Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-13 / 292. szám
DUNÁNTÚLI VlLÁO PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK’. A MAI SZAMBÁN: A falu Jobb áruellátásáért (2. o.) — Merre tart Francia ország (2. o.) — A DISZ vezetőségválasztás hírei (2. o.) — A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete az állami begyűjtés többéves rendszeréről (3—4—5. o.) — „Nem magánügy* (6. o.) — Irodalom és kritika (6. o.) — A televízió a jövő rádiója (7. o.) AZ M DP BARAN V A MEGYEI PÄRTBI Z O TT ÁG ÄN A K LAPJ X. ÉVFOLYAM, 292. SZÁM Alt A 50 Hl.LEK VASÁRNAP, 1953 DECEMBER 13 Nevelj új bányászt ! A párt és a kormány programmja a dolgozók életszínvonalának állandó és fokozatos javítását tűzte ki célul. Ennek a célnak elérésére |az eddigieknél sokkal nagyobb ütemben folyik a könnyűipari és közszükségleti cikkeket gyártó üzo klekben a termelés. Szárnyakat kapott a munka és a kormanyprogramúi megjelenése óta gyors léptekkel haladunk előre a proeramm megvalósításának írtján. A éöbb- termelóshez — nem lehet eléggé hangsúlyozni — több szén is kell Ha azt akarjuk, hogy a Pécsi Bőrgyár több bőrt, a Szigetvári Cipő gyár több cipőt, a Mohácsi Selyem- szövőgyár több selymet, a Sopiana Gépgyár több mezőgazdasági gé Pet. a Porcelángyár több háztartási edényt, a Kesztyűgyár több kész tyűt gyártson — bányászainknak «z eddiginél több szemet kell szál- Htaniok a megnövökedett munkához. A többtermelés érdekében pártunk és kormányunk fefhfrást intézett a férfiakhoz és nőkhöz: föf- Janek minél többen a bánvába dol- ?ozm! A hívó szóra megindultak az üzemekből és a falvakból a dóim- tálc és válUalták az új. a nehezebb üinnkát. Még ma is állandóan érkeznek a Komlói Szénbányáim H jZöszthőz a Pécsi Szénbánya Válla ‘áthoz az út dolgozók, hogy a bányában segíthessék a kormánv- Progranim meirvaló'ftátát. a szén- termelési tervek teljesítését. Az úi dolgozók — a jövő bányáiéi. Orömmdl harwsztal ink. hogv egvre több régi bányászunk, fa j'aszt.ali vájárunk ért* mev A Pées- Mnva+clenról éHnrlult „Nevelj ú.i í'ányászt'' patronázs mozgalom so- ■nkat ragadott magával. Komlón -bpúgy, mint Petőfi-aknán Istvánján úgy, mbit a Béke-aknai bányaüzemben. Az Tstván-aknai Szla- yak-esapat tagjai elvtársi segítsé- W nyújtanak Borsos Ferenc új- jnnnkás csillésnek. Megtanítják a bányamunka leganrőbb fogásaira 5« '’e retet tel. szépszóvall bánnak vele “arsos Ferenc szorga’masan dolgo- jik és a napokbsm köti meg az li,0mmel a második évre is n szer- tődóst. Túlik Tstvám komlói előtár is jól báu:ík beosztott iával íimár János csilléssel Nemcsak ,rra tanította meg, milyen távolságot kell tartani a osillézésnél b°gy kell a nagy szívlapáttal tijrve- bánni Arra is van gondja. "gtrr Tímár János megszeresse a tógépet és megtanulja kezelését JA Nem csoda, ha a jó bánásmódon feloldódnak az újdolgozók és 'itvek hatására hivatásuknak tekin- y* a bányamunkát és örökre lete- riiszenek a bánvavidéken, mint 'üogv ezt Tímár János is teszi. Elmondhatjuk. hogy otthonaink gond vezetői is ma már sokat teszek azért how a messziről érkező újmuakások anásodlük otfhanukat teljék a bányászszáMásotkon. Az otthonok döntő többségében rend, tisztaság, változatos, jó étkeztetés fogadja a dolgozókat. A meszest Török István legén yotthonban csak nagyon ritkán változnak a lakók mert az ott élő dolgozók jól érzik magukat, szívesebbéin járnak műn kára is. A régi dolgozók általában szívesen fogadják az újmunkásokat. Az egyhetes „sétáláson“ magva ráznak nekik, igyekeznek bemutatni a bá- nyászmumlka szépségeit. Legtöbb vájárunknál, idősebb bányászunknál azonban ez minden. A szíves fogadtatáson kívül később már nem törődnek ú j társaikkal, sőt soksz ír szitkokkal, káromlással szórják tele őket. Tény hogy a toborzott és az önként jelentkezett dolgozók között vannak olyanok is. akiik nem komoly szándékkal jönnek a bányához. felveszik a toborzási jutalmat a cipőt és a ruhát, egy-két műszakon dolgoznak, aztán továbbállnak Ujmnnkásai.nk többsége azonban beesí'tetes és dolgozni akar Nem is akárhogyan, hanem kitartóan szorsrslmasan. Terveket sző magának és ezek megvalósításáért foggal-körömmel harcol. Súlyos hiba hogv idősebb bányászaink egy ka 'ap alá veszik a dolgozókat és rossz "'őítélcttel kezelik őket. T'tván-ak nán nem egvszer hallani ni van k: ielen+éct: „Na komám, mire kita vesződik te már hetedhéthatáron túl leszel“ vagy „Nem sok sót eszel te sem nálunk*", .Olyan vagv mint n többi ** Természetes h.otrv ezeV. kijelentések az újdolgozók kedvé ezegiik. különösen akkor, ha szép szó helvett durvaságot, tanítás helyett szitkot kapnak. Idősebb bányászainknak, aknászainknak bányamestereinknek — ahelyett, hogv valósággal el szöktetik az ú jmunkások zömét a bányából helytelen magatartásukkal — meggyőző, felvilágosító munkát kell folytatniok. Szép szóval, türelemmel, a legmakacsabb embernél is célt lehet érni. Idősebb bányászaink beszéljenek, törődjenek éjmunkásainklcrd úgy. mintha édes fiaik volnának Necsak a bányában törődjenek vettük, keressék fel őket otthonaikban, szállásaikon, segítsenek nekik még az aprónak és jelentéktelennek látszó egyéni problémák megoldásában is. A bányamunka megjavításának terv teljesítésének szinte kulcskérdésévé vált már nemcsak Rara nyában, hanem az egész országiban az újulunk ásókkal való szeretettel les, lelkiismeretes foglalkozás, f bánvában az újmunkások serege i jövő aranytartalék». Nekünk nedie úgv keTl bánni ezzel » tartalékkal hogy megnyerjük a széntermelés számára. MI ŰJSÁG BARANYÁBAN? Országos öntödei ankét Pécsett lőcsét? » Sop tana Gépgyárban de j**iber 12-én az. ország különböző bődéiből mintegy hetven sztaha- '°Ti»ta, kiváló munkás és más szak részvételével országos öntö- ankétot tartottak. Az ankéton a Sopiana Gépgyár két dolgo fiának Apaffy Imre és ifj. Opova ^tenc technikusoknak a vasöntés ^ • formabevonáshoz szükséges 'ü Pori grafitnak hazai anyaggal, a Rummal ísi'kpor) való helyettesiéről s2xlló javaslatát vitatták lA kohó- és gépipari minisztérium vP’ri'seJetében megjelent Hnlabrin ^°or megnyitója után Apaffy Im- jdészletesen ismertette az újítást. Jf®*zámoléjában javasolta hogy a Jakévá« öntésnél az elkészített jHüák és magok felületeit import ŰJtt helyett hazai nyersanyaggal Üjümmai vonják be. A Soprane ^gyárban már hőnapok óta ezzel eljárással dolgoznak. Száraz a "1 á zási eljáráshoz 78 százalék J^ümot 20 százalék iszapszenet Ljót százalék melaszt használnak J'1'’es formázási eljáráshoz porzó tagként hetvenöt százalék tal-l emn, 25 százalék fezapszén használatos. Az iszapszén a folyékony vas sál való érintkezéskor gázokat fejleszt, elemi gázréteggel veszi körii1 a vasat és azt lebegésben tartja Ezért a talmimnak iszapszénnei megfelelő arányban való keverése tökéletesen helyettesíti a grafité' és az öntvényekre a forma homok nem ég rá. Hangsúlyozta, hogv’az újításnak Bem zflt gazdasági szempontból is nagy jelentősége van mert mi> egv tonna import grafd ára 710 forint, addig hazánkban a nagymennyiségben található talcum tonnája 110 forint és az iszanszén szintén egészem olcsón beszerezhető. Az előadás után az an'kéton részt vevők a Sopiana Gépgyár öntödéiében gyakorlatban is megtekintették az új eljárással készült öntvényeket. Az előadást és a bemutatást vita követte. A vita végén a résztvevők a talcum országos viszonylatban való bevezetésére vonatkozó hat pontból álló határozati javaslatot fogadták el S. NAGY ANTAL KÖRLETE ELRETÖRT ES TÚLTELJESÍTI TERVET A Komlói Szénbányásza ti Trösat bányász műszaki vezetői is versenyeznek egymással. S. Nagy Antal élv társ, a Kossuth-aknai hármas üzem körletvezetöje novemberben az Anna- éa Béta-akna, valamint az I-es üzem kőrletvezetődved vetélkedett az elsőségért. Novemberben második helyre szorult, Csontos Gábor Béta-aknai körlet- vezető mögé. Decemberben ki akarja köszörülni a csorbát és már a hónap első napjaiban nagy lendülettel látott munkához. Amerre járt a bányában, biztatta, jobb munkára buzdította a beosztott dolgozókat — Igyekezett mindenben segítséget nyújtani nekik, biztosította a műszaki feltételeket serkentette a versenyt. A jó munka meghozta az eredményét: S. Nagy Antal elvtárs kör létével élretört. December ötödikéig 20.6 méterrel teljesítette tál esedékes havi tervét, 125.7 százalékot ért eL Most Ígéretet tett a dolgozók nevében, hogy meg tartja az elsőséget, tovább ra is túlteljesíti dékádrél- dékádra, hónapról-hónap- ra a tervét, hogy mielőbb megindulhasson a „B" me zőből Is a nagy szállítás, több, jobb szenet adhassa nak innen is az országnak, a háztartásoknak, a gyáraiknak. Bővült a mozihálósat, favult a moziszínvonal Baranyában Baranya megyében ebben az évben két állandó és tizenöt körzeti mozival bővült a hálózat és ezzel 264- ről 281-re növekedett a baranyai filmszínházak száma. A mazihálózait bővülésével egyidőben emelkedett a mozi színvonal. Ezt bizonyítják az elmúlt hét eseményei is: Befejeződött a jnecsekaljai mozigép váltóáramról egyenáramra való átalakítása, ami a vetítés minőségét Javította meg. A vásároodombói. kétujfalui és csikóst öttósi moei- helyiségekben a lcülső és belső festési munkálatokkal, új függönyök felszerelésével végeztek. A mohácsszigeti, ivándárdai, pécsváradi, mágocsi, somogyapáti, hidasi és hosszúhetényi mozik — ahol eddig a rossz korszerűtlen gépek kevésbbé élvezhető vetítést nyújtottak. — a napokban 30 ezer forintos egységárban legmodernebb táskaképeket kaptak. Néhány nap óta tetszetősebb a pécsi mozik külseje is. Ajtóik, gépházaik és előtereik átfestésén kívül neonfeliratok hirdetik a műsoron lévő filmek címét. Mintegy 25 ezer forintos beruházással a pécsi közönségszervező iroda reklámkirakatai is neomvHécO-'c- tól fényesek. Talajvizsgálat előzi meg az új bányavárosban Komlón a fásítást, parkosítást TELI GEPJAVITASI Értekezlet pecsett A baranyai gépállomások körzeti szerelői szombaton délelőtt Pécsett beszélték meg a téli gépjavítások feladatait. Az értekezleten. — ame lyen mintegy 120 gépészeti szakember jelenít meg, — Józsa István, a megyetanács gépállomása csoportjának vezetője tartott. beszámolót. A jövőévi mezőgazda- sági munkák sikere érdekében a szentlőrtnei gépállomás kiküldöttei vállalták: a téli gépjavítással határidő előtt készülnek el. A felajánlás szerint a javításban részt vevő 60 dolgozó a munkagépeket február 23-ra, a cséplőket, elevátorokat, kombájnokat pedig május 27-re javítja meg. emellett az előirányzott költségek 15 százalékát megtakarítják. Egyben versenyre hívták a megye valamennyi gépállomását. A hozzászólások sarán a gépállomások legtöbbje csatlakozott a versenyhez. A Komló-kökönyösi dombon, az egykori kukoricás helyét hatalmas emeletes házak hódították eL A városi igazi arca azonban csak ezután alakul ki. Eltűnnek a házak körű! az idomtalan földhányások; parkosítják, fásítják, szépítik az új városrészt. Itt térnek át elsőízben az országban a parkosítás előtti talajvizsgálatra. A főid minőségétől, összetételétől függőek talajjavítással készítik elő a parkosítandó területet. így tavasszal sokkal szebb, egyenletesebb pázsitot nyernek. Az egyes növényfajták elültetésénél szintén figyelembe veszik a talajvizsgálat eredményeit Kökönyős keleti részén az utak mellett már ültetik a facsemetéket. Húsz féle díszfa — többek között juhar, piroslevelű tölgy, nyír, stb. — szegélyezi az utakat. A jövő év tavaszán pedig már virágzó orgonával, nyolc faj fa rózsával és negyven féle díszcserjével díszített parkok nyújtanak üdülést, pihenést a környék lakóinak. , . ..................... Mé g ezévben 10 ezer darab növény elültetésével állomásán, Palotabozso- 50 ezer négyzetméternyi területet parkosítanak Kökö- kon a téli gépjavítás már nyösön. A városrendezéssel, parkosítással egyidejűleg a háztömbök között lubickoló, gyermekjátszóterek, röplabdapályák is létesülnék. A jövő évben tovább folytatják a munkát. Ekkor kerül sor a kenderföldi lakótelep, az új Fő-tér rendezésére. A jövő év végéig közel 300 ezer négyzetméterre növelik Komlón a parkosított, fásított területet. FŰTHETŐ JAVÍTÓMŰHELYEK. ÜZEMI KONYHA A TELI GÉPJAVÍTÁS SZOLGÁLATA BAN — BARANYÁBAN öt baranyai gépállomás kapott ezévben korszerű, új javítóműhelyt. A téli gépjavítások sikere érdekében ezenkívül tizenegy gépállomáson átalakítják, fűthetővé teszik a cséplő- gépszíneket. Bőlyon és SzervMásztön azzal Is gondolnak a dolgozóik egészségére, hogy még ezévben új zuhanyozót létesítenek, A megye élenjáró gépaz új, öt erőgép elhelyezésére alkalmas, jól fűthető nagycsarnokban kezdődik meg. A javítást vég zők meleg ételied történő ellátására december közepén itt üzemi konyha is nyílik. KÉSZÜL A LüCASZÉK B ármerre {árunk, sokseor megüti füMínket: „Úgy készül, mint a liKaszéke". Akkor hat znál fák ezt o szólást, ha valami lassan, vontatottan készül. De mi is tulajdonképpen a Incaszékel December 11-án Luca napja van napiárunk szerint. Ez a nap nemcsak a Luca nevezetű nők névnapja, hanem olyan fordulófa »’* az évnek, (melyhez népünk számos szokást és hiedelntet kapcsolt. Ezek sorában nézzük elsőnek a lucaszéket. A magyar néphit több természetfe. letti tulajdonságokkal felruházott lényt — mitikus lényt — ismer, köz. tűk a boszorkányt. A boszorkány tulajdonságai általában ártó termés tűck, tehát védekezni kell ellenük. Ahhoz azonban, hogy védekezni lehessen ellene, tudni kell, ki boszorkány. A néphit szerin/ a boszorkány felis, mérésének egyik módfa volt, hogy Luca napján hozzáfogtak egy kis szék készítéséhez, karácsonyig min. ■len nap csináltak rajta valóiéit, míg karácsonyra elkészült. A szék készítéséhez kilenc darab, kiL-ncféle fát kellett használni. Ha,a szék készítője karácsonykor a templomnál eg a krétával rajzolt körbe telte a széket és ráállt, a hiedelem szerint meglátta a boszorkányt. A boszorkány felismerése után sietni kellett haza. a szé. két tűzbe dobni, hogy a felismert boszorkány bosszút rús állhasson. Ez az oka annak, hogy múzeumainkban álig találkozunk evvel a székkel, ami oedig mégis bekerilH, úgy történt, hogy elkobozták, nem volt alkalom az elégetésére. A Luca napjához fűződő hiedelmek terméssel és az állatok hasznáwtl voltak leginkább kapcsolatosak. Ezen a napon vágtak például 12 szeletet a vöröshagymába és a szeletek közé sót szórtak. Amelyik szeld között a só elolvadt. azt kfíretkeztrtiék belőle, hogy az a hónap esős lesz, amelyik, ben pedig a só szárazon marad, az a hónap száraz lesz. Sok helyen ezen a napon éjjel felkeltek az asszonyok és niszkafával felverték a tyúkokat az álban. azt híve, hogy attól a következő évben sok tojás és sok kotlós lesz. Volt, aki abban hitt, hogy Luca napján semmit nem jó kiadni a házból, mert ehHszi a szerencsét. Ismét mások pedig jónap tartották, ha a háziasszony Lucn napján minél többször veszi lel a tűt és varr, mert annál többet tojnak a tyúkjai. Ezzel ellentétben más vidéken Luca napján nem volt szabad varrni, mert akkor nem tojnak a baromliak. A íérjhezmenő lányok számára is feles nap volt Luca. Voltak helyek, ahol azt tartották, hogy ezen a napon napkelte előtt a lány szalmát gyújtson a kert végében. Amerre száll a füstje, arról jón a lány kérője. Má sok szerint, ha Luca előtt való este kiszaladt „ lány a kapuba és piros almát evett, amilyen nevű férti ment előtte, olyan nevű férje lesz. HiU lék azt is, hogv ha Luca napján az eladó lányok tizenkét cédulára egy- egy legény nevét írták és minden este 1-1 cédulát elégettek, az utolsó estére maradi név viselője lesz a lány jegyese. Mí volt g céljuk a felsorolt babonáknak. és hiedelmeknek? A rossz ’hárítása, az ismeretlen fövő klffir- készése és a gazdaság hasznánaksza poritása. M., már mosolygónk a lelsorolt példák láttán és hallatán, néhány évtizeddel ezelőtt azonban még sokán hittek bennük. Ma már sokan azt is szégyenük, ha ilyen hiedelmet tudnak, bár nem hiszne,. ben- \e Napjainkban az az egy két tudós, aki a néphit kutatásával és tanulmányozásával foglalkozik, mór nem tudja mindenhol fellelni őket. Népünk ma már kineveti, aki boszorkányrój beszél neki. tudja, hogv mi okozin a nedves és száraz időjárást, s nagyon főj tudja, mi befolyásolja a tyúkokat abban, hogy sokat tojjanak. Néphit-kutató tudósaink azért gyűjtik a hiedelmeket babonákat, mert vizsgálatuk népűnk történetéhez, nem kis mértékben őstörténetéhez nyújt értékes adatokat. — Ugyanakkor az összegyűltöti anyag a babona elleni küzdelemhez is anyagot nyújt. Akt azt mondja, „úgy készül, mint a lucaszéke“. m„ már legtöbbször azt sem tudja, mi az érteimé annak, amit mond. TT1T történelmi szakosztály
