Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-11 / 290. szám
N A P E Ö 3 1953 DECEMBER II »ÁR 1 ÉS PÁR7ÉPITÉS ______*_ { g épállomások vezeti pártmunkásai megyei értekezleten vitatták megl feladataikat a Központi Vezetőség határozatainak végrehajtásában Két számadás — kétféle jövedelem A gépállomások bárányame^ei gazgatnaága kedden értekezletet tarolt, amelyen a gépállomások pointed helyettesei. párttitkárai és részen szakszervezeti vezetői vettek észt. Volk elvtárs, a politikai osz- ály vezetője megnyitójában hangul yozt a: a megbeszélésnek az a cél- a, hogy megvitassák a K. V. júniusi s októberi határozata óta elért »edméinyekct, kicseréljék tapaszta- ataikat- és megszabják a további fel Idátokat, Az (Értekezleten sokan felszólaltak. Valamennyien arról számoltak be, logy a K. V. júniusi határozta óta hatalmas utat tettek meg a gépállomások pártszervezetei. A pajotabozsoki gépállomás pártszer füzetében egyre inkább meghonosodik a kollektív vezetés. Már nem ssaik a párttá tikár viszi a szót a ve- ’etőségi üléseken, hanem dolgoznak, kezdeményeznek, bírálnak a vezetőség tagjai is. Megnőtt a kommunisták munkakedve: ólénkebbek. vi- tatkoróbba.k a tiaggyülések. Kerekes elvtárs elmondta, hogy a pártszervezet jobban törődik a dolgozókkal, javaslatukra például meleg ruhával és npeleg itallal látták el a traktorosokat. „A kommunisták egy emberként vettek részt a termelőszövetkezetek megszilárdításában, harcollak, érveltek, hogy minél kevesebbén lépjenek ki a tsz-akbö!" — mondotta Tóth elvtárs. az ócsárdi gépállomás politikai helyettese. J. Az értekezleten sok hasznos javaslat került felszínre, amely mutatja, hogy a pártszervezetek egy része előrelátó, gondol a jövőre. A, szantllőrinci gépállomás pártszervezete az oktatási munka megjavítását tűzte célul, hogy a dollgozók öntuda/tosabban harcoljanak a tervek teljesítéséért.. Ugyanakkor a körzetükbe tartozó tsz-ek jövedelmezőségének növelését segítik. A keresztes pusztié termelőszövetkezet vezetőd sőgónek javasolták, telepítsenek gyümölcsöst, szőlőt, készítsenek halas tavat, mert erre náluk van lehetőség. Mindez azonban még korántsem általános. A felszólalások zöme inkább azt mutatta, hogy a pártszervezetek egy kissé visszatekintenek fürödnek a kétségtelenül számottevő eredmények dicsőségében. Hiányaik a kommunista kezdeményezés, előre látás, amelyre pedig.oly sok lehetőséget nyújt a K. V. határozata. A gépállomások pártszervezeteinek egy része nem váltotta „aprópénzre" K, V. határozatát, nem készített tervet. arra, hogy ott a gépállomáson a brigádban, hogyan akarnak jobban. tevékenyebben dolgozni, meg valósítani a kormámyprogrammot Pedig van mit tenni, hisz a felszólalások is ezt mutatták. Nézzünk ezek köztit néhányat. A Központi Vezetőség határozata hangsúlyozza., hogy a pártszervezetek fokozottabban forduljanak a termelés felé, számolják fel a pártmunka é.s a termelés el- szakitottságát. A kétújfalusi gépállomáson a gazdasági vezetés és a pártszervezet között nincs összhang.. dívik a veszekedés, az acsarkodás. Néhányam. mint a villányi és a harkányi gépállomáson. ennek megoldását csak abban látják, hogy havonta egyszer vezetőségi ülésen beszámoltatják a gazdasági vezetőket. Ez jó. helyes, továbbra is meg kell tenni. De az igazgató beszámoltatása koránt sem meríti ki a gazdasági munka segítését. A párteldenőrzésnek szilárdan a tömegekre kell támaszkodnia. A gépállomás teljes kollektíváját be kell vonni ebbe a munkába, elsősorban a szakszervezetet és a DISZ-t kell tnoz gósíitani. Az egyszerű dolgozók, a fiatalok majd elmondják — gyűléseken, értekezleten, beszélgetéseken — véleményüket. javaslataikat a munkáról — tehát jobban, tevékenyebben fognak dolgozni. A pártel len- őrzést, a gazdasági munkát egybe kell kapcsolni a politikai tömegmunkával. A népnevelőket, aktivá-' kát, failiújságszerkeszitő bizottságokat egy cél félé kell irányítani: szavaikkal, tetteikkel a K. V. határozatának szellemében do'gozzanaik. Neveljék, tanítsák a dolgozókat, érezzék saját ügyüknek a gazdasági munka segítését. S amikor a népnevelők beszámolnak munkájukról egyúttal azt is elmondják, hogyan megy a maguk részlegén a munka. A párt határozatainak megvalósítása azon múlik, hogy a dol- goz.ók mennyire ismerik azokat, tudják mi vonatkozik rájuk egyénileg. A gépállomások pártszervezeteinek ezen a téren még sok a tennivalójuk. Bálint elvtárs elmondta, hogy a dolgozók ismerik is meg nem is a kormány programmját. Mások szinte említést sem tettek arról hogy a dolgozók miképpen vélekednek a párt határozatairól. A párt- szervezetek vezetői nem is ismerik eléggé ezeket a véleményeket, mert a párt szava ritkán jut el minden dolgozóhoz. A népnevelők csak általában beszélnek, nem az egyes dolgozók konkrét feladatairól, abban a hétiben, abban a hónapban. A határozatokat megjelenésük után felolvas ták, megbeszélték a dolgozókkal, de azóta ez a munka sokat vesztett ereiéből. Pedig a párthatározatok ismertetése mindennapos feladat olyanformáin, hogy mindenkor a gépállomás előtt álló legfontosabb mun kákhoz kapcsolódjon, tehát ezekben a hetekben a téli gépjavítás, a mélyszántás sikeres elvégzéséhez. Ez a f jövő esztendő bő termésének előfeS-) tétele. A téli gépjavítás a gépállomásé/: 'egfontosabb feladata s február v/>, géig ez is marad. Eogl elvtárs, |ő- mechainikus elmondta, hogy a gépállomások javítási tervükkel eipmaradtak: az erre biztosított idő ti jbb mint felle eltelt s a megye 12 iízá- zolékra teljesítette tervét. A párt- szervezetek gondoskodtak ugyan arról. hogy minden brigádban lfigyon egy népnevelő, a javító brigádokéi én lehetőleg párttagok legyenek. Ennél többet azonban kevesr/n tettek s nincs is tervük arra, hogy a lemaradást pótolják. A bf/igádok. Termelőszövetkereteink tagjai, egyénileg dolgozó parasztjaink ezév- ben gazdag termést takarítottak be. Különösen azok a földek jövedelmeztek jól, ahol nem mulasztották el az őszi mélyszántást, a trágyát kihordták a földre és alkalmazták az új agrotechnikai eljárásokat. egyének között nem szervezték meg a munkaversenyt. A kétújfalusi gépállomáson a pártszervezettel nem is beszélték meg a gépjavítással 'kapcsolatos feladatokat, a pártszervezet a munka menetéről nagyon keveset tud. A felszólalások azt mutatták, hogy a pártszervezetek nem a politikai munka megjavításával törődnek elsősorban, mert ahelyett, hogy az itt; meglévő fogyatékosságokat tárták volna fel,. ,, , , _ , , gépalkatrész, csavar és egyéb hiány | " Ahol a termelőszövetkezetek tagjai I egyem bérként harcoltak a több termésért, minden lehetőséget megragadtak a magasabb jövedelmezőség emeléséért, — felülmúlták az egyéniek termésátlagát. Ezekben a termelőszövetkezetekben most a zárra panaszkodtak. Ebből vajéban nem áll a szükséges mennyiség rendelkezésre és hátráltatja a munkát, de mégis csak furcsa, hogy a politikai munkáról közben egy szó sem esik. £s arról sem 'beszéltek, hogy a ne hézségeket miképpen igyekeznek átmenetileg legyőzni. Pedig a párt- szervezeteknek sürgősein rendet kell teremteni a munkafegyelem terén, harcoljanak jobban na éjszakai műszak megtartásáért, mert akkor több traktort tudnak kijavításra küldeni. Ez a jövő évi jobb munka alapja. Többen elmondták, hogy a gépállomás politikai, gazdasági munkájának megjavítása. Tatamint a tsz-ek jövedelmezőbb gazdálkodása terén milyen feladataik. vannak. Arról azonban újból kevés szó esett, hogy a tsz-ek pártszervezeteinek meg szilárdításához sok segítséget kell adnia, a gépállomás párt- szervezete yck. Számos tsz-b#tn nincs pártszervezet. I aha! van. ott kevés a párttag. Fülei e'vtárs ezek megsegítéséről hasznos módszereket mondott el. A legutób-1 bi vezetőségi ülésen határozatot hoztak, hogy/ segítséget adnak a poll- I tikai mui/'ka fellendítéséhez. Körzetükben h;d olyan tsz van, ahol nincs pártszerv«zet. A vezetőség egy-egv vezetőt 'bízott meg, hogy segítsék megalakítani a pártszervezetet. A | bóly-i gépállomás pártszervezete a ba- barci tsz 'kommunistáinak a tagje-1 löltfeJ-fzételi munka megjavításában segít. .A gépállomások pártszervezetei k/ívessék példájukat, vállaljanak I védnökséget egy-egy tsz felett, tanít- j sák, neveljék a pártszervezet vezetőségét, tagságát. A termelőszövetkezetek megszilárdítása ajtói függ. mi/,yen gyorsan tudjuk megerősíteni a pártszervezeteket, — erre figyel- uírztet bennünket a K. V. határoz.« V/. A gépállomások vezető párt munkásainak értekezlete a hiá nynsságnk ellenére is volt. tanak a tagaknak, de a közös vagyon is ugrásszerűen emelkedett. Az évvégi zárszámadások azt mutatják, hogy egy-egy szorgalmasan dolgozó tsz-tag jövedelme meghaladja a 13, 15, 18 holdas középparasztét, így van ez a maja! Táncaiéi termelőszövet kezet ben is, pedig az őszi és a tavaszi vetéseket egyaránt helyenként 70—80 százalékos jégkár pusztította A kfr ellenére az évvégi zárszámadáskor egy-egy munkaegységre több, mint 30 forint értéket osztottak. Ez az eredmény annak köszönhető, hogy a tagok a kár láttán nem keseredtek el, hanem újult erővel — az állattenyésztés javításával, kertészkedéssel segítettek magukon. Erdolfi József tsz-tag feleségével és lányával 1053 munkaegységet teljesített, összesen 31 mázsa búzát, 7.69 mázsa árpát, 87 kiló paradicsomot, 60 kiló uborkát, 10.53 mázsa kukoricát, 5 mázsa burgonyát, 110 liter bort, 9 liter étolajat és 10 ezer 100 forintot vittek haza az évvégén. Évközben 110 kilogramm lisztet és 24 kilogramm sertéshúst kaptak. A háztáji földön 4;220 forint értékű kukorica, burgonya és bor termett. így Erdolfi Józsefnek harmadmagával az ezévi jövedelme — szabadpiaci áron számítva, —- a természeti járandóságot meghaladja a 31 ezer forintot, Ezenfelül eddig két 130—140 kilós hízót vágtak saját részükre, de van még két sertésük és 20 darab törzs- baromfiük a háztáji gazdaságban. Farkai János egyéni gazda tizennégy hold földön gazdálkodik, ugyanolyan minőségű földön, mint a Táncsics termelőszövetkezeté. Egész éven át feleségével és fiával dolgozott. Ezenkívül ka páláskor húsz napszámost kellett fizetnie és aratáskor részesaratót kellett fogadnia, hogy határidőre befejezze a kapálást és az aratást. — Farkas Jánosnak összesen 35.31 mázsa- búzája termett. Ebből arató- és géprész 8.42 mázsa, 4.40 mázsa kellett vetőmagra. — Árpája 18.29 mázsa termett, amelyből ugyan csak 3.33 mázsát adott ki a részes aratóknak és géprész fejében. Kukoricája 80 mázsa termett a 4.5 holdon, összes beadási kötelezettsége kenyér- és takarmánygabonából 49.14 mázsa, amelyből a jégkár miatt 8 mázsa búza beadást engedtek cl. Élöállatbeadása 146 kilogramm hízott- sertés, 32.50 kilogramm baromfi, 32.50 kilogramm tojás és 1.105 liter tej. Adója az új Programm megjelenése után 5,221.— forintról 4.599.— forintra csökkent. Farkas János egyénileg dolgozó paraszt az évi tiszta jövedelemről, ami a 14 holdas gazdaságba^ termett, a következőket mondja: „Nem panaszkodhatom, mert jó termésem volt ebben az évben, de amikor félretettem a vetőmagot a két lovamnak, tehenemnek és a négy sertésnek, no meg a baromfiaknak az cvl takarmányszükségletet, ezenkívül száz százalékban eleget tettem a beadásomnak, csak 6 mázsa árpát tudtam a szabadpiacon értékesíteni. A család évi kenyérszükséglete biztosítva van, de búzát már nem tudok eladni.*4 Tehát, ha Erdolfi János tsz-tag és Farkas János egyénileg dolgozó paraszt ezévi tiszta jövedelmét kiszámoljuk, akkor azt látjuk, hogy Er hasznos | dolfi János, aki szintén harmadmagával dolgozptt, több, min), 30 máMegmutatta, hogy a gépállomások I dolgozói a kommunisták vezetésével I z-sa kenyer- es fakarmanygabonat tevékenyen harcolnak a K. V. hatá- I tud értékesíteni szabadpiacon. A rozatának megvalósításáért, az el- I pénzt az utolsó fillérig saját céljaira ssvsrwr *• ***«*«»>** * lat született. Hg a pártszervezetek vedelmet is teljesen a csalad szük- hozzálát-nak a jövő terveinek kidől- I ségleteire fordíthatja gozásához, kezdeményeznem felhasz- I Ezt nem teheti meg sok közep- nálják a helyi lehetőségeket, még [ szorosabban együtt dolgoznak a tsz- ékikel, úgy még .nagyobb sikereket | érnek el a jövő esztendő bőséges termésének megteremtésében. Bocz József paraszt, mert ilyen jövedelemre a természet okozta károk leküzdésére, egyéni gazdaságban nincs ilyen lehetőség. Erdolfiéknak és a tsz minden tagjának a jövedelme a következő évbon tovább növekszik és még jobban meghaladja az egyénileg gazdálkodók jövedelmét, ezzel is bizonyítva azt, hogy a parasztság felemelkedésének legjárhatóbb útja és egyetlen helyes útja a nagyüzemi gazdálkodás. Több szerszámfát az üzemeknek, több tűzifát a dolgozóknak Gyarstsuk meg megyesierte az áilatbegyüjtést! Alig fél hónap választ el az év utolsó napjától. Begyűjtési eredményeink azonban nem ezt tükrözik,. Állatok és állati termékek begyűjtésében 59.8 százalékra állunk, a kapások begyűjtése kissé jobb — 88.4 százalék. A lemaradás egyik oka, hogy több helyen a községi tanács elnöke és egyéb vezetők nem mutatnak példát. Tamasovics Mars, a drávaszitárai tanáescl- nök 370 liter tejjel és 6.35 kiló baromfival hátralékos. Szabó János, drávi keresztúri ta nácselnök 60 liter tej- leL, 14 kiló tojássá1, öt kiló baromfival tartozik. Hideg István 320 titer tejjel, 9.45 kiló tojással, 8.83 kiló baromfival adósa az államnak. Botykapeter- den 30 hátralékos volt, akik mind arra vártak, hogy egy ember, asás- di járás begyűjtési instruktorának apja teljesítse kötelezettségét. Természetesen nemcsak hiányosságok vannak, van eredmény is. Néhány községünk, mint Felsőszentmárton, egy napon 20 sertést is .szállított a begyűjtő- helyre. A felsőszent- mártoniak december 3-ig a sertésbeadási tervet 73 százalékra teljesítették. A gilván- fai~ dolgozó parasztok a baromfibeadás elmara dósát akarják hamarosan felszámolni. Naponta 78 kiló baromfit visznek a begyűjtő- helyre. Okorágon 69 kilót. Ezekben a községekben a tanácstagok közül egyetlen hátralékos sincs. A hiányosság felszámolására, az eredmények fokozására a járási tanácsoknál fel kell számolni az „érdektelen" versenyhan- gulatot. Ismét ki kell szélesíteni a versenyt a községek és járások között. Fel kell számol ni az olyan jelenséget is, ami a sellyei járásnál tapasztalható, hogy a kapások begyűjtésében az első helyen van, de az állata ter-y mdkek begy ü j téséber i elmaradt. A község/ tanácsok következet« jsen számol tassák el a hátralékosokat. Ez a helyi tanácsok £(j /adata. Ne a járástól "rárják az elszámoltáé bizottságot, mint a (Jravasztárai tanács. Vonják be a fel- világosító munkába a tömege zervezeteket. Az MNDSJX már számos község ben eredményes munkJét végzett. legjobb az eredmény Du- naszq kcsön, Szentlórin- cens SeLlyén, és Magyarteleken. Tcjbb segítséget várnát;; a községekben a DC3Z szervezetektől, amelyek eddig nem harcoltak eléggé a háti irozalok végrehajtásáért. Nem vesznek részt a dolgozó parasz ■tok felvilágosításában. Drávakereszturon pél dául Pandur József 6 DlSZ-titkár 13 k'ló tojással és egy k’!o baromfival hátralékos. A hiányosságok kijavíthatok, meg lehet gyorsítani a begyűjtési terv teljesítését és az év végére el lehet érni a száz százalékot. Megjutalmazták a megve legjobb gelvemhern vótenvésztoi t Nekünk, erdőgazdasága dolgozóknak, igen nagy felad a tunic van a párt- és a kormány- programm megvalósításában. Rajtunk is | múlik az ipari üzemek, bányák, szerszámfael- lá'tása és az a nagyon | fontos feladat, hogy A megyei tanács mezőgazdasági osztályán ünnepélyes keretek között adta át a Selyemgubóte.rmclő Vállalat baranyamegyei kirendeltségének vezetője a termelési öklével*- I dolgozóinkat”'kássuk két és a versenydijakat a megye leg- I kellő mennyiségű tüzi- jobb selyemhetnyótenyésztőinek- I fával. E téren jelentő- ,, , , I sen meg kelleti javitaBucsi Ferenc, roozsgo. selyemter- ^ munkánkat. Ezeninelő az új, vesszőlombos lenycszlé- felül ránk várt az a si módszerrel országosan is kiemel- | feladat is. hogy az ed- kedő eredményt ért el. Az új tenyésztési eljárás alkalmazásával felére csökkentette a levélszedési mun kaidét és úgy tudta beosztani, hogy a mezőgazdasági munka elvégzése után tudott tenyészteni — nem foglalta le egész napját. A selyemtermelés jól kifizetődött, brigádjának minden tagja 2000 forinton felüli jövedelemhez jutott. A brigád dicséretben és 1000 forint jutalomban részesült. A községi megbízottak versenyét Kult Ferenc, Bár község megbízottja nyerte, mert községe a gubóter melés mennyisége és az eperfák ki- | teremtettünk használása terén első helyre került. dig hasznavehetetlen s kivágott területeket fiatal fákkal pótoljuk. Jelentős mennyiségű csemetét kell szállítanunk az ország különböző részeibe. Csak ebben az évben 956 ezer csemetét és suhán got szállítottunk, melyből 6 ezer Sztálinvá- rosba kerül az utcáik és parkok fásítására. Éves tervünk teljesítéséhez igen fontos követelmény volt, hogy megjavítsuk dolgozóink ellátását, több gondot fordítsunk rájuk. Ezen a téren is fordulatot a kormányprogramul megie'i-nése után. Dolgo- Horvátb Ferenc mohácsi selyemter- I zóink megkapták a me_ I leg ruhát, naponta rendszeresen megkaphat) részesült, [ ják a fél Mter “meleg melővel együtt 300 forint jutalomteát vagy kávét és ezenkívül egyre több gép könnyíti munkájukat, Eddig egy cseme- te-kiernelő és két mag- vetőgépet kaptunk, de ez is nagy segítség, mert nem kel) minden csemetét külön-külön kiásni. A kisvasúti kocsik vontatására házilag készítettünk egy motorost, régi, hasznavehetetlen gépből. A dolgozókkal való fokozottabb törődés meglátszik a terv teljesítésében is. Évi termelési tervünket 111, anyag'kiszállítási tervünket 120, értékesítési tervünket 144, erdő- művelési tervünket 97, erdőápolási tervünket 106 százalékra teljesítettük. 1800 köbméter fával adtunk többet a tervezettnél. Nyíri Sán dór rakodóbrigádja napi tervét állandóan 180, 200 százalékra teljesíti. U gy ancsak 193—200 százalékra teljesítik napi tervüket Szőke Károly fakitermelő munkacsapatának tagjai is. Átlagos napi keresetük meghaladja a 65—70 forintot. Ger- gics János kocsisunk azelőtt napi tervét 80 —90 százalékra 'teljesítette, de a Programm megjelenése után teljesítménye állandóan meghaladja a 150 százalékot, A következő évi tervünk az, hogy az ideihez viszonyítva még sokkal több szerszám- r'-’t szállítsunk az üzemeknek, a bányáknak, több tiiz’fá. a dolgozóknak. Fásításra 5 mii lió csemetét és suhán- got. telepi teltünk; amit a következő évben szállítunk az ország különböző részeibe. — Gondoskodtunk arról is, hogy jövőre a fenyőfaünnepre mi is szállíthassunk fenyőt a dolgozóknak. Erre a cé.lra 6000 fenyőt telepítettünk, amelyet úgy akarunk eladni, hogy tövestől szedjük ki és nagyobbméretű cserepekbe ültetjük, így elérjük, hogy a »cnyőfa ünnepe után, ha betartják a mellékelt utasítást, mindig ki lehet ültetni a fát és tovább fejlődik. így > nem kell kivágni a fiatal fákat és a dolgozóknak sem kell —* ha vigyáznak rá, — minden évben újat venni. Elmondta: Szabados l.ászló, i vajszlói Erdő- gazdaság erdészeti vezetője.
