Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-12 / 291. szám
DUNÁNTÚLI ViLAQ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! r A MAI SZAMBÁN: > A bermudai értekezlet és Franciaország (2. o.) — Mozaik az épülő kommunizmus országából (2. o.) — Francoista pokol (2. o.) — A volt szegény és közép- parasztok csak közös erővel tudják virágzóvá tenni termelőszövetkezetüket Kistapolcán is (3. o.) — Csökken a selejt, javul a minőség a Pécsi Porcelángyárban (3. o.) — Mi újság Baranyában? (4. o.) — Beüvegeztetném az ablakomat, de... (4. o.) V_________________________________________________ AZ M DP BARANYAMECYEI PÁRTBI ZOTTIÁCÁN AK LAPJA X. ÉVFOLYAM. 291. SZÁM AHA 50 PILLÉK SZOMBAT, 1953 DECEMBER 12 Az amerikai monopolisták úiabb merénylete a demokratikus szabadságjogok ellen Az Egyesült Államok monopóliu- Ir'ai számos különböző fegyvert hasz tóinak a munkásosztály elleni harc- tón, Ebben a fegyvertárban fontos helyet foglalnak el a Smith, a Mc- Carran, a Taft—Hartley-féle és más feakciós tőr-vények. Céljuk: megsemmisíteni a szakszervezeteket, megbénítani a dolgozók ellenállását. — Barret O'Hara, az amerikai képvise- töház tagja nem ok nélkül nevezte a Taft—Hartley-törvényt „a munkásmozgalom ellen használt nagy és hi* gumibotok kötegének." Ugylátszik azonban a reakció még hindig nincs megelégedve. A mono- tóliumok vezérkara — az amerikai tyárosszovétség — újabb „gumibotot“ eszkábál össze. Az Egyesült Állmok munkásainak figyelme az Wóbhi hónapok során Butler szenátor munkásellenes törvény tervezeté- to összpontosult. Ez a törvényterve- tot egyesíti magában az összes eddigi ilyesfajta törvények legrosszabb óriásait, a legelvetemültebb reak- hó elképzeléseit testesíti meg. A Butler törvénytervezet javasol- k, hogy egészítsék ki a belső biztonságról szóló hírhedt McCarran- torvényt és helyezzék a szakszerve- toteket az 1950-ben megalakult Mc- tórran-féle kártevéseket ellenőrző Wial felügyelete alá. Mint isrnere- tos, ez a törvény az ország vala- toánnyi haladó szervezetének nyil- 'tótartásba vételét követelj. Ezenkívül a főügyésznek joga van * hivatalnál panaszt termi bárme- szakszervezet ellen, ' amelyet ’'toleménye szerint" olyan szemé- fek irányítanak, vezetnek, vagy el- tóőriznek, akik a kommunis.a párt, ,48y bármely más kommunista övezet tagjai, vagy valamikor took voltak." vár a szakszervezetekre, ha a Butler törvényjavaslatot jóváhagyják. A szakszervezet' lapok azt írják, hogy a hivatal bármelyik nagy sztrájkot valamelyik „gyanús“ szervezetnek nyújtott segítségként foghatja fel. A szakszervezettel kötött kollektív szerződés ebben az eset- ban is semmisnek tekinthető és magát a szakszervezetet és funkcionáriusait törvényen kívül helyezhetik. Itt kell megemlíteni, hogy az Egyesült Államokban nem volt egyetlen olyan nagy sztrájk sem, amelynek során a kormányhivatalnokok ne próbálták volna meg kijelenteni: ez a sztrájk a kommunista mozgalmat segíti. így tehát a törvényjavaslat a kártevéseket ellenőrző hivatal feladatává teszi, hogy ellenőrizze nem kommunisták vezetik-e a szakszervezeteket. Ha a törvényt elfogadják, az nagyban fokozza a szakszervezetek elleni kémkedést. Nemcsak az FBI (az amerikai titkosszolgálat), hanem a magán-kémügynökségek és szak- szervezeti ügynökök is bővítik majd a szakszervezetek elleni aknamunkájukat. Világos tehát, hogy a törvényjavaslatot elfogadása esetén a szakszervezetek megsemmisítésére akarják felhasználni. Az újabb munkásellenes tevékenységre jellemző, hogy nem elégszik meg a haladó szakszervezetek ellen alkalmazott megtorló intézkedésekkel, hanem az egész amerikai szervezett munkásmozgalom ellen irányul. Hála a nagyarányú támogatásnak Butler egész biztosra veszi javaslata győzelmét. Mikor a szenátus albizottsága megkezdte munkáját, Butler nyíltam eldicsekedett azzal, hogy biztosam számít Herbert Brownell, az igazságügyminiszter segítségére, akit rendkívül aggaszt a .kommunista veszély", vagyis ezzel az ürügy gyei akarja kiirtani a szakszervezeteket. Brownell nyilatkozatot adott a United States News and World Re, A „Szakszervezeti kutató- és in- rtnációs szolgálat“ szemléje fog- JjWik a kérdéssel, hogy mi tör- tóne akkor, ha a törvényjavaslat Rímében a McCarram törvény ífPján létesített hivatal vizsgálná “ül a szakszervezetek ügyeit és a Vetkezőket írja: .-Az ilyesfajta inkvizíció célja toádenki előtt világos. így könyven félre lehet állítani a szak- ^tvezeti mozgalomból azokat a ^szervezeti funkcionáriusokat, “k valamilyen oknál fogva nem üzenek a gyárosoknak... majd a Butler-törvény szerint Vik a nyomozás, aligha lesz olyan ÍJtfcszerveze.i vezető, akit ne íenye- veszély. Vájjon, hol találnak /sn szakszervezeti funkcionáriust, S »valamilyen módom ne segítette annak a több, mint 250 szeretnek a tevékenységét, amelyet az íj-tógügyrn.lnisa.érium felvett a gya szervezetek jegyzékére, vagy u v®tt volna részt ezeknek a szereteknek a munkájában?" e amerikai monopólisták réges- ijjton álmodoznak arról, hogy meg- jtóítsák a kollektív szerződések ^kötését iparági méretekben. A jtotler törvénytervezet az eddig) lakáséi lenes törvényeknél sokkal l^obb mértékben figyelembe vesz; városoknak ezt a törekvését. elgondolás a következő: ha a ^szervezetnek akárcsak egyetlen ^ftője tagja a „gyanúsai jegy- szereplő bármelyik szervezetbe'. vagy ha az erre a jegyzékre bármelyik szakszervezeti ak- Y te >>a legkisebb mértékben elő- (ö'tótte ennek a szervezetnek mun- L*t", úgy ez már elegendő ahhoz, tv megsemmisítsék a kollektiv ^tófldést. ^'Vel pedig az Egyesült Államok- I még a békeharcosok csoportjai ..gyanús" szervezetek közé tarjak, nem nehéz elképzelni, mi port című folyóiratnak és ebben kijelentette: „Úgy vélem, hogy a munkásszakszervezetekben több a kommunista, mint bárhol egyebütt" A monopóliumok újabb hadjárata a munkásosztály fokozódó ellenállásába ütközik. Fitzgerald, a villany- szerelők haladó szakszervezetének vezetője nemrégiben tette közzé 153 amerikai szakszervezethez intézett felhívását az erők egyesítésére, a munkásellenes törvények meghiusísí tásáért vívott harcban. Nemrégiben tartották kongresszusukat a független kohász szakszervezet munkásai, s ez a kongresszus bebizonyította, milyen elszántan készek harcolni a Butler-féle törvényjavaslat ellen. John Clark, a szakszervezet elnöke felhívást intézett a kongresz- szushoz, hogy bélyegezzék meg a törvényjavaslatot, mint „náci típusút", amely sérti a demokrácia legelemibb alvett. A bányászok egyesült szak- szervezete és a munkásosztály más szervezetei is a reakciós törvényjavaslat ellen léptek fel. A CIO nemrégiben megtartót» kongresszusa határozatában élesen elítélte az Eisenhower kormány munkásellenes politikáját és a szervezett munkásmozgalom megsemmisítésére Irányuló új törvényeket. A felháborodás hulláma ragadja magával a , dolgozókat a legutóbbi munkásellenes törvényjavaslatok hírére, s ez a felháborodás az osztály- harcok további kiéleződését jelzi. Az 'gyszerű amerikaiak egyre jobban ‘ömörülnek a demokratikus jogai kórt, a békéért vívo.t harcban. Szabolcs-keriüet bányászai csatlakoztak a „200 éves a magyar bányászat“-emléhmnszakboz A szabolcsi bányakerület dolgo zói is csatlakoznak legidősebb test- vérüzemüknek, a pécsbánya telepi András-akna dolgozóinak versenyfelhívásához. Erőnk és tudásunk Megfeszítésével kívánjuk támogatni a verseny nemes célkitűzésein. December 12-től 21-ig, az emlékmüsza- kon olyan eredményeket akarunk elérni, hogy decemberben 4160 tonna szén terven felüli termeléssel segíthessük népgazdaságunkat és a kormány Programm mielőbbi megvalósulását. István-akna bányászai elhatározták, hogy decemberben túlteljesítik tei vüket és terven felül 1740 tonna szenet termelnek. Béke-akna dolgozói arra tettek Ígéretet, hogy terven felül 2420 tonna szenet szállítanak decemberben az üzemeknek. A szabolcsi kerületben is nagy szükség van a szén minőségének megjavítására. Ezért a szén palatartalmát az eddigihez viszonyítva tíz, a hamutartalmat egy százalékkal csökkentjük. A szabolcsi dolgozók nevében: LANTOS JANOS SZILAS LÁSZLÓ pártbiz. titkára üzemvezető GYANO VINCE t’B-elnök „1953 évi széntermelési tervünket december 19-re befejezzük" — fogadták Petőfi-akna dolgozói M ir± i, Petőfi-akna fizikai és műszaki dolgozói a 200 éves magyar bányászat jubileuma tiszteletére, a száz éves fennáll ásói ünneplő András, akna dolgozóinak versenyfelhívását örömmel tesszük magunlcévá. Közel két emberöltőn keftisztitt kizsákmányoltak minket, pécsvidéki bányászokat. Ezért olthatatlnn gyűlölettel gondolunk azokra, alHk 92 éven keresztül éhbérért dolgoztatták apáinkat és minket. Kétszáz éltes a magyar szénbányászai, de mi ebből csak nyolc évet voltunk a magunk gazdái, — azóta, hogy felszabadított bennünket a Szovjet Hadsereg. Tudjuk, hogy pártunk és kormányunk vezetésével ma magunknak építjük szén hazánkat. Megszépült életünkért és még boldogabb jövőnkért indulunk most harcba. Vállaljuk az alábbiakat: t. 1953 évi széttíermelési tervünket december 19.re befejezzüli. Ezen- kívül 9.000 tun Hu szenet xsdu&k terven felül népyazdunúyunknak. 2. Tudjuk, itten frmtos, hogy gyáraink jóminöségii szenet kapjanalt. Ezért megígérjük, hogy szenünk p<dr tartalmát nem engedjük 3 százalék tőié emelkedni, a hamutartalmat áUandóán a megtűri 34 százalék alatt tartjuk. 3. Feltárási tervünket november 27-én befejeztük. Az eiővájási munkák további tokozásával biztosítjuk a lejtésre kerülő szénlelepek növelését és ezzel együtt az 1954-es tér vév zökkenőmentes beindítását. 4. Becsületes, régi bányászainkat megbízzuk azzal, hogy állandóan neveljenek új dolgozókat, ismertessék meg velük a bányamunka szép■ ségeit, szerettessék meg velük n bányát hogy ezen keresztül biztosíthassuk c terv állandó túlteljesítéséhez szükséges létszámot. Petőfi akna fizikai és műszaki dolgozói. Komlói munhahöstett A komiói 44 3-as Építőipari Vállalat eílőgyártó üzemét néhány nappal ezelőtt felkérte a Betonútépítő Vállalat, hogy gyártsanak részükre 600 köbméter betont. Az eiőgyártó üzem dolgozói vállalták, hogy tervükön felül a kért betont elkészítik. Vállalásuk valóraváltására üzembe kellett helyezirvök egy állódobos. 500 literes betonkeverőgépet. melynek dobjában még a nyári üzeméltetés óta nagymennyiségű cementhabarcs maradt lekötve. A gép üzembeállításához feltétlenül szükséges volt az igen magas szilárdságú anyag eltávolítása. Egy éjjel és egy nappá! megszakítás nélkül két dolgozó véste, tisztította a dobot. Komoly eredményt azonban nem értek el, ez összmennyiségnek mindössze egyötödét távolították el. 9-én, szerdán este Hódik József gépkezelő vállalta, hogy cső törtek reggelre, a műszakkezdés idejére "gyedül üzemképes állapotba hozza a betonkeverőgépet. A vállalás hihetetlennek látszott, mivel lógkal-apács csal végzett munka a dobban egy ember számára több órán át váltás nélkül majdnem emberfeletti munkát jelent. Csütörtök reggel hét órára Hódik József gépkezelő teljesítette vállalását. Egész éjjel megszakítás nélkül, vasszorgalomma! dolgozott légkalapácsával. Két ember helyett végzett mun- -tájavai lehetővé tette, hogy az' éő- .gyártó üzem egyszerre két betonkeverőgéppel a beton üzem teljes kihasználásával fennakadás nélkül Lássa e! a Betonútépítő Vállalatot és saját munkahelyüket betonnal Hódiik József áldozatos munkájával csütörtöktől kétszeresére növekedett az előgyártóüzem termelése. Ezzel tizenkilenc helyett már tizenharmadikéra teljesítik a Betonútépítő Vállalatnak tett Ígéretüket. Hajnal Lajosáé PÉTERFA MELLET!' OLAJ UTÁN KUTATNAK 17 úrótorony áli a péter fai határban. Ha az ember felfelé néz rajta, kicsit szédül, s úgy érzi, hogy emelkedik, megy egyre csak megy, s egyszeresek fúrótorony vége lyukat üt az égbe ... És mindez nem a csalóka képzelet műve. Egy ilyen hatalmas fúrótorony, az impozáns gépek és fúróberendezések izgalomba hozzák a szemlélőt. Hiszen ezen a tájon ez az első eset, hogy olaj után kutatnak. — Miért éppen Itt kezd ték meg a próbafúrást? — kérdezzük Farkas Károly fúrómestertől s közben megindulunk körülnézni. — Erre leg jobban a geológusok tudnának válo- szólni — mondja a zömök keménykötésű fúrómester — de mivel most éppen egy sincs kéznél, én is elmondhatom. Kutatófúrást csak olyan helyen kezdünk, ahol az előzetes vizs gálát már mutatott valamit. Nemrégen itt is jártak geológusok és a vizsgálatok olyan földszerke- zetet mutattak, hogy itt érdemes próbálkozni. — Mégis legtöbbször mi lyen szerkezetű földben található olaj? — érdeklődünk tovább. — Amilyen értékes és fontos, természeti kincs az olaj, olyan nehéz megszerezni. Általában a lukacsig szerk™7“»ű kőzetek ben szoktunk rábukkani, kétezer — kétezerkétszáz méter mélységben, de ez természetesen változó. Már lent állunk a trópusi sátraikhoz hasonló ízerszámraktárak előtt, és éppen egy háromievelú fúrófejet vizsgálhatunk. Nehéz is, furcsa is. Ugv néz ki, mintha egy mutató ujjból három, különböző irányba tartó köröm nőtt volna ki. — Vájjon mikor fog ez a földbe vájni? — Ehhez még kell egy kis idő, hiszen most még a szerelés nagyjáná! tartunk — magyarázza egy vattauj.iasba bújt hegesztő. aztán a védőpajzs mögé bújva újból munkához lát. Szikrázás, sistergés és vakító kék fény villan. Nem lehet a közelben maradni, hát tovább megyünk és nézzük, hogyan folyik a szerelés. Micsoda munka ez! Hideg van. Csípős, ködös az idő. Mi itt lent is fázunk, elképzelhető, milyen érzés lehet dolgozná, tönt a 46 méteres toronyban. Az idő bizony kemény, de a szerelők erre nem sokat adnak. Teszik amit kell. Dolgoznak becsülettel, A torony két erkélye már kész. Az egyik a csúcsnál van, a másik a derék táján. A felsőhöz szere’iik be az ember- magasságú koronacsigát, az alsóhoz pedig a kap- cso’ó-V'ácrt ís azt a nagy vasjfésüt, amelynek fogai közé beállítják a fúróru- daikat. A fúró rudak egyébként olyan hatommal hevernek itt, hogy egészen beborítják a toronyhoz vezető falúdat. — Hát ez mi? — mutatunk egy furcsa alakú szerkezetre. — Ez a kitörésgátló — világosít fel bennünket a fúrómester. Ha fúrás során hirtelen gáz tör elő. ezt a gépet a luk szájára helyezzük és el tudjuk kerülni a szerencsétlenséget. De menjünk csak tovább. A fúrótorony alatt van az egész berendezés szive — az emelőmű. Nagyszerű gépcsoda. Ha -az embernek kétségei támadnának, hogy vájjon hogy fog a magasba emelkedni ez a rengeteg cső, ezek a roppant súlyú csigák — és ennek a kétezer tonna teherbírású gépnek a belsejébe néz, mindjárt más lesz a véleménye. Lélegzetelállító gyönyörűség arra gondolni, ahogy ez a gép dolgozni fog. Mert fog. Hogy is lesz ez? Farkas Károly Jaicsit felhős homlokkal ott áll a torony alatt az emelőgép fékezökarja mellett. Szívén gyenge remegések futnak át — az izgalom hullámai. De erőt vesz magán, meglöki homlokán a sipkája szélét és rálép** pedálra. Haj, micsoda muzsika! Feiibúg a gép és a csigasor megindul felfelé. Viszi magával a ,.rókalyuk"- ban lévő forgatórudat A forgatórúd kapaszkodik felfelé és a fúrómester szemét le nem veszi róla. — Megélünk! — kiált, aztán odaszól egy jóvágá- su legénynek: — Jóska, jöhet a fúrófej! Kustán Jóskának nem kell kétszer mondani semmit. Ügy esik ezű gyerek és már csavarja is a fúrófejet. — Jól meghúzza ám! — szól neki a mérnök. Jóska nyakán kifeszülnek az erek az erőlködéstől, de ezt most nem veszi észre senki. Fontos, hogy a fúrófej fent Jegyen. Na de már ez is megvan és újból a fúrómester veszi át a szerepet. Egy mozdulat, egy kapcsolás, a gép új lélegzetet vesz ás a fúrófej megindul lefelé. A kemény karmok farkasszemet néznek a földdel, de mindig kisebb lesz a távolság, és ... na most! — beleváj a földbe. A felszín alig hallhatóan megroppan, az emberek összenéznek és szemükben mintha szivük hangja csendülne össze: — Végre elindult 1.,,
