Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-13 / 292. szám

6

NAPLÓ

mss nsmiBM is

„NEM HÁGÁK fl G¥Si

K. Iszajev és A. Galics bohózata a Pécsi Nemzeti Színházban

Széplaki Endre, Bázsa Éva és Bnss Gyula a második felvonás nyitó jelenetében

A szózadeleji magyar színpad egyik legjobb ismerője, Hevesi Sándor „Az igazi Shakespeare" című könyvében félreérthetetlenül megkülönbözteti a mulattató dráma leggyakoribb fajtáit, a vígjátékot és a bohózatot. A bohózat szeVinte: móka a mókáért, öncélú komikum-kergetés, melyből a mélyebb értelmű tartalomnak még a látszata is hiányzik. Kell is, hogy hiányozzék. A helyzetek játékossága ugyanis szükségképpen esetlenné válnék, ha az író észrevenné a szakadékot, amely fölött nevet és táncol. A klasszikus vígjátékírók viszont Aristophanéstől Gogolyig és Bemard Shawig, a humort csak eszközül használták fel; könnyeiket a közönség legfeljebb a nevetés viharszüneteiben vette észre.

A könyv megjelenése óta eltelt 30 év kétes igazságává tette Hevesi Sán dórnak a maga idejében helytálló megállapításait.

K. Iszajev és A. Galics bohózata is azt bizonyítja, hogy a polgári műfajelmélet korunkban mar aligha érvényes. A „Nem ’magánügy“ látszatra pehelykönnyű komédia, valójában azonban izgalmas kísérlet a szocialista realista bohózat megteremtésére. A közönség javarésze a „gondtalan kacagástól" kimerültén, lélekben meglehetősen problémátlanul hagyja el a nézőteret, mások viszont újabb megoldásokat keresnek egy kibontakozásban lévő műfajhoz. A két szovjet szerző darabja ugyanis számos kérdést fölvet. Csak. néhányat említek közülük; alkalmasak-e a hagyományos bohózat! elemek az eszmei mondanivaló kifejezésére? A helyzetkomikumok sorozata épségben tarthatja-e a hősök erkölcsi tör ellenségét? A képtelen helyzetek nem teszik-e valószerűtlenné a cselekményt, és benne a szereplők magatartását? Valamennyi lehetőség kiaknázása mellett meg lehet-e menekülni a felületes ábrázolástól? stb. Iszajev és Galics bohózata nem minden kérdésre ad egyértelmű választ

A darab mondanivalója már az első {elvonásban világos: a szovjet emberek erejükhöz mérten segítik egymást. .Segítségük nem személyes kapcsolatokon, számító érdekeken alapszik, hiszen azonos ügyet képviselnek valamennyien.

Négy különböző korú, foglalkozású, á hatalmas ország más-más vidékéről származó férfi találkozik a Moszkva Szálló halijában. Két nap- rar érkeztek a fővárosba, hogy halaszthatatlan ügyeiket elintézzék. Djuzsikovnak. a távoli Tajmir küldöttjének különféle minisztériumokban van dolga, az öreg Baburin mé- hésíj; mezőgazdasági értekezletre hi v ták,' Grisko geológus végleg meg ftkar győződni Ljuba szerelméről. Kirpicsnikovnak, az egyik műsoriroda szervezőjének pedig művészeti ügyekben kell futkosnia. De aiighogv elindulnának, Tajmir sürgős telefon- beszélgetésre hívja Moszkvába küldött fiát. A beszélgetés időpontja bizonytalan; Djuzsikov kénytelen a készülék mellett maradni. Ez a váratlan fordulat próbára teszi lakótársait. akik némi habozás után elvállalják Tajmir „futó“ ügyeinek intézését. Ugyanakkor Djuzsikov is levizsgázik szolidaritásból; amennvire helyhezkötö tsége engedi, viszonozza újdonsült barátai szívességét. — Tudja, ha Griskonak menyasszonyt szerez, a Kirpicsnikovnál „meghallgatásra" 'jelentkező műkedvelőket pedig elutasítja, közvetett úton Taj- mi.r érdekében cselekszik. Nem rajta múlik, hogy vállalkozása félreértést

félreértésre, kudarcot kudarcra halmoz és jószándéka ellenére a legváltozatosabb bohózati bonyodalmai!; szorítójába kerül.

A mű eszmei mondanivalója, az ön zetten segítőkészség, nemcsak az expozícióban jelentkezik, hanem a ’eg,apróbb helyzetekben is,“ m:nd°- nütt, ■ahol az embereknek egymáshoz Váló viszonyáról Van szó. Kirpiesni- köv“ bátorságra neveli á szerelemben ügyefogyott Griskot, sőt, Djuzsi- kov is'átadja neki tapasztalatait.-pedig egy. véletlen növésem folytán szerelmi vetélytársát látja benne. A két lány: Baburin apó unokája. Dunya' és Grisko menyasszonya, Ljuba • sem közömbös egymás sorsa iránt; ha-a-másik bánatáról hallanak szinte saját szomorúságukat' is elfelejtik.'

A dárab mulatságos helyzetet tehát nem . zárják ki. a . mondanivalót, s ugyanakkor a hősök sem válnak nevetségesekké; Djuzsikov és a többiek nem áldozatai, csak résztvevői azoknak a bonyodalmaknak, amelyekbe éppen erkölcsi szilárdságuk miatt sodródtak.

Mégis meddő vállalkozás lenne eb ben a félreértések helyzetkomikumára épült komédiában különösebben mély eszméi tartalmat keresni. Az íróknak mindvégig ragaszkodtok kellett a bohózati formához, amely .szükségszerűen kiveti magából a keményebben megfogalmazott igazságokat. A darab üteme pilla- ■ natra sem lassulhat, mégoly fontos közölnivalók kedvéért sem. Más kérdés azonban, hogy a szerzők a kergetődző helyzetek váltogatása közben megtalálták-e a szükséges mértéket, az önként adódó lehetőségek sodrában nem feledkeztek-e meg — persze a bohózati forma nagy engedményei mellett. — a félreértések viszonylagos valószerűségéről? Azt hiszem, a darab legfőbb fogyatékosságát itt kell keresnünk. Iszajev és Galics kissé könnyelműen bánt a helyzetkomikummal. Nemcsak a kínálkozó bonyodalmakat aknázták ki, hanem sokszor a képtelenségig tovább kószálták őket. A néző bizony gyakran tanácstalan, kit kivel tévesztettek össze és éppen ezért egyik-másik poénen nem tud őszintén derülni.

A helyzetek helyenkénti valószerűtlensége azonban kihat a jól megalapozott jellemű hősökre is. Természetes, hogy a szereplők a döntő szóval mindig adósak maradnak, hiszen egy hév, egy mozdulat elég lenne, s máris napfényre derülne az igazság, összeomolnék a játék. Az is természetes, hogy itt minden borotvaélen táncol, minden a szerencsétlen véletlenen múlik, ezeket a véletleneket azonban a hősöknek jellemükhöz illő módon kell fogadniok. A szerzők vérbeli írói adottságait bizonyítja, hogy általában úgy is fogadják. Általában, de nem mindig. És ez már korántsem természetes. Lélektanilag például eljesen tnde- kolatlan Djuzsikov „VRksága" a har- nadik felvonás elején; úgy kezeli Jelena Nyikolajevnát, mintha Ljuba helyett Dunya édesanyja lenne, holott az öreg Baburin, Dunya nagyapja is jelen van. Abból, hogy Nyi- kolajevna nem ismeri Baburint, — a saját apját? — rá kellene jönnie tévedésére.' Ennél szelidebb logikai bukfencek bőven akadnak a darabba«. Felsorolásuk fölösleges, hiszen

a bohózat műfaji követelményei indokolják őket

A „Nem magánügy" íróinak úttörő, érdeme, hogy ebben a kevés elmélyülési- lehetőséget , biztosító műfajban helyes — bár nem teljes — erkölcsi képet adnak a szovjet társadalomról,'és az elvi- ellentétek konfliktusait a helyzetek ötletességével tudják, pótolni.. Véleményem szerint azonban, a társadalmi kép teljesebb lenne, ha a pécsi. rendezés a debreceniek ás győ-. riek mintájára nem mellőzte volna a rádiós szerepét. Az írók nyilván nem hiába rajzolták meg a nehézségek elől megfutamodó ember típusát. A kritikai szándék éppúgy nem . térítené el útjából a mondanivalót, mint ahogy a darab vígjátéki légkörét sem zavarják meg a mértéktartó pátoszt és a meleg, líraiságot su- . gárzó, jelenetek. Sőt, a mű erkölcs;

. tanulságát .legtisztábban éppen ezek . a . percek fejezik ki., , ■

•K. Iszajev és A. Galics bohózata nem mestermű. Bemutatását - mégis nagy örömmel kell üdvözölnünk, hiszen. mint, a legvidámabb műfaj, egyik ritkft-vendégei á hazai színpadokon, a kétórás kacagáson -kívül ■ -sok tanulságot jelerit VígTátékítóink számára is. Kár. hogy Csőri Lili és. Kardos .György1* fordítása sokhelyütt pongyola, magyartálán.

, Ó r b ó k Endre és Polgár István .3 ..Nem' magánügy" rendezői, úgyszólván kifogástalan munkát végezek, A cselekvési fővonal, ég. a. hősök törekvéseinek' tisztázása hévén sikerült egységes bohózati levegőt teremteniük. . A darab két „legké- ' nyesébb“ — mert fordulópontot jelentő — telefonálási jelenetében kitűnően összehangolták, a vidám és komoly elemeket. Itt legfeljebb csak a telefondrót flgyelemelterelő hatását kifogásolhatjuk. Nagyrészt nekik köszönhető néhány felületesen megformált figura, különösen az énekesnő és kísérője emberré válása ás.

A pécsi színház együttese

nagyszerű egységbe kovácso- lódott, egyik szereplő sem „ugrott

ki" az összjátékból és a legkisebb részletekre is kiterjedő rendezői fim gyelem valamennyi szereplőn erezhető. *

Buss Gyula eddigi színészi pályafutásának talán legjobb alakítását nyújtotta Djuzsikov szerepében. Pedig egy bohózat pozitív főhőseként elejétől végig résztvenni a komédiában, anélkül, hogy magunk is nevetségessé válnánk, legalább olyan színészi érettséget követel, mint akárhány klasszikus hős meigformá- ’ása. Széles skálájú alakításának lírai perceiben méltó partnere volt Szalay Judit, aki Baburin unokáját keltette életre. Fesztorá-» c z y Katóról már kevésbbé tudtuk elhinni, hogy valóban szerelmes Griskoba; a munkájáért rajongó geo- lógusnő háttérbe szorította Ljubát. A geológus-szerelmes párt nem éreztük eléggé összeillőnek. Az egyre megbízhatóbb színésszé fejlődő T o- manek Nándor alakításából ugyan is éppen az az emberi szilárdság hiányzott', amely Ljuba alakját meglehetősén '„férfiassá“ tette. A rendet teremtő Baburiri apót S o m'l ó Ferenc túl „fiatalos" szövegejtéssel, lelkes pillanataiban a kelleténél nagyobb hangerővel, de igen finom humorral formálta meg. Szalma Lajos a humor nyersebb eszközeit használta a műsor-iroda heves vérmérsékletű szervezője szerepében. Túlzásoktól mentes alakításában főleg gyakori hadarását kifogásolha'i- juk. Bázsa Éva, Búza' Imre és S z é p 1 a k y Endre életteljes típusokat alkotott az énekesnő, a „csoda- ember" és a zongorista karrikatura- jeltegű figurájábóL Bőd is Irén érdeme, hogy a takarítónő szerepében a kézirat sematizmusa tompított formában jelentkezett. A többi szereplő közül Jancsó Jolán, Arany Kató és Győri Ernő nevét kell megemlítenünk.

A budapesti fesztivál felszólalói a Pécsi Nemzeti Színház munkájában főként a sajátos arcéit hiányolták.

A „Nem magánügy" bemutatója azt bizonyítja, hogy színházunk tagjai egységes és eredeti játékstílusukkal eredményesen törekednek ennek a megkülönböztető művészi többletnek elérésére.

Galsai Pongrác

IRODALOM ÉS KRITIKA

NY ARI SÁNDOR:

Vonaton Komló felé

Az ablaküveg mozivászon, és ülve repül tova, szárnyon az ember.

E gyors dobogón csoda nézni, ahogyan jön és elfut a sok fa, az oszlop, s ahogyan ráfüstöl , a mozdony a futó falukra.

S mint mozifilmen, ha doh szól együteműn a kerék ritmust aliépp ver.

E gyors dohogón csoda néanl

az erdőt s a téglarakások

futását,

ahogyan épülnek a házak és gyorsan futnak visszafelé emberestül és mindenestül. , Moziban lehetnc-é látni a mását? '

Ha furcsa zenéjü a versem, vonaton írtam; megfelelek, ceruzámat a zökkenő épületek táncoltatták, a futjó téglahegyek, s a ritmust döcögő acélkerekek.

Kép a kőbányából

Kövek pattogva gördülnek le a borzolt oldalon, a kő legördül, áll az ember a függő kőfalon.

A bánya zeng: csáfeányacélok csengő zenéié ez; '< kő kőre száll, kő kőire gördül és kő. követ kövez. <

^Az ember áll. a keze lendül: suhint és odavág.

Megáll. A homlokát törülve etneli kulacsát.

TV! VARI SÁNDOR kamnszo*. t<rrron"§: egyéniség. Vertei nem kioldj

t* művek mér; ■— tokkal inkább próbálkozások, a lehetőségé}: mérU-‘ <7élései; vagy hannnróbák a naqv és komoty művek .előtt. Drei már .eret* de még nem tud vitt kezdeni vedé, a mondtigtiraió és forma még nem

( Ulti nv&tft'/ll f.T'it', <!■ cp f t// ff«*.* f/tv 1/ ttr.nv _ .

den esetben engedelmeskedik akaratának. 4 fes’ó módszerével dofgOjhfj tanulmányokat késül, szemlélődik, kísérletezik a kifejezőeszközökkel

kénest önmagát: A kuszaságok, szertelenségek mögül azonban Igen térd#* ér tehetséges költői" arc bontakozik ki., firtfcmes szemdgyre vénái és **•

hány sorban foglalkozni véle.

Mit is. akar ez a fiatal köl'ő, milyen céljai vannak Nyári Sándorul

Kifejezni pzokat a szenvedélyeket, örömökéit és reményeket', misbrek^

'okítják. Az élet teljessége érdekli.. Mind*1*

új. magyar valóságat is alaki... .... versbe akar tömöri’»pu mindenről írni okas',\ amivel személyes káfi*., latban van. Elsősorban a természetről és a tájról: Dunántúlról, vif.e ró!,. Pécsről. ...Ellesi munkások mozdulatait, a szemetesét, aki a házuk o°[

.fppreßyt, gz 'apjáét, aki kitüntetését hazahozza,'a gyárból, apró' M'Tjjjj

kánoniatokat rögzít'képekbe, orrokat váry.

mket les meg az y’cá.n.

fel. 'Verseit gt.m.eg átszövik kollektiv ielfegű j* mondanivalói.

AvM

a verseket is, ahol elsősorban nem

eze'hzn van v hangsúly. A kölfcfjt

nyékből kiáradó melegségből érzi az olvasó, hogy a költő <*** Van a mai tnagywr' éleiben. otthonának érzi az orszánot. költői tartása, amely mind szabadabban nyilatkozik meg, vérévé vált, fr időszakos jelenség vagy alkalmi felbuzdulás.

1^ Portaiamul és nem, mindig következetesed, de ábrázolta tng^j

'J, iJl IlU-tmiM f-t rrrrrrh linrpwKj nui/unt -nic.ir n,. ■»<- wv' fx» '— ÁtAn

nehezebb oldalát is. Eaw versének szinKflye Valamelyik V^t üzem. Vasgyüjtést rendeztek itt. A költemény felhívja figyelmünket . hibára: helytelenül szervez’ék meg a munkát, mert'összeadnirtötték és. . adták a használható és nélkülözhetetlen alkatrészekét is. Eredmény:

nMit eladtak fillérekért, 1

dráaán n-tték tússzá mind. ., hogy kezdhessék az öntést, s «

.....— gépgyártást megint.

Ha

ngja ahhoz még nem elég érett, nem elég súlyos,,hogy kifejezze df't kát a konfliktusokat, melyek mai életünkre jellemzők: Hogy az élet*^ maga „teljes gazdagságában és ravaszságéban" megmutathassa a költő,

léssetének sokat kell még fejlődnie, mélyülnie. V*. .

Hogy fejlődésének iránya helyes, a most bemutatott Vonaton felé c. költeménye is igazolja. Nyári nem elégszik meg « frázisokkal, . t alánosságok újrafogalmazásával, Kutatja a lehetőség eket.\S igyekszik1* közelíteni azt a célt, amit minden költőnktől elvárnánk:

A politikai tartalmú vers is legyen költészet és ne vezércikk.

H,

angja közvetlen, de sokszor még bizonytalan, határozatlan•

olt felismerhető benne a nagy elődök és kortársak hatásé. Érthető, „

— Ä ^ «!> «I t A . /fle/i _ n J r/i m onónnl/ a 1V» í n m I í’/lWr

szén sokszor megénekelt témákat akar újra megénekelni, ami részére jelent, komoly feladatot, hanem az idősebb, az érettebb számára is, akik tisztábban látnak, s eszközeik kiaJakultab^ak.

1"^

Tudató^ költő Nyárt Sándor. Ez a tudatosság indítja et, kötlek

égéig., y.

t

nyeit, és igyekszik megtartani a formát a költemény végiig, gri azonban még nem párosult kellő önfegyelemmel, önkritikával, p kó^ eszközei sem engedelmeskednek kellőképpen akaratának. Sokszor Ínlt^ a fordítottját igazolják versei: n forma uralkodik a költőn. Egy;egY ’hj,- a ritmus új lehetősége új fordulatot ag a versnek, amely aztán a tov > blakban egészen más irányban halad, mint ahogy azt'a költő tzlkep ^ te. *— Legtöbbször a rím szokott egyeduralkodóvá válni költészetében- jj. Nyári szereti és fontosnak tartja a jól csendülő rímet, s hogy áe jen egyet sem eldobnia azok közül, amelyeket, jónak ítél, inkább ám ven követ el erőszakot az érthetőség és tisztaság rovására.

Verselne^ jellemző sajátsága a könnyedség, súlytalanság. Kősn^. alkot. Nem sokat töpreng, ha meglelte az általa helyesnek gondolt *

jezést. Költeményei tetszetősei:, finomak, hangulatosak. Egyik Óyet gördülő és sikerült, dalszerű köftem énye „Kép a kőbányából“ c. ver

yári Sándor költő. Van költői látásmódja, van le\'egöje verse*11*

tud hangulatot teremteni. Versei ha tározott lendülettel indulnak.

tbtf

jó és erőteljes részlete van. Ezeket azonban még nem mindén eSf' f tudja kellőképpen egységbe >olvasz f<mi. Egyre fejlődő, alakuló le éppen ezért ma még ígéret, de olyan ígéret, amelytől sókat var az olvasó, .. ; ; •

VÖRÖS JÓZSEF az Írószövetség pécsi csoP1 jónak tagja

0^

Orvosok a dolgozókért!

A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társu’at egészségügyi szakosztálya december 30-án délután a dr. Doktor Sándor kultúrotthon nagytermében egészségügyi „kérdczz-felelek ankétot*4 rendez. Ezen az ankéton a nagyközönség köréből felmerült egészségügyi vonatkozású kérdésekre az egyes szakok kiváló képviselői adnak választ, illetve felvilágosítást. Így belgyógyászat, sebészet, ideg- és clmekőrlan. szülészet, biológia fej- ’ődéstan, örökléstan, gyermekbetegségek és gyermek gondozás, szemészet, orr, fül, gégegyógyászat és az SzTK ellátás köréből felmerült problémákra a helyszínen adják választ. ~ l2,V

A T. T. I. T. egészségügy* vilr osztályának vezetősége felhívj® megyénk dolgozóit, hogy az elhangzó kérdéseiket dec. 25-ig * ban, — postán, vagy szcmély&‘>c' ^ adják le a Társulat székház*1^), Manus Pannonius u. 11. fsz. hlligii' A megyeszékhelytől távollakó y® ?í)t zók kérdéseire az egészségügy1 ..^j. osztály a választ postán is elkj1 jf(!

A kérdezz-felclek ankétra’ n"!■ dolgozót szeretettel meghív a T- T. egészségügyi szakosztálya- két pontos időpontjáról a késő» . ben még tájékoztatjuk olvasói*1®^