítésre irányuló kívánságukat. Az emlékirat rámutat, hogy-a fel- világosító tevékenységnek a semleges hazateiepítési bizottság áltaí hozott eljárási szabályai és a bizottságnak a hadifoglyokhoz intézett nyilaiké' zata alapjában véve helyes okmá­nyok. At a magatartás, amelyet a bi­zottság különféle nemzetiség» tagjai a fenf említett kérdésekben tanúsítottak, által áh rm szintén helyes volt. A semleges hazateiepítési bizottság egyes tagjai az Egyesült Államok kormányának nyomására azonban f° kozatosan képtelenné váltak enne* az álláspontnak fenntartására. A Kínai Népköztársaság külüg?' minisztériumának a svájci kormány­hoz intézett emlékirata befejezésül hangsúlyozza: „Véleményünk szerint a aemlege^ ség megőrzése és a genfi konvenció­ban kifejezésre juttatott emberi«*' ségi elvek fenntartása érdekében * sem’eges hazateiepítési bizottság va." lamennyi tagjának maradéktalan«' be kell tartania a működési szab»-1 lyok és az eljárási szabályok rendel*“ kezéseib A bizottságnak tehát azonnal ha­tározott rendszabályokai keS f** ganato sí tanra a hadifoglyok ** terrorszervezeteik elkülönítésért a titkos ügynökök' eltávolítására és letörésére. A semleges hazateiepítési bizottság rendelkezéseinek megfelelően telje* 90 napon át lehetővé kell tenni ta* vábbá a felvilágosító munka elvég' zését. Csak így lehet megoldani * hadifoglyok hazatelepítésének váleá- váTf Végétért az Atlanti Tanács ülésszaka Páris (TASZSZ) Az Atlanti Ta­nács december 15—i ülésein jóváhagy­ták a különleges bizottság jelenté­sét a tervezett „európai hadsereg“' fegyveres erőiről, amelyekbe ötven hadosztályt, több mint tíz páncélos hadosztályt, háromezer repülőgépet negyven kísérőhajót' szándékoznak felvenni. A közzétett adatok szerint az At­lanti Tömb országai 1953-ban 65.5 milliárd dollárt fordítanák fegyver­kezésre. A tömbben résztvevő euró­pai országok katonai kiadásai 1953- ban 13 százalékkal magasabbak, mint 1952-ben voltak. Tervbe vették ezek­ben az országokban a szárazföldi csapatok létszámának 6—30 százalé­kos emelését. / ‘ A különböző országok képviselői között az „Európai Hadsereg“, a négyhatalom képviselőinek küszöbönálló tanácskozása és az indokínai háború kérdésében támadt nézeteltérések arra Vezettek, hogy december 16-án „titkos ülést“ hív­tok össze e problémák zárt ajtók mögötti megtárgyalására. December 16-án este kezdődött az Atlanti Tanács utolsó ülése, amely®0 Bidaultnak, az Atlanti Tömb tagál' tornai által folytatott propagáld* összehangolására vonatkozó javas!®' tát vitatták meg. Ezután tértek - .a záróközlemény szövegének megy’-' tatására. . A záróközlemény megerősíti, hog? az „Európai védelmi közösség" 1®' réhozása a nyugatnémet csapatkor' tingensek részvételével- továbbra i* to támadó tömb legfőbb célja marad- Az ülésszak résztvevői kijelentették- eltökélt szándékuk a fegyverkezés' hajsza folytatása. Ennek megindít kolásaképpen arra hivatkoztak, bog? a Szovjetunió részéről „veszély nyegeti Nyugatot.“ A záróközlemény megjegyzi, hogf az Egyesült Államok kormánya en' gedélyt akar kérni a kongresszustól, arra, hogy adatokat adjon át a* atomfegyverről az észak atlanti töm15 katonai vezetőinek. A záróközlemény helyesli a né&' hatalmi értekezlet összehívását. McCarthy vizsga óbizst'sám elé idézte Erről Flynnt és Wall Disncyl a „Robin Hóid“ című fiim m att Newyork (MTI) A newyorki .Daily Worker“ a következőket köz­li: McCarthy büntetés terhe alatt vizs gál óbizottsága elé idézte Harry és Jack Wamert, a „Warner Bros Pictures" fUmvállalat két társtulaj­donosát, Errol Flynn filmszínészt Walt Disneyt, akik annakidején résztvettek a „Robin Hood“ cito0 film gyártásában. McCarthy ,,mag.V3' rázatat'/ akar kérni tőlük arra vCr natkozóan, miért működtek közre » Robin Hoodról, a hírhedt „vörösről szóló film készítésében.

Next

/
Thumbnails
Contents